//Úton a szépséges, csodálatos, egyetlen Relaelhez//
//És tényleg elindulva//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Bár a mélységi étvágya éppen csillapodott, de Ysanee bizony tudja, hogy mivel hozza meg a férfi kedvét. Az pedig, hogy jól látható módon gondol illetve dolgokra, amikben vélhetően komoly szerepet szán neki, pont ilyen dolog. De szerencséjükre a hideg gondoskodik róla, hogy csillapodjon a férfi vágya, és nem kapja el a tolvajt itt helyben, hogy aztán meghempergesse a hóban. Inkább egy dalon kezdik el törni a fejüket. A feltett kérdésre elgondolkodik, mert nem akar csalódást okozni. *
- Miért pont csecs? * Teszi fel végül a kérdést, és magyarázni is kezdi, hogy ez miért fontos. * Dalokat nem lehet csak úgy írni, hogy fogod a rímeket, meg a jól hangzó sorokat, és kész. Vagyis, persze lehet, de rendkívül amatőr módja ez a művészetnek. Fontos, hogy a szövegnek legyen egy ritmusa, a sorok úgy épüljenek egymásra, ezzel könnyebb rá zenét írni, illetve a bormámoros tömeg könnyebben énekli bármiféle zenei alap nélkül, vagy akár csak tapsolva. * Kezeit ritmusosan összecsapva szemléleti, hogy mire gondol, miközben két egyszerű sort énekel el, az egyik a molnár asszony csöcséről, a másik a lovász pöcséről szól. *
- Érted már, hogy mire gondolok? * Teszi fel a kérdést vigyorogva, remélve, hogy ezek után ennél a rímpárosnál maradnak. *
- Gonosz dolog lenne visszaélj a lehetőséggel, hogy nem hazudhatok, miközben te igen. Csak akkor mennék bele, ha tudnám, hogy te is őszintén válaszolsz a kérdéseimre, de erre hogy tudnálak rávenni? * Pillant a lányra, ahogy átvágnak a havas tisztáson. Sóhajtva pillant az Álomfűz felé, ha jobb lenne az idő, akkor biztos élne a fa adta lehetőséggel, de még Ysanee sem olyan, akiért kockáztatná a biztos tüdőgyulladást. *