Kikötő - Dokkok és kikötő
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Tenger és szigetek (új) Kikötői erdőség (új) Csatornarendszer (új) | Dokkok és kikötő | Lakónegyed (új) Vámház (új) Világítótorony (új) |  |
1940. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-30 10:37:52
Üzenet elküldve: 2015-07-30 10:37:52
ÚJ
![>Reydis Syna [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10880_1490455601_fel_elf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Miközben végig nézi a hálószobát és felméri kezével mennyire puha az ágy, amiről ennyit beszéltek elmosolyodik, hogy valóban az, így legalább a kényelem megmarad. Mivel most vizet forral a fürdőhöz, így nem szeretné, ha a vállán maradna Patkány még a végén valami baja esik és azt le nem fogja mosni magáról, felé nyúl, hogy ha engedi le tegye őt az ágyra, elvégre az állat tisztább, mint most ő maga és el közben mondja neki kedvesen, hogy most jobb ha itt marad, ha nem akar vizes lenni.
Leonhoz lépve kielégítő választ kap, bár nem igazán rá figyel rá teljesen, gondolataiban lehet máshol jár, elvégre sok minden történt megérthető.*
-Nem terveztem elhagyni a szobát, ha nem muszáj. *Nem is akarja, mert fél a többi kalóztól és Nadaeéktől is, itt talán biztonságba meghúzódhat végig.*
-Felmelegítettem a vizet, de nem megy az át vödrözés a kádba... *elpirul kicsit, mennyivel könnyebb lenne, ha nem fájna az oldala, de sajnos az sajog rendesen. A nadrágját csak a combjáig kell letolnia magának, mert utána az már a földön landol, a felsőjét meg a szerelme emeli le róla, így újra anyaszült meztelen. Kicsit olyan elesettnek érzi magát és tanácstalanul áll a férfi előtt.*
*Miközben végig nézi a hálószobát és felméri kezével mennyire puha az ágy, amiről ennyit beszéltek elmosolyodik, hogy valóban az, így legalább a kényelem megmarad. Mivel most vizet forral a fürdőhöz, így nem szeretné, ha a vállán maradna Patkány még a végén valami baja esik és azt le nem fogja mosni magáról, felé nyúl, hogy ha engedi le tegye őt az ágyra, elvégre az állat tisztább, mint most ő maga és el közben mondja neki kedvesen, hogy most jobb ha itt marad, ha nem akar vizes lenni.
Leonhoz lépve kielégítő választ kap, bár nem igazán rá figyel rá teljesen, gondolataiban lehet máshol jár, elvégre sok minden történt megérthető.*
-Nem terveztem elhagyni a szobát, ha nem muszáj. *Nem is akarja, mert fél a többi kalóztól és Nadaeéktől is, itt talán biztonságba meghúzódhat végig.*
-Felmelegítettem a vizet, de nem megy az át vödrözés a kádba... *elpirul kicsit, mennyivel könnyebb lenne, ha nem fájna az oldala, de sajnos az sajog rendesen. A nadrágját csak a combjáig kell letolnia magának, mert utána az már a földön landol, a felsőjét meg a szerelme emeli le róla, így újra anyaszült meztelen. Kicsit olyan elesettnek érzi magát és tanácstalanul áll a férfi előtt.*
1939. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-30 10:18:09
Üzenet elküldve: 2015-07-30 10:18:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Leonnak egyelőre meg sem fordul olyan a fejében, hogy kedvese tengeri beteg lenne. Ha meg az is, hát majd kiheveri, mert a kalóz nem fog tudni elszakadni a víztől, ha már eldöntötte, hogy újra olyan haramia lesz, mint régen volt. Elég nevetségesen hangzik ez, hogy a vizek banditája, rettegett harcos, miközben éppen egy sült nyulat kockáz fel apróra, hogy el tudja tenni későbbre. Nos, talán sosem fog teljesen megválni a polgári életétől, amiben évekig élt. No, nem mintha nagyon próbálkozna. Szerelme eldönti, hogy akkor megnézi a hálószobájukat, meg a vizet is megcsinálja, erre Leon mondja neki, hogy akkor nyugodtan tegyen így, ő is mindjárt végez. Közben az is elgondolkodtatja a férfit, hogyan is tervezte Nadae ezt a szerencsejáték barlangot ide a hajóra, meg a ringet a verekedőknek, meg a viadaloknak. Ha lesz ideje, akkor majd megnézi, mit tehet az ügy érdekében, hogy ne kelljen ezzel is a lánynak foglalkozni. Van annak elég dolga enélkül is. Már lassan végez is a hússal, mikor Reydis odalép hozzá és szemmel láthatóan, már vetkőzne is. Leon elgondolkozik, hogy várnak-e valakit. Talán Nadék jöhetnek, de ő nőből van, az más tészta. Elviekben neki nem kéne más lányokra gerjednie, de hát a kalózlány egy egészen furcsa teremtés.*
-Szerintem nyugodtan leveheted. *Mondja, még mindig gondolataiba merülve.*
-Ha nem mész fel a fedélzetre, akkor nem nagyon fog ide lejönni senki. *Hát, ebben nem teljesen biztos, de mit van tenni a váratlan vendégek ellen? Semmit, sajnos. Közben lemossa magáról a zsíros nyulat, és eztán kezei a lány felsőjére tévednek, hogy ő szabadíthassa meg tőle, ha már nagyon belejött ebbe a vetkőzésbe.*
-Kész van a fürdőnk? *Kérdezi egy hatalmas vigyorral az arcán. Itt szerencsére, ahogy Leon megnézte, egy nagy kád van, amibe lehet meleg vizet rakni. Mind a ketten beleférnek, ha kissé összehúzzák magukat...*
*Leonnak egyelőre meg sem fordul olyan a fejében, hogy kedvese tengeri beteg lenne. Ha meg az is, hát majd kiheveri, mert a kalóz nem fog tudni elszakadni a víztől, ha már eldöntötte, hogy újra olyan haramia lesz, mint régen volt. Elég nevetségesen hangzik ez, hogy a vizek banditája, rettegett harcos, miközben éppen egy sült nyulat kockáz fel apróra, hogy el tudja tenni későbbre. Nos, talán sosem fog teljesen megválni a polgári életétől, amiben évekig élt. No, nem mintha nagyon próbálkozna. Szerelme eldönti, hogy akkor megnézi a hálószobájukat, meg a vizet is megcsinálja, erre Leon mondja neki, hogy akkor nyugodtan tegyen így, ő is mindjárt végez. Közben az is elgondolkodtatja a férfit, hogyan is tervezte Nadae ezt a szerencsejáték barlangot ide a hajóra, meg a ringet a verekedőknek, meg a viadaloknak. Ha lesz ideje, akkor majd megnézi, mit tehet az ügy érdekében, hogy ne kelljen ezzel is a lánynak foglalkozni. Van annak elég dolga enélkül is. Már lassan végez is a hússal, mikor Reydis odalép hozzá és szemmel láthatóan, már vetkőzne is. Leon elgondolkozik, hogy várnak-e valakit. Talán Nadék jöhetnek, de ő nőből van, az más tészta. Elviekben neki nem kéne más lányokra gerjednie, de hát a kalózlány egy egészen furcsa teremtés.*
-Szerintem nyugodtan leveheted. *Mondja, még mindig gondolataiba merülve.*
-Ha nem mész fel a fedélzetre, akkor nem nagyon fog ide lejönni senki. *Hát, ebben nem teljesen biztos, de mit van tenni a váratlan vendégek ellen? Semmit, sajnos. Közben lemossa magáról a zsíros nyulat, és eztán kezei a lány felsőjére tévednek, hogy ő szabadíthassa meg tőle, ha már nagyon belejött ebbe a vetkőzésbe.*
-Kész van a fürdőnk? *Kérdezi egy hatalmas vigyorral az arcán. Itt szerencsére, ahogy Leon megnézte, egy nagy kád van, amibe lehet meleg vizet rakni. Mind a ketten beleférnek, ha kissé összehúzzák magukat...*
1938. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:27:05
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:27:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
*Lassan kicsit szótlanul érkeznek le a kikötőbe, ahol már nagyobb a nyüzsgés és Reydis is Leon mellé húzódik és érzi, ahogy a kezét is erősebben fogják, nehogy elszakadjanak egymástól, a lány néha be lép a férfi mögé, hogy kikerüljön egy-egy erősebb ütközést, de néha még így is nekimegy egy két ember, az egyiknél fel is szisszent, mert nem volt valami kellemes az oldalának, ami már így is sajog, nem kellett volna így villognia milyen jól bír mindent, mert most úgy érzi ez akkor még jó ötletnek tűnt, de mostanra már megbánta az edzést is.
Mikor követi a kalózt a hajójára, az már a szél hatására kicsit ring a vízen, kicsit félve követi, ha most kiderül, hogy tengeribeteg és nem a hal volt olyan rossz ő elsüllyed szégyenében, főleg ha pont az ő szíve kapitányának a felesége lesz.*
-Öhm körülnézek a hálószobában, utána meg melegítek vizet a fürdéshez. *Kicsit elpirul, most itt ebbe a lakosztályban kettesben lenni tényleg hangulatosabb és a fonatát simogatja egyik kezével, majd a mellette lévő asztalra néz, ahol Patkány őt nézi, nem tudja mit akar nem ismeri, de félénken és lassan nyújtsa oda a kezét, hogy megsimogassa a fejét és ujjbegyeivel kicsit a füle mögött is gyengédem megvakarja, így ha ezzel beéri az állat már a vállára is felmászhat, hogy a lány vele fedezze fel a hálószobát, majd menjen vizet melegíteni a fürdéshez, mert a nyúl végett elég véres lett itt-ott, amit lehet a ruha takar, de ő már lemosná magáról az is biztos.*
-Ide bejöhet valaki mostanában? *Néz Leonra mikor már mellé lép és kezei már a nadrágja szélén vannak, hogy letolja magáról, de nem árt meggyőződni arról, hogy nem lesz váratlan vendégük az előkészületeknél vagy akár fürdés közben.*
*Lassan kicsit szótlanul érkeznek le a kikötőbe, ahol már nagyobb a nyüzsgés és Reydis is Leon mellé húzódik és érzi, ahogy a kezét is erősebben fogják, nehogy elszakadjanak egymástól, a lány néha be lép a férfi mögé, hogy kikerüljön egy-egy erősebb ütközést, de néha még így is nekimegy egy két ember, az egyiknél fel is szisszent, mert nem volt valami kellemes az oldalának, ami már így is sajog, nem kellett volna így villognia milyen jól bír mindent, mert most úgy érzi ez akkor még jó ötletnek tűnt, de mostanra már megbánta az edzést is.
Mikor követi a kalózt a hajójára, az már a szél hatására kicsit ring a vízen, kicsit félve követi, ha most kiderül, hogy tengeribeteg és nem a hal volt olyan rossz ő elsüllyed szégyenében, főleg ha pont az ő szíve kapitányának a felesége lesz.*
-Öhm körülnézek a hálószobában, utána meg melegítek vizet a fürdéshez. *Kicsit elpirul, most itt ebbe a lakosztályban kettesben lenni tényleg hangulatosabb és a fonatát simogatja egyik kezével, majd a mellette lévő asztalra néz, ahol Patkány őt nézi, nem tudja mit akar nem ismeri, de félénken és lassan nyújtsa oda a kezét, hogy megsimogassa a fejét és ujjbegyeivel kicsit a füle mögött is gyengédem megvakarja, így ha ezzel beéri az állat már a vállára is felmászhat, hogy a lány vele fedezze fel a hálószobát, majd menjen vizet melegíteni a fürdéshez, mert a nyúl végett elég véres lett itt-ott, amit lehet a ruha takar, de ő már lemosná magáról az is biztos.*
-Ide bejöhet valaki mostanában? *Néz Leonra mikor már mellé lép és kezei már a nadrágja szélén vannak, hogy letolja magáról, de nem árt meggyőződni arról, hogy nem lesz váratlan vendégük az előkészületeknél vagy akár fürdés közben.*
1937. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:16:19
Üzenet elküldve: 2015-07-29 22:16:19
ÚJ
![>Dongnor Aern [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9890_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 129
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A titokzatos növény//
~Tipikus. Ezeknek olyan gondolkozásuk van mint egy kő. Mozdulatlan.~
*Hangából mégis a feszült tehetetlenség szólal meg.*
-Igen inkább menekülök minthogy ki keljen várnom míg eljön értem.
*A következő kérdés elég pontos. Aern pedig ismeretei alapján ravasz választ ad.*
-Eleinte tisztes fogadókban, de aztán már egyre mocskosabb és rejtettebb helyeken. Méghozzá a hitelezőim elől mindig menekülve. Utoljára a karavánpihenőben voltam a Szeszélyes hermelinben és ott is jöttem rá, hogy mennyire tönkrement az életem. Akkor mikor ott is leálltak a nagy tétekben játszók mert a városőrök beépültek.
~Hoppá ha erre rákérdez megtudja, hogy tényleg beépültek. Szegény Nyápic így vesztette ott el a kezét.~
*Kihívják a fickót. Mikor zárult az ajtó akkor Aern megtörli a homlokát. A hazugságok nem sokáig fogják az ártatlansága reményét fenntartani. Kell valami megoldást találnia. Mikor az őr visszajön akkor Aern próbál továbbra is rémült arcot vágni.*
-Ahogy mondtam inkább menekülök ha üldöznek minthogy megvárjam. Egész életemben ezt tettem és még élek. De nem akarom, hogy üldözzenek.
*Az őr vallomását hallva Aern felháborodik sőt egyenesen dühös lesz.*
-Hazudik a mocsok ahogy megmondtam. Engem akar beállítani gyilkosnak. Azt mondták, hogy az lesz az első dolgom, hogy azt vigyem az egyik szobába. Én pedig megfogtam és mikor menekülni kellett akkor sem engedtem el a hirtelen idegességemben. Nem tudom mi az. Szerintem valami festmény. Úgy volt ahogy én mondtam. Az öregről beszéltek? Kérdezzék meg őket. Ég majd a pofája a disznóknak.
~Tipikus. Ezeknek olyan gondolkozásuk van mint egy kő. Mozdulatlan.~
*Hangából mégis a feszült tehetetlenség szólal meg.*
-Igen inkább menekülök minthogy ki keljen várnom míg eljön értem.
*A következő kérdés elég pontos. Aern pedig ismeretei alapján ravasz választ ad.*
-Eleinte tisztes fogadókban, de aztán már egyre mocskosabb és rejtettebb helyeken. Méghozzá a hitelezőim elől mindig menekülve. Utoljára a karavánpihenőben voltam a Szeszélyes hermelinben és ott is jöttem rá, hogy mennyire tönkrement az életem. Akkor mikor ott is leálltak a nagy tétekben játszók mert a városőrök beépültek.
~Hoppá ha erre rákérdez megtudja, hogy tényleg beépültek. Szegény Nyápic így vesztette ott el a kezét.~
*Kihívják a fickót. Mikor zárult az ajtó akkor Aern megtörli a homlokát. A hazugságok nem sokáig fogják az ártatlansága reményét fenntartani. Kell valami megoldást találnia. Mikor az őr visszajön akkor Aern próbál továbbra is rémült arcot vágni.*
-Ahogy mondtam inkább menekülök ha üldöznek minthogy megvárjam. Egész életemben ezt tettem és még élek. De nem akarom, hogy üldözzenek.
*Az őr vallomását hallva Aern felháborodik sőt egyenesen dühös lesz.*
-Hazudik a mocsok ahogy megmondtam. Engem akar beállítani gyilkosnak. Azt mondták, hogy az lesz az első dolgom, hogy azt vigyem az egyik szobába. Én pedig megfogtam és mikor menekülni kellett akkor sem engedtem el a hirtelen idegességemben. Nem tudom mi az. Szerintem valami festmény. Úgy volt ahogy én mondtam. Az öregről beszéltek? Kérdezzék meg őket. Ég majd a pofája a disznóknak.
1936. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:42:34
Üzenet elküldve: 2015-07-29 20:42:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*Pillanatokon belül Morf és a mélységi is lejut a raktárba, akinek még nem tudta megjegyezni a nevét, de majd lehetőleg ezt is pótolja jótékonynak nem nevezhető kiruccanásuk után.
A hordóban nem talál semmi érdekeset, de még a fekete sötétség takarásában Morf megérinti a karját, majd a körülmények végett tapogatózva kúszik tovább tenyere egészen a válláig, onnan pedig a hátáig. Mennyire tipikus. Húzza gunyoros mosolyra vörös ajkait, holott valahol legbelül teljesen más óhajai vannak. Morf karja vonalán enyhén befordul, majd épp hogy csak érintve őkelme fülcimpáját, belesúgja ironikus megjegyzését.*
- Remélem egészen biztos vagy benne, hogy engem találtál meg.
*A másik lehetőség ugyebár Graros lenne, de akkor lehet kifeküdne a földön, úgy röhögne, bár szívesen megnézné hozzá a sötételf kormos ábrázatát. Graros ekkor találja meg az olajlámpást, mire Riq egyszerűen csak elsétál Morf mellett, hogy felülve egy másik, még zárt hordóra, megvárja míg kapnak egy kis fényt fekete íriszei. Amint a fény kigyúl, már pattan is le ülőhelyéről, hogy körbepillantson a raktárban.*
- A Rókalyukban azt mondták, hogy a gyöngyöket rendesen őrzik, tehát biztosan beljebb helyezték el őket és nem itt a szélén.
*Mutat a felbontott hordóra, ami tele van gabonával.*
- Morf viszont valami zsákokat emlegetett, tehát érdemes azzal a nagy, hátulsó ládával kezdeni. Te pedig
*Villantja feketéit Grarosra.*
nézd meg ott...
*Ekkor tekintete megvillan valami egészen különlegesen. A bal sarokból ugyanis halk sziszegés hallatszik. Valószínűleg a lámpa fénye ébresztette fel a négy közepes méretű fonott kosár lakóit. Ha a többiek is meghallották az új, idegen hangot, fejével ismételten Graros felé int, hogy vigye közelebb ahhoz a részhez a fényt.*
- Morf... azt hiszem megvannak.
*Kinyitni viszont nem nyitja ki a kosarakat. Ki tudja mi van benne. Riq életében még csak egyszer találkozott kígyókkal. Nem őriz róluk kellemes emlékeket.*
//7-es dokk//
*Pillanatokon belül Morf és a mélységi is lejut a raktárba, akinek még nem tudta megjegyezni a nevét, de majd lehetőleg ezt is pótolja jótékonynak nem nevezhető kiruccanásuk után.
A hordóban nem talál semmi érdekeset, de még a fekete sötétség takarásában Morf megérinti a karját, majd a körülmények végett tapogatózva kúszik tovább tenyere egészen a válláig, onnan pedig a hátáig. Mennyire tipikus. Húzza gunyoros mosolyra vörös ajkait, holott valahol legbelül teljesen más óhajai vannak. Morf karja vonalán enyhén befordul, majd épp hogy csak érintve őkelme fülcimpáját, belesúgja ironikus megjegyzését.*
- Remélem egészen biztos vagy benne, hogy engem találtál meg.
*A másik lehetőség ugyebár Graros lenne, de akkor lehet kifeküdne a földön, úgy röhögne, bár szívesen megnézné hozzá a sötételf kormos ábrázatát. Graros ekkor találja meg az olajlámpást, mire Riq egyszerűen csak elsétál Morf mellett, hogy felülve egy másik, még zárt hordóra, megvárja míg kapnak egy kis fényt fekete íriszei. Amint a fény kigyúl, már pattan is le ülőhelyéről, hogy körbepillantson a raktárban.*
- A Rókalyukban azt mondták, hogy a gyöngyöket rendesen őrzik, tehát biztosan beljebb helyezték el őket és nem itt a szélén.
*Mutat a felbontott hordóra, ami tele van gabonával.*
- Morf viszont valami zsákokat emlegetett, tehát érdemes azzal a nagy, hátulsó ládával kezdeni. Te pedig
*Villantja feketéit Grarosra.*
nézd meg ott...
*Ekkor tekintete megvillan valami egészen különlegesen. A bal sarokból ugyanis halk sziszegés hallatszik. Valószínűleg a lámpa fénye ébresztette fel a négy közepes méretű fonott kosár lakóit. Ha a többiek is meghallották az új, idegen hangot, fejével ismételten Graros felé int, hogy vigye közelebb ahhoz a részhez a fényt.*
- Morf... azt hiszem megvannak.
*Kinyitni viszont nem nyitja ki a kosarakat. Ki tudja mi van benne. Riq életében még csak egyszer találkozott kígyókkal. Nem őriz róluk kellemes emlékeket.*
1935. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 18:11:19
Üzenet elküldve: 2015-07-29 18:11:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 52
OOC üzenetek: 119
Játékstílus: Vakmerő
//Kalózok markában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A makáns, egyáltalán nem kellemes nevetést hallva Dina is elmosolyodik. Nem mintha lenne bármi oka örülni, de ha már tényleg ilyen mostoha sors vár rá, legalább hadd mosolyogjon, még ha ok nélkül is.*
-Majd meg látjuk mennyire lenne kedvére, ha leharapnám azt a becses tagját, amit olyan szívesen belémdugna. *Bármilyen úrhoz is kerül, fizessenek is érte bármennyit, ha valaki meg szeretné szentségteleníteni, annak fel kell készülnie, hogy minden erején azon lesz, hogy ezt megakadályozza. Az sem érdekli, ha megfenyítik, szerencsére igen magas a fájdalomküszöbe, ezért nehéz dolguk lenne vele.
De ne rohanjunk még ennyire előre, egyelőre még semmilyen vevő nem jött, a lány még mindig reménykedik. Gondolataiból végül egy férfihang rántja ki, aki megdorgálja a rá vigyázó kalózt, amiért ilyen jól mulat.*
-Értem el jönnek. *Jelenti ki határozottan. Hangja biztosabb, mint amennyire tényleg hiszi. Hiszen mi oka lenne a lovagnak ennyit vesződnie vele. Idejönne egy kalózokkal tömött hajóra, ahol valószínűleg súlyos sebeket szerezne, ha egyáltalán túlélné az akciót, s mind ezt a szolgájáért... Elég valószínűtlen. Dehát Dina mindig is optimista volt, "Amíg élek, remélek!" mondatban hisz, és reméli, hite most sem hagyja cserben.*
-Egy lovag mellett szolgálok, amolyan fegyverhordó. *Azzal ő is tisztában van, hogy ez erős túlzás, de jól esik kimondania. Mintha fontos és elengedhetetlen lenne a férfinak a munkája.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.31 18:03:07, a következő indokkal:
Korhatárjelzés pótlása.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A makáns, egyáltalán nem kellemes nevetést hallva Dina is elmosolyodik. Nem mintha lenne bármi oka örülni, de ha már tényleg ilyen mostoha sors vár rá, legalább hadd mosolyogjon, még ha ok nélkül is.*
-Majd meg látjuk mennyire lenne kedvére, ha leharapnám azt a becses tagját, amit olyan szívesen belémdugna. *Bármilyen úrhoz is kerül, fizessenek is érte bármennyit, ha valaki meg szeretné szentségteleníteni, annak fel kell készülnie, hogy minden erején azon lesz, hogy ezt megakadályozza. Az sem érdekli, ha megfenyítik, szerencsére igen magas a fájdalomküszöbe, ezért nehéz dolguk lenne vele.
De ne rohanjunk még ennyire előre, egyelőre még semmilyen vevő nem jött, a lány még mindig reménykedik. Gondolataiból végül egy férfihang rántja ki, aki megdorgálja a rá vigyázó kalózt, amiért ilyen jól mulat.*
-Értem el jönnek. *Jelenti ki határozottan. Hangja biztosabb, mint amennyire tényleg hiszi. Hiszen mi oka lenne a lovagnak ennyit vesződnie vele. Idejönne egy kalózokkal tömött hajóra, ahol valószínűleg súlyos sebeket szerezne, ha egyáltalán túlélné az akciót, s mind ezt a szolgájáért... Elég valószínűtlen. Dehát Dina mindig is optimista volt, "Amíg élek, remélek!" mondatban hisz, és reméli, hite most sem hagyja cserben.*
-Egy lovag mellett szolgálok, amolyan fegyverhordó. *Azzal ő is tisztában van, hogy ez erős túlzás, de jól esik kimondania. Mintha fontos és elengedhetetlen lenne a férfinak a munkája.*
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2015.07.31 18:03:07, a következő indokkal:
Korhatárjelzés pótlása.
1934. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 16:05:02
Üzenet elküldve: 2015-07-29 16:05:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//Reydis//
*Leon örömmel hallja azt amit a lány mondd neki. Hogy a közelébe akar lenni, és, hogy bebújik mellé a takaró alá. Mire is vágyhat egy férfi, ha nem erre? Nos, a kalóz ebben a pillanatban nem tudna jobbat és élvezetesebbet mondani Reydisnél. Lassan leérnek a szirtekről a Kikötőbe. Itt már elég sok az ember, zsibongás van és tömeg. Így Leonnak nagyon kell figyelnie, hogy ne szakadjanak el egymástól. Erősebben is fogja szerelme kezét. De nem kell olyan sokáig aggódnia emiatt, mert hamarosan meglátja gyönyörűséges hajóját, a Révészt. A szépséges faragványos orrdísz már messziről kivehető, így azonnal arrafelé veszi az irányt a kalóz. nemsokára már ott állnak előtte. Leon pedig fellépdel a hajóra, szinte húzva maga után kedvesét. Mivel a szél egy kicsit megélénkült, a hajó belekezdett egyfajta lassú, szinte észrevehetetlen ringásba. Itt engedi el Reydis kezét.*
-Nos, most merre? *Utal arra, hogy mit szeretne csinálni először a hajón. Meg is mondja, miket lehet.*
-Elkezdhetsz vizet melegíteni a fürdőnkhöz, esetleg ha mégis meggondoltad magad, akkor kereshetsz ruhát is, vagy akár csak körbe is nézhetsz a hálószobában! *Miközben beszél, ujjával végig mutatja, hogy mit merre talál. Ő úgy gondolta, hogy elrakja a nyulat addig valami olyan helyre, ahol nem rothad meg olyan gyorsan. Attól függőn, hogy mi a lány válasza, elindul majd ő is végezni a dolgát. Mivel Patkány már nem érez túl nagy tömeget maga körül és vélhetőleg ki is aludta magát, kimászik a helyéről és Reydis vállára kéredzkedik, ő nem mászik fel egyelőre, mert nem bízik meg teljesen a lányban még.*
*Leon örömmel hallja azt amit a lány mondd neki. Hogy a közelébe akar lenni, és, hogy bebújik mellé a takaró alá. Mire is vágyhat egy férfi, ha nem erre? Nos, a kalóz ebben a pillanatban nem tudna jobbat és élvezetesebbet mondani Reydisnél. Lassan leérnek a szirtekről a Kikötőbe. Itt már elég sok az ember, zsibongás van és tömeg. Így Leonnak nagyon kell figyelnie, hogy ne szakadjanak el egymástól. Erősebben is fogja szerelme kezét. De nem kell olyan sokáig aggódnia emiatt, mert hamarosan meglátja gyönyörűséges hajóját, a Révészt. A szépséges faragványos orrdísz már messziről kivehető, így azonnal arrafelé veszi az irányt a kalóz. nemsokára már ott állnak előtte. Leon pedig fellépdel a hajóra, szinte húzva maga után kedvesét. Mivel a szél egy kicsit megélénkült, a hajó belekezdett egyfajta lassú, szinte észrevehetetlen ringásba. Itt engedi el Reydis kezét.*
-Nos, most merre? *Utal arra, hogy mit szeretne csinálni először a hajón. Meg is mondja, miket lehet.*
-Elkezdhetsz vizet melegíteni a fürdőnkhöz, esetleg ha mégis meggondoltad magad, akkor kereshetsz ruhát is, vagy akár csak körbe is nézhetsz a hálószobában! *Miközben beszél, ujjával végig mutatja, hogy mit merre talál. Ő úgy gondolta, hogy elrakja a nyulat addig valami olyan helyre, ahol nem rothad meg olyan gyorsan. Attól függőn, hogy mi a lány válasza, elindul majd ő is végezni a dolgát. Mivel Patkány már nem érez túl nagy tömeget maga körül és vélhetőleg ki is aludta magát, kimászik a helyéről és Reydis vállára kéredzkedik, ő nem mászik fel egyelőre, mert nem bízik meg teljesen a lányban még.*
1933. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:40:28
Üzenet elküldve: 2015-07-29 15:40:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 604
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Vakmerő
//Leon//
-Nem is akarnék máshol, csak a közeledben. *Jelenti ki virgonc kacajjal, már elképzelte hogy hányféleképpen bújhat hozzá vagy mászhat majd rá, ha nem zavarja a kalózt közelségével.*
-Majd bebújom a takaró alá, hogy csak te érezhesd és láthasd a testem, akkor senki sem láthat meg véletlenül sem engem. *Szerencsére nem sokan látták meztelenül, csak egy hajónyi ember, ahol vérfürdőt rendezett vad énje, de erre inkább nem is gondol.*
-Már alig várom, hogy visszaérjünk a hajódra! *Ki lép Leon elé, úgy hogy szembe legyen vele, de hátrafelé sétál arcán boldogság tükröződik. A kezet amit átkarolt már csak kéz a kézben fogja, mert nem akar elszakadni szerelmétől egy percre sem, de most látni szeretné maga előtt szíve választottját.*
-Nem is akarnék máshol, csak a közeledben. *Jelenti ki virgonc kacajjal, már elképzelte hogy hányféleképpen bújhat hozzá vagy mászhat majd rá, ha nem zavarja a kalózt közelségével.*
-Majd bebújom a takaró alá, hogy csak te érezhesd és láthasd a testem, akkor senki sem láthat meg véletlenül sem engem. *Szerencsére nem sokan látták meztelenül, csak egy hajónyi ember, ahol vérfürdőt rendezett vad énje, de erre inkább nem is gondol.*
-Már alig várom, hogy visszaérjünk a hajódra! *Ki lép Leon elé, úgy hogy szembe legyen vele, de hátrafelé sétál arcán boldogság tükröződik. A kezet amit átkarolt már csak kéz a kézben fogja, mert nem akar elszakadni szerelmétől egy percre sem, de most látni szeretné maga előtt szíve választottját.*
1932. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 09:12:13
Üzenet elküldve: 2015-07-29 09:12:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*A hajóról leérve még megjegyzi Feltnek, hogy milyen jó ötlet volt azt az őrt leütni, majd mikor a férfi távozik és kettesben marad Mynával, felhúzza szemöldökét és vállait, karját pedig széttárja. Az eltakart helyen senki nem láthatja őket, úgyhogy batárian átöleli a lányt. Suttogva kiáltja el magát:*
- Megcsináltuk! *elengedi és úgy folytatja* Kevesebb őr, a jó részük bezárva, innen már csak Morfon és Riqen múlik minden. Nem hiszem, hogy itt kéne megvárni őket. Az akció után úgyis nálam lesz a gyűlés, legjobb, ha visszatérünk Artheniorba és bízunk a sikerükben, az már nem rajtunk múlik. Te mit szólsz ehhez? *szegezi a kérdést az elbűvölő álruhában feszítő álfeleségének.*
//7-es dokk//
*A hajóról leérve még megjegyzi Feltnek, hogy milyen jó ötlet volt azt az őrt leütni, majd mikor a férfi távozik és kettesben marad Mynával, felhúzza szemöldökét és vállait, karját pedig széttárja. Az eltakart helyen senki nem láthatja őket, úgyhogy batárian átöleli a lányt. Suttogva kiáltja el magát:*
- Megcsináltuk! *elengedi és úgy folytatja* Kevesebb őr, a jó részük bezárva, innen már csak Morfon és Riqen múlik minden. Nem hiszem, hogy itt kéne megvárni őket. Az akció után úgyis nálam lesz a gyűlés, legjobb, ha visszatérünk Artheniorba és bízunk a sikerükben, az már nem rajtunk múlik. Te mit szólsz ehhez? *szegezi a kérdést az elbűvölő álruhában feszítő álfeleségének.*
1931. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-29 08:13:45
Üzenet elküldve: 2015-07-29 08:13:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Ki mint vet, úgy arat //
// 7-es dokk //
~ Ő az, hála az égnek. ~
* Tör elő agyából a megkönnyebbült gondolat, amikor rájön, hogy tényleg Morfot látja. Tőrét azonnal elteszi, és odasiet társa intésére. Némán, szavak nélkül engedelmeskedik. *
- Jöhetsz. Tartalak.
* Mondja Morfnak, amikor végre megtalálja az ablakot, és néhány pillanat alatt sikerül is lesegítenie a férfit. *
~ Majdnem mind itt vagyunk. De hol van Ryrros? ~
* Tűnik fel neki a hiány, de most nincs idő ezen gondolkozni. A legfőbb a feladat sikere. *
- Van egy régi olajlámpás a falon. Úgy látszik meg tudom gyújtani.
* Válaszol a mélységi Morf parancsára, majd rövid próbálkozás után fény gyúl a zsákokkal telezsúfolt raktárban. Graros mosolyog, ahogy tartja a lámpást. Egy szót sem szól, de láthatóan boldog, hiszen a csapat közelebb került a céljához. *
- Hogyan tovább?
* Néz Riq-re, majd az idő közben a vezér mellé került Morfra, aki még mindig úgy vigyorog, mint a gyermek, aki új játékot kapott kezébe. *
// 7-es dokk //
~ Ő az, hála az égnek. ~
* Tör elő agyából a megkönnyebbült gondolat, amikor rájön, hogy tényleg Morfot látja. Tőrét azonnal elteszi, és odasiet társa intésére. Némán, szavak nélkül engedelmeskedik. *
- Jöhetsz. Tartalak.
* Mondja Morfnak, amikor végre megtalálja az ablakot, és néhány pillanat alatt sikerül is lesegítenie a férfit. *
~ Majdnem mind itt vagyunk. De hol van Ryrros? ~
* Tűnik fel neki a hiány, de most nincs idő ezen gondolkozni. A legfőbb a feladat sikere. *
- Van egy régi olajlámpás a falon. Úgy látszik meg tudom gyújtani.
* Válaszol a mélységi Morf parancsára, majd rövid próbálkozás után fény gyúl a zsákokkal telezsúfolt raktárban. Graros mosolyog, ahogy tartja a lámpást. Egy szót sem szól, de láthatóan boldog, hiszen a csapat közelebb került a céljához. *
- Hogyan tovább?
* Néz Riq-re, majd az idő közben a vezér mellé került Morfra, aki még mindig úgy vigyorog, mint a gyermek, aki új játékot kapott kezébe. *
1930. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-28 23:52:32
Üzenet elküldve: 2015-07-28 23:52:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Kalózok markában//
*A férfi elmehetne akár egy kalmárnak is oly módon képes üzletelni és minden szavát ész érvekkel is alátámasztani. ~Atyámnak biztos tetszene ez az alak.~ hallgatja végig a támadója szavait, majd hagy magának egy pillanatnyi kis szünetet, hogy képes legyen megemészteni a hallottakat. ~Harminc arany? Milyen kis zsugori vagy. Ha jó kedvem lenne még nevetnék is rajtad.~ mosolyodik el újfent ~Ám legyen. Belemegyek a játszmádba. Nézzük mi is fog kisülni belőle.~ tekintetét egyenesen a férfi szemeire szegezi. ~Nézzük, milyen ember is vagy te.~ átható és egyben kíváncsi tekintette már-már sértő nyíltsággal szemléli őt. Kíváncsisága, hogy vajon valóban olyan legyűrhetetlen-e, mind amilyennek mondta magát, olyan erős érzést kelt a lovagban, mint ő maga. Vajon tényleg egy újabb zsoldos haramiával hozta össze a sors, aki csak a pénzért él, vagy éppen egy lelkiismeretesebb fajtájuk áll előtte, aki tényleg törődik egy szegény elrabol leány életével is.*
– Még hogy nem tudom, hogy milyen alakokkal hozott össze a sors? *kérdezi vissza, miután a zsoldosa korántsem nyugodtan szólította fel, hogy ideje döntést hoznia* Azt hiszem most te becsülsz alá engem. Hiszed ha nem, jól ismerem a fajtájukat. *pár lépést tesz jobbra, ahogyan a derekán pihenteti a maros kezeit* És ahogy látom, ahogy neked, úgy nekik is a legfőbb istenül a pénz. *hangja sértő és lealacsonyító a férfi számára. Érezhetően Valahin semmibe veszi a férfi-t és annak büszkeségét.* De rendben. Megkapod a harminc aranyad. 15 aranyat most … *kezei közé kerül az a két kis érme* … a másik részét pedig utána, ha elárultad végre amire kíváncsi vagyok. *mosolyodik el* Ugyanis sohasem bíztam bennetek, Arthenior-i fattyakban. Nálatok nincs becsültet, csak pénz.
*A férfi elmehetne akár egy kalmárnak is oly módon képes üzletelni és minden szavát ész érvekkel is alátámasztani. ~Atyámnak biztos tetszene ez az alak.~ hallgatja végig a támadója szavait, majd hagy magának egy pillanatnyi kis szünetet, hogy képes legyen megemészteni a hallottakat. ~Harminc arany? Milyen kis zsugori vagy. Ha jó kedvem lenne még nevetnék is rajtad.~ mosolyodik el újfent ~Ám legyen. Belemegyek a játszmádba. Nézzük mi is fog kisülni belőle.~ tekintetét egyenesen a férfi szemeire szegezi. ~Nézzük, milyen ember is vagy te.~ átható és egyben kíváncsi tekintette már-már sértő nyíltsággal szemléli őt. Kíváncsisága, hogy vajon valóban olyan legyűrhetetlen-e, mind amilyennek mondta magát, olyan erős érzést kelt a lovagban, mint ő maga. Vajon tényleg egy újabb zsoldos haramiával hozta össze a sors, aki csak a pénzért él, vagy éppen egy lelkiismeretesebb fajtájuk áll előtte, aki tényleg törődik egy szegény elrabol leány életével is.*
– Még hogy nem tudom, hogy milyen alakokkal hozott össze a sors? *kérdezi vissza, miután a zsoldosa korántsem nyugodtan szólította fel, hogy ideje döntést hoznia* Azt hiszem most te becsülsz alá engem. Hiszed ha nem, jól ismerem a fajtájukat. *pár lépést tesz jobbra, ahogyan a derekán pihenteti a maros kezeit* És ahogy látom, ahogy neked, úgy nekik is a legfőbb istenül a pénz. *hangja sértő és lealacsonyító a férfi számára. Érezhetően Valahin semmibe veszi a férfi-t és annak büszkeségét.* De rendben. Megkapod a harminc aranyad. 15 aranyat most … *kezei közé kerül az a két kis érme* … a másik részét pedig utána, ha elárultad végre amire kíváncsi vagyok. *mosolyodik el* Ugyanis sohasem bíztam bennetek, Arthenior-i fattyakban. Nálatok nincs becsültet, csak pénz.
1929. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:28:34
Üzenet elküldve: 2015-07-28 12:28:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*A kapitányt máris unszimpatikusnak könyvelne el, ez szinte bizonyos. Mint egy veszett kutya, úgy viszonyul a dolgokhoz, és fizimiskája sem üt el ettől, az pedig csak hab lenne a tortára, ha habzana a szája. A bájgúnározásra csak összeszorítja jobb öklét, egy hangos roppanást engedve az éterbe, nincs messze attól, hogy egy lendületes ütéssel a padlóra küldje a nagyképű tatát.
~Bár, van, amiben igazat szól...~ néz ezzel kedvenc helyére, a "formás tomporú asszony" formás tomporára. Nagyjából a beszélgetés többi részén újra ott marad holdvilágtekintete, amíg távozásra nem szólítják őket.
A felfelé vezető úton végignézi Anor záras akcióját, és egy mosolyt ereszt meg a babaarcú felé, a jó ötlet tényét jelezve. A lépcsőn még erős késztetést érez a dadogós őr leütése iránt, hogy még inkább adjanak egy kis időt a többiek számára, és ezt meg is teszi. Halkan a háta mögé oson, majd egy jól irányzott ütéssel tarkón vágja az ipsét.*
- S-s-s-s-sajnálom d-d-de m-m-muszáj volt. *Szól gúnyolódva, majd a grabancánál megragadja a férfit, és lefekteti egy olyan helyre, ahol a többi őr tekintetét teljes mértékben elkerüli az ájult pasi jelenléte.
Mikor leérnek a hajóról, követi a többieket arra a bizonyos takart helyre, a tanakodást pedig némán hallgatja végig.
Mindaddig, amíg egy váratlan pillanatban összecsapja tenyerét, és a frissen szétment házasok felé fordul.*
- Nekem most mennem kell. Szóljatok Riqelie-nek, hogy reggelre, legkésőbb délelőttre itt vagyok.
*Még egy utolsót biccent nekik, Myna felé pedig még egy mosoly is társul hozzá, majd megkeresi az egyik őr lovát, hogy azt elkösse, és délelőtt pedig készségesen visszategye, mintha mi sem történt volna.
Felpattan hát a jószágra, és úgy vágtat a város felé.*
//7-es dokk//
*A kapitányt máris unszimpatikusnak könyvelne el, ez szinte bizonyos. Mint egy veszett kutya, úgy viszonyul a dolgokhoz, és fizimiskája sem üt el ettől, az pedig csak hab lenne a tortára, ha habzana a szája. A bájgúnározásra csak összeszorítja jobb öklét, egy hangos roppanást engedve az éterbe, nincs messze attól, hogy egy lendületes ütéssel a padlóra küldje a nagyképű tatát.
~Bár, van, amiben igazat szól...~ néz ezzel kedvenc helyére, a "formás tomporú asszony" formás tomporára. Nagyjából a beszélgetés többi részén újra ott marad holdvilágtekintete, amíg távozásra nem szólítják őket.
A felfelé vezető úton végignézi Anor záras akcióját, és egy mosolyt ereszt meg a babaarcú felé, a jó ötlet tényét jelezve. A lépcsőn még erős késztetést érez a dadogós őr leütése iránt, hogy még inkább adjanak egy kis időt a többiek számára, és ezt meg is teszi. Halkan a háta mögé oson, majd egy jól irányzott ütéssel tarkón vágja az ipsét.*
- S-s-s-s-sajnálom d-d-de m-m-muszáj volt. *Szól gúnyolódva, majd a grabancánál megragadja a férfit, és lefekteti egy olyan helyre, ahol a többi őr tekintetét teljes mértékben elkerüli az ájult pasi jelenléte.
Mikor leérnek a hajóról, követi a többieket arra a bizonyos takart helyre, a tanakodást pedig némán hallgatja végig.
Mindaddig, amíg egy váratlan pillanatban összecsapja tenyerét, és a frissen szétment házasok felé fordul.*
- Nekem most mennem kell. Szóljatok Riqelie-nek, hogy reggelre, legkésőbb délelőttre itt vagyok.
*Még egy utolsót biccent nekik, Myna felé pedig még egy mosoly is társul hozzá, majd megkeresi az egyik őr lovát, hogy azt elkösse, és délelőtt pedig készségesen visszategye, mintha mi sem történt volna.
Felpattan hát a jószágra, és úgy vágtat a város felé.*
1928. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:56:08
Üzenet elküldve: 2015-07-28 00:56:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Kalózok markában//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Dinara//
*A megtermett férfi egyik vékony, testékszerrel megáldott szemöldöke a homloka közepére szalad, aztán visszafogott nevetésben tör ki az alak. Egyedüli oka annak, hogy nem engedi hangját teljes erejében a világnak, nem más, mint a fenti bagázs. Ha meghallják, hogy ő itt jót mulat a lányokkal, még a végén olyasmire gondolnak, amire nem kellene, ő pedig szegényebb lenne egy hímtaggal. Erre cseppet sem vágyik, főleg akkor, ha teljesen alaptalanok a vádak, elvégre, ha már efféle büntetéssel sújtják, akkor előtte neki is jusson ki a szórakozásból.*
- Hát lehet, hogy igazad van, drágaságom. Valaki a vadmacskákra bukik, talán az elkényeztetett uraság kemény szavakra vágyik az ágyban. *Bukik ki belőle, a kijelentést pedig újabb hahotázás követi, ezúttal hangosabb, és mellé még a combjára is rácsap egyet.*
- Mi a bánatot mulatsz ilyen jól, patkány?! Ha meghallja a vevő, hogy itt rosszalkodsz az áruval, nem lesz elégedett! *Kiált le hozzá az egyik matróz, kinek a hangja bár jól hallható, mégis kiérződik, hogy messzebb helyezkedik a gazdája. Tán a lépcső közepén, ha nem a tetején, mely a fedélzetre vezet.*
- Jól van, jól van! *Szól vissza a felügyelő, majd egy legyintést követően visszapillant a lányra.*
- Na persze, mind ezt mondja. A főnök nem válogat sok bajjal járó lányokat. Te is várod a megmentődet, ugye? Mindegyik várja, aztán senki nem jön. Vagy ha ide is téved bárki, azt hamar lekaszabolják, én megmondhatom neked, de hát te tudod... *Vonja meg a vállát, majd a széke mellől felemel egy rumos üveget, amit jó alaposan meg is húz.*
- Szóval, mivel keresed a kenyeredet? Mi az a tisztességes munka, mely fölébe emel a többi ringyónak? *Kíváncsiskodik tovább.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
//Dinara//
*A megtermett férfi egyik vékony, testékszerrel megáldott szemöldöke a homloka közepére szalad, aztán visszafogott nevetésben tör ki az alak. Egyedüli oka annak, hogy nem engedi hangját teljes erejében a világnak, nem más, mint a fenti bagázs. Ha meghallják, hogy ő itt jót mulat a lányokkal, még a végén olyasmire gondolnak, amire nem kellene, ő pedig szegényebb lenne egy hímtaggal. Erre cseppet sem vágyik, főleg akkor, ha teljesen alaptalanok a vádak, elvégre, ha már efféle büntetéssel sújtják, akkor előtte neki is jusson ki a szórakozásból.*
- Hát lehet, hogy igazad van, drágaságom. Valaki a vadmacskákra bukik, talán az elkényeztetett uraság kemény szavakra vágyik az ágyban. *Bukik ki belőle, a kijelentést pedig újabb hahotázás követi, ezúttal hangosabb, és mellé még a combjára is rácsap egyet.*
- Mi a bánatot mulatsz ilyen jól, patkány?! Ha meghallja a vevő, hogy itt rosszalkodsz az áruval, nem lesz elégedett! *Kiált le hozzá az egyik matróz, kinek a hangja bár jól hallható, mégis kiérződik, hogy messzebb helyezkedik a gazdája. Tán a lépcső közepén, ha nem a tetején, mely a fedélzetre vezet.*
- Jól van, jól van! *Szól vissza a felügyelő, majd egy legyintést követően visszapillant a lányra.*
- Na persze, mind ezt mondja. A főnök nem válogat sok bajjal járó lányokat. Te is várod a megmentődet, ugye? Mindegyik várja, aztán senki nem jön. Vagy ha ide is téved bárki, azt hamar lekaszabolják, én megmondhatom neked, de hát te tudod... *Vonja meg a vállát, majd a széke mellől felemel egy rumos üveget, amit jó alaposan meg is húz.*
- Szóval, mivel keresed a kenyeredet? Mi az a tisztességes munka, mely fölébe emel a többi ringyónak? *Kíváncsiskodik tovább.*
1927. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:47:13
Üzenet elküldve: 2015-07-27 18:47:13
ÚJ
![>Rynizz Dwirinthalen [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/892_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 631
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Megfontolt
//Utolsó lázadás//
*A fürdő, és az öltözék sokat javított hangulatán is, könnyebb elviselni ezt az egész képtelenséget, mit igazán átgondolni sem akar még, így, hogy nem bántják a nap tűző sugarai, és a bőrére száradt kosz meg izzadtság.
A nő mosolyára és szavaira csak egy gúnyos mosoly a válasz.*
-Azt meghiszem! Sosem volt még rá panasz.
*Jelenti ki elég nagyképűen a tényt, miszerint tisztában van saját testi adottságaival, és azzal, milyen hatást vált ki az a hölgyek körében.*
-A koszos, lepukkant lyuk.
*Módosít a kricsmi nevén saját szájíze szerint, majd ismét végig tekintve magán rázza meg fejét, és indul el En után.*
-Ha pucéran mennék be, azt gondolnák azon szolgád vagyok, akit szeretőként tartasz, és irigyelnének értem. Így meg!
*Sóhajt nagyot.*
-Alázatos kis cseléded várja parancsaid naccságos Úrnő.
*Hajbókol a félelf háta mögött, mintha egy utolsó paraszt lenne, kinek egyetlen életcélja a talpnyalás, és pár asztal mellé hullott falat.*
-Bár megtisztelnéd csúszómászó, méltatlan szolgálód, hogy lábtámaszod legyen.
*A fürdő, és az öltözék sokat javított hangulatán is, könnyebb elviselni ezt az egész képtelenséget, mit igazán átgondolni sem akar még, így, hogy nem bántják a nap tűző sugarai, és a bőrére száradt kosz meg izzadtság.
A nő mosolyára és szavaira csak egy gúnyos mosoly a válasz.*
-Azt meghiszem! Sosem volt még rá panasz.
*Jelenti ki elég nagyképűen a tényt, miszerint tisztában van saját testi adottságaival, és azzal, milyen hatást vált ki az a hölgyek körében.*
-A koszos, lepukkant lyuk.
*Módosít a kricsmi nevén saját szájíze szerint, majd ismét végig tekintve magán rázza meg fejét, és indul el En után.*
-Ha pucéran mennék be, azt gondolnák azon szolgád vagyok, akit szeretőként tartasz, és irigyelnének értem. Így meg!
*Sóhajt nagyot.*
-Alázatos kis cseléded várja parancsaid naccságos Úrnő.
*Hajbókol a félelf háta mögött, mintha egy utolsó paraszt lenne, kinek egyetlen életcélja a talpnyalás, és pár asztal mellé hullott falat.*
-Bár megtisztelnéd csúszómászó, méltatlan szolgálód, hogy lábtámaszod legyen.
1926. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 16:16:55
Üzenet elküldve: 2015-07-27 16:16:55
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 645
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*Riqre sandít amikor elengedi felé a megjegyzését, hogy ez így túl könnyű lenne. Na ő a maga részéről szeretné valóban, ha így lenne.*
-Miért te nem? Ha könnyű a dolog neked már nem is jó?
*Vigyorog újra a homályba. Nem sugdos tovább, mert bármilyen halk legyen is, azért nem szerencsés. Grar nemsokára felfedezi őket és megjelenik. Oda inti maga mellé gyorsan, amit mélységi szemeivel kitűnően láthat.*
~Helyben vagyunk mind, de hol lehet Ryrr? Mindegy nincs időnk rá várni, ha lemarad, kimarad.~
*A felszólításra megfogja Riq kezét és besegíti az ablakon.*
-Te jössz Nor, kell majd odalent a mélységi szemed!
*Súgja, aztán odanyújtja felé a karját, hogy ugyanúgy lesegítse az ablakhoz, mint az előbb Riqet.*
-Ha elérted az ablakot tarts meg, ha nem akarod, hogy vízben landoljak.
*Megvárja, amíg a mélységi ablakot fog, aztán bőszen reméli, hogy a sötétben is mindent látó szemével hagyatkozhat arra, hogy nem engedi el. Lendületet véve indul meg lefelé és kapja el egyik kezével a karját megtartva magát másikkal villám gyorsan az ablakba kapaszkodik és nem kell sok idő, hogy bent találja magát az elég sötét raktárban.*
-Kösz Nor! Egy jelölt zsákot kell keresni, de itt nem lesz valami könnyű a dolog.
*Mutat végig a zsákokkal dugig megrakott raktáron. A sziluettek alapján sok a lehetőség, melyiken is lehet jelzés. Jobb lett volna, ha tudja milyen is az a jel amit keresni kell, de arra már nem volt idő.*
-Nor látsz valamit, ami fényt adhat idebent? Ha igen gyújts meg!
*Közben egy zsák után tapogat, amit az ajtó elé húz és eldönt. Így alatta már nem szűrődik ki a fény az ablak pedig a víz felé van elég mélyen így csak nem látják meg, ha világosabb lesz egy kicsit.*
~Mindig van kockázat anélkül mit sem ér a játék.~
*A sötétben tapogatózva megkeresi Riqet, addig is amíg mélységi társuk nem talál valami fényt. Végig tapogatva a karját áll végül mellé.*
-Mi az? Találtál valami érdekeset?
*Súgja neki és hálát ad, hogy sokat mondó vigyorát jótékonyan takarja a sötét, ahogy tapogató keze már a hátára vándorolva keresi tovább a Vezért.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.27 16:26:46
//7-es dokk//
*Riqre sandít amikor elengedi felé a megjegyzését, hogy ez így túl könnyű lenne. Na ő a maga részéről szeretné valóban, ha így lenne.*
-Miért te nem? Ha könnyű a dolog neked már nem is jó?
*Vigyorog újra a homályba. Nem sugdos tovább, mert bármilyen halk legyen is, azért nem szerencsés. Grar nemsokára felfedezi őket és megjelenik. Oda inti maga mellé gyorsan, amit mélységi szemeivel kitűnően láthat.*
~Helyben vagyunk mind, de hol lehet Ryrr? Mindegy nincs időnk rá várni, ha lemarad, kimarad.~
*A felszólításra megfogja Riq kezét és besegíti az ablakon.*
-Te jössz Nor, kell majd odalent a mélységi szemed!
*Súgja, aztán odanyújtja felé a karját, hogy ugyanúgy lesegítse az ablakhoz, mint az előbb Riqet.*
-Ha elérted az ablakot tarts meg, ha nem akarod, hogy vízben landoljak.
*Megvárja, amíg a mélységi ablakot fog, aztán bőszen reméli, hogy a sötétben is mindent látó szemével hagyatkozhat arra, hogy nem engedi el. Lendületet véve indul meg lefelé és kapja el egyik kezével a karját megtartva magát másikkal villám gyorsan az ablakba kapaszkodik és nem kell sok idő, hogy bent találja magát az elég sötét raktárban.*
-Kösz Nor! Egy jelölt zsákot kell keresni, de itt nem lesz valami könnyű a dolog.
*Mutat végig a zsákokkal dugig megrakott raktáron. A sziluettek alapján sok a lehetőség, melyiken is lehet jelzés. Jobb lett volna, ha tudja milyen is az a jel amit keresni kell, de arra már nem volt idő.*
-Nor látsz valamit, ami fényt adhat idebent? Ha igen gyújts meg!
*Közben egy zsák után tapogat, amit az ajtó elé húz és eldönt. Így alatta már nem szűrődik ki a fény az ablak pedig a víz felé van elég mélyen így csak nem látják meg, ha világosabb lesz egy kicsit.*
~Mindig van kockázat anélkül mit sem ér a játék.~
*A sötétben tapogatózva megkeresi Riqet, addig is amíg mélységi társuk nem talál valami fényt. Végig tapogatva a karját áll végül mellé.*
-Mi az? Találtál valami érdekeset?
*Súgja neki és hálát ad, hogy sokat mondó vigyorát jótékonyan takarja a sötét, ahogy tapogató keze már a hátára vándorolva keresi tovább a Vezért.*
A hozzászólás írója (Morfiusz Rarrkon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.07.27 16:26:46
1925. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 14:52:42
Üzenet elküldve: 2015-07-27 14:52:42
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*A kapitány hozzá valamivel normálisabban szól és fejti ki a helyzetet, így legalább nem sokkal, de egy kicsit tovább tudták húzni az időt. Anor felé fordulva a kapitány már érezhetően sokkal agresszívebben szólal meg és kéri őket távozásra, így kénytelenek távozni. Myna követi a dadogó őrt és elsőnek lép ki az ajtón, villantgatja bájait még, ha a többiek bármit akarnak azt ne vehesse észre az előtte lévő őr. ~A többieknek nem sok ideje van megszerezni ami kell, de hogy feltűnés nélkül mit tudnánk kezdeni ezzel helyzettel én nem tudom.~
Amíg leérnek a hajóról és takarásba nem érnek addig játssza a szerepét, a kicsit csalódott feleséget, utána elengedi a férfit és félre áll neki dőlni valaminek és sóhajt egyet.*
-Nem bírtuk valami sokáig, szerintetek sikerülni fog nekik? *Kérdi érdeklődve, hangjából kivehető a csalódottság is, mert lehet ezzel el is bukta az esélyét, de legalább ép bőrrel megúszták.*
//7-es dokk//
*A kapitány hozzá valamivel normálisabban szól és fejti ki a helyzetet, így legalább nem sokkal, de egy kicsit tovább tudták húzni az időt. Anor felé fordulva a kapitány már érezhetően sokkal agresszívebben szólal meg és kéri őket távozásra, így kénytelenek távozni. Myna követi a dadogó őrt és elsőnek lép ki az ajtón, villantgatja bájait még, ha a többiek bármit akarnak azt ne vehesse észre az előtte lévő őr. ~A többieknek nem sok ideje van megszerezni ami kell, de hogy feltűnés nélkül mit tudnánk kezdeni ezzel helyzettel én nem tudom.~
Amíg leérnek a hajóról és takarásba nem érnek addig játssza a szerepét, a kicsit csalódott feleséget, utána elengedi a férfit és félre áll neki dőlni valaminek és sóhajt egyet.*
-Nem bírtuk valami sokáig, szerintetek sikerülni fog nekik? *Kérdi érdeklődve, hangjából kivehető a csalódottság is, mert lehet ezzel el is bukta az esélyét, de legalább ép bőrrel megúszták.*
1924. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 12:11:54
Üzenet elküldve: 2015-07-27 12:11:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
Játékstílus: Vakmerő
//Karnyújtásnyira//
*A nap melege, pár percnyi ácsorgás után kezd kellemesből, idegesítő lenni. A vörös szeme elé emeli a karját, majd egy gyors fintor után behúzza a seggét az árnyékba. A kocsma falának dől, haját kirángatja a kő és a háta csapdájából, majd hanyagul félre hajítja a vörös loboncot. Közben a törpe is belekezd a mondandójába. Khyr igyekszik nem mutatni azt, hogy csüngene minden szaván, de valójában figyel, mindenre figyel.
A parti homokos dolgot elveti, s alig várja, hogy a földbe süllyesztett csapdákon is túl legyenek, nem kivitelezhető, nem érdekes. Legszívesebben elhessegetné a kezével a szavakat, melyek a férfi szájából áramolnak felé. Karba teszi kezét, hogy megakadályozza a jelképes mozdulatot, mielőtt meg cselekedné.
Végül bekövetkezik, hogy rátérnek a sziklákra szerelhető csapdákra. Elképzeli, ahogy a szerencsétlen oda tévedőt maga alá temeti egy tonna szikla áldása.
~Édes…~
Arra gondol, hogy mit akarhatnak a többiek. Ha Khyren múlna az egész, akkor hálókat, köteleket használna, s semmi esetre sem ezer kilós szikla lavinát és lángoló agyagedényeket. Lehet, hogy a többiek úgy gondolkodnak, aki felmerészkedik a szirtekre, s a barlang bejáratához közel ér, az csakis ártó szándékkal teheti. Van benne egy kevés igazság, hiszen a tenger felőli sziklák, rücskös, tüskés kivetülései tele vannak oly barlangokkal, mely otthont ad megannyi ocsmány, nyáladzó, fekete homárszörnynek, s még jó pár ízelt lábú, ollós, csattogó szájú dögnek. Csak az merészkedik oda, akinek elméje teljesen elborult.*
~Azért nappal nem olyan rossz.~
- Ahogy látod. *Válaszolja a másik kijelentésére. Ha minden van, legalább a pénzét és idejét sem kell vesztegetnie a cuccok beszerzésével. A bor ötletére kicsit elmosolyodik.* Teszünk egy kitérőt. *Mondja s kiélesíti róka vigyorát. A munka biztos jobban megy némi ital társaságában.
Hátat fordít a szirtek nyújtotta szép panorámának, és a dokkok felé veszi az irányt, annak is a szélét célozva meg. Most nem int a másiknak. Nem sétál sokat, megpillant pár nagy hordót, melynek az oldalára mindenféle szőlőknek a képét és még megannyi gyümölcsöt rajzoltak fel. Van ott még egy sornyi szöveg is, mely nyílván az ital származását próbálja közölni a jó néppel, ha nem lenne olvashatatlanságig lekopva.
A boros hordók között a lány megpillant egy testes úriembert, tokájánál, már csak nadrágja korca lóg lejjebb, feltárva ezzel egy nem túl szép látványt a segg vájatához. A vöröske acélozott bakancsával rá dobbant a fickó mögött álló ládára, hogy felhívja annak a figyelmét. Ahogy látja nem túl boldog amiért megzavarták a dolgában. Egy morgós egen?-t hallat és szemeit szúrósan küldi a nő felé. Khyr egy szót sem szól, míg le nem emeli magáról a butykost és az izzadó, szőrös tengeri medvéhez dobja. Szerencsére amaz ügyesen elkapja, fürgébb, mint aminek kinéz.*
- Töltsd meg a legjobb boroddal, tüstént. *Mondja mosolytalanul, épp olyan dühös, lenéző tekintettel, ahogy a másik is tekint felé. Felháborodottság ül ki az arcára, de amikor a vevője előkotorja az erszényét és egy mozdulattal megcsengeti az aranyakat benne, máris meglágyul tekintete. Hátat fordít, hogy csapra verje az egyik kicsiny hordót, s addig tölti, míg a bőr kulacs úgy meg nem dagad, mint egy patkány, ki csecsemőből lakmározott.
Készségesen visszanyújtja a butykost a nőnek, annak pántját fogva. Khyr megmarkolja a nyakánál, majd átveti a vállán, s hátra csapja azt.*
- Mennyi? *Kérdi, ugyanazon becsmérő pillantásával, s erre a kofa legalább duplájára emeli az árát a lőréjének. A vöröst nem tudja a mézes-mázos vigyorával megvezetni, hiszen gondolkodásuk ugyanaz: ha már tapló vagy, fizess. A lány előkotor az erszényéből 20 aranyat, mely a bor eredeti ára, s nem annyi amennyit a pasas le akar nyúzni róla. Oda hajítja a kofának (Mesélő (BlackJack)), majd azzal a mozdulattal hátat fordít.
Mielőtt amaz felháborodhatna, sietős léptekkel elhúzza a csíkot. Biccent a törpének, hogy gyors léptekkel kövesse.*
- Ha mindenünk megvan, megmutatom a helyet. *Mondja, még mindég egykedvűen, mint egy királylány, akinek nem akaródzik a napi, fárasztó uralkodói feladatait ellátnia, s halálosan unja az egészet. Khyr nem unja, valójában jól szórakozik. A szirtek felé veszi az irányt.*
*A nap melege, pár percnyi ácsorgás után kezd kellemesből, idegesítő lenni. A vörös szeme elé emeli a karját, majd egy gyors fintor után behúzza a seggét az árnyékba. A kocsma falának dől, haját kirángatja a kő és a háta csapdájából, majd hanyagul félre hajítja a vörös loboncot. Közben a törpe is belekezd a mondandójába. Khyr igyekszik nem mutatni azt, hogy csüngene minden szaván, de valójában figyel, mindenre figyel.
A parti homokos dolgot elveti, s alig várja, hogy a földbe süllyesztett csapdákon is túl legyenek, nem kivitelezhető, nem érdekes. Legszívesebben elhessegetné a kezével a szavakat, melyek a férfi szájából áramolnak felé. Karba teszi kezét, hogy megakadályozza a jelképes mozdulatot, mielőtt meg cselekedné.
Végül bekövetkezik, hogy rátérnek a sziklákra szerelhető csapdákra. Elképzeli, ahogy a szerencsétlen oda tévedőt maga alá temeti egy tonna szikla áldása.
~Édes…~
Arra gondol, hogy mit akarhatnak a többiek. Ha Khyren múlna az egész, akkor hálókat, köteleket használna, s semmi esetre sem ezer kilós szikla lavinát és lángoló agyagedényeket. Lehet, hogy a többiek úgy gondolkodnak, aki felmerészkedik a szirtekre, s a barlang bejáratához közel ér, az csakis ártó szándékkal teheti. Van benne egy kevés igazság, hiszen a tenger felőli sziklák, rücskös, tüskés kivetülései tele vannak oly barlangokkal, mely otthont ad megannyi ocsmány, nyáladzó, fekete homárszörnynek, s még jó pár ízelt lábú, ollós, csattogó szájú dögnek. Csak az merészkedik oda, akinek elméje teljesen elborult.*
~Azért nappal nem olyan rossz.~
- Ahogy látod. *Válaszolja a másik kijelentésére. Ha minden van, legalább a pénzét és idejét sem kell vesztegetnie a cuccok beszerzésével. A bor ötletére kicsit elmosolyodik.* Teszünk egy kitérőt. *Mondja s kiélesíti róka vigyorát. A munka biztos jobban megy némi ital társaságában.
Hátat fordít a szirtek nyújtotta szép panorámának, és a dokkok felé veszi az irányt, annak is a szélét célozva meg. Most nem int a másiknak. Nem sétál sokat, megpillant pár nagy hordót, melynek az oldalára mindenféle szőlőknek a képét és még megannyi gyümölcsöt rajzoltak fel. Van ott még egy sornyi szöveg is, mely nyílván az ital származását próbálja közölni a jó néppel, ha nem lenne olvashatatlanságig lekopva.
A boros hordók között a lány megpillant egy testes úriembert, tokájánál, már csak nadrágja korca lóg lejjebb, feltárva ezzel egy nem túl szép látványt a segg vájatához. A vöröske acélozott bakancsával rá dobbant a fickó mögött álló ládára, hogy felhívja annak a figyelmét. Ahogy látja nem túl boldog amiért megzavarták a dolgában. Egy morgós egen?-t hallat és szemeit szúrósan küldi a nő felé. Khyr egy szót sem szól, míg le nem emeli magáról a butykost és az izzadó, szőrös tengeri medvéhez dobja. Szerencsére amaz ügyesen elkapja, fürgébb, mint aminek kinéz.*
- Töltsd meg a legjobb boroddal, tüstént. *Mondja mosolytalanul, épp olyan dühös, lenéző tekintettel, ahogy a másik is tekint felé. Felháborodottság ül ki az arcára, de amikor a vevője előkotorja az erszényét és egy mozdulattal megcsengeti az aranyakat benne, máris meglágyul tekintete. Hátat fordít, hogy csapra verje az egyik kicsiny hordót, s addig tölti, míg a bőr kulacs úgy meg nem dagad, mint egy patkány, ki csecsemőből lakmározott.
Készségesen visszanyújtja a butykost a nőnek, annak pántját fogva. Khyr megmarkolja a nyakánál, majd átveti a vállán, s hátra csapja azt.*
- Mennyi? *Kérdi, ugyanazon becsmérő pillantásával, s erre a kofa legalább duplájára emeli az árát a lőréjének. A vöröst nem tudja a mézes-mázos vigyorával megvezetni, hiszen gondolkodásuk ugyanaz: ha már tapló vagy, fizess. A lány előkotor az erszényéből 20 aranyat, mely a bor eredeti ára, s nem annyi amennyit a pasas le akar nyúzni róla. Oda hajítja a kofának (Mesélő (BlackJack)), majd azzal a mozdulattal hátat fordít.
Mielőtt amaz felháborodhatna, sietős léptekkel elhúzza a csíkot. Biccent a törpének, hogy gyors léptekkel kövesse.*- Ha mindenünk megvan, megmutatom a helyet. *Mondja, még mindég egykedvűen, mint egy királylány, akinek nem akaródzik a napi, fárasztó uralkodói feladatait ellátnia, s halálosan unja az egészet. Khyr nem unja, valójában jól szórakozik. A szirtek felé veszi az irányt.*
1923. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:38:04
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:38:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 292
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Ki mint vet, úgy arat//
//7-es dokk//
*A kapitány most Myna felé fordul. Mivel eddig nem váltottak szót, most úgy néz ki, hogy a férfi neki is szentel egy kis figyelmet:*
- Kedves asszonyom! A férje ajánlata meglehetősen méltányos. A hajó talán meg is érné azt a tizenötezer aranyat. Bár szerény véleményem szerint ennél akár kicsivel többet is, hiszen csodálatos egy darabról van szó. Azonban gondolom nincsenek tisztában a hajózás legalapvetőbb fortélyaival sem, hiszen, ha nem látnák és a kapitány vagyok. Ami annyit jelent, hogy a hajó nem az én tulajdonom, nem áll módomban eladni maguknak.
*Ezt befejezve újra Anorhoz fordul, érezhetően agresszívebben.*
- Éppen ezért ne is húzzák tovább az időmet, azon az ajtón tudnak távozni, ahol bejöttek. Tűnjenek el a fedélzetről!
*Szemével a dadogó őrnek jelez, aki a három vendég mellé áll.*
~Na, ezt megcsináltuk, ennyi idő alatt Morféknak esélye sem volt elhozni a gyöngyöket. Csak az nyugtat meg, hogy majdnem minden fegyveres itt van. Ezeken kívül talán még 1-2 őr lehet fent és a dadogós. Ha ők vagy a matrózok nem szúrják ki a többieket, még nyert ügyünk lehet.~
*Anor készségesen, erőltetett mosollyal biccenti meg a fejét, majd távozásra int.*
- Köszönjük a türelmét kapitány úr!
*Kihátrál a kabinból és ha a többiek követik, maga mögött vissza is csukja az ajtót. A kilincs alatt felfigyel egy reteszre. A dadogós őr előre indul a feljáró felé, ahol a hajóra érkeztek, a másikat nem látja sehol. A férfi gyors elhatározást tesz és amint újra beszélgetés morajlását hallja bentről, elhúzza a reteszt. Bezárja a kabinba a kapitányt és azt a féltucat fegyverest is, akik vele voltak. A zár halkan kattan, odabent meg sem hallhatják, így csak akkor fogják észrevenni, mikor ki akarnak jönni. Az egérút viszont biztosítva van, tényleg csak pár fegyveres maradhatott a fedélzeten.
Anor hosszú léptekkel utoléri a dadogós őrt és a többieket.*
- Bocsánat, máris itt vagyok, csak még gyönyörködtem ebben a bárkában egy keveset. Az istenekre mondom, bárcsak az enyém lehetne.
- Sa-sa-sajnálom, de távo-vo-vozniuk kell! *szól az őr.
Természetesen és elegánsan indulnak a rámpa felé, ami levezet a fedélzetről a dokk deszkáira.*
~Csak remélem, hogy minden rendben lesz. Gyerünk Morf, innentől rajtatok áll vagy bukik minden.~
*Kicsit csalódott, hogy ez minden, amit társaiért tenni tudott, de a bezárásnál jobb ötlet most nem jutott eszébe a helyzet megoldására.*
//7-es dokk//
*A kapitány most Myna felé fordul. Mivel eddig nem váltottak szót, most úgy néz ki, hogy a férfi neki is szentel egy kis figyelmet:*
- Kedves asszonyom! A férje ajánlata meglehetősen méltányos. A hajó talán meg is érné azt a tizenötezer aranyat. Bár szerény véleményem szerint ennél akár kicsivel többet is, hiszen csodálatos egy darabról van szó. Azonban gondolom nincsenek tisztában a hajózás legalapvetőbb fortélyaival sem, hiszen, ha nem látnák és a kapitány vagyok. Ami annyit jelent, hogy a hajó nem az én tulajdonom, nem áll módomban eladni maguknak.
*Ezt befejezve újra Anorhoz fordul, érezhetően agresszívebben.*
- Éppen ezért ne is húzzák tovább az időmet, azon az ajtón tudnak távozni, ahol bejöttek. Tűnjenek el a fedélzetről!
*Szemével a dadogó őrnek jelez, aki a három vendég mellé áll.*
~Na, ezt megcsináltuk, ennyi idő alatt Morféknak esélye sem volt elhozni a gyöngyöket. Csak az nyugtat meg, hogy majdnem minden fegyveres itt van. Ezeken kívül talán még 1-2 őr lehet fent és a dadogós. Ha ők vagy a matrózok nem szúrják ki a többieket, még nyert ügyünk lehet.~
*Anor készségesen, erőltetett mosollyal biccenti meg a fejét, majd távozásra int.*
- Köszönjük a türelmét kapitány úr!
*Kihátrál a kabinból és ha a többiek követik, maga mögött vissza is csukja az ajtót. A kilincs alatt felfigyel egy reteszre. A dadogós őr előre indul a feljáró felé, ahol a hajóra érkeztek, a másikat nem látja sehol. A férfi gyors elhatározást tesz és amint újra beszélgetés morajlását hallja bentről, elhúzza a reteszt. Bezárja a kabinba a kapitányt és azt a féltucat fegyverest is, akik vele voltak. A zár halkan kattan, odabent meg sem hallhatják, így csak akkor fogják észrevenni, mikor ki akarnak jönni. Az egérút viszont biztosítva van, tényleg csak pár fegyveres maradhatott a fedélzeten.
Anor hosszú léptekkel utoléri a dadogós őrt és a többieket.*
- Bocsánat, máris itt vagyok, csak még gyönyörködtem ebben a bárkában egy keveset. Az istenekre mondom, bárcsak az enyém lehetne.
- Sa-sa-sajnálom, de távo-vo-vozniuk kell! *szól az őr.
Természetesen és elegánsan indulnak a rámpa felé, ami levezet a fedélzetről a dokk deszkáira.*
~Csak remélem, hogy minden rendben lesz. Gyerünk Morf, innentől rajtatok áll vagy bukik minden.~
*Kicsit csalódott, hogy ez minden, amit társaiért tenni tudott, de a bezárásnál jobb ötlet most nem jutott eszébe a helyzet megoldására.*
1922. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:24:37
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:24:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 115
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Utolsó lázadás//
*Nagy meglepetést nem okoz neki a nemes vagyok kijelentés. A mélységi erőre kapása után tanúsított viselkedése elég árulkodó volt efelől. Elvégre, ha valami nem billenti ki a normálisból az embert, elfet, sötételfet, egyebet, akkor nehezen tudja levetkőzni a természetét. Hacsak nem erre tanították, és nem ez a célja.
Megindul Ryz után a partra, de a vízbe azért nem megy be. Nem akar megmártózni a sós vízben, a tengerben való úszást máskorra hagyja. Addig is, amíg a hím lehűti magát, és kerít néhány ruhát, leül a homokos parton, ha talál valami lapos, kellő méretű követ, arra, ha nem, hát marad a finom szemcsés talaj.
Csak akkor kel fel, mikor a sötételf visszatér a fák közül újdonsült szerelésében. A látvány elég komikus, és megtehetné, hogy rezzenéstelen arccal térjen napirendre felette, mégis megenged egy kis mosolyt.*
- Hidd el, az előző öltözéked ellen sem volt kifogásom, de a Rumosban talán félreértenék, és egyből akadna pár lelkes rajongód.
*A szép szál parasztlegények miatt nem kell aggódnia a hímnek, ha mégis feltűnne egy, majd lerendezi a lány a reklamáló felet. Legalábbis nagyon reméli, hogy annyira nem rozsdásodott még be, hogy ne tudna elintézni egy földműves fickót, még ha az esetleg a kigyúrtabb, óriás fajta is.*
- Akkor hát irány a Rumos. *Indul is el egyből, újfent inkább hallgatagságba burkolózva. Elvégre a csevegés is sokkal kellemesebb lesz, ha már nem tikkadt torokkal kell megpróbálni hangokat képezni.*
*Nagy meglepetést nem okoz neki a nemes vagyok kijelentés. A mélységi erőre kapása után tanúsított viselkedése elég árulkodó volt efelől. Elvégre, ha valami nem billenti ki a normálisból az embert, elfet, sötételfet, egyebet, akkor nehezen tudja levetkőzni a természetét. Hacsak nem erre tanították, és nem ez a célja.
Megindul Ryz után a partra, de a vízbe azért nem megy be. Nem akar megmártózni a sós vízben, a tengerben való úszást máskorra hagyja. Addig is, amíg a hím lehűti magát, és kerít néhány ruhát, leül a homokos parton, ha talál valami lapos, kellő méretű követ, arra, ha nem, hát marad a finom szemcsés talaj.
Csak akkor kel fel, mikor a sötételf visszatér a fák közül újdonsült szerelésében. A látvány elég komikus, és megtehetné, hogy rezzenéstelen arccal térjen napirendre felette, mégis megenged egy kis mosolyt.*
- Hidd el, az előző öltözéked ellen sem volt kifogásom, de a Rumosban talán félreértenék, és egyből akadna pár lelkes rajongód.
*A szép szál parasztlegények miatt nem kell aggódnia a hímnek, ha mégis feltűnne egy, majd lerendezi a lány a reklamáló felet. Legalábbis nagyon reméli, hogy annyira nem rozsdásodott még be, hogy ne tudna elintézni egy földműves fickót, még ha az esetleg a kigyúrtabb, óriás fajta is.*
- Akkor hát irány a Rumos. *Indul is el egyből, újfent inkább hallgatagságba burkolózva. Elvégre a csevegés is sokkal kellemesebb lesz, ha már nem tikkadt torokkal kell megpróbálni hangokat képezni.*
1921. hozzászólás ezen a helyszínen: Dokkok és kikötő
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:02:40
Üzenet elküldve: 2015-07-27 10:02:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Karnyújtásnyira//
*A Rumos Rókalyukból kilépve jóleső érzés újra friss levegőt szívni és természetes fénnyel találkozni, jegyzi meg magának Murgrind. Igaz, ő nem élvezi annyira látványosan, mint kísérője, de neki is kellemes érzés azért. Körbetekint, végignéz a Kikötő előtte elterülő részén.*
~Na nézzük, mi minden kellhet most?~
*Járatja éppen elméjét, amikor a vöröske meg is szólítja. Murgrind ráemeli tekintetét és kissé hunyorítva válaszol.*
- Kötelem és drótom van elég. Inkább az a fontos kérdés, hogy milyen "meglepetést" szeretnétek telepíttetni velem. *itt eltekint a tenger felé* A legegyszerűbb földbe ásott csapdáktól, ami a lábfejet, a bokát és akár az egész alsó lábszárat roncsolja, a földbe mélyesztett medvecsapdán át, ami akár le is tépheti bokától a lábat, a nyomólapos csapdaszerkezetekig elég nagy a választék.
*Vázolja röviden a helyzetet.*
- Ha van puha homokkal fedett partszakasz, oda lehet ásni számtalan kisebb láb-csapdát, csak előtte ki kell jelölni egy ösvényt, ahol szabad a séta. Ha csak a kemény sziklák vannak, akkor azokat meg kell kicsit dolgozni előbb, vésővel, csákánnyal és utána lehet telepíteni akár komolyabb csapdákat is: a gyanútlan áldozat rálép a nyomólapra, ami elpattint egy kötelet és egy váratlan irányból mondjuk kövek zúdulhatnak rá, vagy kivágódhat a plafonból egy hegyes karókkal ellátott kar, mit tudom én...
*Mélyet szippant a levegőből, szemeit lehunyja egy pillanatra.*
- A leleményességen múlik... Egyszer részt vettem egy kisebb felderítő akción, még pár éve... *kezd bele a múltidézésbe* A barlangjárat meg volt végig világítva: a plafonról olajjal teli agyagedények lógtak, azok adták a fényt. Egyetlen rossz lépés, és az egyik agyagedény leesett a plafonról, egyenesen a társam fejére. Az edény szétcsattant és a fickó mint egy élő fáklya... gondolom nem kell ecsetelnem, hogy nézett ki a feje, miután leégett róla a bőr és a hús nagyja...
*Megrándítja a vállát, mintha csak azt akarná ezzel mondani, hogy: "de már amúgy is mindegy".*
- Nem nagyon kell beszerezni semmit szerintem, hacsak nem valami jó bort. Hehe...
*A Rumos Rókalyukból kilépve jóleső érzés újra friss levegőt szívni és természetes fénnyel találkozni, jegyzi meg magának Murgrind. Igaz, ő nem élvezi annyira látványosan, mint kísérője, de neki is kellemes érzés azért. Körbetekint, végignéz a Kikötő előtte elterülő részén.*
~Na nézzük, mi minden kellhet most?~
*Járatja éppen elméjét, amikor a vöröske meg is szólítja. Murgrind ráemeli tekintetét és kissé hunyorítva válaszol.*
- Kötelem és drótom van elég. Inkább az a fontos kérdés, hogy milyen "meglepetést" szeretnétek telepíttetni velem. *itt eltekint a tenger felé* A legegyszerűbb földbe ásott csapdáktól, ami a lábfejet, a bokát és akár az egész alsó lábszárat roncsolja, a földbe mélyesztett medvecsapdán át, ami akár le is tépheti bokától a lábat, a nyomólapos csapdaszerkezetekig elég nagy a választék.
*Vázolja röviden a helyzetet.*
- Ha van puha homokkal fedett partszakasz, oda lehet ásni számtalan kisebb láb-csapdát, csak előtte ki kell jelölni egy ösvényt, ahol szabad a séta. Ha csak a kemény sziklák vannak, akkor azokat meg kell kicsit dolgozni előbb, vésővel, csákánnyal és utána lehet telepíteni akár komolyabb csapdákat is: a gyanútlan áldozat rálép a nyomólapra, ami elpattint egy kötelet és egy váratlan irányból mondjuk kövek zúdulhatnak rá, vagy kivágódhat a plafonból egy hegyes karókkal ellátott kar, mit tudom én...
*Mélyet szippant a levegőből, szemeit lehunyja egy pillanatra.*
- A leleményességen múlik... Egyszer részt vettem egy kisebb felderítő akción, még pár éve... *kezd bele a múltidézésbe* A barlangjárat meg volt végig világítva: a plafonról olajjal teli agyagedények lógtak, azok adták a fényt. Egyetlen rossz lépés, és az egyik agyagedény leesett a plafonról, egyenesen a társam fejére. Az edény szétcsattant és a fickó mint egy élő fáklya... gondolom nem kell ecsetelnem, hogy nézett ki a feje, miután leégett róla a bőr és a hús nagyja...
*Megrándítja a vállát, mintha csak azt akarná ezzel mondani, hogy: "de már amúgy is mindegy".*
- Nem nagyon kell beszerezni semmit szerintem, hacsak nem valami jó bort. Hehe...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5375-5394