Nincs játékban - Főtér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Főtér | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 39 (761. - 780. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835
780. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-14 13:51:44
Üzenet elküldve: 2015-11-14 13:51:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Másnap korán kel, a hajnal első sugaraival. Na nem azért, hogy minél korábban kezdje a napot. Egész este csak forgolódott a hideg, kemény földön. Éjjel még a csípős szellő is besüvített a sátor nyílásain (elvégre elég kopott egy darab), egyszóval: minden megvolt ahhoz, hogy a lehető legrosszabbul érezze magát. Egy darabig csak álmatlanul fekszik, bámulja a sátor tetejét, majd elhatározza magát. Borzalmas ez a hely. El is hagyja a lehető leghamarabb.
Kikászálódik hát a sátrából, és sietős mozdulatokkal szétszereli éjjeli szálláshelyét. Ezt a tevékenységet úgy is nevezhetnénk, hogy „szétveri”, szétszerelés helyett, hiszen nem fordít rá sok energiát, hogy gondosan pakoljon össze. Amikor végez, fölkapja a cókmókot, és hanyagul ledobja az őrhely közelében. Majd az előző napi fickó elrendezi úgy, ahogy akarja. Őt ugyan nem érdekli.
Még korán van, alig ébredeznek a karavánpihenő vendégszeretetét élvező vándorok, az őrség pedig még az esti műszakkal járja álmosan a környéket. Senki sem veszi hát észre, mikor Loka az őrhelyen talált apró kulacsot elcseni. Talál mellette pár szelet száraz kenyeret is, bizonyára az egyik őr vacsorája lehetett. Gyorsan, gyakorlottan összecsomagolja azt is, s a köpenye alá rejti. Ahogy a sátrak közt áll, tanakodva magában, merre induljon, egy utazónak látszó alakot szólít meg.*
- Hé! Te! Merre van itt valami városféle?
* Amaz tájékoztatja, hogy délre fekszik Arthenior. Meglepetten, hiszen az alak egyértelműen úgy hiszi, ide csak Arthenior felől jönnek az emberek, nem pedig kívülről. Azt is elárulja, hogy karavánok, kereskedőszekerek szinte naponta járnak arra, s ha elég ügyes, kifoghat magának egy fuvart is.
Loka anélkül hogy megköszönné a segítséget indul vissza a Főtérre, ahol azok a bizonyos kereskedők várják megpakolt szekereikkel az indulást. Persze még korán van, de az üzlet nem várhat, s a sátrak álmos mozgolódásához képest itt már jóval éberebb alakokkal lehet találkozni. A nő ismét a kúthoz megy, s ezúttal vizet is talál benne. Feltölti az ellopott kulacsot, jóízűen iszik, majd megrohamoz egy pofásnak tűnő szekeret, amely mellett egy köpcös alak várakozik.*
- Jó reggelt! *köszönti negédesen a fickót, s rövid egyezkedés után már nyélbe is üti az üzletet: elviszik Artheniorba, persze egy kisebb summa ellenében. Azonban az indulás már a nyakukon van, így nincs idő előkeresni azokat a bizonyos aranytallérokat. Loka fölpattan a szekér végébe, amelyen vegyesen található mindenféle furcsa áru, s lassan, de biztosan zötyögni kezd dél felé.*
Kikászálódik hát a sátrából, és sietős mozdulatokkal szétszereli éjjeli szálláshelyét. Ezt a tevékenységet úgy is nevezhetnénk, hogy „szétveri”, szétszerelés helyett, hiszen nem fordít rá sok energiát, hogy gondosan pakoljon össze. Amikor végez, fölkapja a cókmókot, és hanyagul ledobja az őrhely közelében. Majd az előző napi fickó elrendezi úgy, ahogy akarja. Őt ugyan nem érdekli.
Még korán van, alig ébredeznek a karavánpihenő vendégszeretetét élvező vándorok, az őrség pedig még az esti műszakkal járja álmosan a környéket. Senki sem veszi hát észre, mikor Loka az őrhelyen talált apró kulacsot elcseni. Talál mellette pár szelet száraz kenyeret is, bizonyára az egyik őr vacsorája lehetett. Gyorsan, gyakorlottan összecsomagolja azt is, s a köpenye alá rejti. Ahogy a sátrak közt áll, tanakodva magában, merre induljon, egy utazónak látszó alakot szólít meg.*
- Hé! Te! Merre van itt valami városféle?
* Amaz tájékoztatja, hogy délre fekszik Arthenior. Meglepetten, hiszen az alak egyértelműen úgy hiszi, ide csak Arthenior felől jönnek az emberek, nem pedig kívülről. Azt is elárulja, hogy karavánok, kereskedőszekerek szinte naponta járnak arra, s ha elég ügyes, kifoghat magának egy fuvart is.
Loka anélkül hogy megköszönné a segítséget indul vissza a Főtérre, ahol azok a bizonyos kereskedők várják megpakolt szekereikkel az indulást. Persze még korán van, de az üzlet nem várhat, s a sátrak álmos mozgolódásához képest itt már jóval éberebb alakokkal lehet találkozni. A nő ismét a kúthoz megy, s ezúttal vizet is talál benne. Feltölti az ellopott kulacsot, jóízűen iszik, majd megrohamoz egy pofásnak tűnő szekeret, amely mellett egy köpcös alak várakozik.*
- Jó reggelt! *köszönti negédesen a fickót, s rövid egyezkedés után már nyélbe is üti az üzletet: elviszik Artheniorba, persze egy kisebb summa ellenében. Azonban az indulás már a nyakukon van, így nincs idő előkeresni azokat a bizonyos aranytallérokat. Loka fölpattan a szekér végébe, amelyen vegyesen található mindenféle furcsa áru, s lassan, de biztosan zötyögni kezd dél felé.*
779. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-12 23:35:36
Üzenet elküldve: 2015-11-12 23:35:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Végre, egy tér, és emberek! Persze még itt is elég sok az őr, ám Luka kezd hozzászokni a fegyveres alakok látványához. A nő rögtön a tér közepén látható kúthoz siet, ám csalódnia kell; a víz már majdnem teljesen kiszáradt benne. ~Ez az átkozott hely!~ Rúg bele a kút oldalába, ám erre egy őr igen morcosan kezd nézni, úgyhogy az elf inkább tartózkodik a további dühkitörésektől, s kinéz egy farönköt az egyik tábortűznél. Leül rá. Nem messze jókedvűen pattognak a narancssárga lángok. Sokkal kellemesebb itt, mint a hideg mocsárban.
Most mi legyen? Az úton bőven volt ideje gondolkozni azon, mihez kezdjen majd, most mégis, ahogy itt van, tanácstalan. Meg akarja bosszulni azt, aki erre a sorsra ítélte. De nem is tudja, ki lehet az. Hogyan kezdhet hát hozzá? Pénzt is kell szereznie, már csak pár aranya maradt, amit biztosan elhordtál majd az első meleg étellel szolgáló helyen. ~A fenébe!~ Összébb húzza magát, fejét a combjára hajtja. Talán mégis rossz ötlet volt ide jönni.*
Most mi legyen? Az úton bőven volt ideje gondolkozni azon, mihez kezdjen majd, most mégis, ahogy itt van, tanácstalan. Meg akarja bosszulni azt, aki erre a sorsra ítélte. De nem is tudja, ki lehet az. Hogyan kezdhet hát hozzá? Pénzt is kell szereznie, már csak pár aranya maradt, amit biztosan elhordtál majd az első meleg étellel szolgáló helyen. ~A fenébe!~ Összébb húzza magát, fejét a combjára hajtja. Talán mégis rossz ötlet volt ide jönni.*
778. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-10 18:59:54
Üzenet elküldve: 2015-11-10 18:59:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 725
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
*Itt tartózkodása több, mit sikertelennek mondható. A hatalmas nagy szabadságról, és szabadosságról alkotott reményei hamvába holtak. Tétlen napok. Semmi több, mit Karavánpihenő számlájára írhat.
Utálatos egy koszfészek, az bizonyos. És még atyjáról sem kapott semmiféle hírt. Miután kizárt, hogy egy olyan jelentőségteljes férfiú, mint Halax csendesen, észrevétlen érkezzen, és tartózkodjon bárhol is, hát kénytelen elfogadni, hogy az öreg sosem járt erre.
Nem mellesleg, vékony derekú, nagymellű, szép szőke, ledér lányok sem. Tehát nincs miért maradni tovább, irány haza! Vagy akármerre.*
Utálatos egy koszfészek, az bizonyos. És még atyjáról sem kapott semmiféle hírt. Miután kizárt, hogy egy olyan jelentőségteljes férfiú, mint Halax csendesen, észrevétlen érkezzen, és tartózkodjon bárhol is, hát kénytelen elfogadni, hogy az öreg sosem járt erre.
Nem mellesleg, vékony derekú, nagymellű, szép szőke, ledér lányok sem. Tehát nincs miért maradni tovább, irány haza! Vagy akármerre.*
777. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:57:01
Üzenet elküldve: 2015-10-21 19:57:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 31
Játékstílus: Vakmerő
//Egyedül - Vissza Artheniorba//
* Átkozza magát azért, amiért ilyen ostobán egy ismeretlenek által vezetett ismeretlen rakománnyal megrakott, ismeretlen karaván egyik ládájában bújt el saját gondjai elől, s annak úti célja is ismeretlen a lány előtt. Ki tudja, talán Pirtianesbe indulnak. Persze enneknem nagy az esélye, meg ha igen, akkor se nagyon tudna mit tenni anélkül, hogy lebuktatná magát, hiszen már elindultak.
Syessissel, a potyautassal a fedélzeten. Érdekes kis utazásba kezd a lány az alig egy köbméteres ládában, teljesen kényelmetlen pózban. Talán valahogy túléli majd. Legrosszabb esetben lebuktatja magát és elnézést kér a dolog miatt. *
* Átkozza magát azért, amiért ilyen ostobán egy ismeretlenek által vezetett ismeretlen rakománnyal megrakott, ismeretlen karaván egyik ládájában bújt el saját gondjai elől, s annak úti célja is ismeretlen a lány előtt. Ki tudja, talán Pirtianesbe indulnak. Persze enneknem nagy az esélye, meg ha igen, akkor se nagyon tudna mit tenni anélkül, hogy lebuktatná magát, hiszen már elindultak.
Syessissel, a potyautassal a fedélzeten. Érdekes kis utazásba kezd a lány az alig egy köbméteres ládában, teljesen kényelmetlen pózban. Talán valahogy túléli majd. Legrosszabb esetben lebuktatja magát és elnézést kér a dolog miatt. *
776. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-21 16:07:38
Üzenet elküldve: 2015-10-21 16:07:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
*A főtér semmit sem változott, de fél fokkal barátságosabbnak találja az artheniori központtól távoli megálló kezdetleges utcáit. Szőke haját szoros fonatokba rendezte, így kevéssé zavarja. Ideje lenne már megkurtítania a szalmaszín szénakazalt. El is határozza, hogy miután tiszteletét tette az őrtoronynál és felverte sátrát estére ez lesz a következő dolog ami véghez visz.*
~ De mindent csak szép sorban, először a torony.~
*Meg kellene néznie mennyire veszik komolyan magukat a helyi szervek, ez valamiért elmaradt a legutóbb.*
~ De mindent csak szép sorban, először a torony.~
*Meg kellene néznie mennyire veszik komolyan magukat a helyi szervek, ez valamiért elmaradt a legutóbb.*
775. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-20 12:17:43
Üzenet elküldve: 2015-10-20 12:17:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Korábbi útitársaitól leválva, Lia egyedül folytatja az útját. Megérkezve a pihenőhelyre azonnal körbenéz.*
~Elég régen jártam már itt, sokat szépült azóta ez a környék. Azt hiszem, a templom után jó lenne alaposabban is körülnézni itt.~
*A főtéren keresztülhaladva még figyeli az árusokat, akik portékáikkal érkeznek ide. A márványkúthoz lép, hogy az út porát lemoshassa kiszáradt arcáról. Inni nem mer a vízből, hiszen tudja, hogy közel sem olyan tiszta. A sátrak felé veszi az irányt, mert tudja, arra találja a fogadót is.*
~Elég régen jártam már itt, sokat szépült azóta ez a környék. Azt hiszem, a templom után jó lenne alaposabban is körülnézni itt.~
*A főtéren keresztülhaladva még figyeli az árusokat, akik portékáikkal érkeznek ide. A márványkúthoz lép, hogy az út porát lemoshassa kiszáradt arcáról. Inni nem mer a vízből, hiszen tudja, hogy közel sem olyan tiszta. A sátrak felé veszi az irányt, mert tudja, arra találja a fogadót is.*
774. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-19 20:42:34
Üzenet elküldve: 2015-10-19 20:42:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 161
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Hazafelé – édes kettesben//
*Úgy tűnik, hogy meghozta a kedvező hatást a "beszélnünk kell" kezdetű mondat, és miután a nő elfogadta Taran kacsóját, lábra áll valahogy.*
-Beszéljünk róla! Miért nem szóltál, hogy elégtételként lángba borítsam?
*Húzza fel a szemöldökét, bár meg kell hagyni, hogy a férfi azon kevesek között van, aki tiszteli ezt a nemes foglalkozást űzőket. Végül is nem is lehet szebb foglalkozás, mint egy másik embernek örömet okozni! Ráadásul, ha van olyan elvetemült valaki (mint Taran is), aki fizet is érte, akkor miért is ne?*
-Vagy keresztüldöfhetted volna őket!
*Egy kicsit vár, de ekkor úgy dönt, hogy a két férfi védelmére kel, és ezzel felkorbácsolja egy kicsit a lány önbizalmát is.*
-Mellesleg hagyd őket! Csak bepróbálkoztak! Lehet, hogy pontosan látták, hogy nincs esélyük nálad, és úgy voltak vele, hogy egy ilyen nőért megéri próbálkozni, maximum nem jön nekik be! Ezt az egy utat ismerték!
*Mosolyodik el, látatlanba degradálva le a fogadóbeli két alakot, majd Dyntina felcsattanására ártatlanul felteszi a kezeit.*
-Azért jöttünk ide, hogy valamit tanuljak, nem? Sajnálom, hogy ehhez nyugalom kell! De nézd a jó oldalát!
*Mosolyodik el, miközben előhúzza a kardját és a kalóz szeme elé tartja, függőlegesen felfelé.*
-Ilyesmit képzeltél el a mesterkardodban?
*Na, most aztán igen érdekesen nézne ki a történet, ha a mágus varázslata besülne!*
~Most az egyszer ne hagyj cserben!~
*Elégtételnek gondolja ezt, annak kárpótlására, hogy olyan hirtelen és gyors tempóval lerázta a mágustanonc Dyntit. Reméli, elégedett lesz az eredménnyel, amint Taran végigsimít a míves pengén.*
A varázsló végigsimít egy fegyver pengéjén, melynek hatására azon lángnyelvek kúsznak végig, könnyebb égési sérüléseket okozhat a fegyver sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. Hatóideje három kör.
*Úgy tűnik, hogy meghozta a kedvező hatást a "beszélnünk kell" kezdetű mondat, és miután a nő elfogadta Taran kacsóját, lábra áll valahogy.*
-Beszéljünk róla! Miért nem szóltál, hogy elégtételként lángba borítsam?
*Húzza fel a szemöldökét, bár meg kell hagyni, hogy a férfi azon kevesek között van, aki tiszteli ezt a nemes foglalkozást űzőket. Végül is nem is lehet szebb foglalkozás, mint egy másik embernek örömet okozni! Ráadásul, ha van olyan elvetemült valaki (mint Taran is), aki fizet is érte, akkor miért is ne?*
-Vagy keresztüldöfhetted volna őket!
*Egy kicsit vár, de ekkor úgy dönt, hogy a két férfi védelmére kel, és ezzel felkorbácsolja egy kicsit a lány önbizalmát is.*
-Mellesleg hagyd őket! Csak bepróbálkoztak! Lehet, hogy pontosan látták, hogy nincs esélyük nálad, és úgy voltak vele, hogy egy ilyen nőért megéri próbálkozni, maximum nem jön nekik be! Ezt az egy utat ismerték!
*Mosolyodik el, látatlanba degradálva le a fogadóbeli két alakot, majd Dyntina felcsattanására ártatlanul felteszi a kezeit.*
-Azért jöttünk ide, hogy valamit tanuljak, nem? Sajnálom, hogy ehhez nyugalom kell! De nézd a jó oldalát!
*Mosolyodik el, miközben előhúzza a kardját és a kalóz szeme elé tartja, függőlegesen felfelé.*
-Ilyesmit képzeltél el a mesterkardodban?
*Na, most aztán igen érdekesen nézne ki a történet, ha a mágus varázslata besülne!*
~Most az egyszer ne hagyj cserben!~
*Elégtételnek gondolja ezt, annak kárpótlására, hogy olyan hirtelen és gyors tempóval lerázta a mágustanonc Dyntit. Reméli, elégedett lesz az eredménnyel, amint Taran végigsimít a míves pengén.*
A varázsló végigsimít egy fegyver pengéjén, melynek hatására azon lángnyelvek kúsznak végig, könnyebb égési sérüléseket okozhat a fegyver sebzőképességén felül (1), valamint tűzgyújtó hatású. Hatóideje három kör.
773. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-17 16:29:28
Üzenet elküldve: 2015-10-17 16:29:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Hazafelé – édes kettesben//
*Persze nem tűnik fel neki, hogy Taran elmosolyodik a beszámoló hallatán, annyira el van foglalva azzal, hogy durcásan magyarázzon maga elé, leginkább persze a földet vizslatva, ami bár egyelőre még nem mozog a szemei előtt, de egyre inkább érzi, hogy ha sokáig marad ülve ilyen állapotban, annak vagy helyben elalvás, vagy egy hatalmas gyomorürítés lenne a vége. Egyik sem nyeri el a tetszését, ezért is kapja fel olyan lelkesen a fejét, amikor a mágus bejelenti, hogy beszélni akar vele. Akár komolyan is hangozhatna a mondat, de van olyan állapotban, hogy ne tűnjön úgy számára.*
- Beszélni? *Lelkendezik és elfogadja a segítő kezet.* Remek, imádok beszélgetni. Miről fogunk? Kezdhetnénk azzal, hogy kibeszéljük mennyire nem vagyok szajha. *Na persze jónak mondja a dolgot.
Erősen kapaszkodva a tanonc karjaiba ismerős érzete támad. Nem is olyan régen volt, hogy a vakság miatt kellett a másik segítségére szorulnia, most pedig megint vakon van, csak nem ugyanabban az értelemben.
Mindenféle kérdésre felkészült, legalábbis nagyjából, kivéve arra ami következik. Egy pillanatra meg is áll és értetlenül néz a férfire. Mondhatni teljesen idiótának nézi a másikat és ez az arckifejezéséből tökéletesen leolvasható. Nem tudja eldönteni, hogy Taran vajon tényleg annyira buta lenne, hogy szándékosan emlékeztetni akarja a lányt arra, ami néhány nappal ezelőtt úgy felbosszantotta, hogy rögtön fel is keresett egy kocsmát és napokig ott volt. Vagy, valami másra akar kilyukadni, például arra, hogy azért ivott a lány, mert hiányzott neki a férfi, vagy valami ilyesmi.*
- Mi mást csináltam volna? *Csattan fel a dolgon.* Még pislogni sem tudtam olyan hamar lepattintottál pár idióta poros tekercsért. Engem nem lepattintani szoktak, hanem üldözni. Ehhez vagyok hozzászokva, nem ahhoz, hogy én várjak másokra. *Kicsit beszédesebb, mint amennyire tervezte.* Úgyhogy volt ez a lehetőségem, vagy az, hogy megszámolom hány fűszál nő ezen a helyen, de megmondom neked én: Egy sem! Egy tetves fűszál sem nőtt itt ki. Minden csupa por és szárazság és piszok és nincs rum sem. *Na persze a fűről mondott monológja nem teljesen igaz, de hát ittasan hajlamos túlozni. Ő meg amúgy is.*
- Úgyhogy. Először is, nyugtass meg, hogy azóta már legalább feltudsz robbantani egy egész várost. Másrészt pedig… *Ekkor elgondolkodik menet közben.* Engesztelj ki. Bizony.
*Persze nem tűnik fel neki, hogy Taran elmosolyodik a beszámoló hallatán, annyira el van foglalva azzal, hogy durcásan magyarázzon maga elé, leginkább persze a földet vizslatva, ami bár egyelőre még nem mozog a szemei előtt, de egyre inkább érzi, hogy ha sokáig marad ülve ilyen állapotban, annak vagy helyben elalvás, vagy egy hatalmas gyomorürítés lenne a vége. Egyik sem nyeri el a tetszését, ezért is kapja fel olyan lelkesen a fejét, amikor a mágus bejelenti, hogy beszélni akar vele. Akár komolyan is hangozhatna a mondat, de van olyan állapotban, hogy ne tűnjön úgy számára.*
- Beszélni? *Lelkendezik és elfogadja a segítő kezet.* Remek, imádok beszélgetni. Miről fogunk? Kezdhetnénk azzal, hogy kibeszéljük mennyire nem vagyok szajha. *Na persze jónak mondja a dolgot.
Erősen kapaszkodva a tanonc karjaiba ismerős érzete támad. Nem is olyan régen volt, hogy a vakság miatt kellett a másik segítségére szorulnia, most pedig megint vakon van, csak nem ugyanabban az értelemben.
Mindenféle kérdésre felkészült, legalábbis nagyjából, kivéve arra ami következik. Egy pillanatra meg is áll és értetlenül néz a férfire. Mondhatni teljesen idiótának nézi a másikat és ez az arckifejezéséből tökéletesen leolvasható. Nem tudja eldönteni, hogy Taran vajon tényleg annyira buta lenne, hogy szándékosan emlékeztetni akarja a lányt arra, ami néhány nappal ezelőtt úgy felbosszantotta, hogy rögtön fel is keresett egy kocsmát és napokig ott volt. Vagy, valami másra akar kilyukadni, például arra, hogy azért ivott a lány, mert hiányzott neki a férfi, vagy valami ilyesmi.*
- Mi mást csináltam volna? *Csattan fel a dolgon.* Még pislogni sem tudtam olyan hamar lepattintottál pár idióta poros tekercsért. Engem nem lepattintani szoktak, hanem üldözni. Ehhez vagyok hozzászokva, nem ahhoz, hogy én várjak másokra. *Kicsit beszédesebb, mint amennyire tervezte.* Úgyhogy volt ez a lehetőségem, vagy az, hogy megszámolom hány fűszál nő ezen a helyen, de megmondom neked én: Egy sem! Egy tetves fűszál sem nőtt itt ki. Minden csupa por és szárazság és piszok és nincs rum sem. *Na persze a fűről mondott monológja nem teljesen igaz, de hát ittasan hajlamos túlozni. Ő meg amúgy is.*
- Úgyhogy. Először is, nyugtass meg, hogy azóta már legalább feltudsz robbantani egy egész várost. Másrészt pedig… *Ekkor elgondolkodik menet közben.* Engesztelj ki. Bizony.
772. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-11 13:32:01
Üzenet elküldve: 2015-10-11 13:32:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Asgall felkapja a zsákot a hátára.*
- Még egyszer köszönjük Lia az értünk való szolgálatot.* mosolyodik el a csuklya alatt.*
- De most már tényleg induljunk el, mert ránk esteledik, és még nem is ettünk, és nem is pihentünk, pedig most hosszú és veszélyes út vár ránk.* jelenti ki a férfi.*
- Márpedig éhesen és fáradtan nem folytathatjuk az utunkat?* kérdezi viccesen Asgall, majd elindul a sátrak felé.*
- A zöld zászlót kell keresni igaz?* érdeklődik a többiektől, mert a nagy kufárkodásban kiment a fejéből, hogy hova kell vinni az árut.*
//Piac//
*Asgall felkapja a zsákot a hátára.*
- Még egyszer köszönjük Lia az értünk való szolgálatot.* mosolyodik el a csuklya alatt.*
- De most már tényleg induljunk el, mert ránk esteledik, és még nem is ettünk, és nem is pihentünk, pedig most hosszú és veszélyes út vár ránk.* jelenti ki a férfi.*
- Márpedig éhesen és fáradtan nem folytathatjuk az utunkat?* kérdezi viccesen Asgall, majd elindul a sátrak felé.*
- A zöld zászlót kell keresni igaz?* érdeklődik a többiektől, mert a nagy kufárkodásban kiment a fejéből, hogy hova kell vinni az árut.*
771. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:21:41
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:21:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Orkok, gazdák, drágaságok //
*A vacsorára tett ígéret kicsit felvillanyozza a leányzót. Formássága ellenére falánk teremtés, szerencsés, hogy nem látszik meg rajta, ha mégis hízik, akkor is jó helyre. Ez új lendületet ad neki az estéhez és immáron jó kedvvel sétál az ork mellett. Nézegeti a tábortüzeket. Ismerős arcokat keres. Az ork feltételezései ellenére sokfelé járt már eddigi rövidke élete alatt, hiszen vándor vajákosként bejárta a vidéket alaposan. Persze Grimornak nem kell mindenről tudnia, ezért kérdésére nemlegesen bólogat.*
- Nem jártam még erre.
*Tovább baktat fogva tartója mellett és a jövőn gondolkozik. Tudja, hogy az ork nem hülye. Sőt. Ha pénzénél akar maradni, akkor meg kell dolgoztatnia. Ezt rövid idő alatt egy bordélyban teheti meg. Ez a gondolat nem kifejezetten tetszik a lánynak. A bordélyoknak meg van az a veszélye, hogy nem eresztenek. Kifejezetten rosszul érintené a kis csitrit, ha az egy hét után is kénytelen lenne egy ilyen intézmény vendégszeretetét elviselnie. A jó kedvének itt ér vége, de igyekszik, hogy ez ne látsszon meg rajta, úgyhogy egykedvűséget imitálva sétál az ork után.*
*A vacsorára tett ígéret kicsit felvillanyozza a leányzót. Formássága ellenére falánk teremtés, szerencsés, hogy nem látszik meg rajta, ha mégis hízik, akkor is jó helyre. Ez új lendületet ad neki az estéhez és immáron jó kedvvel sétál az ork mellett. Nézegeti a tábortüzeket. Ismerős arcokat keres. Az ork feltételezései ellenére sokfelé járt már eddigi rövidke élete alatt, hiszen vándor vajákosként bejárta a vidéket alaposan. Persze Grimornak nem kell mindenről tudnia, ezért kérdésére nemlegesen bólogat.*
- Nem jártam még erre.
*Tovább baktat fogva tartója mellett és a jövőn gondolkozik. Tudja, hogy az ork nem hülye. Sőt. Ha pénzénél akar maradni, akkor meg kell dolgoztatnia. Ezt rövid idő alatt egy bordélyban teheti meg. Ez a gondolat nem kifejezetten tetszik a lánynak. A bordélyoknak meg van az a veszélye, hogy nem eresztenek. Kifejezetten rosszul érintené a kis csitrit, ha az egy hét után is kénytelen lenne egy ilyen intézmény vendégszeretetét elviselnie. A jó kedvének itt ér vége, de igyekszik, hogy ez ne látsszon meg rajta, úgyhogy egykedvűséget imitálva sétál az ork után.*
770. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-07 21:48:30
Üzenet elküldve: 2015-10-07 21:48:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Karaván – úton//
//Piac//
*A zöld üvegcsék végre révbe érnek Lia kezében és azt is megtudja, hogy milyen hasznosak. A világért sem vitatná kedvese gyógyító tudását és természetesen, ha úgy ítéli meg, hogy kellettek, azok az üvegek, akkor kellettek. Nem is igazából azzal van a baja.*
-Elhiszem neked Liám, ha azt mondod kellenek ezek, akkor nem vitatom. Ne legyen rájuk szükség inkább.
*Mondja komolyan, azért Asgall megjegyzésén mosolyog egyet.*
-Jól mondja Asgall csak, ha feltétlenül szükséges, különben eszünkben sem lesz ilyesmi.
*Bólint Lia felé, hogy a táborban pakoljanak le és tekintetét elkapva fogja az üzenetet is. Ő is szeretne egy kicsit kettesben elbeszélgetni vele. Igaz a haragja már elpárolgott, de tényleg vannak dolgok, amiket jobb, ha csak ők ketten vitatnak meg.*
-Szerintem nagyon jó ötlet. Menjünk!
*Igazítja ő is a vállára a zsákot és meg is indul a többiekkel vissza, feltételezhetően a a zöld zászló felé.*
//Piac//
*A zöld üvegcsék végre révbe érnek Lia kezében és azt is megtudja, hogy milyen hasznosak. A világért sem vitatná kedvese gyógyító tudását és természetesen, ha úgy ítéli meg, hogy kellettek, azok az üvegek, akkor kellettek. Nem is igazából azzal van a baja.*
-Elhiszem neked Liám, ha azt mondod kellenek ezek, akkor nem vitatom. Ne legyen rájuk szükség inkább.
*Mondja komolyan, azért Asgall megjegyzésén mosolyog egyet.*
-Jól mondja Asgall csak, ha feltétlenül szükséges, különben eszünkben sem lesz ilyesmi.
*Bólint Lia felé, hogy a táborban pakoljanak le és tekintetét elkapva fogja az üzenetet is. Ő is szeretne egy kicsit kettesben elbeszélgetni vele. Igaz a haragja már elpárolgott, de tényleg vannak dolgok, amiket jobb, ha csak ők ketten vitatnak meg.*
-Szerintem nagyon jó ötlet. Menjünk!
*Igazítja ő is a vállára a zsákot és meg is indul a többiekkel vissza, feltételezhetően a a zöld zászló felé.*
769. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:09:50
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:09:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Asgall a hátára veszi az egyik zsákot. Most, hogy már minden megvan akár el is indulhatnának. Jómaga így jelzi azt, hogy ő készen áll.*
- A banditákon kívül mi más fenyegethetne minket?* kérdezi a férfi. Nem hiszi, hogy valamilyen állat, vagy más élőlény a közelükbe férkőzne.*
- Köszönjük az aggódásod Lia, és ígérjük, hogy nem kerülünk bajba, hacsak feltétlenül nem szükséges.* poénkodik a férfi. Bár Asgall nem volt felkészülve, hogy az út jó részét betegágyon kell megtennie, mégis ő bátran szembe mer nézni a veszéllyel.*
//Piac//
*Asgall a hátára veszi az egyik zsákot. Most, hogy már minden megvan akár el is indulhatnának. Jómaga így jelzi azt, hogy ő készen áll.*
- A banditákon kívül mi más fenyegethetne minket?* kérdezi a férfi. Nem hiszi, hogy valamilyen állat, vagy más élőlény a közelükbe férkőzne.*
- Köszönjük az aggódásod Lia, és ígérjük, hogy nem kerülünk bajba, hacsak feltétlenül nem szükséges.* poénkodik a férfi. Bár Asgall nem volt felkészülve, hogy az út jó részét betegágyon kell megtennie, mégis ő bátran szembe mer nézni a veszéllyel.*
768. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-06 23:03:25
Üzenet elküldve: 2015-10-06 23:03:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Lia kedvesen biccent.*
– Ez természetes ezek után *felel mosolyogva. Végtére is, ha hiszik a társai, ha nem, jó üzletet kötött.
A bájitalok átkerülnek a birtokába, s ő elbúcsúzik az árustól.*
– Legyen szerencséje, és bízzon! Ha mi sikerrel járunk, újabb karavánok jöhetnek! Hát … *Nem, azt már nem teszi hozzá, hogy kívánjon nekik szerencsét a köpcös. Ha magától megteszi, az úgy még jobb. És mivel ő nem kért semmit, átkot nem kívánhat rájuk.*
~Régi kereskedő-karavános babona, de hát jobb az ilyenekre figyelni.~
*Aztán végül a férfiak felé fordul, elmosolyodik.*
– Megvan minden. Mehetünk.
*Lián látszik, hogy megkönnyebbült, megnyugodott, és elégedett.
Azt, hogy jó vásárt csinált, a hátuk mögül hallatszó vita hangjai is erősítik.*
– Mielőtt bolondnak néznétek *pillant a férfiakra* Rendoll, Asgall… Feltűnt nektek, hogy a négyszáz arany helyett kettőszázhetvenért van meg az ellátmány? És azt vajon tudjátok, hogy Arthenior piacán csakis világoszöld italt lehet kapni, és az alapára hetven arany? Sötétzöldet nem is árulnak, pedig az erősebb.
*A lányon látszik, hogy elégedett, és míg az ellátmányt átengedi a társainak, hozzák, segítsenek, hiszen ezért, ezért is jöttek, a bájitalokat ő maga viszi.*
– Arról pedig, hogy mire valók, azt mondhatom, mind a ketten voltatok már a kezeltjeim, ismertek, tudjátok, hogy megteszem mindazt, amit csak tudok. De néha, harc közben ez nem elég. Ha egy sérülést bekap valaki, utána már nem tud küzdeni, vagy még súlyosabb sebet kap, vagy még nagyobb árat fizet. Ezek a bájitalok azonnal gyógyíthatnak bizonyos sérüléseket. Ha netán úgy adódna, életet menthetnek. Ezért kellettek. Hallottátok, Darel miket mesélt, és nem hazudott, nem is túlzott.
*Lia kihúzza magát.*
– Szerintem pakoljunk le a táborban.
*Meg is indul arra, de közben úgy helyezkedik, hogy azért Rendoll mellé kerüljön.*
– Aztán, ha van kedved, felmehetnénk a toronyba. Szép onnan fentről. Még bőven láthatnánk a naplementét, meg mindent.
~Látom, hogy valami nem tetszett neked. Odafent elmondhatnád.~
*Ezt csak a szemei üzenik, de reméli, hogy a lovagja megérti őt. Lia nem zárkózik el attól, hogy megbeszéljenek bármit. Sőt! Örülne neki. De úgy érzi, vannak dolgok, amik csak rájuk, kettejükre tartoznak.*
– Mit gondolsz, Ren? *kérdi csendesen.*
//Piac//
*Lia kedvesen biccent.*
– Ez természetes ezek után *felel mosolyogva. Végtére is, ha hiszik a társai, ha nem, jó üzletet kötött.
A bájitalok átkerülnek a birtokába, s ő elbúcsúzik az árustól.*
– Legyen szerencséje, és bízzon! Ha mi sikerrel járunk, újabb karavánok jöhetnek! Hát … *Nem, azt már nem teszi hozzá, hogy kívánjon nekik szerencsét a köpcös. Ha magától megteszi, az úgy még jobb. És mivel ő nem kért semmit, átkot nem kívánhat rájuk.*
~Régi kereskedő-karavános babona, de hát jobb az ilyenekre figyelni.~
*Aztán végül a férfiak felé fordul, elmosolyodik.*
– Megvan minden. Mehetünk.
*Lián látszik, hogy megkönnyebbült, megnyugodott, és elégedett.
Azt, hogy jó vásárt csinált, a hátuk mögül hallatszó vita hangjai is erősítik.*
– Mielőtt bolondnak néznétek *pillant a férfiakra* Rendoll, Asgall… Feltűnt nektek, hogy a négyszáz arany helyett kettőszázhetvenért van meg az ellátmány? És azt vajon tudjátok, hogy Arthenior piacán csakis világoszöld italt lehet kapni, és az alapára hetven arany? Sötétzöldet nem is árulnak, pedig az erősebb.
*A lányon látszik, hogy elégedett, és míg az ellátmányt átengedi a társainak, hozzák, segítsenek, hiszen ezért, ezért is jöttek, a bájitalokat ő maga viszi.*
– Arról pedig, hogy mire valók, azt mondhatom, mind a ketten voltatok már a kezeltjeim, ismertek, tudjátok, hogy megteszem mindazt, amit csak tudok. De néha, harc közben ez nem elég. Ha egy sérülést bekap valaki, utána már nem tud küzdeni, vagy még súlyosabb sebet kap, vagy még nagyobb árat fizet. Ezek a bájitalok azonnal gyógyíthatnak bizonyos sérüléseket. Ha netán úgy adódna, életet menthetnek. Ezért kellettek. Hallottátok, Darel miket mesélt, és nem hazudott, nem is túlzott.
*Lia kihúzza magát.*
– Szerintem pakoljunk le a táborban.
*Meg is indul arra, de közben úgy helyezkedik, hogy azért Rendoll mellé kerüljön.*
– Aztán, ha van kedved, felmehetnénk a toronyba. Szép onnan fentről. Még bőven láthatnánk a naplementét, meg mindent.
~Látom, hogy valami nem tetszett neked. Odafent elmondhatnád.~
*Ezt csak a szemei üzenik, de reméli, hogy a lovagja megérti őt. Lia nem zárkózik el attól, hogy megbeszéljenek bármit. Sőt! Örülne neki. De úgy érzi, vannak dolgok, amik csak rájuk, kettejükre tartoznak.*
– Mit gondolsz, Ren? *kérdi csendesen.*
767. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:50:46
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:50:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 185
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karaván – úton//
//Piac//
*Az öreg kofa csak bólogat, s hümmög magában. Ha nincs ideje, hát nincs ideje. Nagyon ő sem ért az alkímista dolgokhoz, inkább a nagyobbik lánya. De még ő sem. Nem is nagyon tudja, hogy minek mennyi az ára, csak hasra ütés szerűen mond rájuk valamit. Aztán vagy kiröhögik az ár magassága miatt, vagy épp azért, mert túl olcsón adja. *
- Köszönöm kisasszony, igazán megtisztel azzal, hogy ezt mondja. S hogy ezt terjeszti. De nem hinném, hogy fog még olyanokkal találkozni, akik erre jönnének. *Vonja meg vállait kelletlenül.* - Ha jönnek is a Karavánok nem feltétlen vásárolnak, ha igen, akkor sem nálam. De hát nem is baj. A környező településekről már vannak bejáratott vendégeim. Belőlük majd csak megélek. Mint látja a karavánok nagyon szeretnek alkudozni. *Panaszkodik a lánynak, de amint meglátja a csengő aranyakat máris jobb kedvre derül.*
- Oh értem, máris adom őket.
*Ám előbb a pénzt veszi el. Amint a zsebébe süllyesztette, lerakja a masszív ládát a pult mögé, s lehajol hozzá. Kivesz belőle egy darab 1 db Világoszöld varázsital, hogy majd Liahwulfe Amenho Khyr kisasszonynak adja oda.
És 2 Sötétzöld varázsitalt is kivesz a ládából, majd felhajolva átnyújtja Liahwulfe Amenho Khyr számára. *
- Köszönöm a vásárlását, s további szép napot kívánok.
*Megvárja, amíg elmennek, s csak utána fordul ezernyi dolgai után. Ám közbe megjön a nagyobbik lánya is. Megérdeklődi tőle, hogy mégis mit és mennyiért adott el. Halk vita, majd hangosabb veszekedés alakul ki köztük, melyet a Főtér zaja egyre jobban nyom el.*
//Piac//
*Az öreg kofa csak bólogat, s hümmög magában. Ha nincs ideje, hát nincs ideje. Nagyon ő sem ért az alkímista dolgokhoz, inkább a nagyobbik lánya. De még ő sem. Nem is nagyon tudja, hogy minek mennyi az ára, csak hasra ütés szerűen mond rájuk valamit. Aztán vagy kiröhögik az ár magassága miatt, vagy épp azért, mert túl olcsón adja. *
- Köszönöm kisasszony, igazán megtisztel azzal, hogy ezt mondja. S hogy ezt terjeszti. De nem hinném, hogy fog még olyanokkal találkozni, akik erre jönnének. *Vonja meg vállait kelletlenül.* - Ha jönnek is a Karavánok nem feltétlen vásárolnak, ha igen, akkor sem nálam. De hát nem is baj. A környező településekről már vannak bejáratott vendégeim. Belőlük majd csak megélek. Mint látja a karavánok nagyon szeretnek alkudozni. *Panaszkodik a lánynak, de amint meglátja a csengő aranyakat máris jobb kedvre derül.*
- Oh értem, máris adom őket.
*Ám előbb a pénzt veszi el. Amint a zsebébe süllyesztette, lerakja a masszív ládát a pult mögé, s lehajol hozzá. Kivesz belőle egy darab 1 db Világoszöld varázsital, hogy majd Liahwulfe Amenho Khyr kisasszonynak adja oda.
És 2 Sötétzöld varázsitalt is kivesz a ládából, majd felhajolva átnyújtja Liahwulfe Amenho Khyr számára. *- Köszönöm a vásárlását, s további szép napot kívánok.
*Megvárja, amíg elmennek, s csak utána fordul ezernyi dolgai után. Ám közbe megjön a nagyobbik lánya is. Megérdeklődi tőle, hogy mégis mit és mennyiért adott el. Halk vita, majd hangosabb veszekedés alakul ki köztük, melyet a Főtér zaja egyre jobban nyom el.*
766. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:16:57
Üzenet elküldve: 2015-10-06 21:16:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Karaván - Úton//
//Piac//
*A méltatlan helyzet nem szűnik egyelőre meg. Asgall is menne már, de van még egy kis fennakadás. Még várnak az üvegcsékre és ami őt illeti nagyon várja, hogy mehessenek.*
~Mi lesz már! Adja már azt az üvegcsét, aztán gyerünk!~
*Nem felejtette el, hogy véges itt az idejük és a vásárlással nem szeretné nagyon megrövidíteni azt az időt, amit Liával tölthet. Ha nekivágnak az útnak nem lesz idejük és alkalmuk sokat kettesben maradni. Megnézné a környéket is, mert nem sűrűn járt erre eddig. El is képzelte, hogy bejárják együtt, kézen fogva a környéket és végre kettesbe lehet vele egy kicsit. Elvinné abba a fogadóba, ami a közelben van, de ha szeretné a sátrat is felállíthatják maguknak. persze azt azért egy félre eső helyen. Ha hosszú útra indulnak, akkor nem árt kipróbálni, mert újonnan vették még a városban. Ebben úgy is hagyja, hogy Lia döntsön, de ha köpcös nem adja át végre a bájitalokat, akkor most már kirázza belőle. Ahogy elképzelte magukat együtt az előbbi felháborodása is szertefoszlott. Nem akar veszekedni most vele. Türelmetlenül várja, hogy végre bejárhassák a karavánpihenő környékét. Igyekszik olyan tekintetet küldeni a kofa felé, hogy értsen belőle, ha az elkapja a tekintetét. Félre érthetetlenül kiolvasható belőle a türelmetlenség. Lia háta mögött áll pedig már mellé sorolna.*
//Piac//
*A méltatlan helyzet nem szűnik egyelőre meg. Asgall is menne már, de van még egy kis fennakadás. Még várnak az üvegcsékre és ami őt illeti nagyon várja, hogy mehessenek.*
~Mi lesz már! Adja már azt az üvegcsét, aztán gyerünk!~
*Nem felejtette el, hogy véges itt az idejük és a vásárlással nem szeretné nagyon megrövidíteni azt az időt, amit Liával tölthet. Ha nekivágnak az útnak nem lesz idejük és alkalmuk sokat kettesben maradni. Megnézné a környéket is, mert nem sűrűn járt erre eddig. El is képzelte, hogy bejárják együtt, kézen fogva a környéket és végre kettesbe lehet vele egy kicsit. Elvinné abba a fogadóba, ami a közelben van, de ha szeretné a sátrat is felállíthatják maguknak. persze azt azért egy félre eső helyen. Ha hosszú útra indulnak, akkor nem árt kipróbálni, mert újonnan vették még a városban. Ebben úgy is hagyja, hogy Lia döntsön, de ha köpcös nem adja át végre a bájitalokat, akkor most már kirázza belőle. Ahogy elképzelte magukat együtt az előbbi felháborodása is szertefoszlott. Nem akar veszekedni most vele. Türelmetlenül várja, hogy végre bejárhassák a karavánpihenő környékét. Igyekszik olyan tekintetet küldeni a kofa felé, hogy értsen belőle, ha az elkapja a tekintetét. Félre érthetetlenül kiolvasható belőle a türelmetlenség. Lia háta mögött áll pedig már mellé sorolna.*
765. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-06 09:25:26
Üzenet elküldve: 2015-10-06 09:25:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván - Úton//
//Piac//
*Lia tisztában van vele, hogy a fiúk már indulnának, és igazság szerint ő is szívesen menne, mert még sötétedés előtt fel szeretne mászni az Őrtoronyba, körbekémlelni a vidéket, és persze ha Rendoll is vele tartana, akkor megmutatná neki a Lihanech-tavat is, ami jó időben látható fentről.
Ugyanakkor...*
- Asgall, addig innen én tapodtat sem mozdulok, amíg a bájitalok nincsenek a kezemben. Nem véletlen pengettem értük ki azt a száz aranyat. De ha gondolod, menj előre a táborba, ha Darel ott van, szólni kellene neki, hogy megvan az ellátmány, vagy Jelahannak. Ha meg nincs ott, akkor elő kellene keríteni, gondolom.
*Lia ugyanis szeretne elszámolni mindazzal, amit vett. Végtére is jórészt Darel pénzét költötte, és csak a bájitaloknál pótolta ki a saját aranyaival.
Ettől függetlenül a lány örül, hogy sikerült üzletet kötni, és egész jó áron jutottak hozzá ennyi mindenhez.
Aprót lép hátra, így majdnem Rendoll testének tud támaszkodni, bár nem látta menet közben a szőke lovag arcát, de jó a képzelete, és most is úgy érzi, a férfi olyan mögötte, mint a kifeszített húr az íjon.*
~Zabos rám. De majd elmondja.~
*Lia ugyanakkor hálás, hogy Ren nem fennhangon szól közbe, vagy tesz megjegyzést, hanem inkább a fülébe suttog, így félig hátrafordul hozzá, csak annyira, hogy a szemeibe tudjon nézni.*
- Igen *suttog neki vissza* A zöld bájitalok azonnal gyógyítják a sebesülések bizonyos fajtáit. Ha... ha netalántán harcba keverednénk, ezek az életeteket menthetik meg. Gyógyító vagyok ugyan, de egy perc alatt nem tudok meg nem történtté tenni egy sebesülést.
~Bár ne kellene őket használni, de ha úgy alakulna, nem akarom, nem akarlak elveszíteni!~
- Ren? *Még mindig a férfi szemébe néz, kérdőn, mert szeretné látni, hogy, nos nem arról van szó, hogy nem beszélhetik meg utána kettesben azt, ami történt, de látni szeretné, hogy Rendoll képes lesz őt végighallgatni.
Reméli, hogy a lovagja tekintete megenyhül kicsit, aztán az árusra pillant.*
- Nos, uram? Akkor a három üvegcse az, amit még várunk.
//Piac//
*Lia tisztában van vele, hogy a fiúk már indulnának, és igazság szerint ő is szívesen menne, mert még sötétedés előtt fel szeretne mászni az Őrtoronyba, körbekémlelni a vidéket, és persze ha Rendoll is vele tartana, akkor megmutatná neki a Lihanech-tavat is, ami jó időben látható fentről.
Ugyanakkor...*
- Asgall, addig innen én tapodtat sem mozdulok, amíg a bájitalok nincsenek a kezemben. Nem véletlen pengettem értük ki azt a száz aranyat. De ha gondolod, menj előre a táborba, ha Darel ott van, szólni kellene neki, hogy megvan az ellátmány, vagy Jelahannak. Ha meg nincs ott, akkor elő kellene keríteni, gondolom.
*Lia ugyanis szeretne elszámolni mindazzal, amit vett. Végtére is jórészt Darel pénzét költötte, és csak a bájitaloknál pótolta ki a saját aranyaival.
Ettől függetlenül a lány örül, hogy sikerült üzletet kötni, és egész jó áron jutottak hozzá ennyi mindenhez.
Aprót lép hátra, így majdnem Rendoll testének tud támaszkodni, bár nem látta menet közben a szőke lovag arcát, de jó a képzelete, és most is úgy érzi, a férfi olyan mögötte, mint a kifeszített húr az íjon.*
~Zabos rám. De majd elmondja.~
*Lia ugyanakkor hálás, hogy Ren nem fennhangon szól közbe, vagy tesz megjegyzést, hanem inkább a fülébe suttog, így félig hátrafordul hozzá, csak annyira, hogy a szemeibe tudjon nézni.*
- Igen *suttog neki vissza* A zöld bájitalok azonnal gyógyítják a sebesülések bizonyos fajtáit. Ha... ha netalántán harcba keverednénk, ezek az életeteket menthetik meg. Gyógyító vagyok ugyan, de egy perc alatt nem tudok meg nem történtté tenni egy sebesülést.
~Bár ne kellene őket használni, de ha úgy alakulna, nem akarom, nem akarlak elveszíteni!~
- Ren? *Még mindig a férfi szemébe néz, kérdőn, mert szeretné látni, hogy, nos nem arról van szó, hogy nem beszélhetik meg utána kettesben azt, ami történt, de látni szeretné, hogy Rendoll képes lesz őt végighallgatni.
Reméli, hogy a lovagja tekintete megenyhül kicsit, aztán az árusra pillant.*
- Nos, uram? Akkor a három üvegcse az, amit még várunk.
764. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-05 22:05:52
Üzenet elküldve: 2015-10-05 22:05:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Asgall végignézi a szeme előtti tranzakciót.*
~Hát nem volt egy olcsó mulatság, de ha szükség van rá.~* fut végig a férfi agyán.
Nem tudja, hogy milyen út vár rájuk észak felé, ezért kénytelen megbízni vezetőjük és természetesen Lia jó döntéseiben. Nem szeretné itt hagyni a fogát, vagy más testrészeit.
Csendesen figyeli továbbá Rendoll reakcióit, de nem szól bele, elvégre ez nem az ő dolga. Asgall nem kufár. Szép is lenne, ha például a felderítésbe beleszólna egy kereskedő. Addig barangolnának a rendgetegbe míg valami vadállat szét nem tépi őket, vagy egy banditahad rájuk nem támad.*
- Ha minden megvan, akkor lassan visszamehetnénk.* jegyzi meg a férfi.*
//Piac//
*Asgall végignézi a szeme előtti tranzakciót.*
~Hát nem volt egy olcsó mulatság, de ha szükség van rá.~* fut végig a férfi agyán.
Nem tudja, hogy milyen út vár rájuk észak felé, ezért kénytelen megbízni vezetőjük és természetesen Lia jó döntéseiben. Nem szeretné itt hagyni a fogát, vagy más testrészeit.
Csendesen figyeli továbbá Rendoll reakcióit, de nem szól bele, elvégre ez nem az ő dolga. Asgall nem kufár. Szép is lenne, ha például a felderítésbe beleszólna egy kereskedő. Addig barangolnának a rendgetegbe míg valami vadállat szét nem tépi őket, vagy egy banditahad rájuk nem támad.*
- Ha minden megvan, akkor lassan visszamehetnénk.* jegyzi meg a férfi.*
763. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-05 21:41:16
Üzenet elküldve: 2015-10-05 21:41:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 205
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Karaván – úton//
//Piac//
*Várakozik Lia mögött ő is, akárcsak Asgall, de nem olyan nyugodtan, mint eleinte. Persze nem egy kufár és fogalma sincs az efféle női praktikákról, amik a bevásárlást segíthetik, legalábbis annak árát csökkenthetik, csak azt hallja, hogy Lia dorombol a köpcös árusnak. Legalábbis, ahogy hallja szinte már azt teszi. Néha Asgallra sandít, mintha azt kérdezné, ezt most csak ő találja egy kicsit soknak? Alig láthatóan összevonja a szemöldökét, de nem szól semmit és az, hogy Lia háta mögött áll megmenti attól, hogy ezt a lány is lássa. Tudja persze, hogy nyilván az árakat le kell alkudni, de valahogy nem biztos benne, hogy megéri az a néhány bájital. Vissza kell magát fognia, hogy ne szóljon közbe, hogy majd odaadja ő azt a különbözetet, ami a dorombolást kiváltotta, elvégre lovag és nem koldus, kedvese pedig egy hölgy és nem egy dörzsölt ügyeskedő. Kezdi egyre méltatlanabbnak találni a helyzetet, de azért visszafogja magát. Nem akarja Liát kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy a háta mögül szól bele az üzletébe. Ha már előre engedték, mert ő ért jobban ehhez, akkor nem nehezíti a dolgát. Azt, hogy nem boldog a kialakult helyzettől azt egyelőre megtartja magának. Azért határozottan jobban érzi magát a bőrében, amikor végre leszámolja kedvese az aranyakat a köpcös kezébe és végre elindulhatnak. Egy alkalmas pillanatban, odahajol Lia füléhez, hogy csak ő hallja és megkérdezi.*
-Biztos kellettek, azok a bájitalok? Kicsit sokba kerültek...
*Igyekszik a kicsit rosszalló pillantást egy mosollyal enyhíteni, amiből egy kicsit különös arckifejezés kerekedik. Örül természetesen, hogy kedvese ilyen jól ért az üzleteléshez, de azért egy lovag kedvese is, ha meg ez nem lenne elég, akkor nem is akármilyen lovagé, hanem az övé.*
//Piac//
*Várakozik Lia mögött ő is, akárcsak Asgall, de nem olyan nyugodtan, mint eleinte. Persze nem egy kufár és fogalma sincs az efféle női praktikákról, amik a bevásárlást segíthetik, legalábbis annak árát csökkenthetik, csak azt hallja, hogy Lia dorombol a köpcös árusnak. Legalábbis, ahogy hallja szinte már azt teszi. Néha Asgallra sandít, mintha azt kérdezné, ezt most csak ő találja egy kicsit soknak? Alig láthatóan összevonja a szemöldökét, de nem szól semmit és az, hogy Lia háta mögött áll megmenti attól, hogy ezt a lány is lássa. Tudja persze, hogy nyilván az árakat le kell alkudni, de valahogy nem biztos benne, hogy megéri az a néhány bájital. Vissza kell magát fognia, hogy ne szóljon közbe, hogy majd odaadja ő azt a különbözetet, ami a dorombolást kiváltotta, elvégre lovag és nem koldus, kedvese pedig egy hölgy és nem egy dörzsölt ügyeskedő. Kezdi egyre méltatlanabbnak találni a helyzetet, de azért visszafogja magát. Nem akarja Liát kellemetlen helyzetbe hozni azzal, hogy a háta mögül szól bele az üzletébe. Ha már előre engedték, mert ő ért jobban ehhez, akkor nem nehezíti a dolgát. Azt, hogy nem boldog a kialakult helyzettől azt egyelőre megtartja magának. Azért határozottan jobban érzi magát a bőrében, amikor végre leszámolja kedvese az aranyakat a köpcös kezébe és végre elindulhatnak. Egy alkalmas pillanatban, odahajol Lia füléhez, hogy csak ő hallja és megkérdezi.*
-Biztos kellettek, azok a bájitalok? Kicsit sokba kerültek...
*Igyekszik a kicsit rosszalló pillantást egy mosollyal enyhíteni, amiből egy kicsit különös arckifejezés kerekedik. Örül természetesen, hogy kedvese ilyen jól ért az üzleteléshez, de azért egy lovag kedvese is, ha meg ez nem lenne elég, akkor nem is akármilyen lovagé, hanem az övé.*
762. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-04 16:45:07
Üzenet elküldve: 2015-10-04 16:45:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Kezdi érezni, hogy a köpcös árus is az a fajta, akinél a cukor a könnyebb út, és nem az ecet, vagy a kard, így hát próbálkozik, világos, hogy azt teszi, amit bármelyik nő tenne, már ha képes felismerni a helyzetet.
Lia cseppnyit kihúzza magát, egész enyhén homorít, és ártatlan mosollyal bólint a köpcös szavaira.*
– Értem, hát sajnos arra most nincs időm, hogy alkimistákat hajkurásszak, így hát a két sötétzöld, meg a világoszöld maradna.
*Lia egy pillanatra a félig mögötte álló férfiak felé fordul, mintha engedélyt kellene tőlük kérnie ilyen nagyszabású vásárláshoz, habár ez természetesen koránt sincsen így, főleg mivel immár döntően a saját aranyait használja.*
~De sose tudni, mi várhat ránk az úton. Vannak sebek, melyekkel elbánok magam is, de lehet, hogy elkélhet egy-egy gyógyító bájital. Akár életmentő is lehet adott esetben.~
*A lány újra az árusra pillant.*
– Ön nagyon tisztességes, azt kell mondjam. Mindenkinek elmesélem majd, hogy errefelé árul, és hogy milyen jó minőségű a holmi, amit tart.
*Lia tudja, hogy a szájról szájra terjedő jó hírnek is megvan a maga értéke, bizony meg, csengő aranyakban is, igaz, hogy nem azonnal hullik majd a köpcös ölébe a haszon, de talán mégis hosszú távon neki is megéri a suttogó reklám.*
– Száz arany *bólint határozottan.* Egy világoszöld és két sötétzöld bájitalért.
*Ezzel Lia előveszi az erszényét és leszámol 100 aranyat a köpcös árus /Mesélő (Jandra)/ kezébe.*
//Piac//
*Kezdi érezni, hogy a köpcös árus is az a fajta, akinél a cukor a könnyebb út, és nem az ecet, vagy a kard, így hát próbálkozik, világos, hogy azt teszi, amit bármelyik nő tenne, már ha képes felismerni a helyzetet.
Lia cseppnyit kihúzza magát, egész enyhén homorít, és ártatlan mosollyal bólint a köpcös szavaira.*
– Értem, hát sajnos arra most nincs időm, hogy alkimistákat hajkurásszak, így hát a két sötétzöld, meg a világoszöld maradna.
*Lia egy pillanatra a félig mögötte álló férfiak felé fordul, mintha engedélyt kellene tőlük kérnie ilyen nagyszabású vásárláshoz, habár ez természetesen koránt sincsen így, főleg mivel immár döntően a saját aranyait használja.*
~De sose tudni, mi várhat ránk az úton. Vannak sebek, melyekkel elbánok magam is, de lehet, hogy elkélhet egy-egy gyógyító bájital. Akár életmentő is lehet adott esetben.~
*A lány újra az árusra pillant.*
– Ön nagyon tisztességes, azt kell mondjam. Mindenkinek elmesélem majd, hogy errefelé árul, és hogy milyen jó minőségű a holmi, amit tart.
*Lia tudja, hogy a szájról szájra terjedő jó hírnek is megvan a maga értéke, bizony meg, csengő aranyakban is, igaz, hogy nem azonnal hullik majd a köpcös ölébe a haszon, de talán mégis hosszú távon neki is megéri a suttogó reklám.*
– Száz arany *bólint határozottan.* Egy világoszöld és két sötétzöld bájitalért.
*Ezzel Lia előveszi az erszényét és leszámol 100 aranyat a köpcös árus /Mesélő (Jandra)/ kezébe.
*
761. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-10-04 13:00:12
Üzenet elküldve: 2015-10-04 13:00:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Karaván – úton//
//Piac//
*Úgy tűnik, hogy megkapták a javakat, amikre szükségük van, és zsákokban már el is rendezték. Asgall azonban megvárja Liáékat, hogy befejezzék az üzletelést, és együtt akar visszatérni társaival a sátrakhoz.
Eközben a nő valami bájitalokról fecseg és alkudozik a kereskedővel. Asgall nem nagyon ért ezekhez a dolgokhoz. Ő csupán egy vándor aki abból él amivel megbízzák. Ért a nyomolvasáshoz, és egy keveset a harchoz is, de a kutyulgatás nem neki való.
Mindenesetre türelmesen várja, hogy az üzlet megköttessen, és visszatérjenek a táborba.*
//Piac//
*Úgy tűnik, hogy megkapták a javakat, amikre szükségük van, és zsákokban már el is rendezték. Asgall azonban megvárja Liáékat, hogy befejezzék az üzletelést, és együtt akar visszatérni társaival a sátrakhoz.
Eközben a nő valami bájitalokról fecseg és alkudozik a kereskedővel. Asgall nem nagyon ért ezekhez a dolgokhoz. Ő csupán egy vándor aki abból él amivel megbízzák. Ért a nyomolvasáshoz, és egy keveset a harchoz is, de a kutyulgatás nem neki való.
Mindenesetre türelmesen várja, hogy az üzlet megköttessen, és visszatérjenek a táborba.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835