Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 178 (3541. - 3560. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
3560. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-02-01 01:42:18
Üzenet elküldve: 2016-02-01 01:42:18
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 142
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
*Eralil kérdésére bólint egyet, jelezvén, tudomásul vette. Aztán persze ráeszmél, mire is készülhet a mágus a újoncokkal, túleshetnek azon az átkozott beavatási szertartáson, vagy mi a fene. Annak idején Lorewnek is el kellett mondania az esküt, ami az igaz útról, meg ilyenekről szólt, hogy aztán ennek a felét se tartsa be. Bár tény, az őrséges incidenst leszámítva aligha akadt mostanában komolyabb összetűzése, ez bizonyára az eskü hatása. Tudat alatt érzi, hogy helyesen kell cselekednie azóta. Csak éppen a sors űz vele tréfát, mint például Sven és Isvu. Ó igen. Életében először találták meg így ártatlanul. A legtöbb esetben ha elfogták, az teljesen jogosan történt, viszont Sven kelyhéről azóta se tud semmit. Ugyanakkor olyan életet sem élhet, ahol egyfolytában hátra tekintget, hogy Isvu egyik embere, vagy ő maga személyesen nem akarja-e kicsontozni. Éppen ezért mindenképpen tervez majd egy látogatást a nőnél, és lehetőség szerint minél hamarabb, de semmiképp se a bemutató előtt. Főleg mivel talán soha nem tér vissza onnan élve. És szüksége van egy számszeríjra is. Vagy bármilyen távolsági fegyverre, mert ha Isvu a közelébe jut, akkor Lorew egészen biztosan halott. Vagy rosszabb. Viszont ha csak egy kis időt is tudna nyerni...*
- Nem lelkesedem az ilyenekért *vonja meg a vállát* Ha a varázslat százból kilencvennyolcszor sikerül, akkor a kilencvenkilencedik az ilyen bemutató. A századik meg amikor csak az mentheti meg az életed. Ennek ellenére alig várom, nem ártana megtudni, mit tett az a sok év tanulás.
*Majd viszont változnak a dolgok, és Eralil úgy dönt, mégis inkább csatlakozzon hozzá a szerzetes. Minek? Második eskütétel? Lorew számára rejtély az egész helyzet, addig nem jut el logikában, hogy az újoncok hiánya teszi. Igazából egy darabig az sem esik le neki, miféle megbeszélnivalókról lehet szó, viszont... ez azért néhány másodperc után kikristályosodik az elméjében. Nyilván a jó tündér-rossz tündér kérdésről lesz szó, így hát nem is tiltakozik a kis "megbeszélés" ellen. Főleg mivel neki is lenne egy kérdése Eralilhoz, már a korábbi gondolatmenete kapcsán. Így követi a Rend vezetőjét egészen addig, amíg amaz le nem ül a fűbe, akkor követi a példáját. Nem pont szembe ül vele, inkább olyanformán, hogy Syssel együtt pont egy körben üljenek, nagyjából egyenlő távolságra egymástól.*
- Mindenek előtt egy röpke kérdés *csap le gyorsan a szótlanságra, Sysstől függetlenül, nem lényeges, hogy a lány hallja-e ezt* Mert hát te mégis jobban tudhatod... A Renden belül rendelkezik valaki számszeríjjal?
*Ezt Eralil egy egyszerű igennel, nemmel, esetleg "nem tudom"-mal letudhatja, és beszélhet, amiről szeretne. Ha esetleg rákérdez a miértekre, akkor már nem Lorew hibája az időhúzás, ezt magában már szépen levezette. Ahogy azt is végiggondolta már, hogy Syss jó eséllyel nem is tud a tegnap éjszakai incidensről, így jó eséllyel neki is újdonság lesz a mese, ha a vezető rákérdez például a szerzetes kezére. Lorew megmondta, hogy a bilincs rossz ötlet, most már van kézzel fogható bizonyítéka is erre. Kezelhetetlen helyzet alakult ki Eralil óvintézkedései miatt, így ezeket nem értana megrövidíteni, különben Lorew sem lesz képes kézben tartani a dolgokat.*
*Eralil kérdésére bólint egyet, jelezvén, tudomásul vette. Aztán persze ráeszmél, mire is készülhet a mágus a újoncokkal, túleshetnek azon az átkozott beavatási szertartáson, vagy mi a fene. Annak idején Lorewnek is el kellett mondania az esküt, ami az igaz útról, meg ilyenekről szólt, hogy aztán ennek a felét se tartsa be. Bár tény, az őrséges incidenst leszámítva aligha akadt mostanában komolyabb összetűzése, ez bizonyára az eskü hatása. Tudat alatt érzi, hogy helyesen kell cselekednie azóta. Csak éppen a sors űz vele tréfát, mint például Sven és Isvu. Ó igen. Életében először találták meg így ártatlanul. A legtöbb esetben ha elfogták, az teljesen jogosan történt, viszont Sven kelyhéről azóta se tud semmit. Ugyanakkor olyan életet sem élhet, ahol egyfolytában hátra tekintget, hogy Isvu egyik embere, vagy ő maga személyesen nem akarja-e kicsontozni. Éppen ezért mindenképpen tervez majd egy látogatást a nőnél, és lehetőség szerint minél hamarabb, de semmiképp se a bemutató előtt. Főleg mivel talán soha nem tér vissza onnan élve. És szüksége van egy számszeríjra is. Vagy bármilyen távolsági fegyverre, mert ha Isvu a közelébe jut, akkor Lorew egészen biztosan halott. Vagy rosszabb. Viszont ha csak egy kis időt is tudna nyerni...*
- Nem lelkesedem az ilyenekért *vonja meg a vállát* Ha a varázslat százból kilencvennyolcszor sikerül, akkor a kilencvenkilencedik az ilyen bemutató. A századik meg amikor csak az mentheti meg az életed. Ennek ellenére alig várom, nem ártana megtudni, mit tett az a sok év tanulás.
*Majd viszont változnak a dolgok, és Eralil úgy dönt, mégis inkább csatlakozzon hozzá a szerzetes. Minek? Második eskütétel? Lorew számára rejtély az egész helyzet, addig nem jut el logikában, hogy az újoncok hiánya teszi. Igazából egy darabig az sem esik le neki, miféle megbeszélnivalókról lehet szó, viszont... ez azért néhány másodperc után kikristályosodik az elméjében. Nyilván a jó tündér-rossz tündér kérdésről lesz szó, így hát nem is tiltakozik a kis "megbeszélés" ellen. Főleg mivel neki is lenne egy kérdése Eralilhoz, már a korábbi gondolatmenete kapcsán. Így követi a Rend vezetőjét egészen addig, amíg amaz le nem ül a fűbe, akkor követi a példáját. Nem pont szembe ül vele, inkább olyanformán, hogy Syssel együtt pont egy körben üljenek, nagyjából egyenlő távolságra egymástól.*
- Mindenek előtt egy röpke kérdés *csap le gyorsan a szótlanságra, Sysstől függetlenül, nem lényeges, hogy a lány hallja-e ezt* Mert hát te mégis jobban tudhatod... A Renden belül rendelkezik valaki számszeríjjal?
*Ezt Eralil egy egyszerű igennel, nemmel, esetleg "nem tudom"-mal letudhatja, és beszélhet, amiről szeretne. Ha esetleg rákérdez a miértekre, akkor már nem Lorew hibája az időhúzás, ezt magában már szépen levezette. Ahogy azt is végiggondolta már, hogy Syss jó eséllyel nem is tud a tegnap éjszakai incidensről, így jó eséllyel neki is újdonság lesz a mese, ha a vezető rákérdez például a szerzetes kezére. Lorew megmondta, hogy a bilincs rossz ötlet, most már van kézzel fogható bizonyítéka is erre. Kezelhetetlen helyzet alakult ki Eralil óvintézkedései miatt, így ezeket nem értana megrövidíteni, különben Lorew sem lesz képes kézben tartani a dolgokat.*
3559. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-31 23:28:34
Üzenet elküldve: 2016-01-31 23:28:34
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
*Bato a kis csapatával el is vonul végezni a "dolgát". Még mielőtt nekikezdenének a dolognak, azelőtt kapnak egy-egy szütyőt Eraliltól mind a hárman.*
- Némi segítség a tanulmányaitokhoz. *Egy kis zsebpénz. Nem olyan sok, de nagy segítség lehet. Így kerül 500 arany Bato Luo'Suhoz.
Továbbá Dryrron Jaeckrun is 500 arannyal gazdagabb lesz. Drayen már kapott egy összeget korábban, amit belátása szerint használhat fel, így most nem jár több, de ami késik, nem múlik... Ekkor szól neki Syss.*
- Semmi gond. *Megvárja, míg a további kért személyek is köré gyűlnek esetleg, közben Lorew kérdésére válaszol.*
- Nehéz megmondani. Ha végzek az újoncokkal, tarthatunk majd némi bemutatót. Hadd csodálkozzanak. *Akár gonosznak is lehetne nézni azt a vigyort, amit Eralil villant, esetleg önelégülnek, valójában csak simán elégedett a dolgok alakulásával. Látja, hogy az óriások is lassan elfoglalják magukat, Maenek is akad pár szava velük, Batoék is végzik a dolgukat. Kevésbé örül annak, hogy a három újoncból csak egyet lát itt. Bár az Syss, ami mindig egy pozitívum... de mégis hiányzik a másik kettő. Ezért aztán meggondolja magát Lorewwel kapcsolatban.*
- Csatlakozz hozzám és Sysshez, úgy gondolom, van pár megbeszélnivalónk. Gyertek. *Szól a párosnak, majd pár méterrel arrébb sétál, és leül a fűbe.*
*Bato a kis csapatával el is vonul végezni a "dolgát". Még mielőtt nekikezdenének a dolognak, azelőtt kapnak egy-egy szütyőt Eraliltól mind a hárman.*
- Némi segítség a tanulmányaitokhoz. *Egy kis zsebpénz. Nem olyan sok, de nagy segítség lehet. Így kerül 500 arany Bato Luo'Suhoz.
Továbbá Dryrron Jaeckrun is 500 arannyal gazdagabb lesz. Drayen már kapott egy összeget korábban, amit belátása szerint használhat fel, így most nem jár több, de ami késik, nem múlik... Ekkor szól neki Syss.*- Semmi gond. *Megvárja, míg a további kért személyek is köré gyűlnek esetleg, közben Lorew kérdésére válaszol.*
- Nehéz megmondani. Ha végzek az újoncokkal, tarthatunk majd némi bemutatót. Hadd csodálkozzanak. *Akár gonosznak is lehetne nézni azt a vigyort, amit Eralil villant, esetleg önelégülnek, valójában csak simán elégedett a dolgok alakulásával. Látja, hogy az óriások is lassan elfoglalják magukat, Maenek is akad pár szava velük, Batoék is végzik a dolgukat. Kevésbé örül annak, hogy a három újoncból csak egyet lát itt. Bár az Syss, ami mindig egy pozitívum... de mégis hiányzik a másik kettő. Ezért aztán meggondolja magát Lorewwel kapcsolatban.*
- Csatlakozz hozzám és Sysshez, úgy gondolom, van pár megbeszélnivalónk. Gyertek. *Szól a párosnak, majd pár méterrel arrébb sétál, és leül a fűbe.*
3558. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-31 23:12:09
Üzenet elküldve: 2016-01-31 23:12:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Kuhn Mae szavait még meghallja, azonban figylemét már a gyakorlás előszkészülete foglalja le. Egy sokat mondó, de egyszerű pillantást vet a törpe felé, majd cinkosan meghúzza vállát. Biztosan fog még egy keveset tárgyalni erről a témáról később a nővel, azonban most Aleaval foglalkozik előbb. Nagyon boldogan könyveli el magában, hogy fajttársa örömmel venné a fáradtságot arra, hogy képezhessék egymást. Igaz, napról napra jobban megy neki a közös, viszont egy tanulótárssal biztosan sokkal gyorsabban fog belerázódni a nyelvbe.
Ahogyan Alea elkezd felkészülni a próbára, ő is kihúzza kését és szütyőjét öve fogásából, majd értékeit ő is a fa tövébe helyezi. Fokosát már nagyobb gondoskodással helyezi kényelembe, ügyelve arra minél kevesebb szenny érje az új fegyvert.
Nehezen tud parancsolni magának, így Alea is könnyen megláthatja, hogy igen csillogó szemekkel figyeli őt ahogyan a nő felköti vöröses, fonatokkal csipkézett haját. Amint láthatóan mindketten készen állnak, Kuhn kicsit megmozgatja vállait és kezdeményezően biccent fejével a nő felé. Láthatóan ez a mozzanat nem mérvadó, hiszen Alea már mozgásba is lendült: meglepően gyors lépéssel mozdul jobbra. Kuhn reflexei nem éppen a legélesebbek, viszont láthatóan nagyon koncentrál ellenfelére. Gyors fordulatot tesz ő is a nő felé, alig egy pillanatnyi lemaradással. Nem nyúl érte, viszont térdei kissé megrogyasztja, karjait pedig hozzáértően maga elé húzza. Ujjai nyitva vannak. Nem nehéz rájönni, hogy nem ütni fog ha a nő közel kerül hozzá, hanem sokkal inkább készül valamiféle lefegyverzésre, megragadásra.*
*Kuhn Mae szavait még meghallja, azonban figylemét már a gyakorlás előszkészülete foglalja le. Egy sokat mondó, de egyszerű pillantást vet a törpe felé, majd cinkosan meghúzza vállát. Biztosan fog még egy keveset tárgyalni erről a témáról később a nővel, azonban most Aleaval foglalkozik előbb. Nagyon boldogan könyveli el magában, hogy fajttársa örömmel venné a fáradtságot arra, hogy képezhessék egymást. Igaz, napról napra jobban megy neki a közös, viszont egy tanulótárssal biztosan sokkal gyorsabban fog belerázódni a nyelvbe.
Ahogyan Alea elkezd felkészülni a próbára, ő is kihúzza kését és szütyőjét öve fogásából, majd értékeit ő is a fa tövébe helyezi. Fokosát már nagyobb gondoskodással helyezi kényelembe, ügyelve arra minél kevesebb szenny érje az új fegyvert.
Nehezen tud parancsolni magának, így Alea is könnyen megláthatja, hogy igen csillogó szemekkel figyeli őt ahogyan a nő felköti vöröses, fonatokkal csipkézett haját. Amint láthatóan mindketten készen állnak, Kuhn kicsit megmozgatja vállait és kezdeményezően biccent fejével a nő felé. Láthatóan ez a mozzanat nem mérvadó, hiszen Alea már mozgásba is lendült: meglepően gyors lépéssel mozdul jobbra. Kuhn reflexei nem éppen a legélesebbek, viszont láthatóan nagyon koncentrál ellenfelére. Gyors fordulatot tesz ő is a nő felé, alig egy pillanatnyi lemaradással. Nem nyúl érte, viszont térdei kissé megrogyasztja, karjait pedig hozzáértően maga elé húzza. Ujjai nyitva vannak. Nem nehéz rájönni, hogy nem ütni fog ha a nő közel kerül hozzá, hanem sokkal inkább készül valamiféle lefegyverzésre, megragadásra.*
3557. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-31 18:04:46
Üzenet elküldve: 2016-01-31 18:04:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
*A hátlapogatás, ez az apró, meleg gesztus különösen jól esik most, segít megnyugodnia. És a fiú magyarázata is csillapítja előbbi rémületét. Már az elég, hogy Taitos egyáltalán el tud képzelni erre értelmes magyarázatot…
Hallgatja, hogy miként védhetné ki az ilyesmit, s próbálja elképzelni is, de még nem biztos benne, hogy menni fog. Az előbb olyan végtelennek érezte azt a belső világot, hogy fogalma sincs, képes lenne-e uralni, falakkal körülvenni, megvédeni ott magát…*
- Igyekezni fogok. - *mond csak ennyit, fejét lehajtva. Majd a fiú szavára feláll, és készülődni kezd. Felveszi Taitos köpenyét a földről, leporolja, kirázza egy kicsit, majd visszanyújtja a fiúnak.*
- Köszönöm.
*Ha elindulnak, szorosan a fiú mellett lépked, neki legalább a köpenye is ad némi fényt.
A kérdésre elgondolkodik. Tudna enni, de lehet nem ártana visszafognia magát, amíg nincs saját pénze.*
- Egy kicsit. - *feleli félénken, arra jutva magában, hogy tanoncként talán megengedheti magának ezt. Már nem csak egy kolonc, ha haszna nincs is egyelőre.
Visszanéz még a tisztásra, mielőtt elhagynák…*
- Mi a helyzet a fizikai támadásokkal? Nem vagyunk túl kiszolgáltatottak ilyenkor? Bárki megtámadhat, míg meditálunk, vagy nem? - *kérdez, ha már Taitos így biztatja.*
*A hátlapogatás, ez az apró, meleg gesztus különösen jól esik most, segít megnyugodnia. És a fiú magyarázata is csillapítja előbbi rémületét. Már az elég, hogy Taitos egyáltalán el tud képzelni erre értelmes magyarázatot…
Hallgatja, hogy miként védhetné ki az ilyesmit, s próbálja elképzelni is, de még nem biztos benne, hogy menni fog. Az előbb olyan végtelennek érezte azt a belső világot, hogy fogalma sincs, képes lenne-e uralni, falakkal körülvenni, megvédeni ott magát…*
- Igyekezni fogok. - *mond csak ennyit, fejét lehajtva. Majd a fiú szavára feláll, és készülődni kezd. Felveszi Taitos köpenyét a földről, leporolja, kirázza egy kicsit, majd visszanyújtja a fiúnak.*
- Köszönöm.
*Ha elindulnak, szorosan a fiú mellett lépked, neki legalább a köpenye is ad némi fényt.
A kérdésre elgondolkodik. Tudna enni, de lehet nem ártana visszafognia magát, amíg nincs saját pénze.*
- Egy kicsit. - *feleli félénken, arra jutva magában, hogy tanoncként talán megengedheti magának ezt. Már nem csak egy kolonc, ha haszna nincs is egyelőre.
Visszanéz még a tisztásra, mielőtt elhagynák…*
- Mi a helyzet a fizikai támadásokkal? Nem vagyunk túl kiszolgáltatottak ilyenkor? Bárki megtámadhat, míg meditálunk, vagy nem? - *kérdez, ha már Taitos így biztatja.*
3556. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-31 16:14:31
Üzenet elküldve: 2016-01-31 16:14:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir//
-Talán túl jól is sikerült.
*Lapogatja meg legifjabb tanítványa hátát.*
-Sok dolog férkőzhet be az emberbe, ha nyitott elmével szaglászik. Egyrészt a tudatalatti jelenhet meg, másrészt valami kinti. Most például lehet, hogy egy kósza elmevarázs súrolt, vagy akár teszem azt az élőholtak szórakoznak.
*Mondja ki végül kerekperec, amire gondolni tud.*
-Egy kis gyakorlással megtanulhatod ebben a felfokozott állapotban is visszafogni a nyíltságot.
*Közli azért a bátorítóbb tényeket is.*
-Olyan, mintha egy ajtót nem teljesen, csak résnyire nyitnál.
*Hoz be egy hasonlatot is, de ennyit talán még kézzelfoghatóan is meg tud fogalmazni.*
-Az elméd adja a határokat, és ne más adja az elmédnek, így ezért nem leszel sebezhetőbb, mint alapállapotban.
*Ad ebből is gyorstalpalót.*
-Na gyere Krestvir, induljunk a fogadóba. Hosszú nap volt a mai, hajnalban visszatérünk a Templomba.
*Áll fel, és húzza magával társát is, majd irányba áll, és indulhatnak is.*
-Éhes vagy?
*Pillant oldalra miközben menetelnek, hogy megtudhassa, hogy mi a lány terve.*
-És kérdésed van?
-Talán túl jól is sikerült.
*Lapogatja meg legifjabb tanítványa hátát.*
-Sok dolog férkőzhet be az emberbe, ha nyitott elmével szaglászik. Egyrészt a tudatalatti jelenhet meg, másrészt valami kinti. Most például lehet, hogy egy kósza elmevarázs súrolt, vagy akár teszem azt az élőholtak szórakoznak.
*Mondja ki végül kerekperec, amire gondolni tud.*
-Egy kis gyakorlással megtanulhatod ebben a felfokozott állapotban is visszafogni a nyíltságot.
*Közli azért a bátorítóbb tényeket is.*
-Olyan, mintha egy ajtót nem teljesen, csak résnyire nyitnál.
*Hoz be egy hasonlatot is, de ennyit talán még kézzelfoghatóan is meg tud fogalmazni.*
-Az elméd adja a határokat, és ne más adja az elmédnek, így ezért nem leszel sebezhetőbb, mint alapállapotban.
*Ad ebből is gyorstalpalót.*
-Na gyere Krestvir, induljunk a fogadóba. Hosszú nap volt a mai, hajnalban visszatérünk a Templomba.
*Áll fel, és húzza magával társát is, majd irányba áll, és indulhatnak is.*
-Éhes vagy?
*Pillant oldalra miközben menetelnek, hogy megtudhassa, hogy mi a lány terve.*
-És kérdésed van?
3555. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-30 20:12:47
Üzenet elküldve: 2016-01-30 20:12:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
- Pedig szép volt, egyszerű, a hegyből kifaragva, kivájva.
* Neki az is tetszett és jó pár évig ott éldegélt, amíg össze nem dőlt. Az ajánlatnak megörül, mert így örökségéből visszakapna egy kicsit és egyben segítene is egy fajtársán. Márpedig segíteni jó és szép, nemes dolog, tanították a kolostorban. *
- Tanítok szívesen, írni is. Nekem sem megy olyan nagyon szépen, de azért nem szoktak kinevetni az emberek a beszédem miatt.
* Ő inkább mondaná ezt gyakorlásnak és nem gyepálásnak, de Kuhn rendet tesz az ő fejében is azzal, hogy meghúzza azt a vonalat, és hogy mit fognak gyakorolni. Vagyis edzeni. Erre mosolyogva bólint. *
- Ismerem. Gyakoroltunk ilyennel a hegyekben. Tudom miről van szó és hogyan lehet.
* Leteszi egy fa alá a táskáját, fegyverét az övéről. Leveti a bekecset is, így csak egy könyékig érő ujjú ingben marad felül és jobban látszódnak az izmok karjain. Egy bőrszíjat húz elő táskájából és összeköti vele hátul a haját. Sajnos ő reggel nem melegített be mással, csak a sétával, de talán nem lesz ezzel sem gond. Megáll a vonal azon részénél, ahonnan neki kell támadni. Összeüti két öklét és közepes terpeszben áll meg szemben fajtársával. Picit jobbra mozdul, még jobbra és szemét Kuhn szemeibe fúrja. Egyelőre figyeli, miként mozdul a férfi és milyen gyorsan. *
- Pedig szép volt, egyszerű, a hegyből kifaragva, kivájva.
* Neki az is tetszett és jó pár évig ott éldegélt, amíg össze nem dőlt. Az ajánlatnak megörül, mert így örökségéből visszakapna egy kicsit és egyben segítene is egy fajtársán. Márpedig segíteni jó és szép, nemes dolog, tanították a kolostorban. *
- Tanítok szívesen, írni is. Nekem sem megy olyan nagyon szépen, de azért nem szoktak kinevetni az emberek a beszédem miatt.
* Ő inkább mondaná ezt gyakorlásnak és nem gyepálásnak, de Kuhn rendet tesz az ő fejében is azzal, hogy meghúzza azt a vonalat, és hogy mit fognak gyakorolni. Vagyis edzeni. Erre mosolyogva bólint. *
- Ismerem. Gyakoroltunk ilyennel a hegyekben. Tudom miről van szó és hogyan lehet.
* Leteszi egy fa alá a táskáját, fegyverét az övéről. Leveti a bekecset is, így csak egy könyékig érő ujjú ingben marad felül és jobban látszódnak az izmok karjain. Egy bőrszíjat húz elő táskájából és összeköti vele hátul a haját. Sajnos ő reggel nem melegített be mással, csak a sétával, de talán nem lesz ezzel sem gond. Megáll a vonal azon részénél, ahonnan neki kell támadni. Összeüti két öklét és közepes terpeszben áll meg szemben fajtársával. Picit jobbra mozdul, még jobbra és szemét Kuhn szemeibe fúrja. Egyelőre figyeli, miként mozdul a férfi és milyen gyorsan. *
3554. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-30 18:48:24
Üzenet elküldve: 2016-01-30 18:48:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Meglepi mikor egy öblös mély hang csatlakozik a dalához, megperdül, majd fejét hátraszegve néz fel Kuhnra, aki dupla olyan magas, legalább, mint ő.
Aztán elmosolyodik, széles boldog mosollyal.*
– Nohát, Kuhn! Nem csak a hangod szép, de a kiejtésed is igen jó. Kevesen tudnak ma már törpéül, főleg a nem törpék között.
*Maereh hangjában ott az elismerés.*
– Hol tanultad a nyelvünket, Kuhn? *kérdi kíváncsian.
Aztán persze az óriás férfi és Alea beszélgetésére is odafigyel, és ha Eralil gazdának nem tűnt volna fel, neki igen, Mae már tudja, Kuhn nem fog teljes erőbedobással harcolni Alea ellen.*
~Nem létezik, a tegnapi után az nem létezik.~
*Feléjük néz újra és újra, de azért feltűnően nem bámulja a párost, nem akarja egyiküet sem zavarba hozni.
Körbenézve meglátja a csendesen toporgó Vohmort, akiről azt hallotta, alkimista. Közelebb lépked hát hozzá, és megszólítja:*
– Szervusz. Úgy hallottam, te alkimista vagy. Én úgy döntöttem szedek némi csipkebogyót, csak simán lekvárnak, de arra gondoltam, ha kellene neked is belőle, akkor szedek többet is. Meg hát *Mae megvonja a vállát*, ha más növény kellene, annak a szedésében is tudok segíteni. Négy kéz az több, mint kettő.
*Meglepi mikor egy öblös mély hang csatlakozik a dalához, megperdül, majd fejét hátraszegve néz fel Kuhnra, aki dupla olyan magas, legalább, mint ő.
Aztán elmosolyodik, széles boldog mosollyal.*
– Nohát, Kuhn! Nem csak a hangod szép, de a kiejtésed is igen jó. Kevesen tudnak ma már törpéül, főleg a nem törpék között.
*Maereh hangjában ott az elismerés.*
– Hol tanultad a nyelvünket, Kuhn? *kérdi kíváncsian.
Aztán persze az óriás férfi és Alea beszélgetésére is odafigyel, és ha Eralil gazdának nem tűnt volna fel, neki igen, Mae már tudja, Kuhn nem fog teljes erőbedobással harcolni Alea ellen.*
~Nem létezik, a tegnapi után az nem létezik.~
*Feléjük néz újra és újra, de azért feltűnően nem bámulja a párost, nem akarja egyiküet sem zavarba hozni.
Körbenézve meglátja a csendesen toporgó Vohmort, akiről azt hallotta, alkimista. Közelebb lépked hát hozzá, és megszólítja:*
– Szervusz. Úgy hallottam, te alkimista vagy. Én úgy döntöttem szedek némi csipkebogyót, csak simán lekvárnak, de arra gondoltam, ha kellene neked is belőle, akkor szedek többet is. Meg hát *Mae megvonja a vállát*, ha más növény kellene, annak a szedésében is tudok segíteni. Négy kéz az több, mint kettő.
3553. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:43:52
Üzenet elküldve: 2016-01-30 17:43:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A templomnál eltöltött kis idő tökéletes arra, hogy kipihenhesse magát és pár kedves embertől kap egy kis kenyeret és vizet, amivel éhségét és szomját olthatta. Nem akar sokáig maradni, vissza akar jutni a tündérszigetre. Felkerekedik hát, ahogy úgy érezi, elgendő ereje van már és meg is indul az erdő felé. Legjobb tudása szerint erre van a folyó, amivel visszajuthat a kikötőhöz, onnan pedig már meg fogja találni azt a varázslatos helyet.
Megcsalva és magányosnak érzi magát azok után, ahogy ez az utazás indult. A kicsiny sziget, az öreg varázsló tornyában eltöltött idő és a társa, akivel együtt indultak el Arthenior felé, mind a múlté már. Vissza egyelőre nem mer menni Artheniorba, inkább úgy dönt, újra kezdi az utat. Ez az egyetlen dolog, ami még itt tartja. Ha így menne haza, vissza a kis faluba, csak kinevetnék és szégyenbe hoznák. Azt pedig nem szeretné. Bár megfogadta, hogy soha nem lesz újra ennyire óvatlan, nem hagyja, hogy újra bárki kihasználja.
Az út hosszú, főleg gyalogosan és a kis tündér igyekszik elkerülni a forgalmasabb utakat és inkább az erdőben közlekedik, a fák jótékony takarásában. Szomját patakokból oltja, s bár a víz hideg, legalább senki sem zavarja. Fázik is rendesen, kevéske ruháját dideregve húzza össze magán, karjait összefonva maga előtt, hogy óvja magát a széltől és a hidegtől.
Jócskán bent jár az erdőben, amikor ráébred, hogy eltévedt. A nap lassan lemenőben, amivel elveszti egyetlen tájékozódási pontját. A csillagokat nem ismeri annyira, hogy azokból kiolvashassa az irányt. Félelem és kétségbeesés kezd eluralkodni rajta. Megtámaszkodik egy vaskos fa törzsében, felemás tekintete ijedten keresi az utat. Lassan beletörődik, hogy az erdőben kell éjszakáznia, s ha már így esik, keresni kell egy menedéket, ahol átvészelheti a sötétet. Olyan hely kell, ahol nem fagy meg és az erdő vadjai sem támadhatják meg. Reméli, hogy talál valami barlangot, vagy üreget, amiben meghúzhatja magát reggelig.
Beljebb merészkedik a fák között, míg lát valamit, reménykedve, hogy talál valami menedéket. Az az egy biztos, hogy nem fog meghalni az erdőben. Ne fogja feladni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:56:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
Megcsalva és magányosnak érzi magát azok után, ahogy ez az utazás indult. A kicsiny sziget, az öreg varázsló tornyában eltöltött idő és a társa, akivel együtt indultak el Arthenior felé, mind a múlté már. Vissza egyelőre nem mer menni Artheniorba, inkább úgy dönt, újra kezdi az utat. Ez az egyetlen dolog, ami még itt tartja. Ha így menne haza, vissza a kis faluba, csak kinevetnék és szégyenbe hoznák. Azt pedig nem szeretné. Bár megfogadta, hogy soha nem lesz újra ennyire óvatlan, nem hagyja, hogy újra bárki kihasználja.
Az út hosszú, főleg gyalogosan és a kis tündér igyekszik elkerülni a forgalmasabb utakat és inkább az erdőben közlekedik, a fák jótékony takarásában. Szomját patakokból oltja, s bár a víz hideg, legalább senki sem zavarja. Fázik is rendesen, kevéske ruháját dideregve húzza össze magán, karjait összefonva maga előtt, hogy óvja magát a széltől és a hidegtől.
Jócskán bent jár az erdőben, amikor ráébred, hogy eltévedt. A nap lassan lemenőben, amivel elveszti egyetlen tájékozódási pontját. A csillagokat nem ismeri annyira, hogy azokból kiolvashassa az irányt. Félelem és kétségbeesés kezd eluralkodni rajta. Megtámaszkodik egy vaskos fa törzsében, felemás tekintete ijedten keresi az utat. Lassan beletörődik, hogy az erdőben kell éjszakáznia, s ha már így esik, keresni kell egy menedéket, ahol átvészelheti a sötétet. Olyan hely kell, ahol nem fagy meg és az erdő vadjai sem támadhatják meg. Reméli, hogy talál valami barlangot, vagy üreget, amiben meghúzhatja magát reggelig.
Beljebb merészkedik a fák között, míg lát valamit, reménykedve, hogy talál valami menedéket. Az az egy biztos, hogy nem fog meghalni az erdőben. Ne fogja feladni.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2016.01.31 10:56:14, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő.
3552. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:30:54
Üzenet elküldve: 2016-01-30 16:30:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 75
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek Rendje közös gyakorlás //
* A másik alkimistával, vagy nélküle, de elindul hát ő is a tisztás felé, mivel nem akar túlzottan lemaradni a többiektől.
Csöndesen baktat hát a többiekkel, mikor pedig megérkeznek, nekidől az egyik fának a tisztás szélén, hogy figyelje, hogyan gyakorolnak a többiek? Mert, hogy ő aztán nem akar harcolni, az biztos! Nem is tudna, legfeljebb köveket dobálni egy esetleges harcban. Ő nem erre született. Ellenben mások megsegítése már sokkal hozzább való feladat lenne, mert bár varázslatokat nem ismer, de a bájitalokkal szinte bármilyen képességgel fel tudja ruházni a harcosokat.
Ám mivel, mint fent is említve volt ő nem harcos, ezért csak mosolyogva figyeli a többieket. Ha viszont Balarick is veletartott, akkor vele talán el is tud beszélgetni. *
* A másik alkimistával, vagy nélküle, de elindul hát ő is a tisztás felé, mivel nem akar túlzottan lemaradni a többiektől.
Csöndesen baktat hát a többiekkel, mikor pedig megérkeznek, nekidől az egyik fának a tisztás szélén, hogy figyelje, hogyan gyakorolnak a többiek? Mert, hogy ő aztán nem akar harcolni, az biztos! Nem is tudna, legfeljebb köveket dobálni egy esetleges harcban. Ő nem erre született. Ellenben mások megsegítése már sokkal hozzább való feladat lenne, mert bár varázslatokat nem ismer, de a bájitalokkal szinte bármilyen képességgel fel tudja ruházni a harcosokat.
Ám mivel, mint fent is említve volt ő nem harcos, ezért csak mosolyogva figyeli a többieket. Ha viszont Balarick is veletartott, akkor vele talán el is tud beszélgetni. *
3551. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-29 23:01:52
Üzenet elküldve: 2016-01-29 23:01:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Az óriás megértően bólogat a nő szavaira.*
- A kolostorok már csak ilyenek, összedőlnek néha. Itt jó helyen vagy. *teszi hozzá együttérzően.* Ha akarod, tanítok neked óriást, te nekem meg közöst. Kell ide tudás, sok-sok. *fejezi be újra finomat bólintva.
Kuhn Eralil utasításaira kicsit megszeppen. Tudta ő, hogy harcolni meg birküzni kell majd, de azt hitte, hogy az ellenfele Bato vagy a furaszemű alak lesz. Alea előtt akarta fitogtatni az erejét, nem pedig ellene! Kuhn elmerengve tekint a meditálók meg a többiek felé, majd elgondolkozva vakarja meg a fejét. Mégsem eshetnek csak úgy egymásnak! Reménykedve pillant körbe környezetében, ujjai között lassan forgatja fokosát. Egy pillanat kell csak, hogy elméjébe villanjon a gondolat, máris kihúzza magát és fegyverével egy vonalat húz tőlük alig néhány lépésre. Munkája befejeztével Alea felé fordul, majd büszkén kijelenti tervét.*
- Egyszerű. Én itt a vonal előtt, te meg onnan indulsz ahol vagy. A célod az, hogy átjussál a vonalon. *egy pillanatig megáll, majd szorosabbra húzza övét és megigazítja ruháját.* Az enyém meg hogy ne hagyjam. Fegyver nélkü' persze, nem jó ujjakat veszteni meg hasonlók. Mégsem gyepálás, de mégis valami. Megfelel? *kérdezi barátságosan azonban igen elszántan. Nem szeret társak ellen kiállni, azonban sosem mondott még ellent egy kis versengésnek. Mi baj történhet?*
*Az óriás megértően bólogat a nő szavaira.*
- A kolostorok már csak ilyenek, összedőlnek néha. Itt jó helyen vagy. *teszi hozzá együttérzően.* Ha akarod, tanítok neked óriást, te nekem meg közöst. Kell ide tudás, sok-sok. *fejezi be újra finomat bólintva.
Kuhn Eralil utasításaira kicsit megszeppen. Tudta ő, hogy harcolni meg birküzni kell majd, de azt hitte, hogy az ellenfele Bato vagy a furaszemű alak lesz. Alea előtt akarta fitogtatni az erejét, nem pedig ellene! Kuhn elmerengve tekint a meditálók meg a többiek felé, majd elgondolkozva vakarja meg a fejét. Mégsem eshetnek csak úgy egymásnak! Reménykedve pillant körbe környezetében, ujjai között lassan forgatja fokosát. Egy pillanat kell csak, hogy elméjébe villanjon a gondolat, máris kihúzza magát és fegyverével egy vonalat húz tőlük alig néhány lépésre. Munkája befejeztével Alea felé fordul, majd büszkén kijelenti tervét.*
- Egyszerű. Én itt a vonal előtt, te meg onnan indulsz ahol vagy. A célod az, hogy átjussál a vonalon. *egy pillanatig megáll, majd szorosabbra húzza övét és megigazítja ruháját.* Az enyém meg hogy ne hagyjam. Fegyver nélkü' persze, nem jó ujjakat veszteni meg hasonlók. Mégsem gyepálás, de mégis valami. Megfelel? *kérdezi barátságosan azonban igen elszántan. Nem szeret társak ellen kiállni, azonban sosem mondott még ellent egy kis versengésnek. Mi baj történhet?*
3550. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-29 22:03:47
Üzenet elküldve: 2016-01-29 22:03:47
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
* Az út alatt sem moccan el Kuhn mellől és nézegeti a többieket. A tisztás neki is jobban tetszik kicsivel, bár ő jobban megszokta a sziklákat, de az erdő és a tisztás is szebb azért, mint a város. Követve az óriás példáját, ő is félre húzódik és hallgatja a serénykedő törpe leányzó énekét. *
- Igen, a hegyekből jöttem. A papáék földművesek voltak, a hegyek lábától nem messze laktunk. Kicsi koromban sokat segítettem nekik. Később elküldtek egy kolostorba, hogy tanuljak. Tudok betűt róni és értem is. Mondták, hogy tanulhatnék mágusnak is, mert lehet, hogy lenne hozzá érzékem. Azt hiszem így mondták. De a kolostor összedőlt és én eljöttem inkább.
* Kuhn kérdését érti, de válaszolni csak megpróbál azon a nyelven, nem sikerül. Így a közös nyelven szólal meg, amit eddig is használt. *
- Sajnos már nem. A kolostorban már így tanítottak, írni is így tudok.
* Viszont az Eralil szól, hogy ők ketten gyepálják egymást, gyakorlásból. Ezen az óriáslány kicsit megdöbben. *
- Verekedni? Miért verekedjünk, nem haragszom rá, és nem bántott?
* Kérdez rá őszinte döbbenettel, mert ezt náluk úgy hívták, hogy gyakorolni a küzdelmet. Nem pedig gyepálni. De ha úgy akarják, ő meg mutatja, amit tud, bár lehet, hogy az itt kevés lesz. *
* Az út alatt sem moccan el Kuhn mellől és nézegeti a többieket. A tisztás neki is jobban tetszik kicsivel, bár ő jobban megszokta a sziklákat, de az erdő és a tisztás is szebb azért, mint a város. Követve az óriás példáját, ő is félre húzódik és hallgatja a serénykedő törpe leányzó énekét. *
- Igen, a hegyekből jöttem. A papáék földművesek voltak, a hegyek lábától nem messze laktunk. Kicsi koromban sokat segítettem nekik. Később elküldtek egy kolostorba, hogy tanuljak. Tudok betűt róni és értem is. Mondták, hogy tanulhatnék mágusnak is, mert lehet, hogy lenne hozzá érzékem. Azt hiszem így mondták. De a kolostor összedőlt és én eljöttem inkább.
* Kuhn kérdését érti, de válaszolni csak megpróbál azon a nyelven, nem sikerül. Így a közös nyelven szólal meg, amit eddig is használt. *
- Sajnos már nem. A kolostorban már így tanítottak, írni is így tudok.
* Viszont az Eralil szól, hogy ők ketten gyepálják egymást, gyakorlásból. Ezen az óriáslány kicsit megdöbben. *
- Verekedni? Miért verekedjünk, nem haragszom rá, és nem bántott?
* Kérdez rá őszinte döbbenettel, mert ezt náluk úgy hívták, hogy gyakorolni a küzdelmet. Nem pedig gyepálni. De ha úgy akarják, ő meg mutatja, amit tud, bár lehet, hogy az itt kevés lesz. *
3549. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-29 20:54:48
Üzenet elküldve: 2016-01-29 20:54:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Viszonylag gyorsan megérkeznek a tisztásra. A törpe alkalmazott rögtön növényeket kezd gyűjtögetni, közben pedig egy ismerős dalt énekel. Kuhn hangosan falkacag, majd öblös hangján, jó remegősen elénekel pár rövid sort az énekből.*
- Dolgoztam sokat fajtársaiddal. Énekes nép a tied! *Nevet fel újra az óriás. Bizony, a hosszú szolgálati évek alatt (melyet többynire kétes társaságokban tölött el) sok nyelvből ráragadt ez-az, a törpék nyelvezetét pedig már úgy ahogy meg is érti. Persze ez erős túlzás, hiszen az aprónépségbéli szókincsének nagy része válogatott káromkodásokból és abból a mondatot áll, hogy 'A ló rúgjon hátba Kuhn, már megint a sarkamra toltad a taligát!'.
Nosztalgikus érzettel szippant mélyet a friss levegőből. ~Azok voltak ám a szép idők! Taligázás, hurcolászás! Ott nem zargatták az embert, az biztos!~ Az óriás megvárja, amíg a rend többi tagja is megérkezik. Mivel a mágusnövendékek valószínűleg külön fognak edzeni, ő már tudatosan kicsit arrébb telepszik le a nagy tömegtől, hogy Bato könnyen megtalálja majd. Igyekszik Alea mellett maradni, akivel igyekszik is pár kellemes szót váltani a várakozás alatt.*
- Te is sokat jöhettél, ugye? Kevés óriás él erre, úgy tudom. *Kezd bele barátságosan.* Hegyek felől jössz te is, mint Bato, igen? *Kuhn próbál minél igényesebben fogalmazni a közös nyelvet, bár mitagadás, még igen sok akadályba ütközik. Merész próbálkozással kicsit megköszörüli a torkát és újra megszólal, de immár fajunk nyelvén, óriás szavakkal. Érdes, régi nyelv ez. Nem annyira válogatott, de talán könnyebben gördül a nyelvére mint a közös.* Agh natr oirl, uva? *Tehát: 'Óriásul még tudsz?', szabadfordításban.*
*Viszonylag gyorsan megérkeznek a tisztásra. A törpe alkalmazott rögtön növényeket kezd gyűjtögetni, közben pedig egy ismerős dalt énekel. Kuhn hangosan falkacag, majd öblös hangján, jó remegősen elénekel pár rövid sort az énekből.*
- Dolgoztam sokat fajtársaiddal. Énekes nép a tied! *Nevet fel újra az óriás. Bizony, a hosszú szolgálati évek alatt (melyet többynire kétes társaságokban tölött el) sok nyelvből ráragadt ez-az, a törpék nyelvezetét pedig már úgy ahogy meg is érti. Persze ez erős túlzás, hiszen az aprónépségbéli szókincsének nagy része válogatott káromkodásokból és abból a mondatot áll, hogy 'A ló rúgjon hátba Kuhn, már megint a sarkamra toltad a taligát!'.
Nosztalgikus érzettel szippant mélyet a friss levegőből. ~Azok voltak ám a szép idők! Taligázás, hurcolászás! Ott nem zargatták az embert, az biztos!~ Az óriás megvárja, amíg a rend többi tagja is megérkezik. Mivel a mágusnövendékek valószínűleg külön fognak edzeni, ő már tudatosan kicsit arrébb telepszik le a nagy tömegtől, hogy Bato könnyen megtalálja majd. Igyekszik Alea mellett maradni, akivel igyekszik is pár kellemes szót váltani a várakozás alatt.*
- Te is sokat jöhettél, ugye? Kevés óriás él erre, úgy tudom. *Kezd bele barátságosan.* Hegyek felől jössz te is, mint Bato, igen? *Kuhn próbál minél igényesebben fogalmazni a közös nyelvet, bár mitagadás, még igen sok akadályba ütközik. Merész próbálkozással kicsit megköszörüli a torkát és újra megszólal, de immár fajunk nyelvén, óriás szavakkal. Érdes, régi nyelv ez. Nem annyira válogatott, de talán könnyebben gördül a nyelvére mint a közös.* Agh natr oirl, uva? *Tehát: 'Óriásul még tudsz?', szabadfordításban.*
3548. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-29 10:11:51
Üzenet elküldve: 2016-01-29 10:11:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 276
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Megfontolt
//Ellentétek Rendje közös gyakorlás//
*Maerehvel senki sem törődik, bár ez számára nem meglepő, hiszen ő csak a ház cselédje, ugyanakkor jólesik neki a többiek közelében lenni, így nem érzi magát olyan magányosnak.*
~Mert valljuk be, nehéz ám más törpék nélkül. De ez van. Kevesen vagyunk.~
*Mae nem akarja zavarni a többieket, mert hallotta, hogy valamennyien feladatokat kaptak, így nem kérdezősködik, inkább visszaül Nagyonmagasra.
Ezt úgy vitelezi ki, hogy nekiszalad, majd egy dobbantás után ugrik, és hasmánt felrepül a nyeregbe. Ügyesen. A másik oldalon sem esik le.
Aztán a hasán tesz egy félfordulatot balra, hogy a ló hossztengelyének megfelelően feküdjön, majd szépen felül. Elmosolyodik.
Nyilván ha ott a kerítés lábazata, vagy egy fatuskó, akkor nem ugrál, de neki nem kell a lovagláshoz hordozható sámli, mint másoknak.
Mivel Nagyonmagasnak is szüksége van a mozgásra, így háromszor is körbejártatja a tisztáson, majd ügetnek is, sőt a végén egy hosszt vágtatnak is. Mae arca kipirul, vidáman mosolyogva dünnyög törpéül a lovának, aztán újra ügetésre majd járásra vált vele, végül lecsusszan a hátáról, és egy pokrócot dob rá, ne fázzon a lova. Béklyót nem vet a lábaira, hiszen attól nem fél, hogy elcsavatogna, amíg ő maga alaposan körbenéz.
Talál is pár kissé már lefosztott csipkerózsa bokrot.*
~Ez remek!~
*Az iszákjáért szalad, és amint megvan kesztyűt húz apró kezeire, majd szüretelni kezd, és közben énekel, csengő hangon, törpéül.
Elég hangosan ahhoz, hogy bárki meghallja a társai közül.*
*Maerehvel senki sem törődik, bár ez számára nem meglepő, hiszen ő csak a ház cselédje, ugyanakkor jólesik neki a többiek közelében lenni, így nem érzi magát olyan magányosnak.*
~Mert valljuk be, nehéz ám más törpék nélkül. De ez van. Kevesen vagyunk.~
*Mae nem akarja zavarni a többieket, mert hallotta, hogy valamennyien feladatokat kaptak, így nem kérdezősködik, inkább visszaül Nagyonmagasra.
Ezt úgy vitelezi ki, hogy nekiszalad, majd egy dobbantás után ugrik, és hasmánt felrepül a nyeregbe. Ügyesen. A másik oldalon sem esik le.
Aztán a hasán tesz egy félfordulatot balra, hogy a ló hossztengelyének megfelelően feküdjön, majd szépen felül. Elmosolyodik.
Nyilván ha ott a kerítés lábazata, vagy egy fatuskó, akkor nem ugrál, de neki nem kell a lovagláshoz hordozható sámli, mint másoknak.
Mivel Nagyonmagasnak is szüksége van a mozgásra, így háromszor is körbejártatja a tisztáson, majd ügetnek is, sőt a végén egy hosszt vágtatnak is. Mae arca kipirul, vidáman mosolyogva dünnyög törpéül a lovának, aztán újra ügetésre majd járásra vált vele, végül lecsusszan a hátáról, és egy pokrócot dob rá, ne fázzon a lova. Béklyót nem vet a lábaira, hiszen attól nem fél, hogy elcsavatogna, amíg ő maga alaposan körbenéz.
Talál is pár kissé már lefosztott csipkerózsa bokrot.*
~Ez remek!~
*Az iszákjáért szalad, és amint megvan kesztyűt húz apró kezeire, majd szüretelni kezd, és közben énekel, csengő hangon, törpéül.
Elég hangosan ahhoz, hogy bárki meghallja a társai közül.*
3547. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:04:45
Üzenet elküldve: 2016-01-28 23:04:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
*Mikor a fiú közelebb jön hozzá, felé fordítja tekintetét. Még mindig úgy tűnik, mint aki kicsit messzebb jár innét. Első válasza egy biccentés. Hogy ez annak szól, hogy sikerült megcsinálnia, amit Taitos mondott, vagy annak, hogy rossz is történt, nehéz lenne megállapítani. De néhány szívdobbanásnyi idő múltán szóban is válaszol.*
- Nem tudom… megmagyarázni. - *süti le tekintetét, a szavakat, s gondolatait kergetve, hogy mégis megpróbálja.*
- Azt hiszem, sikerült… jól sikerült minden. Csak aztán az előbb… Olyan volt, mintha valami húzna magához, vagy mintha ki akarna szakítani, vagy már ki is szakított volna belőlem valamit… de… nem tudom… - *adja fel, és megrázza a fejét.*
- Mindegy, már elmúlt. - *szögezi le, és mozgolódni kezd, önkéntelenül is jelezve, hogy ezt most inkább elfelejteni szeretné, nem beszélni róla. Habár a fiú könnyen gondolhatja, hogy csak a szürkület miatt viselkedik így, hogy megsürgesse az indulást. S való igaz, az is közrejátszik.*
*Mikor a fiú közelebb jön hozzá, felé fordítja tekintetét. Még mindig úgy tűnik, mint aki kicsit messzebb jár innét. Első válasza egy biccentés. Hogy ez annak szól, hogy sikerült megcsinálnia, amit Taitos mondott, vagy annak, hogy rossz is történt, nehéz lenne megállapítani. De néhány szívdobbanásnyi idő múltán szóban is válaszol.*
- Nem tudom… megmagyarázni. - *süti le tekintetét, a szavakat, s gondolatait kergetve, hogy mégis megpróbálja.*
- Azt hiszem, sikerült… jól sikerült minden. Csak aztán az előbb… Olyan volt, mintha valami húzna magához, vagy mintha ki akarna szakítani, vagy már ki is szakított volna belőlem valamit… de… nem tudom… - *adja fel, és megrázza a fejét.*
- Mindegy, már elmúlt. - *szögezi le, és mozgolódni kezd, önkéntelenül is jelezve, hogy ezt most inkább elfelejteni szeretné, nem beszélni róla. Habár a fiú könnyen gondolhatja, hogy csak a szürkület miatt viselkedik így, hogy megsürgesse az indulást. S való igaz, az is közrejátszik.*
3546. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 22:27:45
Üzenet elküldve: 2016-01-28 22:27:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
* Ismerős környék továbbra sem tűnik fel a láthatóáron, ám valami mégis megjelenik a fák sokaságában. Valami, ami nem illik a sötét, komor fatörzsek képébe. Hamar el is indul a fény irányába, holott az a fény egy jó nagy fordulattal balra van a jelenlegi irányától és nem is sokat szokott érni azzal, ha lát egy kis fényt. Ezúttal mégis követni kezdi, mivel ideje lenne megállapítani, hogy mennyi az idő? Ha még nem esteledik, akkor mehet tovább, ha meg esteledik, akkor lehet, hogy a fény tüzet jelent, a tűz embereket és akkor... Már, ha. Már, ha barátságosak az emberek és adnak enni. De, ha nem, akkor még el is zavarják és talán még fegyvert is fognak rá. Rájön, hogy az a cselekedet, hogy odafut a fényhez túl veszélyes lenne, ezért kerülőutat tesz és lassan lépkedve közelíti csak meg az érdekes helyet. Egy gonosz, szúrós bokron keresztül tekint ki a tisztásra. Sehol semmi. És sehol senki.
~ Túl hangos lehettem. ~ Az a kis napfény, ami idáig megvilágította a tisztást, lassan eltűnik, hogy a fény egy felhőt simogasson inkább, Zőpben pedig újabb kételyek merüljenek fel.
~ Lehet, hogy eloltották a tüzet és most tudják, hogy itt vagyok... Akkor meg. ~ Fél szemmel sandít hátra, de nem lát senkit. Aztán a másik fél szemével. Annak a látókörében sem fedez fel embert, vagy mást. Most már biztosra akar menni, így az egész fejét megfordítja és jó alaposan szemügyre veszi a maga mögött elterülő környéket.
~ Nincs itt senki. Akkor meg... Elmenekültek...? ~ Állapítja meg és óvatosan kikászálódik a szúrós bokorból, előtte még szitkozódva egyet jó hangosan, mikor rájön, hogy mibe mászott bele. Ugyanis most kezdenek csak szúrni azok az apró tűk. *
- Azannyaneki... Ezeket meg miér' nem írtották még ki?! Ja persze, mer' senki nem lakik erre! Höh! * Folytatódik még a sor, de a továbbiakban nem kizárólag emberi nyelvre lefordítható (és a közjó érdekében lefordítandó) szavak hangzanak el, így ezeknek a részletezését jobb lesz hanyagolni.
Végül megáll a tisztás közepén. Még vakargatja egy ideig a hátsó felét, meg próbálja kiszedni a tüskéket innen-onnan (persze csak egyre mélyebbre sikerül lökni őket), de aztán úgy dönt, hogy legjobb lesz, ha elindul inkább valamerre. Mondjuk előre. Az sosem árt. *
~ Túl hangos lehettem. ~ Az a kis napfény, ami idáig megvilágította a tisztást, lassan eltűnik, hogy a fény egy felhőt simogasson inkább, Zőpben pedig újabb kételyek merüljenek fel.
~ Lehet, hogy eloltották a tüzet és most tudják, hogy itt vagyok... Akkor meg. ~ Fél szemmel sandít hátra, de nem lát senkit. Aztán a másik fél szemével. Annak a látókörében sem fedez fel embert, vagy mást. Most már biztosra akar menni, így az egész fejét megfordítja és jó alaposan szemügyre veszi a maga mögött elterülő környéket.
~ Nincs itt senki. Akkor meg... Elmenekültek...? ~ Állapítja meg és óvatosan kikászálódik a szúrós bokorból, előtte még szitkozódva egyet jó hangosan, mikor rájön, hogy mibe mászott bele. Ugyanis most kezdenek csak szúrni azok az apró tűk. *
- Azannyaneki... Ezeket meg miér' nem írtották még ki?! Ja persze, mer' senki nem lakik erre! Höh! * Folytatódik még a sor, de a továbbiakban nem kizárólag emberi nyelvre lefordítható (és a közjó érdekében lefordítandó) szavak hangzanak el, így ezeknek a részletezését jobb lesz hanyagolni.
Végül megáll a tisztás közepén. Még vakargatja egy ideig a hátsó felét, meg próbálja kiszedni a tüskéket innen-onnan (persze csak egyre mélyebbre sikerül lökni őket), de aztán úgy dönt, hogy legjobb lesz, ha elindul inkább valamerre. Mondjuk előre. Az sosem árt. *
3545. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 22:15:40
Üzenet elküldve: 2016-01-28 22:15:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir//
*A fiú arca, ugrásra kész izmai kiengednek, és egy sóhaj is elhagyja ajkait a bűvige helyébe lépve.*
~Nem láttam még senkit, aki külső tényező nélkül így viselkedett volna, hacsak nem bent volt a külső tényező.~
*Picit agyal a dolgon, de inkább csak fogja magát, és picit közelebb települ Krestvirhez.*
-Mi történt?
*Néz kérdőn. A legtisztább, ha maga a lány meséli el.*
-Sikerült megcsinálnod amiket mondtam, úgy sejtem. Volt még valami rossz is?
*Érdeklődik tovább, miközben felpillant az égre. Bizony a nap már csak percekig van fent, és most már az éjszakai fények szürkítik a párost.*
*A fiú arca, ugrásra kész izmai kiengednek, és egy sóhaj is elhagyja ajkait a bűvige helyébe lépve.*
~Nem láttam még senkit, aki külső tényező nélkül így viselkedett volna, hacsak nem bent volt a külső tényező.~
*Picit agyal a dolgon, de inkább csak fogja magát, és picit közelebb települ Krestvirhez.*
-Mi történt?
*Néz kérdőn. A legtisztább, ha maga a lány meséli el.*
-Sikerült megcsinálnod amiket mondtam, úgy sejtem. Volt még valami rossz is?
*Érdeklődik tovább, miközben felpillant az égre. Bizony a nap már csak percekig van fent, és most már az éjszakai fények szürkítik a párost.*
3544. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 21:36:57
Üzenet elküldve: 2016-01-28 21:36:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
*Még nincs egészen itt, ez jól látszik zavart arcán, így válaszolni sem képes a fiúnak. Csak zihál, még mindig a mellkasát fogva, s ez eltart talán fél percig is. Ezután viszont egész váratlanul éri el újra a nyugalom. Akkor lelassul légzése, és a fiúra néz.*
- Jól vagyok. - *mondja, bár hangja még erőtlen. Felhúzza maga elé, és átöleli lábait. Majd néhány pillanatig csak néz a semmibe, visszarendezve gondolatait is a jelenre és a valóságra.*
*Még nincs egészen itt, ez jól látszik zavart arcán, így válaszolni sem képes a fiúnak. Csak zihál, még mindig a mellkasát fogva, s ez eltart talán fél percig is. Ezután viszont egész váratlanul éri el újra a nyugalom. Akkor lelassul légzése, és a fiúra néz.*
- Jól vagyok. - *mondja, bár hangja még erőtlen. Felhúzza maga elé, és átöleli lábait. Majd néhány pillanatig csak néz a semmibe, visszarendezve gondolatait is a jelenre és a valóságra.*
3543. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 21:19:10
Üzenet elküldve: 2016-01-28 21:19:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir//
*A fiúnak várnia kell. Ami persze nem kényszer, sőt, kellemesen nézdegélve tölti az időt, egészen addig, amíg Krestvir fel nem eszmél, és furcsa, szinte pánikszerű mozdulatokat nem tesz.*
-Minden rendben?
*Kérdezi késlekedést nem tűrően.*
~Lehet, hogy kívül esünk a város védvonalán, és az élőholtak itt már tudnak az elmére hatni?~
*Válik falfehérré arca, hisz ez logikus lenne. Nem tanácsos itt gyakorolni, ha ez így van. És Amos védőpajzsa sem feltétlenül biztos, főleg, ha a városban már most bent vannak a holtak ügynökei.
Magában előkészíti az elme védőburkául szolgáló varázslatot.*
*A fiúnak várnia kell. Ami persze nem kényszer, sőt, kellemesen nézdegélve tölti az időt, egészen addig, amíg Krestvir fel nem eszmél, és furcsa, szinte pánikszerű mozdulatokat nem tesz.*
-Minden rendben?
*Kérdezi késlekedést nem tűrően.*
~Lehet, hogy kívül esünk a város védvonalán, és az élőholtak itt már tudnak az elmére hatni?~
*Válik falfehérré arca, hisz ez logikus lenne. Nem tanácsos itt gyakorolni, ha ez így van. És Amos védőpajzsa sem feltétlenül biztos, főleg, ha a városban már most bent vannak a holtak ügynökei.
Magában előkészíti az elme védőburkául szolgáló varázslatot.*
3542. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 20:07:44
Üzenet elküldve: 2016-01-28 20:07:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
//Taitos//
*Amilyen könnyedséggel kezeli múlttalanságát, olyan fesztelenül oldódik fel elméje gazdag semmijében. S az odabent – vagy épp odakint? – töltött idő alatt gondolatok nélkül is mélyebben érti meg az őt körülvevő világot, s amit eddig megismert, megsejtett belőle. Bölcsebb, tapasztaltabb, s élesebb látású lesz ezen út során.
Mikor Taitos kinyitja a szemét, Krestvir még távol jár, s talán negyed órát váratja még a fiút.
Majd arca változik lassan, ami eddig békés volt, feszültté válik…
Mert a „semmi” is átalakul, beszivárog világába valami távoli sötétség, kétségbeesés, suttogás… és megfoghatatlan fájdalom… amivel Krestvir végül annyira nem tud mit kezdeni, hogy egészen hirtelen eszmél fel. Szemei felpattannak, s levegőért kapkodva előregörnyed, mellkasát fogva, mintha a szíve fájna.*
*Amilyen könnyedséggel kezeli múlttalanságát, olyan fesztelenül oldódik fel elméje gazdag semmijében. S az odabent – vagy épp odakint? – töltött idő alatt gondolatok nélkül is mélyebben érti meg az őt körülvevő világot, s amit eddig megismert, megsejtett belőle. Bölcsebb, tapasztaltabb, s élesebb látású lesz ezen út során.
Mikor Taitos kinyitja a szemét, Krestvir még távol jár, s talán negyed órát váratja még a fiút.
Majd arca változik lassan, ami eddig békés volt, feszültté válik…
Mert a „semmi” is átalakul, beszivárog világába valami távoli sötétség, kétségbeesés, suttogás… és megfoghatatlan fájdalom… amivel Krestvir végül annyira nem tud mit kezdeni, hogy egészen hirtelen eszmél fel. Szemei felpattannak, s levegőért kapkodva előregörnyed, mellkasát fogva, mintha a szíve fájna.*
3541. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2016-01-28 19:41:32
Üzenet elküldve: 2016-01-28 19:41:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Krestvir//
*Régen volt már, hogy a Zöldfülű igazán, nagyon komolyan leült volna meditálni egy kis pár percen kívül, és most ezt igyekszik bepótolni.*
~Amióta felkeltek a holtak semmi sem a régi.~
*Búslakodik, mikor maga is lehunyja szemét, és átadja magát valahol mélyen a kavargó áramlatok örvénylésének. Messzire kavarog, általa alkotott világok mélyén meditál. És próbálja gondolatával egyaránt a gyakorlat-kísérlet világ minden elemét áthatni, hogy egyszerre tudja mozgatni mindkét nyulat, és ne csak egy szemszögből lássa a világot. Fontos lesz ez még neki, és már nagyon sok ideje csinálja, de még nem jutott a dolgok végére. Aztán elfárad, vagy megunja, talán mindkettő, és így áttérhet a tudatalatti sodrok mélyére, hogy megmártózhasson a kelő hold csukott szemmel is átható, sőt, Taitos számára már-már érezhető fényében. Végül ő is csak kinyitja a szemét, és ráérősen hátradől a fűben. Alig negyven percet meditálhatott, lehet, hogy Krestvir ennél jobban belemerül.*
*Régen volt már, hogy a Zöldfülű igazán, nagyon komolyan leült volna meditálni egy kis pár percen kívül, és most ezt igyekszik bepótolni.*
~Amióta felkeltek a holtak semmi sem a régi.~
*Búslakodik, mikor maga is lehunyja szemét, és átadja magát valahol mélyen a kavargó áramlatok örvénylésének. Messzire kavarog, általa alkotott világok mélyén meditál. És próbálja gondolatával egyaránt a gyakorlat-kísérlet világ minden elemét áthatni, hogy egyszerre tudja mozgatni mindkét nyulat, és ne csak egy szemszögből lássa a világot. Fontos lesz ez még neki, és már nagyon sok ideje csinálja, de még nem jutott a dolgok végére. Aztán elfárad, vagy megunja, talán mindkettő, és így áttérhet a tudatalatti sodrok mélyére, hogy megmártózhasson a kelő hold csukott szemmel is átható, sőt, Taitos számára már-már érezhető fényében. Végül ő is csak kinyitja a szemét, és ráérősen hátradől a fűben. Alig negyven percet meditálhatott, lehet, hogy Krestvir ennél jobban belemerül.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9901-9920 , 9903-9922