*Egy szökdécselő lány közeledik a pihenőhöz. Barátságosan suhan ide-oda, ahogy közelebb és közelebb ugrál a kapuhoz, hatalmas porfelhőt kavarva mögötte. Már messziről kivehető arcán a mosoly, mely feltehetőleg a város látványa okoz.*
-Látod, Hugicám? Mondtam, hogy megérkezünk, de persze mint mindig, te folyton csak ráztad a fejed.
*Kacagva pillant a szökdécseléstől rázkódó arcdarabkára. Szép lassan elér a kapuban álló őrökhöz, akik -a már megszokott- kacér mosollyal fogadják. Arcukról lerínak mocskos gondolataik, miket, hogyan csinálnának a lánnyal. Az egyek valamit súg a társának, majd oldalba löki és nevetve indul meg a lány irányába. Tyra megáll a kapuban. Egyik lábfeje egyenesen előre néz, a másik az mögött keresztben, lábujjhegyen. Kezeit háta mögött összekulcsolva illegeti magát kebleit kecsesen előre nyomva. Megvárja, míg közelebb ér az őr, majd mikor látja, hogy szóra nyitná száját, még előtte megszólal.*
-Üdv! Laryssa vagyok! Örülök a szerencsének! *Az őszinte öröm tökéletes illúzióját ölti arcára, majd folytatja.*
-Mit mondasz Hugicám? Jaj, bocsáss meg, majd elfelejtettem. Valamint a húgom, Sirolyna.
*Az őr szemmel láthatóan már kevésbé vidám. A lány háta mögé pillant majd mellé, de sehol sem talál senkit az újonnan érkező lányon kivül.*
-Szép napot! Részemről az öröm, de ez az úgynevezett Siroly? Merre van?
*Tyra, csípőjén pihenő arcra pillant, majd ismét elmosolyodik. Az őr kikerekedett szemekkel pillant ugyan arra a pontra, mint a lány.*
-Aha... Rendben. Akkor, hát üdv a Hold karavánpihenőben! Ott szemben *Mutató ujjával előre mutat. Sátrak tömkelege látszódik abban az irányban.* igényelhet magának egy sátrat, ahol le tud pihenni. Magára férne. Nem kizárt, hogy megszúrta a meleg.
*Udvariasan megköszöni az útbaigazítást, majd folytatja a szökdelést a mutatott sátrak felé.*
A hozzászólás írója (Tyra Ellien) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.06 21:14:26