Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 118 (2341. - 2360. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
2360. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:49:11
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:49:11
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
~Ezt gyorsan feladta. Na mindegy.~
*Úgy sem fogja ennyivel megúszni a nő, Zaranir ki fog találni valamit, hogy egy kis szenvedést keverjen együttlétük gyönyöreibe. Nem sokat és nem is azért, hogy hangulatukat rontsa, de ennyihez ragaszkodni fog. Ha csak azért jönne, hogy a nőnek jót tegyen, az már szerelem lenne. Vagy valami hasonló. De ezen már ráér gondolkodni, inkább megkérdi démonát az ügyről. Azt pedig fel kellene kelteni. Fél kezével a maradék rumért nyúl, majd Nadhoz közelíti. Bár a nő azt hihetné, hogy majd ő itatni fogja, de nem erről van szó. A fegyverét maga mellé rakja, azért mégis legyen felkészülve, ha valami baj történne.*
-Ne mozogj nagyon, különben lefolyik az egész és az a te hibád lesz.
*Hívja fel figyelmét a játékos kihívásra, amit most intéz. Elsőként kortyol egyet az italból, hogy erőt szerezzen a mókázáshoz. Lágyan, lassan önti le a nedűvel testét Nadae-nak, mégis csak jobban esik keverni a hasznosat a jóval. A maradékra, ha akar, igényt tarthat a nő. Az irányt bejelölte, egészen a legintimebb pontig, de ezt egyértelműen nem önti le alkohollal, az elég fájdalmas lehetne. Amikor ezzel végzett, két kezét a nő térdén tartja, egyelőre csak ezen pontjait simogatja. Még bele se kezdtek, így nem akarja elsietni a dolgot. Megcsókolja, hogy érezze a nyelvén még a rum ízét, majd ennek végeztével csókolgatva halad lejjebb a nyakán, hiszen nem szabad kárba veszni hagyni egyetlen cseppjét sem az italnak. A kérdés csak az, hogy a nő meddig bírja kényszermozgás nélkül. De ez is kiderül. Szépen, lassan.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
~Ezt gyorsan feladta. Na mindegy.~
*Úgy sem fogja ennyivel megúszni a nő, Zaranir ki fog találni valamit, hogy egy kis szenvedést keverjen együttlétük gyönyöreibe. Nem sokat és nem is azért, hogy hangulatukat rontsa, de ennyihez ragaszkodni fog. Ha csak azért jönne, hogy a nőnek jót tegyen, az már szerelem lenne. Vagy valami hasonló. De ezen már ráér gondolkodni, inkább megkérdi démonát az ügyről. Azt pedig fel kellene kelteni. Fél kezével a maradék rumért nyúl, majd Nadhoz közelíti. Bár a nő azt hihetné, hogy majd ő itatni fogja, de nem erről van szó. A fegyverét maga mellé rakja, azért mégis legyen felkészülve, ha valami baj történne.*
-Ne mozogj nagyon, különben lefolyik az egész és az a te hibád lesz.
*Hívja fel figyelmét a játékos kihívásra, amit most intéz. Elsőként kortyol egyet az italból, hogy erőt szerezzen a mókázáshoz. Lágyan, lassan önti le a nedűvel testét Nadae-nak, mégis csak jobban esik keverni a hasznosat a jóval. A maradékra, ha akar, igényt tarthat a nő. Az irányt bejelölte, egészen a legintimebb pontig, de ezt egyértelműen nem önti le alkohollal, az elég fájdalmas lehetne. Amikor ezzel végzett, két kezét a nő térdén tartja, egyelőre csak ezen pontjait simogatja. Még bele se kezdtek, így nem akarja elsietni a dolgot. Megcsókolja, hogy érezze a nyelvén még a rum ízét, majd ennek végeztével csókolgatva halad lejjebb a nyakán, hiszen nem szabad kárba veszni hagyni egyetlen cseppjét sem az italnak. A kérdés csak az, hogy a nő meddig bírja kényszermozgás nélkül. De ez is kiderül. Szépen, lassan.*
2359. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:04:30
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:04:30
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Akkor csináld is rendesen.
*Válaszol kacéran, s kihívóan a férfi szavaira. Az egymással folytatott küzdelem mindig is részét fogja képezni találkozásaiknak. Elképzeli, hogy még akkor is képesek lennének egymás ellen harcolni, ha épp össze kellene fogniuk. Ha épp a kincs lenne a tét, s nem lenne az mindkettejük számára fontosabb, a másikénál. Ez esetben Nadae bármikor feláldozná Zara életét, ha erről lenne szó.
Szürke íriszeiből kiolvasható az aljasság, amin gondolatai járnak.*
- Ami késik, nem múlik szájhős!
*Pirít a férfira, hangjaiban megbúvó bujasággal. S ezzel is arra célozva, hogy inkább ne a szája járjon. Így is kicsivel jár ahhoz, hogy elröhögje magát, Zara szavai hallatán. Ismeri saját képességét, az árusító bódé mögött is alig bírta ki, hogy ne sikoltson fel néhányszor. Majd akkor pont itt fog?
Válasza egyértelmű, hogy ezt a kihívást nem fogadja el. Nem, mert nem indul eleve vesztes háborúba sose. Inkább provokálja a szőkeséget, ujjai intim érintésével.
Ezt csak egy pillanatra hagyja abba, amíg segít saját nadrágjának levételébe, hogy utána ő matathasson Zara nadrágjának gombjai után.*
- Egyszer volt csak szökés.
*Arról nem is beszélve, hogy együttlétük elől ki szokik meg folyamatosan. Akárhányszor csak együtt voltak nemsoká rá Zara szótlanul felszívódott. Nem haragudott ő ezért, tudja, hogy nehéz ellenállni neki, s még egy szerelmi viszálykodást nem akar. Untig elég volt számára, az eddigi mihasznák, kik azt hitték, szívük hölgyét találták meg személyében.
Apró kuncogást hallat, ahogy néhány esetben visszaemlékszik rá, de ideje nincs már ezzel foglalkoznia. A férfi ujjai újra beszálltak a játékba, s ő hagyja, ahogy azt nemrég meg is beszélték, hogy azt csináljon vele, amit akar, amíg ő azt élvezi.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
- Akkor csináld is rendesen.
*Válaszol kacéran, s kihívóan a férfi szavaira. Az egymással folytatott küzdelem mindig is részét fogja képezni találkozásaiknak. Elképzeli, hogy még akkor is képesek lennének egymás ellen harcolni, ha épp össze kellene fogniuk. Ha épp a kincs lenne a tét, s nem lenne az mindkettejük számára fontosabb, a másikénál. Ez esetben Nadae bármikor feláldozná Zara életét, ha erről lenne szó.
Szürke íriszeiből kiolvasható az aljasság, amin gondolatai járnak.*
- Ami késik, nem múlik szájhős!
*Pirít a férfira, hangjaiban megbúvó bujasággal. S ezzel is arra célozva, hogy inkább ne a szája járjon. Így is kicsivel jár ahhoz, hogy elröhögje magát, Zara szavai hallatán. Ismeri saját képességét, az árusító bódé mögött is alig bírta ki, hogy ne sikoltson fel néhányszor. Majd akkor pont itt fog?
Válasza egyértelmű, hogy ezt a kihívást nem fogadja el. Nem, mert nem indul eleve vesztes háborúba sose. Inkább provokálja a szőkeséget, ujjai intim érintésével.
Ezt csak egy pillanatra hagyja abba, amíg segít saját nadrágjának levételébe, hogy utána ő matathasson Zara nadrágjának gombjai után.*
- Egyszer volt csak szökés.
*Arról nem is beszélve, hogy együttlétük elől ki szokik meg folyamatosan. Akárhányszor csak együtt voltak nemsoká rá Zara szótlanul felszívódott. Nem haragudott ő ezért, tudja, hogy nehéz ellenállni neki, s még egy szerelmi viszálykodást nem akar. Untig elég volt számára, az eddigi mihasznák, kik azt hitték, szívük hölgyét találták meg személyében.
Apró kuncogást hallat, ahogy néhány esetben visszaemlékszik rá, de ideje nincs már ezzel foglalkoznia. A férfi ujjai újra beszálltak a játékba, s ő hagyja, ahogy azt nemrég meg is beszélték, hogy azt csináljon vele, amit akar, amíg ő azt élvezi.*
2358. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:00:58
Üzenet elküldve: 2015-01-30 16:00:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Aravae Mithraniel//
*Egy csendes, ám annál derűsebb mosollyal fogadja Aravae szavait. Teljes mértékben igazat tud adni a leánynak, s akár unos-untalan ideig taglalhatják a témát, meglehet, akkor sem unnák meg. Rokonlélekre találván, lelke szinte szárnyal, s ez kisugárzásában is meglátszik. Boldogan, s önfeledten beszél, mosolyog, lépked.*
- Szebben sem fogalmazhattam volna, mint te.
*Mondja végül, de érzi, ha nem lendülnek túl a témán, akkor egy kettőre sem végeznek. Így legalább meg lehet a kósza reménye – esetleg reményük – egy jövőbeli találkozásra. Egy cseppet sem unatkozik, avagy untatják a leány szavai, s erre bárki könnyen rájöhet. Csak rá kell nézni, kedélyes orcájára.
A csend nem zavarja, szinte már megszokta. A harcos nem beszél túl sokat, ám ezt megteszi ő helyette minden egyes alkalommal. Így kiegészítve egymást útitársként.
A leány köszönetére nem reagál. Számára teljesen egyértelmű a segítsége, ebben nőt fel, ezt látta felmenőitől, s a körülötte élőktől. S mivel ezt olyannyira természetesnek veszi, eddigi útja során sem tudta, miért lepődnek meg rajta ennyire. Az ilyenfajta reakciókhoz olyannyira hozzászokott már, hogy már meg sem hallja őket.
Aravae szavai igazak. Megerősítésként bólogat minden elhangzott tulajdonság hallatán. Teljesen ráillenek a kék szemű emberre.*
- Mintha említette volna.
~Vagy ő, vagy Argus a jelzőjüket. A Farkas, a mágus csak így hívta, s a táborban? Valakitől pedig hallottam már a jelzőjét.~
- Talán Fekete Katonák, avagy Légiósok. Ha jól emlékszem szavaikra, s ismerőseinek elejtett megjegyzéseire.*Húzza össze kissé szemöldökét, ahogy gondolkozik.* - Netán innen ismerősnek véled?
*Aravae tájékozottsága egyszerre lepi meg és nyűgözi le a szőke elfet. Kitűnően ért a világhoz, s egy két beszélgetés után könnyen rá lehet jönni mennyire tájékozott a világ dolgairól. Biztos rengeteget olvasott utána.
Egy apró szomorkás mosoly húzódik végig ajkain, hiszen náluk oly kevés olvasmány fordult elő. Mindazon által tudatában van világuk működésének, történeteinek, s legendáinak. De szemlátomás, mindez elfakul a barna hajú leány tudásáéhoz képest.*
- Nem hinném, hogy oly lelkesítő lenne a vele való találkozás. Mármint ne érts félre. Lenyűgöző partner tud lenni. Már amikor megszólal, s ezt bizony igen kevés alkalommal teszi meg. Szótlan, s meglehet, hogy fájdalmai miatt, a szokottnál is szótlanabb. De mindemellett az eddigi segítséged is köszönöm már.
*Meséli a férfi személyiségét, ami könnyen párosul a Mithraniel által elmondott jellemzőkkel. Észak fagyos harcosa, kinek neveltetése kemény volt. Nem kellett sok elmondás számára, elég volt csak fedetlen testére nézni, s az ott nyugvó begyógyult sebekre.
A leány meséjére érdeklődéssel figyel.*
- Oh, szóval egy különleges személyről van szó. *Mosolyodik el kedvesen. Az eddigi mélységiekről szóló történetek, most, Aravae szavaival dőlnek meg.* - S mily kedves is, hogy ennyit segített neked.
*A kérdésre egy pillanatra elhallgat. Ajkai elé helyezi mutatóujját, hogy majd egy derűs mosollyal az arcán forduljon a lány felé.*
- A vulkán havába tartottak egy apró ünnepséget a városban. Ott találkoztunk, segítséget kért tőlem egy nyakék megvásárlásához. Igazság szerint, egy gyermekkori barátom kedvese, s miután utunk újra összefutott a perzselő homok havában, segítségemet, vagyis inkább útmutatásomat kérte, merre is találja a lakhelyét. Ezért tartok még most is vele.
*Meséli mosolyogva, ahogy visszaemlékszik az oly régen látott Nilynnel töltött forgatagi időkre.*
*Egy csendes, ám annál derűsebb mosollyal fogadja Aravae szavait. Teljes mértékben igazat tud adni a leánynak, s akár unos-untalan ideig taglalhatják a témát, meglehet, akkor sem unnák meg. Rokonlélekre találván, lelke szinte szárnyal, s ez kisugárzásában is meglátszik. Boldogan, s önfeledten beszél, mosolyog, lépked.*
- Szebben sem fogalmazhattam volna, mint te.
*Mondja végül, de érzi, ha nem lendülnek túl a témán, akkor egy kettőre sem végeznek. Így legalább meg lehet a kósza reménye – esetleg reményük – egy jövőbeli találkozásra. Egy cseppet sem unatkozik, avagy untatják a leány szavai, s erre bárki könnyen rájöhet. Csak rá kell nézni, kedélyes orcájára.
A csend nem zavarja, szinte már megszokta. A harcos nem beszél túl sokat, ám ezt megteszi ő helyette minden egyes alkalommal. Így kiegészítve egymást útitársként.
A leány köszönetére nem reagál. Számára teljesen egyértelmű a segítsége, ebben nőt fel, ezt látta felmenőitől, s a körülötte élőktől. S mivel ezt olyannyira természetesnek veszi, eddigi útja során sem tudta, miért lepődnek meg rajta ennyire. Az ilyenfajta reakciókhoz olyannyira hozzászokott már, hogy már meg sem hallja őket.
Aravae szavai igazak. Megerősítésként bólogat minden elhangzott tulajdonság hallatán. Teljesen ráillenek a kék szemű emberre.*
- Mintha említette volna.
~Vagy ő, vagy Argus a jelzőjüket. A Farkas, a mágus csak így hívta, s a táborban? Valakitől pedig hallottam már a jelzőjét.~
- Talán Fekete Katonák, avagy Légiósok. Ha jól emlékszem szavaikra, s ismerőseinek elejtett megjegyzéseire.*Húzza össze kissé szemöldökét, ahogy gondolkozik.* - Netán innen ismerősnek véled?
*Aravae tájékozottsága egyszerre lepi meg és nyűgözi le a szőke elfet. Kitűnően ért a világhoz, s egy két beszélgetés után könnyen rá lehet jönni mennyire tájékozott a világ dolgairól. Biztos rengeteget olvasott utána.
Egy apró szomorkás mosoly húzódik végig ajkain, hiszen náluk oly kevés olvasmány fordult elő. Mindazon által tudatában van világuk működésének, történeteinek, s legendáinak. De szemlátomás, mindez elfakul a barna hajú leány tudásáéhoz képest.*
- Nem hinném, hogy oly lelkesítő lenne a vele való találkozás. Mármint ne érts félre. Lenyűgöző partner tud lenni. Már amikor megszólal, s ezt bizony igen kevés alkalommal teszi meg. Szótlan, s meglehet, hogy fájdalmai miatt, a szokottnál is szótlanabb. De mindemellett az eddigi segítséged is köszönöm már.
*Meséli a férfi személyiségét, ami könnyen párosul a Mithraniel által elmondott jellemzőkkel. Észak fagyos harcosa, kinek neveltetése kemény volt. Nem kellett sok elmondás számára, elég volt csak fedetlen testére nézni, s az ott nyugvó begyógyult sebekre.
A leány meséjére érdeklődéssel figyel.*
- Oh, szóval egy különleges személyről van szó. *Mosolyodik el kedvesen. Az eddigi mélységiekről szóló történetek, most, Aravae szavaival dőlnek meg.* - S mily kedves is, hogy ennyit segített neked.
*A kérdésre egy pillanatra elhallgat. Ajkai elé helyezi mutatóujját, hogy majd egy derűs mosollyal az arcán forduljon a lány felé.*
- A vulkán havába tartottak egy apró ünnepséget a városban. Ott találkoztunk, segítséget kért tőlem egy nyakék megvásárlásához. Igazság szerint, egy gyermekkori barátom kedvese, s miután utunk újra összefutott a perzselő homok havában, segítségemet, vagyis inkább útmutatásomat kérte, merre is találja a lakhelyét. Ezért tartok még most is vele.
*Meséli mosolyogva, ahogy visszaemlékszik az oly régen látott Nilynnel töltött forgatagi időkre.*
2357. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-30 05:35:46
Üzenet elküldve: 2015-01-30 05:35:46
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Hófesztivál - Zárás //
*A fesztivál hamarosan lezárul, melyet jelez, hogy a nap vége felé az emberek szép lassan elszállingóznak, a versenyek lassacskán lezárulnak, s már több italt s ételt sem lehet kapni a bódékban, hiszen olyannyira sikeres volt ez a rendezvény, hogy az árusok e nap végére teljesen kifogytak az árukból. A zenészek ugyan még szórakoztatják a közönséget, ám a háttérben már jól látszik, hogy mindenki kezd készülődni.
Egy ponton viszont abbamarad a muzsika, s egy kicsit kövérkés, bajszos, kalapos férfi lép a zenészek helyére, ki nagy hanggal köszönti a népet. Hangja messze is elhallatszik, így akik hátul állnak, azok is jól hallják. Talán valami cseles kis mágia...*
- Arthenior lakói, remélem, hogy kiszórakoztátok magatokat! Páran biztosan, hiszen néhányotok igazán csak maradandót alkotott! *mutat a hószobrok felé* A zsűri egyöntetű döntése alapján egy hölgyemény készítette el nekünk a legcsodásabb szobrot! Aki nem más, mint... Belkeskurd Ahmesagil! Őt illeti az 500 arany, kérem, fáradjon ide, és vegye át!
*Azzal hátulról egy fiatal fiú hoz egy kis vörös párnácskán egy halványkék tarsolyt, mely egy ezüstös masnival van átkötve. Ha a hölgyemény átvette a díjat, akkor a férfi hamarosan folytatja is a mondandóját.*
- Úgy vélem, hogy ez a fesztivál megfelelő ünneplése volt a télnek, viszont azt javaslom, hogy mielőtt még mindenki megfagyna ebben a hidegben, térjen haza, s igyon meg egy jó, forró teát! Köszönjük a részvételt mindenkinek, további kellemes estét!
*Mondja nagy vigyorral a bajsza alatt, azzal lemászik az emelvényről, s innentől kezdve mindenki pakolni kezd. Nézelődni való már nem igazán van, maximum a szobrok, ezen kívül természetesen lehet még maradni, ám pár órán belül már teljesen ki fog ürülni a tisztás, s csupán a hóban levő nyomok fognak utalni arra, hogy itt nemrég egy remek kis mulatság volt...*
*A fesztivál hamarosan lezárul, melyet jelez, hogy a nap vége felé az emberek szép lassan elszállingóznak, a versenyek lassacskán lezárulnak, s már több italt s ételt sem lehet kapni a bódékban, hiszen olyannyira sikeres volt ez a rendezvény, hogy az árusok e nap végére teljesen kifogytak az árukból. A zenészek ugyan még szórakoztatják a közönséget, ám a háttérben már jól látszik, hogy mindenki kezd készülődni.
Egy ponton viszont abbamarad a muzsika, s egy kicsit kövérkés, bajszos, kalapos férfi lép a zenészek helyére, ki nagy hanggal köszönti a népet. Hangja messze is elhallatszik, így akik hátul állnak, azok is jól hallják. Talán valami cseles kis mágia...*
- Arthenior lakói, remélem, hogy kiszórakoztátok magatokat! Páran biztosan, hiszen néhányotok igazán csak maradandót alkotott! *mutat a hószobrok felé* A zsűri egyöntetű döntése alapján egy hölgyemény készítette el nekünk a legcsodásabb szobrot! Aki nem más, mint... Belkeskurd Ahmesagil! Őt illeti az 500 arany, kérem, fáradjon ide, és vegye át!
*Azzal hátulról egy fiatal fiú hoz egy kis vörös párnácskán egy halványkék tarsolyt, mely egy ezüstös masnival van átkötve. Ha a hölgyemény átvette a díjat, akkor a férfi hamarosan folytatja is a mondandóját.*
- Úgy vélem, hogy ez a fesztivál megfelelő ünneplése volt a télnek, viszont azt javaslom, hogy mielőtt még mindenki megfagyna ebben a hidegben, térjen haza, s igyon meg egy jó, forró teát! Köszönjük a részvételt mindenkinek, további kellemes estét!
*Mondja nagy vigyorral a bajsza alatt, azzal lemászik az emelvényről, s innentől kezdve mindenki pakolni kezd. Nézelődni való már nem igazán van, maximum a szobrok, ezen kívül természetesen lehet még maradni, ám pár órán belül már teljesen ki fog ürülni a tisztás, s csupán a hóban levő nyomok fognak utalni arra, hogy itt nemrég egy remek kis mulatság volt...*
2356. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 23:30:49
Üzenet elküldve: 2015-01-29 23:30:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
*És kész a terv, a tökéletesség magasfokáról csúszott csak egy apró lépéssel lejjebb és ez mind csakis Nestar munkásságának volt köszönhető. Talán az emberiség meg sem érdemli, hogy ezen szerkezet a szolgálatába álljon, de most lesz olyan kegyes, hogy odanyújtja. Talán, bár nem bízik abban, hogy biztosan értékelni tudnák alkotmányát. Csak egy apró malőr, ami még véletlenül szúrta ki kissé a szemét, azt javítja és már meg is lesz ez. Hiszen a szerkezet célja fontosabb, mint amit elképzelni bírnának az egyszerű emberek és a megvalósításának frappánsságához sem fér kétség. Csak egy apró dolog, amit még rendeznie kéne. Hmm... mintha úgy tűnne, hogy még pár hiba elő fog fordulni, amit kisebb sarkításokkal, következetesebb átgondolásokkal meg tud javítani, apróságok. Ez még nem ront a találmány fontosságán. Talán csak egy kicsit. Mintha a hiba kicsit erősebb lenne a kelleténél, más helyeken is feltűnik, hogy nem bizonyos, hogy az új konstrukcióban is el képes látni a részalkatrész a feladatát. Hát így már egyetlen feladatára a sokból nem lesz alkalmas, ez még igazán nem akkora jelentőségű probléma. Bár voltak már ennél nagyobb szerkezetek is, de ez is bekerülhet még a nagyok közé. Lapra lap jön, hirtelen a változtatások változtatásait sem sikerült externáliák nélkül megoldani, így egy pillanatra visszahúzza a féket és megvizsgálja újra a problémát. Érthető, hogy kiesvén a brilliáns pillanatából kissé zavarosak a gondolatai. De többszöri ellenőrzésre sem talál jobb megoldásokat, így az ilyen veszélyesebb utakon nem indul el. Viszont a fő irány egyre nehezebbnek tűnik. De nem baj, van, amiért érdemes nekigyürkőzni az akadályoknak. Hát, talán mégis meg kéne próbálnia egy mellékutat, majd egy fél óra múlva tér vissza, ez holtágnak tűnt, még a papírt is sajnálja rá. A főút egyre meredekebb, egyre inkább megerőlteti és reménytelenségbe húzza a sok próbálkozás és végül be kell látnia, hogy zsákutcákba juthat csak. Mégsem lesz ez a szerkezet olyan jó, mint hitte. Előveszi a mellékutakat, végigfutja őket, majd hirtelen elpattan benne valami. Egy kis ideig csak kopogtat a kezével, idegesen tekintve egy üres pont felé, ahol még tárgyak sincsenek, tudomást nem véve a szeme előtt lévő papírtömbről. Majd megadva magát, újra nekifut. Egyre keservesebben robban bele a munkába és kezdi meggyűlölni ezt az egész korcs gépet, amit munkálkodna. Egy alig öt percre rá elege lesz, összegyűri a papírosokat és bedobálja a borforraló tűzbe, közben idegesen várva, hogy minél előbb égjen már el az a halom szemét. A forraltbort, ami ott fő ezentúl mérgezettnek tekinti és kudarcízűnek, nem is veszi rá az erőt, hogy valaha megkóstolja a nedűt onnan. Végül már a sikertelenség szagú lötty is undort vált ki belőle, menekül is ettől a förtelmes bűztől, egészen a fesztivál túloldaláig, még a végén beszippantja a jegyzeteinek füstjét. Eldönti, hogy többet nem forraltborozik soha, így a tisztás túlvégéről, de pár órán belül megnyugodik és visszatér a régi kerékvágásba. A 'találmány' létezésének elméleti létét is megtagadja és ki fogja nevetni azokat, akik ellenkezően vélekednek. *
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 23:33:35
*És kész a terv, a tökéletesség magasfokáról csúszott csak egy apró lépéssel lejjebb és ez mind csakis Nestar munkásságának volt köszönhető. Talán az emberiség meg sem érdemli, hogy ezen szerkezet a szolgálatába álljon, de most lesz olyan kegyes, hogy odanyújtja. Talán, bár nem bízik abban, hogy biztosan értékelni tudnák alkotmányát. Csak egy apró malőr, ami még véletlenül szúrta ki kissé a szemét, azt javítja és már meg is lesz ez. Hiszen a szerkezet célja fontosabb, mint amit elképzelni bírnának az egyszerű emberek és a megvalósításának frappánsságához sem fér kétség. Csak egy apró dolog, amit még rendeznie kéne. Hmm... mintha úgy tűnne, hogy még pár hiba elő fog fordulni, amit kisebb sarkításokkal, következetesebb átgondolásokkal meg tud javítani, apróságok. Ez még nem ront a találmány fontosságán. Talán csak egy kicsit. Mintha a hiba kicsit erősebb lenne a kelleténél, más helyeken is feltűnik, hogy nem bizonyos, hogy az új konstrukcióban is el képes látni a részalkatrész a feladatát. Hát így már egyetlen feladatára a sokból nem lesz alkalmas, ez még igazán nem akkora jelentőségű probléma. Bár voltak már ennél nagyobb szerkezetek is, de ez is bekerülhet még a nagyok közé. Lapra lap jön, hirtelen a változtatások változtatásait sem sikerült externáliák nélkül megoldani, így egy pillanatra visszahúzza a féket és megvizsgálja újra a problémát. Érthető, hogy kiesvén a brilliáns pillanatából kissé zavarosak a gondolatai. De többszöri ellenőrzésre sem talál jobb megoldásokat, így az ilyen veszélyesebb utakon nem indul el. Viszont a fő irány egyre nehezebbnek tűnik. De nem baj, van, amiért érdemes nekigyürkőzni az akadályoknak. Hát, talán mégis meg kéne próbálnia egy mellékutat, majd egy fél óra múlva tér vissza, ez holtágnak tűnt, még a papírt is sajnálja rá. A főút egyre meredekebb, egyre inkább megerőlteti és reménytelenségbe húzza a sok próbálkozás és végül be kell látnia, hogy zsákutcákba juthat csak. Mégsem lesz ez a szerkezet olyan jó, mint hitte. Előveszi a mellékutakat, végigfutja őket, majd hirtelen elpattan benne valami. Egy kis ideig csak kopogtat a kezével, idegesen tekintve egy üres pont felé, ahol még tárgyak sincsenek, tudomást nem véve a szeme előtt lévő papírtömbről. Majd megadva magát, újra nekifut. Egyre keservesebben robban bele a munkába és kezdi meggyűlölni ezt az egész korcs gépet, amit munkálkodna. Egy alig öt percre rá elege lesz, összegyűri a papírosokat és bedobálja a borforraló tűzbe, közben idegesen várva, hogy minél előbb égjen már el az a halom szemét. A forraltbort, ami ott fő ezentúl mérgezettnek tekinti és kudarcízűnek, nem is veszi rá az erőt, hogy valaha megkóstolja a nedűt onnan. Végül már a sikertelenség szagú lötty is undort vált ki belőle, menekül is ettől a förtelmes bűztől, egészen a fesztivál túloldaláig, még a végén beszippantja a jegyzeteinek füstjét. Eldönti, hogy többet nem forraltborozik soha, így a tisztás túlvégéről, de pár órán belül megnyugodik és visszatér a régi kerékvágásba. A 'találmány' létezésének elméleti létét is megtagadja és ki fogja nevetni azokat, akik ellenkezően vélekednek. *
A hozzászólás írója (Nestar Erefiz) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.01.29 23:33:35
2355. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:55:08
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:55:08
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem válaszolja meg a kérdést, de tekintete mindent elárul. Az elfojtott szavak érintésekben törnek ki, ő így fejezi ki magát a nőnek. De azért a sötét oldala sem hagyja ezt szó nélkül.*
-Hát, valakinek muszáj rendesen csinálnia.
*A mosolya aljas és kihívó. Rá is jött, hogy ez hiányzik a közös játékukból. Egy kis küzdelem. Sosem voltak képesek együtt küzdeni, csak ha találtak valami nagyobb ellenfelet, aki az esetek nagy részében sarokba is szorította őket. De amikor a kényszer nem fogta őket össze egymás ellen küzdöttek és most miért lenne másképp.*
-És még mindig nem szereztél meg első tisztednek. De mit szólsz ehhez. Ha sikerül kibírnod sikoltozás nélkül, akkor már minden feltétel nélkül állok a szolgálatodra. Ha pedig véletlenül kiejtenél kéjes hangocskákat a szájacskádon, kénytelen vagy a kapitányságom alatt tölteni egy teljes holdhónapot.
*Egyre sunyibb és sunyibb, ha Nad tisztességes nő lenne, pusztán csak azért lecsapna neki egy pofont, ahogy ránéz. De szerencsére nem azért vannak itt, mert bármelyikük megvetné a földi élvezeteket. Sőt... Zaranir elengedi egy pillanatra a nőt, hogy lerángassa róla a nadrágját.*
-Várom a válaszod, de azt is elfogadom, ha félted a kapitányi kalapodat, nem baj az. Csak nehogy megint szökni akarj, mert abból már untig elég.
*Közben azért kényesebb területekre is eltéved, a combok környékén táncol és magukra teríti a lepedő egyik oldalát.*
-Zavaró szellők.
*Talán ez hasonlíthat tőle még valamire, ami kedvesnek mondható, de ez is gyorsan el fog tűnni.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nem válaszolja meg a kérdést, de tekintete mindent elárul. Az elfojtott szavak érintésekben törnek ki, ő így fejezi ki magát a nőnek. De azért a sötét oldala sem hagyja ezt szó nélkül.*
-Hát, valakinek muszáj rendesen csinálnia.
*A mosolya aljas és kihívó. Rá is jött, hogy ez hiányzik a közös játékukból. Egy kis küzdelem. Sosem voltak képesek együtt küzdeni, csak ha találtak valami nagyobb ellenfelet, aki az esetek nagy részében sarokba is szorította őket. De amikor a kényszer nem fogta őket össze egymás ellen küzdöttek és most miért lenne másképp.*
-És még mindig nem szereztél meg első tisztednek. De mit szólsz ehhez. Ha sikerül kibírnod sikoltozás nélkül, akkor már minden feltétel nélkül állok a szolgálatodra. Ha pedig véletlenül kiejtenél kéjes hangocskákat a szájacskádon, kénytelen vagy a kapitányságom alatt tölteni egy teljes holdhónapot.
*Egyre sunyibb és sunyibb, ha Nad tisztességes nő lenne, pusztán csak azért lecsapna neki egy pofont, ahogy ránéz. De szerencsére nem azért vannak itt, mert bármelyikük megvetné a földi élvezeteket. Sőt... Zaranir elengedi egy pillanatra a nőt, hogy lerángassa róla a nadrágját.*
-Várom a válaszod, de azt is elfogadom, ha félted a kapitányi kalapodat, nem baj az. Csak nehogy megint szökni akarj, mert abból már untig elég.
*Közben azért kényesebb területekre is eltéved, a combok környékén táncol és magukra teríti a lepedő egyik oldalát.*
-Zavaró szellők.
*Talán ez hasonlíthat tőle még valamire, ami kedvesnek mondható, de ez is gyorsan el fog tűnni.*
2354. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:48:02
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:48:02
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
// Organthela Freyai //
*A bársonyos felszínű ajkakkal megáldott félvér aligha tudná visszafogni gazdagon burjánzó gondolatait, midőn a kardforgatás esik szóba, s bár mértékkel kívánná tartani ez irányú eszmefuttatásait, ezúton sem bírja pusztán csendes bólintással kifejezni egyetértését a lánnyal. Ha valami, hát a harcművészet olyan dolog, melyről ódákat tudna zengeni a thilgori nemes sarj, s most ha nem is tölti ki a délelőtt hátramaradó részét hosszadalmas véleményalkotásával, azért néhány kósza mondatot megenged magának.*
- Teljes mértékben egyetértésemet lelem a szavaidban, kedves Organthela... Minden népnek, minden kis közösségnek vagy csoportosulásnak megvannak a maga különleges mozdulatai, éppoly természetes különbözőségei a szokásoknak, mintha csak az öltözködésben keresnénk kirívó motívumokat. S még így sem akad két egyforma kardforgató, testünk, lelkünk és elménk is másképpen idomul a begyakorlott mozdulatokhoz, a magunk szája ízére formáljuk őket, akár egy kelmét, melyből ruhát kívánunk készíteni. *Duruzsolja lágyan, olyan puhasággal és óvatoskodással engedve ajkairól lecsordulni a szavakat, mintha csak félné, mivé válnak gyermekei az idegen világban. Ám Freyaitól nem kell félnie eszméit, örömmel osztja meg a leánnyal őket, pusztán csak abban leli aggodalmát, nehogy túlontúl mélyre ásson a témában, s ezzel unalomra bírja a szőkeséget.
Ennek okán egy kis időre csendben marad, míg aztán az erdei elf fel nem ajánlja előzékeny, őszinte segítségét. Könnyed, hálás mosollyal viszonozza a szívet melengető, egyben készséges megnyilvánulását a lánynak, s valóban elraktározza elmetekervényeinek rejtekében, hogyha egyszer úgy hozná a szükség, atyja barátjára s amannak leszármazottára mindég számíthat.*
- Mint már korábban említetted, számotokra ez természetes, érzéseidet kölcsönösen viselem a szívemen. Ennek ellenére hadd köszönjem meg... *Susmorogja gyöngéden, s minekután elegendőt gyűjtöttek a szükséges növényekből, vissza is indulhatnak a tisztásra. Addig legalább megismerheti egy kicsit a szép lelkű leányzó útitársát, noha az emberek kapcsán szégyen szemre nem olyan tájékozott. Önmagában a Darel név nem mond neki sokat, viszont mikor végre kiszenvedi ajkai mögül Organthela a családnevét, gondolkodóba esik.*
- A törzsről még igazán nem hallottam semmit, de útitársad neve ismeretesen hangzik. Jelentős és keményen képzett harcosaik vannak, kiknek életét szigorú szabályok kötik. Sajnos a jelzőjük nem jut eszembe, ám hátha tudod, mire gondolok. *Mélykék lélektükreit érdeklődő csillanással fordítja az erdei terepen ismét légiesen könnyed mozdulatokkal haladó lányra, majd témájuk fonala ismét újabb irányt vet, mint ahogy az már megszokható szerteágazó párbeszédeik végett.*
- Igazán nem teher, örvendem a társaságod. Szíves örömest meglátogatnám a társad is, ám attól tartok, akadnak még elintézni való dolgaim. Talán utánuk, ha nem bánod, a templom csendje mindég is kellemes módja volt gondolataimnak kitisztítására. *Mosolyodik el gyöngéden, amint viszont a Medgoly története kerül előtérbe, az ő ajkairól is leolvad a jó kedv, noha Freyai szomorúságának valódi oka nem kerül felszínre. Csendes bólintással fogadja a lány szavait, ám érezvén azoknak nehézkességét és súlyát, nem kívánja tovább feszegetni az amúgy is szomorú témát.
Nem is esik nehezére továbblépni, ugyanis a következő kérdés visszacsalja ábrázatára a derűsséget, s miként az erdőből is kiérnek, a nap jótékony fénye is hozzátesz kivirulásához.*
- Nem oly izgalmas módon, mégis, felettébb kellemesen. A család bált rendezett, finom, könnyed estét, s midőn ki kellett derítenem néhány dolgot, úgy véltem, talán az eseményen meglelhetek valakit, aki segedelmemre lehet. Nos, az uraság valóban sokat tett az ügyemért, már csak ezért is rendkívül hálás vagyok neki... *Meséli ajkain aprócska, bájos mosollyal, amint visszaemlékezik a kellemes, kora nyári estre, a furcsa kúriára, a kitűnő borra és a mélységi páratlan társaságára.*
- És te? Miként ismerkedtél meg útitársaddal?
*A bársonyos felszínű ajkakkal megáldott félvér aligha tudná visszafogni gazdagon burjánzó gondolatait, midőn a kardforgatás esik szóba, s bár mértékkel kívánná tartani ez irányú eszmefuttatásait, ezúton sem bírja pusztán csendes bólintással kifejezni egyetértését a lánnyal. Ha valami, hát a harcművészet olyan dolog, melyről ódákat tudna zengeni a thilgori nemes sarj, s most ha nem is tölti ki a délelőtt hátramaradó részét hosszadalmas véleményalkotásával, azért néhány kósza mondatot megenged magának.*
- Teljes mértékben egyetértésemet lelem a szavaidban, kedves Organthela... Minden népnek, minden kis közösségnek vagy csoportosulásnak megvannak a maga különleges mozdulatai, éppoly természetes különbözőségei a szokásoknak, mintha csak az öltözködésben keresnénk kirívó motívumokat. S még így sem akad két egyforma kardforgató, testünk, lelkünk és elménk is másképpen idomul a begyakorlott mozdulatokhoz, a magunk szája ízére formáljuk őket, akár egy kelmét, melyből ruhát kívánunk készíteni. *Duruzsolja lágyan, olyan puhasággal és óvatoskodással engedve ajkairól lecsordulni a szavakat, mintha csak félné, mivé válnak gyermekei az idegen világban. Ám Freyaitól nem kell félnie eszméit, örömmel osztja meg a leánnyal őket, pusztán csak abban leli aggodalmát, nehogy túlontúl mélyre ásson a témában, s ezzel unalomra bírja a szőkeséget.
Ennek okán egy kis időre csendben marad, míg aztán az erdei elf fel nem ajánlja előzékeny, őszinte segítségét. Könnyed, hálás mosollyal viszonozza a szívet melengető, egyben készséges megnyilvánulását a lánynak, s valóban elraktározza elmetekervényeinek rejtekében, hogyha egyszer úgy hozná a szükség, atyja barátjára s amannak leszármazottára mindég számíthat.*
- Mint már korábban említetted, számotokra ez természetes, érzéseidet kölcsönösen viselem a szívemen. Ennek ellenére hadd köszönjem meg... *Susmorogja gyöngéden, s minekután elegendőt gyűjtöttek a szükséges növényekből, vissza is indulhatnak a tisztásra. Addig legalább megismerheti egy kicsit a szép lelkű leányzó útitársát, noha az emberek kapcsán szégyen szemre nem olyan tájékozott. Önmagában a Darel név nem mond neki sokat, viszont mikor végre kiszenvedi ajkai mögül Organthela a családnevét, gondolkodóba esik.*
- A törzsről még igazán nem hallottam semmit, de útitársad neve ismeretesen hangzik. Jelentős és keményen képzett harcosaik vannak, kiknek életét szigorú szabályok kötik. Sajnos a jelzőjük nem jut eszembe, ám hátha tudod, mire gondolok. *Mélykék lélektükreit érdeklődő csillanással fordítja az erdei terepen ismét légiesen könnyed mozdulatokkal haladó lányra, majd témájuk fonala ismét újabb irányt vet, mint ahogy az már megszokható szerteágazó párbeszédeik végett.*
- Igazán nem teher, örvendem a társaságod. Szíves örömest meglátogatnám a társad is, ám attól tartok, akadnak még elintézni való dolgaim. Talán utánuk, ha nem bánod, a templom csendje mindég is kellemes módja volt gondolataimnak kitisztítására. *Mosolyodik el gyöngéden, amint viszont a Medgoly története kerül előtérbe, az ő ajkairól is leolvad a jó kedv, noha Freyai szomorúságának valódi oka nem kerül felszínre. Csendes bólintással fogadja a lány szavait, ám érezvén azoknak nehézkességét és súlyát, nem kívánja tovább feszegetni az amúgy is szomorú témát.
Nem is esik nehezére továbblépni, ugyanis a következő kérdés visszacsalja ábrázatára a derűsséget, s miként az erdőből is kiérnek, a nap jótékony fénye is hozzátesz kivirulásához.*
- Nem oly izgalmas módon, mégis, felettébb kellemesen. A család bált rendezett, finom, könnyed estét, s midőn ki kellett derítenem néhány dolgot, úgy véltem, talán az eseményen meglelhetek valakit, aki segedelmemre lehet. Nos, az uraság valóban sokat tett az ügyemért, már csak ezért is rendkívül hálás vagyok neki... *Meséli ajkain aprócska, bájos mosollyal, amint visszaemlékezik a kellemes, kora nyári estre, a furcsa kúriára, a kitűnő borra és a mélységi páratlan társaságára.*
- És te? Miként ismerkedtél meg útitársaddal?
2353. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:23:17
Üzenet elküldve: 2015-01-29 22:23:17
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nehezen kiejtett szavaira nem kap választ, amire persze újra csak sértődött arckifejezést vesz fel arcára. Sok ideje nincs ezt játsznia, hiszen ajkai szegletében ott bújkál pajkos vigyora.
A kezdődő megfázását nem tagadja, ám ellenáll neki. Nem hagyja, hogy szerveztét legyűrje holmi nátha. Hiszen ezzel is csak a csökönyös elfnek bizonyítaná testének gyengeségét. S ha valamit, hát ezt mindig is titkolni fogja, vagy legalább is nem venni róla tudomást. Az egyszerűbb. És ha el van terelve a figyelme, nem is foglalkozik nyűgjével bajával.
Fejét hátraveti, hogy Zarának helyet adjon kecses nyakaihoz való hozzáférésnek. Szemeit lecsukja, de ahogy füléhez hajolnak, úgy emeli vissza fejét. Jobb szemöldöke ívesen kúszik homloka közepére, hogy később ajkai húzódjanak szélesre, kivillantva fehér, épp fogait.*
- Szóval nekem semmi dolgom sem lenne, csak itt feküdni, s hagyni magam, bármit is csinálj velem, amíg az nekem jó?
*Kuncogja. Ez az ajánlat igazán kedvére való, de azért ujjaival lágyan simítja végig a férfi hasfalán, majd annak oldalán, később pedig mélyebb vizekre evez.
Az utolsó gomb lehanyatlása után, napbarnított bőrén érzi a tél hideg fuvallatát. Mintha a megérezte volna Zara, rögtön magához is vonja. Segítségként, magát is megemeli magát, s ajkait a másikéhoz tapasztja. Másik kezét is felemeli a földről, s azt Zara nyaka köré fonja.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Nehezen kiejtett szavaira nem kap választ, amire persze újra csak sértődött arckifejezést vesz fel arcára. Sok ideje nincs ezt játsznia, hiszen ajkai szegletében ott bújkál pajkos vigyora.
A kezdődő megfázását nem tagadja, ám ellenáll neki. Nem hagyja, hogy szerveztét legyűrje holmi nátha. Hiszen ezzel is csak a csökönyös elfnek bizonyítaná testének gyengeségét. S ha valamit, hát ezt mindig is titkolni fogja, vagy legalább is nem venni róla tudomást. Az egyszerűbb. És ha el van terelve a figyelme, nem is foglalkozik nyűgjével bajával.
Fejét hátraveti, hogy Zarának helyet adjon kecses nyakaihoz való hozzáférésnek. Szemeit lecsukja, de ahogy füléhez hajolnak, úgy emeli vissza fejét. Jobb szemöldöke ívesen kúszik homloka közepére, hogy később ajkai húzódjanak szélesre, kivillantva fehér, épp fogait.*
- Szóval nekem semmi dolgom sem lenne, csak itt feküdni, s hagyni magam, bármit is csinálj velem, amíg az nekem jó?
*Kuncogja. Ez az ajánlat igazán kedvére való, de azért ujjaival lágyan simítja végig a férfi hasfalán, majd annak oldalán, később pedig mélyebb vizekre evez.
Az utolsó gomb lehanyatlása után, napbarnított bőrén érzi a tél hideg fuvallatát. Mintha a megérezte volna Zara, rögtön magához is vonja. Segítségként, magát is megemeli magát, s ajkait a másikéhoz tapasztja. Másik kezét is felemeli a földről, s azt Zara nyaka köré fonja.*
2352. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:59:32
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:59:32
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Zaranir csak elmosolyodik, ő tökéletesen elégedett volt a módszerrel, amivel visszaszerezte a térképet, a nő pedig csak a saját makacsságának köszönheti az utóhatást. Nem nagyon figyel Nad szavaira, nem azért vannak itt, hogy beszélgessenek, az csak egy kis ráadás a játékukhoz. A tényeket meg úgy sem tagadhatja, hiszen látja, ahogy az enyhe megfázás is miképp játszadozik vele. Egy pillanatra felindul, hogy a nő nyakához érjen, pár csókkal meghintse, majd a fülébe súgjon.*
-Hmm... Mit szólsz egy ajánlathoz. Elsőként, mivel a te vágyaid kerülnének előtérbe, hisz a kapitányomnak biztos jól esne annyi várakozás után, azután egy kis közös szórakozás, ahogy a társakhoz illik, utána pedig én szolgálom ki magam. Amikor pedig a végére értünk ennek a körnek, újra kezdjük elölről. Csak gondoltam szólok, mielőtt feltalálnád magad. Bár én nem leszek semminek sem az elrontója.
*Majd a nő válaszától függően, ideje lenne elkalandoznia valamerre, még a végén megvádolják azzal, hogy ellógja a feladatát. Kipattintja az utolsó gombot a felsőjén, majd magához öleli a nőt és szájon csókolja.*
~Valami hiányzik~
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Zaranir csak elmosolyodik, ő tökéletesen elégedett volt a módszerrel, amivel visszaszerezte a térképet, a nő pedig csak a saját makacsságának köszönheti az utóhatást. Nem nagyon figyel Nad szavaira, nem azért vannak itt, hogy beszélgessenek, az csak egy kis ráadás a játékukhoz. A tényeket meg úgy sem tagadhatja, hiszen látja, ahogy az enyhe megfázás is miképp játszadozik vele. Egy pillanatra felindul, hogy a nő nyakához érjen, pár csókkal meghintse, majd a fülébe súgjon.*
-Hmm... Mit szólsz egy ajánlathoz. Elsőként, mivel a te vágyaid kerülnének előtérbe, hisz a kapitányomnak biztos jól esne annyi várakozás után, azután egy kis közös szórakozás, ahogy a társakhoz illik, utána pedig én szolgálom ki magam. Amikor pedig a végére értünk ennek a körnek, újra kezdjük elölről. Csak gondoltam szólok, mielőtt feltalálnád magad. Bár én nem leszek semminek sem az elrontója.
*Majd a nő válaszától függően, ideje lenne elkalandoznia valamerre, még a végén megvádolják azzal, hogy ellógja a feladatát. Kipattintja az utolsó gombot a felsőjén, majd magához öleli a nőt és szájon csókolja.*
~Valami hiányzik~
2351. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:37:37
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:37:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Megerősítés képen bólogat a férfi szavaira. Valóban, jó hosszú ideig nem találkoznak, s ki tudja mi történik a köztes időben. Így bizony ki kell használniuk minden alkalmat, ahogy ezt eddig mindig is tették. A kézdörzsölést látva halkan felkuncog, de sokat nem törődik vele.
Kebleit nem véletlen tartja fedetlenül. Ezzel is hergelni kívánja prédáját, még ha erről a másiknak fogalma sincsen. Szemei sarkából figyeli nyomon Zara cselekedetét a látványra, mire önkéntelenül is csak szemeit forgatja. Ha csak nézni akarja, hát szíve joga neki. De mielőtt még felvenné a kölcsönzött ruhát, előtte a hirtelen hideg érte kebleit veszi kezei közé. Nem sokat foglalkozik velük, csak alig néhány pillanatot, miközben már nyíltan a férfi felé fordul. A mosolyt látva megvonja vállait.*
~Ő tudja.~
*Nyugtázza magába a dolgot, majd egy könnyed mozdulattal veszi fel a fekete, száraz göncöt.*
- Talán fondorlatosabban is visszaszerezhetted volna!
*Ripakodik rá Zarára, fitos orrát megjátszva húzza fel. Kezeit közben mellkasán keresztbe fekteti. De nem sokáig marad ott, hiszen a nevetéstől hamar a lepedőre dől vissza, s nem sokáig marad egyedül ott.*
- Elvesztettem? Nem is tudom, az azért jobban fájt, amikor sebláztól égett combbal kellet nemhogy egy szigetről elszöknöm, de még egy hajón megvívni életemet.
*Emlékezteti első találkozásukra, amikor is valahogy Zara kereskedő hajójára tévedt. Vagyis az volt az egyetlen hajó, ami akkor Gopuir szigete közelében horgonyzott le, ahol biza fogságba ejtette az ottani uralkodó. Pedig csak néhány kincset érő aranyszobrot csaklizott el, nem is értette, hogy ama gazdag sziget miért akadt ki rajta. Volt annál sokkal több is ott, az nem is kellett volna, hogy hiányozzon nekik. Mindenesetben enged a férfi „erőszakos” kezeinek.*
- Forró fürdő. *Nyögi kéjes, búgó hangon, ahogy elgondolja, milyen is lenne, ha most megmártózna egy olyanba. Ez máris segít rajta, hiszen érzi bőrén a forró víz lágy érintését. Vagy ezt inkább más okozza?
Tekintetében bujaság lapul meg, ahogy belenéz a szőkeség kék szemeibe. Felkönyökölve fekszik Zara alatt, de azért egyik kezével ő sem tétlen, s rögtön utat talál a férfi ruhái alá – ami valljuk be nem oly nehéz, tekintve, hogy alig visel valamit. Hagyja, hogy a kölcsönzött ruhára fogakkal támadjanak, nem az övé. Így nem is érdekli sorsa, ha jobb elfoglaltsága akad.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólások 16+ jeleneteket tartalmaz//
*Megerősítés képen bólogat a férfi szavaira. Valóban, jó hosszú ideig nem találkoznak, s ki tudja mi történik a köztes időben. Így bizony ki kell használniuk minden alkalmat, ahogy ezt eddig mindig is tették. A kézdörzsölést látva halkan felkuncog, de sokat nem törődik vele.
Kebleit nem véletlen tartja fedetlenül. Ezzel is hergelni kívánja prédáját, még ha erről a másiknak fogalma sincsen. Szemei sarkából figyeli nyomon Zara cselekedetét a látványra, mire önkéntelenül is csak szemeit forgatja. Ha csak nézni akarja, hát szíve joga neki. De mielőtt még felvenné a kölcsönzött ruhát, előtte a hirtelen hideg érte kebleit veszi kezei közé. Nem sokat foglalkozik velük, csak alig néhány pillanatot, miközben már nyíltan a férfi felé fordul. A mosolyt látva megvonja vállait.*
~Ő tudja.~
*Nyugtázza magába a dolgot, majd egy könnyed mozdulattal veszi fel a fekete, száraz göncöt.*
- Talán fondorlatosabban is visszaszerezhetted volna!
*Ripakodik rá Zarára, fitos orrát megjátszva húzza fel. Kezeit közben mellkasán keresztbe fekteti. De nem sokáig marad ott, hiszen a nevetéstől hamar a lepedőre dől vissza, s nem sokáig marad egyedül ott.*
- Elvesztettem? Nem is tudom, az azért jobban fájt, amikor sebláztól égett combbal kellet nemhogy egy szigetről elszöknöm, de még egy hajón megvívni életemet.
*Emlékezteti első találkozásukra, amikor is valahogy Zara kereskedő hajójára tévedt. Vagyis az volt az egyetlen hajó, ami akkor Gopuir szigete közelében horgonyzott le, ahol biza fogságba ejtette az ottani uralkodó. Pedig csak néhány kincset érő aranyszobrot csaklizott el, nem is értette, hogy ama gazdag sziget miért akadt ki rajta. Volt annál sokkal több is ott, az nem is kellett volna, hogy hiányozzon nekik. Mindenesetben enged a férfi „erőszakos” kezeinek.*
- Forró fürdő. *Nyögi kéjes, búgó hangon, ahogy elgondolja, milyen is lenne, ha most megmártózna egy olyanba. Ez máris segít rajta, hiszen érzi bőrén a forró víz lágy érintését. Vagy ezt inkább más okozza?
Tekintetében bujaság lapul meg, ahogy belenéz a szőkeség kék szemeibe. Felkönyökölve fekszik Zara alatt, de azért egyik kezével ő sem tétlen, s rögtön utat talál a férfi ruhái alá – ami valljuk be nem oly nehéz, tekintve, hogy alig visel valamit. Hagyja, hogy a kölcsönzött ruhára fogakkal támadjanak, nem az övé. Így nem is érdekli sorsa, ha jobb elfoglaltsága akad.*
2350. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:15:41
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:15:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Aravae Mithraniel//
*Meleg mosollyal fogadja a lány szavait.*
- Igen, valóban örömteli. Így legalább végre látom értelmét a kardforgatásomnak. Bevallom, néhol izgultam, mivel egy idő után már csak magam tudtam gyakorolni, hogy esetleg valamit rosszul csinálok. De természetesen mindenkinek más a stílusa, s nincs két egyforma kardművész.
*Az eddigi látottai alapján nyugodt szívvel jelentheti ki ezen gondolatát. A kölcsönzött táskát hamar megszedi a keresett növénnyel, s úgy tűnik Aravae is talált egy forrást. Rendkívül örül, hogy összetalálkozott vele, hiszen nélküle valószínű, hogy órákba telne, amíg maga találná meg a gyógynövényeket. Így viszont a reggel folyamán ezt hamar le is tudta, s már csak az előkészítése marad hátra.
Csendesen szedegeti a qartant, s közben hallgatja a barna hajú szépség szavait. Arcára önkéntelenül is egy halovány mosoly kúszik, habár folyamatosan előreugró tincsei miatt – no meg, mert Aravaenek épp háttal guggol. Fejét hirtelen kapja fel, s fordítja hátra, egy kósza ötlettől vezérelve.*
- Ha netalán segítség kérne, üzenhetsz utánam. Szívesen segítek neked, bármikor, bármiben, ha gondolod.
*Nem csak a leány keltette szimpátiája beszél belőle, hanem atyáik ismeretsége is. Úgy nevelték, s tanították, hogy a család barátainak mindig segítsenek, függetlenül attól, mivel kapcsolatban kérik azt. A vendégbarátság náluk fontos, és szinte sérthetetlen szokás.*
- S tényleg nem csak a mocsári kalandodra gondolok.
*Mosolyog a lányra készségesen, majd visszafordulva tovább szedegeti a harcosnak sebeit enyhítő gyógynövényeket. Végezvén a gyűjtögetéssel felállva várja a mélykék szeműt. A kérdés hallatán egyértelmű bólintással válaszol. Ám útközben ez a bólintás oldalra billen, hiszen nem olyan egyszerű a dolog.*
- A barát szerintem erős szó lenne. Útitárs inkább. *Helyesbíti ki, de nem maga miatt. Ő szíve szerint hívná így a harcost, de ismerve annak jeges természetét, nem hinné, hogy az érzés kölcsönös. Ilyen dolgokba egyébként sem mentek mélyebben bele, elutazgattak egymás mellet, gyakoroltak harcolni, ő megmutatta hogyan gondozza Solarast, s persze ígéretet tett neki, hogy elviszi Nilynnhez.* - Ha a környéken nem is, ahonnan származik, onnan igen. Néhány hónapja jártunk egy a városhoz közeli táborban. Az a törzs északról jött le, s itt telepedtek meg. Ismerték egymást. Darel család neve talán mondhat neked valamit. Welf… nem, Port, nem. Várjál, mindjárt eszembe jut. *Mutató ujját a szája elé rakja, ahogy gondolkozik. Látszik, hogy a nevek megjegyzése nem épp erőssége az elfnek.* - Worf! Igen Worf a neve. Darel… *S igen, ott van a fránya középső neve is.* - Worf.
*Ejti ki végül a nevet, nem törődve a második nevével. Lehet, hogy az nem is lényeges most számukra.*
- Akkor utunk talán együtt is vezethet vissza a városba, he nem terhes a társaságom. De nem, nem ismerem azt a családot. *Igazándiból mélységi társával is még csak egyszer találkozott először. Néhány napja az erdőbe. A lány zavarodottságát észre sem veszi. Nem mintha nem érdekelné, csak nem tudja mit is jelenthet ez jelen pillanatban.*
- Remek ötletnek tartom. *S ezzel már el is indul a vissza a tisztás irányába. Vidám, könnyed léptekkel halad előre, de Aravae kérdését meghallva egy pillanatra megfagy, ahogy lábát emeli újabb lépés gyanánt. Nagyot nyel, mielőtt válaszolna.*
- A Medgolynak volt egy gazdája. Kit méreg által került fogságba, s lehelte ki lelkét.
~A karjaim között. Hagytam meghalni, pedig megmenthettem volna… ~
*De több szót nem is szeretne elfecsérelni az elmúlt napok eseményére. Folytatva útját, inkább gyorsan témát vált.*
- S mondd csak, hogy találkoztál, azzal akivel találkozni akarsz?
*Kérdezi tényleges kíváncsisággal hangjában.*
*Meleg mosollyal fogadja a lány szavait.*
- Igen, valóban örömteli. Így legalább végre látom értelmét a kardforgatásomnak. Bevallom, néhol izgultam, mivel egy idő után már csak magam tudtam gyakorolni, hogy esetleg valamit rosszul csinálok. De természetesen mindenkinek más a stílusa, s nincs két egyforma kardművész.
*Az eddigi látottai alapján nyugodt szívvel jelentheti ki ezen gondolatát. A kölcsönzött táskát hamar megszedi a keresett növénnyel, s úgy tűnik Aravae is talált egy forrást. Rendkívül örül, hogy összetalálkozott vele, hiszen nélküle valószínű, hogy órákba telne, amíg maga találná meg a gyógynövényeket. Így viszont a reggel folyamán ezt hamar le is tudta, s már csak az előkészítése marad hátra.
Csendesen szedegeti a qartant, s közben hallgatja a barna hajú szépség szavait. Arcára önkéntelenül is egy halovány mosoly kúszik, habár folyamatosan előreugró tincsei miatt – no meg, mert Aravaenek épp háttal guggol. Fejét hirtelen kapja fel, s fordítja hátra, egy kósza ötlettől vezérelve.*
- Ha netalán segítség kérne, üzenhetsz utánam. Szívesen segítek neked, bármikor, bármiben, ha gondolod.
*Nem csak a leány keltette szimpátiája beszél belőle, hanem atyáik ismeretsége is. Úgy nevelték, s tanították, hogy a család barátainak mindig segítsenek, függetlenül attól, mivel kapcsolatban kérik azt. A vendégbarátság náluk fontos, és szinte sérthetetlen szokás.*
- S tényleg nem csak a mocsári kalandodra gondolok.
*Mosolyog a lányra készségesen, majd visszafordulva tovább szedegeti a harcosnak sebeit enyhítő gyógynövényeket. Végezvén a gyűjtögetéssel felállva várja a mélykék szeműt. A kérdés hallatán egyértelmű bólintással válaszol. Ám útközben ez a bólintás oldalra billen, hiszen nem olyan egyszerű a dolog.*
- A barát szerintem erős szó lenne. Útitárs inkább. *Helyesbíti ki, de nem maga miatt. Ő szíve szerint hívná így a harcost, de ismerve annak jeges természetét, nem hinné, hogy az érzés kölcsönös. Ilyen dolgokba egyébként sem mentek mélyebben bele, elutazgattak egymás mellet, gyakoroltak harcolni, ő megmutatta hogyan gondozza Solarast, s persze ígéretet tett neki, hogy elviszi Nilynnhez.* - Ha a környéken nem is, ahonnan származik, onnan igen. Néhány hónapja jártunk egy a városhoz közeli táborban. Az a törzs északról jött le, s itt telepedtek meg. Ismerték egymást. Darel család neve talán mondhat neked valamit. Welf… nem, Port, nem. Várjál, mindjárt eszembe jut. *Mutató ujját a szája elé rakja, ahogy gondolkozik. Látszik, hogy a nevek megjegyzése nem épp erőssége az elfnek.* - Worf! Igen Worf a neve. Darel… *S igen, ott van a fránya középső neve is.* - Worf.
*Ejti ki végül a nevet, nem törődve a második nevével. Lehet, hogy az nem is lényeges most számukra.*
- Akkor utunk talán együtt is vezethet vissza a városba, he nem terhes a társaságom. De nem, nem ismerem azt a családot. *Igazándiból mélységi társával is még csak egyszer találkozott először. Néhány napja az erdőbe. A lány zavarodottságát észre sem veszi. Nem mintha nem érdekelné, csak nem tudja mit is jelenthet ez jelen pillanatban.*
- Remek ötletnek tartom. *S ezzel már el is indul a vissza a tisztás irányába. Vidám, könnyed léptekkel halad előre, de Aravae kérdését meghallva egy pillanatra megfagy, ahogy lábát emeli újabb lépés gyanánt. Nagyot nyel, mielőtt válaszolna.*
- A Medgolynak volt egy gazdája. Kit méreg által került fogságba, s lehelte ki lelkét.
~A karjaim között. Hagytam meghalni, pedig megmenthettem volna… ~
*De több szót nem is szeretne elfecsérelni az elmúlt napok eseményére. Folytatva útját, inkább gyorsan témát vált.*
- S mondd csak, hogy találkoztál, azzal akivel találkozni akarsz?
*Kérdezi tényleges kíváncsisággal hangjában.*
2349. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:02:21
Üzenet elküldve: 2015-01-29 21:02:21
![>Yerougha Enchris [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10838_1486992453_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1195
OOC üzenetek: 457
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Elég jó szórakoztató műsort kap, így a szerrel együtt eléri azt a fokozatot, hogy konkrétan kiröhögi Zianát. Nem kuncog, nem kacarint, hanem hosszabb, egészséges módon adja tudomására, hogy értékeli a marhaságot.*
- Hát, a te világodban nyilván nem is tudnál velem mit kezdeni *legyint, amikor levegőhöz jut végre.* - Mintha egy gnómra próbálnánk egy kétkezes phha, khmm, pallost tukmálni. Akárhogy is erőlködne, képtelen lenne megemelni, használni meg pláne nem.
*A haldoklós megjegyzést meg egyszerűen elengedi a füle mellett. Ilyen állapotban mit érdekelné az bármelyiküket is?*
- És ha most azzal jössz nekem, hogy simán építene valami gépezetet hozzá, akkor kénytelen leszek komolyan elkezdeni inni, és azt az oldalamat nem fogod kedvelni.
*Ennél rosszabbul nemigen állhatna a lánynál, szóval túl sokat nem kockáztat. De szórakozni ettől még kiválóan szórakozhat vele. Vagy rajta.*
*Elég jó szórakoztató műsort kap, így a szerrel együtt eléri azt a fokozatot, hogy konkrétan kiröhögi Zianát. Nem kuncog, nem kacarint, hanem hosszabb, egészséges módon adja tudomására, hogy értékeli a marhaságot.*
- Hát, a te világodban nyilván nem is tudnál velem mit kezdeni *legyint, amikor levegőhöz jut végre.* - Mintha egy gnómra próbálnánk egy kétkezes phha, khmm, pallost tukmálni. Akárhogy is erőlködne, képtelen lenne megemelni, használni meg pláne nem.
*A haldoklós megjegyzést meg egyszerűen elengedi a füle mellett. Ilyen állapotban mit érdekelné az bármelyiküket is?*
- És ha most azzal jössz nekem, hogy simán építene valami gépezetet hozzá, akkor kénytelen leszek komolyan elkezdeni inni, és azt az oldalamat nem fogod kedvelni.
*Ennél rosszabbul nemigen állhatna a lánynál, szóval túl sokat nem kockáztat. De szórakozni ettől még kiválóan szórakozhat vele. Vagy rajta.*
2348. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:36:28
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:36:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Kalózkaland II//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Hossszabb ideig.
*Nyomja meg ő ezt a szót, hiszen akkor ez azt is jelenti, hogy emlékezetesebbnek kell lennie. A másik értelmével is tisztában volt, beletörődik abba, hogy egy ideig hanyagolnia kell a nő társaságát. Ezt nem is bánja, erősebb kötődése úgy sincsen felé, ezért is engedte meg magának, hogy sok dolgot elfeledjen róla. Megfújja és összedörzsöli kezeit, amit elég durvára csípett a dér és a hidegsége őt is zavarja, Nadot pedig bizonyosan fogja. A nő nem ússza meg azt, hogy Zaranir ne tekintse meg fedetlen kebleit. Nem mintha nem élne még hevesen emlékeiben nem túl régi, előző alkalmuk, jobban érdekli inkább, hogy a nő miképp reagálja le ezt. Ki is villantja ragadozó fogsorát, amint a csúcsai felé tekint, de még várnia kell. Nem szabad csak úgy beleugrania, főleg, hogy még a nő válaszát sem ismeri.*
-Az pedig megúszható lett volna, ha nem kívántad volna ellopni a papírosomat, ezt se feledd.
*Kissé széthúzza a nő lábait, hogy közéjük férjen és testközelből beszélgessen vele.*
Bárhogyan is beszélsz, egy harcot már elvesztettél a náthával szemben, de ez persze csak a mi titkunk, amit egy forró fürdő el is rejt. De talán jobb lenne, ha visszafeküdnél, sok dolgunk van, hogy mindkettőnk számára emlékezetes alkalom legyen ez.
*Majd egyik keze lassan a ruha alá vándorol, egyelőre céltalanul. Újra felfedezné magának a nőt, hogy újra és újra örömmel találja meg kényes pontjait, majd játszadozzon el kényeztetésével. Fogával pedig az egyik gomb felé támad, ha már a nő felvette véletlenül, akkor most ő ezt kénytelen visszadolgozni.*
//Kalózkaland II//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz//
-Hossszabb ideig.
*Nyomja meg ő ezt a szót, hiszen akkor ez azt is jelenti, hogy emlékezetesebbnek kell lennie. A másik értelmével is tisztában volt, beletörődik abba, hogy egy ideig hanyagolnia kell a nő társaságát. Ezt nem is bánja, erősebb kötődése úgy sincsen felé, ezért is engedte meg magának, hogy sok dolgot elfeledjen róla. Megfújja és összedörzsöli kezeit, amit elég durvára csípett a dér és a hidegsége őt is zavarja, Nadot pedig bizonyosan fogja. A nő nem ússza meg azt, hogy Zaranir ne tekintse meg fedetlen kebleit. Nem mintha nem élne még hevesen emlékeiben nem túl régi, előző alkalmuk, jobban érdekli inkább, hogy a nő miképp reagálja le ezt. Ki is villantja ragadozó fogsorát, amint a csúcsai felé tekint, de még várnia kell. Nem szabad csak úgy beleugrania, főleg, hogy még a nő válaszát sem ismeri.*
-Az pedig megúszható lett volna, ha nem kívántad volna ellopni a papírosomat, ezt se feledd.
*Kissé széthúzza a nő lábait, hogy közéjük férjen és testközelből beszélgessen vele.*
Bárhogyan is beszélsz, egy harcot már elvesztettél a náthával szemben, de ez persze csak a mi titkunk, amit egy forró fürdő el is rejt. De talán jobb lenne, ha visszafeküdnél, sok dolgunk van, hogy mindkettőnk számára emlékezetes alkalom legyen ez.
*Majd egyik keze lassan a ruha alá vándorol, egyelőre céltalanul. Újra felfedezné magának a nőt, hogy újra és újra örömmel találja meg kényes pontjait, majd játszadozzon el kényeztetésével. Fogával pedig az egyik gomb felé támad, ha már a nő felvette véletlenül, akkor most ő ezt kénytelen visszadolgozni.*
2347. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:00:55
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:00:55
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Zaranir Kharasnar//
*Hagyja magát, hogy a férfi cipelje az erdő széléig, ahol már eléggé távol vannak a fesztiválozóktól. Még mielőtt végképp elhagynák a terepet Zara vállai fölött társnőjére pillant, s a leendő társukra is, hogy mit jól szórakoznak-e gyermeteg játékukban. S hogy vajon látják-e, hogy elcipelik. Elkapva róluk tekintetét, még egy szempáron állapodik meg. Már el is felejtette, hogy az elf férfi is ezen a hóbigyulán van. Egy halvány, csalafinta mosoly kúszik ajkaira. Szürke íriszeivel a kereskedő arcélét bámulja. Hagyja magát vitetni, még véletlen sem ajánlja fel segítségét. Hadd szenvedjen, ha már elcipelte idáig. Szórakozva nézi, hogy ügyeskedik egy kézzel, s később hogy teszik le, a már nem hideg talajra.*
- Egy ideig. Hosszabb ideig. *Helyesbíti, hisz nem tudja mikor fog úgy ráérni, hogy segíthessen a férfinak. Bár egy délutáni kikötői betyárkodásba bármelyik nap benne lenne.
Egyik kezével elkapja felé nyújtott ruhaszerűt. Saját ruháitól hamar megszabadul, s immár magától felállva, előbb azokat egy közeli fára akasztja, hátha hamar megszáradnak. Csak ezután veszi fel a kölcsönzött ruhát. Melege még mindig nem lett, de máris jobban érzi magát, mint az átnedvesült ruháiba.*
- Kösz. Teszem hozzá semmi bajom nem lett volna sajátjaimba, ha nem dobálózol ezzel a fehér vacakkal. *Mutat a hó irányába.
A férfi feltételezésére csak elneveti magát. Kacagásában visszahuppan a fehér, durva anyagú lepedőre, majd hátra veti magát, s csizmába bújtatott lábaival toporzékol. Majd hirtelen rugóként ül fel.*
- Na jó, azt hogy nem hiszed el képességeimet, az egy dolog. De hogy azt feltételezd, hogy holmi Láz, s esetlegesen egy apró Nátha, engem, jelzem Engem bármibe is meghátráltatna? *Ezen az elgondoláson maga is felkacag. A férfi jól emlékezhet, hogy nem egyszer komoly sebesüléseket szerezve iparkodott el egy-egy közösen tartózkodott helyszínekről. Majd pont egy nátha fogja földhöz vágni.* - Milyen humoros kedvedben vagy!
//Zaranir Kharasnar//
*Hagyja magát, hogy a férfi cipelje az erdő széléig, ahol már eléggé távol vannak a fesztiválozóktól. Még mielőtt végképp elhagynák a terepet Zara vállai fölött társnőjére pillant, s a leendő társukra is, hogy mit jól szórakoznak-e gyermeteg játékukban. S hogy vajon látják-e, hogy elcipelik. Elkapva róluk tekintetét, még egy szempáron állapodik meg. Már el is felejtette, hogy az elf férfi is ezen a hóbigyulán van. Egy halvány, csalafinta mosoly kúszik ajkaira. Szürke íriszeivel a kereskedő arcélét bámulja. Hagyja magát vitetni, még véletlen sem ajánlja fel segítségét. Hadd szenvedjen, ha már elcipelte idáig. Szórakozva nézi, hogy ügyeskedik egy kézzel, s később hogy teszik le, a már nem hideg talajra.*
- Egy ideig. Hosszabb ideig. *Helyesbíti, hisz nem tudja mikor fog úgy ráérni, hogy segíthessen a férfinak. Bár egy délutáni kikötői betyárkodásba bármelyik nap benne lenne.
Egyik kezével elkapja felé nyújtott ruhaszerűt. Saját ruháitól hamar megszabadul, s immár magától felállva, előbb azokat egy közeli fára akasztja, hátha hamar megszáradnak. Csak ezután veszi fel a kölcsönzött ruhát. Melege még mindig nem lett, de máris jobban érzi magát, mint az átnedvesült ruháiba.*
- Kösz. Teszem hozzá semmi bajom nem lett volna sajátjaimba, ha nem dobálózol ezzel a fehér vacakkal. *Mutat a hó irányába.
A férfi feltételezésére csak elneveti magát. Kacagásában visszahuppan a fehér, durva anyagú lepedőre, majd hátra veti magát, s csizmába bújtatott lábaival toporzékol. Majd hirtelen rugóként ül fel.*
- Na jó, azt hogy nem hiszed el képességeimet, az egy dolog. De hogy azt feltételezd, hogy holmi Láz, s esetlegesen egy apró Nátha, engem, jelzem Engem bármibe is meghátráltatna? *Ezen az elgondoláson maga is felkacag. A férfi jól emlékezhet, hogy nem egyszer komoly sebesüléseket szerezve iparkodott el egy-egy közösen tartózkodott helyszínekről. Majd pont egy nátha fogja földhöz vágni.* - Milyen humoros kedvedben vagy!
2346. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 18:36:58
Üzenet elküldve: 2015-01-29 18:36:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Hófesztivál//
*Vigyorogva bólogat lelkesen Albun minden szavára, bizony magánügy, és igen, nehéz szakma az a vagdosósdi, és valóban, nem látja szépnek, de még csak vonzónak sem a férfit.*
-Jó hát, nem jegyezhetem meg minden jöttment arcát.
*Védekezik megjátszott duzzogással, még ajkát is próbálja lebiggyeszteni, teljesen sikertelenül, azon nyomban elröhögi a dolgot.*
-Tudod, az én világomban a magad fajta fickókat meg felfuvalkodott szájhősnek.
*Vágja vissza kapásból, egy kedves mosoly kíséretében. Legyen hála a szernek, anélkül nem puszta szavak csapódnának Yerougha arcába barátságosan, sokkal inkább bögrék, kupicák, flaska dugó, vagy úgy bármi, ami elérhető közelségben van.
A tósztot fogadja, emeli kupicáját koccintásra, és mellé fűzi saját kiegészítését kacagva, majd húzza le a szeszt.*
-Mint minden haldoklónak.
*Koppan a pohárka a másik mellett, azzal egy időben csendül hangja gúnyosan.*
-Egészségedre!
*És robban ki belőle a görcsös nevetés, ismét könnyeket csalva szemébe, kínzó tartóssággal rázva vállait, hangosan. Bele sem gondol, hogy ha a férfi eljut arra a következtetésre, hogy immár ő maga is a haldoklók táborát erősíti Zia jóvoltából soha az életben ki nem dumálja magát a méregkeverő szerepkörből.*
*Vigyorogva bólogat lelkesen Albun minden szavára, bizony magánügy, és igen, nehéz szakma az a vagdosósdi, és valóban, nem látja szépnek, de még csak vonzónak sem a férfit.*
-Jó hát, nem jegyezhetem meg minden jöttment arcát.
*Védekezik megjátszott duzzogással, még ajkát is próbálja lebiggyeszteni, teljesen sikertelenül, azon nyomban elröhögi a dolgot.*
-Tudod, az én világomban a magad fajta fickókat meg felfuvalkodott szájhősnek.
*Vágja vissza kapásból, egy kedves mosoly kíséretében. Legyen hála a szernek, anélkül nem puszta szavak csapódnának Yerougha arcába barátságosan, sokkal inkább bögrék, kupicák, flaska dugó, vagy úgy bármi, ami elérhető közelségben van.
A tósztot fogadja, emeli kupicáját koccintásra, és mellé fűzi saját kiegészítését kacagva, majd húzza le a szeszt.*
-Mint minden haldoklónak.
*Koppan a pohárka a másik mellett, azzal egy időben csendül hangja gúnyosan.*
-Egészségedre!
*És robban ki belőle a görcsös nevetés, ismét könnyeket csalva szemébe, kínzó tartóssággal rázva vállait, hangosan. Bele sem gondol, hogy ha a férfi eljut arra a következtetésre, hogy immár ő maga is a haldoklók táborát erősíti Zia jóvoltából soha az életben ki nem dumálja magát a méregkeverő szerepkörből.*
2345. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 17:57:07
Üzenet elküldve: 2015-01-29 17:57:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Nadae Eilwen//
*Már eleget gyakoroltak, így elsőként egy lepedőt dob le, ami bár durva, de legalább vastag, ezzel szokott takarózni, amikor kétségessé válik, hogy hova mehetne lepihenni, szerencsére elég nagy ahhoz, hogy félbehajtsa. Midőn félkézzel valahogy elrendezte, ráteszi a nőt is, egyelőre csak rendezetlen pokrócra.*
-Szóval, egy ideig nem látjuk egymást... Szomorú. Ezt viszont vedd fel, kicsit szakadt, de legalább nincs átázva.
*Utalgat a fekete ruhadarabra, amit át is nyújt neki. Kicsit atyáskodóbb lett ő is, amióta a kalózokkal van.*
-És majd közben is... ügyelünk arra, hogy ne kelljen, bár a kérdés az, hogy te szeretnéd-e, nem nézel ki úgy, mint aki most bírná.
//Nadae Eilwen//
*Már eleget gyakoroltak, így elsőként egy lepedőt dob le, ami bár durva, de legalább vastag, ezzel szokott takarózni, amikor kétségessé válik, hogy hova mehetne lepihenni, szerencsére elég nagy ahhoz, hogy félbehajtsa. Midőn félkézzel valahogy elrendezte, ráteszi a nőt is, egyelőre csak rendezetlen pokrócra.*
-Szóval, egy ideig nem látjuk egymást... Szomorú. Ezt viszont vedd fel, kicsit szakadt, de legalább nincs átázva.
*Utalgat a fekete ruhadarabra, amit át is nyújt neki. Kicsit atyáskodóbb lett ő is, amióta a kalózokkal van.*
-És majd közben is... ügyelünk arra, hogy ne kelljen, bár a kérdés az, hogy te szeretnéd-e, nem nézel ki úgy, mint aki most bírná.
2344. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 16:56:39
Üzenet elküldve: 2015-01-29 16:56:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Délutáni iszogatás//
*Fogai vacognak, még az apró harapások alkalmakor is. Így a férfi úgy érezheti, mintha apró mintát akarna fogaival a bőrébe vágni. Igazándiból nem is kell harapnia, hiszen ezt a hideg megteszi helyette.*
- A Te selyemszálú ruhád, ide már kevés. Minimum már csak a bunda segíthet, más nem.
*Provokálja a férfit, miután az visszahajolt helyére. Mosolya mögött pajkosság húzódik meg, de hamar vissza kell evezniük komolyabb vizekre. Ami nincs is ellenére, hisz végre olyan üzletet köthet, amihez ért is, s amit oly régen nem tett már.
Zara további kötözködésére csak vállait vonja. Sugallhatja ezzel azt, hogy nem hisz neki. Vagy ha mégis hinne, akkor is mindig akad egy olyan, aki tud valamiről valamit. Nincs olyan, főleg nem a Kikötőben, amiről valaki ne tudjon semmit. Mert hiába ölik meg az "egyetlen" forrást, az úgyis kikotyogta másnak. Ha máskor nem, akkor a Rumosba folytatott iszogatás közben. Vagy épp kényszer hatására. Ezen trükköket hamar megtanulta a Kapitány legénysége mellett. De ezt természetesen nem köti a férfi orrára, hadd higgye csak, hogy érdektelen a témával kapcsolatban.*
- Az utóbbi időben szert tettem néhány, roppant tehetséges mágus ismeretségre. Szerinted nekem ezek gondot okoznak? Vagy bármikor gondot okoztak?
*Neveti el magát. A délutáni beszélgetésük folytán minduntalan rájön, hogy Zara nem ismeri. Még annyira sem, mint amennyire azt előadja. Fagyos kezeivel, csak megadóan legyint. Nem győzködi tovább képességeiről, majd meglepődik, ha esetleg előbb ér a szigetre. Persze csak ha nélküle indul el. S miért ne tenné? Nadaenak most a szárazföldön van dolga.
A barlangban. A többiekkel. Akiket furcsa mód kezd egyre közelebb érezni magához. Bármennyire is csábítja Zara tengeri kiruccanása egyre nagyobb felelősséget érez a barlanglakók iránt. Ki tudja mit csinálnának, ha nem lenne ő ott, hogy néha rendet teremtsen. Vagy legalább is viselkedésével néhány tagban félelmet keltsen. S ki tudja, mit csinálnak most is, hogy nincsenek ott Dyntivel. Mély sóhajt hallat, ahogy elképzeli, milyen káosz uralkodhat ott. Aztán eszébe jut egy név.*
~Taug...~
*Ha ő ott van, akkor annyira nagy baj nem lehet. Legfeljebb mindenki meghalódik mire visszaérnek, az Őrült miatt.
Zara szavaira csak megrázza fejét.*
- Előbb a többiek, aztán lehet a kettőnk dolga. *Magyarázza csendesen, s válasza meglepheti a fiút. Nem erre számíthatott a kalóztól, de sajnos egyre jobban így érzi. Ha meglesz a hajója, akkor elmegy vele. De csak az ő általa választott emberekkel. Akiket a barlangiak közül fog választani.
A további szavakra szinte oda sem figyel, így meglepetésként kapja, hogy felkapják. Egy pillanatig rúgkapál a szőkeség karjai között, majd megnyugszik. Valóban a láz teheti ezt vele. Vagy csak a remélt felmelegedését várja, ahogy haladnak egyre mélyebben az erdőben.*
//Délutáni iszogatás//
*Fogai vacognak, még az apró harapások alkalmakor is. Így a férfi úgy érezheti, mintha apró mintát akarna fogaival a bőrébe vágni. Igazándiból nem is kell harapnia, hiszen ezt a hideg megteszi helyette.*
- A Te selyemszálú ruhád, ide már kevés. Minimum már csak a bunda segíthet, más nem.
*Provokálja a férfit, miután az visszahajolt helyére. Mosolya mögött pajkosság húzódik meg, de hamar vissza kell evezniük komolyabb vizekre. Ami nincs is ellenére, hisz végre olyan üzletet köthet, amihez ért is, s amit oly régen nem tett már.
Zara további kötözködésére csak vállait vonja. Sugallhatja ezzel azt, hogy nem hisz neki. Vagy ha mégis hinne, akkor is mindig akad egy olyan, aki tud valamiről valamit. Nincs olyan, főleg nem a Kikötőben, amiről valaki ne tudjon semmit. Mert hiába ölik meg az "egyetlen" forrást, az úgyis kikotyogta másnak. Ha máskor nem, akkor a Rumosba folytatott iszogatás közben. Vagy épp kényszer hatására. Ezen trükköket hamar megtanulta a Kapitány legénysége mellett. De ezt természetesen nem köti a férfi orrára, hadd higgye csak, hogy érdektelen a témával kapcsolatban.*
- Az utóbbi időben szert tettem néhány, roppant tehetséges mágus ismeretségre. Szerinted nekem ezek gondot okoznak? Vagy bármikor gondot okoztak?
*Neveti el magát. A délutáni beszélgetésük folytán minduntalan rájön, hogy Zara nem ismeri. Még annyira sem, mint amennyire azt előadja. Fagyos kezeivel, csak megadóan legyint. Nem győzködi tovább képességeiről, majd meglepődik, ha esetleg előbb ér a szigetre. Persze csak ha nélküle indul el. S miért ne tenné? Nadaenak most a szárazföldön van dolga.
A barlangban. A többiekkel. Akiket furcsa mód kezd egyre közelebb érezni magához. Bármennyire is csábítja Zara tengeri kiruccanása egyre nagyobb felelősséget érez a barlanglakók iránt. Ki tudja mit csinálnának, ha nem lenne ő ott, hogy néha rendet teremtsen. Vagy legalább is viselkedésével néhány tagban félelmet keltsen. S ki tudja, mit csinálnak most is, hogy nincsenek ott Dyntivel. Mély sóhajt hallat, ahogy elképzeli, milyen káosz uralkodhat ott. Aztán eszébe jut egy név.*
~Taug...~
*Ha ő ott van, akkor annyira nagy baj nem lehet. Legfeljebb mindenki meghalódik mire visszaérnek, az Őrült miatt.
Zara szavaira csak megrázza fejét.*
- Előbb a többiek, aztán lehet a kettőnk dolga. *Magyarázza csendesen, s válasza meglepheti a fiút. Nem erre számíthatott a kalóztól, de sajnos egyre jobban így érzi. Ha meglesz a hajója, akkor elmegy vele. De csak az ő általa választott emberekkel. Akiket a barlangiak közül fog választani.
A további szavakra szinte oda sem figyel, így meglepetésként kapja, hogy felkapják. Egy pillanatig rúgkapál a szőkeség karjai között, majd megnyugszik. Valóban a láz teheti ezt vele. Vagy csak a remélt felmelegedését várja, ahogy haladnak egyre mélyebben az erdőben.*
2343. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 01:09:15
Üzenet elküldve: 2015-01-29 01:09:15
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Délutáni iszogatás//
*Érzi a hegyes fogakat, egy elégedett morgással jelzi, hogy ezzel mindketten áldásukat adták a játékra. A további színjáték már csak fokozza ezt, majd lenyugodik, bár belül maga is ég.*
-Ruhát tudok kölcsönadni, kicsit megviselt, de a célnak megfelelő. Azt pedig, hogy ne fázzál... megoldhatom.
*Majd kénytelen már tényleges komolysággal visszaválaszolni Nadnak.*
~És ha tudnád, mire képes egy felhergelt férfi, akinek vágyai vannak, akkor nem a legénység miatt aggódnál.~
*Egyébként is, mintha mondta volna, hogy a legénységet megfizetik. És ismeri őket, nem lesz velük gond. Vagy ha mégis, hát nem ő fogja a rövidebbet húzni, csak a pengéjét. A gyomrukból.*
-Kideríthetnéd, ha életben hagytam volna őket. Egyébként csak nagyon erős mágikus támogatással tudnád csak kiszedni belőlük.
*És kénytelen volt blöffölni egyet. A térképészt még könnyen meg is találhatná Nad, de a tengerészt már nem, az már legalább elitta a maradék agyát is. Meg egy senki, akiből van ezer másik. Ebben még bízhat, nem fogja a nő az összes zakkantat felkeresni, akinek már semmije nem maradt, nem elég hosszú arra az élete. De mivel már a nő beleegyezett, visszatérhet a saját stílusába. Újra lágy suttogásba vált.*
-Először a kettőnk dolga, utána persze a ti dolgotok, akikről egyébként még nem is meséltél nekem. De ezt majd... khm... később. Most pedig, a helyedben kapaszkodnék.
*Végül elérkezett, aminek el kellett. Nad mintha egy kicsit betegnek tűnne, de talán ezen segíthet. A pálinkát elrakja a zsákjába, amit a vállán cipel, majd alulról és hátulról megfogván a nőt, viszi be az erdőségbe, hogy végre kettesben maradjanak, ahol már Nadnak sem kell visszafognia magát.*
//Délutáni iszogatás//
*Érzi a hegyes fogakat, egy elégedett morgással jelzi, hogy ezzel mindketten áldásukat adták a játékra. A további színjáték már csak fokozza ezt, majd lenyugodik, bár belül maga is ég.*
-Ruhát tudok kölcsönadni, kicsit megviselt, de a célnak megfelelő. Azt pedig, hogy ne fázzál... megoldhatom.
*Majd kénytelen már tényleges komolysággal visszaválaszolni Nadnak.*
~És ha tudnád, mire képes egy felhergelt férfi, akinek vágyai vannak, akkor nem a legénység miatt aggódnál.~
*Egyébként is, mintha mondta volna, hogy a legénységet megfizetik. És ismeri őket, nem lesz velük gond. Vagy ha mégis, hát nem ő fogja a rövidebbet húzni, csak a pengéjét. A gyomrukból.*
-Kideríthetnéd, ha életben hagytam volna őket. Egyébként csak nagyon erős mágikus támogatással tudnád csak kiszedni belőlük.
*És kénytelen volt blöffölni egyet. A térképészt még könnyen meg is találhatná Nad, de a tengerészt már nem, az már legalább elitta a maradék agyát is. Meg egy senki, akiből van ezer másik. Ebben még bízhat, nem fogja a nő az összes zakkantat felkeresni, akinek már semmije nem maradt, nem elég hosszú arra az élete. De mivel már a nő beleegyezett, visszatérhet a saját stílusába. Újra lágy suttogásba vált.*
-Először a kettőnk dolga, utána persze a ti dolgotok, akikről egyébként még nem is meséltél nekem. De ezt majd... khm... később. Most pedig, a helyedben kapaszkodnék.
*Végül elérkezett, aminek el kellett. Nad mintha egy kicsit betegnek tűnne, de talán ezen segíthet. A pálinkát elrakja a zsákjába, amit a vállán cipel, majd alulról és hátulról megfogván a nőt, viszi be az erdőségbe, hogy végre kettesben maradjanak, ahol már Nadnak sem kell visszafognia magát.*
2342. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 00:47:10
Üzenet elküldve: 2015-01-29 00:47:10
Rang: Játékos
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 21
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
~Ez így tarthatatlan.~
*Nézegeti szerény aranykészletét, arra gondolván, hogy ennél ő sokkal többre is hivatott. Változásokat kell hozni, hiszen nem azért szökött meg, hogy aztán itt fent is nyomorultul éljen, dehogy is. Sokkal kifinomultabb tervei vannak annál. Még nem ismeri ezt a várost, de örülvén, hogy kiért az erdőből és eljátszván a gondolattal, hogy mennyi időbe fog telni a Kikötőben, hogy ráébredjenek a hiányára, talán érdemleges lenne elvegyülni a városban. Bár... talán nem merészkedik túl vakmerő állításokba, ha arra gondol, hogy egy rabszolga ide vagy oda, nem fogják túlkerestetni őt. De azért nem bíz semmit sem a véletlenre, meg is keresi az első, sűrűbben lakott helyét ennek a városnak.*
*Nézegeti szerény aranykészletét, arra gondolván, hogy ennél ő sokkal többre is hivatott. Változásokat kell hozni, hiszen nem azért szökött meg, hogy aztán itt fent is nyomorultul éljen, dehogy is. Sokkal kifinomultabb tervei vannak annál. Még nem ismeri ezt a várost, de örülvén, hogy kiért az erdőből és eljátszván a gondolattal, hogy mennyi időbe fog telni a Kikötőben, hogy ráébredjenek a hiányára, talán érdemleges lenne elvegyülni a városban. Bár... talán nem merészkedik túl vakmerő állításokba, ha arra gondol, hogy egy rabszolga ide vagy oda, nem fogják túlkerestetni őt. De azért nem bíz semmit sem a véletlenre, meg is keresi az első, sűrűbben lakott helyét ennek a városnak.*
2341. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2015-01-29 00:45:43
Üzenet elküldve: 2015-01-29 00:45:43
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 481
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Hófesztivál//
//Délutáni iszogatás//
*Szemöldöke ismételten csak magas ívben kúszik homloka közepére. Hiteltelennek tartja Zara szavait, s látszik, hogy semmit sem tud róla. Sem pedig, hogy mi történt azóta mióta Felmart... elvesztette. S ez így is van jó, ez a legjobb bizonyítéka, hogy sikerült meghúznia magát, s nem tudják mihez is kezdett. De hogy unatkozzon?*
~A barlangbeliek mellett? Oly színes a társaság, mint egy tarka rét... Biztos hogy nem unatkoznék.~
*Neveti el végül hangosan magán, ahogy elképzeli, ahogy Bongyorkával, vagy épp Bájgúnárral járják a tengert.*
- Nem, hidd el, unatkozni nem unatkoznék nélküled sem.
*Törli le nevetéstől újra kibuggyanó könnyeit. Ám Zara újabb, közvetlen viselkedése csak egy tizedmásodpercre lepi meg. Az apró játékra, hasonlóképp felel. Fogaival könnyen éri el a férfi nyakát, s apró harapásokkal ingerli, egészen a füle tövéig. De újabb játéka hamar véget ér. Magában egy hatalmasat sóhajt, de a világ összes kincséért - vagy azért talán igen? - sem vallaná ezt be a másiknak.*
- Lezáratlan. *Ismétli halvány mosollyal az arcán, ám ez gyorsan változik, s ajkait lebiggyeszti. Fejét kissé lehajtja, így mikor feltekint Zarára, szürke íriszeivel ezt alulról teszi.* - De nincsenek más ruháim.
*Szemeiben pajkos fény villan meg, egy kósza, csintalan mosollyal ajkai szegletében.
De inkább a munkához térnek vissza, s nem lesz ő semmi jónak az elrontója. Úgy tűnik ezt a dolgot komolyan veszi a másik.*
- Hidd el, tapasztalatból tudom, mire képes egy felhergelt legénység. Te sem akarod, hogy mert nem kapják meg a jussuk ne hozzanak vissza. *Érvelése tiszta, s valós. Ebbe nem köthet bele a férfi.* - A sziget megosztása megfelel, ahogy a kincsé is.
~Mintha nem hasonlót mondtam volna én is.~
- S a térkép... Szerinted mennyi idő lenne, amíg kiderítem? *Sóhajtja el magát újra. Tényleg folyamatosan alá van becsülve. De az ilyen játékokból csak ő kerül ki mindig győzedelmesen. így nem is baj, ha kihasználja ezt.
A férfitől megszokott módon cseni el a rummal telt üveget. Egy pillanatra érzet meleg hamar elillant, s azt hamar kell pótolnia. így a néhány apró korty helyett, most hirtelen iszik sokat. Mikor szájától elemeli az üveget, nagy sóhajt hallat.*
- Szóval egyikünk sem képes a másik nélkül ezt a feladatot végrehajtani. Ez hízelgő, de mint mondottam, s te nem figyeltél, most másokkal... van... egy kis... elfoglaltságom.
*Nyögi ki végül nehezen, ezzel is nyomatékosítva, hogy valóban nincs egyedül az utóbbi időben. S mert fogai vacogása miatt nehezen tudta kiejteni az utolsó szavakat. Székével aprókat ugrálva közeledik újra Zara felé. Fejét a másik vállára koppantja. Érzi, hogy vére forr a másik közelsége miatt. Orcáját oldalra fordítva figyeli egy ideig a másik melegnek tűnő nyakát, majd egy kissé még előrébb dőlve hideg ajkaival lehel apró csókot rá. Kész, ez biztos a közelgő láz jele lehet.*
//Délutáni iszogatás//
*Szemöldöke ismételten csak magas ívben kúszik homloka közepére. Hiteltelennek tartja Zara szavait, s látszik, hogy semmit sem tud róla. Sem pedig, hogy mi történt azóta mióta Felmart... elvesztette. S ez így is van jó, ez a legjobb bizonyítéka, hogy sikerült meghúznia magát, s nem tudják mihez is kezdett. De hogy unatkozzon?*
~A barlangbeliek mellett? Oly színes a társaság, mint egy tarka rét... Biztos hogy nem unatkoznék.~
*Neveti el végül hangosan magán, ahogy elképzeli, ahogy Bongyorkával, vagy épp Bájgúnárral járják a tengert.*
- Nem, hidd el, unatkozni nem unatkoznék nélküled sem.
*Törli le nevetéstől újra kibuggyanó könnyeit. Ám Zara újabb, közvetlen viselkedése csak egy tizedmásodpercre lepi meg. Az apró játékra, hasonlóképp felel. Fogaival könnyen éri el a férfi nyakát, s apró harapásokkal ingerli, egészen a füle tövéig. De újabb játéka hamar véget ér. Magában egy hatalmasat sóhajt, de a világ összes kincséért - vagy azért talán igen? - sem vallaná ezt be a másiknak.*
- Lezáratlan. *Ismétli halvány mosollyal az arcán, ám ez gyorsan változik, s ajkait lebiggyeszti. Fejét kissé lehajtja, így mikor feltekint Zarára, szürke íriszeivel ezt alulról teszi.* - De nincsenek más ruháim.
*Szemeiben pajkos fény villan meg, egy kósza, csintalan mosollyal ajkai szegletében.
De inkább a munkához térnek vissza, s nem lesz ő semmi jónak az elrontója. Úgy tűnik ezt a dolgot komolyan veszi a másik.*
- Hidd el, tapasztalatból tudom, mire képes egy felhergelt legénység. Te sem akarod, hogy mert nem kapják meg a jussuk ne hozzanak vissza. *Érvelése tiszta, s valós. Ebbe nem köthet bele a férfi.* - A sziget megosztása megfelel, ahogy a kincsé is.
~Mintha nem hasonlót mondtam volna én is.~
- S a térkép... Szerinted mennyi idő lenne, amíg kiderítem? *Sóhajtja el magát újra. Tényleg folyamatosan alá van becsülve. De az ilyen játékokból csak ő kerül ki mindig győzedelmesen. így nem is baj, ha kihasználja ezt.
A férfitől megszokott módon cseni el a rummal telt üveget. Egy pillanatra érzet meleg hamar elillant, s azt hamar kell pótolnia. így a néhány apró korty helyett, most hirtelen iszik sokat. Mikor szájától elemeli az üveget, nagy sóhajt hallat.*
- Szóval egyikünk sem képes a másik nélkül ezt a feladatot végrehajtani. Ez hízelgő, de mint mondottam, s te nem figyeltél, most másokkal... van... egy kis... elfoglaltságom.
*Nyögi ki végül nehezen, ezzel is nyomatékosítva, hogy valóban nincs egyedül az utóbbi időben. S mert fogai vacogása miatt nehezen tudta kiejteni az utolsó szavakat. Székével aprókat ugrálva közeledik újra Zara felé. Fejét a másik vállára koppantja. Érzi, hogy vére forr a másik közelsége miatt. Orcáját oldalra fordítva figyeli egy ideig a másik melegnek tűnő nyakát, majd egy kissé még előrébb dőlve hideg ajkaival lehel apró csókot rá. Kész, ez biztos a közelgő láz jele lehet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9897-9916