Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 459 (9161. - 9180. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
9180. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:56:36
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:56:36
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
- Nincs ellenemre, hogy összebarátkoztok, csak ne makacsolja meg magát, hogy minden fordulónál követel tőlem egy répát, mert akkor elfog hízni.
* Kacag fel újra a lovag, hangja lágy, és inkább könnyed. Feszültség nem-igen jelentkezik az arcán. Igazán nyugodt a lány mellett. Szerencséjükre nem kell sokáig sétálniuk, hogy helyet találjanak a patak partján. Ha oda adja neki a másik, akkor gyorsan leteríti, hogy mihamarabb elkezdhessék az étel szortírozást. Nem is kell füttyenteni Ágas felé, lelkesen indul feléjük, és az ivást abba hagyva, egy kis füvön kezd el rágódni. *
- Megfontolandó, de a mocsárt nem nagyon szeretem. A rozsdásodás veszélye is fenn áll, de a lovagi páncél csak nem szenved el ilyen kárt...
* Egy kicsit elgondolkozva elfoglalja a helyét a takarón, és karjait nyújtja a lány felé. *
- Ülj az ölembe Táni.
* Próbálkozik be egy becenévvel. *
- Sokat gondolkoztam egy Mithril páncélzaton, de még egy gyűrű is ezer arany fölötti árba kerül, ha nem kétezerbe... Nem is tudom elképzelni, hogy egy páncél mennyibe kerülhet...
// Mézes hetek kezdete //
- Nincs ellenemre, hogy összebarátkoztok, csak ne makacsolja meg magát, hogy minden fordulónál követel tőlem egy répát, mert akkor elfog hízni.
* Kacag fel újra a lovag, hangja lágy, és inkább könnyed. Feszültség nem-igen jelentkezik az arcán. Igazán nyugodt a lány mellett. Szerencséjükre nem kell sokáig sétálniuk, hogy helyet találjanak a patak partján. Ha oda adja neki a másik, akkor gyorsan leteríti, hogy mihamarabb elkezdhessék az étel szortírozást. Nem is kell füttyenteni Ágas felé, lelkesen indul feléjük, és az ivást abba hagyva, egy kis füvön kezd el rágódni. *
- Megfontolandó, de a mocsárt nem nagyon szeretem. A rozsdásodás veszélye is fenn áll, de a lovagi páncél csak nem szenved el ilyen kárt...
* Egy kicsit elgondolkozva elfoglalja a helyét a takarón, és karjait nyújtja a lány felé. *
- Ülj az ölembe Táni.
* Próbálkozik be egy becenévvel. *
- Sokat gondolkoztam egy Mithril páncélzaton, de még egy gyűrű is ezer arany fölötti árba kerül, ha nem kétezerbe... Nem is tudom elképzelni, hogy egy páncél mennyibe kerülhet...
9179. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:02:39
Üzenet elküldve: 2022-10-15 18:02:39
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Ágas nagy mohósággal kapkod a finomságok felé, amiket direkt neki készített elő a mai napra. Nevetve kínál neki az almából és a répából is, de későbbre is hagy még. Megvakargatja puha bársonyos orrát és útjára engedi, hogy kedvére ihasson a falatozás után. Segít a cipekedésben is, amíg le nem tudnak ülni egy jó helyre. Ha mást nem, legalább az elemózsiás kosarat viszi a kezében.*
- Gondoltam összebarátkozom vele. Mégiscsak a te legjobb barátod és társad. Tegnap nem tudtam illően megköszöni, hogy engedett felülnöm a hátára.
*Illik megköszönni. Gyalogláb mennek még tovább.*
- Mesélhetek magamról is persze, de szeretem hallgatni a hangod. Viszont keressünk egy helyet a víz közelében. Nehogy kárba vesszen az a sok minden, amivel készültem mára.
*Takaró is akad, amit leteríthetnek a fűre, nehogy kedvese warg bundáján kelljen megint heverniük.*
- Készíthetek neked ruhát, ha gondolod, de ha páncélban jössz, akkor nem gondolnám fontosnak. Amúgy majd tervezünk láposabb részeket is meglátogatni, szóval csak óvatosan a nehéz felszereléssel. Azt viszont nem tudom, hogy jön-e még valaki. Nimeril szervezi a dolgokat, kettőnk között ő a főnök. De nem mondta még, hogy sikerrel járt volna ezen a téren.
// Mézes hetek kezdete //
*Ágas nagy mohósággal kapkod a finomságok felé, amiket direkt neki készített elő a mai napra. Nevetve kínál neki az almából és a répából is, de későbbre is hagy még. Megvakargatja puha bársonyos orrát és útjára engedi, hogy kedvére ihasson a falatozás után. Segít a cipekedésben is, amíg le nem tudnak ülni egy jó helyre. Ha mást nem, legalább az elemózsiás kosarat viszi a kezében.*
- Gondoltam összebarátkozom vele. Mégiscsak a te legjobb barátod és társad. Tegnap nem tudtam illően megköszöni, hogy engedett felülnöm a hátára.
*Illik megköszönni. Gyalogláb mennek még tovább.*
- Mesélhetek magamról is persze, de szeretem hallgatni a hangod. Viszont keressünk egy helyet a víz közelében. Nehogy kárba vesszen az a sok minden, amivel készültem mára.
*Takaró is akad, amit leteríthetnek a fűre, nehogy kedvese warg bundáján kelljen megint heverniük.*
- Készíthetek neked ruhát, ha gondolod, de ha páncélban jössz, akkor nem gondolnám fontosnak. Amúgy majd tervezünk láposabb részeket is meglátogatni, szóval csak óvatosan a nehéz felszereléssel. Azt viszont nem tudom, hogy jön-e még valaki. Nimeril szervezi a dolgokat, kettőnk között ő a főnök. De nem mondta még, hogy sikerrel járt volna ezen a téren.
9178. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-15 10:10:19
Üzenet elküldve: 2022-10-15 10:10:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Vakmerő
-Gyerünk.
*Lapogatja meg a ló szügyét előrehajolva a nyeregben. Hosszan elkísérte a jószág, mióta eljött Artheniorból. Egészen kötődik a mogyoróbarna ménhez. A Városi Őrség legjobb lovához.
A lovak felismerik gazdájukat, s annak hangját is. Épp ezért soha sem nevezte el hátasait. Nem az a szentimentális fajta. Ez itt azonban tűzön s vízen átkísérte. A Kaszárnya istállójából a Kikötőn át, a Füves Puszta gyilkos útvesztőjén keresztül. Megérdemli, hogy nevén nevezze.
Felpillant a jókora fára, ami mellett épp elhaladnak. Tekintetével követi csak a lassan lehulló, sárgálló falevelet.*
-Ősz. *Szólal meg végül morózusan. Sosem volt fantáziája az ilyesmihez.*
-Mit szólsz, Ősz? *Ismét meglapogatja a lovat, mire az válaszul felnyerít.
Ügetésre fogja a mént, s az nem is ellenkezik.
Így érik el a várost. A Városi Őrség egykori parancsnoka, s a Városi Őrség egykori csataménje.*
*Lapogatja meg a ló szügyét előrehajolva a nyeregben. Hosszan elkísérte a jószág, mióta eljött Artheniorból. Egészen kötődik a mogyoróbarna ménhez. A Városi Őrség legjobb lovához.
A lovak felismerik gazdájukat, s annak hangját is. Épp ezért soha sem nevezte el hátasait. Nem az a szentimentális fajta. Ez itt azonban tűzön s vízen átkísérte. A Kaszárnya istállójából a Kikötőn át, a Füves Puszta gyilkos útvesztőjén keresztül. Megérdemli, hogy nevén nevezze.
Felpillant a jókora fára, ami mellett épp elhaladnak. Tekintetével követi csak a lassan lehulló, sárgálló falevelet.*
-Ősz. *Szólal meg végül morózusan. Sosem volt fantáziája az ilyesmihez.*
-Mit szólsz, Ősz? *Ismét meglapogatja a lovat, mire az válaszul felnyerít.
Ügetésre fogja a mént, s az nem is ellenkezik.
Így érik el a várost. A Városi Őrség egykori parancsnoka, s a Városi Őrség egykori csataménje.*
9177. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:36:08
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:36:08
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* A történet csak úgy száll, de miközben száját járatja, látja Tanilla tekintetét, mikor elengedné Ágast... Gyorsan vissza fogja a bestiát, hogy még időben levegyék róla a felszerelést.
Karjai közt cipeli, míg a ló már a vizet nyeli. *
- Eredetileg megverhettek volna könnyedén.
* Folytatja a lovag, de végül Ágas is feladja a türelmi harcot. Amint meglátja a finomságokat a lány kezében, elindul felé, és ha kell a világot is félre tolja értük. *
- Hékás!
* Löki fel majdnem Nilevardot, aki a lelkes ló láttán felkacag, és megpaskolja a nyakát. *
- Ha így folytatod, még a végén jobban megszeret téged, mint engem.
* Nevet fel újra, míg lelkesen ropogtatja a ló az almát. *
- Ha egyszerre támadtak volna nekem, akkor nem sok esélyem lett volna.
* Rázza meg a fejét, de végül egy pillanatra elgondolkozik. ~ Megint sokat beszélek? ~ Az elmélet talán igaz, de az is lehet, hogy a lány nem bánja, ezt csak az idő mondhatja meg, na és persze Tanilla. *
- De mesélj magadról inkább, én már így is eleget beszéltem.
* Szép kis kontra Nilevard! Szép munka! Míg ágas a gyümölcs, és a zöldségekkel foglalkozik, figyelmesen hallgatja a lányt, nem gondolja magát egy cseppet sem érdekesebbnek, mint a másikat. Számára a lovagi lét már olyan természetes, mintha csak lélegezne. *
- Arra gondoltam, hogy majd készíttethetnénk egymásnak valami túra ruhát az útra, bár úgy is páncélban jövök.
* Rántja meg mosolyogva a vállát. *
- A védelmedre szándékozom fókuszálni majd, amúgy... Mellesleg a doktornőn kívül még jön más is? Nem béreltetek testőrséget Artheniorból?
// Mézes hetek kezdete //
* A történet csak úgy száll, de miközben száját járatja, látja Tanilla tekintetét, mikor elengedné Ágast... Gyorsan vissza fogja a bestiát, hogy még időben levegyék róla a felszerelést.
Karjai közt cipeli, míg a ló már a vizet nyeli. *
- Eredetileg megverhettek volna könnyedén.
* Folytatja a lovag, de végül Ágas is feladja a türelmi harcot. Amint meglátja a finomságokat a lány kezében, elindul felé, és ha kell a világot is félre tolja értük. *
- Hékás!
* Löki fel majdnem Nilevardot, aki a lelkes ló láttán felkacag, és megpaskolja a nyakát. *
- Ha így folytatod, még a végén jobban megszeret téged, mint engem.
* Nevet fel újra, míg lelkesen ropogtatja a ló az almát. *
- Ha egyszerre támadtak volna nekem, akkor nem sok esélyem lett volna.
* Rázza meg a fejét, de végül egy pillanatra elgondolkozik. ~ Megint sokat beszélek? ~ Az elmélet talán igaz, de az is lehet, hogy a lány nem bánja, ezt csak az idő mondhatja meg, na és persze Tanilla. *
- De mesélj magadról inkább, én már így is eleget beszéltem.
* Szép kis kontra Nilevard! Szép munka! Míg ágas a gyümölcs, és a zöldségekkel foglalkozik, figyelmesen hallgatja a lányt, nem gondolja magát egy cseppet sem érdekesebbnek, mint a másikat. Számára a lovagi lét már olyan természetes, mintha csak lélegezne. *
- Arra gondoltam, hogy majd készíttethetnénk egymásnak valami túra ruhát az útra, bár úgy is páncélban jövök.
* Rántja meg mosolyogva a vállát. *
- A védelmedre szándékozom fókuszálni majd, amúgy... Mellesleg a doktornőn kívül még jön más is? Nem béreltetek testőrséget Artheniorból?
9176. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:01:41
Üzenet elküldve: 2022-10-14 21:01:41
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Igen, Nilevard határozottan jól néz ki, jó képű fickó, szent igaz. S ma még ahhoz is volt szerencséje, hogy ing nélkül lássa. Ezen az emléken kicsit elmereng és újfent belefeledkezik a kockák számolgatásába. Azt már ott és akkor megfogadta magának, hogy az első bizalmasabb együttlétük során majd málnaszemeket fog csemegézni arról a szépen kidolgozott kockás hasáról, mellkasáról, és. ~Hajaj, elszaladt a fantáziám?!~ Szerencséjére ő ül elől, így kedvese nem láthatja, intenzíven piroslik arca az iménti gondolatoktól.*
- Érdekes és szokatlan látvány. Jobb kedvelem a könnyedebb, kényelmesebb ruhákat. Bele bújok, kibújok és kész. De hallgatlak, mesélj csak.
*Újabb részletet ismerhet meg kedvese múltjából, így apránként kerekebb lesz az egész. Amíg kedvese érkezésének történetét hallgatja, megérkeznek a tisztásra. Segítséggel leszáll Ágas hátáról és segít lepakolni. Legalábbis jó lenne, ha előbb leoldanák róla a dolgaikat, mielőtt még a ló elbandukol inni. Csak így tudja a neki szánt almákból és répából álló csomagocskát elővenni és egy-egy falattal megkínálni. Nem kockacukor, de az alma kimondottan édeskés ízű és lédús.*
- Szóval meg akartak leckéztetni, de pórul jártak és így lettél egy közülük. Hát igen, a látszat nem minden, ahogy a számbéli túlerő sem mindig elég.
*Nilevard már akkor is jól képzett harcos volt, meg tudta védeni magát és szó szerint kiharcolta magának azt, hogy ne vegyék semmibe. Az ő tenyere közben kicsit lucskos lesz, mert egy-egy almát és répát odakínál Ágasnak. Most már csak egy kellemes helyet kell találniuk arra, hogy lepihenhessenek. Vagy sétáljanak még egy ideig.*
// Mézes hetek kezdete //
*Igen, Nilevard határozottan jól néz ki, jó képű fickó, szent igaz. S ma még ahhoz is volt szerencséje, hogy ing nélkül lássa. Ezen az emléken kicsit elmereng és újfent belefeledkezik a kockák számolgatásába. Azt már ott és akkor megfogadta magának, hogy az első bizalmasabb együttlétük során majd málnaszemeket fog csemegézni arról a szépen kidolgozott kockás hasáról, mellkasáról, és. ~Hajaj, elszaladt a fantáziám?!~ Szerencséjére ő ül elől, így kedvese nem láthatja, intenzíven piroslik arca az iménti gondolatoktól.*
- Érdekes és szokatlan látvány. Jobb kedvelem a könnyedebb, kényelmesebb ruhákat. Bele bújok, kibújok és kész. De hallgatlak, mesélj csak.
*Újabb részletet ismerhet meg kedvese múltjából, így apránként kerekebb lesz az egész. Amíg kedvese érkezésének történetét hallgatja, megérkeznek a tisztásra. Segítséggel leszáll Ágas hátáról és segít lepakolni. Legalábbis jó lenne, ha előbb leoldanák róla a dolgaikat, mielőtt még a ló elbandukol inni. Csak így tudja a neki szánt almákból és répából álló csomagocskát elővenni és egy-egy falattal megkínálni. Nem kockacukor, de az alma kimondottan édeskés ízű és lédús.*
- Szóval meg akartak leckéztetni, de pórul jártak és így lettél egy közülük. Hát igen, a látszat nem minden, ahogy a számbéli túlerő sem mindig elég.
*Nilevard már akkor is jól képzett harcos volt, meg tudta védeni magát és szó szerint kiharcolta magának azt, hogy ne vegyék semmibe. Az ő tenyere közben kicsit lucskos lesz, mert egy-egy almát és répát odakínál Ágasnak. Most már csak egy kellemes helyet kell találniuk arra, hogy lepihenhessenek. Vagy sétáljanak még egy ideig.*
9175. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 19:25:38
Üzenet elküldve: 2022-10-14 19:25:38
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Ma?! *Kilált fel árvánk ijedtében még fekvéből is felülve.* Én is ettem már ma. A Kalmárban egész finom a sültkolbász. Ha engem kérdezel, még a tojásnál is jobb reggeli gyanánt. De... *Itt pedig a tatyója tartalmában kezd túrkálni. Ki is veszi belőle a kenyeret, a sajtot és a szárított húst.* ... már tudnék újra enni. Velem tartasz?
*Kérdezi csillogóan kiskutyás kékekkel. Remélve, hogy Myyna is kapható néhány finom falatra. Ha teljesen őszinte akarna lenni, elárulhatná, hogy olyannak feltételezi a lányt, amilyen maga is volt egy éve. Egy koszos utcakölyöknek, aki csupán akkor ehet egyet a hasával, ha sikerült ellopnia valamit. Valamit, ami ér annyit, mint egy kiadós étkezés egy fogadóban. Azért Lily sem több. Ma sem. A piszkos, szakadt ruhában, legalább akkora senki, mint a lány, aki mellette fekszik. Mégsem tud így tekinteni rá. Myyn-át valamiért többnek tekinti magánál. Ő szebb, okosabb és vidámabb, mint bárki, akit valaha látott. Önmagát is beleértve.*
- Kérlek, egyél velem! Egyedül nem olyan jó.
*Nyújtja a már félbe tépett kenyeret Myyna felé. Ha pedig a lány elfogadja, árvánk kiveszi a tőrt, ami eddig az övébe volt tűzve. Nyilván nem ártó szándékkal. Csupán a sajtot is szeretné elfelezni. Ezzel végezvén, a szárított húst is elosztja kettejük között, majd szokásához híven, erőteljes majszolásba kezd.*
- Szóval fogjunk törpét?
*Kérdezi majdnem teli szájjal, végig a lány kékjeit kutatva.*
- Azt leszámítva, hogy ők nagyon erősek, talán ketten sem bírnánk el vele. Én egyet sem látok. Egyébként borotvánk sincs. Vagy nálad van ilyesmi?
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Ma?! *Kilált fel árvánk ijedtében még fekvéből is felülve.* Én is ettem már ma. A Kalmárban egész finom a sültkolbász. Ha engem kérdezel, még a tojásnál is jobb reggeli gyanánt. De... *Itt pedig a tatyója tartalmában kezd túrkálni. Ki is veszi belőle a kenyeret, a sajtot és a szárított húst.* ... már tudnék újra enni. Velem tartasz?
*Kérdezi csillogóan kiskutyás kékekkel. Remélve, hogy Myyna is kapható néhány finom falatra. Ha teljesen őszinte akarna lenni, elárulhatná, hogy olyannak feltételezi a lányt, amilyen maga is volt egy éve. Egy koszos utcakölyöknek, aki csupán akkor ehet egyet a hasával, ha sikerült ellopnia valamit. Valamit, ami ér annyit, mint egy kiadós étkezés egy fogadóban. Azért Lily sem több. Ma sem. A piszkos, szakadt ruhában, legalább akkora senki, mint a lány, aki mellette fekszik. Mégsem tud így tekinteni rá. Myyn-át valamiért többnek tekinti magánál. Ő szebb, okosabb és vidámabb, mint bárki, akit valaha látott. Önmagát is beleértve.*
- Kérlek, egyél velem! Egyedül nem olyan jó.
*Nyújtja a már félbe tépett kenyeret Myyna felé. Ha pedig a lány elfogadja, árvánk kiveszi a tőrt, ami eddig az övébe volt tűzve. Nyilván nem ártó szándékkal. Csupán a sajtot is szeretné elfelezni. Ezzel végezvén, a szárított húst is elosztja kettejük között, majd szokásához híven, erőteljes majszolásba kezd.*
- Szóval fogjunk törpét?
*Kérdezi majdnem teli szájjal, végig a lány kékjeit kutatva.*
- Azt leszámítva, hogy ők nagyon erősek, talán ketten sem bírnánk el vele. Én egyet sem látok. Egyébként borotvánk sincs. Vagy nálad van ilyesmi?
9174. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 16:32:44
Üzenet elküldve: 2022-10-14 16:32:44
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Pucér?
*Szaladnak is fel hamar a szemöldökei, mert a lényeget szokás szerint hamar sikerül kiszűrnie. De mielőtt kiderülne, hogy mit is takar a tisztás által látott pucér testek fogalma inkább legyint egyet, hogy haladjanak tovább. Hiszen valószínűleg fürdőzőkről lehet szó, semmi olyan más undi dologról, amiről ő maga még csak hallott, hogy létezik, de az is elég volt.
Az kicsit elkedvetleníti, hogy a mai nap sem igazán alkalmas arra, hogy megszerezze a főzés tudományát, de ugyebár, ami késik az nem múlik. Amúgy is enélkül is épp elég szórakoztatónak találja Lily társaságát. Ő maga sem tudna visszaemlékezni, hogy mikor volt része hasonszőrű pajtást szerezni, aki még lány is. Mert ugye azok jobban megértik egymást. Hiába imádja Ranent, hiába adná érte az életét, meghát csak ő az egyetlen barátja ez idáig, most jó érzéssel tölti el, hogy egy lány a társasága.*
- Ma ettem.
*Ráz aprót a fején, megerősítve azt, hogy az evés témáját egyelőre el tudja engedni. Így a főzés mellőzése sem hagy benne akkora űrt.
Amikor a lány is megérkezik mellé elmosolyodva fordítja vissza a tekintetét, majd azt a bizonyos konyhafőnök felhőre. Egy ideig hümmögve méregeti, majd vállait megvonva szusszan fel.*
- Inkább olyan, mint egy fenék. Az a dagadt fajta, ami az aranygyűrűs kereskedőknek van. Tudod, amitől viszketni kezd a lábad, hogy de jó lenne egyet belerúgni.
*Vigyorodik el a gondolatra, majd Lily szavaira oldalra is sandít, miközben szemöldökei is magasabbra szaladnak.*
- Hm? *Pislog párat, majd lassan elmosolyodva fordul vissza az ég felé.* Hmmm... Az meg, mint egy vágás utáni csirke. Az a kicsi ott a feje.
*Kuncog fel, ahogy a felhőkre mutogat, aztán dolga végeztével mindkét karját a tarkója alá pakolja. Senki sem lehet a tudója, hogy milyen jövő elé néznek. Talán, ha visszamegy a kikötőbe a következő reggelt sem fogja megérni. Így most neki is jólesik az, hogy hosszú idő óta először lehet ennyire gondtalan.*
- Én is bírlak.
*Válaszolja végül egyszerűen, de őszintén. Az ismerős érzés elgondolkodtatja, mert ő is érez valami furcsa kavargást a pocakjában, ami sem nem az éhség, sem valami gyomorrontás nem lehet. Talán ez a jele annak, hogy ez a találkozás meg lett írva nekik, hisz hasonló körökből származnak. Ha múltjuk még annyira nem is egyforma.*
- Megborotválhatnánk egy törpét.
*Hunyorog elgondolkodva, majd elvigyorodik a kiváló ötletre.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
- Pucér?
*Szaladnak is fel hamar a szemöldökei, mert a lényeget szokás szerint hamar sikerül kiszűrnie. De mielőtt kiderülne, hogy mit is takar a tisztás által látott pucér testek fogalma inkább legyint egyet, hogy haladjanak tovább. Hiszen valószínűleg fürdőzőkről lehet szó, semmi olyan más undi dologról, amiről ő maga még csak hallott, hogy létezik, de az is elég volt.
Az kicsit elkedvetleníti, hogy a mai nap sem igazán alkalmas arra, hogy megszerezze a főzés tudományát, de ugyebár, ami késik az nem múlik. Amúgy is enélkül is épp elég szórakoztatónak találja Lily társaságát. Ő maga sem tudna visszaemlékezni, hogy mikor volt része hasonszőrű pajtást szerezni, aki még lány is. Mert ugye azok jobban megértik egymást. Hiába imádja Ranent, hiába adná érte az életét, meghát csak ő az egyetlen barátja ez idáig, most jó érzéssel tölti el, hogy egy lány a társasága.*
- Ma ettem.
*Ráz aprót a fején, megerősítve azt, hogy az evés témáját egyelőre el tudja engedni. Így a főzés mellőzése sem hagy benne akkora űrt.
Amikor a lány is megérkezik mellé elmosolyodva fordítja vissza a tekintetét, majd azt a bizonyos konyhafőnök felhőre. Egy ideig hümmögve méregeti, majd vállait megvonva szusszan fel.*
- Inkább olyan, mint egy fenék. Az a dagadt fajta, ami az aranygyűrűs kereskedőknek van. Tudod, amitől viszketni kezd a lábad, hogy de jó lenne egyet belerúgni.
*Vigyorodik el a gondolatra, majd Lily szavaira oldalra is sandít, miközben szemöldökei is magasabbra szaladnak.*
- Hm? *Pislog párat, majd lassan elmosolyodva fordul vissza az ég felé.* Hmmm... Az meg, mint egy vágás utáni csirke. Az a kicsi ott a feje.
*Kuncog fel, ahogy a felhőkre mutogat, aztán dolga végeztével mindkét karját a tarkója alá pakolja. Senki sem lehet a tudója, hogy milyen jövő elé néznek. Talán, ha visszamegy a kikötőbe a következő reggelt sem fogja megérni. Így most neki is jólesik az, hogy hosszú idő óta először lehet ennyire gondtalan.*
- Én is bírlak.
*Válaszolja végül egyszerűen, de őszintén. Az ismerős érzés elgondolkodtatja, mert ő is érez valami furcsa kavargást a pocakjában, ami sem nem az éhség, sem valami gyomorrontás nem lehet. Talán ez a jele annak, hogy ez a találkozás meg lett írva nekik, hisz hasonló körökből származnak. Ha múltjuk még annyira nem is egyforma.*
- Megborotválhatnánk egy törpét.
*Hunyorog elgondolkodva, majd elvigyorodik a kiváló ötletre.*
9173. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 15:38:40
Üzenet elküldve: 2022-10-14 15:38:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Elgondolkodva néz végig a lányon mielőtt az ismét a fűben ülve találná magát. A felmerülő lehetőségek hallatán pedig csak mosolyogva vakarja a fejét.*
- Abban biztos vagyok, hogy sokan vedeltek már Lanawin szerte. Még ez a tisztás is látott már ivóversenyt. Ahogy pucér testeket is. Nem lesz ez így jó.
*Huppan le árvánk is Myyna mellé. Töprengve bámul maga elé. Hiszen az képtelenség, hogy két fiatal lány ne találjon ki valami bődületes ostobaságot, amit még senki sem csinált előttük. Ahhoz túlságosan fiatalok, hogy ne vállalják be. Ahhoz meg nem elég tapasztaltak, hogy eszükbe jusson valami. Bár a főzni tanítás elkezdi kapargatni Lily kobakját. Hiszen végre nem elvenne, hanem adna. Ez a lány pedig érdemesnek látszik erre a tudásra. De még egy tábortűz sem áll rendelkezésre, hogy legalább szalonnát süssenek. A szalonnát nem is említve. Ahhoz meg, hogy fűből és napfényből fogyasztható ételt kreáljon, még árvánk sem elég képzett. Még. Ezen van a hangsúly. Csak egy tűzrakó helyet kell csinálnia a romvárosban és sült patkányos pitét fog árulni. Ez már majdnem ugyanaz.*
- Hasznos lenne, az biztos. De hozzávalók és bogrács nélkül, még egy ragu levest sem tudnánk alkotni. Ellenben van sajtom és szárított húsom. Ha megéheznél, szívesen megosztom veled. *Komisz mosolyt vesz fel.* A tegnapom meglepően nyereséges volt. Így vettem egy kevés tartós kaját. És némi gyümölcsöt.
*Mutat az ijesztéshez használt almára. Majd a lány példáját követve, árvánk is vízszintesbe helyezi magát a tisztás ölelésében.*
- Fenéket! Az úgy néz ki, mint az árvaházi konyhafőnök. Alacsony, kopasz, de megvannak a hosszú fülei. Már a nevére sem emlékszem. Pedig nagyon hiányzik a dagadék.
*Hangosan nevet fel. Talán még Lily sem emlékszik rá, mikor lehetett ennyire felszabadult utoljára. A karót nyelt Illidary és az utálatos Syndra óta most érzi először gyereknek magát. Pedig ez az érzés már nem sokáig fogja elkísérni. Ezt felismerve egy hálás pillantást vet a mellette fekvő Myynára.*
- Tudod, nem igazán ismerlek. Ellenben már nagyon bírlak. Van benned valami ismerős, amihez már rég volt szerencsém.
*Ez a rég viszont meglehetősen relatív. Tekintve, hogy Lily nem él túlzottan rég óta. Mégis nosztalgikus érzéseket kelt benne egy hasonszőrű lány, akinek a szája is olyan szabad, mint árvánké. Most. Itt a fűben heverve érzi magát a legjobban. Talán évek óta. Lehet, hogy nem csinálnak semmi különlegeset, számára mégis élvezetes ez a beszélgetés. Ám, ami késik, nem múlik.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Elgondolkodva néz végig a lányon mielőtt az ismét a fűben ülve találná magát. A felmerülő lehetőségek hallatán pedig csak mosolyogva vakarja a fejét.*
- Abban biztos vagyok, hogy sokan vedeltek már Lanawin szerte. Még ez a tisztás is látott már ivóversenyt. Ahogy pucér testeket is. Nem lesz ez így jó.
*Huppan le árvánk is Myyna mellé. Töprengve bámul maga elé. Hiszen az képtelenség, hogy két fiatal lány ne találjon ki valami bődületes ostobaságot, amit még senki sem csinált előttük. Ahhoz túlságosan fiatalok, hogy ne vállalják be. Ahhoz meg nem elég tapasztaltak, hogy eszükbe jusson valami. Bár a főzni tanítás elkezdi kapargatni Lily kobakját. Hiszen végre nem elvenne, hanem adna. Ez a lány pedig érdemesnek látszik erre a tudásra. De még egy tábortűz sem áll rendelkezésre, hogy legalább szalonnát süssenek. A szalonnát nem is említve. Ahhoz meg, hogy fűből és napfényből fogyasztható ételt kreáljon, még árvánk sem elég képzett. Még. Ezen van a hangsúly. Csak egy tűzrakó helyet kell csinálnia a romvárosban és sült patkányos pitét fog árulni. Ez már majdnem ugyanaz.*
- Hasznos lenne, az biztos. De hozzávalók és bogrács nélkül, még egy ragu levest sem tudnánk alkotni. Ellenben van sajtom és szárított húsom. Ha megéheznél, szívesen megosztom veled. *Komisz mosolyt vesz fel.* A tegnapom meglepően nyereséges volt. Így vettem egy kevés tartós kaját. És némi gyümölcsöt.
*Mutat az ijesztéshez használt almára. Majd a lány példáját követve, árvánk is vízszintesbe helyezi magát a tisztás ölelésében.*
- Fenéket! Az úgy néz ki, mint az árvaházi konyhafőnök. Alacsony, kopasz, de megvannak a hosszú fülei. Már a nevére sem emlékszem. Pedig nagyon hiányzik a dagadék.
*Hangosan nevet fel. Talán még Lily sem emlékszik rá, mikor lehetett ennyire felszabadult utoljára. A karót nyelt Illidary és az utálatos Syndra óta most érzi először gyereknek magát. Pedig ez az érzés már nem sokáig fogja elkísérni. Ezt felismerve egy hálás pillantást vet a mellette fekvő Myynára.*
- Tudod, nem igazán ismerlek. Ellenben már nagyon bírlak. Van benned valami ismerős, amihez már rég volt szerencsém.
*Ez a rég viszont meglehetősen relatív. Tekintve, hogy Lily nem él túlzottan rég óta. Mégis nosztalgikus érzéseket kelt benne egy hasonszőrű lány, akinek a szája is olyan szabad, mint árvánké. Most. Itt a fűben heverve érzi magát a legjobban. Talán évek óta. Lehet, hogy nem csinálnak semmi különlegeset, számára mégis élvezetes ez a beszélgetés. Ám, ami késik, nem múlik.*
9172. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 14:11:50
Üzenet elküldve: 2022-10-14 14:11:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Mondaná, hogy megnyugtatja a lány kacagása a medvés dolgot illetőleg, de ez egyáltalán nincs így. Naiv kis koponyája nem mindig tudja teljes mértékben elkülöníteni a komolytalant a komolytól. De az elmúlt beszélgetések pillanatai valahogy azt a következtetést erőszakolják bele, hogy a fiatal medveölő lány nem is létezik. Legalábbis egyelőre még nem. Ha pedig ez változni fog, akkor csak reménykedik benne, hogy ő megfelelő távolságban lesz a történésektől.
Az már viszont jobban felvillanyozza, hogy valami újdonságot, valami különlegeset készülnek véghez vinni. A neheze egyelőre az, hogy ki kéne találni mi is legyen az.*
- Hát... *Komoly eltűnődéssel vakar mutatóujjával az állára, de végül csak vállat von és tanácstalanul tárja szét a karjait.* A hősök valakit vagy valamit mentenek meg, de most semmi ilyet nem látok, a hangszeren játszáshoz meg hangszer is kéne.
*Sóhajt fel olyan drámaisággal, mintha így minden lehetőségük ezzel ki is apadt volna. Szinte bosszúsan huppan vissza a földre, lábait keresztbe pakolva, miközben combjára könyökölve támasztja meg állát az öklein.*
- Vedelőbajnokság egy fogadóban?
*Sandít fel a lányra, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Azt már biztos csinálták mások is.
*Ráncolja össze a homlokát csücsörítve, s szinte látni, ahogy a kerekek füstölnek a fejében az erőltetett gondolkodástól.*
- Versenyeztethetünk csigákat. Vagy pucér versenyfutás? Ah, azért biztos bevinnének.
*Nyögve veti hátra magát a fűben, kezeit, lábait szerte dobva, miközben meredten bámul az égre.*
- Az úgy néz ki, mint egy csacsi.
*Mutat az egyik elvonuló, formátlan felhőre.*
- Megtaníthatnál főzni. Bár az sem különleges vagy egyedi, de legalább hasznos.
*Volna ám pár ötlete, de talán jobb azt egyelőre megtartania magának, mert hát a java része olyan, ami miatt lehet, hogy az őrségtől kapna jutalmul egy kis botozást. Az meg kinek hiányzik ezekben az ínséges időkben? Így kékjei ismét a lányra vetülnek, hátha amaz hamarabb jutott dűlőre az ügyben.*
//Csak egy kis kikapcsolódás//
*Mondaná, hogy megnyugtatja a lány kacagása a medvés dolgot illetőleg, de ez egyáltalán nincs így. Naiv kis koponyája nem mindig tudja teljes mértékben elkülöníteni a komolytalant a komolytól. De az elmúlt beszélgetések pillanatai valahogy azt a következtetést erőszakolják bele, hogy a fiatal medveölő lány nem is létezik. Legalábbis egyelőre még nem. Ha pedig ez változni fog, akkor csak reménykedik benne, hogy ő megfelelő távolságban lesz a történésektől.
Az már viszont jobban felvillanyozza, hogy valami újdonságot, valami különlegeset készülnek véghez vinni. A neheze egyelőre az, hogy ki kéne találni mi is legyen az.*
- Hát... *Komoly eltűnődéssel vakar mutatóujjával az állára, de végül csak vállat von és tanácstalanul tárja szét a karjait.* A hősök valakit vagy valamit mentenek meg, de most semmi ilyet nem látok, a hangszeren játszáshoz meg hangszer is kéne.
*Sóhajt fel olyan drámaisággal, mintha így minden lehetőségük ezzel ki is apadt volna. Szinte bosszúsan huppan vissza a földre, lábait keresztbe pakolva, miközben combjára könyökölve támasztja meg állát az öklein.*
- Vedelőbajnokság egy fogadóban?
*Sandít fel a lányra, majd sóhajtva ingatja meg a fejét.*
- Azt már biztos csinálták mások is.
*Ráncolja össze a homlokát csücsörítve, s szinte látni, ahogy a kerekek füstölnek a fejében az erőltetett gondolkodástól.*
- Versenyeztethetünk csigákat. Vagy pucér versenyfutás? Ah, azért biztos bevinnének.
*Nyögve veti hátra magát a fűben, kezeit, lábait szerte dobva, miközben meredten bámul az égre.*
- Az úgy néz ki, mint egy csacsi.
*Mutat az egyik elvonuló, formátlan felhőre.*
- Megtaníthatnál főzni. Bár az sem különleges vagy egyedi, de legalább hasznos.
*Volna ám pár ötlete, de talán jobb azt egyelőre megtartania magának, mert hát a java része olyan, ami miatt lehet, hogy az őrségtől kapna jutalmul egy kis botozást. Az meg kinek hiányzik ezekben az ínséges időkben? Így kékjei ismét a lányra vetülnek, hátha amaz hamarabb jutott dűlőre az ügyben.*
9171. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 11:35:19
Üzenet elküldve: 2022-10-14 11:35:19
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Óóó, tehát házas. Értem.
* Szívesen megkérdezné, már miért nem az, de udvariatlannak tűnne. És ő sem osztja bőkezűen az információkat magáról.
Igazából most már egészen biztos benne, hogy jól gondolta. Dalaf tényleg a Sellőházból jött. Így már sok minden a helyére kerül. A sófürdő, a díszes ing, a csiszolt modor...
De most jobb dolga is van ennél, éppen a folyóból kászálódik ki. *
- Nem röhög. Együttérez.
* Két ujjal lehalászik a füle mögül egy vizinövényt és messzire dobja. *
- Fúj.
* A nyár már messze jár és hiába süt a nap, azért az ereje korántsem melengető. Olea ajkai is lassan némi lilás színezetet kapnak. A lábaival kalimpál, hogy valahogy felmelegítse magát. Azért közben gyanús pillantásokal méregeti a felé igyekvő elfet. Mert ugye, félmeztelen és ördögien jóképű. Ehhez még hozzátársul a hozzá képest hatalmas termete és sellőházi múltja, szóval halálos kombinációnak bizonyul a lány arcszínezetére. Bumm. Vörös. *
~ Ne, ne, ne. ~
* Pontosan tudja, hogy ilyenkor a fülei szinte lángolnak, így mind a két kezével eltakarja az árulkodó jelet. De legalább már nem fázik annyira. A gazember, még neki is áll dörzsölgetni őt, és nem szégyell halkan dalra is fakadni. Ennek köszönhetően Oleadriel Fennaran hamarosan csak egy összeolvadt pocsolya lesz a tisztáson, ha nem vigyáz. *
~ Nagyon közel van. De nagyon szép a szeme. Túl közel van. ~
* Az a bizonyos tűznyaláb, Dalaf képében, elég jól felmelegíti a lányt. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Óóó, tehát házas. Értem.
* Szívesen megkérdezné, már miért nem az, de udvariatlannak tűnne. És ő sem osztja bőkezűen az információkat magáról.
Igazából most már egészen biztos benne, hogy jól gondolta. Dalaf tényleg a Sellőházból jött. Így már sok minden a helyére kerül. A sófürdő, a díszes ing, a csiszolt modor...
De most jobb dolga is van ennél, éppen a folyóból kászálódik ki. *
- Nem röhög. Együttérez.
* Két ujjal lehalászik a füle mögül egy vizinövényt és messzire dobja. *
- Fúj.
* A nyár már messze jár és hiába süt a nap, azért az ereje korántsem melengető. Olea ajkai is lassan némi lilás színezetet kapnak. A lábaival kalimpál, hogy valahogy felmelegítse magát. Azért közben gyanús pillantásokal méregeti a felé igyekvő elfet. Mert ugye, félmeztelen és ördögien jóképű. Ehhez még hozzátársul a hozzá képest hatalmas termete és sellőházi múltja, szóval halálos kombinációnak bizonyul a lány arcszínezetére. Bumm. Vörös. *
~ Ne, ne, ne. ~
* Pontosan tudja, hogy ilyenkor a fülei szinte lángolnak, így mind a két kezével eltakarja az árulkodó jelet. De legalább már nem fázik annyira. A gazember, még neki is áll dörzsölgetni őt, és nem szégyell halkan dalra is fakadni. Ennek köszönhetően Oleadriel Fennaran hamarosan csak egy összeolvadt pocsolya lesz a tisztáson, ha nem vigyáz. *
~ Nagyon közel van. De nagyon szép a szeme. Túl közel van. ~
* Az a bizonyos tűznyaláb, Dalaf képében, elég jól felmelegíti a lányt. *
9170. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-14 09:59:17
Üzenet elküldve: 2022-10-14 09:59:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sokk okozás sose lehet igazán jól időzített. Minek várni akkor vele? *
- 20 évvel ezelőt házas voltam. *~Előtte meg férfi szeretőm volt~*
- Később viszont bőven éltem ilyen téren *~De azokból az időkből sincs gyerekem. Hála égnek!~ egy ismert nőtől gyereket vállalni sem volt neki könnyű, nemhogy egy ismeretlentől, hiába imádja a lányát*
- Meglepően sok szakmában kell, de speciel az örömházakban biztosan. *Ezzel még nem mondja ki, hogy sellő volt, de azért látszik,hogy túl szép a keze egy takarítóéhoz. Azok után, hogy ennyi mindennel itt megtámadja a másikat, az végül mégis a buborék érzetű szirének miatt borul bele a vízbe. Be kell vallni, tényleg vicces látvány a dolog. Hiába próbálnem nevetni, nem bírja ki*
- Sajnálom! *mondja két röhögés között, aztán azért nyel egyet a testhez tapadó ruhák látványára. Végül ahogy a másik kibotorkál a vízből odamegy hozzá rutinosan dörzsölgetni a két karját. Szinte még énekelni is támad kedve a felmelegítés mellé .*
- A tűznyaláb, majd felmelegít *kezdi el a dalt belemerülve emlékeibe*
//Élők között, mert hol máshol//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*A sokk okozás sose lehet igazán jól időzített. Minek várni akkor vele? *
- 20 évvel ezelőt házas voltam. *~Előtte meg férfi szeretőm volt~*
- Később viszont bőven éltem ilyen téren *~De azokból az időkből sincs gyerekem. Hála égnek!~ egy ismert nőtől gyereket vállalni sem volt neki könnyű, nemhogy egy ismeretlentől, hiába imádja a lányát*
- Meglepően sok szakmában kell, de speciel az örömházakban biztosan. *Ezzel még nem mondja ki, hogy sellő volt, de azért látszik,hogy túl szép a keze egy takarítóéhoz. Azok után, hogy ennyi mindennel itt megtámadja a másikat, az végül mégis a buborék érzetű szirének miatt borul bele a vízbe. Be kell vallni, tényleg vicces látvány a dolog. Hiába próbálnem nevetni, nem bírja ki*
- Sajnálom! *mondja két röhögés között, aztán azért nyel egyet a testhez tapadó ruhák látványára. Végül ahogy a másik kibotorkál a vízből odamegy hozzá rutinosan dörzsölgetni a két karját. Szinte még énekelni is támad kedve a felmelegítés mellé .*
- A tűznyaláb, majd felmelegít *kezdi el a dalt belemerülve emlékeibe*
9169. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-13 20:38:42
Üzenet elküldve: 2022-10-13 20:38:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
* Bók oda, majd vissza, mindketten kacagásban tőrnek fel a közjáték hallatán. Nilevard már igazán jól bírja hirtelen átélt puszikat, de csak mert figyelnie kell, hogy Ágas ne gázoljon át a legtöbb emberen, akik örömmel lépnek a ló elé. *
- Mint eddig is?
* Kacag fel újfent, mégis büszkén kihúzza magát. Nilevard mindig is kemény edzéseken vett részt, a testalkata is, ezért olyan amilyen... Hosszú kimerítő edzések mellett, még a küzdelem számos formáját is meg kellett tanulnia. Mire a Warg alakulathoz került, már csak finomítania kellett a mozdulatain. A súly hallatán újfent elmosolyodik. *
- Mindenképp érdekes látomás lennél szerelmem, de ha már így szóba hoztad... Elmeséljem, hogy miképp kerültem a warg alakulathoz?
* Lova hátán hamar elérik a tisztást, és Tanilla rájöhet, hogy nem felejtett el semmit a lovag. Nem állt szándékában a vásárlás, csak így rövidebbnek érezte. *
- Mielőtt Artheniorba érkeztem... Pont elveszítettem a lovamat, öreg volt már, és gyerekként hű társam volt. Így az utolsó néhány kilométert a saját lábamon kellett megjárnom, bár nem volt akkor sem könnyű felszerelésem, a családi páncélomat hordtam...
* A tisztáson szépen lassan lelassít, majd gyorsan lepattan. Kezét nyújtja Tanilla felé, és ha elfogadja, akkor segít neki leszállni. *
- A kaszárnyához tartottam, hogy város őrséghez jelentkezzek.
* Ágast gyorsan elindítja a patak felé, hogy ha már van lehetőség rá, megitassa rendesen. El is engedi a gyeplőt, hogy teljes testével a doktornő felé fordulhasson. *
- Az épületen belül találtam egy tisztet és néhány gyakorlatozó újoncot, de ezen kívül semmit. Így hát oda mentem hozzájuk és felajánlottam a segítségemet...
* Ágas lelkesen fogyasztja a patak vizét, és alkalmanként még mindig Tanillára mered. *
- Nos nem nagyon örültek neki... Oda jöttek kötekedni hozzám, hogy mit is beszéltem előbb.... Jeleztem feléjük, hogy örömmel tanítanék nekik néhány trükköt, nem is kellett nekik több. Megsértődtek és közre fogtak. Le vetették a páncélomat, hogy utána négyükkel egyszerre küzdjek meg.
* El is mosolyodik a vicces emlékre. *
- Azt hittem, hogy négyen nekem fognak esni, és elkalapálnak. De végül sikerült kettőt gyorsan lerendeznem, mire a tiszt felszólalt, hogy van érzékem hozzá, és már irányított is a wargokhoz.
* Kacag fel Nilevard. *
// Mézes hetek kezdete //
* Bók oda, majd vissza, mindketten kacagásban tőrnek fel a közjáték hallatán. Nilevard már igazán jól bírja hirtelen átélt puszikat, de csak mert figyelnie kell, hogy Ágas ne gázoljon át a legtöbb emberen, akik örömmel lépnek a ló elé. *
- Mint eddig is?
* Kacag fel újfent, mégis büszkén kihúzza magát. Nilevard mindig is kemény edzéseken vett részt, a testalkata is, ezért olyan amilyen... Hosszú kimerítő edzések mellett, még a küzdelem számos formáját is meg kellett tanulnia. Mire a Warg alakulathoz került, már csak finomítania kellett a mozdulatain. A súly hallatán újfent elmosolyodik. *
- Mindenképp érdekes látomás lennél szerelmem, de ha már így szóba hoztad... Elmeséljem, hogy miképp kerültem a warg alakulathoz?
* Lova hátán hamar elérik a tisztást, és Tanilla rájöhet, hogy nem felejtett el semmit a lovag. Nem állt szándékában a vásárlás, csak így rövidebbnek érezte. *
- Mielőtt Artheniorba érkeztem... Pont elveszítettem a lovamat, öreg volt már, és gyerekként hű társam volt. Így az utolsó néhány kilométert a saját lábamon kellett megjárnom, bár nem volt akkor sem könnyű felszerelésem, a családi páncélomat hordtam...
* A tisztáson szépen lassan lelassít, majd gyorsan lepattan. Kezét nyújtja Tanilla felé, és ha elfogadja, akkor segít neki leszállni. *
- A kaszárnyához tartottam, hogy város őrséghez jelentkezzek.
* Ágast gyorsan elindítja a patak felé, hogy ha már van lehetőség rá, megitassa rendesen. El is engedi a gyeplőt, hogy teljes testével a doktornő felé fordulhasson. *
- Az épületen belül találtam egy tisztet és néhány gyakorlatozó újoncot, de ezen kívül semmit. Így hát oda mentem hozzájuk és felajánlottam a segítségemet...
* Ágas lelkesen fogyasztja a patak vizét, és alkalmanként még mindig Tanillára mered. *
- Nos nem nagyon örültek neki... Oda jöttek kötekedni hozzám, hogy mit is beszéltem előbb.... Jeleztem feléjük, hogy örömmel tanítanék nekik néhány trükköt, nem is kellett nekik több. Megsértődtek és közre fogtak. Le vetették a páncélomat, hogy utána négyükkel egyszerre küzdjek meg.
* El is mosolyodik a vicces emlékre. *
- Azt hittem, hogy négyen nekem fognak esni, és elkalapálnak. De végül sikerült kettőt gyorsan lerendeznem, mire a tiszt felszólalt, hogy van érzékem hozzá, és már irányított is a wargokhoz.
* Kacag fel Nilevard. *
9168. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-11 09:07:41
Üzenet elküldve: 2022-10-11 09:07:41
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Olea nem bánja a ráncokat majd később, hiszen megdolgozik értük. *
~ A ráncok a sok mosolytól, nevetéstől vannak, vagy a sok homlokráncolástól. Magától az élet élésétől. ~
- Semmi, semmi.
* Hessegeti el a témát, mire gyorsan összeszedi az arcvonásait. *
- Hogyhogy? 20 évvel ezelőtt már ötvenéves voltál, körülbelül nem? Az elfek akkor még fiatalnak számítanak, ha jól tudom.
* Elneveti magát a férfi mocskos szájától. *
- Nem. Kizárt, hogy tudnád mi járt a fejemben.
* Nevetve rázza a fejét, csak úgy röpköd a copfja. *
~ Elffel még nem csináltam. ~
* Gyorsan számúzi a fejéből a nem kívánatos gondolatokat. *
- Szakmai? Milyen szakma az amihez sőfürdő kell?
* Kérdezi, teljesen ártatlan arccal. *
~ Még a végén elszólja magát és beigazolódik a sejtésem. ~
* Engedélyt kap a fura kis vizi alakok megmatatására, így a víz szélén egyensúlyozva próbálja elérni őket az ujjbegyével. Óvatosan érinti meg az egyik szirént, de csak olyasmit tapasztal, mintha sűrűbb lenne a levegő. *
- Olyan, mint egy buborék.
* Odafordul a szirénektől az elhangzó kérdés felé. És, természetesen, elveszti az egyensúlyát és nagy csobbanással beledől a folyóba. *
- Basszameg!
* Sikkantja és köpködve törölgeti a szeméből a vizet. *
- Ez írtó hideg!
* A felemás haja és a ruhája ázottan tapad hozzá. Hangosan morog és átkozódik hosszú percekig, miközben a ruhájából facsarja a vizet. Csak ezután mer ránézni Dalafra, aki bizonyára remekül szórakozik a jeleneten. *
- Ne röhögj. Megfagyok.
* Kínlódva felküzdi magát a partra, hangosan toggyan a vizes feneke a földön. *
- Bassza meg.
* Ismétli halkan, de érzékletesen. *
- Mit is kérdeztél?
// Élők között, mert hol máshol //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Olea nem bánja a ráncokat majd később, hiszen megdolgozik értük. *
~ A ráncok a sok mosolytól, nevetéstől vannak, vagy a sok homlokráncolástól. Magától az élet élésétől. ~
- Semmi, semmi.
* Hessegeti el a témát, mire gyorsan összeszedi az arcvonásait. *
- Hogyhogy? 20 évvel ezelőtt már ötvenéves voltál, körülbelül nem? Az elfek akkor még fiatalnak számítanak, ha jól tudom.
* Elneveti magát a férfi mocskos szájától. *
- Nem. Kizárt, hogy tudnád mi járt a fejemben.
* Nevetve rázza a fejét, csak úgy röpköd a copfja. *
~ Elffel még nem csináltam. ~
* Gyorsan számúzi a fejéből a nem kívánatos gondolatokat. *
- Szakmai? Milyen szakma az amihez sőfürdő kell?
* Kérdezi, teljesen ártatlan arccal. *
~ Még a végén elszólja magát és beigazolódik a sejtésem. ~
* Engedélyt kap a fura kis vizi alakok megmatatására, így a víz szélén egyensúlyozva próbálja elérni őket az ujjbegyével. Óvatosan érinti meg az egyik szirént, de csak olyasmit tapasztal, mintha sűrűbb lenne a levegő. *
- Olyan, mint egy buborék.
* Odafordul a szirénektől az elhangzó kérdés felé. És, természetesen, elveszti az egyensúlyát és nagy csobbanással beledől a folyóba. *
- Basszameg!
* Sikkantja és köpködve törölgeti a szeméből a vizet. *
- Ez írtó hideg!
* A felemás haja és a ruhája ázottan tapad hozzá. Hangosan morog és átkozódik hosszú percekig, miközben a ruhájából facsarja a vizet. Csak ezután mer ránézni Dalafra, aki bizonyára remekül szórakozik a jeleneten. *
- Ne röhögj. Megfagyok.
* Kínlódva felküzdi magát a partra, hangosan toggyan a vizes feneke a földön. *
- Bassza meg.
* Ismétli halkan, de érzékletesen. *
- Mit is kérdeztél?
9167. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-10 15:03:35
Üzenet elküldve: 2022-10-10 15:03:35
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf mindig is titokzatos volt a korával kapcsolatosan, hiszen az évek eltelte az ő fajában és élethelyzeteiben igencsak máshogy érthető és érezhető.*
- Nem fontos hány éves vagyok. Valószínűleg még te is nálam is hamarabb leszel ráncos. *~Furcsálom is, hogy ennyi elf mellett nem nagyon hallani, hogy bármelyik is felakasztotta volna magát. Talán a több idő több reményt és lehetőséget ad.~ igencsak elveszik ebben a gondolatban, amikor feltűnik neki a másik furcsasága*
- Téged meg mi lelt? *szinte fiatalosan vágja oda, hogy legyen csak több irónia az életben, de azért annyira nem vágyott, mint amit az ez után hallott hipotézis tartogat.*
- Biztos vagyok benne, hogy húsz évvel ezelőtt nem paráználkodtam össze-vissza. *~Bőven elég egy gyerek a fiatal koromból~ ahogy elhagyja a sokk a tedtét, végül nevetésben tör ki*
- Bassza meg, azért nagyon gáz lett volna a dolog! Eltudom képzelni mi járt a fejedben az utóbbi egy percben. *Vigyorogva megrázza a fejét. És Ole szerencsére még mindig nem fogyott ki a különlegességekből.~Honnan van? Na ez jó kérdés.~*
- Őszintén nem tudom. Szerintem ez nem szakmai eszköz volt. Lehet ezt vettem vagy régen adhatta valami fura fickó. Sok minden megfordult, már nálam. *~De ezt tudtam, hogy meg kell tartani és lám, tényleg nem átlagos~*
- Nyugodtan érintsd meg, csak egy óra múlva fog eltűnni. *elgondolkodik ő maga is azon, hogy meg e fogja a varázs sellők mellét, de őszintén már elég keblet látott és fogott, nem kell neki ez is. Ennél illedelmesebb lesz a látképükhöz és egyben mosószeréhez is.*
- Mennyire vagy boszorkányságokhoz szokva? *kérdezi őszinte kíváncsisággal*
//Élők között, mert hol máshol//
*Dalaf mindig is titokzatos volt a korával kapcsolatosan, hiszen az évek eltelte az ő fajában és élethelyzeteiben igencsak máshogy érthető és érezhető.*
- Nem fontos hány éves vagyok. Valószínűleg még te is nálam is hamarabb leszel ráncos. *~Furcsálom is, hogy ennyi elf mellett nem nagyon hallani, hogy bármelyik is felakasztotta volna magát. Talán a több idő több reményt és lehetőséget ad.~ igencsak elveszik ebben a gondolatban, amikor feltűnik neki a másik furcsasága*
- Téged meg mi lelt? *szinte fiatalosan vágja oda, hogy legyen csak több irónia az életben, de azért annyira nem vágyott, mint amit az ez után hallott hipotézis tartogat.*
- Biztos vagyok benne, hogy húsz évvel ezelőtt nem paráználkodtam össze-vissza. *~Bőven elég egy gyerek a fiatal koromból~ ahogy elhagyja a sokk a tedtét, végül nevetésben tör ki*
- Bassza meg, azért nagyon gáz lett volna a dolog! Eltudom képzelni mi járt a fejedben az utóbbi egy percben. *Vigyorogva megrázza a fejét. És Ole szerencsére még mindig nem fogyott ki a különlegességekből.~Honnan van? Na ez jó kérdés.~*
- Őszintén nem tudom. Szerintem ez nem szakmai eszköz volt. Lehet ezt vettem vagy régen adhatta valami fura fickó. Sok minden megfordult, már nálam. *~De ezt tudtam, hogy meg kell tartani és lám, tényleg nem átlagos~*
- Nyugodtan érintsd meg, csak egy óra múlva fog eltűnni. *elgondolkodik ő maga is azon, hogy meg e fogja a varázs sellők mellét, de őszintén már elég keblet látott és fogott, nem kell neki ez is. Ennél illedelmesebb lesz a látképükhöz és egyben mosószeréhez is.*
- Mennyire vagy boszorkányságokhoz szokva? *kérdezi őszinte kíváncsisággal*
9166. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-10 09:16:25
Üzenet elküldve: 2022-10-10 09:16:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Annyi vagy? Hetven éves? Egész jól tartod magad.
* Vigyorog, és leplezetlenül végigstíröli Dalafot. Akár az apja is lehetne. *
~ Várjunk csak? ~
* Egy pillanatra minden magyarázat nélkül elkerekedik a szeme, de aztán gyorsan lenyugtatja magát. *
~ Csak nyugalom. Anyámra nem hasonlítok. Tehát akkor biztosan az apámra, bárki is volt. Aki biztos hogy nem Dalaf, mert fekete hajszínt örököltem. Vagy fehéret? ~
* Morfondírozik magában. Kiskorában fekete haja volt, csak amikor elkezdett kamaszodni, akkor nőtt tovább fehérben.
Ha kíváncsi pillantást kap, az elkerekedő szemeire, akkor azért közli, hogy min jár az esze. *
- Azon gondolkoztam, hogy az apám is lehetnél.
* Hagy egy kis drámai csendet. *
- De aztán elvetettem az ötletet, nyugi.
* Vigyorog. *
- Igazán jó társaság vagy. Annyira, hogy kedvem is támadt lefagyasztani a végtagjaimat abban a jéghideg vízben.
* Ha megkérik rá, segít persze. Mert tök rendes, kedves meg hasonlók. A halk invitálásra felkapja a fejét, még lehet, hogy a hideg is végigszalad a hátán tőle. *
~ Ole? Rendben, akkor Ole. ~
* Könyöklő helyzetéből feltornássza magát és kérdő tekintettel közelebb óvakodik az elfhez. Figyeli, ahogy elmerül a fura kis gömb a vízben. *
- Mi a?
* Tátott szájjal nézi a megjelenő alakokat a víz tetején. *
- Honnan van ilyesmid?
* Kérdezi hüledezve. A patakpart leges-legszélére kúszik, hogy minél jobban lásson. Lehunyt szemmel mélyet szippant a megnyugtató levendulaillatból. *
- Megszabad őket érinteni? Vagy eltűnnek?
* Kérdezi halkan, mert nagyon kíváncsi lenne rá, milyen érzés. Arca elragadtatott mosolyra formálódik. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Annyi vagy? Hetven éves? Egész jól tartod magad.
* Vigyorog, és leplezetlenül végigstíröli Dalafot. Akár az apja is lehetne. *
~ Várjunk csak? ~
* Egy pillanatra minden magyarázat nélkül elkerekedik a szeme, de aztán gyorsan lenyugtatja magát. *
~ Csak nyugalom. Anyámra nem hasonlítok. Tehát akkor biztosan az apámra, bárki is volt. Aki biztos hogy nem Dalaf, mert fekete hajszínt örököltem. Vagy fehéret? ~
* Morfondírozik magában. Kiskorában fekete haja volt, csak amikor elkezdett kamaszodni, akkor nőtt tovább fehérben.
Ha kíváncsi pillantást kap, az elkerekedő szemeire, akkor azért közli, hogy min jár az esze. *
- Azon gondolkoztam, hogy az apám is lehetnél.
* Hagy egy kis drámai csendet. *
- De aztán elvetettem az ötletet, nyugi.
* Vigyorog. *
- Igazán jó társaság vagy. Annyira, hogy kedvem is támadt lefagyasztani a végtagjaimat abban a jéghideg vízben.
* Ha megkérik rá, segít persze. Mert tök rendes, kedves meg hasonlók. A halk invitálásra felkapja a fejét, még lehet, hogy a hideg is végigszalad a hátán tőle. *
~ Ole? Rendben, akkor Ole. ~
* Könyöklő helyzetéből feltornássza magát és kérdő tekintettel közelebb óvakodik az elfhez. Figyeli, ahogy elmerül a fura kis gömb a vízben. *
- Mi a?
* Tátott szájjal nézi a megjelenő alakokat a víz tetején. *
- Honnan van ilyesmid?
* Kérdezi hüledezve. A patakpart leges-legszélére kúszik, hogy minél jobban lásson. Lehunyt szemmel mélyet szippant a megnyugtató levendulaillatból. *
- Megszabad őket érinteni? Vagy eltűnnek?
* Kérdezi halkan, mert nagyon kíváncsi lenne rá, milyen érzés. Arca elragadtatott mosolyra formálódik. *
9165. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-09 18:53:09
Üzenet elküldve: 2022-10-09 18:53:09
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Élők között, mert hol máshol//
*Olea hiába tagadja, igen is fiatal még, akkor is, ha „legalább” nem suhanc. *
- Tudod úgy körülbelül egy hata engem is lesuhancoztak. Ezt az örömöt még hetvenévesen sem fogod elkerülni, nekem elhiheted. *ebben az az igazán vicces, hogy Dalaf tényleg elmúlt hetven évest és amikor erre rájön, hogy megint nem túlzás hozzá az emberi életkor mércéje, jó ízűen felnevet. ~Bassza meg, de vén vagyok! ~ gondolja magában, de ha az is, még mindig megnézik. Noha azt az elnyomott sóhajt még ennyi év nők fejtegetésével töltött idő után sem érti. ~Inkább nem fájdítom ezzel most a fejemet~ így is megfagyni készül*
- Csak nem jó társaság voltam, hogy segíteni szeretnél? *mosolyog a nőre*
- De amúgy nem hiszem, hogy ennyi ruhában kell. Amúgy is van nekem itt valahol fürdőgyöngyöm, amihez nagy reményeim fűznek. *~Ha már egyszer ott hagytam a Sellőházat, akkor úsztassuk el ezeket a sellőket is~ pillant a fehér kis csoda mosóra és közelebb invitálja a lányt*
- Gyere közelebb Ole! *hívja halkan*
- Ezt érdemes lesz látni. *ezzel lassan a vízbe engedi a fehér gömböt, ami lassan unalmas pezsgésbe kezd és még egy jó ideig várat magára, míg meg nem csapja a férfi orrát a finom levendula illata és a folyó lágy hullámai tetején két sziklán heverésző szirén bukkan fel. ~Tényleg működik, hát eldobom az eszemet! ~ csodálja a látványt*
- Na van egy óránk ezt így kimosni. *kezd is neki, de azért a látványtól kicsit messzebb, még ha elvileg az nem is sérülékeny*
//Élők között, mert hol máshol//
*Olea hiába tagadja, igen is fiatal még, akkor is, ha „legalább” nem suhanc. *
- Tudod úgy körülbelül egy hata engem is lesuhancoztak. Ezt az örömöt még hetvenévesen sem fogod elkerülni, nekem elhiheted. *ebben az az igazán vicces, hogy Dalaf tényleg elmúlt hetven évest és amikor erre rájön, hogy megint nem túlzás hozzá az emberi életkor mércéje, jó ízűen felnevet. ~Bassza meg, de vén vagyok! ~ gondolja magában, de ha az is, még mindig megnézik. Noha azt az elnyomott sóhajt még ennyi év nők fejtegetésével töltött idő után sem érti. ~Inkább nem fájdítom ezzel most a fejemet~ így is megfagyni készül*
- Csak nem jó társaság voltam, hogy segíteni szeretnél? *mosolyog a nőre*
- De amúgy nem hiszem, hogy ennyi ruhában kell. Amúgy is van nekem itt valahol fürdőgyöngyöm, amihez nagy reményeim fűznek. *~Ha már egyszer ott hagytam a Sellőházat, akkor úsztassuk el ezeket a sellőket is~ pillant a fehér kis csoda mosóra és közelebb invitálja a lányt*
- Gyere közelebb Ole! *hívja halkan*
- Ezt érdemes lesz látni. *ezzel lassan a vízbe engedi a fehér gömböt, ami lassan unalmas pezsgésbe kezd és még egy jó ideig várat magára, míg meg nem csapja a férfi orrát a finom levendula illata és a folyó lágy hullámai tetején két sziklán heverésző szirén bukkan fel. ~Tényleg működik, hát eldobom az eszemet! ~ csodálja a látványt*
- Na van egy óránk ezt így kimosni. *kezd is neki, de azért a látványtól kicsit messzebb, még ha elvileg az nem is sérülékeny*
9164. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-05 10:20:25
Üzenet elküldve: 2022-10-05 10:20:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// Élők között, mert hol máshol //
- Ki kérem magamnak, nem vagyok suhanc. * Durcásan elbiggyeszti az ajkát, ezzel a viselkedéssel némileg rácáfolva a felnőttes énjére. Még a karját is összefonja a mellkasa előtt. Ellenáll a késztetésnek, hogy ezzel kissé feljebb polcolja szerény méretekkel megáldott kebleit. *
- Nos, azt majd meglátjuk. De ne aggódj, láttam én már ronda hegeket, és hasonlókat.
* Hátha a férfit valami csúnya sebhely készteti szemérmességre, ki tudja. Dalaf le is kapja a viseltes ruháját. Olea nem pirulékony szende szűz, így szemrebbenés nélkül végigasszisztálja a szemeivel a műveletet, cseppnyi szégyenérzet nélkül. Sima, hegtelen bőr, halvány karamellbarna, egy különös foltocskával. Elnyom egy apró sóhajt. *
- Nem látok egy hadrafogható kőhajítót sem, szerintem megnyugodhatsz.
* Ujjaival felcsippent egy kései virágzású százszorszépet és a saját füle mögé illeszti. *
- Segítsek?
* Elvégre felajánlotta legutóbb. Még ha a víz baromi hideg is. *
// Élők között, mert hol máshol //
- Ki kérem magamnak, nem vagyok suhanc. * Durcásan elbiggyeszti az ajkát, ezzel a viselkedéssel némileg rácáfolva a felnőttes énjére. Még a karját is összefonja a mellkasa előtt. Ellenáll a késztetésnek, hogy ezzel kissé feljebb polcolja szerény méretekkel megáldott kebleit. *
- Nos, azt majd meglátjuk. De ne aggódj, láttam én már ronda hegeket, és hasonlókat.
* Hátha a férfit valami csúnya sebhely készteti szemérmességre, ki tudja. Dalaf le is kapja a viseltes ruháját. Olea nem pirulékony szende szűz, így szemrebbenés nélkül végigasszisztálja a szemeivel a műveletet, cseppnyi szégyenérzet nélkül. Sima, hegtelen bőr, halvány karamellbarna, egy különös foltocskával. Elnyom egy apró sóhajt. *
- Nem látok egy hadrafogható kőhajítót sem, szerintem megnyugodhatsz.
* Ujjaival felcsippent egy kései virágzású százszorszépet és a saját füle mögé illeszti. *
- Segítsek?
* Elvégre felajánlotta legutóbb. Még ha a víz baromi hideg is. *
9163. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-05 09:40:18
Üzenet elküldve: 2022-10-05 09:40:18
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 156
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
// Élők között, mert hol máshol//
*Olea nem túl nyílt választ ad a foglalkozásával kapcsolatban. Valami egyszerűen hiányos érzést kelt Dalafban az elhangzottakkal kapcsolatosan, de az ilyesmit jobb elengedni. Ha nem szívesen látott egy téma akkor az szinte biztosan nem is fog jó beszélgetést hozni. Ez amolyan íratlan szabály. Azonban az bizonyos, hogy a férfit még soha nem írták le nemesként. Valami pöfögő, elutasító hangot ad ki, ahogy a másik ezzel ugratja, de azért elmosolyodik.*
- Egy ilyen suhanc ezt nem értheti *Még akkor is, ha hála mindennek a másik nem is, olyan suhanc. Sőt! Igen csak felvágott nyelvű felnőtt, ezzel pedig jól meg is nevetteti az elfet *
- Azért reménykedek benne, hogy a felsőtestem látványa nem olyan szörnyű látvány, hogy valaha is bárkiben maradandó károsodást okozzon! *le is kapja magáról ezek a szavak után az anyagot*
- Csupán csak jobb vigyázni és megtudni, hogy milyen tetteinkkel érhetjük el egy csapat kőhajító ellenünk irányuló támadását, ugyanis nem kellemes dolog. *~Mivel kéne amúgy nekem ezeket a dolgokat kimosnom? Nem tartok magamnál szappant... Viszont fürdőgyöngyöt igen!~*
// Élők között, mert hol máshol//
*Olea nem túl nyílt választ ad a foglalkozásával kapcsolatban. Valami egyszerűen hiányos érzést kelt Dalafban az elhangzottakkal kapcsolatosan, de az ilyesmit jobb elengedni. Ha nem szívesen látott egy téma akkor az szinte biztosan nem is fog jó beszélgetést hozni. Ez amolyan íratlan szabály. Azonban az bizonyos, hogy a férfit még soha nem írták le nemesként. Valami pöfögő, elutasító hangot ad ki, ahogy a másik ezzel ugratja, de azért elmosolyodik.*
- Egy ilyen suhanc ezt nem értheti *Még akkor is, ha hála mindennek a másik nem is, olyan suhanc. Sőt! Igen csak felvágott nyelvű felnőtt, ezzel pedig jól meg is nevetteti az elfet *
- Azért reménykedek benne, hogy a felsőtestem látványa nem olyan szörnyű látvány, hogy valaha is bárkiben maradandó károsodást okozzon! *le is kapja magáról ezek a szavak után az anyagot*
- Csupán csak jobb vigyázni és megtudni, hogy milyen tetteinkkel érhetjük el egy csapat kőhajító ellenünk irányuló támadását, ugyanis nem kellemes dolog. *~Mivel kéne amúgy nekem ezeket a dolgokat kimosnom? Nem tartok magamnál szappant... Viszont fürdőgyöngyöt igen!~*
9162. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-04 17:09:39
Üzenet elküldve: 2022-10-04 17:09:39
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
* A teste, a szépsége, meg nem nyugtatja soha. Hiába van vele, hiába néz rá: új kín, új kétség minden pillanat. Nem is az kell, hogy lássa, hogy bírja talán testét, hanem hogy biztos, hogy nyugodt legyen szerelmében. *
- Jobban szeretlek, mint azt kifejhetném Tanilla.
* Miközben mondta ezeket a szavakat, homályosan nagy kitörést remélt, nagy szerelmet. Ezt akarta, önkénytelenül, akarata ellen akarta felidézni, mindenáron, már egyszer! Ezt a nagy kitörést, mely biztosítja, szóval, kifejezetten biztosítja, hogy viszontszeretik, szeretik őt, mint ahogy ő szeret Ó mennyiszer, mennyiszer próbálta már felidézni, eredménytelen, mennyi forró szava maradt visszhang nélkül! Nem értette, nem tudta megérteni, mit akar? Mi kell neki? Hogy szerelem kell neki, egy szó, kimondott, bizonyított szerelem!
Mélyen magába feledkezve tekint felé, hisz valahol rejtélyek övezik-e állítást. Hosszasan átkarolva minden fájdalmáról megfeledkezik. *
- Ameddig távol vagytok ki fog vigyázni a kertre?
* Érdeklődik vissza, bár nem érdekli a válasz, csak a lány szaván csüngene, ahogyan tekintetébe réved. A kérés hallatán felébred álmából és egy mosoly keretében rábólint. *
- Természetesen.
* Kel fel a lovag, hogy aztán a szőrmét össze hajtva a ló farára terítse. *
- Mehetünk is.
* Pattan fel Ágas hátára, hogy aztán kezét nyújtsa a lány felé. *
// A világ nagy kérdései //
* A teste, a szépsége, meg nem nyugtatja soha. Hiába van vele, hiába néz rá: új kín, új kétség minden pillanat. Nem is az kell, hogy lássa, hogy bírja talán testét, hanem hogy biztos, hogy nyugodt legyen szerelmében. *
- Jobban szeretlek, mint azt kifejhetném Tanilla.
* Miközben mondta ezeket a szavakat, homályosan nagy kitörést remélt, nagy szerelmet. Ezt akarta, önkénytelenül, akarata ellen akarta felidézni, mindenáron, már egyszer! Ezt a nagy kitörést, mely biztosítja, szóval, kifejezetten biztosítja, hogy viszontszeretik, szeretik őt, mint ahogy ő szeret Ó mennyiszer, mennyiszer próbálta már felidézni, eredménytelen, mennyi forró szava maradt visszhang nélkül! Nem értette, nem tudta megérteni, mit akar? Mi kell neki? Hogy szerelem kell neki, egy szó, kimondott, bizonyított szerelem!
Mélyen magába feledkezve tekint felé, hisz valahol rejtélyek övezik-e állítást. Hosszasan átkarolva minden fájdalmáról megfeledkezik. *
- Ameddig távol vagytok ki fog vigyázni a kertre?
* Érdeklődik vissza, bár nem érdekli a válasz, csak a lány szaván csüngene, ahogyan tekintetébe réved. A kérés hallatán felébred álmából és egy mosoly keretében rábólint. *
- Természetesen.
* Kel fel a lovag, hogy aztán a szőrmét össze hajtva a ló farára terítse. *
- Mehetünk is.
* Pattan fel Ágas hátára, hogy aztán kezét nyújtsa a lány felé. *
9161. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2022-10-03 20:38:49
Üzenet elküldve: 2022-10-03 20:38:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 172
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
// Második szál //
// A világ nagy kérdései //
- Ugyan már, kinek mit jelent a jó parti kifejezés? Nézőpont kérdése.
*Leül Nilevard mellé és a lassan sötétbe boruló eget kémleli. S mosolyogva hallgatja Nilevard terveit.*
- Holnap nyugodtan értem jöhetsz, amikor végeztél. Reggel elintézek pár dolgot és szerintem végzek velük, mire te is útnak indulsz. A mező bejárása is jó ötletnek tűnik, de igen, majd az útra is vinnénk néhány üveget. De leginkább friss hajtásokat, magvakat és gyökereket vennénk magunkhoz. A kerten dolgozunk egy ideje, azt kapálgatom át két naponta és locsolom be, hogy kicsit javuljon az állapota. Trágyát is szereztünk de már tevénk is van.
*Bár ezeket már lehet, hogy korábban elmesélte, de sebaj.*
- Ha sikerül majd a vízmágiát eltanulnom, akkor az öntözéssel sem lesz annyi gond. Szép buja kertet tervezünk, nagy segítség lesz a gyógyszerek előállításához és a kísérletezéshez. De, mára elég ennyi a munkából.
*Feláll a bundáról és eligazítja magán a felsőjét és össze szedegeti a megmarad aszalt gyümölcsöket is.*
- Akkor még haza kísérnél? A korábbi történeted után szerintem már nem mernék neki vágni a piacnak sem egyedül.
*Vallja meg kissé riadtan mosolyogva. A lovag sikeresen a frászt hozta rá.*
// A világ nagy kérdései //
- Ugyan már, kinek mit jelent a jó parti kifejezés? Nézőpont kérdése.
*Leül Nilevard mellé és a lassan sötétbe boruló eget kémleli. S mosolyogva hallgatja Nilevard terveit.*
- Holnap nyugodtan értem jöhetsz, amikor végeztél. Reggel elintézek pár dolgot és szerintem végzek velük, mire te is útnak indulsz. A mező bejárása is jó ötletnek tűnik, de igen, majd az útra is vinnénk néhány üveget. De leginkább friss hajtásokat, magvakat és gyökereket vennénk magunkhoz. A kerten dolgozunk egy ideje, azt kapálgatom át két naponta és locsolom be, hogy kicsit javuljon az állapota. Trágyát is szereztünk de már tevénk is van.
*Bár ezeket már lehet, hogy korábban elmesélte, de sebaj.*
- Ha sikerül majd a vízmágiát eltanulnom, akkor az öntözéssel sem lesz annyi gond. Szép buja kertet tervezünk, nagy segítség lesz a gyógyszerek előállításához és a kísérletezéshez. De, mára elég ennyi a munkából.
*Feláll a bundáról és eligazítja magán a felsőjét és össze szedegeti a megmarad aszalt gyümölcsöket is.*
- Akkor még haza kísérnél? A korábbi történeted után szerintem már nem mernék neki vágni a piacnak sem egyedül.
*Vallja meg kissé riadtan mosolyogva. A lovag sikeresen a frászt hozta rá.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9781-9800 , 9801-9820 , 9821-9840 , 9841-9860 , 9861-9880 , 9881-9900 , 9897-9916