Arthenior - Erdőszéli tisztás
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 485 (9681. - 9700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
9700. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-21 11:07:22
Üzenet elküldve: 2024-08-21 11:07:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
* Megszabadult a kellemetlen kérdésektől. De legalább az italát be tudta fejezni, s az nem veszett kárba. Bár egyesek beleköthetnének abba, hogy az égvilágon semmi sem kár, ha azt egy szépséggel tölthetik. Valahol megérti, de amíg nincs megbizonyosodva, hogy nem követik, addig nem maradhat egy helyen sokáig.
Síri csend húzódik köréje, ahogyan elhagyja a lakottabb helyeket, míg végül egyedül marad saját gondolataival. Ezeket a gondolatokat hirtelen a gyomrának korgása kergeti el. Nem csoda, elvégre csak az alkohol utáni vágyát tudta csillapítani. Előkapja erszényét a zsebéből és a kezébe önti. Nem kevesebb, mint kettő arany hullik ki az erszényből. Ha nem is mutatja ki, ez nagyon elszomorítja. *
- Az király! Csak éhen fogok dögleni, semmi komoly!
* Teszi vissza a felülmúlhatatlan vagyonát egy nagy sóhaj kíséretével. Ezért nem szentel tiszteletet az isteneknek. Nem köszönhet nekik semmi jelentőségteljeset az életében. Ha mégis, akkor lásd hova jutott Derk emiatt. Sétálás közben végig orrát lógatja, és egy követ rugdos előre, amit végül kicsit talán túl nagy erővel küld a bokorba. A bokorból egy nyúl ugrik elő, ezzel kicsit megijesztve Derket, aki éppen magával van elfoglalva. Mit se gondolva, végignézi, ahogyan a nyúl tovább ugrál. Csak miután eltűnt robban be a gondolat Derk üres fejébe, hogy lehet el kéne kapni. *
- Basszus!
* Azzal utána is fut, de fogalma sincs, hogy amaz merre mehetett. Lassan, óvatosan lépked, hátha fel tud figyelni a bokrok mozgására és ezzel becserkészheti áldozatát. Nagyjából két óra keresgélés és megannyi lélegzet visszatartással később, már majdnem feladja, mikor megpillant egyet magányosan. Derk nagyon megörül ennek, olyannyira, hogy le sem tud állni a mosolygásával. Felvesz egy kisebb követ, majd a nyúl túloldalára dobja, hogy amaz megijedjen és felé fusson. Amint földet ér a kő a nyúl már szalad is. Pont úgy, ahogyan azt elképzelte. Amint elég közel ért felfedi magát s érte kap. A nyúl azonban nem hülye, így kikerüli és tovább ugrik. *
- Azt már biztos nem!
* Derk fordul egyet és a közeli fán megrugaszkodik, hogy lendületből kapja el. Az akció sikeres. Ugyan a vadász a földön, de a préda a kezében. *
- Ez az! Ezt nektek!
* Felpattan földről és az eget bámulva kiáltja ki győzelmét. Később száraz ágakból épít tűzrakást. Nincs semmi amivel gyújthatna, szóval próbálja feltalálni magát. Még egy óra elteltével, mikor már a nap is javában eltette magát aludni, ő még csak akkor gyújtja be és kezd hozzá a sütésének. A mai dolgokat elemezve, már biztosan állíthatja, hogy sem vadász, sem szakács nem volt a múltban. Elvégre amilyen szerencsétlenül vadászta le a nyulat, nevetséges. Szakácsnak is vicces lenne. A nyúl egyik része égett a másik nyers. Biztos megölne valakit a saját tehetségével. Inkább oda is égeti. Az legalább kevésbé üti meg a gyomrát.
Olybá tűnik ma is kint éjszakázik. Ehhez valahogy már hozzá van szokva. De várja már a napot, amikor egy pihe puha ágyban töltheti az éjszakáit, mintsem a végtelenségig nyúló csillagos ég alatt. *
A hozzászólás írója (Derk Derrallo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.08.21 11:08:21
Síri csend húzódik köréje, ahogyan elhagyja a lakottabb helyeket, míg végül egyedül marad saját gondolataival. Ezeket a gondolatokat hirtelen a gyomrának korgása kergeti el. Nem csoda, elvégre csak az alkohol utáni vágyát tudta csillapítani. Előkapja erszényét a zsebéből és a kezébe önti. Nem kevesebb, mint kettő arany hullik ki az erszényből. Ha nem is mutatja ki, ez nagyon elszomorítja. *
- Az király! Csak éhen fogok dögleni, semmi komoly!
* Teszi vissza a felülmúlhatatlan vagyonát egy nagy sóhaj kíséretével. Ezért nem szentel tiszteletet az isteneknek. Nem köszönhet nekik semmi jelentőségteljeset az életében. Ha mégis, akkor lásd hova jutott Derk emiatt. Sétálás közben végig orrát lógatja, és egy követ rugdos előre, amit végül kicsit talán túl nagy erővel küld a bokorba. A bokorból egy nyúl ugrik elő, ezzel kicsit megijesztve Derket, aki éppen magával van elfoglalva. Mit se gondolva, végignézi, ahogyan a nyúl tovább ugrál. Csak miután eltűnt robban be a gondolat Derk üres fejébe, hogy lehet el kéne kapni. *
- Basszus!
* Azzal utána is fut, de fogalma sincs, hogy amaz merre mehetett. Lassan, óvatosan lépked, hátha fel tud figyelni a bokrok mozgására és ezzel becserkészheti áldozatát. Nagyjából két óra keresgélés és megannyi lélegzet visszatartással később, már majdnem feladja, mikor megpillant egyet magányosan. Derk nagyon megörül ennek, olyannyira, hogy le sem tud állni a mosolygásával. Felvesz egy kisebb követ, majd a nyúl túloldalára dobja, hogy amaz megijedjen és felé fusson. Amint földet ér a kő a nyúl már szalad is. Pont úgy, ahogyan azt elképzelte. Amint elég közel ért felfedi magát s érte kap. A nyúl azonban nem hülye, így kikerüli és tovább ugrik. *
- Azt már biztos nem!
* Derk fordul egyet és a közeli fán megrugaszkodik, hogy lendületből kapja el. Az akció sikeres. Ugyan a vadász a földön, de a préda a kezében. *
- Ez az! Ezt nektek!
* Felpattan földről és az eget bámulva kiáltja ki győzelmét. Később száraz ágakból épít tűzrakást. Nincs semmi amivel gyújthatna, szóval próbálja feltalálni magát. Még egy óra elteltével, mikor már a nap is javában eltette magát aludni, ő még csak akkor gyújtja be és kezd hozzá a sütésének. A mai dolgokat elemezve, már biztosan állíthatja, hogy sem vadász, sem szakács nem volt a múltban. Elvégre amilyen szerencsétlenül vadászta le a nyulat, nevetséges. Szakácsnak is vicces lenne. A nyúl egyik része égett a másik nyers. Biztos megölne valakit a saját tehetségével. Inkább oda is égeti. Az legalább kevésbé üti meg a gyomrát.
Olybá tűnik ma is kint éjszakázik. Ehhez valahogy már hozzá van szokva. De várja már a napot, amikor egy pihe puha ágyban töltheti az éjszakáit, mintsem a végtelenségig nyúló csillagos ég alatt. *
A hozzászólás írója (Derk Derrallo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.08.21 11:08:21
9699. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 15:57:02
Üzenet elküldve: 2024-08-10 15:57:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kislány a nagyvárosban //
*Szemeiben látszik, ahogy a gondolatok cikáznak fejében, miközben igyekszik elképzelni azt a sok sok tündér vándorolni abban a sivár pusztaságban. Elkápráztatja a történet és biza issza magába a tündér szavait. Idejét se tudja, pontosabban fogalma sincs arról bárki mesélt volna neki ilyen történetet valaha is. Új nevét illetően, meglátja az elégedett mosolyt a férfi arcán, ami kicsit megnyugtatja őt. Lehet tényleg nem lesz rossz itt a városban mint amennyire képzelte. Testtartásán is kezd engedni egy picit, kevésbé tűnik feszültnek, vagy épp ugrásra készültnek. Megindulva a piac irányába, és a választ is megkapva, Cilia egy pillanatra megáll és megszeppenve válaszol.*
-A piacra? Az az a hely ahol az ennit az asztalra rakják igaz? Ott haragudni fognak rám és Deresre.
*Két kis kezét összehúzza mellkasa előtt, nem szeretné elrontani a pillanatot, és legfőképp a lehetőséget arra, hogy megtömje mindkettőjük pocakját, de nem szeretne bajt hozni saját fején kívül másikéra sem.*
*Szemeiben látszik, ahogy a gondolatok cikáznak fejében, miközben igyekszik elképzelni azt a sok sok tündér vándorolni abban a sivár pusztaságban. Elkápráztatja a történet és biza issza magába a tündér szavait. Idejét se tudja, pontosabban fogalma sincs arról bárki mesélt volna neki ilyen történetet valaha is. Új nevét illetően, meglátja az elégedett mosolyt a férfi arcán, ami kicsit megnyugtatja őt. Lehet tényleg nem lesz rossz itt a városban mint amennyire képzelte. Testtartásán is kezd engedni egy picit, kevésbé tűnik feszültnek, vagy épp ugrásra készültnek. Megindulva a piac irányába, és a választ is megkapva, Cilia egy pillanatra megáll és megszeppenve válaszol.*
-A piacra? Az az a hely ahol az ennit az asztalra rakják igaz? Ott haragudni fognak rám és Deresre.
*Két kis kezét összehúzza mellkasa előtt, nem szeretné elrontani a pillanatot, és legfőképp a lehetőséget arra, hogy megtömje mindkettőjük pocakját, de nem szeretne bajt hozni saját fején kívül másikéra sem.*
9698. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 15:46:49
Üzenet elküldve: 2024-08-10 15:46:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kislány a nagyvárosban //
* A gyermek nem hagyja annyiban a szárnyas történetet. Szomjazza a jó történeteket, ahogy a legtöbb gyermek. Nem hagyja hát annyiban, hanem többször is belekérdez a szárnyak történetébe.*
- Mondhatni, mivel egy kietlen homokos pusztaságban kötöttek ki. Már nem bírtak repülni, mint mondtam, ami miatt egyik társuk keservesen sírni kezdett. A könnyek hatására a földből növények kezdtek kinőni. Ekkor jöttek rá, hogy az érzelmeikkel képesek teremteni. Úgyhogy sírás helyet énekelni meg táncolni kezdtek. Amire befejezték már szép kertben álltak. Szóval mégiscsak lett otthonuk. Úgy tartják abban a kertben a legszebb virágból kelt ki az első igazi tündér. Én szerintem már nem férnék bele egy virágba.* Mosoly rá cinkosan. Deres a kapcsolatuk közben alakul, de annyira még nem haverok, hogy nagyon piszkálgassa. Nem is feszíti a húrt tovább, mint kéne a tündér. A lányra koncentrál, kinek éppen csak most add új nevet. Kis szünet, de végül csak rábólint Cilia az új nevére. A mosoly a csepp arcán elégedettséggel tölti el a férfi szívét. Ha nem is elsőre, de előbb vagy utóbb, de kiszúrja majd a tőrön a nap szimbólumot. A társulattal anno bejárta a világot, sokat látott egyénnek mondhatja magát. El is tűnődik egy pillanatra a jelen, de biztosra nem tudná mondani, hogy kihez tartozhat. Kelettől nyugatig elég sok helyen használják ezt a szimbólumot, de ha tippelnie kéne, akkor valamilyen nemesi jelképre tippelne. Egyelőre ezt az információt elraktározza az agyában, később még lehet megpróbál rákérdezni, de most a gyomra hevesen élelem után kiabál.*
- Arra, a piacra. Ott sok finomság van.* Mutat a piac irányába, ami valahol a fákon túl lesz.*
* A gyermek nem hagyja annyiban a szárnyas történetet. Szomjazza a jó történeteket, ahogy a legtöbb gyermek. Nem hagyja hát annyiban, hanem többször is belekérdez a szárnyak történetébe.*
- Mondhatni, mivel egy kietlen homokos pusztaságban kötöttek ki. Már nem bírtak repülni, mint mondtam, ami miatt egyik társuk keservesen sírni kezdett. A könnyek hatására a földből növények kezdtek kinőni. Ekkor jöttek rá, hogy az érzelmeikkel képesek teremteni. Úgyhogy sírás helyet énekelni meg táncolni kezdtek. Amire befejezték már szép kertben álltak. Szóval mégiscsak lett otthonuk. Úgy tartják abban a kertben a legszebb virágból kelt ki az első igazi tündér. Én szerintem már nem férnék bele egy virágba.* Mosoly rá cinkosan. Deres a kapcsolatuk közben alakul, de annyira még nem haverok, hogy nagyon piszkálgassa. Nem is feszíti a húrt tovább, mint kéne a tündér. A lányra koncentrál, kinek éppen csak most add új nevet. Kis szünet, de végül csak rábólint Cilia az új nevére. A mosoly a csepp arcán elégedettséggel tölti el a férfi szívét. Ha nem is elsőre, de előbb vagy utóbb, de kiszúrja majd a tőrön a nap szimbólumot. A társulattal anno bejárta a világot, sokat látott egyénnek mondhatja magát. El is tűnődik egy pillanatra a jelen, de biztosra nem tudná mondani, hogy kihez tartozhat. Kelettől nyugatig elég sok helyen használják ezt a szimbólumot, de ha tippelnie kéne, akkor valamilyen nemesi jelképre tippelne. Egyelőre ezt az információt elraktározza az agyában, később még lehet megpróbál rákérdezni, de most a gyomra hevesen élelem után kiabál.*
- Arra, a piacra. Ott sok finomság van.* Mutat a piac irányába, ami valahol a fákon túl lesz.*
9697. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 14:04:01
Üzenet elküldve: 2024-08-10 14:04:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kislány a nagyvárosban //
*Figyelmesen, nagy szemekkel hallgatja végig a történetet, egy aprót bólint is hozzá, hogy megértette mindazt.*
-És találtak?
*Kérdezi naivan várva a mese további részét, nem igazán volt alkalma ez idáig hallani bármiféle történetet, kicsit megbolygatta kíváncsiságát Alesian meséje. Ami Derest illeti, egy vakkantással sem jelezte a férfinak, hogy annak szabad hozzányúlnia, bár tény a simogatást kifejezetten kedveli, egy halk mély morgással jelzi, hogy ennyi elég volt számára a testiségből. Cilia elpanaszolva gúnyneveit, meghallván az új nevet ami Alesian javasol ekképpen válaszol.*
-Szikra?
*Gondolkodik el rajta, emlékképek jutnak eszébe, egy villanó fénycsóváról, egy kályha előtt, egy homályos alak kezében lévő kis tárgyból kipattanva, majd a kellemes tűzifa illat árasztja el érzékeit, utána pedig a kellemes meleg követi amazt. Elégedetten bólint, tetszik neki a név.*
-Uhum.
*Mondja egy enyhe mosollyal az arcán. Azonban Alesian, hogy végre ilyen közelségbe ér, van alkalma jobban szemügyre venni a leánykát. Annak övén elhelyezett díszesnek mondható tőr markolatán egy nap szimbólumot vélhet fel, talán mond számára valamit.*
-Hova megyünk?
*Kérdezi vékonyka is hangján, miután Alesian lassacskán megindul a piac irányába. Cilia még nincs teljesen tisztában mi merre is helyezkedik el a városban.*
*Figyelmesen, nagy szemekkel hallgatja végig a történetet, egy aprót bólint is hozzá, hogy megértette mindazt.*
-És találtak?
*Kérdezi naivan várva a mese további részét, nem igazán volt alkalma ez idáig hallani bármiféle történetet, kicsit megbolygatta kíváncsiságát Alesian meséje. Ami Derest illeti, egy vakkantással sem jelezte a férfinak, hogy annak szabad hozzányúlnia, bár tény a simogatást kifejezetten kedveli, egy halk mély morgással jelzi, hogy ennyi elég volt számára a testiségből. Cilia elpanaszolva gúnyneveit, meghallván az új nevet ami Alesian javasol ekképpen válaszol.*
-Szikra?
*Gondolkodik el rajta, emlékképek jutnak eszébe, egy villanó fénycsóváról, egy kályha előtt, egy homályos alak kezében lévő kis tárgyból kipattanva, majd a kellemes tűzifa illat árasztja el érzékeit, utána pedig a kellemes meleg követi amazt. Elégedetten bólint, tetszik neki a név.*
-Uhum.
*Mondja egy enyhe mosollyal az arcán. Azonban Alesian, hogy végre ilyen közelségbe ér, van alkalma jobban szemügyre venni a leánykát. Annak övén elhelyezett díszesnek mondható tőr markolatán egy nap szimbólumot vélhet fel, talán mond számára valamit.*
-Hova megyünk?
*Kérdezi vékonyka is hangján, miután Alesian lassacskán megindul a piac irányába. Cilia még nincs teljesen tisztában mi merre is helyezkedik el a városban.*
9696. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 13:37:13
Üzenet elküldve: 2024-08-10 13:37:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kislány a nagyvárosban //
*A fiúnak nincs sejtése arról, hogy a kis hártyás szárnyai mit váltottak ki a másikból, ha tudná is Teysusnak tulajdonítaná, hiszen ki más műve lehetne?*
- A régi történetek szerint nagyon régen túl sokat repültek a tündérek, amikor hazát kerestek. Aztán annyira kimerültek a sok repüléstől, hogy többé már nem is tudtak igazán repülni. Azóta se tudnak a tündérek rendesen repülni, már soknak szárnya sincsen.* Sokáig tudná mesélni még ezeket a ködös történeteket, amik vagy igazak vagy nem, de tény, amit tény, hogy sok tündérnek már nincsen szárnya. Időközben Deres a hűséges eb, szagmintát vesz a tündéről. A nagy nedves orr rendesen átpásztázza a testét. Idejét se tudja Alesian már, hogy mikor került ilyen közvetlen kapcsolatba házikedvenccel. Óvatosan végig simít a nagy busa fejen, miközben nosztalgikus emlékek törnek rá. Kicsit zavartan kap észbe, hogy elkalandozott. A figyelem elterelésére pont jó, hogy rákérdezzen a lány nevére, de itt újabb akadályba ütközik.*
- Meg tudom érteni, nem szép nevek. Talán...* Tűnődik el, mert hát miért is ne tenné. Farkasos lány kinek nincs neve, egyre jobb táptalaj.*
- Mit szólnál, ha én Szikrának hívnálak? Szép zöld szemed van, szinte szikrázik.* Tesz gyors javaslatot. Persze fel fogja használni később ezt a balladájában, mert tuti fog írni egyet Ciliáról.*
- Bizony enni.* Biccent felé bátorítóan, ami láthatóan működik is. Naná, hogy a kutyáról nem feledkezik el a lányka, így rögtön már plusz két főnek kellene megtömi a hasát.*
- Persze veszünk neki is valami finomat.* Ígéri meg könnyelműen. Egyébként az ebre még most is fordít kellő figyelmet, mert hát mégiscsak egy termetes fenevadról van szó. Ha már mindenki készen, akkor a piactér felé indulna el.*
*A fiúnak nincs sejtése arról, hogy a kis hártyás szárnyai mit váltottak ki a másikból, ha tudná is Teysusnak tulajdonítaná, hiszen ki más műve lehetne?*
- A régi történetek szerint nagyon régen túl sokat repültek a tündérek, amikor hazát kerestek. Aztán annyira kimerültek a sok repüléstől, hogy többé már nem is tudtak igazán repülni. Azóta se tudnak a tündérek rendesen repülni, már soknak szárnya sincsen.* Sokáig tudná mesélni még ezeket a ködös történeteket, amik vagy igazak vagy nem, de tény, amit tény, hogy sok tündérnek már nincsen szárnya. Időközben Deres a hűséges eb, szagmintát vesz a tündéről. A nagy nedves orr rendesen átpásztázza a testét. Idejét se tudja Alesian már, hogy mikor került ilyen közvetlen kapcsolatba házikedvenccel. Óvatosan végig simít a nagy busa fejen, miközben nosztalgikus emlékek törnek rá. Kicsit zavartan kap észbe, hogy elkalandozott. A figyelem elterelésére pont jó, hogy rákérdezzen a lány nevére, de itt újabb akadályba ütközik.*
- Meg tudom érteni, nem szép nevek. Talán...* Tűnődik el, mert hát miért is ne tenné. Farkasos lány kinek nincs neve, egyre jobb táptalaj.*
- Mit szólnál, ha én Szikrának hívnálak? Szép zöld szemed van, szinte szikrázik.* Tesz gyors javaslatot. Persze fel fogja használni később ezt a balladájában, mert tuti fog írni egyet Ciliáról.*
- Bizony enni.* Biccent felé bátorítóan, ami láthatóan működik is. Naná, hogy a kutyáról nem feledkezik el a lányka, így rögtön már plusz két főnek kellene megtömi a hasát.*
- Persze veszünk neki is valami finomat.* Ígéri meg könnyelműen. Egyébként az ebre még most is fordít kellő figyelmet, mert hát mégiscsak egy termetes fenevadról van szó. Ha már mindenki készen, akkor a piactér felé indulna el.*
9695. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 12:05:50
Üzenet elküldve: 2024-08-10 12:05:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kislány a nagyvárosban //
*Valóban nem mindennapi látvány egy ekkora testű élőlényt repülni látni, főleg ha egy illető úgymond elsőként látja. Vagy legalább is elsőnek hiszi. Tapintása alatt fura, de jóleső érzés megfogni azokat a kis szárnyakat, bizony az az emlékkép ami fájdalmasan szeme előtt villan el, közelebb hozta ahhoz amit elvesztett. Alesiannak lehet fogalma sincs erről az egészről, de lehet segített a lánynak rátalálnia arra amit régen elvesztett. Még ha csak azzal is, megmutatta neki azokat a kis szárnyakat. A válasz kicsit lelohasztja kedvét.*
-Talán sérült? Vagy túl nehéz vagy?
*Kérdezi enyhén oldalra biccentett fejjel megérteni miért is ne tudna az illető feljebb repülni. Deres mindeközben közelebb lép a férfihoz, hideg nedves orrát enyhén a férfinak nyomva kezdi el szaglászni, mellkastól egészen a lába ujjáig.*
-A nevem?
*Gondolkodik el, majd enyhe szomorkás hangnemben szólal meg.*
-Mondták már rám, hogy csibész, fattyú, tolvaj, semmirekellő, de egyik sem tetszik, mind olyan haragosnak tűnt.
*Rázza meg fejét, hogy még jobban kifejezze nem tetszését az általa hallott nevekről amiket akkor hallhatott mikor bármelyik kétlábúval is összefutott.*
-Enni?
*Csodálkozik fel egy pillanatra, rég volt már, hogy azt a két nagy almát megette, azóta nem is mert visszamenni a piacra, hogy szerezzen egy másikat hiába adott Grael neki néhány arany tallért, nem merte őket még használni.*
-Deres is éhes.
*Mutat jószága irányába, aki azóta már rég abba hagyva a szimatolást, deres pofájával csendesen méri fel csupán az illetőt, úgy látszik a jószág megszokta a közelségét, bár azokat a mélybarna szemek arról árulkodnak, hogy még mindig figyeli a férfi gyanúsnak vélt mozdulatait.*
*Valóban nem mindennapi látvány egy ekkora testű élőlényt repülni látni, főleg ha egy illető úgymond elsőként látja. Vagy legalább is elsőnek hiszi. Tapintása alatt fura, de jóleső érzés megfogni azokat a kis szárnyakat, bizony az az emlékkép ami fájdalmasan szeme előtt villan el, közelebb hozta ahhoz amit elvesztett. Alesiannak lehet fogalma sincs erről az egészről, de lehet segített a lánynak rátalálnia arra amit régen elvesztett. Még ha csak azzal is, megmutatta neki azokat a kis szárnyakat. A válasz kicsit lelohasztja kedvét.*
-Talán sérült? Vagy túl nehéz vagy?
*Kérdezi enyhén oldalra biccentett fejjel megérteni miért is ne tudna az illető feljebb repülni. Deres mindeközben közelebb lép a férfihoz, hideg nedves orrát enyhén a férfinak nyomva kezdi el szaglászni, mellkastól egészen a lába ujjáig.*
-A nevem?
*Gondolkodik el, majd enyhe szomorkás hangnemben szólal meg.*
-Mondták már rám, hogy csibész, fattyú, tolvaj, semmirekellő, de egyik sem tetszik, mind olyan haragosnak tűnt.
*Rázza meg fejét, hogy még jobban kifejezze nem tetszését az általa hallott nevekről amiket akkor hallhatott mikor bármelyik kétlábúval is összefutott.*
-Enni?
*Csodálkozik fel egy pillanatra, rég volt már, hogy azt a két nagy almát megette, azóta nem is mert visszamenni a piacra, hogy szerezzen egy másikat hiába adott Grael neki néhány arany tallért, nem merte őket még használni.*
-Deres is éhes.
*Mutat jószága irányába, aki azóta már rég abba hagyva a szimatolást, deres pofájával csendesen méri fel csupán az illetőt, úgy látszik a jószág megszokta a közelségét, bár azokat a mélybarna szemek arról árulkodnak, hogy még mindig figyeli a férfi gyanúsnak vélt mozdulatait.*
9694. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-10 11:19:48
Üzenet elküldve: 2024-08-10 11:19:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Kislány a nagyvárosban //
* Egymás gondolatait valóban nem tudják olvasni, de lassan talán kezd megtörni az a jég, ami a kis mutatványának köszönhető. Rendesen odateszi magát, amire nem marad el az elvárt reakció. Kevés olyan repülésre képes lényt lehet látni, ami akkora, mint a kis tündér. Dagad is csepp mellkasa, ahogy bezsebeli a lány ámulását, de nem csak az övét, hanem hűséges társáét is. Innentől meg már megy, mint a karikacsapás, hiszen ki ne akarná megérinti azt a szárnyat? Mivel féltett kincse Alesiannak pici szárnyacskája, azért nagyon figyeli a lányt, de nem vár tőle semmilyen agresszív cselekedetre. A kislány igen gyengéden érinti meg a szárnyait, amit természetesen érzékel a tündér. Az okát meg nem tudná mondani, mert soha nem is gondolkodott rajta, de egy képzett tudós valószínűleg tudna mit mesélni az apró, finom szőröcskékről, amik az ilyen szárnyakon találhatóak. Amíg a szárnyát tapizzák kiszökik egy nyögés a lányból, de ennél többet a férfi nem érzékel, így hát ez annyiban is marad.*
- Sajnos nem tudok vele sokat repülni. Egyik tündér se tudja már tartósan használni a szárnyait.* Foglalja röviden össze, mielőtt megragadná az alkalmat, hogy ő kérdezzen.*
- A kutyusod nevét már tudom, de a tieddet még nem. Hogy hívnak?* Teszi fel a nagy kérdést. Válasz ide vagy oda a hasát ez nem izgatja. Rég nem evett semmit a hosszú úttól megéhezett, amit egy has korgás is jelez.*
- Ettől a sok repüléstől rendesen megéheztem. Te nem vagy éhes? Együnk valamit.* Nyilván költői kérdés, hiszen az ilyen kaliberű szegények mindig éhesek. Túl sok terve nincsen igazából. Ha benne van a lány az ingyen kajában, akkor kiszed belőle még pár hasznos dolgot aztán majd meglátja mi lesz.*
* Egymás gondolatait valóban nem tudják olvasni, de lassan talán kezd megtörni az a jég, ami a kis mutatványának köszönhető. Rendesen odateszi magát, amire nem marad el az elvárt reakció. Kevés olyan repülésre képes lényt lehet látni, ami akkora, mint a kis tündér. Dagad is csepp mellkasa, ahogy bezsebeli a lány ámulását, de nem csak az övét, hanem hűséges társáét is. Innentől meg már megy, mint a karikacsapás, hiszen ki ne akarná megérinti azt a szárnyat? Mivel féltett kincse Alesiannak pici szárnyacskája, azért nagyon figyeli a lányt, de nem vár tőle semmilyen agresszív cselekedetre. A kislány igen gyengéden érinti meg a szárnyait, amit természetesen érzékel a tündér. Az okát meg nem tudná mondani, mert soha nem is gondolkodott rajta, de egy képzett tudós valószínűleg tudna mit mesélni az apró, finom szőröcskékről, amik az ilyen szárnyakon találhatóak. Amíg a szárnyát tapizzák kiszökik egy nyögés a lányból, de ennél többet a férfi nem érzékel, így hát ez annyiban is marad.*
- Sajnos nem tudok vele sokat repülni. Egyik tündér se tudja már tartósan használni a szárnyait.* Foglalja röviden össze, mielőtt megragadná az alkalmat, hogy ő kérdezzen.*
- A kutyusod nevét már tudom, de a tieddet még nem. Hogy hívnak?* Teszi fel a nagy kérdést. Válasz ide vagy oda a hasát ez nem izgatja. Rég nem evett semmit a hosszú úttól megéhezett, amit egy has korgás is jelez.*
- Ettől a sok repüléstől rendesen megéheztem. Te nem vagy éhes? Együnk valamit.* Nyilván költői kérdés, hiszen az ilyen kaliberű szegények mindig éhesek. Túl sok terve nincsen igazából. Ha benne van a lány az ingyen kajában, akkor kiszed belőle még pár hasznos dolgot aztán majd meglátja mi lesz.*
9693. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 21:17:27
Üzenet elküldve: 2024-08-09 21:17:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*Szélmalom harc, micsoda furcsa csavar ez az életnek. Igazából Cilia is ezzel küzd nem mint nap. Csak fogalma sincs róla. Ha a férfi nem is sejti milyen igaza van a tudatlansággal kapcsolatban, csak nem épp abban a formában, ahogy ő gondolja. Cilia egy hangosabb sóhajjal nyugtázza, hogy akkor nem jár tilosban, viszont ez felveti benne a kérdést, hogy akkor mit akar tőle a férfi? Étel nincs nála, és még a fajához sem tartozik, hogy beszélgetésbe elegyjen vele. Ezek a városiak nincsenek az eszüknél. Majd a férfi szavaira, felfigyelve elengedi Deres öleléséből, mivel a másik hátat fordított neki, és lebegtetni kezdi előtte csinos kis szárnyait, mintha egy hatalmas bogarat látna, csak sokkal jobban kinézőt. Majd amint meglátja Alesian kis mutatványát, ahogy a földtől kis magasságban felemelkedve lebeg a szeme előtt.*
-Waoo.
*Szólal meg halkan orra alatt. Egy őszinte ámulattal csodálja a kis mutatványt. Deres hasonlóképpen, hátra szökken egy lépést, négy lábát kissé széttárva lehajol, farkát az egekbe tartja csapkodja jobbra és balra izgatottan, csaholása pedig ugyan ezt tükrözi. Amint a férfi leszáll ismét a talajra, a kérdésére csak egy szokásos megszeppent bólintással válaszol Cilia. Közelebb lép óvatosan, kinyújtja kis piszkos kezét, és gyengéden megfogja a másik szárnyát. A másik ha képes érzékelni szárnyával érezheti a leány egyáltalán nem durva, sőt, kezei biztosak, és finomak érintésre. Cilia amint megérinti a szárnyat, egy apró de éles fájdalmat érez fejében, amitől egy halkabb nyögés hagyja csak el kicsiny ajkait. Néhány emlékkép szökött szeme elé, mintha már fogott volna ilyet, valahol egy ágyon fekvő kis testű alakon. De a kép és a fájdalom, ahogy jött úgy illan el. Cilia elengedi a szárnyat, megrázza kicsiny fejét, majd izgatottan megszólal.*
-Képes vagy fele messzebb repülni?
*Teszi a kérdést, bár tény látta a férfin a fáradtságot ettől a kis mutatványtól is, de ki tudja lehet, hogy csak előadás miatt volt.*
*Szélmalom harc, micsoda furcsa csavar ez az életnek. Igazából Cilia is ezzel küzd nem mint nap. Csak fogalma sincs róla. Ha a férfi nem is sejti milyen igaza van a tudatlansággal kapcsolatban, csak nem épp abban a formában, ahogy ő gondolja. Cilia egy hangosabb sóhajjal nyugtázza, hogy akkor nem jár tilosban, viszont ez felveti benne a kérdést, hogy akkor mit akar tőle a férfi? Étel nincs nála, és még a fajához sem tartozik, hogy beszélgetésbe elegyjen vele. Ezek a városiak nincsenek az eszüknél. Majd a férfi szavaira, felfigyelve elengedi Deres öleléséből, mivel a másik hátat fordított neki, és lebegtetni kezdi előtte csinos kis szárnyait, mintha egy hatalmas bogarat látna, csak sokkal jobban kinézőt. Majd amint meglátja Alesian kis mutatványát, ahogy a földtől kis magasságban felemelkedve lebeg a szeme előtt.*
-Waoo.
*Szólal meg halkan orra alatt. Egy őszinte ámulattal csodálja a kis mutatványt. Deres hasonlóképpen, hátra szökken egy lépést, négy lábát kissé széttárva lehajol, farkát az egekbe tartja csapkodja jobbra és balra izgatottan, csaholása pedig ugyan ezt tükrözi. Amint a férfi leszáll ismét a talajra, a kérdésére csak egy szokásos megszeppent bólintással válaszol Cilia. Közelebb lép óvatosan, kinyújtja kis piszkos kezét, és gyengéden megfogja a másik szárnyát. A másik ha képes érzékelni szárnyával érezheti a leány egyáltalán nem durva, sőt, kezei biztosak, és finomak érintésre. Cilia amint megérinti a szárnyat, egy apró de éles fájdalmat érez fejében, amitől egy halkabb nyögés hagyja csak el kicsiny ajkait. Néhány emlékkép szökött szeme elé, mintha már fogott volna ilyet, valahol egy ágyon fekvő kis testű alakon. De a kép és a fájdalom, ahogy jött úgy illan el. Cilia elengedi a szárnyat, megrázza kicsiny fejét, majd izgatottan megszólal.*
-Képes vagy fele messzebb repülni?
*Teszi a kérdést, bár tény látta a férfin a fáradtságot ettől a kis mutatványtól is, de ki tudja lehet, hogy csak előadás miatt volt.*
9692. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 20:49:38
Üzenet elküldve: 2024-08-09 20:49:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
* Olyan, mintha szélmalomharcot vívna a tündér. A lány annyira tudatlan, hogy az már szinte hihetettlen. Pont ezért is engedi el ezeket a dolgokat és próbál belőle kiszedni valami hasznos információt. Lesújtó az, aminek a fültanúja lesz. Erdei közösségben nőt fel, szóval tudja, hogy az állatok mit és hogyan csinálnak. Most pedig, azaz érzése támad, hogy a lány is inkább egy kis vadállat, mintsem az értelmes fajok valamelyikének tagja. Ellenben ami az egyiknek balszerencse az a másiknak szerencse, hiszen ez egy teljesen szabadon formálható balladának a forrása lehet, meg persze szánja is szegény lelket, és ez még nem minden. A gyermek akaratlanul is követi Teysus tanait, még ha ennek tényével nagyon nincs is tudatában.*
- Jaj, dehogyis az én területem, miattam aztán nem kell aggódnod. Én csak úgy kinyújtóztatom a szárnyaim és aztán elmegyek majd.* Baromi kíváncsi, hogy miféle odúja lehet a lánynak, de ismeri annyira az állatokat, hogy tudja, nem mondaná, vagy mutatná meg neki. A bizalom kiépítése a kulcs, ezt pedig szép lassan kell kiépíteni. Valószínűleg elcsípi a szárnya irányába tett pillantásokat, de még ha nem is így lenne, akkor is megmutatná neki, mint látványosságot. Nem véletlenül füllentette, hogy csak azért van itt, holott az előbb még a földiségről kérdezgette. Mivel valószínűleg a lány talán a felét érthette meg valószínűleg nem lesz baj.*
- Figyelj! Mutatok neked valamit.* Azzal hátat fordít neki és kicsit megmozgatja a szárnyait. Nem akar hirtelen mozdulatot tenni velük, csak szépen, hogy lássa micsoda az. Aztán beindítja kecses darázs szárnyacskákat. Hasonló hangot add ki a szárnyak csapkodása, mint a rovaroknál, csak kicsit hangosabban, aztán a tündér elemelkedik a talajtól. Na nem túl magasra, mert az lehetettlen, csak egy arasznyira. Arrébb libben egy pár lépést aztán le is száll a talajra. Robbant megterhelő a repülés, még ha ez a magasság meg táv nem is tűnik soknak. Kis mellkasa szaporán emelkedik, majd süllyed vissza. Kell is neki pár pillanat, hogy kifújja magát, de aztán odafordul a lányhoz.*
- Na? Mit szólsz? Nem akarod megérinteni?* Meglátja, hogy mit reagál, aztán majd megpróbál kihúzni még belőle pár dolgot, köztük a nevét, mert a kutyusét már ismeri, de a lánykáét jelen pillanatban is homály fedi.*
* Olyan, mintha szélmalomharcot vívna a tündér. A lány annyira tudatlan, hogy az már szinte hihetettlen. Pont ezért is engedi el ezeket a dolgokat és próbál belőle kiszedni valami hasznos információt. Lesújtó az, aminek a fültanúja lesz. Erdei közösségben nőt fel, szóval tudja, hogy az állatok mit és hogyan csinálnak. Most pedig, azaz érzése támad, hogy a lány is inkább egy kis vadállat, mintsem az értelmes fajok valamelyikének tagja. Ellenben ami az egyiknek balszerencse az a másiknak szerencse, hiszen ez egy teljesen szabadon formálható balladának a forrása lehet, meg persze szánja is szegény lelket, és ez még nem minden. A gyermek akaratlanul is követi Teysus tanait, még ha ennek tényével nagyon nincs is tudatában.*
- Jaj, dehogyis az én területem, miattam aztán nem kell aggódnod. Én csak úgy kinyújtóztatom a szárnyaim és aztán elmegyek majd.* Baromi kíváncsi, hogy miféle odúja lehet a lánynak, de ismeri annyira az állatokat, hogy tudja, nem mondaná, vagy mutatná meg neki. A bizalom kiépítése a kulcs, ezt pedig szép lassan kell kiépíteni. Valószínűleg elcsípi a szárnya irányába tett pillantásokat, de még ha nem is így lenne, akkor is megmutatná neki, mint látványosságot. Nem véletlenül füllentette, hogy csak azért van itt, holott az előbb még a földiségről kérdezgette. Mivel valószínűleg a lány talán a felét érthette meg valószínűleg nem lesz baj.*
- Figyelj! Mutatok neked valamit.* Azzal hátat fordít neki és kicsit megmozgatja a szárnyait. Nem akar hirtelen mozdulatot tenni velük, csak szépen, hogy lássa micsoda az. Aztán beindítja kecses darázs szárnyacskákat. Hasonló hangot add ki a szárnyak csapkodása, mint a rovaroknál, csak kicsit hangosabban, aztán a tündér elemelkedik a talajtól. Na nem túl magasra, mert az lehetettlen, csak egy arasznyira. Arrébb libben egy pár lépést aztán le is száll a talajra. Robbant megterhelő a repülés, még ha ez a magasság meg táv nem is tűnik soknak. Kis mellkasa szaporán emelkedik, majd süllyed vissza. Kell is neki pár pillanat, hogy kifújja magát, de aztán odafordul a lányhoz.*
- Na? Mit szólsz? Nem akarod megérinteni?* Meglátja, hogy mit reagál, aztán majd megpróbál kihúzni még belőle pár dolgot, köztük a nevét, mert a kutyusét már ismeri, de a lánykáét jelen pillanatban is homály fedi.*
9691. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 19:58:36
Üzenet elküldve: 2024-08-09 19:58:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*Ha ezekre mind tudná a választ, szívesen elmesélné a férfinak, de igazából fogalma sincs az egészről. Élete régóta már a túlélés egyszerűségében telik. Találj elég ételt, és tudj hol aludni. Napjai ebből ki is merültek, ha szerencséje volt, volt alkalma egy picit gyereknek lenni és kergetőzni Deressel csak úgy mint az előbb. Cilia megrázza enyhén kutyája grabancát gyengéden, mikor látja az idegen egyre jobban közeledik feléjük. De amaz még azóta is zavarodottan néz, kettőjükre. Lehet Deres számára is olyan mintha két Ciliát látna, vagy csak a szeme káprázik nem tudja eldönteni. Mivel nem tudja kirázni hűséges testőrét ebből az állapotból, inkább csak szorosan hozzábújva, megilletődötten válaszol a férfinak.*
-Tündér?
*Méri végig ismét Alesiant. Mintha mondana számára valamit a faji név. De fogalma sincs pontosan honnan. A szárnyán egy pillanatra elidőzik a szeme. Kíváncsisága épp annyira erős még, hogy ott tartsa, de Alesian még láthatja, jobb ha megtartja a három lépés távolságot.*
-Én? Öhm. Nem tudom.
*Válaszolja megszeppenve, fogalma sincs mit véthetett Teysus ellen, reméli nem haragszik rá, bárki is legyen az illető.*
-Csak körbe járom az odúm területét. Megakadt a szemem ezen a tisztáson, és gondoltam játszom picit Deressel. De ha ez a te területed elmegyek.
*Talán állatiasságra emlékeztetheti ez a megfogalmazás, mintha a leány betolakodott volna egy másik territóriumára. Próbálna elbújni Deres bundájában, ha most képes lenne rá.*
*Ha ezekre mind tudná a választ, szívesen elmesélné a férfinak, de igazából fogalma sincs az egészről. Élete régóta már a túlélés egyszerűségében telik. Találj elég ételt, és tudj hol aludni. Napjai ebből ki is merültek, ha szerencséje volt, volt alkalma egy picit gyereknek lenni és kergetőzni Deressel csak úgy mint az előbb. Cilia megrázza enyhén kutyája grabancát gyengéden, mikor látja az idegen egyre jobban közeledik feléjük. De amaz még azóta is zavarodottan néz, kettőjükre. Lehet Deres számára is olyan mintha két Ciliát látna, vagy csak a szeme káprázik nem tudja eldönteni. Mivel nem tudja kirázni hűséges testőrét ebből az állapotból, inkább csak szorosan hozzábújva, megilletődötten válaszol a férfinak.*
-Tündér?
*Méri végig ismét Alesiant. Mintha mondana számára valamit a faji név. De fogalma sincs pontosan honnan. A szárnyán egy pillanatra elidőzik a szeme. Kíváncsisága épp annyira erős még, hogy ott tartsa, de Alesian még láthatja, jobb ha megtartja a három lépés távolságot.*
-Én? Öhm. Nem tudom.
*Válaszolja megszeppenve, fogalma sincs mit véthetett Teysus ellen, reméli nem haragszik rá, bárki is legyen az illető.*
-Csak körbe járom az odúm területét. Megakadt a szemem ezen a tisztáson, és gondoltam játszom picit Deressel. De ha ez a te területed elmegyek.
*Talán állatiasságra emlékeztetheti ez a megfogalmazás, mintha a leány betolakodott volna egy másik territóriumára. Próbálna elbújni Deres bundájában, ha most képes lenne rá.*
9690. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 19:37:41
Üzenet elküldve: 2024-08-09 19:37:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
* A kutya nem okoz meglepetést számára, hiszen pontosan az történik, amit várt. ~ Bár a nőkkel is ilyen könnyen menne minden. ~ Mélázik el pillanatra, miközben halad szépen a riadt őzike felé. Az övéből egyébként egy csont tőr nyele kandikál ki, meg a fúvócsöve a kis nyilacskákkal. Nem tekint nagy ellenfélként a lányra, szóval most megengedheti magának azt a luxust, hogy nem kezdi el rögvest a fegyverzetét fürkészni. Előbb vagy utóbb majd úgyis megpillantja a tőrt, amit megjegyez magának azért. Egyébként az összkép azt sejtetti számára, hogy valaha talán jó módú lehetett a lány. Ezen a vidéken az utóbbi időben könnyen koldusbotra lehetett jutni még a tehetőseknek, így az ilyesmi már neki nem okoz különösebben semmilyen meglepetést sem. Végül is köszönti a lányt és felfedi szándékát, akinek gyermeki mivolta rögvest be is igazolódik, amint megszólal, amivel egyébként nem kis meglepetést okoz a komédiásnak. Kicsit hátra is hőköl a kérdésekre, mintha valami mágikus talányt adtak volna fel neki. Át is kell gondolnia, hogy mit válaszol.*
- Hááát a földid az amolyan fajtársat vagy közeli ismerőst jelent. Azt hittem tündér vagy első ránézésre.* Igyekszik egy gyermek számára is érthetően magyarázni, de azért igencsak csodálkozik, hiszen az egy dolog, hogy nem tudja mi az a földim, mert ez amolyan népies szólás, de az, hogy Teysusról lövése sincs az már szinte érthetetlen számára.*
- Mondd csak, ki vagy te, hogy még soha nem hallottál Teysusról? Ő a három isten egyike, ki az ösztönösség és a függetlenség hírnöke.* Darálná a szent maszlagot lefelé, de amikor levegőt vesz, hogy átgondolja mit mondjon, inkább hamar le is tesz róla. ~ Semmi értelme egy gyereket ennyi mindennel fárasztani. ~ A távolságot kettejük között nagyjából olyan tíz, de inkább öt méterre igyekszik csökkenteni, miközben éberen figyel a kutyára is, mert ha szükséges akkor alkalmazza még a trükkjeit rajta, hogy továbbra is nyugodt maradjon.*
- Mesélj te is valamit! Ki vagy te és mit csinálsz itt egyedül?* Pislog kíváncsian a lánykára, miközben agya lázasan dolgozni kezd, hiszen előadóként a remek történetekhez így tud hozzájutni. Egy gyermek egy ekkora kutyával és feltehetősen tehetős felmenőkkel, nem tűnik rossz alapnak.*
* A kutya nem okoz meglepetést számára, hiszen pontosan az történik, amit várt. ~ Bár a nőkkel is ilyen könnyen menne minden. ~ Mélázik el pillanatra, miközben halad szépen a riadt őzike felé. Az övéből egyébként egy csont tőr nyele kandikál ki, meg a fúvócsöve a kis nyilacskákkal. Nem tekint nagy ellenfélként a lányra, szóval most megengedheti magának azt a luxust, hogy nem kezdi el rögvest a fegyverzetét fürkészni. Előbb vagy utóbb majd úgyis megpillantja a tőrt, amit megjegyez magának azért. Egyébként az összkép azt sejtetti számára, hogy valaha talán jó módú lehetett a lány. Ezen a vidéken az utóbbi időben könnyen koldusbotra lehetett jutni még a tehetőseknek, így az ilyesmi már neki nem okoz különösebben semmilyen meglepetést sem. Végül is köszönti a lányt és felfedi szándékát, akinek gyermeki mivolta rögvest be is igazolódik, amint megszólal, amivel egyébként nem kis meglepetést okoz a komédiásnak. Kicsit hátra is hőköl a kérdésekre, mintha valami mágikus talányt adtak volna fel neki. Át is kell gondolnia, hogy mit válaszol.*
- Hááát a földid az amolyan fajtársat vagy közeli ismerőst jelent. Azt hittem tündér vagy első ránézésre.* Igyekszik egy gyermek számára is érthetően magyarázni, de azért igencsak csodálkozik, hiszen az egy dolog, hogy nem tudja mi az a földim, mert ez amolyan népies szólás, de az, hogy Teysusról lövése sincs az már szinte érthetetlen számára.*
- Mondd csak, ki vagy te, hogy még soha nem hallottál Teysusról? Ő a három isten egyike, ki az ösztönösség és a függetlenség hírnöke.* Darálná a szent maszlagot lefelé, de amikor levegőt vesz, hogy átgondolja mit mondjon, inkább hamar le is tesz róla. ~ Semmi értelme egy gyereket ennyi mindennel fárasztani. ~ A távolságot kettejük között nagyjából olyan tíz, de inkább öt méterre igyekszik csökkenteni, miközben éberen figyel a kutyára is, mert ha szükséges akkor alkalmazza még a trükkjeit rajta, hogy továbbra is nyugodt maradjon.*
- Mesélj te is valamit! Ki vagy te és mit csinálsz itt egyedül?* Pislog kíváncsian a lánykára, miközben agya lázasan dolgozni kezd, hiszen előadóként a remek történetekhez így tud hozzájutni. Egy gyermek egy ekkora kutyával és feltehetősen tehetős felmenőkkel, nem tűnik rossz alapnak.*
9689. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:52:29
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:52:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*Deres a nyugtató szavakra elsőre nem is reagálna, továbbra is ugrásra kész pozíciót tartva, várná az idegen mozdulatát. De ez valami más, mintha csak gazdáját hallaná, a nyugtató szavak erre emlékeztetik őt. Fogja is magát, leteszi hátsó felét a füves talajra, és zavarodottan fejét oldalra fordítva szelídebb pofát vág a tündérhez. Cilia meglepetésére, és nem a jobbik fajtából, megrázza barátját, hogy azzal mégis mi történt. De az mit sem törődik most gazdájával. Ő úgy látja nincs baj, legalább is egyelőre. Cilia továbbra is ijedt tekintettel figyeli a már feléjük közeledő idegent, az a megnyerő mosoly ami az arcán van talán még működne is egy helyi leányzón. De nem rajta. Keveset volt a kétlábúak között, és az a kevés időszak is leginkább meneküléssel volt eltöltve. A tisztes távolságban lévő alakot felméri, de nem a külsejét inkább a másik lévő lehetséges fegyverek után kutat, tény magán is látható egy piszkos nyelű, de díszített tőr ami nyugodtan pihen bőrtokjában. Ekkor azonban benne is felüt a felismerés, olyan érzése támad mintha csak egy tó tükrébe nézne. Ez egy picit talán megnyugtatja, vagy legalább is kíváncsisága kezd úrrá lenni rajta. Továbbra is megszeppenve de a felé szegezett mondatokra így válaszol.*
-Földid? Teysus? Azok mik?
*Kérdezi teljes őszinteséggel, enyhe zavarodottsággal hangjában. De ha már a hangja, vékonyka és bizonytalan, de tisztán és gyermekinek hangzik.*
*Deres a nyugtató szavakra elsőre nem is reagálna, továbbra is ugrásra kész pozíciót tartva, várná az idegen mozdulatát. De ez valami más, mintha csak gazdáját hallaná, a nyugtató szavak erre emlékeztetik őt. Fogja is magát, leteszi hátsó felét a füves talajra, és zavarodottan fejét oldalra fordítva szelídebb pofát vág a tündérhez. Cilia meglepetésére, és nem a jobbik fajtából, megrázza barátját, hogy azzal mégis mi történt. De az mit sem törődik most gazdájával. Ő úgy látja nincs baj, legalább is egyelőre. Cilia továbbra is ijedt tekintettel figyeli a már feléjük közeledő idegent, az a megnyerő mosoly ami az arcán van talán még működne is egy helyi leányzón. De nem rajta. Keveset volt a kétlábúak között, és az a kevés időszak is leginkább meneküléssel volt eltöltve. A tisztes távolságban lévő alakot felméri, de nem a külsejét inkább a másik lévő lehetséges fegyverek után kutat, tény magán is látható egy piszkos nyelű, de díszített tőr ami nyugodtan pihen bőrtokjában. Ekkor azonban benne is felüt a felismerés, olyan érzése támad mintha csak egy tó tükrébe nézne. Ez egy picit talán megnyugtatja, vagy legalább is kíváncsisága kezd úrrá lenni rajta. Továbbra is megszeppenve de a felé szegezett mondatokra így válaszol.*
-Földid? Teysus? Azok mik?
*Kérdezi teljes őszinteséggel, enyhe zavarodottsággal hangjában. De ha már a hangja, vékonyka és bizonytalan, de tisztán és gyermekinek hangzik.*
9688. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:20:40
Üzenet elküldve: 2024-08-09 17:20:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
*Ahogy az elvárható egy farkaskutyától, hamar felfigyel a tündérre. Szó mi szó, szép nagy jószág, de akár egy warg is lehetne, azzal is megbirkózna Alesian. Van érzéke az állatokhoz, aminek most is hasznát veszi.*
- Jól van, jó kutya vagy, csak nyugalom! * Szól elsőnek a jószághoz, mert jelenleg az nagyobb fenyegetésnek tűnik számára. Erre a kutyának minden felé irányuló agresszív cselekedetet fel kéne függesztenie. Ami talán még némi bizalomra is adhat okot a gazdijának. Ha már gazdi elég sok közös vonásuk van, hiszen mind a ketten kicsik, de kecsesek, fehérhajúak és még a fülük is hegyes. Tündérünk felveszi a legártatlanabb mosolyai egyikét, ami az egyik leghatékonyabb fegyvere a fajának. A smaragdzöld szemek az ő töksárga íriszeibe fúródnak, amik komiszan csillognak vissza a lányra. Észleli, hogy amaz elég szegényes életet élhet, mert hát látszik a megjelenésén, nem úgy, mint rajta. Nincs túlöltözve, hiszen a szokásos kékesszürke ingecskéjét viseli a hozzá tartozó kis nadrágjával. Az út pora kissé meglepte, de az annyira nem vészes.*
- Semmi baj, Teysusra mondom, nem akarok én rosszat.* Nyugtatja a lányt is, miközben felemeli mind a két kezét, ezzel is mutatva, hogy nincsen ártó szándéka. Ami talán szokatlan lehet egy idegennek, ki nem sűrűn lát tündért, hogy a fiú dereka környékén kilátszik a két szárnyának a vége. *
- Megláttalak és gondoltam talán földim vagy.* Vázolja fel neki itt léte okát, miközben lassan közeledik, ha szükséges akár meg is áll.* Én Alesian vagyok innen származom a külső területekről.* Magyaráz tovább, miközben felméri a lányt. Elfek között nőt fel, látott már gyermekeket is, szóval nem kell sok idő neki, hogy rájöjjön, nem fajtársával van dolga. Na nem mintha ez kedvét szegné, mert ha már Teysus ide sodorta, akkor kivárja a dolgok végét. Legrosszabb esetben egy rövid kitérő lesz az egész.*
// Aktív képesség használat: Szelídítés //
*Ahogy az elvárható egy farkaskutyától, hamar felfigyel a tündérre. Szó mi szó, szép nagy jószág, de akár egy warg is lehetne, azzal is megbirkózna Alesian. Van érzéke az állatokhoz, aminek most is hasznát veszi.*
- Jól van, jó kutya vagy, csak nyugalom! * Szól elsőnek a jószághoz, mert jelenleg az nagyobb fenyegetésnek tűnik számára. Erre a kutyának minden felé irányuló agresszív cselekedetet fel kéne függesztenie. Ami talán még némi bizalomra is adhat okot a gazdijának. Ha már gazdi elég sok közös vonásuk van, hiszen mind a ketten kicsik, de kecsesek, fehérhajúak és még a fülük is hegyes. Tündérünk felveszi a legártatlanabb mosolyai egyikét, ami az egyik leghatékonyabb fegyvere a fajának. A smaragdzöld szemek az ő töksárga íriszeibe fúródnak, amik komiszan csillognak vissza a lányra. Észleli, hogy amaz elég szegényes életet élhet, mert hát látszik a megjelenésén, nem úgy, mint rajta. Nincs túlöltözve, hiszen a szokásos kékesszürke ingecskéjét viseli a hozzá tartozó kis nadrágjával. Az út pora kissé meglepte, de az annyira nem vészes.*
- Semmi baj, Teysusra mondom, nem akarok én rosszat.* Nyugtatja a lányt is, miközben felemeli mind a két kezét, ezzel is mutatva, hogy nincsen ártó szándéka. Ami talán szokatlan lehet egy idegennek, ki nem sűrűn lát tündért, hogy a fiú dereka környékén kilátszik a két szárnyának a vége. *
- Megláttalak és gondoltam talán földim vagy.* Vázolja fel neki itt léte okát, miközben lassan közeledik, ha szükséges akár meg is áll.* Én Alesian vagyok innen származom a külső területekről.* Magyaráz tovább, miközben felméri a lányt. Elfek között nőt fel, látott már gyermekeket is, szóval nem kell sok idő neki, hogy rájöjjön, nem fajtársával van dolga. Na nem mintha ez kedvét szegné, mert ha már Teysus ide sodorta, akkor kivárja a dolgok végét. Legrosszabb esetben egy rövid kitérő lesz az egész.*
// Aktív képesség használat: Szelídítés //
9687. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:56:00
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:56:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
// Kislány a nagyvárosban //
*A gyönyörű kék égen, sok különböző formájú felhőt lát lustán elvonulni egyik irányból a másikba. Fel is emeli két kezét mintha azt játszaná ő maga irányítja azokat a szél segítségével, sőt mintha formázni is szeretné őket. Sajnos, nem sok sikerrel, egy nagy sóhajjal fel is hagyja ezt a buta kis játékot. Visszarakja tarkója mögé aprócska kis kezeit, fejét azon pihenteti tovább.*
~Lehet inkább ide kellene költözni, nem a másik odúba. De ahj, megint ásni egy lyukat egy fa tövébe?~
*Most költözött csak be nem rég abba az elhagyatott pincébe, de mint második tervnek talán megfelel majd, ha túl sokan tudnának létezéséről a város közepén.
Deres, fehéredő pofája megállás nélkül járja a körülöttük lévő területet, az arra járókat kémleli. Egy párocska sétál el a távolban kézen fogva, egy másik alak lóháton siet a város irányába. Majd, ahogy ismét fordul és végig nézi a közelükben lévő fákat és bokrokat. Megpillant egy aprócska fejet a távolban ami őket pásztázza. Deres azon nyomban felpattan ülőhelyéről, farkát magasan az égbe emeli, fejét pedig lehajtva mérgesen nézi az őket kémlelőt. Egyelőre se nem morog, vagy vicsorít, vár a másik mit tervez csinálni.
Alesiant ne tévessze meg a látvány, lehet farkasnak tűnhet a kutya távolról, de félvérének köszönhetően szép nagyra nőtt, marmagassága elérheti egy felnőtt férfi derekát. Cilia pajtása testmozgását jól ismerve, ijedten ül fel kényelmes pozíciójából, és akár egy nyúl riadtan kezdi el pásztázni a környéket. Meglátva Deres testtartását, abba az irányba tekint amerre a jószág figyel. Nem is kell sok mire meglátja Alesian tekintetét és ütközik a kettőjüké. Láthatja szép smaragd zöld szemeit, hegyes fülei kilógnak fehér hosszú, kócos rendezetlen hajából. Ruhácskája pedig szakadt, piszkos, és talán még fénykorában szép zöldes színnel pompázott. Gyorsan felpattan az ülőhelyzetből és szorosan Deres mellé áll azt átkarolva, enyhén guggoló pózt felvéve, mintha szaladni készülne.*
*A gyönyörű kék égen, sok különböző formájú felhőt lát lustán elvonulni egyik irányból a másikba. Fel is emeli két kezét mintha azt játszaná ő maga irányítja azokat a szél segítségével, sőt mintha formázni is szeretné őket. Sajnos, nem sok sikerrel, egy nagy sóhajjal fel is hagyja ezt a buta kis játékot. Visszarakja tarkója mögé aprócska kis kezeit, fejét azon pihenteti tovább.*
~Lehet inkább ide kellene költözni, nem a másik odúba. De ahj, megint ásni egy lyukat egy fa tövébe?~
*Most költözött csak be nem rég abba az elhagyatott pincébe, de mint második tervnek talán megfelel majd, ha túl sokan tudnának létezéséről a város közepén.
Deres, fehéredő pofája megállás nélkül járja a körülöttük lévő területet, az arra járókat kémleli. Egy párocska sétál el a távolban kézen fogva, egy másik alak lóháton siet a város irányába. Majd, ahogy ismét fordul és végig nézi a közelükben lévő fákat és bokrokat. Megpillant egy aprócska fejet a távolban ami őket pásztázza. Deres azon nyomban felpattan ülőhelyéről, farkát magasan az égbe emeli, fejét pedig lehajtva mérgesen nézi az őket kémlelőt. Egyelőre se nem morog, vagy vicsorít, vár a másik mit tervez csinálni.
Alesiant ne tévessze meg a látvány, lehet farkasnak tűnhet a kutya távolról, de félvérének köszönhetően szép nagyra nőtt, marmagassága elérheti egy felnőtt férfi derekát. Cilia pajtása testmozgását jól ismerve, ijedten ül fel kényelmes pozíciójából, és akár egy nyúl riadtan kezdi el pásztázni a környéket. Meglátva Deres testtartását, abba az irányba tekint amerre a jószág figyel. Nem is kell sok mire meglátja Alesian tekintetét és ütközik a kettőjüké. Láthatja szép smaragd zöld szemeit, hegyes fülei kilógnak fehér hosszú, kócos rendezetlen hajából. Ruhácskája pedig szakadt, piszkos, és talán még fénykorában szép zöldes színnel pompázott. Gyorsan felpattan az ülőhelyzetből és szorosan Deres mellé áll azt átkarolva, enyhén guggoló pózt felvéve, mintha szaladni készülne.*
9686. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:31:46
Üzenet elküldve: 2024-08-09 15:31:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kislány a nagyvárosban //
*Ahogy a piac felé halad a tisztás viszonylagos csöndje megtörik. Egy lány önfeledt kacagása üti meg a tündér hegyes fülét. Mivel Alesian igen kíváncsi fajta, ezért tesz egy apró kitérőt a fák közzé. Na nem mintha sokat kéne mennie, hogy a hang gazdáját meglelje. Amikor odaér az egyik fa mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Dús keblű fiatal leányzóra számít, de ezzel most mellé nyúlt, vagy kit tudja.*
- Mi a szösz?* Szólja el magát, de csak halkan. Nálánál sokkal kisebb lényt pillant meg. Finom mozgása és vékony alakja, amire akár azt is hihetné, hogy sajátjával van dolga. Innen annyira nem tudja jól megfigyelni, mivel folyton mozgásban van. Egy kutyával kergetőzik, majd eldőlnek a fűben és ott birkóznak egy darabig. Addig figyeli őket, amíg le nem nyugszanak, aztán majd meg fogja közelíteni őket, feltéve, ha a kutya nem füleli le hamarabb. Na nem mintha félne bármiféle ebtől, úgyhogy az ilyesmi nem zavarja igazán. Ritka pillanatok egyike, hogy magasabb valakinél, így jóval magasabb lehet az egoja is.*
*Ahogy a piac felé halad a tisztás viszonylagos csöndje megtörik. Egy lány önfeledt kacagása üti meg a tündér hegyes fülét. Mivel Alesian igen kíváncsi fajta, ezért tesz egy apró kitérőt a fák közzé. Na nem mintha sokat kéne mennie, hogy a hang gazdáját meglelje. Amikor odaér az egyik fa mögül kukucskál ki, hogy felmérje a terepet. Dús keblű fiatal leányzóra számít, de ezzel most mellé nyúlt, vagy kit tudja.*
- Mi a szösz?* Szólja el magát, de csak halkan. Nálánál sokkal kisebb lényt pillant meg. Finom mozgása és vékony alakja, amire akár azt is hihetné, hogy sajátjával van dolga. Innen annyira nem tudja jól megfigyelni, mivel folyton mozgásban van. Egy kutyával kergetőzik, majd eldőlnek a fűben és ott birkóznak egy darabig. Addig figyeli őket, amíg le nem nyugszanak, aztán majd meg fogja közelíteni őket, feltéve, ha a kutya nem füleli le hamarabb. Na nem mintha félne bármiféle ebtől, úgyhogy az ilyesmi nem zavarja igazán. Ritka pillanatok egyike, hogy magasabb valakinél, így jóval magasabb lehet az egoja is.*
9685. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-09 11:21:07
Üzenet elküldve: 2024-08-09 11:21:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 80
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kislány a nagyvárosban//
*Gaelnak és bőséges adományának köszönhetően, úgy döntött megpróbál esélyt adni a nagyvárosi életnek. Abból az elhagyatott, romos kis ház pincéjéből, a romokból és az ott talált régi rongyokból, függönyökből egész takaros kis fészket alakított ki magának. Továbbra is félőn, nyakát behúzva közlekedik az itt élők között, bárki aki csak csúnyán is nézett rá, inkább elszaladt előle. Sajnos volt nem egy pár aki így tekintett rá, lehet koszos, szakadt külleme, vagy épp Deres az oka ennek, akinek külleme emlékeztetheti az arra járókat egy erdei farkasra. Holott ha tudnák, milyen kezesbárány tud lenni a jószág. Az utcákat járva és a tekinteteket kerülve, Cilia és Deres kilyukad a város eme, szemet gyönyörködtető részére. Cilia zöld szemei, hatalmasra tágulnak az ámulattól, ismét megcsapja az a friss illat amit az erdőből már jól ismert. Olyan érzés mintha ismét otthon lenne. Boldogan, száján nagy mosollyal kezd el beszaladni a fák és bokrok közé. Deres színt úgy gazdája példáját követve boldog csaholással kezdi el gazdáját hajkurászni.
Cilia kacarászva szalad kutyája elől, kerülgeti a fákat, bokrokat, majd végül a tisztás közepén éri utol végzete. Deres ráugrik Cilia hátára, aki a kutya súlyát nem bírva elesik a fűben. Persze ez nem rontja el kedvét, továbbra is kacarászva birkózik a nagy mamlasszal. Aki pedig végig nyaldossa a lány arcát, mintha csak cukorból lenne. Végül Cilia megelégedve ezt a kiszolgáltatott állapotot, rászól kutyájára.*
-Elég, győztél!
*Tuszkolja le magáról a bundás jószágot, majd a fűben hátára feküdve kezdi el a felhőket kémlelni, társa is hasonlóan tesz, de az inkább a környező területet figyeli. Lehet, hogy a tisztás teszi ezt Ciliával, de most minden olyan békés számára.*
*Gaelnak és bőséges adományának köszönhetően, úgy döntött megpróbál esélyt adni a nagyvárosi életnek. Abból az elhagyatott, romos kis ház pincéjéből, a romokból és az ott talált régi rongyokból, függönyökből egész takaros kis fészket alakított ki magának. Továbbra is félőn, nyakát behúzva közlekedik az itt élők között, bárki aki csak csúnyán is nézett rá, inkább elszaladt előle. Sajnos volt nem egy pár aki így tekintett rá, lehet koszos, szakadt külleme, vagy épp Deres az oka ennek, akinek külleme emlékeztetheti az arra járókat egy erdei farkasra. Holott ha tudnák, milyen kezesbárány tud lenni a jószág. Az utcákat járva és a tekinteteket kerülve, Cilia és Deres kilyukad a város eme, szemet gyönyörködtető részére. Cilia zöld szemei, hatalmasra tágulnak az ámulattól, ismét megcsapja az a friss illat amit az erdőből már jól ismert. Olyan érzés mintha ismét otthon lenne. Boldogan, száján nagy mosollyal kezd el beszaladni a fák és bokrok közé. Deres színt úgy gazdája példáját követve boldog csaholással kezdi el gazdáját hajkurászni.
Cilia kacarászva szalad kutyája elől, kerülgeti a fákat, bokrokat, majd végül a tisztás közepén éri utol végzete. Deres ráugrik Cilia hátára, aki a kutya súlyát nem bírva elesik a fűben. Persze ez nem rontja el kedvét, továbbra is kacarászva birkózik a nagy mamlasszal. Aki pedig végig nyaldossa a lány arcát, mintha csak cukorból lenne. Végül Cilia megelégedve ezt a kiszolgáltatott állapotot, rászól kutyájára.*
-Elég, győztél!
*Tuszkolja le magáról a bundás jószágot, majd a fűben hátára feküdve kezdi el a felhőket kémlelni, társa is hasonlóan tesz, de az inkább a környező területet figyeli. Lehet, hogy a tisztás teszi ezt Ciliával, de most minden olyan békés számára.*
9684. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-04 12:07:42
Üzenet elküldve: 2024-08-04 12:07:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
* Amikor már elég közel érnek a városhoz ő bizony leváll a csapattól és egy rövid búcsú után már a tisztás füvét koptatja. Nem akart felesleges köröket futni azzal, hogy a főtér felől jöjjön be a városba. Így sokkal gyorsabb. Le van maradva rendesen a hírekkel, annyit tud csak, ami pletyka szinten lejutott a földekig. Történt pár dolog, ami miatt nem feltétlen volt egészséges, ha az itt lét. Ahogy közelít a városhoz, egyre jobban megcsapja hegyes fülét a tömeg jellegzetes zsivaja. Már hiányzott ez neki, és csak most tudatosul benne, hogy mennyire.*
9683. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-08-03 10:05:04
Üzenet elküldve: 2024-08-03 10:05:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1296
OOC üzenetek: 237
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1296
OOC üzenetek: 237
Játékstílus: Megfontolt
*Mit csinál aki elfáradt? Komolytalankodik? Az elf is így tesz. Nem dalnokokéhoz hasonlóan kiművelt, de tiszta hangján szól a dal ahogy kiérkezik a tisztásra.*
-Rezeg nagyon a bokor,
Csipke látszik legalól.
Rugdosódik ott négy láb,
Ajaj, mi lesz ezután?
*Hogy, ő mit szeretne, az egyértelmű. Elmenni a piacra, bevásárolni, beugrani a fogadóba egy-két felesre, majd hazaindulni ahol remélhetőleg a lányok végre méltó módon elkényeztetik. Ráfér. Az úton többször is megállapította, hogy igencsak el volt hanyagolva. A vörös se dolgozta meg kellően, azt a Mai-t is szívesen kiélvezte volna még párszor, Relael-re meg rossz rágondolni is. Az is biztos, hogy a varjúba se megy többet. Hogy gondolatainak nyomatékot is adjon élesen kiköp a lova hátáról egyenesen egy vénasszony lába elé, akinek kárálására, csak a válla fölött kiabál vissza.*
-Fogja be a száját maga banya! Inkább menjen haza és ne riogassa a népeket a randa pofájával!
*Hogy mit kap a nyakába a szemtelenségéért az nem különösebben érdekeli. A lelki békéjének jót tett ez a közjáték. Szüksége volt rá. Be kell hangolni a piacon történő veszekedésekre.*
-Rezeg nagyon a bokor,
Csipke látszik legalól.
Rugdosódik ott négy láb,
Ajaj, mi lesz ezután?
*Hogy, ő mit szeretne, az egyértelmű. Elmenni a piacra, bevásárolni, beugrani a fogadóba egy-két felesre, majd hazaindulni ahol remélhetőleg a lányok végre méltó módon elkényeztetik. Ráfér. Az úton többször is megállapította, hogy igencsak el volt hanyagolva. A vörös se dolgozta meg kellően, azt a Mai-t is szívesen kiélvezte volna még párszor, Relael-re meg rossz rágondolni is. Az is biztos, hogy a varjúba se megy többet. Hogy gondolatainak nyomatékot is adjon élesen kiköp a lova hátáról egyenesen egy vénasszony lába elé, akinek kárálására, csak a válla fölött kiabál vissza.*
-Fogja be a száját maga banya! Inkább menjen haza és ne riogassa a népeket a randa pofájával!
*Hogy mit kap a nyakába a szemtelenségéért az nem különösebben érdekeli. A lelki békéjének jót tett ez a közjáték. Szüksége volt rá. Be kell hangolni a piacon történő veszekedésekre.*
9682. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 19:51:11
Üzenet elküldve: 2024-07-30 19:51:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 87
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Derengő fehér//
//Második szál//
- Áh, *-bólint egyet értőn-* így már akkor tudom, miért nem láttam eddig sehol a tábláját.
*Anélkül hogy külön felfogná ezt, megérti a nő mozdulatait. Mai kicsit olyan, mint egy ló, ami már kapar a patájával mehetnékjében. Szinte oda sem figyelve negyedfordulatot tesz és tenyerét felfelé tartva int a város irányába. "Indulj csak", üzeni ez a mozdulat, "én majd követlek".*
- Eddig nem is hallottam róla, hogy tervben van egy árvaház kialakítása. Pedig a Piacon rengeteg dologról beszélnek! *-hajaj, de mennyi mindneről, ha csak belekezdene felsorolni, napestig járhatna a szája. De most inkább Mai-ra kíváncsi, és erre az egészre.-* És merrefelé van az az épület? Lehet, hogy láttam már.
*Ha Mai elindul a város felé, akkor ő beáll mellé, lépéseit a nőéhez igazítja, hagyja, hogy az mutassa az utat. Közben egyszerre több dolog is cikázik a fejében. Például hogy reméli, hogy valami ételt tud szerezni magának mielőtt dolgozni kezd, ugyanis nem szeretne elszédülni és összeesni munka közben. Ahol már van néhány gyerek, csak akad valami, nem? Ha más nem, csak hűlt zabkása. Fenébe, egy bikát is megülne egy tál zabkásáért! És az is eszébe jut, bár ezzel megpróbál nem törődni, hogy Mai mellette sétál, és hogy a nő közelsége, bár még igazából nem ismerik egymást és a kettejük között feszülő bizalom is csak pókháló-vékony, szóval hogy a nő közelsége a kedvére van. Nem csak azért, mert az nő.. persze, az is számít.. hanem mert végre olyan beszélgetőtársa van, aki nem feltétlenül valamilyen kétes dologba akarja belerángatni. Az elmúlt hónapok után ez igazán szívderítő dolog számára.*
- És *-indítja útjára következő kérdését, hogy ne csak úgy, kukán sétáljon-* honnan jött az ötlete, hogy árvaházat alapítson? Már persze, ha szabad kérdezni.
*Mert azt nem tudja, hogy szabad-e. Még nem ismerte ki a kettejük közötti dinamikát. Végétre is, akárhonnan nézi: Mai a főnöke lesz! Lett..? Eh, zavaros ez még.*
//Második szál//
- Áh, *-bólint egyet értőn-* így már akkor tudom, miért nem láttam eddig sehol a tábláját.
*Anélkül hogy külön felfogná ezt, megérti a nő mozdulatait. Mai kicsit olyan, mint egy ló, ami már kapar a patájával mehetnékjében. Szinte oda sem figyelve negyedfordulatot tesz és tenyerét felfelé tartva int a város irányába. "Indulj csak", üzeni ez a mozdulat, "én majd követlek".*
- Eddig nem is hallottam róla, hogy tervben van egy árvaház kialakítása. Pedig a Piacon rengeteg dologról beszélnek! *-hajaj, de mennyi mindneről, ha csak belekezdene felsorolni, napestig járhatna a szája. De most inkább Mai-ra kíváncsi, és erre az egészre.-* És merrefelé van az az épület? Lehet, hogy láttam már.
*Ha Mai elindul a város felé, akkor ő beáll mellé, lépéseit a nőéhez igazítja, hagyja, hogy az mutassa az utat. Közben egyszerre több dolog is cikázik a fejében. Például hogy reméli, hogy valami ételt tud szerezni magának mielőtt dolgozni kezd, ugyanis nem szeretne elszédülni és összeesni munka közben. Ahol már van néhány gyerek, csak akad valami, nem? Ha más nem, csak hűlt zabkása. Fenébe, egy bikát is megülne egy tál zabkásáért! És az is eszébe jut, bár ezzel megpróbál nem törődni, hogy Mai mellette sétál, és hogy a nő közelsége, bár még igazából nem ismerik egymást és a kettejük között feszülő bizalom is csak pókháló-vékony, szóval hogy a nő közelsége a kedvére van. Nem csak azért, mert az nő.. persze, az is számít.. hanem mert végre olyan beszélgetőtársa van, aki nem feltétlenül valamilyen kétes dologba akarja belerángatni. Az elmúlt hónapok után ez igazán szívderítő dolog számára.*
- És *-indítja útjára következő kérdését, hogy ne csak úgy, kukán sétáljon-* honnan jött az ötlete, hogy árvaházat alapítson? Már persze, ha szabad kérdezni.
*Mert azt nem tudja, hogy szabad-e. Még nem ismerte ki a kettejük közötti dinamikát. Végétre is, akárhonnan nézi: Mai a főnöke lesz! Lett..? Eh, zavaros ez még.*
9681. hozzászólás ezen a helyszínen: Erdőszéli tisztás
Üzenet elküldve: 2024-07-30 17:46:41
Üzenet elküldve: 2024-07-30 17:46:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 488
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 488
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Derengő fehér//
//Második szál//
*Nem tudhatja a másik, hogy van ilyen, mert igazából nincs. Tervek vannak mindössze, és a szabad út a tanácstól. Nem kérdés, hogy megvalósítják. Mai már kész tényként kezeli, még ha az a bent élő három kicsi lélek is teszi ki a létszámot. Majd lesznek többen is. Szükség az van, s feltett szándéka, hogy minden elkallódott, elhagyott gyermek megkapja az esélyt arra, hogy tisztességes felnőtt váljon belőle. Nem mindenkinek jut ilyesfajta segítség, sőt, vannak, akiknek az útjában is állnak. Ha csak egyetlen halovány lehetőség van ő meg fogja ragadni. Értük és magáért is.*
- Nagyszabású terveink vannak, az épület megvan, de még ki kell alakítani és alkalmassá tenni. Ehhez jönne jól a segítsége. Még csak néhányan lakják.
*Mindent nem oszt meg, hiszen még van aki elé kell tárni a részleteket. De valahol el kell kezdeni és Alenia éppen mostanság kezd bele a tárgyalásokba. Szeretne csatlakozni, s most tökéletes az időzítés is, hogy talált valakit, aki néhány aprósággal hozzájárulhat.*
- A kertben rengeteg hely van, de már tudom hová szánom. Akadhat ott egyéb teendő is. Ha elkísér, akkor meg is mutatom. Minél hamarabb kezdi, annál hamarabb érheti a markát arany, ugye?
*Mozdulatai indulásra készek, s nagyon reméli tényleg vele tart a férfi, akit ugyan csak most ismert meg, de a kezdeti bizalmát élvezi. Ha szerencséje van, megismerhet olyat is a nap folyamán, aki még több munkához hozzá tudja juttatni, de ez még a jövő. Először meg kell mutatni, hogy méltó rá.*
//Második szál//
*Nem tudhatja a másik, hogy van ilyen, mert igazából nincs. Tervek vannak mindössze, és a szabad út a tanácstól. Nem kérdés, hogy megvalósítják. Mai már kész tényként kezeli, még ha az a bent élő három kicsi lélek is teszi ki a létszámot. Majd lesznek többen is. Szükség az van, s feltett szándéka, hogy minden elkallódott, elhagyott gyermek megkapja az esélyt arra, hogy tisztességes felnőtt váljon belőle. Nem mindenkinek jut ilyesfajta segítség, sőt, vannak, akiknek az útjában is állnak. Ha csak egyetlen halovány lehetőség van ő meg fogja ragadni. Értük és magáért is.*
- Nagyszabású terveink vannak, az épület megvan, de még ki kell alakítani és alkalmassá tenni. Ehhez jönne jól a segítsége. Még csak néhányan lakják.
*Mindent nem oszt meg, hiszen még van aki elé kell tárni a részleteket. De valahol el kell kezdeni és Alenia éppen mostanság kezd bele a tárgyalásokba. Szeretne csatlakozni, s most tökéletes az időzítés is, hogy talált valakit, aki néhány aprósággal hozzájárulhat.*
- A kertben rengeteg hely van, de már tudom hová szánom. Akadhat ott egyéb teendő is. Ha elkísér, akkor meg is mutatom. Minél hamarabb kezdi, annál hamarabb érheti a markát arany, ugye?
*Mozdulatai indulásra készek, s nagyon reméli tényleg vele tart a férfi, akit ugyan csak most ismert meg, de a kezdeti bizalmát élvezi. Ha szerencséje van, megismerhet olyat is a nap folyamán, aki még több munkához hozzá tudja juttatni, de ez még a jövő. Először meg kell mutatni, hogy méltó rá.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3701-3720 , 3721-3740 , 3741-3760 , 3761-3780 , 3781-3800 , 3801-3820 , 3821-3840 , 3841-3860 , 3861-3880 , 3881-3900 , 3901-3920 , 3921-3940 , 3941-3960 , 3961-3980 , 3981-4000 , 4001-4020 , 4021-4040 , 4041-4060 , 4061-4080 , 4081-4100 , 4101-4120 , 4121-4140 , 4141-4160 , 4161-4180 , 4181-4200 , 4201-4220 , 4221-4240 , 4241-4260 , 4261-4280 , 4281-4300 , 4301-4320 , 4321-4340 , 4341-4360 , 4361-4380 , 4381-4400 , 4401-4420 , 4421-4440 , 4441-4460 , 4461-4480 , 4481-4500 , 4501-4520 , 4521-4540 , 4541-4560 , 4561-4580 , 4581-4600 , 4601-4620 , 4621-4640 , 4641-4660 , 4661-4680 , 4681-4700 , 4701-4720 , 4721-4740 , 4741-4760 , 4761-4780 , 4781-4800 , 4801-4820 , 4821-4840 , 4841-4860 , 4861-4880 , 4881-4900 , 4901-4920 , 4921-4940 , 4941-4960 , 4961-4980 , 4981-5000 , 5001-5020 , 5021-5040 , 5041-5060 , 5061-5080 , 5081-5100 , 5101-5120 , 5121-5140 , 5141-5160 , 5161-5180 , 5181-5200 , 5201-5220 , 5221-5240 , 5241-5260 , 5261-5280 , 5281-5300 , 5301-5320 , 5321-5340 , 5341-5360 , 5361-5380 , 5381-5400 , 5401-5420 , 5421-5440 , 5441-5460 , 5461-5480 , 5481-5500 , 5501-5520 , 5521-5540 , 5541-5560 , 5561-5580 , 5581-5600 , 5601-5620 , 5621-5640 , 5641-5660 , 5661-5680 , 5681-5700 , 5701-5720 , 5721-5740 , 5741-5760 , 5761-5780 , 5781-5800 , 5801-5820 , 5821-5840 , 5841-5860 , 5861-5880 , 5881-5900 , 5901-5920 , 5921-5940 , 5941-5960 , 5961-5980 , 5981-6000 , 6001-6020 , 6021-6040 , 6041-6060 , 6061-6080 , 6081-6100 , 6101-6120 , 6121-6140 , 6141-6160 , 6161-6180 , 6181-6200 , 6201-6220 , 6221-6240 , 6241-6260 , 6261-6280 , 6281-6300 , 6301-6320 , 6321-6340 , 6341-6360 , 6361-6380 , 6381-6400 , 6401-6420 , 6421-6440 , 6441-6460 , 6461-6480 , 6481-6500 , 6501-6520 , 6521-6540 , 6541-6560 , 6561-6580 , 6581-6600 , 6601-6620 , 6621-6640 , 6641-6660 , 6661-6680 , 6681-6700 , 6701-6720 , 6721-6740 , 6741-6760 , 6761-6780 , 6781-6800 , 6801-6820 , 6821-6840 , 6841-6860 , 6861-6880 , 6881-6900 , 6901-6920 , 6921-6940 , 6941-6960 , 6961-6980 , 6981-7000 , 7001-7020 , 7021-7040 , 7041-7060 , 7061-7080 , 7081-7100 , 7101-7120 , 7121-7140 , 7141-7160 , 7161-7180 , 7181-7200 , 7201-7220 , 7221-7240 , 7241-7260 , 7261-7280 , 7281-7300 , 7301-7320 , 7321-7340 , 7341-7360 , 7361-7380 , 7381-7400 , 7401-7420 , 7421-7440 , 7441-7460 , 7461-7480 , 7481-7500 , 7501-7520 , 7521-7540 , 7541-7560 , 7561-7580 , 7581-7600 , 7601-7620 , 7621-7640 , 7641-7660 , 7661-7680 , 7681-7700 , 7701-7720 , 7721-7740 , 7741-7760 , 7761-7780 , 7781-7800 , 7801-7820 , 7821-7840 , 7841-7860 , 7861-7880 , 7881-7900 , 7901-7920 , 7921-7940 , 7941-7960 , 7961-7980 , 7981-8000 , 8001-8020 , 8021-8040 , 8041-8060 , 8061-8080 , 8081-8100 , 8101-8120 , 8121-8140 , 8141-8160 , 8161-8180 , 8181-8200 , 8201-8220 , 8221-8240 , 8241-8260 , 8261-8280 , 8281-8300 , 8301-8320 , 8321-8340 , 8341-8360 , 8361-8380 , 8381-8400 , 8401-8420 , 8421-8440 , 8441-8460 , 8461-8480 , 8481-8500 , 8501-8520 , 8521-8540 , 8541-8560 , 8561-8580 , 8581-8600 , 8601-8620 , 8621-8640 , 8641-8660 , 8661-8680 , 8681-8700 , 8701-8720 , 8721-8740 , 8741-8760 , 8761-8780 , 8781-8800 , 8801-8820 , 8821-8840 , 8841-8860 , 8861-8880 , 8881-8900 , 8901-8920 , 8921-8940 , 8941-8960 , 8961-8980 , 8981-9000 , 9001-9020 , 9021-9040 , 9041-9060 , 9061-9080 , 9081-9100 , 9101-9120 , 9121-9140 , 9141-9160 , 9161-9180 , 9181-9200 , 9201-9220 , 9221-9240 , 9241-9260 , 9261-9280 , 9281-9300 , 9301-9320 , 9321-9340 , 9341-9360 , 9361-9380 , 9381-9400 , 9401-9420 , 9421-9440 , 9441-9460 , 9461-9480 , 9481-9500 , 9501-9520 , 9521-9540 , 9541-9560 , 9561-9580 , 9581-9600 , 9601-9620 , 9621-9640 , 9641-9660 , 9661-9680 , 9681-9700 , 9701-9720 , 9721-9740 , 9741-9760 , 9761-9780 , 9762-9781