Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 253 (5041. - 5060. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
5060. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:00:11
Üzenet elküldve: 2017-04-06 14:00:11
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Szelíd
//Kampány//
//Jelöltek//
*A jelölteket szépen felkonferálta az erre felelős személy, és bizony változatosabbnál változatosabb beszédeket halhatott a nép. Az első beszélő, az Kagan volt, maga a vashegyi rettenet, aki Naruhil felkérésére barbár stílussal reagált. Egy pillanatig még rápillantott a Nagytanács tagjaira az egykori főtanácsos, de alapvetően nem cél, hogy erőszakoskodjon bárkivel is. Többnyire csak egy vállrándítással jutalmazták Naruhil érdeklődését, vagy egészen egyszerűen csak legyintettek, és elkönyvelték, hogy ezúttal sem hazudtolták meg magukat a thargok, idejekorán már be is mutatkoztak.*
-Hozzatok még egy széket akkor...
*Rázza meg elégedetlenül a fejét a férfi, miközben Kagan elmegy mellette, és elkezdi a beszédet. Némileg javít a helyzeten, noha mindenki számára nyilvánvaló dolgokat mondott. Tettei ugyanis szájról szájra terjednek szerte Artheniorban, hiszen hősként harcolt a népével. Tulajdonképpen egy árva szót sem kellett volna mondani, csupán némán kiállni a pódiumra, és az örömteli taps nem maradt volna el. A városőrökön kívül leskelődő „tömeg” is ujjong a vezér láttán, ami talán nem meglepő, de a nép nem csendesedik a következő beszélő, Worenth szavai hallatán sem. Nem tett kevesebbet ő sem, de a nép a fizikai harcokra van kiéhezve. A hősies csaták emlékéért áldoznak a meséikben a tűz körül, s a kocsmákban a söröshordó mellett, vagy épp Negyvenest játszva. Nem lett volna népszerű ennyire a mágus, ha nem úgy szólnának a legendák, hogy Grombarnál a tharg és a synmirai vezető vált vállnak vetve küzdöttek a gonosz ellen. A két férfi ígérete szinte nem is érdekli a távoli tömeget, annál inkább a Nagytanács többi tagját. Ők az üdvrivalgás és a tapsvihar hangjai közül próbálják kiszűrni azt, hogy melyikük felé milyen szándékkal érdemes közeledni.
A két újdonsült nagytanácsos után a jelöltek érkeznek, szépen sorban. Lorew az első, ám ebből adódóan a legrosszabb pozícióból induló is. Az előző két felszólaló után a férfi a köznép szemében középszerűnek tűnik, így nem is igazán figyelnek az elhangzó beszédre. Nem úgy a nagytanácsosok, akiknek majd dönteniük kell a tagokról. Mindent összevetve átlagos beszéd kerekedik ki a férfi mondandójából, sem különösebben negatív, sem pedig pozitív csengése nincs. Elmondja, kap egy átlagos tapsot, és elvonulhat a helyére. Ryrroshvar követi őt, aki esetében már egy kicsit megosztóbb hangulat alakul ki. A nép konkrétan elájul a szavaitól, lévén megnyerő szónoklatot mond, és hozzájuk szól. A Nagytanács viszont megosztott a kérdésében. Van, aki arcára mosoly kúszik, s olyan is, aki lemondóan rázza a fejét. A férfi hatalmas politikai érzékkel rendelkezik, hiszen ámítja a népet. Azt mondja vajon, amit hallani akarnak? Vagy így is gondolja? Vajon, ha más városban a politikai vezetésig jutott, akkor miért kilincsel Artheniorban is ugyanezért? Hiszen Wegtorenben a vagyon jelenti a hatalmat. Miért hagyta ott? Nem tud a középszerű politikai vezetésből kiemelkedni, vagy csak átmenetileg lát kihívást a pályában?
Akárhogy is, de a nép örül a hangjának, a nagytanács tagjaitól viszont átlagos tapsot kap, mert nem biztos, hogy tudják hová tenni a férfit.
Egy Artheniorban ismert ház tagja következik, Qeron Sillerforw.
Illedelmes beszédében először a lehetőséget köszöni meg, sokkal kerekebb mondatban, mint azt tette Lorew. Kap is egy bólintást Flardryn Elvanduiltól, valamint egy mosolyt is a férfi diplomáciai érzéke miatt. A beszéd maga ugyanis ténylegesen is arra enged következtetni, hogy kiváló posztot választottak neki a családban. Szerény dolgokat mond, amivel nem rögtön azt hangsúlyozza ki, hogy miféle hőstetteket hajtott végre. Mellé még tesz fel néhány kérdést is, ami elgondolkodtatja a hallgatóságot, legyen az a köznépből származó, vagy éppen nagytanácsos. Hatásosan melankolikus hangulatot kelt, majd szavaival ugyanennek az ellentétét is előidézi ugyanabban a beszédben. Van olyan tehetséges, mint Ryrros volt, az egyszer bizonyos! Összességében erőteljes tapsot kap, ami jelezheti számára, hogy győztesként vonul le a pódiumról.
Nem úgy Nestar, aki a személyével és a beszédével vegyes hangulatot kelt. A nagytanácsos kereskedők nem veszik magukra a beszédet, lévén, akinek nem inge, az nem is veszi magára, aki pedig valóban a felsorolt tevékenységeket űzi, nos, annak meg ráfér az arcára, hogy belemosolyogjon a férfiébe, galádul és gátlástalanul. Nagy tapsot azért nem kap tőlük, hiszen a beszédből kitűnik, hogy a férfi szívét harag nyomja, és az sosem jó tanácsadó. A nép viszont egészen jól elvan, szórakoztatja magát, és örül az alkimistának, hiszen ő is meglehetősen híres italkeverő, afféle biztos hátország, akit ismerne és szeretnek még akkor is, ha nem találkoztak vele. A beszéd után még néhány jelölt elmondja a mondandóját, és végül Elvanduil nagytanácsos ismét felsétál a pódiumra, és összefoglalja a hallottakat.*
-Köszönjük szépen a beszédeket, igazán tanulságosak voltak!
*Tart egy lélegzetvételi szünetet, miközben teker egyet a kezében lévő pergamenen.*
-Most tehát vita következik. Két csapat fog alakulni, az egyiknek a feladata az érvelés lesz, míg a másiknak az ellenérvek gyűjtése. A cél természetesen a kompromisszum elérése. A csoportokba a jelentkezés önkéntes, de ha nem lesz egyenlő a csoportlétszám, akkor átmozgatunk véletlenszerűen embereket. Ennélfogva nem az a lényeg, hogy a meggyőződésükhöz igazodjanak, hanem az, hogy megmutassák, hogy tudnak érvelni!
*Egy kevés szünetet tart, majd rápillant a pergamenre.*
-Két vitás kérdés lesz. Az első az, hogy mennyire fontosak a szabályok, valamint az illem egy közösségben, vagy akár a város életében. Az egyik csapatnak értelemszerűen arra kell rávilágítani, hogy szükséges mindent beszabályozni az utolsó pontig, míg a másiknak arra, hogy minél kevesebb szabályt kell betartani, mert a szabályok rugalmatlanok és megfojtják az egyének boldogulását.
*Tekintete végigsiklik Kaganon, akik éppen most szegtek meg néhány illemszabályt, sőt, folyamatosan ezt teszik.*
-A másik kérdés az, hogy egy háború idején miként is kell viselkednie a politikai elitnek. Aki abba a csapatba kerül, ahol a szabályok ellen érvelnek, annak ebben a kérdésben az álláspontja az legyen, hogy a háttérből irányítva, és a belső hatalmi harcokat megvívva kell a város működését valahogy biztosítani, míg annak a felének, aki a szabályok mellett érvel, azt az álláspontot kell képviselnie, hogy egy politikai vezető csakis úgy irányíthat, ha páncélba öltözik, és példát mutatva kirohan az ellenségre.
*A témaválasztás nem véletlen. Sokan támadták a politikusokat, hogy nem tesznek semmit a háború közben, és most esetleg mindenki számára egyértelművé válhat, hogy ugyanannyit tettek, mint Naruhil, akik hadsereget szervezett, hogy megütközzön az ellenséggel. Elvégre a közbiztonság mindenhol állandó volt, a kereskedelem pedig ugyan akadozott, de nem éheztek sokkal többen, mint amennyien egyébként is szoktak.*
-Egy kevés gondolkodási idő után kérek minden jelöltet, hogy válasszon, hogy melyik csapatban szeretne lenni. Köszönöm!
*Ezzel a férfi levonul a pódiumról, és helyet foglal a nagytanácsosi asztalnál.*
//Myna Foks, Moonxylwery és Malrion figyelmébe//
*Miközben a beszédek zajlanak, egészen más készül a felszín alatt. Van, aki a rendezvény alatt megpróbál tisztességtelenül pénzhez jutni. Ehhez lényegében nem kell mást tennie, csak odasétálni a célszemélyhez, és helyet foglalni mellette. Mindezt úgy kell megtennie, hogy ne legyen gyanús. Myna esetében két sötételf figyelhetne fel a mozgására, lehetne rossz előérzetük, de nem így alakul. Moont túlságosan leköti a különféle beszéd hallgatása és az ismerős arcok feltérképezése, amihez talán az a biztonságérzet is hozzájárul, hogy Malrion azért van ott, hogy figyelje az őt környékező veszélyeket. Csakhogy Malrion is elbambul egy pillanatra, és bár később már felfogja, hogy valaki leült a hőn szeretett matrónája mellé, mégis a gyanú legcsekélyebb árnyéka sem merül fel benne, hogy az a szép arcú, és rendezett ruhájú hölgy milyen alantas szándékkal is rendelkezik. Myna így hát sikeresen és gyanútlanul letelepszik az egyik fontos és nagy múltú nemesi ház vezetője mellé, majd néhány trükkös mozdulattal elemeli az aranyának az egyharmadát. Bűvészeket meghazudtoló keze úgy forgatja a legyezőt, hogy hiába látja mindenki, abból biztosan nem állapítja meg a lopás tényét. A lopás tehát sikerül, bár még koránt sincs vége a küldetésnek. El is kell onnan sétálni, mielőtt olyan késztetése lenne az áldozatnak, hogy az erszénye felé nyúljon, és észrevegye, hogy hiányzik az aranya. Ez a hatodik érzék tudatalatti, mégis fenn áll a kockázat, hiszen a hiányzó pénzösszeg gazdája azonnal a mellette ülőre gyanakodna. Ha viszont elsomfordál, akkor bárki lehetett a tömegből, bizonyíték senki ellen sem lesz. Mit dönt hát a tolvaj? Marad, és esetleg beszélget az áldozatával? Vagy szimplán csak kereket old, mintha ott sem lett volna?*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.06 15:21:11
//Jelöltek//
*A jelölteket szépen felkonferálta az erre felelős személy, és bizony változatosabbnál változatosabb beszédeket halhatott a nép. Az első beszélő, az Kagan volt, maga a vashegyi rettenet, aki Naruhil felkérésére barbár stílussal reagált. Egy pillanatig még rápillantott a Nagytanács tagjaira az egykori főtanácsos, de alapvetően nem cél, hogy erőszakoskodjon bárkivel is. Többnyire csak egy vállrándítással jutalmazták Naruhil érdeklődését, vagy egészen egyszerűen csak legyintettek, és elkönyvelték, hogy ezúttal sem hazudtolták meg magukat a thargok, idejekorán már be is mutatkoztak.*
-Hozzatok még egy széket akkor...
*Rázza meg elégedetlenül a fejét a férfi, miközben Kagan elmegy mellette, és elkezdi a beszédet. Némileg javít a helyzeten, noha mindenki számára nyilvánvaló dolgokat mondott. Tettei ugyanis szájról szájra terjednek szerte Artheniorban, hiszen hősként harcolt a népével. Tulajdonképpen egy árva szót sem kellett volna mondani, csupán némán kiállni a pódiumra, és az örömteli taps nem maradt volna el. A városőrökön kívül leskelődő „tömeg” is ujjong a vezér láttán, ami talán nem meglepő, de a nép nem csendesedik a következő beszélő, Worenth szavai hallatán sem. Nem tett kevesebbet ő sem, de a nép a fizikai harcokra van kiéhezve. A hősies csaták emlékéért áldoznak a meséikben a tűz körül, s a kocsmákban a söröshordó mellett, vagy épp Negyvenest játszva. Nem lett volna népszerű ennyire a mágus, ha nem úgy szólnának a legendák, hogy Grombarnál a tharg és a synmirai vezető vált vállnak vetve küzdöttek a gonosz ellen. A két férfi ígérete szinte nem is érdekli a távoli tömeget, annál inkább a Nagytanács többi tagját. Ők az üdvrivalgás és a tapsvihar hangjai közül próbálják kiszűrni azt, hogy melyikük felé milyen szándékkal érdemes közeledni.
A két újdonsült nagytanácsos után a jelöltek érkeznek, szépen sorban. Lorew az első, ám ebből adódóan a legrosszabb pozícióból induló is. Az előző két felszólaló után a férfi a köznép szemében középszerűnek tűnik, így nem is igazán figyelnek az elhangzó beszédre. Nem úgy a nagytanácsosok, akiknek majd dönteniük kell a tagokról. Mindent összevetve átlagos beszéd kerekedik ki a férfi mondandójából, sem különösebben negatív, sem pedig pozitív csengése nincs. Elmondja, kap egy átlagos tapsot, és elvonulhat a helyére. Ryrroshvar követi őt, aki esetében már egy kicsit megosztóbb hangulat alakul ki. A nép konkrétan elájul a szavaitól, lévén megnyerő szónoklatot mond, és hozzájuk szól. A Nagytanács viszont megosztott a kérdésében. Van, aki arcára mosoly kúszik, s olyan is, aki lemondóan rázza a fejét. A férfi hatalmas politikai érzékkel rendelkezik, hiszen ámítja a népet. Azt mondja vajon, amit hallani akarnak? Vagy így is gondolja? Vajon, ha más városban a politikai vezetésig jutott, akkor miért kilincsel Artheniorban is ugyanezért? Hiszen Wegtorenben a vagyon jelenti a hatalmat. Miért hagyta ott? Nem tud a középszerű politikai vezetésből kiemelkedni, vagy csak átmenetileg lát kihívást a pályában?
Akárhogy is, de a nép örül a hangjának, a nagytanács tagjaitól viszont átlagos tapsot kap, mert nem biztos, hogy tudják hová tenni a férfit.
Egy Artheniorban ismert ház tagja következik, Qeron Sillerforw.
Illedelmes beszédében először a lehetőséget köszöni meg, sokkal kerekebb mondatban, mint azt tette Lorew. Kap is egy bólintást Flardryn Elvanduiltól, valamint egy mosolyt is a férfi diplomáciai érzéke miatt. A beszéd maga ugyanis ténylegesen is arra enged következtetni, hogy kiváló posztot választottak neki a családban. Szerény dolgokat mond, amivel nem rögtön azt hangsúlyozza ki, hogy miféle hőstetteket hajtott végre. Mellé még tesz fel néhány kérdést is, ami elgondolkodtatja a hallgatóságot, legyen az a köznépből származó, vagy éppen nagytanácsos. Hatásosan melankolikus hangulatot kelt, majd szavaival ugyanennek az ellentétét is előidézi ugyanabban a beszédben. Van olyan tehetséges, mint Ryrros volt, az egyszer bizonyos! Összességében erőteljes tapsot kap, ami jelezheti számára, hogy győztesként vonul le a pódiumról.
Nem úgy Nestar, aki a személyével és a beszédével vegyes hangulatot kelt. A nagytanácsos kereskedők nem veszik magukra a beszédet, lévén, akinek nem inge, az nem is veszi magára, aki pedig valóban a felsorolt tevékenységeket űzi, nos, annak meg ráfér az arcára, hogy belemosolyogjon a férfiébe, galádul és gátlástalanul. Nagy tapsot azért nem kap tőlük, hiszen a beszédből kitűnik, hogy a férfi szívét harag nyomja, és az sosem jó tanácsadó. A nép viszont egészen jól elvan, szórakoztatja magát, és örül az alkimistának, hiszen ő is meglehetősen híres italkeverő, afféle biztos hátország, akit ismerne és szeretnek még akkor is, ha nem találkoztak vele. A beszéd után még néhány jelölt elmondja a mondandóját, és végül Elvanduil nagytanácsos ismét felsétál a pódiumra, és összefoglalja a hallottakat.*
-Köszönjük szépen a beszédeket, igazán tanulságosak voltak!
*Tart egy lélegzetvételi szünetet, miközben teker egyet a kezében lévő pergamenen.*
-Most tehát vita következik. Két csapat fog alakulni, az egyiknek a feladata az érvelés lesz, míg a másiknak az ellenérvek gyűjtése. A cél természetesen a kompromisszum elérése. A csoportokba a jelentkezés önkéntes, de ha nem lesz egyenlő a csoportlétszám, akkor átmozgatunk véletlenszerűen embereket. Ennélfogva nem az a lényeg, hogy a meggyőződésükhöz igazodjanak, hanem az, hogy megmutassák, hogy tudnak érvelni!
*Egy kevés szünetet tart, majd rápillant a pergamenre.*
-Két vitás kérdés lesz. Az első az, hogy mennyire fontosak a szabályok, valamint az illem egy közösségben, vagy akár a város életében. Az egyik csapatnak értelemszerűen arra kell rávilágítani, hogy szükséges mindent beszabályozni az utolsó pontig, míg a másiknak arra, hogy minél kevesebb szabályt kell betartani, mert a szabályok rugalmatlanok és megfojtják az egyének boldogulását.
*Tekintete végigsiklik Kaganon, akik éppen most szegtek meg néhány illemszabályt, sőt, folyamatosan ezt teszik.*
-A másik kérdés az, hogy egy háború idején miként is kell viselkednie a politikai elitnek. Aki abba a csapatba kerül, ahol a szabályok ellen érvelnek, annak ebben a kérdésben az álláspontja az legyen, hogy a háttérből irányítva, és a belső hatalmi harcokat megvívva kell a város működését valahogy biztosítani, míg annak a felének, aki a szabályok mellett érvel, azt az álláspontot kell képviselnie, hogy egy politikai vezető csakis úgy irányíthat, ha páncélba öltözik, és példát mutatva kirohan az ellenségre.
*A témaválasztás nem véletlen. Sokan támadták a politikusokat, hogy nem tesznek semmit a háború közben, és most esetleg mindenki számára egyértelművé válhat, hogy ugyanannyit tettek, mint Naruhil, akik hadsereget szervezett, hogy megütközzön az ellenséggel. Elvégre a közbiztonság mindenhol állandó volt, a kereskedelem pedig ugyan akadozott, de nem éheztek sokkal többen, mint amennyien egyébként is szoktak.*
-Egy kevés gondolkodási idő után kérek minden jelöltet, hogy válasszon, hogy melyik csapatban szeretne lenni. Köszönöm!
*Ezzel a férfi levonul a pódiumról, és helyet foglal a nagytanácsosi asztalnál.*
//Myna Foks, Moonxylwery és Malrion figyelmébe//
*Miközben a beszédek zajlanak, egészen más készül a felszín alatt. Van, aki a rendezvény alatt megpróbál tisztességtelenül pénzhez jutni. Ehhez lényegében nem kell mást tennie, csak odasétálni a célszemélyhez, és helyet foglalni mellette. Mindezt úgy kell megtennie, hogy ne legyen gyanús. Myna esetében két sötételf figyelhetne fel a mozgására, lehetne rossz előérzetük, de nem így alakul. Moont túlságosan leköti a különféle beszéd hallgatása és az ismerős arcok feltérképezése, amihez talán az a biztonságérzet is hozzájárul, hogy Malrion azért van ott, hogy figyelje az őt környékező veszélyeket. Csakhogy Malrion is elbambul egy pillanatra, és bár később már felfogja, hogy valaki leült a hőn szeretett matrónája mellé, mégis a gyanú legcsekélyebb árnyéka sem merül fel benne, hogy az a szép arcú, és rendezett ruhájú hölgy milyen alantas szándékkal is rendelkezik. Myna így hát sikeresen és gyanútlanul letelepszik az egyik fontos és nagy múltú nemesi ház vezetője mellé, majd néhány trükkös mozdulattal elemeli az aranyának az egyharmadát. Bűvészeket meghazudtoló keze úgy forgatja a legyezőt, hogy hiába látja mindenki, abból biztosan nem állapítja meg a lopás tényét. A lopás tehát sikerül, bár még koránt sincs vége a küldetésnek. El is kell onnan sétálni, mielőtt olyan késztetése lenne az áldozatnak, hogy az erszénye felé nyúljon, és észrevegye, hogy hiányzik az aranya. Ez a hatodik érzék tudatalatti, mégis fenn áll a kockázat, hiszen a hiányzó pénzösszeg gazdája azonnal a mellette ülőre gyanakodna. Ha viszont elsomfordál, akkor bárki lehetett a tömegből, bizonyíték senki ellen sem lesz. Mit dönt hát a tolvaj? Marad, és esetleg beszélget az áldozatával? Vagy szimplán csak kereket old, mintha ott sem lett volna?*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.04.06 15:21:11
5059. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-05 17:39:18
Üzenet elküldve: 2017-04-05 17:39:18
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Daranel//
*A gyöngéd puszira elpirul és az arcához kap.*
- Ügyesség és erő, azt mondod? Hát nekem egyikből sincs valami sok.
*Ha Daranelhez hasonló erővel rendelkezne, bizonyára a testalkata is kevésbé lenne ilyen nőies.*
- Akkor ez az íj nem nekem való, azt hiszem. De nagyon örülök hogy kipróbálhattam!
*Belőle ugyan sohasem lesz olyan íjász mint Daranelből, de kétség kívül remek szórakozásnak véli az íjászatot. Az íj és a kilőtt nyílvessző láttán gyermekkori emlékek jutnak az eszébe: a bátyjai társaságában van, a kúria udvarán. Mintha egy megrepedt ablaküveg is felsejlene neki, de nem emlékszik pontosan, ki lőtte meg. Gyermekeknek való játékíj van náluk, de csak egy van az egész kúriában és épp veszekednek hogy kié legyen. Persze nála ritkán volt, a fiúk mindig elvették tőle, ahogy ez alkalommal is. Aztán mintha egy szörnyű hangot hallana... reccs! A kis íj eltörik a két marakodó fiútestvér kezében, ő pedig ijedt tekintettel nézi az immár használhatatlan játékot. Szerette volna használni, de már nincs mit tenni. Volt játék, nincs játék.
Néhány pillanat erejéig merengve néz az ég felé, miközben elmerül az emlékeiben. Aztán feleszmél és Daranelre tekint.*
- Tudod mit? Készíthetnél nekem egyet. Na nem mintha annyira tudnám majd használni, de legalább rád emlékeztetne.
*Tetszik neki az íjászat, de különösképp mégsem ezért szeretné ha a férfi készítene neki egy gyakorlóíjat. Jóval inkább azért, hogy legyen a birtokában egy különleges tárgy, amely egy különleges helyet foglalhat el a szívében és ami a kedvesére emlékezteti őt.*
*A gyöngéd puszira elpirul és az arcához kap.*
- Ügyesség és erő, azt mondod? Hát nekem egyikből sincs valami sok.
*Ha Daranelhez hasonló erővel rendelkezne, bizonyára a testalkata is kevésbé lenne ilyen nőies.*
- Akkor ez az íj nem nekem való, azt hiszem. De nagyon örülök hogy kipróbálhattam!
*Belőle ugyan sohasem lesz olyan íjász mint Daranelből, de kétség kívül remek szórakozásnak véli az íjászatot. Az íj és a kilőtt nyílvessző láttán gyermekkori emlékek jutnak az eszébe: a bátyjai társaságában van, a kúria udvarán. Mintha egy megrepedt ablaküveg is felsejlene neki, de nem emlékszik pontosan, ki lőtte meg. Gyermekeknek való játékíj van náluk, de csak egy van az egész kúriában és épp veszekednek hogy kié legyen. Persze nála ritkán volt, a fiúk mindig elvették tőle, ahogy ez alkalommal is. Aztán mintha egy szörnyű hangot hallana... reccs! A kis íj eltörik a két marakodó fiútestvér kezében, ő pedig ijedt tekintettel nézi az immár használhatatlan játékot. Szerette volna használni, de már nincs mit tenni. Volt játék, nincs játék.
Néhány pillanat erejéig merengve néz az ég felé, miközben elmerül az emlékeiben. Aztán feleszmél és Daranelre tekint.*
- Tudod mit? Készíthetnél nekem egyet. Na nem mintha annyira tudnám majd használni, de legalább rád emlékeztetne.
*Tetszik neki az íjászat, de különösképp mégsem ezért szeretné ha a férfi készítene neki egy gyakorlóíjat. Jóval inkább azért, hogy legyen a birtokában egy különleges tárgy, amely egy különleges helyet foglalhat el a szívében és ami a kedvesére emlékezteti őt.*
5058. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-04 15:39:47
Üzenet elküldve: 2017-04-04 15:39:47
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*Sajnos Soynara megint nem talál semmit, de ez nem szegi kedvét.
~Jót sétáltunk és egy kicsit még jobban megismerkedtünk. Persze nem örülök, hogy szegény Nevisya feje kicsit beteg, de hát nem lett semmi baj és ha issza azt a csúnya italt, akkor nem is lesz. Nem kell aggódnom.~
A gnóm lány indítványára, hogy menjenek, helyeslően bólogat.*
-Bizony, menjünk! Ha még várost is szeretnél nézni, akkor mindenképpen. Este már nem jó a magunkfajtáknak az utcán kóborolni, nem bizony. Könnyen jöhet valaki, aki nagyobb, erősebb és rosszat akar. Az ilyenek általában nem törődnek azzal, hogy hangos vagy-e vagy határozott. *Gyorsan teszi hozzá, nehogy Nevisya azt higgye, megint csak a félénkség beszél belőle.*
-Arra megyünk, amerre csak szeretnél. Nekem nem sürgős, egyáltalán nem.
*Sajnos Soynara megint nem talál semmit, de ez nem szegi kedvét.
~Jót sétáltunk és egy kicsit még jobban megismerkedtünk. Persze nem örülök, hogy szegény Nevisya feje kicsit beteg, de hát nem lett semmi baj és ha issza azt a csúnya italt, akkor nem is lesz. Nem kell aggódnom.~
A gnóm lány indítványára, hogy menjenek, helyeslően bólogat.*
-Bizony, menjünk! Ha még várost is szeretnél nézni, akkor mindenképpen. Este már nem jó a magunkfajtáknak az utcán kóborolni, nem bizony. Könnyen jöhet valaki, aki nagyobb, erősebb és rosszat akar. Az ilyenek általában nem törődnek azzal, hogy hangos vagy-e vagy határozott. *Gyorsan teszi hozzá, nehogy Nevisya azt higgye, megint csak a félénkség beszél belőle.*
-Arra megyünk, amerre csak szeretnél. Nekem nem sürgős, egyáltalán nem.
5057. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-04 13:34:58
Üzenet elküldve: 2017-04-04 13:34:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
*Puha, hűvös fűszálak a talpa alatt, fák sűrű lombkoronája a feje fölött, és egy alma a kezében. Épp erre volt szüksége. Az almafát út közben találta, rögtön meg is szedte magát vele. Már kettőt elfogyasztott, most eszi a harmadikat. Az éhsége csillapodott, és szomjúsága is elmúlt, hála a lédús gyümölcsnek. A tisztás szélén ücsörög a legmagasabb, leglombosabb fa alatt, amit talált. Rajta kívül senki sincs itt, úgyhogy az eredart még mindig nem tudhatta le, de legalább nem tűz rá a nap, mint pár perccel ezelőtt. Lábait felhúzza, izzadt homlokát térdein pihenteti, szaporán veszi a levegőt. Elfáradt, nem is titkolja. Hosszú és fárasztó volt az út, habár tartott kisebb pihenőket, így is megviselte. A ruhacafatot, amivel eddig lefedte a haját, most beletekerte a vastag, zsíros tincsekbe, és kontyot kötött a tarkójára. Csak néhány percet ad magának. Az épp elég, hogy összeszedje magát, a gyomra megeméssze az almákat, és újult erővel indulhat a Pegazusba.*
5056. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:20:01
Üzenet elküldve: 2017-04-03 15:20:01
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*Az alatt a pár perc alatt, míg végigfutja a tisztást, nem talál már semmit, de nem is baj. Nem volt nagy kirándulás, mégis egész termékenynek mondható. Ennél már csak az lett volna jobb, ha Soynarának is sikerül találnia valamit, de nem róhatja fel bűneként, hiszen nem ismeri kisujjból a virágokat. Lehet sok, ritka növény került a szeme elé, csak szegény nem ismerte fel őket, mert a gnóm sem számított rájuk az adott helyen.*
-Szerintem mehetünk! *Egyenesedik végül fel a földet tanulmányozva.* Így hirtelen nem találtam semmit, és nem szeretném tovább húzni az időt. Örülnék, ha még sötétedés előtt visszatérhetnék a fogadóba, addig viszont a lehető legtöbbet szeretném látni a városból. természetesen veled. *Mosolyog a tündérre kedvesen. Élvezi a társaságát, és képes volt megnyugtatni, mikor kifakadt. Ez nagy szó, és nagyon hálás érte.*
-induljunk el visszafele, a temetőhöz, aztán onnan bemehetünk a könyvtárba, ugye? Ha jól tudom, van egy hátsó bejárata is a templomnak, ami a temetőbe vezet, így nem kell az egészet megkerülnünk, ha a folyópart felől szeretnénk bemenni.
*Az alatt a pár perc alatt, míg végigfutja a tisztást, nem talál már semmit, de nem is baj. Nem volt nagy kirándulás, mégis egész termékenynek mondható. Ennél már csak az lett volna jobb, ha Soynarának is sikerül találnia valamit, de nem róhatja fel bűneként, hiszen nem ismeri kisujjból a virágokat. Lehet sok, ritka növény került a szeme elé, csak szegény nem ismerte fel őket, mert a gnóm sem számított rájuk az adott helyen.*
-Szerintem mehetünk! *Egyenesedik végül fel a földet tanulmányozva.* Így hirtelen nem találtam semmit, és nem szeretném tovább húzni az időt. Örülnék, ha még sötétedés előtt visszatérhetnék a fogadóba, addig viszont a lehető legtöbbet szeretném látni a városból. természetesen veled. *Mosolyog a tündérre kedvesen. Élvezi a társaságát, és képes volt megnyugtatni, mikor kifakadt. Ez nagy szó, és nagyon hálás érte.*
-induljunk el visszafele, a temetőhöz, aztán onnan bemehetünk a könyvtárba, ugye? Ha jól tudom, van egy hátsó bejárata is a templomnak, ami a temetőbe vezet, így nem kell az egészet megkerülnünk, ha a folyópart felől szeretnénk bemenni.
5055. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 23:47:53
Üzenet elküldve: 2017-04-02 23:47:53
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*Úgy látszik, Nevisya hangulata újra olyan, mint mikor megismerte. Soynarának, bár nem egy költői lélek, külön gondolkodás nélkül jut eszébe az időjárásos hasonlat.
~Mint egy nyári zápor. Jól kitombolja magát, aztán újra kisüt a nap és minden vidám.~
A lány fáradtsága is múlni látszik, újra sugaras jó kedvvel tekint a jövőbe. A tündér boldogan teszi magáévá a derűs hozzáállást.*
-Biztosan találunk neked könyvet a könyvtárban. Legalábbis biztosabban, mint ahogy én találok megfelelő növényeket.
*Halkan felnevet a mérsékelt önirónián, aztán csatlakozik Nevisyához és ő is a növények böngészésébe, keresgélésébe kezd, hátha végül mégis szerencséje lesz.*
*Úgy látszik, Nevisya hangulata újra olyan, mint mikor megismerte. Soynarának, bár nem egy költői lélek, külön gondolkodás nélkül jut eszébe az időjárásos hasonlat.
~Mint egy nyári zápor. Jól kitombolja magát, aztán újra kisüt a nap és minden vidám.~
A lány fáradtsága is múlni látszik, újra sugaras jó kedvvel tekint a jövőbe. A tündér boldogan teszi magáévá a derűs hozzáállást.*
-Biztosan találunk neked könyvet a könyvtárban. Legalábbis biztosabban, mint ahogy én találok megfelelő növényeket.
*Halkan felnevet a mérsékelt önirónián, aztán csatlakozik Nevisyához és ő is a növények böngészésébe, keresgélésébe kezd, hátha végül mégis szerencséje lesz.*
5054. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 19:27:09
Üzenet elküldve: 2017-04-02 19:27:09
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
*Beszédét követően a jelöltek nehezen akarnak belevágni a saját beszédükbe, mintha egymástól várnák a nagy csodát, holott teljesen egyértelműen közölte a ceremóniamester, hogy a két tanácsos után jöhetnek a jelöltek. Végül egyikőjük csak belevág, így nem kell külön kérvényt benyújtani, hogy legyenek szívesek beszélni.
Lorew érdemeinek sora talán nem olyan széles skálán mozog, mint Worenth, vagy főként Kagan skálája, ugyanakkor azokat a borzalmakat átélni nem lehetett könnyű. A végén pedig egy nekromantával is végzett, tehát a rend szakrális vezetője szépen helytállt. A célja valóban egyértelmű, de kevésbé megfogható, hiszen ki az, ki nem ezt mondaná? Ki az, ki nem ezt ígérné a népnek? Kicsit bővebb célkitűzést várt volna.
Ryrroshvar a következő, aki teljesen ismeretlen Worenth számára. Tulajdonképpen a korábbi felszólalók is a semmiből lettek valakik. Egyikőjük sem született nemesnek, de még csak gazdagnak sem, szóval ebben nincs semmi egyedi. A tudásról szóló résznél viszont elnyeri a hóhajú tetszését, lényegében ezt hibátlanul és tökéletesen lefesti a hallgatóságnak... azaz majdnem. Kicsit úgy hangzik, mintha Arthenior vezetői híján lennének a tudással és a bölcsességgel, hogy ezt a hiányt majd ő, Ryrroshvar fogja kijavítani. Aligha nyeri el a dacosabb uracskák, hercegek, politikusok tetszését attól függetlenül, hogy talán igazat beszél.
Újabb ismeretlen, a Sillerforw nevű érkezik. Diplomatákra, ékesszólókra mindig szükség van és ennek a fickónak is vannak hasonló elképzelései, mint a mágusmesternek. Felőle jöhet, bár érdemben ennél azért lehetne sokkal több.
Nestar előveszi azt a csípősebb énjét, amit Worenth még sosem látott tőle. Mondjuk igen, a hóhajú is a városiak képébe dörgölhetné, amiért a mágusaik nem mozdították meg a feneküket és ezenfelül még pár dolgot, de nem teszi. Ha az alkimistamester úgy érzi, hogy a városi kereskedők elnyomták, akkor biztosan úgy van. Maga a beszéde rendben van.
Mivel elvileg mindenki megvan, már csak arra kell várni, hogy a ceremónia folytatódjon.*
*Beszédét követően a jelöltek nehezen akarnak belevágni a saját beszédükbe, mintha egymástól várnák a nagy csodát, holott teljesen egyértelműen közölte a ceremóniamester, hogy a két tanácsos után jöhetnek a jelöltek. Végül egyikőjük csak belevág, így nem kell külön kérvényt benyújtani, hogy legyenek szívesek beszélni.
Lorew érdemeinek sora talán nem olyan széles skálán mozog, mint Worenth, vagy főként Kagan skálája, ugyanakkor azokat a borzalmakat átélni nem lehetett könnyű. A végén pedig egy nekromantával is végzett, tehát a rend szakrális vezetője szépen helytállt. A célja valóban egyértelmű, de kevésbé megfogható, hiszen ki az, ki nem ezt mondaná? Ki az, ki nem ezt ígérné a népnek? Kicsit bővebb célkitűzést várt volna.
Ryrroshvar a következő, aki teljesen ismeretlen Worenth számára. Tulajdonképpen a korábbi felszólalók is a semmiből lettek valakik. Egyikőjük sem született nemesnek, de még csak gazdagnak sem, szóval ebben nincs semmi egyedi. A tudásról szóló résznél viszont elnyeri a hóhajú tetszését, lényegében ezt hibátlanul és tökéletesen lefesti a hallgatóságnak... azaz majdnem. Kicsit úgy hangzik, mintha Arthenior vezetői híján lennének a tudással és a bölcsességgel, hogy ezt a hiányt majd ő, Ryrroshvar fogja kijavítani. Aligha nyeri el a dacosabb uracskák, hercegek, politikusok tetszését attól függetlenül, hogy talán igazat beszél.
Újabb ismeretlen, a Sillerforw nevű érkezik. Diplomatákra, ékesszólókra mindig szükség van és ennek a fickónak is vannak hasonló elképzelései, mint a mágusmesternek. Felőle jöhet, bár érdemben ennél azért lehetne sokkal több.
Nestar előveszi azt a csípősebb énjét, amit Worenth még sosem látott tőle. Mondjuk igen, a hóhajú is a városiak képébe dörgölhetné, amiért a mágusaik nem mozdították meg a feneküket és ezenfelül még pár dolgot, de nem teszi. Ha az alkimistamester úgy érzi, hogy a városi kereskedők elnyomták, akkor biztosan úgy van. Maga a beszéde rendben van.
Mivel elvileg mindenki megvan, már csak arra kell várni, hogy a ceremónia folytatódjon.*
5053. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 16:20:22
Üzenet elküldve: 2017-04-02 16:20:22
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*Noha csak magában, de elégedetten fogadja, hogy csipkelődése a várt reakcióval ért célt. Persze szavai nem voltak bántóak, vagyis nem komolyak, s úgy tűnik, hogy ebben a férfi reakciója is megerősíti.
Bár a vége felé már kezd leolvadni az arcáról a magabiztos mosoly, ahogy Chetro az ő kezébe adná át az irányítást. Ha pontosan lefestenék merre is kéne mennie, még akkor is eltévedne, s alig indult volna el. Teljesen ismeretlen övezetben pedig elég azt tudnia, hogy hol van. Hát a saját bőrében. Ez majdnem biztos.
De nem fog rajta kifogni a férfi. Ha már belekezdtek ebbe a kis játékba, akkor ismételten felveszi a kesztyűt.*
- Nem vétenék, az biztos. Én tudom mi az úti cél és útirány.
*Szegi is fel a fejét, mint azok az elkényeztetett fruskák, akik úgy lettek nevelve, hogy meg legyenek győződve arról, igazuk csak nekik lehet, s mindent ők tudnak jól. Persze azért orra alatt ott bujkál a pimasz mosoly.*
- Csak figyelj... Az idő csodás, már jó ideje elég meleg van, a tagjaim elgémberedtek, kell egy kis pihenés. Ha más nem csak egy órácska.
*Kacsint is rá, majd választ sem várva néz körbe. Kimondottan a közelükben egyetlen kíváncsiskodó szem sincs, így hát nem tétovázik sokat. Céltudatos léptekkel indul meg a víz felé, miközben apránként, darabról darabra kerül le róla minden ruhanemű, az alsó ruházatig meg sem állva. Azért az a szemérem megálljt parancsol, így pironkodva, mint a fiatal szüzek az első éjszakán még utolsó lépésben leengedi haját, s már gázol is bokáig a hűs vízbe.
Először a libabőr végigfut a testén, de ahogy apránként lábai megszokják a hőmérsékletet már elégedetten nyammog maga elé. Továbbiakban hátra sem pillantva fújja ki magát, magát hangjából száműzve a szégyenlős remegést csak odapimaszkodik a férfinak.*
- Nos, öreg kopó. Most pihenj kicsit, én lehűtöm magam. Ha gondolod kövess, de félő, hogy tán a lubickolási tudásod is a múlté már.
*Kuncog fel, majd már guggol is le, hogy a hűs vizet karjaira és tarkójára is rálocsolja.*
*Noha csak magában, de elégedetten fogadja, hogy csipkelődése a várt reakcióval ért célt. Persze szavai nem voltak bántóak, vagyis nem komolyak, s úgy tűnik, hogy ebben a férfi reakciója is megerősíti.
Bár a vége felé már kezd leolvadni az arcáról a magabiztos mosoly, ahogy Chetro az ő kezébe adná át az irányítást. Ha pontosan lefestenék merre is kéne mennie, még akkor is eltévedne, s alig indult volna el. Teljesen ismeretlen övezetben pedig elég azt tudnia, hogy hol van. Hát a saját bőrében. Ez majdnem biztos.
De nem fog rajta kifogni a férfi. Ha már belekezdtek ebbe a kis játékba, akkor ismételten felveszi a kesztyűt.*
- Nem vétenék, az biztos. Én tudom mi az úti cél és útirány.
*Szegi is fel a fejét, mint azok az elkényeztetett fruskák, akik úgy lettek nevelve, hogy meg legyenek győződve arról, igazuk csak nekik lehet, s mindent ők tudnak jól. Persze azért orra alatt ott bujkál a pimasz mosoly.*
- Csak figyelj... Az idő csodás, már jó ideje elég meleg van, a tagjaim elgémberedtek, kell egy kis pihenés. Ha más nem csak egy órácska.
*Kacsint is rá, majd választ sem várva néz körbe. Kimondottan a közelükben egyetlen kíváncsiskodó szem sincs, így hát nem tétovázik sokat. Céltudatos léptekkel indul meg a víz felé, miközben apránként, darabról darabra kerül le róla minden ruhanemű, az alsó ruházatig meg sem állva. Azért az a szemérem megálljt parancsol, így pironkodva, mint a fiatal szüzek az első éjszakán még utolsó lépésben leengedi haját, s már gázol is bokáig a hűs vízbe.
Először a libabőr végigfut a testén, de ahogy apránként lábai megszokják a hőmérsékletet már elégedetten nyammog maga elé. Továbbiakban hátra sem pillantva fújja ki magát, magát hangjából száműzve a szégyenlős remegést csak odapimaszkodik a férfinak.*
- Nos, öreg kopó. Most pihenj kicsit, én lehűtöm magam. Ha gondolod kövess, de félő, hogy tán a lubickolási tudásod is a múlté már.
*Kuncog fel, majd már guggol is le, hogy a hűs vizet karjaira és tarkójára is rálocsolja.*
5052. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 13:44:12
Üzenet elküldve: 2017-04-02 13:44:12
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*A teák és főzetek csodát tudnak művelni az ember, vagy éppen gnóm lányával, ha jól van elkészítve. Boldogságot, örömöt hoznak, de lehet velük rémálmokat vagy szorongást okozni. És ha valaki nem ismeri a pontos receptet, csak dobálja össze a hozzávalókat, abból a legkülönösebb hatások keletkezhetnek: megnőtt fülek, elzsibbadt nyelv...*
-Még nekem is van mit tanulnom. Ezért is lenne jó, ha találnék egy megfelelő könyvet a könyvtárban, amiből még többet tudhatok meg a növényekről és főzetekről, hogy neked is biztosabb, bővebb tudást adhassak át. *Ha minden jól megy, Soynara is megtanulja az alapokat, azt a néhány aranyszabályt, ami ha betart, akkor nagy baj nem lehet.*
-Dolgom nekem sincs sok. Keresgélek, gyűjtögetek, aztán ha összegyűlik egy valamire való adag, azokból kenőcsöket, italokat készítek a megfelelő eszközökkel. *Paskolja meg a kis táskáját.* És irány a piac! Remélhetőleg elég pénz tudok majd összeszedni, hogy le tudjak telepedni a városban, és akkor már csak egy karnyújtásnyira lesz a teaházunk. Jaj, de várom már! *Csapja össze a kezecskéit izgatottan. A néhány perccel ezelőtti búnak nyoma sincs, úgy látszik, tényleg sokat segített a tea, meg persze a tündér biztatása.*
-Gyere, menjünk még egy kört! *Int, és felpattan, hogy körbenézzen a tisztáson. Már nem szándékozik négykézlábra ereszkedni, örül, hogy sikerült leporolnia a ruháját, csupán a bokrokat, fákat, és a pázsiton elterülő virágokat figyeli, nem mászik be gödrökbe, üregeke.*
*A teák és főzetek csodát tudnak művelni az ember, vagy éppen gnóm lányával, ha jól van elkészítve. Boldogságot, örömöt hoznak, de lehet velük rémálmokat vagy szorongást okozni. És ha valaki nem ismeri a pontos receptet, csak dobálja össze a hozzávalókat, abból a legkülönösebb hatások keletkezhetnek: megnőtt fülek, elzsibbadt nyelv...*
-Még nekem is van mit tanulnom. Ezért is lenne jó, ha találnék egy megfelelő könyvet a könyvtárban, amiből még többet tudhatok meg a növényekről és főzetekről, hogy neked is biztosabb, bővebb tudást adhassak át. *Ha minden jól megy, Soynara is megtanulja az alapokat, azt a néhány aranyszabályt, ami ha betart, akkor nagy baj nem lehet.*
-Dolgom nekem sincs sok. Keresgélek, gyűjtögetek, aztán ha összegyűlik egy valamire való adag, azokból kenőcsöket, italokat készítek a megfelelő eszközökkel. *Paskolja meg a kis táskáját.* És irány a piac! Remélhetőleg elég pénz tudok majd összeszedni, hogy le tudjak telepedni a városban, és akkor már csak egy karnyújtásnyira lesz a teaházunk. Jaj, de várom már! *Csapja össze a kezecskéit izgatottan. A néhány perccel ezelőtti búnak nyoma sincs, úgy látszik, tényleg sokat segített a tea, meg persze a tündér biztatása.*
-Gyere, menjünk még egy kört! *Int, és felpattan, hogy körbenézzen a tisztáson. Már nem szándékozik négykézlábra ereszkedni, örül, hogy sikerült leporolnia a ruháját, csupán a bokrokat, fákat, és a pázsiton elterülő virágokat figyeli, nem mászik be gödrökbe, üregeke.*
5051. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 12:37:24
Üzenet elküldve: 2017-04-02 12:37:24
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Ephemia//
*Ephemia jó diák. Rendesen követi az utasításokat és igyekszik mindent a lehető legtökéletesebb precizitással végrehajtani. Teljesen természetes, hogy egyedül nem sikerülne neki főleg egy ilyen íjjal, na meg ilyen nyílvesszővel ugye.
A fa törzsének szélét legalább súrolják, ami elsőre egyáltalán nem rossz.*
-Büszke is vagyok! *hajol oda is puszit nyom a puha arcocskára, majd elindul, hogy felvegye a kilőtt nyílvesszőt.*
-Hát, nagyon sok. A megfelelő technika inkább ügyesség kérdése, de nem árt hozzá némi erő.
*Meg persze egy adott, mondjuk harchelyzetben gyorsaság.*
-Persze mindig az adott tudáshoz megfelelő íjat kell választani. Előbb egy egyszerű, rövid íj kell, ami alapból könnyebb, kisebb és gyorsabb. Az könnyen megfeszíthető, de nem is okoz nagy sérülést. Gyakorlásra kiváló, vadászatra alkalmatlan.
*Persze kisebb prédákat éppen fejbe lehet vele kólintani, vagy mondjuk egy csirkét, de a nagyobb, masszívabb vadak kinevetnék.*
-Nem vagyok nagy íjkészítőmester, de egy egyszerű, gyakorló darabot még én is tudnék készíteni, bár ez nem éppen olyan ajándék, amit hölgyeknek szoktak adni.
*Ephemia jó diák. Rendesen követi az utasításokat és igyekszik mindent a lehető legtökéletesebb precizitással végrehajtani. Teljesen természetes, hogy egyedül nem sikerülne neki főleg egy ilyen íjjal, na meg ilyen nyílvesszővel ugye.
A fa törzsének szélét legalább súrolják, ami elsőre egyáltalán nem rossz.*
-Büszke is vagyok! *hajol oda is puszit nyom a puha arcocskára, majd elindul, hogy felvegye a kilőtt nyílvesszőt.*
-Hát, nagyon sok. A megfelelő technika inkább ügyesség kérdése, de nem árt hozzá némi erő.
*Meg persze egy adott, mondjuk harchelyzetben gyorsaság.*
-Persze mindig az adott tudáshoz megfelelő íjat kell választani. Előbb egy egyszerű, rövid íj kell, ami alapból könnyebb, kisebb és gyorsabb. Az könnyen megfeszíthető, de nem is okoz nagy sérülést. Gyakorlásra kiváló, vadászatra alkalmatlan.
*Persze kisebb prédákat éppen fejbe lehet vele kólintani, vagy mondjuk egy csirkét, de a nagyobb, masszívabb vadak kinevetnék.*
-Nem vagyok nagy íjkészítőmester, de egy egyszerű, gyakorló darabot még én is tudnék készíteni, bár ez nem éppen olyan ajándék, amit hölgyeknek szoktak adni.
5050. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:31:12
Üzenet elküldve: 2017-04-02 11:31:12
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 318
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*A csúnya ital, amit Nevisya magába döntött, úgy látszik, használ. A gnóm lány máris sokkal élénkebbnek, életvidámabbnak tűnik.
~Tényleg meg kell majd tanulnom a receptjét. Néha én is nagy hasznát venném egy kis palackozott jó kedvnek.~
Mosolya ragadós, már Soynara arcán is ott ragyog.*
-Rendben, legyen így! Szívesen tanulok tőled és segítek is, ha tudok. Tanulok, hogy segíthessek. *Kicsit felnevet.* Szükség is lesz rá, hogy ügyesebb legyek, hogy jól menjen a bolt, bizony.
*A lány további terveivel is egyetért, amit bólogatva hoz tudomására.*
-Ahogy érzed, amit szeretnél. A Könyvtárba, fogadóba, olvasni, vagy pihenni, igen, ahogy gondolod. Én ráérek, bizony, semmi dolgom. Ha sétálni szeretnél, azt is lehet. Azt olvastam, ha elfárasztod az izmaid, nyugodtabban alszol. De a lényeg az, hogy jól érezd magad.
*Kellemes érzés, hogy figyelhet valaki másra, hogy kifejezheti valaki felé, hogy fontos számára a másik jóléte, boldogsága. Így nem érzi magát olyan gyámoltalannak. Eszébe jut az a tündér, akit olyan gyalázatos állapotban talált nem is olyan régen. Mikor a piacra sietett kötszerért meg orvosságért, mintha egy fejjel magasabb lett volna, nem érezte magát olyan picinek.*
~Jó dolog, ha van valaki, akivel törődhetek. Bizony, jó érzés nem egyedül lenni.~
*A csúnya ital, amit Nevisya magába döntött, úgy látszik, használ. A gnóm lány máris sokkal élénkebbnek, életvidámabbnak tűnik.
~Tényleg meg kell majd tanulnom a receptjét. Néha én is nagy hasznát venném egy kis palackozott jó kedvnek.~
Mosolya ragadós, már Soynara arcán is ott ragyog.*
-Rendben, legyen így! Szívesen tanulok tőled és segítek is, ha tudok. Tanulok, hogy segíthessek. *Kicsit felnevet.* Szükség is lesz rá, hogy ügyesebb legyek, hogy jól menjen a bolt, bizony.
*A lány további terveivel is egyetért, amit bólogatva hoz tudomására.*
-Ahogy érzed, amit szeretnél. A Könyvtárba, fogadóba, olvasni, vagy pihenni, igen, ahogy gondolod. Én ráérek, bizony, semmi dolgom. Ha sétálni szeretnél, azt is lehet. Azt olvastam, ha elfárasztod az izmaid, nyugodtabban alszol. De a lényeg az, hogy jól érezd magad.
*Kellemes érzés, hogy figyelhet valaki másra, hogy kifejezheti valaki felé, hogy fontos számára a másik jóléte, boldogsága. Így nem érzi magát olyan gyámoltalannak. Eszébe jut az a tündér, akit olyan gyalázatos állapotban talált nem is olyan régen. Mikor a piacra sietett kötszerért meg orvosságért, mintha egy fejjel magasabb lett volna, nem érezte magát olyan picinek.*
~Jó dolog, ha van valaki, akivel törődhetek. Bizony, jó érzés nem egyedül lenni.~
5049. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-02 00:18:45
Üzenet elküldve: 2017-04-02 00:18:45
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 141
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
*Nocsak, úgy látszik csak kellett valaki, aki megindítja a sort. Kellett egy bátor ember, aztán a birkák mind engedelmesen mennek utána, mert kolomp van a nyakán. Persze tisztában van vele, hogy az elsőnek sajnos nincs lehetősége a korábbi jelölteket pocskondiázni, ellenben nem is voltak ilyen tervei, így ő könnyedén eldobta magától ezt a lehetőséget. Nem úgy mások... Ryrrosakárki Hosszúnevű előadása igazából nem túl érdekfeszítő, de... van egy kis tartalma. Aranyosak a céljai is, meg minden, Lorew a maga részéről tenyerének egyszeri összeütésével honorálja.
Aztán feltűnik Qeron, akiről Lorew elsőre pusztán azt hitte, hogy egy díszmajom, olyan ember, amilyeneket nem is olyan régen kiszórtak a tanácsból, aki tulajdonképpen semmi érdemlegeset nem tett még életében, csupán csak a többi hozzá hasonló értéktelen emberrel teázgatott és sütizgetett. De a beszéde... ja várjunk, az pontosan ezt igazolja. Tulajdonképpen a fickó önként és dalolva vállalja fel saját értéktelenségét, aztán megpróbál jópofizni a néppel. Oly sokakat ismerhet... Szomorú, hogy a nemesek számára még mindig ez tűnik érdemnek. Illetőleg reménykedik benne, hogy nem szakadt bele a felismerésbe, hogy sajnos Lorewet nem ismerheti ilyen jól. Kellemetlen, hogy a szerzetes sosem volt vendége értéktelen nemesek jelentéktelen teapartijának, így Qeron szemei számára űrt képez a világ szövetében. Bár - valljuk meg - Lorew ezen csak jól szórakozik. Mikor a fickó ahhoz a részhez ér, hogy a szerzetes beszédében keressen támadnivalót, pillantását viszonyozza, és egy enyhe mosolyt, és kacsintást kapcsol hozzá. A taps ezen beszéd után természetesen elmarad, aki nem tud felmutatni semmit, az ne is várjon semmit. Ez így működik.
A következő fellépője ennek a bohókás műsornak nem más, mint Nestar, aki pedig komoly érdemet tudhat a zsebében, Lorew már hallotta a nevét. Ez pedig olyasmit jelent, amit egy Qeron-féle sosem érhet el: érdemi cselekedeteket. Nestar esetében ez például a hadnagykisasszonnyal való jegyessége volt. Mondjuk egyszersmind meg is lepődik a szerzetes, hogy amaz nem kísérőként érkezett, valamelyik bájos női induló kísérőjeként... ó igen, olyanok nincsenek. Pedig a nőket sokkal vonzóbbá teszi a hatalom, miért nem mutatkoznak az indulók soraiban? Kellemetlen... Talán egyszerűbb nekik kihasználni a majdani tanácstagokat, és talán ha Lorew azzá válik, ő is beleeshet egy ilyennek a csapdájába... Kicsit elbambult, elragadták a gondolatok, de máris Nestar beszédénél találja elméjének forgó részeit, és közben elhörpint egy másik italt, immáron szabadon, hiszen túl van a beszéden. Amúgy sem tiltották, és ha előnyt akart volna, inkább fehéret iszik. Csak élvezi felfedezni agya nem használt részeit, mondhatni rászokott erre az italra, no meg meg is nyugtatja. Nestar beszéde enyhén támadó itt-ott, de mögötte látszatra érdemek sorakoznak. Noha eléggé furcsán, és kicsit szaggatottan beszél, de a mondandójának szintén van tartalma. A honoráriuma egy taps, és néhány gondolat, méghozzá olyanok, hogy nem rossz, hogy ilyen nyíltan szembe mer szegülni a korruptsággal. Szóval úgy a jelenlévő városőrök nagyjával, a főtanácstagok közel felével, és ki tudja, hány nagytanácstaggal. Nem beszélve a jelöltekről és a közönségről. Igazán megható.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
*Nocsak, úgy látszik csak kellett valaki, aki megindítja a sort. Kellett egy bátor ember, aztán a birkák mind engedelmesen mennek utána, mert kolomp van a nyakán. Persze tisztában van vele, hogy az elsőnek sajnos nincs lehetősége a korábbi jelölteket pocskondiázni, ellenben nem is voltak ilyen tervei, így ő könnyedén eldobta magától ezt a lehetőséget. Nem úgy mások... Ryrrosakárki Hosszúnevű előadása igazából nem túl érdekfeszítő, de... van egy kis tartalma. Aranyosak a céljai is, meg minden, Lorew a maga részéről tenyerének egyszeri összeütésével honorálja.
Aztán feltűnik Qeron, akiről Lorew elsőre pusztán azt hitte, hogy egy díszmajom, olyan ember, amilyeneket nem is olyan régen kiszórtak a tanácsból, aki tulajdonképpen semmi érdemlegeset nem tett még életében, csupán csak a többi hozzá hasonló értéktelen emberrel teázgatott és sütizgetett. De a beszéde... ja várjunk, az pontosan ezt igazolja. Tulajdonképpen a fickó önként és dalolva vállalja fel saját értéktelenségét, aztán megpróbál jópofizni a néppel. Oly sokakat ismerhet... Szomorú, hogy a nemesek számára még mindig ez tűnik érdemnek. Illetőleg reménykedik benne, hogy nem szakadt bele a felismerésbe, hogy sajnos Lorewet nem ismerheti ilyen jól. Kellemetlen, hogy a szerzetes sosem volt vendége értéktelen nemesek jelentéktelen teapartijának, így Qeron szemei számára űrt képez a világ szövetében. Bár - valljuk meg - Lorew ezen csak jól szórakozik. Mikor a fickó ahhoz a részhez ér, hogy a szerzetes beszédében keressen támadnivalót, pillantását viszonyozza, és egy enyhe mosolyt, és kacsintást kapcsol hozzá. A taps ezen beszéd után természetesen elmarad, aki nem tud felmutatni semmit, az ne is várjon semmit. Ez így működik.
A következő fellépője ennek a bohókás műsornak nem más, mint Nestar, aki pedig komoly érdemet tudhat a zsebében, Lorew már hallotta a nevét. Ez pedig olyasmit jelent, amit egy Qeron-féle sosem érhet el: érdemi cselekedeteket. Nestar esetében ez például a hadnagykisasszonnyal való jegyessége volt. Mondjuk egyszersmind meg is lepődik a szerzetes, hogy amaz nem kísérőként érkezett, valamelyik bájos női induló kísérőjeként... ó igen, olyanok nincsenek. Pedig a nőket sokkal vonzóbbá teszi a hatalom, miért nem mutatkoznak az indulók soraiban? Kellemetlen... Talán egyszerűbb nekik kihasználni a majdani tanácstagokat, és talán ha Lorew azzá válik, ő is beleeshet egy ilyennek a csapdájába... Kicsit elbambult, elragadták a gondolatok, de máris Nestar beszédénél találja elméjének forgó részeit, és közben elhörpint egy másik italt, immáron szabadon, hiszen túl van a beszéden. Amúgy sem tiltották, és ha előnyt akart volna, inkább fehéret iszik. Csak élvezi felfedezni agya nem használt részeit, mondhatni rászokott erre az italra, no meg meg is nyugtatja. Nestar beszéde enyhén támadó itt-ott, de mögötte látszatra érdemek sorakoznak. Noha eléggé furcsán, és kicsit szaggatottan beszél, de a mondandójának szintén van tartalma. A honoráriuma egy taps, és néhány gondolat, méghozzá olyanok, hogy nem rossz, hogy ilyen nyíltan szembe mer szegülni a korruptsággal. Szóval úgy a jelenlévő városőrök nagyjával, a főtanácstagok közel felével, és ki tudja, hány nagytanácstaggal. Nem beszélve a jelöltekről és a közönségről. Igazán megható.*
Megivott egy varázsitalt, ami a hétfokú skálán kettővel növeli az intelligenciát a következő két körre.
5048. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-01 22:45:31
Üzenet elküldve: 2017-04-01 22:45:31
![>Lier Waslab [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/8881_sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Az utóbbi másfél év teljesen nyugodtan repült el. Történt ugyan egy kis háború, feléledtek a halottak és kiderült, hogy bizony vannak a sötételfeknél és a démoni teremtményeknél is felsőbb hatalmak, amelyek az istenek. Habár eleinte pusztán szemfényvesztésnek gondolta az egészet, ám mostanra biztos benne, hogy ez nem így van. Követni azonban mégis csak egyet követ, aki nem más, mint az egyetlen igaz isten, Sa'Tereth. Persze tudja ő, hogy létezik az az Eeyr és az a Teysus is, azonban az ő tanaiktól annyira eltávolodik, amennyire csak tud.
Jelenleg szokásához híven éjfekete ruhákban indul útnak dél felé, holott a hajnal első sugarai még át sem szűrődnek a fák ágai között. Sötét van még, az erdő él - bár érződik rajta, hogy percek kérdése és mindez megváltozik, ugyanis a város lakói is lassan, de biztosan kezdenek felkelni - ráadásul egy ilyen "szépnek" ígérkező napon az erdőbe is biztosan ellátogat jó néhány artheniori lakos, hogy valami hasznosat, vagy épp haszontalant tegyenek. Lier azonban ezt nem tervezi megvárni. Nem is csak az emberek megjelenése miatt - ami pedig már önmagában elég éles indok volna arra, hogy jó hamar elhagyja ezt a környéket -, hanem mivel tudja, hogyha nem akar megvakulni a nap fényétől, akkor minél hamarabb el kéne indulnia. Még így is egész nap menetelni fog, hogy elérjen a kikötő közelébe, de legalább, ha korán indul, akkor annyival hamarabb megérkezik majd. Pihenni pedig úgyis tud útközben, elvégre egy erdőben lesz nagyrészt, ahol pedig szerencséjére nem kell annyit zavartatnia magát a rengeteg fény miatt. Elindul hát. Flaskájában némi víz lötyög, hátán íja, s mellette tegeze. Fúvócsövét övére szíjazva viszi - noha lövedék nem társul ehhez a fegyveréhez, de eldobni sem akarja, hiszen jó lehet majd még valamikor. Ruhája alatt bőrpáncél, egyik ujján pedig az az igen régi holdfényes gyűrű. Egyszóval: most sem volt túl kreatív az öltözködés terén - ugyanazt vette fel, mint amit már évek óta minden egyes nap. *
Jelenleg szokásához híven éjfekete ruhákban indul útnak dél felé, holott a hajnal első sugarai még át sem szűrődnek a fák ágai között. Sötét van még, az erdő él - bár érződik rajta, hogy percek kérdése és mindez megváltozik, ugyanis a város lakói is lassan, de biztosan kezdenek felkelni - ráadásul egy ilyen "szépnek" ígérkező napon az erdőbe is biztosan ellátogat jó néhány artheniori lakos, hogy valami hasznosat, vagy épp haszontalant tegyenek. Lier azonban ezt nem tervezi megvárni. Nem is csak az emberek megjelenése miatt - ami pedig már önmagában elég éles indok volna arra, hogy jó hamar elhagyja ezt a környéket -, hanem mivel tudja, hogyha nem akar megvakulni a nap fényétől, akkor minél hamarabb el kéne indulnia. Még így is egész nap menetelni fog, hogy elérjen a kikötő közelébe, de legalább, ha korán indul, akkor annyival hamarabb megérkezik majd. Pihenni pedig úgyis tud útközben, elvégre egy erdőben lesz nagyrészt, ahol pedig szerencséjére nem kell annyit zavartatnia magát a rengeteg fény miatt. Elindul hát. Flaskájában némi víz lötyög, hátán íja, s mellette tegeze. Fúvócsövét övére szíjazva viszi - noha lövedék nem társul ehhez a fegyveréhez, de eldobni sem akarja, hiszen jó lehet majd még valamikor. Ruhája alatt bőrpáncél, egyik ujján pedig az az igen régi holdfényes gyűrű. Egyszóval: most sem volt túl kreatív az öltözködés terén - ugyanazt vette fel, mint amit már évek óta minden egyes nap. *
5047. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-01 22:14:28
Üzenet elküldve: 2017-04-01 22:14:28
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Lylina//
*Kicsit fel is horkan a megjegyzésre. Hogy eltévedt volna. Ilyesmiről szó sincs, egyszerűen csak... fogalmazzunk úgy, hogy elnézett egy sarkot. Ez pedig a legjobbakkal is előfordul. De még ezzel sincs semmi komolyabb baj, ezen az úton is el tudják hagyni a várost. Szinte csak a szeme sarkából sandít a másikra és ahogy a zöld szemű félvér kicsit teátrális mozdulattal dörzsöl végig a homlokán, elhúzza a száját. Igyekezne megelőzni a másikat, talán nem kellett volna hagynia, hogy kifejthesse véleményét, de Lylina a gyorsabb.*
- Ezt a kis kitérőt még nem lehet eltévedésnek nevezni. *helyezi helyes megvilágításba a kérdést* Csupán...
*Nem tudja folytatni, mert Lylina következő megjegyzése már a vérforralóan pimasz kategóriába tartozik. Enyhe hitetlenkedéssel nézi a másikat, ahogy az magától értetődő természetességgel vonja kétségbe bizonyos képességeit, miközben a fekete mén hátáról leugorva kényelmesen nyújtózik egyet.*
- Öreg kopó? *hajol előre kicsit a nyeregben, vészjósló arckifejezéssel. Második pillantásra azonban látszik, hogy ez pont olyan színjáték, mint Lylina tettetett riadalma.* Hm, lehet benne valami. Hiszen miféle vadászeb az, amelyik hagyja futni a zsákmányt? És ennél csak egy rosszabb van: amelyik megtartja magának és nem viszi el a gazdájához.
*Maga is leszáll a tarka kanca nyergéből és pár pillanatig úgy nézi a lányt, mintha most látná életében először. Lám, nem is olyan szende, gyámoltalan teremtés, mint eddig, nyilvánvalóan tévesen, hitte. Ilyen csípős, piszkálódó megjegyzésre nem számított volna. Nem mintha nagyon ellenére lenne, sőt! Nem baj, ha mégsem egy dúsgazdag, elkényeztetett liba, hanem egy talpraesett leányzó.*
- Reméltem, hogy te megmondod. *néz körbe a tisztáson, miután Lylina arról kérdezi, hogy most mi tévők legyenek* Úgy vettem ki, hogy te nem vétenél olyan szörnyű hibát a tájékozódásban, mint én. Vezesd hát az öreg, fogatlan, vaksi kopót!
*Széles mozdulattal mutat körbe a tisztáson, mintegy jelezve, hogy a lányé az irányítás, arra mennek, amerre jónak látja. Illetve ezt próbálja elhitetni, mert arra azért csak tenne valami megjegyzést, ha visszafelé próbálna elindulni. Az túl veszélyes lenne. Azon pedig csak most csodálkozik el, hogy milyen könnyen átvette ezt a bolondozást. Eddig nem volt rá jellemző ez. Talán nem most kéne új szokásokat felvennie.*
*Kicsit fel is horkan a megjegyzésre. Hogy eltévedt volna. Ilyesmiről szó sincs, egyszerűen csak... fogalmazzunk úgy, hogy elnézett egy sarkot. Ez pedig a legjobbakkal is előfordul. De még ezzel sincs semmi komolyabb baj, ezen az úton is el tudják hagyni a várost. Szinte csak a szeme sarkából sandít a másikra és ahogy a zöld szemű félvér kicsit teátrális mozdulattal dörzsöl végig a homlokán, elhúzza a száját. Igyekezne megelőzni a másikat, talán nem kellett volna hagynia, hogy kifejthesse véleményét, de Lylina a gyorsabb.*
- Ezt a kis kitérőt még nem lehet eltévedésnek nevezni. *helyezi helyes megvilágításba a kérdést* Csupán...
*Nem tudja folytatni, mert Lylina következő megjegyzése már a vérforralóan pimasz kategóriába tartozik. Enyhe hitetlenkedéssel nézi a másikat, ahogy az magától értetődő természetességgel vonja kétségbe bizonyos képességeit, miközben a fekete mén hátáról leugorva kényelmesen nyújtózik egyet.*
- Öreg kopó? *hajol előre kicsit a nyeregben, vészjósló arckifejezéssel. Második pillantásra azonban látszik, hogy ez pont olyan színjáték, mint Lylina tettetett riadalma.* Hm, lehet benne valami. Hiszen miféle vadászeb az, amelyik hagyja futni a zsákmányt? És ennél csak egy rosszabb van: amelyik megtartja magának és nem viszi el a gazdájához.
*Maga is leszáll a tarka kanca nyergéből és pár pillanatig úgy nézi a lányt, mintha most látná életében először. Lám, nem is olyan szende, gyámoltalan teremtés, mint eddig, nyilvánvalóan tévesen, hitte. Ilyen csípős, piszkálódó megjegyzésre nem számított volna. Nem mintha nagyon ellenére lenne, sőt! Nem baj, ha mégsem egy dúsgazdag, elkényeztetett liba, hanem egy talpraesett leányzó.*
- Reméltem, hogy te megmondod. *néz körbe a tisztáson, miután Lylina arról kérdezi, hogy most mi tévők legyenek* Úgy vettem ki, hogy te nem vétenél olyan szörnyű hibát a tájékozódásban, mint én. Vezesd hát az öreg, fogatlan, vaksi kopót!
*Széles mozdulattal mutat körbe a tisztáson, mintegy jelezve, hogy a lányé az irányítás, arra mennek, amerre jónak látja. Illetve ezt próbálja elhitetni, mert arra azért csak tenne valami megjegyzést, ha visszafelé próbálna elindulni. Az túl veszélyes lenne. Azon pedig csak most csodálkozik el, hogy milyen könnyen átvette ezt a bolondozást. Eddig nem volt rá jellemző ez. Talán nem most kéne új szokásokat felvennie.*
5046. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-01 13:05:11
Üzenet elküldve: 2017-04-01 13:05:11
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Chetro//
*Hűségesen, s minden gyanúját hátrahagyva követi vezetőjét. Eszébe sem jutna, hogy Chetronak gőze sincs arról, hogy merre is tartanak. Hisz a józan észt használva, abból indul ki, hogy nem olyan nehéz eszközökkel sikerült a férfinak rá akadnia. Annak ellenére, hogy ő is ismeretlen vizekre evezett, miközben városról városra követte a nőt.
Amint a férfi felhívja a figyelmét a tisztás szépségére le is fékezi lovát, hogy alaposabban körbenézhessen. Valóban gyönyörű hely, békés és tiszta, s ezt muszáj meg is mosolyognia. Egy ilyen hely kéne neki a későbbi életéhez. Elrejtve a tömegtől, csendes, nyugodt és gyönyörű.*
- Valóban az! Olyan... *Álmatag sóhajjal billenti félre a fejét és smaragd szemeit a férfira emeli. Fejében erősen gondolkodik a szón, amivel leírhatná egyenesen milyennek is gondolja ezt a környezetet, de végül csak rábólint, s vállait megvonva fordul ismét másfelé.* békés.
*Fejezi végül be ilyen egyszerű szóval, majd ismét megindítja lovát, hogy útitársa mellé léptessen. De ám hamar el is száll belőle minden nyugalom, ahogy Chetro színt vall. Elképedve néz fel rá, majd kínjában nyögve masszíroz a homlokára. Ekkorát még életében nem tévedett. A nagy nyomkövető kopójának fogalma sincs, hogy merre kell menni, talán az sincs meg, hogy egyáltalán hol járnak. Bár az azért halovány reménnyel tölti el, hogy annyit sejt lovagja, hogy hol rontotta el az útvonalat.*
- Szóval, ha jól értem eltévedtünk.
*Veszi fel ismét a semleges arckifejezést, ahogy íriszeit újfent a férfira emeli. Nehezére esik, hogy azt ne mosolyogja meg, hogy egyenes utat kapott véleményes csípős kifejtésére. Hogy efféle kegyet megtagadjon? Visszautasítsa az újabb piszkálódás lehetőségét? Lylinát nem olyan fából faragták, de van, amikor a szótlanság és bizonyos arckifejezések, gesztikulálások jobban megsegítik. Így hát először csak kajánul elvigyorodik, miközben megigazgatja magát a nyeregben.*
- Ugyan kedvesem. Nem te vagy az első ember, aki eltéved ismeretlen vizeken.
*Legyintget is, ahogy arca visszakomolyodik. Persze belül kuncog és már előre élvezi megjegyzéseinek hatását.*
- Előbb utóbb minden öreg kopót nyugdíjba küldenek, ha már elveszítette a szaglását.
*Kuncog fel, majd hirtelen mű riadtan kapja vissza a férfira a tekintetét.*
- Talán más képességedet is elveszítetted már. Lehet, hogy ez a kis eltévelygés csak a kezdet.
*Kapja is szája elé a kezét, majd a nyeregből lehuppanva nyújtóztatja ki kissé elgémberedett tagjait. Egy ideig még csendben elmélázik, hagyva, hogy a mondottak alaposan célba érjenek, majd kuncogva vonja meg a vállait.*
- Akárhogy is, kalandozni indultunk. Annak pedig ez is a velejárója. Nincs kaland eltévedés nélkül.
*Zárja is le egyelőre a témát, majd ismételten nagyot nyújtózva ropogtatja ki megkínzott csontjait.*
- Na, de a lényeg. Most akkor hogyan tovább?
*Hűségesen, s minden gyanúját hátrahagyva követi vezetőjét. Eszébe sem jutna, hogy Chetronak gőze sincs arról, hogy merre is tartanak. Hisz a józan észt használva, abból indul ki, hogy nem olyan nehéz eszközökkel sikerült a férfinak rá akadnia. Annak ellenére, hogy ő is ismeretlen vizekre evezett, miközben városról városra követte a nőt.
Amint a férfi felhívja a figyelmét a tisztás szépségére le is fékezi lovát, hogy alaposabban körbenézhessen. Valóban gyönyörű hely, békés és tiszta, s ezt muszáj meg is mosolyognia. Egy ilyen hely kéne neki a későbbi életéhez. Elrejtve a tömegtől, csendes, nyugodt és gyönyörű.*
- Valóban az! Olyan... *Álmatag sóhajjal billenti félre a fejét és smaragd szemeit a férfira emeli. Fejében erősen gondolkodik a szón, amivel leírhatná egyenesen milyennek is gondolja ezt a környezetet, de végül csak rábólint, s vállait megvonva fordul ismét másfelé.* békés.
*Fejezi végül be ilyen egyszerű szóval, majd ismét megindítja lovát, hogy útitársa mellé léptessen. De ám hamar el is száll belőle minden nyugalom, ahogy Chetro színt vall. Elképedve néz fel rá, majd kínjában nyögve masszíroz a homlokára. Ekkorát még életében nem tévedett. A nagy nyomkövető kopójának fogalma sincs, hogy merre kell menni, talán az sincs meg, hogy egyáltalán hol járnak. Bár az azért halovány reménnyel tölti el, hogy annyit sejt lovagja, hogy hol rontotta el az útvonalat.*
- Szóval, ha jól értem eltévedtünk.
*Veszi fel ismét a semleges arckifejezést, ahogy íriszeit újfent a férfira emeli. Nehezére esik, hogy azt ne mosolyogja meg, hogy egyenes utat kapott véleményes csípős kifejtésére. Hogy efféle kegyet megtagadjon? Visszautasítsa az újabb piszkálódás lehetőségét? Lylinát nem olyan fából faragták, de van, amikor a szótlanság és bizonyos arckifejezések, gesztikulálások jobban megsegítik. Így hát először csak kajánul elvigyorodik, miközben megigazgatja magát a nyeregben.*
- Ugyan kedvesem. Nem te vagy az első ember, aki eltéved ismeretlen vizeken.
*Legyintget is, ahogy arca visszakomolyodik. Persze belül kuncog és már előre élvezi megjegyzéseinek hatását.*
- Előbb utóbb minden öreg kopót nyugdíjba küldenek, ha már elveszítette a szaglását.
*Kuncog fel, majd hirtelen mű riadtan kapja vissza a férfira a tekintetét.*
- Talán más képességedet is elveszítetted már. Lehet, hogy ez a kis eltévelygés csak a kezdet.
*Kapja is szája elé a kezét, majd a nyeregből lehuppanva nyújtóztatja ki kissé elgémberedett tagjait. Egy ideig még csendben elmélázik, hagyva, hogy a mondottak alaposan célba érjenek, majd kuncogva vonja meg a vállait.*
- Akárhogy is, kalandozni indultunk. Annak pedig ez is a velejárója. Nincs kaland eltévedés nélkül.
*Zárja is le egyelőre a témát, majd ismételten nagyot nyújtózva ropogtatja ki megkínzott csontjait.*
- Na, de a lényeg. Most akkor hogyan tovább?
5045. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-01 09:09:07
Üzenet elküldve: 2017-04-01 09:09:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 390
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Néző//
*A beszédek elhangzanak és a doktor nincs elragadtatva. Jelölt jelölt után, nemes, közember szegény és szerzetes mindenféle van a palettán. Ami még nem teljesen világos a doktor számára, hogy a jelöltek egy része minek beszél a nép irányába. Talán valami közfelkiáltásra lesz valaki tanácsos? Vagy esetleg a nép majd kézfeltétellel dönti el. Nem valószínű. A legvalószínűbb, hogy a főtanács választ. Akkor meg minek a néphez beszélni? Furcsa egy kampány főleg azért mert a jelöltek bizonyos része nem igazán tudja mit és hogyan kell. Ezért igen unalmas előadások részese. Aki nem önmaga érdemeit sorolja az azt mondja el miben alkalmatlan. ez erősen szánalmas, hiszen ha azt vesszük akkor ez az alkalom pontosan az alkalmasság próbája, így hosszasan sorolni miért alkalmatlan az nem épp célravezető. Ennek ellenére legalább megtudja Kagan, Worenth és Lorew életútját. Ez legalább hasznos információ. Miután a jelöltek többsége leszerepelt, végre egy érdekes ember lép porondra. Egy Nestar nevű. Hallomásból ismeri, és tudja, hogy egy alkimista, aki nagy megbecsülésnek örvend a térségben. A mondandója felkelti a doktor figyelmét, hiszen a gyógyászatról kezd beszélni. Viszont amit hall az lesújtó. Olcsón? A közembernek? Miféle gyógyítás ez. Bizonyosan nem orvoslás, hiszen akkor nem mondana ilyeneket. Az egészség és a gyógyászati kezelések azokat illetik akik a megfelelő árat megfizetik. Ha túl olcsó valami, akkor azzal a munka értékét degradáljuk le. Érdekes a téma és egyszer szívesen elbeszélgetne erről az alkimistával. Majd tovább figyeli az eseményeket, hátha más is végre beszélni fog bizonyos szakmákról. Végtére is csak Nestar volt az, aki szakpolitikai kérdéseket feszegetett. Mindenki más csak magáról, vagy általános tervekről fecsegett, amely alapján nem derül ki, hogy alkalmas e bármire is.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:12:36, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Néző//
*A beszédek elhangzanak és a doktor nincs elragadtatva. Jelölt jelölt után, nemes, közember szegény és szerzetes mindenféle van a palettán. Ami még nem teljesen világos a doktor számára, hogy a jelöltek egy része minek beszél a nép irányába. Talán valami közfelkiáltásra lesz valaki tanácsos? Vagy esetleg a nép majd kézfeltétellel dönti el. Nem valószínű. A legvalószínűbb, hogy a főtanács választ. Akkor meg minek a néphez beszélni? Furcsa egy kampány főleg azért mert a jelöltek bizonyos része nem igazán tudja mit és hogyan kell. Ezért igen unalmas előadások részese. Aki nem önmaga érdemeit sorolja az azt mondja el miben alkalmatlan. ez erősen szánalmas, hiszen ha azt vesszük akkor ez az alkalom pontosan az alkalmasság próbája, így hosszasan sorolni miért alkalmatlan az nem épp célravezető. Ennek ellenére legalább megtudja Kagan, Worenth és Lorew életútját. Ez legalább hasznos információ. Miután a jelöltek többsége leszerepelt, végre egy érdekes ember lép porondra. Egy Nestar nevű. Hallomásból ismeri, és tudja, hogy egy alkimista, aki nagy megbecsülésnek örvend a térségben. A mondandója felkelti a doktor figyelmét, hiszen a gyógyászatról kezd beszélni. Viszont amit hall az lesújtó. Olcsón? A közembernek? Miféle gyógyítás ez. Bizonyosan nem orvoslás, hiszen akkor nem mondana ilyeneket. Az egészség és a gyógyászati kezelések azokat illetik akik a megfelelő árat megfizetik. Ha túl olcsó valami, akkor azzal a munka értékét degradáljuk le. Érdekes a téma és egyszer szívesen elbeszélgetne erről az alkimistával. Majd tovább figyeli az eseményeket, hátha más is végre beszélni fog bizonyos szakmákról. Végtére is csak Nestar volt az, aki szakpolitikai kérdéseket feszegetett. Mindenki más csak magáról, vagy általános tervekről fecsegett, amely alapján nem derül ki, hogy alkalmas e bármire is.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2017.04.03 17:12:36, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
5044. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-04-01 02:24:09
Üzenet elküldve: 2017-04-01 02:24:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 104
Játékstílus: Megfontolt
//Kampány//
//Jelöltek//
*Úgy látszik Qeron olvasta a jelöltek rendjét és a beszédjében ki is használta a lehetőséget kitekintgetésre. Egy bólintással megköszöni és előre sajnálja, hogy ő nem fogja visszaköszönteni. Mert a beszédében sok minden lesz, de köszönet csak elvétve.*
-Üdvözlöm önöket, a nevem Nestar Erefiz és tehetnek egy szívességet maguknak azzal, hogy ezt megjegyzik.
*Komoly, de nem indulatos hangnemmel nyit, egy kisebb szünet, hogy a közönség alkalmazkodjon, mivel ennél kedvesebb nem lesz.*
-A város iránti több évtizedes munkálataimat megpróbáltam pontokba szedni, de ezekkel most nem untatok senkit és csak pár lényegeset emelnék ki. Gyógyászati szinten már a szilánkosra tört lábat vagy komolyabb, akár a halálos sebeket is pillanatok alatt rendbe lehet hozni, ezen túl a mérgek és káros anyagok összes fajtáját azonnal kimosni a szervezetből. Felfedeztem, lejegyeztem és mindenki számára hozzáférhetővé tettem. Egy közepes képességű italkeverőnek sem okozna gondot, de jómagam folyamatosan állok a város rendelkezésére, bár szomorú tapasztalatom, hogy hiába a felajánlás, vész esetén a földszeglet másik felére kell utaznom azért, hogy ebben pártfogókra találjak. Innen is köszönöm a Thargodar törzsnek a vendéglátást és együttműködést. A városi kereskedőknek meg azt, hogy ilyen egyszerűen, de hatékonyan döngölték a földbe az eredményeimet, miként elérhetetlenné tették a város lakói számára.
*Kisebb szünet, ahogy rosszindulatba váltott a monológja. Véget nem ér, csak mérsékli magát, amire szükség is lesz. Nem akar gyalázkodni.*
-Mert, ha a szántáson dolgozó paraszt úgy gondolja, hogy a szilánkosra tört lába már több, mint kényelmetlen, egy félezer aranyas szerrel gáláns segítségére lesznek. Egyébként a háza kerül ennyibe, ami végül is az élete munkája volt. Legfeljebb elküldik melegebb éghajlatra, hogy minek élsz, ha nem tudod megfizetni.
*Ezzel véleménye szerint bebetonozta, hogy a tanácsnok kereskedők közül senki sem fog már a véleménye mögé állni, de ideje volt, hogy pár ellenséget bezsebeljen. Úgy se nekik beszél.*
-Meg lehetne-e mondani ennek a szerencsétlennek, hogy ezt félszáz aranyból is megoldhatná? Meg, csak akkor miből kellene hizlalni a százhuszadik disznót és hogy adjunk selyempokrócot a tizenharmadik telivérre. Hisz, ha az úr és a pór is csak ötven aranyat fizet, akkor az csak a töredéke, mintha a nemest jól megsarcolják, mert a vagyonost van miből megkopasztani, a többi meg pusztuljon. És ettől se a címük, se a rangjuk nem védi meg, legfeljebb, ha nem mernek megbetegedni vagy megsérülni. Skandalum, abszurdum, szégyen és még sem szabadulunk tőle. Tudós főként nem hajszoltam a hatalmat, hogy az akaratomnak ebben súlya legyen. És nem szolgálhatok egyszerű válaszokkal sem, minthogy, ha megválasztanak, akkor tisztes áron lehet majd tisztes és megbízható gyógyászathoz jutni. Mert nem, még tizennégyen fognak ott ülni és nekem csak egy főnyi szavam lesz, beadhatom a javaslatot, de nem nyomhatom át. És magam is ki vagyok szolgáltatva annak, hogy annyiért vegyek, amennyiért eladnak nekem. Annyit tehetek, hogy megmutatom, amit eddig nem láttak és azt, mit lehetne tenni. Az utóbbit magyarázni sem kell, ez a gyakorlat uzsora, tisztességtelen vagyonosodás, ami, papíron, törvénytelen. Jó lenne, ha a gyakorlatban is az lenne. Én mindent megtettem, amit tudtam és, ha kapok hozzá teret a tanácsban, többet is tudok. De, ez csak akkor nem mehet tovább, ha egyet tudunk érteni abban, hogy ez így nem mehet tovább. Remélem képesek vagyunk rá. Köszöntem a figyelmüket.
*És, ha véletlenül még sem kapna a hátába egy íjászsortüzet, akkor visszaül a helyére.*
//Jelöltek//
*Úgy látszik Qeron olvasta a jelöltek rendjét és a beszédjében ki is használta a lehetőséget kitekintgetésre. Egy bólintással megköszöni és előre sajnálja, hogy ő nem fogja visszaköszönteni. Mert a beszédében sok minden lesz, de köszönet csak elvétve.*
-Üdvözlöm önöket, a nevem Nestar Erefiz és tehetnek egy szívességet maguknak azzal, hogy ezt megjegyzik.
*Komoly, de nem indulatos hangnemmel nyit, egy kisebb szünet, hogy a közönség alkalmazkodjon, mivel ennél kedvesebb nem lesz.*
-A város iránti több évtizedes munkálataimat megpróbáltam pontokba szedni, de ezekkel most nem untatok senkit és csak pár lényegeset emelnék ki. Gyógyászati szinten már a szilánkosra tört lábat vagy komolyabb, akár a halálos sebeket is pillanatok alatt rendbe lehet hozni, ezen túl a mérgek és káros anyagok összes fajtáját azonnal kimosni a szervezetből. Felfedeztem, lejegyeztem és mindenki számára hozzáférhetővé tettem. Egy közepes képességű italkeverőnek sem okozna gondot, de jómagam folyamatosan állok a város rendelkezésére, bár szomorú tapasztalatom, hogy hiába a felajánlás, vész esetén a földszeglet másik felére kell utaznom azért, hogy ebben pártfogókra találjak. Innen is köszönöm a Thargodar törzsnek a vendéglátást és együttműködést. A városi kereskedőknek meg azt, hogy ilyen egyszerűen, de hatékonyan döngölték a földbe az eredményeimet, miként elérhetetlenné tették a város lakói számára.
*Kisebb szünet, ahogy rosszindulatba váltott a monológja. Véget nem ér, csak mérsékli magát, amire szükség is lesz. Nem akar gyalázkodni.*
-Mert, ha a szántáson dolgozó paraszt úgy gondolja, hogy a szilánkosra tört lába már több, mint kényelmetlen, egy félezer aranyas szerrel gáláns segítségére lesznek. Egyébként a háza kerül ennyibe, ami végül is az élete munkája volt. Legfeljebb elküldik melegebb éghajlatra, hogy minek élsz, ha nem tudod megfizetni.
*Ezzel véleménye szerint bebetonozta, hogy a tanácsnok kereskedők közül senki sem fog már a véleménye mögé állni, de ideje volt, hogy pár ellenséget bezsebeljen. Úgy se nekik beszél.*
-Meg lehetne-e mondani ennek a szerencsétlennek, hogy ezt félszáz aranyból is megoldhatná? Meg, csak akkor miből kellene hizlalni a százhuszadik disznót és hogy adjunk selyempokrócot a tizenharmadik telivérre. Hisz, ha az úr és a pór is csak ötven aranyat fizet, akkor az csak a töredéke, mintha a nemest jól megsarcolják, mert a vagyonost van miből megkopasztani, a többi meg pusztuljon. És ettől se a címük, se a rangjuk nem védi meg, legfeljebb, ha nem mernek megbetegedni vagy megsérülni. Skandalum, abszurdum, szégyen és még sem szabadulunk tőle. Tudós főként nem hajszoltam a hatalmat, hogy az akaratomnak ebben súlya legyen. És nem szolgálhatok egyszerű válaszokkal sem, minthogy, ha megválasztanak, akkor tisztes áron lehet majd tisztes és megbízható gyógyászathoz jutni. Mert nem, még tizennégyen fognak ott ülni és nekem csak egy főnyi szavam lesz, beadhatom a javaslatot, de nem nyomhatom át. És magam is ki vagyok szolgáltatva annak, hogy annyiért vegyek, amennyiért eladnak nekem. Annyit tehetek, hogy megmutatom, amit eddig nem láttak és azt, mit lehetne tenni. Az utóbbit magyarázni sem kell, ez a gyakorlat uzsora, tisztességtelen vagyonosodás, ami, papíron, törvénytelen. Jó lenne, ha a gyakorlatban is az lenne. Én mindent megtettem, amit tudtam és, ha kapok hozzá teret a tanácsban, többet is tudok. De, ez csak akkor nem mehet tovább, ha egyet tudunk érteni abban, hogy ez így nem mehet tovább. Remélem képesek vagyunk rá. Köszöntem a figyelmüket.
*És, ha véletlenül még sem kapna a hátába egy íjászsortüzet, akkor visszaül a helyére.*
5043. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-03-31 22:15:44
Üzenet elküldve: 2017-03-31 22:15:44
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Nézők//
//Hrothi, Nino, Syvyan és még aki ott van//
*Hrothgaar válasza és nosztalgikus arckifejezése megmosolyogtatja. Szereti az ilyen pillanatokat. Ezért is szereti a kissé csavart kérdéseket. Az őszinte reakciók mindig is sokat fognak érni. Ahogy az az idegen férfi is köszönt neki, de ha már itt tartunk, őszinte reakciónak tudja be a nagyérdemű Hadúr biccentését is. Ki gondolta volna, hogy pont őt fogja kiszúrni ebben a nagy tömegben? Ez igazán jól esik a lánynak, hiszen ha körbe tekint maga körül, nálánál sokkal előkelőbb és elegánsabb asszonynép forgolódik a nemes urak tiszteletére.*
~Elnézve őket, valóban régóta ismerhetik egymást. Már ami a korukat illeti.~
*Fut végig Fibienne agyán ez a gondolat, de tudja jól, hogy az elfeken kívül egy nép sem szeret a korával dicsekedni.
Ekkor új személlyel bővül csoportosulásuk, még ha csupán rövid időre is. Itt mindenki olyan illedelmes! A mennykő bele! Csoda, hogy még bele nem pirult!*
- Nagyon örvendek.
*Hajtja meg ő is fejét, amolyan hosszabb biccentésképpen, mint azt ahogy a többi rangosabb nőtől látta a tisztáson. Nem biztos, hogy neki ezt így illik, de üsse kő, ebben aztán nem marad alul.*
- Ki tudja, lehet, hogy a szakáll teszi.
*Vág egy pillanatra eltűnődő képet, majd halkan belenevet a gondolatba. Jó hangulatú társaságnak ígérkezik, bár a beszédekkel mindenképpen számolniuk kell. A várakozásoknak egy új figura érkezése vet véget. Kiáll a nép elé, bemutatkozik, rövid beszéd és már tovább is adja a szót.
Fibienne is elhalkul, s nem csak azért mert a vörös törp felszólította erre, hanem mert valóban érdekli ki milyen fán termett.
Az első beszéd például rendkívül hatásos. Egyszerű, de van egyfajta gördülékeny tempója ami az érdemek felsorolásához kifejezetten jól passzol. Bár az is egyértelmű, hogy büszke emberről van szó.*
~Vajon szereti is a feleségét?~
*Hülye gondolat, de valami miatt ez jutott először az eszébe, ahogyan az asztaloknál várakozó Szellemjáróra pillant.
Aztán ennek is vége és jön a többi beszéd. Egy mágus, szintén nagy érdemekkel és sok sok szóval, egy érdekes szerzetes, majd Ryrr. Rá kifejezetten kíváncsi, de mikor az ő beszéde is véget ér, enyhén elhúzza a száját. Ezzel nem jutott közelebb ahhoz, hogy kiderítse, ki is ő valójában, de a semminél jobb.*
- Kíváncsi lennék mi alapján is választ majd a Nagytanács.
*Pillant Nino és Hrothgaar irányába.*
- Elég széles a választék.
*Ez most úgy hangozhatott, mintha csak a vasárnapi ebéd hozzávalóihoz válogatnának zöldségeket. Apró mosoly bújik meg a gondolatra a szája csücskében.
Még néhány hősies megváltó szónoklat és kész is a leves. A kérdés inkább az, ki fog benne megfőni.*
//Nézők//
//Hrothi, Nino, Syvyan és még aki ott van//
*Hrothgaar válasza és nosztalgikus arckifejezése megmosolyogtatja. Szereti az ilyen pillanatokat. Ezért is szereti a kissé csavart kérdéseket. Az őszinte reakciók mindig is sokat fognak érni. Ahogy az az idegen férfi is köszönt neki, de ha már itt tartunk, őszinte reakciónak tudja be a nagyérdemű Hadúr biccentését is. Ki gondolta volna, hogy pont őt fogja kiszúrni ebben a nagy tömegben? Ez igazán jól esik a lánynak, hiszen ha körbe tekint maga körül, nálánál sokkal előkelőbb és elegánsabb asszonynép forgolódik a nemes urak tiszteletére.*
~Elnézve őket, valóban régóta ismerhetik egymást. Már ami a korukat illeti.~
*Fut végig Fibienne agyán ez a gondolat, de tudja jól, hogy az elfeken kívül egy nép sem szeret a korával dicsekedni.
Ekkor új személlyel bővül csoportosulásuk, még ha csupán rövid időre is. Itt mindenki olyan illedelmes! A mennykő bele! Csoda, hogy még bele nem pirult!*
- Nagyon örvendek.
*Hajtja meg ő is fejét, amolyan hosszabb biccentésképpen, mint azt ahogy a többi rangosabb nőtől látta a tisztáson. Nem biztos, hogy neki ezt így illik, de üsse kő, ebben aztán nem marad alul.*
- Ki tudja, lehet, hogy a szakáll teszi.
*Vág egy pillanatra eltűnődő képet, majd halkan belenevet a gondolatba. Jó hangulatú társaságnak ígérkezik, bár a beszédekkel mindenképpen számolniuk kell. A várakozásoknak egy új figura érkezése vet véget. Kiáll a nép elé, bemutatkozik, rövid beszéd és már tovább is adja a szót.
Fibienne is elhalkul, s nem csak azért mert a vörös törp felszólította erre, hanem mert valóban érdekli ki milyen fán termett.
Az első beszéd például rendkívül hatásos. Egyszerű, de van egyfajta gördülékeny tempója ami az érdemek felsorolásához kifejezetten jól passzol. Bár az is egyértelmű, hogy büszke emberről van szó.*
~Vajon szereti is a feleségét?~
*Hülye gondolat, de valami miatt ez jutott először az eszébe, ahogyan az asztaloknál várakozó Szellemjáróra pillant.
Aztán ennek is vége és jön a többi beszéd. Egy mágus, szintén nagy érdemekkel és sok sok szóval, egy érdekes szerzetes, majd Ryrr. Rá kifejezetten kíváncsi, de mikor az ő beszéde is véget ér, enyhén elhúzza a száját. Ezzel nem jutott közelebb ahhoz, hogy kiderítse, ki is ő valójában, de a semminél jobb.*
- Kíváncsi lennék mi alapján is választ majd a Nagytanács.
*Pillant Nino és Hrothgaar irányába.*
- Elég széles a választék.
*Ez most úgy hangozhatott, mintha csak a vasárnapi ebéd hozzávalóihoz válogatnának zöldségeket. Apró mosoly bújik meg a gondolatra a szája csücskében.
Még néhány hősies megváltó szónoklat és kész is a leves. A kérdés inkább az, ki fog benne megfőni.*
5042. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-03-31 19:34:32
Üzenet elküldve: 2017-03-31 19:34:32
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 124
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Kampány//
//Jelöltek//
*Kifürkészhetetlen arccal, érdeklődő türelemmel hallgat végig mindenkit aki előtte szót kap az emelvényen. Ha esetleg a többség tapsol, akkor ő is, de nem viszi túlzásba, csak amennyire az illem megköveteli. Szándékosan nincs az első vállalkozók között, szeretné hallani a többiek mondanivalóját, megismerni az ismeretleneket, akik szép sorban ki is mennek előtte. Lorew nevének hallatán kicsit felszökik a szemöldöke, hallott róla már egy-két érdekeset, de hamar rendezi ábrázatát. Nestarról sem tud sokkal többet, ismeri arcról és névről ahogy az össze híresebb nemesi ház tagjait, de róla legalább azt tudja hogy kicsoda és micsoda, utolsó pedig nem szeretne lenni, így már Ryrros első lépéseinél eltökéli magában, hogy ha elindul lefelé akkor ő követi majd a sorban. Szépen beszél a félvér, persze mindig mindenbe bele lehetne kötni, éppen ezért szép a politika, és éppen ezért olyan... körülményes. Éppen ezt is tervezi, persze csak mértékkel. Sokan vannak akik csak csendben lavíroznának a sekélyesben, ő inkább más lapokra tesz. Ő nem fog belebájologni a többiek képébe, ő igenis ki fogja mondani azt amit gondol, akkor is ha lesz akinek ez kevésbé tetszik majd. Remélhetőleg olyan is lesz, akinek imponálni fog. Remélhetőleg ők lesznek többségben.
Elismerően biccent Ryrrosnak ahogy elhaladnak egymás mellett miközben felmegy utána az emelvényre. Megérkezvén vár még egy kicsit amíg mindenkitől megkapja a figyelmet, közben szétnéz a tömegen, hátha lát néhány ismerős arcot, végül belekezd. Nem izgul, kicsit sem, neki ez a természetes közege.*
- Tisztelt egybegyűltek!
*Szólal fel végül magabiztosan, hangosan, magára vonni azoknak is a figyelmét akik esetleg még susmorognának.*
- Először is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a városi vezetésnek ezért a lehetőségért.
*A Fő- és Nagytanács asztalai felé fordul, de csak fejével.*
- Nehéz időkön vagyunk túl, talán még nehezebbek jönnek. Én ahogy eddig, továbbra is minden erőmmel azon leszek, hogy Arthenior javát szolgáljam, akár érdemesnek találtattok a posztra, akár nem. Nincs nagyobb megtiszteltetés annál, mint hogy ma itt állhatok előttetek.
*Egy enyhe főhajtással nyomatékosítja az elhangzottakat, majd egy lélegzetvételnyi szünet után visszafordul a nézősereglet felé.*
- Arthenior népe, engedjétek meg, hogy bemutatkozzam! Qeron Sillerforw vagyok, Meropea Sillerforw másodunokatestvére, az Úrnő bizalmas tanácsadója és a Sillerforw Ház szóvivője.
*Egy egészen enyhe szünetet hagy ismét, majd folytatja.*
- Sokan már jól ismertek, Artheniorban nőttem fel, itt éltem az életem veletek. A háborúban nem harcolhattam házam zászlaja alatt, a néhai Nagyúr engem jelölt ki, hogy távollétében a család ügyeit intézzem. Mágikus hatalommal nem rendelkezem, a szakrális tanokban is akad itt nálam hozzáértőbb jelölt, a nagyvilágról sincs annyi személyes tapasztalatom, mint amennyivel az előttem szóló büszkélkedhet és az alkímiában sem jeleskedem úgy, mint aki utánam fog bemutatkozni.
*Itt tekintetét Nestar felé fordítja egy baráti mosoly kíséretében, majd egy rövid szünet után ismét a néphez intézi szavait.*
- Nem vagyok se hadvezér, se tudós ember, az én napjaim azzal telnek, hogy diplomáciai úton keresek megoldásokat egy jobb jövő reményében. Félreértés ne essék, szakértőkre, hadseregre, katonai kiválóságokra is szükség van. Azt hiszem az egész város nevében beszélek amikor azt mondom, hogy rendkívül hálásak vagyunk Kagan Thargodarnak mindenért amit Arthenior védelmében tett.
*Meg is emeli felé a kezét ahogy megint a Nagytanácsosi asztalhoz fordul, és ha esetleg kisebb üdvrivalgás, tapsolás, éljenzés tör ki akkor azt türelmesen megvárja mielőtt ismét a nép felé fordul.*
- De kinek a javára dönt majd egy messziről jött ember, ha a város és saját népe közül kellene választania?
*Váratlanul komoly szavak a felvezetése után, megint tart is egy szünetet mielőtt folytatja.*
- Dicséretes cél az is, hogy a régmúlt katasztrófái többet ne ismétlődhessenek meg.
*Itt Lorew irányába emeli kezét, de arcát nem fordítja felé.*
- De ettől a szegénynegyed koldusai nem kerülnek tető alá, a háborúban megárvult gyermekek szájába nem kerül több étel.
*Leereszti a kezét, majd folytatja.*
- Szakértőkre szükség van, egy jó vezető pedig tudja mikor kell tőlük segítséget kérnie. De egy jó vezetőnek tovább kell látnia egyszerű céloknál és eszközöknél, egy jó vezetőnek összefüggéseiben kell látnia az összképet. Nem csak nyílt háborúk fenyegetik a várost és a népet. Foglalkozni kell a gazdasággal, a külpolitikával, a bűnözéssel és a korrupcióval, az oktatással és még sok más egyébbel is. A háború sokakat megnyomorított, nem voltunk rá megfelelően felkészülve és mindenképpen fontos, hogy ne kerülhessünk többet ilyen helyzetbe, de a károk és a gazdaság helyreállításával, az általános jóléttel, az életszínvonal emelésével is törődnünk kell. Nekem jelenleg is azzal telnek a napjaim, hogy ezekkel a témákkal foglalkozok, Nagytanácstagként pedig jóval többet tudnék tenni a város érdekében.
*Ismét szünet következik, tekintetét körbejáratja a tömegen, végül egy baráti mosollyal Moonxylwery Dwirinthalenen állapodik meg és az előzőeknél valamivel halkabban, enyhébben szólal meg.*
- Örömmel látom, hogy sok más nemesi ház vezetője is időt tudott szakítani rá, hogy megjelenjen ezen a jeles eseményen.
*Még biccent is egy egészen aprót köszönésképpen, mielőtt elemelné a nőről a szemeit és ismét a néphez fordulna.*
- Kár, hogy nem tartják elég fontosnak ahhoz, hogy személyesen is éljenek a lehetőséggel.
*Csupán rövid szünetnek, kitekintésnek szánta az előbbi két mondatot, ez a hanghordozásán is megmutatkozott, de most megint feljebb emeli a hangját és folytatja a beszédét.*
- Ez a város rendkívül szerencsés, hogy olyan kiválóságokat tudhat maga mellett, mint amilyenek az előttem szólók és az utánam következő úr is. De jól gondoljátok meg, kinek adtok hatalmat a kezébe,
*Csak szemeivel sandít oldalra a vezetőség asztalai felé, csupán ennek a mondatnak az erejéig, utána ismét minden figyelmét a tömegnek szenteli.*
- Mert a ti életetekről, jövőtökről, a ti szeretteitek sorsáról fog majd dönteni.
*Néhány másodpercnyi komoly csend következik, aztán már csak egy dolog marad hátra mielőtt visszamenne a helyére.*
- Köszönöm a figyelmet!
*Egyszerűen, röviden zárja le a monológját, utána pedig teljes nyugalommal visszasétál a helyére.*
//Jelöltek//
*Kifürkészhetetlen arccal, érdeklődő türelemmel hallgat végig mindenkit aki előtte szót kap az emelvényen. Ha esetleg a többség tapsol, akkor ő is, de nem viszi túlzásba, csak amennyire az illem megköveteli. Szándékosan nincs az első vállalkozók között, szeretné hallani a többiek mondanivalóját, megismerni az ismeretleneket, akik szép sorban ki is mennek előtte. Lorew nevének hallatán kicsit felszökik a szemöldöke, hallott róla már egy-két érdekeset, de hamar rendezi ábrázatát. Nestarról sem tud sokkal többet, ismeri arcról és névről ahogy az össze híresebb nemesi ház tagjait, de róla legalább azt tudja hogy kicsoda és micsoda, utolsó pedig nem szeretne lenni, így már Ryrros első lépéseinél eltökéli magában, hogy ha elindul lefelé akkor ő követi majd a sorban. Szépen beszél a félvér, persze mindig mindenbe bele lehetne kötni, éppen ezért szép a politika, és éppen ezért olyan... körülményes. Éppen ezt is tervezi, persze csak mértékkel. Sokan vannak akik csak csendben lavíroznának a sekélyesben, ő inkább más lapokra tesz. Ő nem fog belebájologni a többiek képébe, ő igenis ki fogja mondani azt amit gondol, akkor is ha lesz akinek ez kevésbé tetszik majd. Remélhetőleg olyan is lesz, akinek imponálni fog. Remélhetőleg ők lesznek többségben.
Elismerően biccent Ryrrosnak ahogy elhaladnak egymás mellett miközben felmegy utána az emelvényre. Megérkezvén vár még egy kicsit amíg mindenkitől megkapja a figyelmet, közben szétnéz a tömegen, hátha lát néhány ismerős arcot, végül belekezd. Nem izgul, kicsit sem, neki ez a természetes közege.*
- Tisztelt egybegyűltek!
*Szólal fel végül magabiztosan, hangosan, magára vonni azoknak is a figyelmét akik esetleg még susmorognának.*
- Először is szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a városi vezetésnek ezért a lehetőségért.
*A Fő- és Nagytanács asztalai felé fordul, de csak fejével.*
- Nehéz időkön vagyunk túl, talán még nehezebbek jönnek. Én ahogy eddig, továbbra is minden erőmmel azon leszek, hogy Arthenior javát szolgáljam, akár érdemesnek találtattok a posztra, akár nem. Nincs nagyobb megtiszteltetés annál, mint hogy ma itt állhatok előttetek.
*Egy enyhe főhajtással nyomatékosítja az elhangzottakat, majd egy lélegzetvételnyi szünet után visszafordul a nézősereglet felé.*
- Arthenior népe, engedjétek meg, hogy bemutatkozzam! Qeron Sillerforw vagyok, Meropea Sillerforw másodunokatestvére, az Úrnő bizalmas tanácsadója és a Sillerforw Ház szóvivője.
*Egy egészen enyhe szünetet hagy ismét, majd folytatja.*
- Sokan már jól ismertek, Artheniorban nőttem fel, itt éltem az életem veletek. A háborúban nem harcolhattam házam zászlaja alatt, a néhai Nagyúr engem jelölt ki, hogy távollétében a család ügyeit intézzem. Mágikus hatalommal nem rendelkezem, a szakrális tanokban is akad itt nálam hozzáértőbb jelölt, a nagyvilágról sincs annyi személyes tapasztalatom, mint amennyivel az előttem szóló büszkélkedhet és az alkímiában sem jeleskedem úgy, mint aki utánam fog bemutatkozni.
*Itt tekintetét Nestar felé fordítja egy baráti mosoly kíséretében, majd egy rövid szünet után ismét a néphez intézi szavait.*
- Nem vagyok se hadvezér, se tudós ember, az én napjaim azzal telnek, hogy diplomáciai úton keresek megoldásokat egy jobb jövő reményében. Félreértés ne essék, szakértőkre, hadseregre, katonai kiválóságokra is szükség van. Azt hiszem az egész város nevében beszélek amikor azt mondom, hogy rendkívül hálásak vagyunk Kagan Thargodarnak mindenért amit Arthenior védelmében tett.
*Meg is emeli felé a kezét ahogy megint a Nagytanácsosi asztalhoz fordul, és ha esetleg kisebb üdvrivalgás, tapsolás, éljenzés tör ki akkor azt türelmesen megvárja mielőtt ismét a nép felé fordul.*
- De kinek a javára dönt majd egy messziről jött ember, ha a város és saját népe közül kellene választania?
*Váratlanul komoly szavak a felvezetése után, megint tart is egy szünetet mielőtt folytatja.*
- Dicséretes cél az is, hogy a régmúlt katasztrófái többet ne ismétlődhessenek meg.
*Itt Lorew irányába emeli kezét, de arcát nem fordítja felé.*
- De ettől a szegénynegyed koldusai nem kerülnek tető alá, a háborúban megárvult gyermekek szájába nem kerül több étel.
*Leereszti a kezét, majd folytatja.*
- Szakértőkre szükség van, egy jó vezető pedig tudja mikor kell tőlük segítséget kérnie. De egy jó vezetőnek tovább kell látnia egyszerű céloknál és eszközöknél, egy jó vezetőnek összefüggéseiben kell látnia az összképet. Nem csak nyílt háborúk fenyegetik a várost és a népet. Foglalkozni kell a gazdasággal, a külpolitikával, a bűnözéssel és a korrupcióval, az oktatással és még sok más egyébbel is. A háború sokakat megnyomorított, nem voltunk rá megfelelően felkészülve és mindenképpen fontos, hogy ne kerülhessünk többet ilyen helyzetbe, de a károk és a gazdaság helyreállításával, az általános jóléttel, az életszínvonal emelésével is törődnünk kell. Nekem jelenleg is azzal telnek a napjaim, hogy ezekkel a témákkal foglalkozok, Nagytanácstagként pedig jóval többet tudnék tenni a város érdekében.
*Ismét szünet következik, tekintetét körbejáratja a tömegen, végül egy baráti mosollyal Moonxylwery Dwirinthalenen állapodik meg és az előzőeknél valamivel halkabban, enyhébben szólal meg.*
- Örömmel látom, hogy sok más nemesi ház vezetője is időt tudott szakítani rá, hogy megjelenjen ezen a jeles eseményen.
*Még biccent is egy egészen aprót köszönésképpen, mielőtt elemelné a nőről a szemeit és ismét a néphez fordulna.*
- Kár, hogy nem tartják elég fontosnak ahhoz, hogy személyesen is éljenek a lehetőséggel.
*Csupán rövid szünetnek, kitekintésnek szánta az előbbi két mondatot, ez a hanghordozásán is megmutatkozott, de most megint feljebb emeli a hangját és folytatja a beszédét.*
- Ez a város rendkívül szerencsés, hogy olyan kiválóságokat tudhat maga mellett, mint amilyenek az előttem szólók és az utánam következő úr is. De jól gondoljátok meg, kinek adtok hatalmat a kezébe,
*Csak szemeivel sandít oldalra a vezetőség asztalai felé, csupán ennek a mondatnak az erejéig, utána ismét minden figyelmét a tömegnek szenteli.*
- Mert a ti életetekről, jövőtökről, a ti szeretteitek sorsáról fog majd dönteni.
*Néhány másodpercnyi komoly csend következik, aztán már csak egy dolog marad hátra mielőtt visszamenne a helyére.*
- Köszönöm a figyelmet!
*Egyszerűen, röviden zárja le a monológját, utána pedig teljes nyugalommal visszasétál a helyére.*
5041. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2017-03-31 18:42:07
Üzenet elküldve: 2017-03-31 18:42:07
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Két apróság//
*Ismét tud tisztán gondolkodni, normálisan beszélgetni, úgyhogy végig is gondolja a helyzetet, mit kéne most csinálni.*
-Szerintem még maradhatunk egy darabig. Még egyszer körbenézünk, hátha találunk valamit, aztán indulhatunk. *Akár a tisztáson is lepihenhetne, kellemes meleg van, a fű puha, a levegő tiszta. Csak ledőlne egy fa tövében kezében egy könyvvel, és az egész délutánt eltölthetné. A baj, hogy se könyve, se bátorsága elheveredni egy helyen, ahova bárki bejárat. Mi történik, ha rá támadnak, vagy felkapják a táskáját, és elrohannak? Mire felfogja mi is történt, meg mire feltápászkodik, az illető messze járna drága, telepakolt zsákjával.*
-Hozzá kell szoknia a szemnek. Lehet te is találtál legalább annyit, mint én, de amikor a zöld fűtengerben ki kell szúrni a sötétzöld virágzatú növényeket, az azért nem olyan könnyű a tanulatlan szemeknek. Majd eljövünk párszor együtt, ha találok valamit meg is mutatom neked, hogy lásd is, pontosan mit kell keresned, és néhány alkalom után biztos ügyesebb leszel. *Nem csak vigasztalja a tündért, biztos benne, hogy így lenne, mert vele is ez volt. Kétszer meg kellett néznie, mit kell keresnie, és onnantól kezdve könnyedén észrevette a legapróbb, legészrevehetetlenebb virágocskákat is, amik a bokrok tövében húzták meg magukat.*
-Aztán mehetünk.
*Hogy hova szeretne menni, az már nehezebb kérdés. A könyvtárat most már mindenképpen meg akarja látogatni, Soynara felkeltette az érdeklődését; de ezen kívül másról nem is tud a városban. A fogadó, azt még ismeri, de ennyi.*
-Ezután megnézhetjük a könyvtárat, ahogy terveztük. Olvasgatunk, keresek egy érdekes könyvet, amiből tanulhatok, aztán... aztán nem tudom. Ha nagyon fáradt leszek, lehet inkább visszamennék a fogadóba, kivennék egy szobát, és aludnék egy nagyot, de lehet, hogy semmi bajom nem lesz, és akkor még szívesen mászkálnék a városban veled.
*Mosolyog a tündérre reménykedve, hogy neki sincs ellenére az utóbbi változat.*
*Ismét tud tisztán gondolkodni, normálisan beszélgetni, úgyhogy végig is gondolja a helyzetet, mit kéne most csinálni.*
-Szerintem még maradhatunk egy darabig. Még egyszer körbenézünk, hátha találunk valamit, aztán indulhatunk. *Akár a tisztáson is lepihenhetne, kellemes meleg van, a fű puha, a levegő tiszta. Csak ledőlne egy fa tövében kezében egy könyvvel, és az egész délutánt eltölthetné. A baj, hogy se könyve, se bátorsága elheveredni egy helyen, ahova bárki bejárat. Mi történik, ha rá támadnak, vagy felkapják a táskáját, és elrohannak? Mire felfogja mi is történt, meg mire feltápászkodik, az illető messze járna drága, telepakolt zsákjával.*
-Hozzá kell szoknia a szemnek. Lehet te is találtál legalább annyit, mint én, de amikor a zöld fűtengerben ki kell szúrni a sötétzöld virágzatú növényeket, az azért nem olyan könnyű a tanulatlan szemeknek. Majd eljövünk párszor együtt, ha találok valamit meg is mutatom neked, hogy lásd is, pontosan mit kell keresned, és néhány alkalom után biztos ügyesebb leszel. *Nem csak vigasztalja a tündért, biztos benne, hogy így lenne, mert vele is ez volt. Kétszer meg kellett néznie, mit kell keresnie, és onnantól kezdve könnyedén észrevette a legapróbb, legészrevehetetlenebb virágocskákat is, amik a bokrok tövében húzták meg magukat.*
-Aztán mehetünk.
*Hogy hova szeretne menni, az már nehezebb kérdés. A könyvtárat most már mindenképpen meg akarja látogatni, Soynara felkeltette az érdeklődését; de ezen kívül másról nem is tud a városban. A fogadó, azt még ismeri, de ennyi.*
-Ezután megnézhetjük a könyvtárat, ahogy terveztük. Olvasgatunk, keresek egy érdekes könyvet, amiből tanulhatok, aztán... aztán nem tudom. Ha nagyon fáradt leszek, lehet inkább visszamennék a fogadóba, kivennék egy szobát, és aludnék egy nagyot, de lehet, hogy semmi bajom nem lesz, és akkor még szívesen mászkálnék a városban veled.
*Mosolyog a tündérre reménykedve, hogy neki sincs ellenére az utóbbi változat.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9897-9916