//Pacsirták//
*Ha mélyebben Zeekx gondolataiba látna, akkor valószínűleg megjegyezné, hogy nocsak, sikerült találni valamit, amivel még a természet tökéletes rendjének legártatlanabb és legpozitívabb követőjét is sikerül kizökkenteni a szerepéből, de így csak huncut mosollyal bámulja az előttük csillogó víztükröt.*
- Nem, nem vagyok bajban, de kedves tőled, hogy aggódsz.
*Ami ezután történik, az az ijedtség és a félelem teljes ellentéte. A kialakuló beszélgetésben ő meghittséget, őszinteséget valamiféle biztonságot érez, ami a nehéz téma ellenére nagyon jól esik neki.*
- Ezzel nem tudok vitatkozni, a jövőt valóban nem látom előre. *Talán jobb is így, mert a meglepetések is fontos részei az életnek. A mai pedig egy olyan meglepetés, amire egyáltalán nem számított. Különböznek, igen, de Zeekx következő szavai megmutatják, hogy annyira mégsem. Mikor megtudja, hogy a kis kedves szőke fiúcskát sem akarta senki, hogy ugyanúgy nem kellett senkinek, mint ő, akkor az ölelése érezhetően szorosabbá válik, de egyelőre nem szól. Türelmesen, mégis kíváncsian hallgat végig minden szót, mert érzi, hogy ez nem a szokásos Zeekx-féle bájcsevej, ebben most sokkal több van. Mikor a másik mondandója érezhetően a végére ér, akkor egy kis gondolkodási időt hagyva magának megpróbál válaszolni.*
- Figyelj, én nem tudtam, hogy te is… mármint, hogy neked is ugyanolyan rossz volt régen, mint nekem. Elképesztő, hogy hasonló a múltunk, mégis mennyire más emberek lettünk, nem? Neked valahogy sikerült a pozitív oldalát megfognod a dolgoknak. *Kicsit szégyenkezve vörösödik el, aminek az oka az, amit most következőnek mondani fog.*
- Mikor találkoztunk, az első benyomásom az volt rólad, hogy csak egy idétlen, buta, tenyérbemászó prédikátor vagy, akit majd le sem tudok vakarni magamról. Aztán egy perverz semmirekellőnek, egy gátlástalan fráternek hittelek. Belátom, hogy mind a kétszer hatalmasat tévedtem. Ne haragudj rám! *Kér bocsánatot még az előtt, hogy egyáltalán megtudná, hogyan fogadja Zeekx az őszinte vallomást.*
- Egy nagyon, de nagyon értékes ember vagy, akiben sokkal több rejlik, mint amit megmutat magából. Azt hiszem, ez azért van, mert te is ugyanúgy félsz, mint én. Félsz attól, hogy mások mit szólnak az igazi Zeekx-hez, és ezért a gondtalan és mindig jókedvű pap álcája mögé bújsz.
*Merlana jó emberismerő, és reméli, hogy most sem téved túlságosan. Míg ő a pesszimizmusba menekült, addig Zeekx az optimizmus maszkja mögött éli az életét, de egyikük sem a valódi képet mutatja a saját lelkét illetően.*
- Bárhogy is alakul, akár itt maradok veled, akár nem, megígérem, hogy megpróbálok boldog lenni, de csak akkor, ha te azt ígéred meg, hogy önmagad leszel! Rendben? *Kérdezi bizakodva, miközben hagyja, hogy a férfi átölelje őt, ha szeretné.*