*Úgy érzi muszáj kihevernie a Pegazusban átélt eseményeket, úgyhogy gyorsan el is hagyja az épületet. Valami helyet kell keresnie, ahol kevés az ember, ahol egyedül lehet egy darabig. Tudja is hol is van ez a hely. Gyorsan átvág a piactéren, ahol kissé nagy a tömeg, de sikeresen megérkezik a tisztásra.
Gyakran megfordul erre. Valahogy szereti az itteni csendet, és a friss levegőn lenni. Néha még egy-egy elcsent könyvet is szívesen olvas itt. Most végre megérkezik, és lefekszik a hátára, a magas fűbe, egy fa alá, hogy árnyékban legyen. Egy fűszálat vesz a szájába, és rágcsálni kezdi.
Végre csendben átgondolhatja a nap eseményeit. Azon gondolkozik, hogyan színezhetné ki a történteket, hogy egyrészt ne látszódjon teljesen idótának, másrészt pedig, hogy úgy tűnjön mintha végig tudott volna mindenről. A nagy gondolkodás közben elszunyókált a fa alatt. Arra kel, hogy valami szűnni nem akaróan böködi. *
-Nem mész innen?!
*Pattan fel mérgesen, majd legnagyobb meglepetésére egy szárnyas malaccal néz farkasszemet. *
-Mi a fene?
*Megdörzsöli szemeit, mert attól tart, hogy még mindig álmodik. De nem, a malac még mindig ott van, és egy nagyobb dobozt tart a lábaival, melyen lyukak vanna. Lykrit óvatosan elveszi a dobozt, mely meglepetésére könnyebb, mint gondolta, mire a malac tovább is repül. *
-Hát, láttam ma már furcsább dolgokat is.
*Óvatosan kinyitja a dobozt, majd ijedtében el is dobja azt, mert egy hatalmas rovar repül ki belőle. *
-Áááááá!
*Kiált fel ijedtében, kezeivel védve arcát, készen állva a biztos halálra. De a vég még nem érkezett el. A rovar csak lebeg előtte, és nézi hatalmas szemeivel. Mikor Lykrit rájön, hogy bizony egyelőre még nem fog meghalni, jobban megnézi magának az állatot. *
-Nofene, egy sárkánylégy.
*Állapítja meg az élőlényről. Óvatosan kitartja maga elé jobb karját mire az boldogan rászáll. Lykritnek tetszik a dolog, megsimogatja hát, mire az zümmögő hangot hallat. Rovarhoz képest gyönyörű, éjkék színben csillog. Leerszti karját, mire az állat háromszor körbe repül rajta, majd a vállán foglal helyet. Kissé lehúzza a súlya, lévén, hogy ő maga sem túl magas, de egyelőre nem bánja, hogy a rovar hosszú teste majdnem a fenekéig ér. *
-Hehehe, ott kényelmesebb, mi? Na de hogyan nevezzelek el téged?