Nincs játékban - Főtér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Főtér | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835
760. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-03 18:12:40
Üzenet elküldve: 2015-10-03 18:12:40
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*Csak megadóan tud bólintani. A lánynak tökéletesen igaza van. Nem könnyű neki, s erre jönnek még a pofátlanabbnál pofátlanabb vevők, s még alkudni akarnak az árból. No de az öreg köpcös embert sem lágy fából faragták! Nem ám! Nem enged ő annyira.
Habár épp egy csinoska kisasszony a vevője, és hát… S pont most papolnak neki az észnél levésnél. Fejét megrázza, hogy kissé magához térjen.*
- Valóban. Nem árt, ha nem vonják el holmi keblek a figyelmet. Akarom mondani kelmek.
*Az üzletnél csak helyeslően bólint.*
- Igen, ez a kettő. Van még egy harmadik is, de az olyan ritka, hogy itt egy piacon nem kap. Talán ha egy alkimistát keresne fel vele, többre menne. Valami kisliba zöld. *Vakarja meg a fejét.* - Vagyis ez a hír járja, de hát én még sose láttam olyat, tudja kisasszony.
*Jár már megint a szája, ahelyett, hogy arra figyelne, hogy megint ki akarják fosztani soványka erszényéből. Rosszállóan csóválja meg a fejét, karjait is keresztbe teszi.*
- Magát ma azért küldték hozzám, hogy megnehezítse az életemet, igaz? *Kérdezi, ám hangjába semmi rosszállás sincs, csupán játékosság. Végül legyint egyet.*
- Egy fene. Nem mindennap van ilyen kellemes megjelenésű vendégem. Legyen száz arany három üvegcséért. Ez így megfelel?
//Piac//
*Csak megadóan tud bólintani. A lánynak tökéletesen igaza van. Nem könnyű neki, s erre jönnek még a pofátlanabbnál pofátlanabb vevők, s még alkudni akarnak az árból. No de az öreg köpcös embert sem lágy fából faragták! Nem ám! Nem enged ő annyira.
Habár épp egy csinoska kisasszony a vevője, és hát… S pont most papolnak neki az észnél levésnél. Fejét megrázza, hogy kissé magához térjen.*
- Valóban. Nem árt, ha nem vonják el holmi keblek a figyelmet. Akarom mondani kelmek.
*Az üzletnél csak helyeslően bólint.*
- Igen, ez a kettő. Van még egy harmadik is, de az olyan ritka, hogy itt egy piacon nem kap. Talán ha egy alkimistát keresne fel vele, többre menne. Valami kisliba zöld. *Vakarja meg a fejét.* - Vagyis ez a hír járja, de hát én még sose láttam olyat, tudja kisasszony.
*Jár már megint a szája, ahelyett, hogy arra figyelne, hogy megint ki akarják fosztani soványka erszényéből. Rosszállóan csóválja meg a fejét, karjait is keresztbe teszi.*
- Magát ma azért küldték hozzám, hogy megnehezítse az életemet, igaz? *Kérdezi, ám hangjába semmi rosszállás sincs, csupán játékosság. Végül legyint egyet.*
- Egy fene. Nem mindennap van ilyen kellemes megjelenésű vendégem. Legyen száz arany három üvegcséért. Ez így megfelel?
759. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-03 15:49:01
Üzenet elküldve: 2015-10-03 15:49:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Orkok, gazdák, drágaságok //
*Az ork a Froelich-től kapott fülesen tűnődik, ahogy kilép a Torony ajtaján. A lányt az első pillanatban nem látja sehol, úgyhogy szenvtelenül felvonja a szemöldökét. ~Lelépett az éjszakába a szentem? Bolond. Főleg, ha a pusztának indult.~ De aztán megmoccan az árnyék. Clauryl alakja hamar kibontakozik a fa tövéből. Ahogy elindul, rögtön engedelmesen hozzácsapódik. ~Jó kislány.~ Ha tudná, hogy a lánynak megvolt a magához való esze, és ha nem is hallgatózott végig, de tőle telhetően megpróbált legalább valamit meghallani a bent folyó beszélgetésből, biztos nem dicsérgetné. Hogy hallgatózhat, az neki is megfordult a fejében, de a Torony vaskos ajtajáról úgy ítélte, azon át úgysem hallatszik ki semmi. Arra nem gondolt, hogy a Torony építését már jó rég volt, amikor Helwy elrendelte, és a természet viszontagságai a puszta szélén a lenti ajtót bizony már kikezdték. A zár, ha nincs kulcsra fordítva, nem zár tökéletesen.
Csendben mennek egy jó darabig, de aztán a lány gyomra akkorát kordul, hogy az még Grimornak is becsületére válna.*
- Nemsokára odaérünk. Kapsz enni. *morogja oda a félvérnek Grimor. ~Legalább a gyomra a Hermelinbe húzza.~ A visszavezető út végén hamar újra a Főtér szélénél találják magukat. A tüzek sok helyen már leégtek, csak a parazsuk izzik, jövő-menőből is jóval kevesebb akad már. Kerülgetik a kusza összevisszaságban lévő összeverődött kisebb-nagyobb szekértáborokat, amíg ki nem érnek a széles, macskakővel kirakott útra, azután azon mennek tovább.*
- Mondd, jártál már itt? Vagy a Nap Karavánpihenőben? *kérdezi az ork, bár nem hiszi, hogy valaha is megfordult volna valamelyikben a kis vajákos, de hát ki tudja. Elhaladnak a szökőkút mellett, lassan az olcsó Sátortáborhoz érnek. Ha a lány nem lenne vele, lehet, hogy Grimor tenne egy csendes, informatív sétát a sátrak között, de most fontosabbnak tartja, hogy végre a Hermelinbe érjenek. Lesz még ideje erre az elkövetkező napokban bőven. Ha késő éjszaka is van már, de még egy fertályóra híja van az éjfélnek, amikor végre elérnek a Hermelin randa, erődítményszerű épületéhez. A vasalt ajtó engedelmesen tűri, hogy Grimor lába megrúgja jópárszor, nagyokat döndülve az éjszakában.*
*Az ork a Froelich-től kapott fülesen tűnődik, ahogy kilép a Torony ajtaján. A lányt az első pillanatban nem látja sehol, úgyhogy szenvtelenül felvonja a szemöldökét. ~Lelépett az éjszakába a szentem? Bolond. Főleg, ha a pusztának indult.~ De aztán megmoccan az árnyék. Clauryl alakja hamar kibontakozik a fa tövéből. Ahogy elindul, rögtön engedelmesen hozzácsapódik. ~Jó kislány.~ Ha tudná, hogy a lánynak megvolt a magához való esze, és ha nem is hallgatózott végig, de tőle telhetően megpróbált legalább valamit meghallani a bent folyó beszélgetésből, biztos nem dicsérgetné. Hogy hallgatózhat, az neki is megfordult a fejében, de a Torony vaskos ajtajáról úgy ítélte, azon át úgysem hallatszik ki semmi. Arra nem gondolt, hogy a Torony építését már jó rég volt, amikor Helwy elrendelte, és a természet viszontagságai a puszta szélén a lenti ajtót bizony már kikezdték. A zár, ha nincs kulcsra fordítva, nem zár tökéletesen.
Csendben mennek egy jó darabig, de aztán a lány gyomra akkorát kordul, hogy az még Grimornak is becsületére válna.*
- Nemsokára odaérünk. Kapsz enni. *morogja oda a félvérnek Grimor. ~Legalább a gyomra a Hermelinbe húzza.~ A visszavezető út végén hamar újra a Főtér szélénél találják magukat. A tüzek sok helyen már leégtek, csak a parazsuk izzik, jövő-menőből is jóval kevesebb akad már. Kerülgetik a kusza összevisszaságban lévő összeverődött kisebb-nagyobb szekértáborokat, amíg ki nem érnek a széles, macskakővel kirakott útra, azután azon mennek tovább.*
- Mondd, jártál már itt? Vagy a Nap Karavánpihenőben? *kérdezi az ork, bár nem hiszi, hogy valaha is megfordult volna valamelyikben a kis vajákos, de hát ki tudja. Elhaladnak a szökőkút mellett, lassan az olcsó Sátortáborhoz érnek. Ha a lány nem lenne vele, lehet, hogy Grimor tenne egy csendes, informatív sétát a sátrak között, de most fontosabbnak tartja, hogy végre a Hermelinbe érjenek. Lesz még ideje erre az elkövetkező napokban bőven. Ha késő éjszaka is van már, de még egy fertályóra híja van az éjfélnek, amikor végre elérnek a Hermelin randa, erődítményszerű épületéhez. A vasalt ajtó engedelmesen tűri, hogy Grimor lába megrúgja jópárszor, nagyokat döndülve az éjszakában.*
758. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-03 15:16:19
Üzenet elküldve: 2015-10-03 15:16:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Oldalra néz, ahova a kereskedő mutatott, majd aprót bólint.*
– Hát nem könnyű magának sem, való igaz *ért végül egyet, mert a nagyobb tétel már a birtokában, és így a karaván birtokában van, a zsákok Rendollnál és ha igaz Asgallnál, és Lia immár csak a bájitalok miatt töpreng.*
– Sejtem, de muszáj észnél lenni. Mindkettőnknek, tudja *kacsint a köpcösre.*
– Szóval világos és sötétzöld *Lia eltöpreng, számolgat, végül az alsó ajkába harapva néz fel.* És ha megvennék, mondjuk, két sötétzöldet, meg egy villágoszöldet, akkor sem tudna egy-két aranyat engedni? Ez a végső ára?
*A legszebbik ártatlan pillantását veti be, úgy néz a köpcösre, mintha a legdalibb legényt látná maga előtt, akire még csak gondolni sem mer.
Közben arra nem mer gondolni, mit fog erre utólag Ren mondani.*
– Kérem… *rebegi.*
//Piac//
*Oldalra néz, ahova a kereskedő mutatott, majd aprót bólint.*
– Hát nem könnyű magának sem, való igaz *ért végül egyet, mert a nagyobb tétel már a birtokában, és így a karaván birtokában van, a zsákok Rendollnál és ha igaz Asgallnál, és Lia immár csak a bájitalok miatt töpreng.*
– Sejtem, de muszáj észnél lenni. Mindkettőnknek, tudja *kacsint a köpcösre.*
– Szóval világos és sötétzöld *Lia eltöpreng, számolgat, végül az alsó ajkába harapva néz fel.* És ha megvennék, mondjuk, két sötétzöldet, meg egy villágoszöldet, akkor sem tudna egy-két aranyat engedni? Ez a végső ára?
*A legszebbik ártatlan pillantását veti be, úgy néz a köpcösre, mintha a legdalibb legényt látná maga előtt, akire még csak gondolni sem mer.
Közben arra nem mer gondolni, mit fog erre utólag Ren mondani.*
– Kérem… *rebegi.*
757. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:33:44
Üzenet elküldve: 2015-10-02 22:33:44
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*Az árus csak mosolyog, s továbbra is csak dörzsöli egymáshoz érdes kezeit. Az idő már kezd egyre hűvösebb lenni, így tehát a leány betudhatja annak is, hogy a hideg elől védi így mancsait.*
- Áh, megfizetném én, ha lenne itt rendes. De hát itt mind naplopó. Nézze csak meg maga is. *S ezzel fejével balra bök. Ha körbenéz Liah láthatja, hogy a legtöbb stand árnyékába ott lébecol egy fiatal inas. Fejükbe húzva a kalap, szájukba fűszálat morzsolnak. Bár árusaiknál sor áll, véletlenül sem állnának fel segíteni.*
- Ezek helyett, inkább végzem én a munkát! *Húzza ki magát büszkén a férfi, de a lány kérdésére, csak mélyen sóhajt.*
- Áh, dehogy. Leányok. Az összes. *S megcsóválja a fejét.* - Tudja, megadnék én nekik mindent, de hát, három leánynak igen nehéz összeszedni a móringót. Örülök, ha egynek sikerül. A többiek meg…
*Mondatát nem fejezi be, a lány sejtheti, hogy mi lesz a vége. Szegényen kell őket kiházasítani, vagy a nyakán maradnak.
De szinte rögtön el is felejti az egészet, ahogy meglátja, hogy a kisasszony már számolja is le neki a csengő aranyakat. Az egyiket felkapva ráharap, hogy biztos valódi arannyal fizetnek e. Ha Liah furcsán nézne rá, csak hetykén vonná meg a vállát.*
- Tudja hányan akartak már átvágni?
*Vonogatja a vállát, s már rá is térnek az új üzletre.*
- Igazából két fajtát tudok adni. Egy sötétzöld színű, s egy világosabban. A világos kisebb sérüléseket tud gyógyítani a sötét pedig közepes. Mint egy mélyebb seb, vagy egy ficam, vágás. A világosat 30 aranyért adom, a sötétet ötvenért. *Mondja immár, sejtelmes hangon, melyből következhetnek, hogy nem fog ebből lejjebb adni.*
//Piac//
*Az árus csak mosolyog, s továbbra is csak dörzsöli egymáshoz érdes kezeit. Az idő már kezd egyre hűvösebb lenni, így tehát a leány betudhatja annak is, hogy a hideg elől védi így mancsait.*
- Áh, megfizetném én, ha lenne itt rendes. De hát itt mind naplopó. Nézze csak meg maga is. *S ezzel fejével balra bök. Ha körbenéz Liah láthatja, hogy a legtöbb stand árnyékába ott lébecol egy fiatal inas. Fejükbe húzva a kalap, szájukba fűszálat morzsolnak. Bár árusaiknál sor áll, véletlenül sem állnának fel segíteni.*
- Ezek helyett, inkább végzem én a munkát! *Húzza ki magát büszkén a férfi, de a lány kérdésére, csak mélyen sóhajt.*
- Áh, dehogy. Leányok. Az összes. *S megcsóválja a fejét.* - Tudja, megadnék én nekik mindent, de hát, három leánynak igen nehéz összeszedni a móringót. Örülök, ha egynek sikerül. A többiek meg…
*Mondatát nem fejezi be, a lány sejtheti, hogy mi lesz a vége. Szegényen kell őket kiházasítani, vagy a nyakán maradnak.
De szinte rögtön el is felejti az egészet, ahogy meglátja, hogy a kisasszony már számolja is le neki a csengő aranyakat. Az egyiket felkapva ráharap, hogy biztos valódi arannyal fizetnek e. Ha Liah furcsán nézne rá, csak hetykén vonná meg a vállát.*
- Tudja hányan akartak már átvágni?
*Vonogatja a vállát, s már rá is térnek az új üzletre.*
- Igazából két fajtát tudok adni. Egy sötétzöld színű, s egy világosabban. A világos kisebb sérüléseket tud gyógyítani a sötét pedig közepes. Mint egy mélyebb seb, vagy egy ficam, vágás. A világosat 30 aranyért adom, a sötétet ötvenért. *Mondja immár, sejtelmes hangon, melyből következhetnek, hogy nem fog ebből lejjebb adni.*
756. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-27 23:40:36
Üzenet elküldve: 2015-09-27 23:40:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Orkok, gazdák, drágaságok //
*Az út alatt kicsit kipiheni magát és ez jót tesz a lelki állapotának is. A duzzogás nagy része már inkább csak színészkedés. Amíg adja az ork előtt a megtört lányt, addig nagyobb az esélye, hogy Grimor nem árulja ki a testét más vadidegennek. Annyira azért nem egy kényes kis hercegnő. Egyedül, fiatalon ebben a világban az ember vagy alkalmazkodik, vagy elpusztul, Ő pedig hosszú éveket élt túl egyedül és még úgy ahogy boldogulni is tudott. Nem egyszer kellett eltűrnie, hogy idegen férfiak másszanak a hasára, de mindig túl tudott lépni az ilyen dolgokon. Most sincsen máshogy. Bár a nomádok durvák és érzéketlenek voltak vele, de már kiheverte a történteket. Egyedül nem akar maradni, ismeri ezt a helyet, talán még haragost is találna és azt a találkozást nem biztos, hogy olyan könnyen megússza, mint a Grimorral valót. Az ork ráadásul valószínűleg meg is védené, hiszen most befektetésnek tekinti. Ezért amikor "patrónusa" már elég felpaprikázta magát, akkor kelletlenül felkel és utána sétál. A karjaival átöleli magát és adja tovább az elesett, megtört kislányt. Ez mindig is jól ment neki. Közben azon jár az esze, hogy hogyan tudna kikeveredni fájdalommentesen ebből a kalamajkából. Egy nap eltelt és Grimornak még nagyon sok pénzt le kell dolgoztatnia vele, ha pénzénél akar lenni, ez pedig kifejezetten aggasztja a lányt. Ez a hely sajnos kifejezetten alkalmas, hogy kuncsaftot találjon neki, szóval a kámzsáját is a fejébe húzza, hogy még véletlenül se tetsszen meg valakinek.*
*Az út alatt kicsit kipiheni magát és ez jót tesz a lelki állapotának is. A duzzogás nagy része már inkább csak színészkedés. Amíg adja az ork előtt a megtört lányt, addig nagyobb az esélye, hogy Grimor nem árulja ki a testét más vadidegennek. Annyira azért nem egy kényes kis hercegnő. Egyedül, fiatalon ebben a világban az ember vagy alkalmazkodik, vagy elpusztul, Ő pedig hosszú éveket élt túl egyedül és még úgy ahogy boldogulni is tudott. Nem egyszer kellett eltűrnie, hogy idegen férfiak másszanak a hasára, de mindig túl tudott lépni az ilyen dolgokon. Most sincsen máshogy. Bár a nomádok durvák és érzéketlenek voltak vele, de már kiheverte a történteket. Egyedül nem akar maradni, ismeri ezt a helyet, talán még haragost is találna és azt a találkozást nem biztos, hogy olyan könnyen megússza, mint a Grimorral valót. Az ork ráadásul valószínűleg meg is védené, hiszen most befektetésnek tekinti. Ezért amikor "patrónusa" már elég felpaprikázta magát, akkor kelletlenül felkel és utána sétál. A karjaival átöleli magát és adja tovább az elesett, megtört kislányt. Ez mindig is jól ment neki. Közben azon jár az esze, hogy hogyan tudna kikeveredni fájdalommentesen ebből a kalamajkából. Egy nap eltelt és Grimornak még nagyon sok pénzt le kell dolgoztatnia vele, ha pénzénél akar lenni, ez pedig kifejezetten aggasztja a lányt. Ez a hely sajnos kifejezetten alkalmas, hogy kuncsaftot találjon neki, szóval a kámzsáját is a fejébe húzza, hogy még véletlenül se tetsszen meg valakinek.*
755. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:36:16
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:36:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 608
OOC üzenetek: 70
Játékstílus: Vakmerő
//Napokkal később//
*Bato minden holmiját összeszedte, elbúcsúzott vendéglátóitól, Sisstől, ha megtalálja, és elindult a főtér felé megkeresni azt a kereskedőt, aki elvinné őt Artheniorig. E téren ugyan nem járt sikerrel, de egy vándor kért segítséget a tér népétől, aki elügetne vele a Levegő városáig a gazdátlanul maradt lován.*
~Szegény ember biztosan a társát veszítette el a napokban.~
*A lehetőséget kihasználva, Bato elindul a szürke-fehér kancán, a barna csődör és annak lovasa nyomán a Levegő városa felé.*
-Vágtázunk?
*Kérdez vissza meglepetten vezetője utasítására, de az már el is indult mire meghallotta volna.*
*Bato minden holmiját összeszedte, elbúcsúzott vendéglátóitól, Sisstől, ha megtalálja, és elindult a főtér felé megkeresni azt a kereskedőt, aki elvinné őt Artheniorig. E téren ugyan nem járt sikerrel, de egy vándor kért segítséget a tér népétől, aki elügetne vele a Levegő városáig a gazdátlanul maradt lován.*
~Szegény ember biztosan a társát veszítette el a napokban.~
*A lehetőséget kihasználva, Bato elindul a szürke-fehér kancán, a barna csődör és annak lovasa nyomán a Levegő városa felé.*
-Vágtázunk?
*Kérdez vissza meglepetten vezetője utasítására, de az már el is indult mire meghallotta volna.*
754. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:26:56
Üzenet elküldve: 2015-09-27 15:26:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Orkok, gazdák, drágaságok //
*Clauryl csak bámul, hol a tűz felé, hol őrá, de nem válaszol. Talán nem tud dönteni. Pedig az orknak aztán tényleg édesmindegy, hogy vele tart, vagy megvárja itt, a téren, valamelyik társasághoz csapódva. Végül aztán beleun abba, hogy a lány nem válaszol, és nyersen rászól.* - Jössz vagy maradsz, ahogy akarsz. Nemsokára itt vagyok. Messze ne menj.
*A közelükben több tűz is ég. Grimor mit bánja, ha valamelyikhez odakérdezkedik addig is a lány, míg ő megjön. Ha meg nem akar, akkor legfeljebb utána szegődik Azzal elindul, ki a térről, a karavánpihenő szélén, keleten álló magas Őrtoronyhoz. Van ott egy kis dolga, amit mielőbb rendezni akar.*
*Clauryl csak bámul, hol a tűz felé, hol őrá, de nem válaszol. Talán nem tud dönteni. Pedig az orknak aztán tényleg édesmindegy, hogy vele tart, vagy megvárja itt, a téren, valamelyik társasághoz csapódva. Végül aztán beleun abba, hogy a lány nem válaszol, és nyersen rászól.* - Jössz vagy maradsz, ahogy akarsz. Nemsokára itt vagyok. Messze ne menj.
*A közelükben több tűz is ég. Grimor mit bánja, ha valamelyikhez odakérdezkedik addig is a lány, míg ő megjön. Ha meg nem akar, akkor legfeljebb utána szegődik Azzal elindul, ki a térről, a karavánpihenő szélén, keleten álló magas Őrtoronyhoz. Van ott egy kis dolga, amit mielőbb rendezni akar.*
753. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-23 11:04:16
Üzenet elküldve: 2015-09-23 11:04:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván - Úton//
//Piac//
*Úgy néz ki az álláspontok örvendetes módon közelednek, ami Liának csak öröm, nem akar estig a piacon rostokolni. Máskor élvezné az alkudozást és egymás idegeinek cincálását, meg a minél hihetetlenebb mesék kiötlését arról, hogy miért is kellene még olcsóbban neki megkapnia a szükséges árukat, és a kereskedő miért is nem tudja annyiért adni.
Lia nem ostoba, és maga is karavánok között nőtt fel, tudja, hogy az árusnak még így is rendes haszna van rajtuk, különben nem érné meg neki itt tölteni a napjait. Ahogy azt is, hogy minden történet fele lehet akár igaz is. Végtére is ő is szőtt bele igaz félmondatokat a meséjébe.
Ahogy a köpcös az ujjait dörzsöli, megértően bólint.*
- Igaz, igaz, a költségek. Egy rendes segéd, aki nem lopja ki a szemét is, bizony rendes fizetést is akar. Milyen szerencsés is ön, hogy ott vannak a porontyai, pár év se kell és máris lesznek segédei *mosolyog az árusra.* Milyen idősek is? Fiúk ugye?
*Az sosem árt, ha a másikkal kedves az ember, erre a lány már rájött, és most nem is kerül semmibe.
Ahogy a köpcös összekészíti az említett árukat, Lia int Rendollnak és Asgallnak, hogy segítsenek.*
- Uraim, kérem!
*Majd Lia leszámolja a kialkudott 270 aranyat a köpcös árus (Mesélő (Jandra)) kezébe.
*
- Akkor beszéljünk a bájitalokról! A zöld sokféle lehet. Melyik fajtából tud mutatni? *kérdezi, ugyanis őt most kifejezetten a sötétebb árnyalatok, az erősebb főzetek érdeklik.*
//Piac//
*Úgy néz ki az álláspontok örvendetes módon közelednek, ami Liának csak öröm, nem akar estig a piacon rostokolni. Máskor élvezné az alkudozást és egymás idegeinek cincálását, meg a minél hihetetlenebb mesék kiötlését arról, hogy miért is kellene még olcsóbban neki megkapnia a szükséges árukat, és a kereskedő miért is nem tudja annyiért adni.
Lia nem ostoba, és maga is karavánok között nőtt fel, tudja, hogy az árusnak még így is rendes haszna van rajtuk, különben nem érné meg neki itt tölteni a napjait. Ahogy azt is, hogy minden történet fele lehet akár igaz is. Végtére is ő is szőtt bele igaz félmondatokat a meséjébe.
Ahogy a köpcös az ujjait dörzsöli, megértően bólint.*
- Igaz, igaz, a költségek. Egy rendes segéd, aki nem lopja ki a szemét is, bizony rendes fizetést is akar. Milyen szerencsés is ön, hogy ott vannak a porontyai, pár év se kell és máris lesznek segédei *mosolyog az árusra.* Milyen idősek is? Fiúk ugye?
*Az sosem árt, ha a másikkal kedves az ember, erre a lány már rájött, és most nem is kerül semmibe.
Ahogy a köpcös összekészíti az említett árukat, Lia int Rendollnak és Asgallnak, hogy segítsenek.*
- Uraim, kérem!
*Majd Lia leszámolja a kialkudott 270 aranyat a köpcös árus (Mesélő (Jandra)) kezébe.
*- Akkor beszéljünk a bájitalokról! A zöld sokféle lehet. Melyik fajtából tud mutatni? *kérdezi, ugyanis őt most kifejezetten a sötétebb árnyalatok, az erősebb főzetek érdeklik.*
752. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-23 10:36:10
Üzenet elküldve: 2015-09-23 10:36:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*A köpcös embert szemlátomást nem érdekli a leány mondandója a veszélyről, meg hogy a mellette lévők nem is segíteni akarnak rajta. Hallott ő már cifrábbakat is, s megtanult nem hinni az emberekben. No persze ott van a másik oldala, hogy mi van, a tényleg igaz? De ez már nem az ő gondja. Vállait újra csak hetykén megvonja.*
- Volt már lentebb, akkor is alkudni akartak.
*Válaszolja közönyösen, de hogy ebből mi is igaz valójában? A beleegyezésnél csak elvigyorodik a férfi, majd rögtön munkához is lát. A leány felvetésén csak jó kedélyűen elneveti magát.*
- Ugyan már kisasszony, maga művelt embernek tűnik. Hát úgy látja, hogy van itt egy segédem? *Majd három ujját összefogja, s megdörzsöli majdnem az arca előtt.*
- Az pénzbe kerül aranybogaram.
*Mondja sóvárón.*
- Oh, van nekem mindenféle bájitalom. Hát mire lenne szüksége?
*Tudakolódik, ahogy egyre csak pakolja le Liah lába elé előbb a zsákokat, majd egy másik zsákba minden más apróbb holmit. Testalkatából ki sem néznék, de fürgén, s gyorsan dolgozik.*
- Áh, a zöld bájital! Van, van olyanom. *Terem rögtön a pult mögött.* - Mennyit szeretne belőle?
//Piac//
*A köpcös embert szemlátomást nem érdekli a leány mondandója a veszélyről, meg hogy a mellette lévők nem is segíteni akarnak rajta. Hallott ő már cifrábbakat is, s megtanult nem hinni az emberekben. No persze ott van a másik oldala, hogy mi van, a tényleg igaz? De ez már nem az ő gondja. Vállait újra csak hetykén megvonja.*
- Volt már lentebb, akkor is alkudni akartak.
*Válaszolja közönyösen, de hogy ebből mi is igaz valójában? A beleegyezésnél csak elvigyorodik a férfi, majd rögtön munkához is lát. A leány felvetésén csak jó kedélyűen elneveti magát.*
- Ugyan már kisasszony, maga művelt embernek tűnik. Hát úgy látja, hogy van itt egy segédem? *Majd három ujját összefogja, s megdörzsöli majdnem az arca előtt.*
- Az pénzbe kerül aranybogaram.
*Mondja sóvárón.*
- Oh, van nekem mindenféle bájitalom. Hát mire lenne szüksége?
*Tudakolódik, ahogy egyre csak pakolja le Liah lába elé előbb a zsákokat, majd egy másik zsákba minden más apróbb holmit. Testalkatából ki sem néznék, de fürgén, s gyorsan dolgozik.*
- Áh, a zöld bájital! Van, van olyanom. *Terem rögtön a pult mögött.* - Mennyit szeretne belőle?
751. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-22 19:41:13
Üzenet elküldve: 2015-09-22 19:41:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Lia csak halkan sóhajt akár az út veszélyeiről regél a köpcös, akár az asszonyról a rakás poronttyal, akik lehet csak annyira valósak, mint Asgall gyermekei.*
– Ha lentebb lennének az árai, nem kényszerülnék alkudni, én csak egy szegény lány vagyok, egyedül a nagyvilágban.
~Bocsáss meg Rendoll!~
– Mit gondol, hát vállalnám a halálos veszélyt, ha nem lenne muszáj?
*Lia ingatja a fejét, majd kezét a szeméhez emeli, mintha a könnyeit kellene letörölnie.*
– Szóval kettőhetven azért, amit eddig kértem, de hatvan egy üvegcse bájital.
*Lia drámaian gyászos képet vág, majd újra sóhajt.*
– Legyen, ha önnek van az a fajta bájital, ami engem érdekel, akkor megadom érte a hatvanat. Mi a választék bájitalból? *teszi fel a lány a kérdést.* Esetleg addig, ha van egy segéde, a többit segíthetne összekészíteni. A karavánvezető egy vadállat, ha sokáig elmaradok képes és megver. Ezek itt ketten *int Rendoll és Asgall felé* nem csak cipekedni jöttek, de lesik, el ne szökjek valahogy.
*Lia vállai megrogynak kicsit.*
– Főleg a zöld, a sebeket gyógyító italok érdekelnek.
//Piac//
*Lia csak halkan sóhajt akár az út veszélyeiről regél a köpcös, akár az asszonyról a rakás poronttyal, akik lehet csak annyira valósak, mint Asgall gyermekei.*
– Ha lentebb lennének az árai, nem kényszerülnék alkudni, én csak egy szegény lány vagyok, egyedül a nagyvilágban.
~Bocsáss meg Rendoll!~
– Mit gondol, hát vállalnám a halálos veszélyt, ha nem lenne muszáj?
*Lia ingatja a fejét, majd kezét a szeméhez emeli, mintha a könnyeit kellene letörölnie.*
– Szóval kettőhetven azért, amit eddig kértem, de hatvan egy üvegcse bájital.
*Lia drámaian gyászos képet vág, majd újra sóhajt.*
– Legyen, ha önnek van az a fajta bájital, ami engem érdekel, akkor megadom érte a hatvanat. Mi a választék bájitalból? *teszi fel a lány a kérdést.* Esetleg addig, ha van egy segéde, a többit segíthetne összekészíteni. A karavánvezető egy vadállat, ha sokáig elmaradok képes és megver. Ezek itt ketten *int Rendoll és Asgall felé* nem csak cipekedni jöttek, de lesik, el ne szökjek valahogy.
*Lia vállai megrogynak kicsit.*
– Főleg a zöld, a sebeket gyógyító italok érdekelnek.
750. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-22 16:03:54
Üzenet elküldve: 2015-09-22 16:03:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*A köpcös árus kifejezéstelen arccal hallgatja végig Liah magyarázkodását, ahogy megpróbálja lealkudni az árat. A feltevésekre szemöldöke is felível. Szemlátomást nem hiszi el, amit mondanak neki. Vagy már unja az ilyen próbálkozásokat.*
- Aki nem bírja a veszélyt, az ne menjen arra.
*Feleli nemes egyszerűséggel, s hozzá meg is vonja a vállát. De a nő csak tovább és tovább folytatja. Ismeri a fajtáját. Addig nem fogja elengedni, amíg azt nem mondja, hogy jó, rendben, lealkudja. Áttetsző szemeit megforgatja, ám az ár hallatán úja magasba ível szemöldöke.*
- Inkább az a rablás, amit ön óhajt tőlem. Nekem is meg kell ám valamiből élnem. Vár az asszony, egy rakás poronttyal. Ön szerint Én miből tartom el őket? *Szegezi vissza a kérdést. A hazugsággal ellentétben az árus állítása igaz.*
- A maguk fajták miatt kell az árakat ilyen magasan tartanunk. Ha lejjebb vinnénk, akkor is próbálnának belőle alkudni. Hmpf. *Pufog magában, karjait maga előtt keresztbe teszi.* - Maguknak soha semmi sem elég. De várjanak csak!
*Fenyegetőzik, ám szemei újra felcsillannak. Álnok ötlet jutott eszébe.*
- Ha bele is megyek, tegyük fel, de csak az eszmecsere szintjén. A bájitalok üvegcsével 60 arany. Ez a minimum ennél olcsóbban nem adom. Ez így megfelel önnek? S akkor lehet az az ár, amit ön ajánl.
*Veti be végső fegyverét. Lehet bármennyire is szívós a kisasszony, ebből az árból sehogy sem fog már engedni. Akár fel is fordulhat felőle.*
//Piac//
*A köpcös árus kifejezéstelen arccal hallgatja végig Liah magyarázkodását, ahogy megpróbálja lealkudni az árat. A feltevésekre szemöldöke is felível. Szemlátomást nem hiszi el, amit mondanak neki. Vagy már unja az ilyen próbálkozásokat.*
- Aki nem bírja a veszélyt, az ne menjen arra.
*Feleli nemes egyszerűséggel, s hozzá meg is vonja a vállát. De a nő csak tovább és tovább folytatja. Ismeri a fajtáját. Addig nem fogja elengedni, amíg azt nem mondja, hogy jó, rendben, lealkudja. Áttetsző szemeit megforgatja, ám az ár hallatán úja magasba ível szemöldöke.*
- Inkább az a rablás, amit ön óhajt tőlem. Nekem is meg kell ám valamiből élnem. Vár az asszony, egy rakás poronttyal. Ön szerint Én miből tartom el őket? *Szegezi vissza a kérdést. A hazugsággal ellentétben az árus állítása igaz.*
- A maguk fajták miatt kell az árakat ilyen magasan tartanunk. Ha lejjebb vinnénk, akkor is próbálnának belőle alkudni. Hmpf. *Pufog magában, karjait maga előtt keresztbe teszi.* - Maguknak soha semmi sem elég. De várjanak csak!
*Fenyegetőzik, ám szemei újra felcsillannak. Álnok ötlet jutott eszébe.*
- Ha bele is megyek, tegyük fel, de csak az eszmecsere szintjén. A bájitalok üvegcsével 60 arany. Ez a minimum ennél olcsóbban nem adom. Ez így megfelel önnek? S akkor lehet az az ár, amit ön ajánl.
*Veti be végső fegyverét. Lehet bármennyire is szívós a kisasszony, ebből az árból sehogy sem fog már engedni. Akár fel is fordulhat felőle.*
749. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-22 09:52:16
Üzenet elküldve: 2015-09-22 09:52:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Ha Agall igric lenne, akkor most azt a nevet adná a jelenleg zajló eseményeknek: "A piaci közjáték". Mert ugyanis nem más folyik itt. Úgy dönt, hogy most kivételesen nem szólal meg, talán ez a legbölcsebb dolog amit a vándor tehet.
Szerencséje van ugyanakkor, hogy a csuklyája jól eltakarja az arcát, mert amikor Lia a feleségét és a három gyerekeket emlegeti, akik természetesen nem léteznek, vagyis még nem, önkéntelenül is elkerekedik a szeme, reméli, hogy az árus ezt nem veszi észre, de a biztonság kedvéért úgy tesz, mintha az eget kémlelné, hogy hátha jön valami esőfelhő.*
//Piac//
*Ha Agall igric lenne, akkor most azt a nevet adná a jelenleg zajló eseményeknek: "A piaci közjáték". Mert ugyanis nem más folyik itt. Úgy dönt, hogy most kivételesen nem szólal meg, talán ez a legbölcsebb dolog amit a vándor tehet.
Szerencséje van ugyanakkor, hogy a csuklyája jól eltakarja az arcát, mert amikor Lia a feleségét és a három gyerekeket emlegeti, akik természetesen nem léteznek, vagyis még nem, önkéntelenül is elkerekedik a szeme, reméli, hogy az árus ezt nem veszi észre, de a biztonság kedvéért úgy tesz, mintha az eget kémlelné, hogy hátha jön valami esőfelhő.*
748. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-21 20:43:08
Üzenet elküldve: 2015-09-21 20:43:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Beszerző körút - édes kettesben//
*Egészen jó lett a hangulatuk így, hogy Nadae és az ork szóba került. Nem is állja meg nevetés nélkül, valamint egy ötlet is eszébe jut.*
-Ha visszaértünk, te nézz Nadra sejtelmesen, én meg majd azt mondom, hogy tudunk róla és az orkról, felesleges tagadni! Kíváncsi lennék, hogy miképp reagál!
*Nevet fel ismét, miközben elképzeli, hogy a nő feje lilává, majd vörössé válik és dühöngeni kezd, főleg akkor, ha kellő mennyiségű rumot fogyasztott.*
-Arra mondják, hogy jó, aki nem árt másoknak, nem arra, aki abba leli az örömét, hogy hasba szúr valakit!
*Pillant hátra a válla fölött, miközben kellően nagy népszerűségnek örvendve hámozzák át magukat az őrségen. Ritkán ilyen vidámak az ideérkező kalandorok, általában fáradtak már ehhez.*
-Pedig nem állna rosszul, ha néha legalább a véleményed felvállalnád, ha már minket nem is!
*Abszolút építő jellegűen mondta, mintsem úgy, hogy számon kérje a nőt. Neki aztán teljesen mindegy, hogy miképp nehezíti és bonyolítja a saját életét! Csak hát olyan rossz azt látni, hogy lehetne másképp is, és ezt a másik észre sem veszi!*
-Például a gondolatommal felgyújtanám a támadót, vagy úgy keresztüldöfném a kardommal, mint a barlang mélyén az említett hártyaszemű gyíkszerű izét! Nem elég védelem neked?
*Mást igazán nem tud tenni a nő érdekében, így ha amaz telhetetlen lenne, hát védje meg magát!*
-Ha bajuszt rajzolnál magadra, akkor én bizony kétségbeesnék! Nőiesebb vagy annál, mintsem így torzítsd magad! Viszont a piros orr, az megfelelő lenne, és jobban is áll! Rumfogyasztás után már figyeltem!
*Mosolyodik el kedvesen, miközben bizonyos, hogy ezúttal is elpirítja a nőt. A kalóz kérdésére válaszol.*
-A hókuszpókusz tanulására a lehetőség emlékeim szerint abban van!
*Bök az ujjával az őrtorony felé, bár életében sem járt még a karavánpihenőben. Leszáll a lováról, és elindul a kijelölt cél felé. Kellemetlen lesz, mikor kiderül, hogy rossz felé keresgélnek.*
*Egészen jó lett a hangulatuk így, hogy Nadae és az ork szóba került. Nem is állja meg nevetés nélkül, valamint egy ötlet is eszébe jut.*
-Ha visszaértünk, te nézz Nadra sejtelmesen, én meg majd azt mondom, hogy tudunk róla és az orkról, felesleges tagadni! Kíváncsi lennék, hogy miképp reagál!
*Nevet fel ismét, miközben elképzeli, hogy a nő feje lilává, majd vörössé válik és dühöngeni kezd, főleg akkor, ha kellő mennyiségű rumot fogyasztott.*
-Arra mondják, hogy jó, aki nem árt másoknak, nem arra, aki abba leli az örömét, hogy hasba szúr valakit!
*Pillant hátra a válla fölött, miközben kellően nagy népszerűségnek örvendve hámozzák át magukat az őrségen. Ritkán ilyen vidámak az ideérkező kalandorok, általában fáradtak már ehhez.*
-Pedig nem állna rosszul, ha néha legalább a véleményed felvállalnád, ha már minket nem is!
*Abszolút építő jellegűen mondta, mintsem úgy, hogy számon kérje a nőt. Neki aztán teljesen mindegy, hogy miképp nehezíti és bonyolítja a saját életét! Csak hát olyan rossz azt látni, hogy lehetne másképp is, és ezt a másik észre sem veszi!*
-Például a gondolatommal felgyújtanám a támadót, vagy úgy keresztüldöfném a kardommal, mint a barlang mélyén az említett hártyaszemű gyíkszerű izét! Nem elég védelem neked?
*Mást igazán nem tud tenni a nő érdekében, így ha amaz telhetetlen lenne, hát védje meg magát!*
-Ha bajuszt rajzolnál magadra, akkor én bizony kétségbeesnék! Nőiesebb vagy annál, mintsem így torzítsd magad! Viszont a piros orr, az megfelelő lenne, és jobban is áll! Rumfogyasztás után már figyeltem!
*Mosolyodik el kedvesen, miközben bizonyos, hogy ezúttal is elpirítja a nőt. A kalóz kérdésére válaszol.*
-A hókuszpókusz tanulására a lehetőség emlékeim szerint abban van!
*Bök az ujjával az őrtorony felé, bár életében sem járt még a karavánpihenőben. Leszáll a lováról, és elindul a kijelölt cél felé. Kellemetlen lesz, mikor kiderül, hogy rossz felé keresgélnek.*
747. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-21 20:32:05
Üzenet elküldve: 2015-09-21 20:32:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Lia közönyös arccal, nagyon nyugodtan néz a kereskedő szemébe. Az igazság az, hogy bár gyógyítóként dolgozik immár bő öt esztendeje, de nem feledte el mindazt, amit lánykorában tanult. Illetve még gyermekként. Az is biztonságot ad neki, hogy tudja, Rendoll ott van mellette.*
– Azt mondtad, a keleti végekről hozod a gyümölcsöt. Nos, akkor a Hold Karavánpihenő nagyjából fele úton van Artheniorhoz. Megspóroltad az út felét, a kísérők bérének felét, a saját időd felét, de tőlem dupla árat kérnél? Egy szegény egyszerű lányt juttatnál a farkasok kezére? A tetemem falják tán fel a vadak, ha gyenge leszek menetelni? Hát ezt akarod? A lelkeden szárad a halálunk! Úgy ám! *mondja igen csak drámaian és meggyőzően.* Azt hiszed talán ezek az ifjú emberek olyan erősek? Az ott *mutat Asgallra* élet és halál között lebegett! Majdnem elveszítettük! De ne adhassak neki naponta egy-egy szem aszalt szilvát a te aranyéhséged miatt, hogy kitartson? Nem számít neked, hogy asszony és három pici gyerek várja?
*Jelenleg Liának sem számít, hogy ez így bizony korántsem igaz. Ugyanakkor reméli, Asgall, ha meg is szólal, maximum sűrűn helyesel majd a szavaira.*
– A bőrt lenyúzod rólam, uram, le ám! De legyen *sóhajt drámaian.* Kettőszázhetven. *mondja ki az árat, mely így is tisztességes lenne a városban.
Aztán csak nézi a köpcöst, néha pislant is, majd úgy tesz, mintha lopva törölné meg a szeme sarkát.
Vár, és nyilvánvaló, hogy a bájitalokról nem tárgyal, amíg a fő tételekben meg nem egyeznek.*
//Piac//
*Lia közönyös arccal, nagyon nyugodtan néz a kereskedő szemébe. Az igazság az, hogy bár gyógyítóként dolgozik immár bő öt esztendeje, de nem feledte el mindazt, amit lánykorában tanult. Illetve még gyermekként. Az is biztonságot ad neki, hogy tudja, Rendoll ott van mellette.*
– Azt mondtad, a keleti végekről hozod a gyümölcsöt. Nos, akkor a Hold Karavánpihenő nagyjából fele úton van Artheniorhoz. Megspóroltad az út felét, a kísérők bérének felét, a saját időd felét, de tőlem dupla árat kérnél? Egy szegény egyszerű lányt juttatnál a farkasok kezére? A tetemem falják tán fel a vadak, ha gyenge leszek menetelni? Hát ezt akarod? A lelkeden szárad a halálunk! Úgy ám! *mondja igen csak drámaian és meggyőzően.* Azt hiszed talán ezek az ifjú emberek olyan erősek? Az ott *mutat Asgallra* élet és halál között lebegett! Majdnem elveszítettük! De ne adhassak neki naponta egy-egy szem aszalt szilvát a te aranyéhséged miatt, hogy kitartson? Nem számít neked, hogy asszony és három pici gyerek várja?
*Jelenleg Liának sem számít, hogy ez így bizony korántsem igaz. Ugyanakkor reméli, Asgall, ha meg is szólal, maximum sűrűn helyesel majd a szavaira.*
– A bőrt lenyúzod rólam, uram, le ám! De legyen *sóhajt drámaian.* Kettőszázhetven. *mondja ki az árat, mely így is tisztességes lenne a városban.
Aztán csak nézi a köpcöst, néha pislant is, majd úgy tesz, mintha lopva törölné meg a szeme sarkát.
Vár, és nyilvánvaló, hogy a bájitalokról nem tárgyal, amíg a fő tételekben meg nem egyeznek.*
746. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-21 19:40:33
Üzenet elküldve: 2015-09-21 19:40:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*A köpcös árus szemei csak megvillannak, ahogy meghallja a hölgy mellett lévő két segítő véleményét. Ám az ár nem tetszik a kisaszonynak, s csak mélyet sóhajt, ahogy meghallja az újabb, immár kevesebb termékből álló listát. Nem ide való, ezt rögtön észreveszi a ember. S hogy honnan is? A Karavánpihenőbe elhozott áruk értéke felértékelődik, már akkor, amikor karavánnal idejutattják. Ez mind pénz, idő, s embererő, amihez megint csak pénz kell. Mindenki meglepődik elsőként, hogy milyen drágák az itteni áruk. No épp emiatt. És azért, mert nyerészkedő kereskedők drágábban adják.
Újra átszámolja a dolgokat, de addig nem szólal meg, amíg a férfi, s a nő közötti beszélgetés el nem ül. Szemlátomást a kisasszony sürgeti is a válasszal, s újabb nyájas mosoly kíséretében ezt meg is adja.*
- Így háromszáz tíz arany lenne kedvesem. S akkor hogyan legyen a bájitalokkal? Milyenből is óhajtana venni, s mennyit is?
*Tolakodik elő a kérdéssel, hiszen nem felejtette ám el, hogy ezt is említette a hölgyike. Nyugodtan áll a pultja mögött, s várja a választ. Nem kapkodja el a pakolgatást, érzi, hogy még nem teljesen vannak kész a dolgokkal. Talán alkudni is akarna még az árból, de erre is fel van készülve. Ha megegyeztek, s kifizettek mindent, majd utána összekészíti a holmikat az utazóknak.*
//Piac//
*A köpcös árus szemei csak megvillannak, ahogy meghallja a hölgy mellett lévő két segítő véleményét. Ám az ár nem tetszik a kisaszonynak, s csak mélyet sóhajt, ahogy meghallja az újabb, immár kevesebb termékből álló listát. Nem ide való, ezt rögtön észreveszi a ember. S hogy honnan is? A Karavánpihenőbe elhozott áruk értéke felértékelődik, már akkor, amikor karavánnal idejutattják. Ez mind pénz, idő, s embererő, amihez megint csak pénz kell. Mindenki meglepődik elsőként, hogy milyen drágák az itteni áruk. No épp emiatt. És azért, mert nyerészkedő kereskedők drágábban adják.
Újra átszámolja a dolgokat, de addig nem szólal meg, amíg a férfi, s a nő közötti beszélgetés el nem ül. Szemlátomást a kisasszony sürgeti is a válasszal, s újabb nyájas mosoly kíséretében ezt meg is adja.*
- Így háromszáz tíz arany lenne kedvesem. S akkor hogyan legyen a bájitalokkal? Milyenből is óhajtana venni, s mennyit is?
*Tolakodik elő a kérdéssel, hiszen nem felejtette ám el, hogy ezt is említette a hölgyike. Nyugodtan áll a pultja mögött, s várja a választ. Nem kapkodja el a pakolgatást, érzi, hogy még nem teljesen vannak kész a dolgokkal. Talán alkudni is akarna még az árból, de erre is fel van készülve. Ha megegyeztek, s kifizettek mindent, majd utána összekészíti a holmikat az utazóknak.*
745. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-20 23:34:05
Üzenet elküldve: 2015-09-20 23:34:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – Úton//
//Piac//
*Rendoll megjegyzésére akaratlanul is elmosolyodik, Asgallra pillant.*
– Az alma nem rohad ránk *közli* Főleg, mivel naponta enni fogsz belőle te is. Jó megelőzése a takonykórnak, meg még pár nyavalyának. Hacsak nem akarsz helyette pityókát enni *veti fel és felvont szemöldökkel néz Asgallra.
Aztán közelebb hajol hozzá, úgy súgja a választ, hogy azt nem csak a felderítőjük, de Rendoll, aki bizonnyal nincs messzebb egy lépésnyinél, is jól hallja, de más ne értse.*
– Tudom, de Fagyos Xadót nehezen találni, és nagyon jó a törésekre. Innen pedig veszélyes út vár ránk, és senkit sem szeretnék elveszíteni.
*A tekintete Renre villan.*
~Főleg téged nem.~ˇ
*Aztán újra az árus felé fordul.*
– Tehát?
//Piac//
*Rendoll megjegyzésére akaratlanul is elmosolyodik, Asgallra pillant.*
– Az alma nem rohad ránk *közli* Főleg, mivel naponta enni fogsz belőle te is. Jó megelőzése a takonykórnak, meg még pár nyavalyának. Hacsak nem akarsz helyette pityókát enni *veti fel és felvont szemöldökkel néz Asgallra.
Aztán közelebb hajol hozzá, úgy súgja a választ, hogy azt nem csak a felderítőjük, de Rendoll, aki bizonnyal nincs messzebb egy lépésnyinél, is jól hallja, de más ne értse.*
– Tudom, de Fagyos Xadót nehezen találni, és nagyon jó a törésekre. Innen pedig veszélyes út vár ránk, és senkit sem szeretnék elveszíteni.
*A tekintete Renre villan.*
~Főleg téged nem.~ˇ
*Aztán újra az árus felé fordul.*
– Tehát?
744. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-20 16:05:15
Üzenet elküldve: 2015-09-20 16:05:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
// Beszerző körút – édes kettesben //
- Pff… *Felhorkant, majd tovább kacag a felvetett pillanatképen, ami a kalózka és az ork romantikus párkapcsolatáról rajzolódik szemei előtt, aminek természetesen része a számára nehezen elképzelhető testgyakorlat is. Teste nagyokat rázkódik, hogy próbálja inkább visszafogni nevetését, mielőtt még a végén leszédül menet közben a ló hátáról.* Meg kell hagyni, hogy Nad erkölcsileg valóban megkérdőjelezhető, de azért azt hiszem, hogy ennyire messze még ő sem menne. *Mondja a tudatlanság ártatlanságával. *
- Ugyan, a jó relatív fogalom. *Végre villoghat egy kicsit a nem is olyan régen tanult szóval, amit már alig várt, hogy beilleszthessen egy beszélgetésbe, hogy ne tűnjön annyira műveletlennek. Na persze, azért tanult ő nem is keveset annak idején, de azokat olyan mélyre temette magában, mint a viselkedési normákat, melyeket szintén nem igazán gyakorol. Bár abban most sem biztos, hogy jó helyen használta-e a relatív szót, de csak reménykedni tud benne.*
- Ha a jó az, ami boldoggá tesz, hát akkor az miért lenne unalmas? Egyesek szemében nem túl jó dolog valakit gyomron szúrni, de engem boldoggá tesz a tudat, hogy legyőztem valakit. *Na persze ez elég egyedi látásmód, ami jó néhány pontban meg is kérdőjelezhető, de hát Dynti ugyebár nem az a filozofikus alkat.
És újabb példája bizonyosodik be annak, hogy néha akár maradhatna csendben is, hiszen miután visszakérdezett Taran egyik kijelentésére máris kapja a reakciót.*
- Nem, nem, nem! *Sorolja el egymás után amilyen gyorsan tudja.* Nem vállalunk semmit. Nem bizony. *Vesz egy mély levegőt a heves tiltakozás után.* Én nem vagyok az a felvállalós típus.* Teszi utána gyorsan, mielőtt még megbántaná a másikat és az otthagyná az út közepén.*
- Szóval tudod… Ha visszamegyünk és hirtelen felhagysz ezzel az feltűnőbb lenne. *Igazából nem biztos benne, hogy Nad ennyire szemfüles lenne, mondjuk az is igaz, hogy annyira nem is hülye, hogy ne gondolja, hogy ha egy férfi és egy nő ilyen sokáig úton van együtt, akkor ne történjen valami.
Amikor Taran félreértelmezi a lány kijelentését, egyik kezével megüti a vállát. Már hallja a hangján és ismeri annyira a tanoncot, hogy tudja, hogy ezzel is piszkálódik, mint mindig.*
- Te? *Horkan fel.* Ugyan, mégis hogyan védenél meg? Megtámad valaki, te meg jól oda varázsolod magadhoz aztán megvered a botoddal? *Gúnyolódik kacarászva a gondolaton.*
- Amúgy meg a barlangban kitől kellene félni? Legfeljebb magamtól. Na jó, meg talán az esetlegesen felbukkanó furcsa hártyaszemű gyíkszerű izéktől. Na meg a kísértetektől. Hmm, lehet igazad van mégis. *Vonja meg a vállát. Végül is hetek óta úton vannak, de nem történt velük semmi ijesztő, a barlangban meg elég volt csak egy kicsit kutakodni és máris majdnem ott maradtak. *
- Ó, bohócnak tök jó lennék. *Virul fel az ötletre.* Bár a bajusz nem áll olyan jól, mint Nadnak, ő sokkal férfiasabb. *Kacarászik.* Mellesleg valószínűbb az erőszakolás, mivel hidd el nekem, én amikor ott jártam a humornak még csekély szikrájával sem találkoztam. Pontosabb leszek, érzelmekkel sem nagyon. Vagyis… na tudod. A barlangban mi utáljuk egymást, ordibálunk, Naddal néha megtépjük egymás haját, van akit kedvelünk, néha jókat iszunk meg minden. De ott valahogy olyan komor érzésem volt. Lehet másodjára másabb lenne. Vagy, csak nem isznak elég rumot. *Újabb locsogás, amíg szépen lóháton meg nem érkeznek a számára már ismerős területre. Remélhetőleg feltűnésmentesen átesnek az őrökön, hiszen jelenleg nem fordul meg semmi rossz sem a lány fejében. Egyelőre.
Tekintete a tábortűz lelőhelyekről a szökőkútra terelődik. Úgy tűnik ez a hely semmit sem változott.*
- Hát megérkeztünk doktor úr. *Utal vissza még az előző beszélgetésükre, majd ha Taran megállítja a lovat, akkor Dynti sem várakozik sokáig és amilyen gyorsan csak tud, le is pattan a dögről, amihez egyébként még egész hozzászokott. Kivéve a hátsója, ami már kicsit megunta a sok ülést. Talppal érkezik a földre, térdeit enyhén behajlítva, hogy tompítsa a talpa földdel való ütközését, majd csípőjére teszi a kezét és átmozgatja derekát.*
- Vissza én vezetek. *Kacsint a férfire és ellenőrzi dolgait, majd megfordul, hogy szétnézzen. Az út egyenesen folytatódik tovább. Emlékszik is, hiszen azon haladt végig ő is, amikor a mágus sátrát kereste évekkel ezelőtt.*
- Na és, hol tudod a hókuszpókot elsajátítani?
- Pff… *Felhorkant, majd tovább kacag a felvetett pillanatképen, ami a kalózka és az ork romantikus párkapcsolatáról rajzolódik szemei előtt, aminek természetesen része a számára nehezen elképzelhető testgyakorlat is. Teste nagyokat rázkódik, hogy próbálja inkább visszafogni nevetését, mielőtt még a végén leszédül menet közben a ló hátáról.* Meg kell hagyni, hogy Nad erkölcsileg valóban megkérdőjelezhető, de azért azt hiszem, hogy ennyire messze még ő sem menne. *Mondja a tudatlanság ártatlanságával. *
- Ugyan, a jó relatív fogalom. *Végre villoghat egy kicsit a nem is olyan régen tanult szóval, amit már alig várt, hogy beilleszthessen egy beszélgetésbe, hogy ne tűnjön annyira műveletlennek. Na persze, azért tanult ő nem is keveset annak idején, de azokat olyan mélyre temette magában, mint a viselkedési normákat, melyeket szintén nem igazán gyakorol. Bár abban most sem biztos, hogy jó helyen használta-e a relatív szót, de csak reménykedni tud benne.*
- Ha a jó az, ami boldoggá tesz, hát akkor az miért lenne unalmas? Egyesek szemében nem túl jó dolog valakit gyomron szúrni, de engem boldoggá tesz a tudat, hogy legyőztem valakit. *Na persze ez elég egyedi látásmód, ami jó néhány pontban meg is kérdőjelezhető, de hát Dynti ugyebár nem az a filozofikus alkat.
És újabb példája bizonyosodik be annak, hogy néha akár maradhatna csendben is, hiszen miután visszakérdezett Taran egyik kijelentésére máris kapja a reakciót.*
- Nem, nem, nem! *Sorolja el egymás után amilyen gyorsan tudja.* Nem vállalunk semmit. Nem bizony. *Vesz egy mély levegőt a heves tiltakozás után.* Én nem vagyok az a felvállalós típus.* Teszi utána gyorsan, mielőtt még megbántaná a másikat és az otthagyná az út közepén.*
- Szóval tudod… Ha visszamegyünk és hirtelen felhagysz ezzel az feltűnőbb lenne. *Igazából nem biztos benne, hogy Nad ennyire szemfüles lenne, mondjuk az is igaz, hogy annyira nem is hülye, hogy ne gondolja, hogy ha egy férfi és egy nő ilyen sokáig úton van együtt, akkor ne történjen valami.
Amikor Taran félreértelmezi a lány kijelentését, egyik kezével megüti a vállát. Már hallja a hangján és ismeri annyira a tanoncot, hogy tudja, hogy ezzel is piszkálódik, mint mindig.*
- Te? *Horkan fel.* Ugyan, mégis hogyan védenél meg? Megtámad valaki, te meg jól oda varázsolod magadhoz aztán megvered a botoddal? *Gúnyolódik kacarászva a gondolaton.*
- Amúgy meg a barlangban kitől kellene félni? Legfeljebb magamtól. Na jó, meg talán az esetlegesen felbukkanó furcsa hártyaszemű gyíkszerű izéktől. Na meg a kísértetektől. Hmm, lehet igazad van mégis. *Vonja meg a vállát. Végül is hetek óta úton vannak, de nem történt velük semmi ijesztő, a barlangban meg elég volt csak egy kicsit kutakodni és máris majdnem ott maradtak. *
- Ó, bohócnak tök jó lennék. *Virul fel az ötletre.* Bár a bajusz nem áll olyan jól, mint Nadnak, ő sokkal férfiasabb. *Kacarászik.* Mellesleg valószínűbb az erőszakolás, mivel hidd el nekem, én amikor ott jártam a humornak még csekély szikrájával sem találkoztam. Pontosabb leszek, érzelmekkel sem nagyon. Vagyis… na tudod. A barlangban mi utáljuk egymást, ordibálunk, Naddal néha megtépjük egymás haját, van akit kedvelünk, néha jókat iszunk meg minden. De ott valahogy olyan komor érzésem volt. Lehet másodjára másabb lenne. Vagy, csak nem isznak elég rumot. *Újabb locsogás, amíg szépen lóháton meg nem érkeznek a számára már ismerős területre. Remélhetőleg feltűnésmentesen átesnek az őrökön, hiszen jelenleg nem fordul meg semmi rossz sem a lány fejében. Egyelőre.
Tekintete a tábortűz lelőhelyekről a szökőkútra terelődik. Úgy tűnik ez a hely semmit sem változott.*
- Hát megérkeztünk doktor úr. *Utal vissza még az előző beszélgetésükre, majd ha Taran megállítja a lovat, akkor Dynti sem várakozik sokáig és amilyen gyorsan csak tud, le is pattan a dögről, amihez egyébként még egész hozzászokott. Kivéve a hátsója, ami már kicsit megunta a sok ülést. Talppal érkezik a földre, térdeit enyhén behajlítva, hogy tompítsa a talpa földdel való ütközését, majd csípőjére teszi a kezét és átmozgatja derekát.*
- Vissza én vezetek. *Kacsint a férfire és ellenőrzi dolgait, majd megfordul, hogy szétnézzen. Az út egyenesen folytatódik tovább. Emlékszik is, hiszen azon haladt végig ő is, amikor a mágus sátrát kereste évekkel ezelőtt.*
- Na és, hol tudod a hókuszpókot elsajátítani?
743. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-20 11:44:46
Üzenet elküldve: 2015-09-20 11:44:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 203
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
*Coinleach készül elhagyni a karavánpihenőt, éppen ezért ki is szemel magának egy szekeret, amire felszállhat. Ezen a járművön akár 2 nap alatt visszaérhet Artheniorba, éppen ezért egy vén kereskedő mögé veti be magát és hamar megpróbál elszenderíteni, hogy a nap hátralevő részét már valódi pihenéssel tölthesse. A köves talaj rázza szekeret, de viszonylag gyorsan haladnak, mivel a kereskedő nem árut szállít, hanem holmikkal igyekszik felpakolni magát majd a nagyvárosban.
Mivel ő amúgy is elutazna odáig, nem kér külön fizetséget a szállításért.*
Mivel ő amúgy is elutazna odáig, nem kér külön fizetséget a szállításért.*
742. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-19 18:28:03
Üzenet elküldve: 2015-09-19 18:28:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – Úton//
//Piac//
*Asgall Rendoll megjegyzésére csak mosolyog egyet. Majd rágyújt a pipájára.*
- Minek ez a sok gyümölcs Lia. Mire odaérünk ránk rothad az egész.* megint csak súgja, hiszen nem akarja, hogy a kereskedő is meghallja. Kövéreket fúj a levegőbe, majd a bájitalok emlegetésénél igencsak elkerekedik a szeme.*
- Én nem tenném a helyedben. Nagyon drágák!* súgja oda, hiszen megint csak nem akarja a kereskedő orrára kötni a véleményét. Feleslegesnek tartja, hogy a képességeiket efféle képen javítsák. Hiszen erre találták ki az edzést. Nehezebb igaz, de kifizetődőbb.*
//Piac//
*Asgall Rendoll megjegyzésére csak mosolyog egyet. Majd rágyújt a pipájára.*
- Minek ez a sok gyümölcs Lia. Mire odaérünk ránk rothad az egész.* megint csak súgja, hiszen nem akarja, hogy a kereskedő is meghallja. Kövéreket fúj a levegőbe, majd a bájitalok emlegetésénél igencsak elkerekedik a szeme.*
- Én nem tenném a helyedben. Nagyon drágák!* súgja oda, hiszen megint csak nem akarja a kereskedő orrára kötni a véleményét. Feleslegesnek tartja, hogy a képességeiket efféle képen javítsák. Hiszen erre találták ki az edzést. Nehezebb igaz, de kifizetődőbb.*
741. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:58:23
Üzenet elküldve: 2015-09-19 15:58:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Karaván – Úton//
//Piac//
*A cipekedés tőle is mehet, Lia csak vásároljon kedvére ő vinni fogja a csomagokat. Asgall örvendetesen felépült, de nem gondolja, hogy ereje már teljes, mindene estre hagyja, hadd ajánlkozzon, ha nem bírná, majd segít neki. Asgall megjegyzésére, amit felé súg csak elmosolyodik az orra alatt.*
-Érte semmiség Asgall, hidd el nekem, ha kell reggeltől estig hajtom a munkát, vásároljon csak kedvére.
*Somolyog Lia felé, aki bevallottan hallotta a megjegyzést. Úgyis tudja, hogy ilyesmire nem lesz szükség. Lia mindig csak a legszükségesebbeket veszi, bár igaz mindenre gondol. A vásárlásnál nem csalódik Liában, legfeljebb az árakban.*
~Mennyi? Ez tényleg rablás! Lehet ez itt megszokott, akkor is...~
*Asgall ugyan, úgy súg Liának, hogy nem érti, de azt azért sejti, hogy az árakkal lehet összefüggésben. Lia elég józanul reagálja le a dolgot, így nem avatkozik bele a dologba, de csak egyet pillantson felé és azonnal ő is beáll az árleszorítók sorába. Mondjuk némileg esélytelennek látja, mert ha nem veszik meg az árut valószínűleg eladhatja másnak a portékáit ez az eldó. Itt kevés árus van és aki idáig elhozza az eladni valóját nyilván nem hiába teszi. Itt valószínűleg akkor is el tudja adni, ha sokszorosát kéri érte. Mivel nem tudja biztosan, hogy a bájital, amit Lia szeretne belefér e, majd a keretbe kész arra, hogy ő vegye meg azt az üvegcsét, de nem tudja mi lesz az alkudozás vége, így kivár. *
//Piac//
*A cipekedés tőle is mehet, Lia csak vásároljon kedvére ő vinni fogja a csomagokat. Asgall örvendetesen felépült, de nem gondolja, hogy ereje már teljes, mindene estre hagyja, hadd ajánlkozzon, ha nem bírná, majd segít neki. Asgall megjegyzésére, amit felé súg csak elmosolyodik az orra alatt.*
-Érte semmiség Asgall, hidd el nekem, ha kell reggeltől estig hajtom a munkát, vásároljon csak kedvére.
*Somolyog Lia felé, aki bevallottan hallotta a megjegyzést. Úgyis tudja, hogy ilyesmire nem lesz szükség. Lia mindig csak a legszükségesebbeket veszi, bár igaz mindenre gondol. A vásárlásnál nem csalódik Liában, legfeljebb az árakban.*
~Mennyi? Ez tényleg rablás! Lehet ez itt megszokott, akkor is...~
*Asgall ugyan, úgy súg Liának, hogy nem érti, de azt azért sejti, hogy az árakkal lehet összefüggésben. Lia elég józanul reagálja le a dolgot, így nem avatkozik bele a dologba, de csak egyet pillantson felé és azonnal ő is beáll az árleszorítók sorába. Mondjuk némileg esélytelennek látja, mert ha nem veszik meg az árut valószínűleg eladhatja másnak a portékáit ez az eldó. Itt kevés árus van és aki idáig elhozza az eladni valóját nyilván nem hiába teszi. Itt valószínűleg akkor is el tudja adni, ha sokszorosát kéri érte. Mivel nem tudja biztosan, hogy a bájital, amit Lia szeretne belefér e, majd a keretbe kész arra, hogy ő vegye meg azt az üvegcsét, de nem tudja mi lesz az alkudozás vége, így kivár. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835