//Romok közt//
//Bal oldal//
*Felthys leordibálására nem reagál semmit, a saját ordibálásával kieresztette a gőzt, és most már sokkalta nyugodtabb. Lianne fenyegetésére megállja, hogy pofát vágjon. Egyre több megszólalását engedi el a füle mellett a lánynak. Lehet hogy Quovennek igencsak szelektív hallása van, mert ugyanerre a sorsa jut az is, ahogy Hemitar megint előadja a "legyünk mind barátok és ne veszekedjünk" szövegét. Mintha lehetséges lenne, hogy a világon mindenki mindenkivel jóban legyen. A számszeríjász kisasszony pukedlijére és bemutatkozására viszont csak elmosolyodva bólint* Őrülök, hogy megismerhettelek Niema. *Ő nem mutatkozik be, elvégre már megtette korábban, és nem szereti ismételni magát fölöslegesen. A lány második mondatára bólint egyet elismerésként és kicsit bocsánatkérésként.* -Remélem nem sértettelek meg.
*Ahogy kipakolja a táskákat az egyetlen dolog, ami érdekesnek tűnik a korábban Quoven által belepakolt három erszényen kívül, az a könyv lehet, bár első ránézésre csak egy naplónak tűnik. Kiválasztja a legnagyobb hátizsákok közül a legjobb állapotban lévőt, és csak azt hagyja maga előtt, majd beleteszi a könyvet.* -Ebbe a hátizsákba gyűjtsük azt, amit találunk, rendben? *Ha nincs ellenvetés, beleteszi a három erszényt is. Ezek után kezdi el megvizsgálni a ruhát, pontosabban az azokon lévő rúnákat. Legalább annyit meg tud állapítani róla, hogy védő jellegű a mágia, amit már eddig is gyanított, de most már biztos benne. ~Ki kéne próbálni... talán nem lesz tőle baj.~ Láthatóan Felthys is kellőképpen kieresztette a gőzt, mert a következő megszólalása sokkalta udvariasabb, így a fiatal fél elf fiú ennek megfelelően reagál rá.* -Várj egy kicsit, mindjárt megyek, csak még megvizsgálom ezt a nyakéket. *Mondja, elvégre Lianne idehozta a nyakéket ahogy kérte, így természetesnek tűnik, hogy előnyt élvez a férfival szemben. A kezébe veszi óvatosan az ékszert, és elkezdi vizsgálgatni. Elkezdi forgatni egy darabig, míg szeme megakad az apró jeleken.* -Túl aprók a jelek. Kéne valami nagyítóeszköz, vagy minimum valami erősebb fény mint egy fáklyáé. *Mondja Liannénak, és megmutatja neki, hogy pontosan hol vannak a jelek. Amennyiben senki nem tud kellő eszközt szolgáltatni, besüllyeszti a nyakéket is a hátizsákba a könyv mellé. Ha mégis tudna valaki, akkor azon keresztül vizsgálja meg a nyakéket. Még mindig jobb így, mintha bárki felvenné, és kiderülne, hogy átkozott a nyakék. Ezek után feláll, és fáklyával a kezében odasétál Felthys mellé a kardhoz. Megvizsgálja körbejárva a fegyvert úgy, hogy ne érjen hozzá, de sikeresen kiszúrja a tűz jelét.* -Nem tudom biztosan megmondani neked, de az biztos, hogy jókora erőt pakoltak bele ebbe a kardba. A terem bejáratából éreztem. Az biztos, hogy valami tűzzel kapcsolatos. Azt mondják a puding próbája az evés, de ezt nem itt kéne kipróbálni. A legtöbb varázstárgy ereje akkor aktiválódik, ha viselik, vagy kard esetében forgatják vagy valami parancsszóra. Lehetséges, hogy ez itt csak annyit tesz, hogy elolvaszt minden acélt amihez hozzáér, legyen akármilyen páncél, de lehet, hogy egy suhintással lángtengert szabadítana ránk, ami nem lenne túl szerencsés. De ha kijutunk a szabadba, akkor mindenképp szeretnék ott lenni amikor kipróbálod. *Hangján hallatszik azon meggyőződése, miszerint a kardnak Felthyshez kéne kerülnie, elvégre a többiek nem nagyon tudnak vele mit kezdeni a társaságból. Az is hallatszik a hangján, hogy a kardban lévő mágia mennyire lenyűgözi. Egy nap ő is szeretne valami ilyesmi alkotására képes lenni. Megfogja a kardot óvatosan, hogy véletlenül se csusszanjon ki a hüvelyéből, és azt is elsüllyeszti a hátizsákban. Ezután fáklyával a kézben, továbbra is óvatosan körbejár, és eltesz minden olyan tárgyat, ami felől mágiát érez. Egyiket se próbálja fel, csak későbbi vizsgálatra. De a fő figyelme afelé irányul, hogy a falakon valahol nincs-e valami jel, legyen az mágikus vagy sem, hogy ebből a teremből még nyílik tovább ajtó. Amennyiben nem talál ilyesmit, így hátizsákkal felszerelkezve indul el a titkos folyosón visszafelé, miközben előhalássza a könyvet, amit talált. Közben odaszól a többieknek.* -Várjatok egy kicsit itt. Odakint felveszem a köpenyt. A rúnák alapján majdnem biztos vagyok benne, hogy nem fogok darabokra robbanni, és hogy a köpeny segítségünkre lesz a továbbiakban, de ha mégis tévednék, akkor a hülyeségem csak engem visz el. *Visszamegy a titkos átjáró bejáratához, ahol leteszi a könyvet és a hátizsákot egy picit. Felveszi a ruhát, és ha nem érez semmi változást, hangosan kiejti a rúnákat tudva, hogy néha ez kell a mágia aktiválásához. Amennyiben nem történik semmi visszaszól a titkos folyosóra* -A jelek szerint túléltem! *Majd felveszi a hátizsákot, és elkezdi olvasni a könyv elejét, hogy megnézze tényleg napló-e, amíg a többiekre vár, hogy utolérjék*