// Második szál //
// Mézes hetek kezdete //
*Ha lovat választ majd, az úgy is amolyan első pillantásos választás lesz. Ha szimpatikus neki a paripa, akkor hajlandó felülni rá. Noha lovagolni tud és szeret is, de nem célja mindenhová lóháton menni. Nem akar nagy teherbírású hátast, mint amilyen Ágas, és nem gondolná, hogy szüksége lenne akár neki, akár lovának páncélra. Elvégre nem harcos. Ha teheti, inkább gyorsan kereket old a bajban. De azért nem árt, ha mondjuk egy sátrat és egy-két felszerelést el bír cipelni magán.*
- Majd ha meglátom és megtetszik, akkor megveszem. A szimpátia az első és legfontosabb kritériumom.
*Nilevard mellé sem ült volna le, ha nem szimpatikus neki a férfi, szóba sem álltak volna. Kedvese jól lakott, ez azért látszik az arcán és testtartásán is. El is fogyott a csirke mind, amit elhozott, mert végül is ezért készítette. A süteményeket most még nem veszi ki a kosárból, inkább félre teszi azokat a bögrékkel és a teával együtt.*
- Én már jól is laktam, majd később jöhet a süteményből még.
*Neki azért kisebb az étke, mint egy férfinak, aki lovag. Szüksége van az energiára, amit az étel ad. Már épp mellé ülne, hogy vállának dőlhessen, mikor Nilevard feláll és nyújtózkodni kezd. Ágast próbálja magához csalogatni, de a ló megmakacsolja magát. Hiába fütyül neki, csak a fejét kapta fel rá. Ezen kicsit elmosolyodik, de utána kíváncsian figyeli, mi az, amit kedvese nem vett le lováról? A méretes zsák láttán meglepődik, hiszen azt tudja, hogy egy üveg szegfűbort hozott magával. De csak nem azt hozta zsákban? Mikor belekukucskál nyitott száján keresztül, még inkább meglepődik. Sőt, ledöbben. Kissé komorabb is lehet az arca, vagy talán rémült?*
- Nilevard, miért hordasz ekkora vagyont magadnál? Tudom hogy jó harcos vagy, de ez, nagyon sok. És én igazán nem fogadhatom el tőled! Kedves vagy, de, azért nem kell, hogy ennyi pénzt költsél rám. Egy apróbb ajándékkal is beérem, ha tőled kapom.
*Most igazán zavarba jött. Nem a pénze miatt van a lovaggal és ez most így olyan furcsa. Ajándékot kapni egy dolog, vagy ha olyasmiről lenne szó, ami közös, de hogy ő rá költsön ennyit, az nem jó.*
- Bármi olyasmit, ami közös, akkor igen, de így, nem fogadhatom el.