//Datvinoolv, Pyr//
*Apró megkönnyebbülés jelenik meg arcán, amikor végül a kis fények eltávolodnak testétől és szétszóródnak a környezetben, hatásukat természetesen magán is érzi, így megfelelő nyugalommal bucskázik előre a tető nyíláson Datvinoolv mellé nem messze. Elég nagyot nyekken, meg is üti magát alaposan, kissé beszorul a levegő, emiatt nem kiált fel. A bőre lehorzsolódott néhány helyen, de ettől komolyabb kárt nem szenvedett. Ahogy összeszedi magát azt veszi észre, hogy embertársa tervez valamit és csak egy rövid ideig kell gondolkodnia azon, hogy mit, kikerekedő szemekkel bólogatva jelzi, hogy megértette. A kilőtt vessző elegendő szelet juttat át a sípon, hogy azzal esetleg elcsábítsák más irányba a szörnyet, így talán némi esélyük lesz a menekülésre. Továbbra is buzgón bólogat, de ő sem bízza a véletlenre. A "rendben" egyezményes, majd a "pszt" jelét felmutatva, tudván, hogy a varázslat hamarosan abbamarad, újabb lágy, hangtalan mozdulatokat intéz keze, miközben úgy helyezkedik, hogy Datvinoolvhoz közel álljon. Ha a varázs sikerül védelem alatt állnak, s minden támadás elhárítódik, míg Dat dolgozik. Ha nem, nos akkor kiderül, hogy mennyire tudnak csendben maradni.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására egy ezüstös fényű, kardot hordozó szellemalak jelenik meg előtte, és siet a varázsló segítségére. A kerubi NJK-nak számít, nem szolga, és nem lehet utasítani. Megsegíti a veszélybe került varázshasználót, de nem öl, alapvetően jó és könyörületes. Ha a közvetlen veszély elmúlik, a szellem szertefoszlik.