//Zombikalipszis//
//Külön: Allyn, Zrekil, Asvil//
*Látja, hogy a bárdot igazán érdekli a mágia! Nem csoda alig egy két hete még ő is oda meg vissza volt, a mágia szó hallatától is. Most azonban már borsodzik tőle a háta. Mondjuk kinek nem borsódzna, ha egyszer egy ötéves kölök mágia segítségével tépi ki a karját. Nem is kell megemlíteni, ez az esemény mély nyomot hagy mind a kettőjükben. Mikor Asvil megjegyzi, hogy ha le kell vágni a karját, akkor inkább nem kíváncsi a varázslatra Thaira kuncogni kezd.*
~Ejnye, Thaira! Nem illik kinevetni a másikat!~
~És ez engem mikor is érdekelt? Mert tudtommal soha sem! De az biztos, hogy ez a férfi érdekesebb, mint a gnómod!~
~Abba hagynád a piszkálódást! Attól, hogy te nem tudod mi a szerelem, még nem kell gorombának lenni!~
~Allyn, Allyn, Allyn! Megint elfelejted, hogy én ilyen vagyok! Nem tudok megváltozni! Tanulhatnál már!~
*Majd felemeli a fejét és mosolyogva megjegyzi.*
- Ne aggódj, ha Zrekil varázsol a karod a helyén marad! Neki köszönhetem, hogy az enyém is itt van!
*Hangjában nem lehet felfedezni azt az ellenszenvet, amit a mondat alatt érzett, de hát hiába Thaira, már csak önmaga marad és akkor sem fogja jobban kedvelni a gnómot, mint eddig. Majd miután mind beleegyeztek megindulnak a hajó felé. Éppen felérnének, mikor elhaladnak a zsoldos mellett, aki szerződést akar kötni a kapitánnyal. Az elején még Thaira figyel kicsit, de gyorsan lankad is az érdeklődése, mivel az ügynek halványka köze sincs a kereskedelemhez, még csak nem is fizetésről van szó.*
~Hogy senki sem tud semmi érdekeset mondani! Nagyon unalmas lesz az út! Vagy alszom, vagy hallgathatom, ahogy a drágalátos gnómod osztja az észt.~
~Attól, hogy nem kereskedelemről beszélnek, még lehet érdekes! Ne állj ilyen negatívan a dolgokhoz!~
~Mondj ezt a síró, nyuszi lányok királynője! Persze, lehet érdekes, de nem az! Most komolyan, mi lehet az, ami foglalkoztat, abban, hogy szerződést akarnak kötni? Oh, én ostoba! Hát persze! Nem a szerződés itt a lényeg hanem, hogy a te szerelmed itt akar még maradni kicsit!~
~Thaira, elég! Hagyd abba! Ennek ehhez semmi köze!~
~Dehogy nincs! Csak erről szól az egész! Ismerem a gondolataidat, bármit megadnál, hogy akár csak egy ujjal is hozzád érjen! Allyn, nőlj fel! Sohasem szerethet! Nem vagytok egy faj! Nem lenne illendő! Te tudod a legjobban, hogy mennyire ragaszkodik a hagyományokhoz!~
~Elég! Elég! Nem akarom hallani! Hagyd abba!~
*Allyn legnagyobb szerencséjére pont ebben a pillanatban fordul Thaira felé Asvil egy kérdéssel. Mire, csak hogy látszon, hogy van köze a kis főnökhöz. Kicsit zavartan pillant a gnómra, a kapitányra és a zsoldosra, majd tekintetét a bárd felé fordítja.*
- Tudom milyen, ha Zrekil valakinek segít! Ha nem bánod, hogy a nyakadon leszek, inkább veled megyek! *visszafordul a gnómhoz és egy Allyn-ra emlékeztető megjegyzést tesz, s hogy pontosak legyünk pont Allyn miatt is mondja* Ne maradj soká Zrekil!
*Kedvesen mosolyog, de persze szemében ott a tűz, amiből a gnóm már tudhatja, hogy nem a kedves, szerény kislánnyal beszél. Hirtelen sarkon fordul és felsiet a bárd után. Mikor felér körbenéz a hajón.*
~Ez csodálatos! Mindig is szerettem volna megnézni egy ilyen hajót! Mondjuk nem olyan jó, mint egy kereskedő hajó, de akkor is csodás!~
~Itt a hajón van a hangsúly! Egy igazi hajón vagyunk! Ez aztán a kaland!~
~Nem is a sétáló halottak, hanem az hogy hajózunk! Ezt nem hittem volna rólad Allyn!~
~A pillanatot nézem, most ez a legfontosabb!~
*Követi a bárdot az alsóbb szintekre. S bár a kis főnök többször is visszanézne, belső hangja ezzel mit sem törődve ballag le. Mikor leér és megpillantja a zsákokat elégedetten bólint. Aludt már rosszabb helyen is, rosszabb pózban is. A férfi leül egy jól észrevehető helyre. Thaira pedig egy kis hezitálás után mellé ül. Nem tudja mit mondhatna, de valamit csak kellene. Legalábn addig, amíg a gnóm nem jön utánuk.*
- Mond csak mi vezetett arra, hogy ilyen zene művész legyél? Amúgy csak mellékes megjegyzés képpen, nem akarom megsérteni, de Zrekil képes napokat mesélni, úgyhogy jobb, ha kihasználjuk az időt.
*Mondja kuncogva, hiszen maga is tudja, hogy milyen sokáig tartott, mire a gnóm elmeséte neki azokat a dolgokat, amiket fontosabbnak tartott. Majd miután kicsit végig gondolta, hogyan tartsa tovább elnyomva Allyn-t, Asvil-ra emeli a tekintetét várva a férfi válaszát.*