Nincs játékban - Főtér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Főtér | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-12-10 18:55:21
Üzenet elküldve: 2015-12-10 18:55:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Ébredése//
//Hóhércsomó//
-A Fajtámat is leigáztátok nem? *Mondja szégyennel teli szavakkal, az egyik polgárnak.*
-Szerintetek ha itt egy hulla sereg, máshol nem lesz? A veszedelmet itt kell megállítani, nem menekülni, és várni hogy mások harcoljanak!
-Hol a Bátorság? Elvárjátok, hogy fajtátokból való katonák egyedül harcoljanak? Harcolj, hogy ehess, vagy menekülj és lenyilaznak! Minden kézre szükség van... Ha kitartunk jön más városból a segítség. Ezt hívják összetartásnak!
*Morog, kezdi elveszteni a türelmét az emberekkel szemben. De nem tétovázik. Bezárja a Déli kaput. És ha talál egy szekeret, vagy kordét, esetleg támasztó gerendát, még megpróbálja megerősíteni a kaput. Eközben A termetes társa Quaro'th a hiéna, hamar közelebb szegődik gazdájához mikor a nagy visítás hallatszik. Hagrar tudja hogy dönteni kell. Itt az idő. A polgárokkal, és a buzdító szavakkal már nem foglalkozik, értelmét vesztette a szép beszéd. Letépi nyakából a függőt, feltekeri csatabárdjára. Egyik kézben fáklya, a másikban a fegyver. Indul vissza az Északnyugati-Kapuhoz. Felkészül a legrosszabbra.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.12.11 21:49:29, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
//Hóhércsomó//
-A Fajtámat is leigáztátok nem? *Mondja szégyennel teli szavakkal, az egyik polgárnak.*
-Szerintetek ha itt egy hulla sereg, máshol nem lesz? A veszedelmet itt kell megállítani, nem menekülni, és várni hogy mások harcoljanak!
-Hol a Bátorság? Elvárjátok, hogy fajtátokból való katonák egyedül harcoljanak? Harcolj, hogy ehess, vagy menekülj és lenyilaznak! Minden kézre szükség van... Ha kitartunk jön más városból a segítség. Ezt hívják összetartásnak!
*Morog, kezdi elveszteni a türelmét az emberekkel szemben. De nem tétovázik. Bezárja a Déli kaput. És ha talál egy szekeret, vagy kordét, esetleg támasztó gerendát, még megpróbálja megerősíteni a kaput. Eközben A termetes társa Quaro'th a hiéna, hamar közelebb szegődik gazdájához mikor a nagy visítás hallatszik. Hagrar tudja hogy dönteni kell. Itt az idő. A polgárokkal, és a buzdító szavakkal már nem foglalkozik, értelmét vesztette a szép beszéd. Letépi nyakából a függőt, feltekeri csatabárdjára. Egyik kézben fáklya, a másikban a fegyver. Indul vissza az Északnyugati-Kapuhoz. Felkészül a legrosszabbra.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.12.11 21:49:29, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-12-09 23:11:17
Üzenet elküldve: 2015-12-09 23:11:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot Ébredése//
//Hóhércsomó//
*Katonából kevés, szinte egy sem menekül már kifelé - aki akart, az kijutott, aki meg eddig nem esett pánikba, egyelőre nem is fog - inkább a kereskedők és az egyszerűbb népek (családostól-vagyonkástól) azok, akik kifelé tódulnak.*
- Ugyan minek, ork!? Hogy leöljenek minket is, mint a régieket a fajtád? *többnyire ilyen, vagy ehhez hasonló válaszokat kap, és alig egy-egy (jobbára egyedülálló férfi) áll meg annyi időre, hogy elbizonytalanodjon.*
- Nem a kapu a lényeg. *mondja az egyik markecoló. Űzött tekintettel néz dél felé az éjszakába.*
- Ezek holtak! Nem esznek! Nem alszanak! Nem fáznak! És letojhatják a déli kaput, ha övéik a Hidak! *mutat dél felé.*
*Ugyanis amit mindenki szeret elfelejteni, a Karavánpihenő folyóágak között fekszik, érthetetlen módon úgy, hogy észak felé nyitott, a másik három oldalról azonban körbe van zárva. Ha elesnek a hidak (vagyis jó eséllyel most már csak a Déli, mert az van soron), csak észak felé lesz kiút - a Romtábor, a Csonttemető és a Mocsár felé.*
*Néhány posztoló közkatona (szám szerint három) ácsorog tanácstalanul a kapuban, és bár nem csukják azt be, nem akadályozzák meg Hagrart, ha ő elkezdi azt.*
*Ahogy ott ügyködik, északról csontrepesztő visítást hall. Majd még egyet... és még egyet.*
//Hóhércsomó//
*Katonából kevés, szinte egy sem menekül már kifelé - aki akart, az kijutott, aki meg eddig nem esett pánikba, egyelőre nem is fog - inkább a kereskedők és az egyszerűbb népek (családostól-vagyonkástól) azok, akik kifelé tódulnak.*
- Ugyan minek, ork!? Hogy leöljenek minket is, mint a régieket a fajtád? *többnyire ilyen, vagy ehhez hasonló válaszokat kap, és alig egy-egy (jobbára egyedülálló férfi) áll meg annyi időre, hogy elbizonytalanodjon.*
- Nem a kapu a lényeg. *mondja az egyik markecoló. Űzött tekintettel néz dél felé az éjszakába.*
- Ezek holtak! Nem esznek! Nem alszanak! Nem fáznak! És letojhatják a déli kaput, ha övéik a Hidak! *mutat dél felé.*
*Ugyanis amit mindenki szeret elfelejteni, a Karavánpihenő folyóágak között fekszik, érthetetlen módon úgy, hogy észak felé nyitott, a másik három oldalról azonban körbe van zárva. Ha elesnek a hidak (vagyis jó eséllyel most már csak a Déli, mert az van soron), csak észak felé lesz kiút - a Romtábor, a Csonttemető és a Mocsár felé.*
*Néhány posztoló közkatona (szám szerint három) ácsorog tanácstalanul a kapuban, és bár nem csukják azt be, nem akadályozzák meg Hagrart, ha ő elkezdi azt.*
*Ahogy ott ügyködik, északról csontrepesztő visítást hall. Majd még egyet... és még egyet.*
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-12-09 14:47:44
Üzenet elküldve: 2015-12-09 14:47:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot Ébredése//
//Hóhércsomó//
* Továbbra is halad keresztül a karavánpihenőn, a főtéren át. Viszont nem siet. Ùgy érzi, ha az ellenség nem képes betörni a falat, akkor nem lesz alkalma próbára tenni az ellenfeleket. Ellentétben fajtársával, ő nem lökdösődik vagy káromolja az embereket. Sokkal inkább próbál hasznos védőként érvényesülni.*
-Ne meneküljetek! Győzzétek le a félelmet, használjátok fel az agyatlan hullák ellen!
* Próbálja buzdítani a kapu felé menekülő katonákat. Azt látja, hogy az ember sok jó dolgot képes teremteni. Viszont kiveszett belőlük a három alap erő. Bátorság, becsület, és tisztesség. Ha ezek minden ember szívében ott lakoznának, soha senki se tudná őket leigázni.
Ha elér a kapuhoz, megpróbálja bezárni. Ha esetleg pár őr visszafordul,még ők is segíthetnek a kevésbé bajkeverő zöldbőrűnek.*
//Hóhércsomó//
* Továbbra is halad keresztül a karavánpihenőn, a főtéren át. Viszont nem siet. Ùgy érzi, ha az ellenség nem képes betörni a falat, akkor nem lesz alkalma próbára tenni az ellenfeleket. Ellentétben fajtársával, ő nem lökdösődik vagy káromolja az embereket. Sokkal inkább próbál hasznos védőként érvényesülni.*
-Ne meneküljetek! Győzzétek le a félelmet, használjátok fel az agyatlan hullák ellen!
* Próbálja buzdítani a kapu felé menekülő katonákat. Azt látja, hogy az ember sok jó dolgot képes teremteni. Viszont kiveszett belőlük a három alap erő. Bátorság, becsület, és tisztesség. Ha ezek minden ember szívében ott lakoznának, soha senki se tudná őket leigázni.
Ha elér a kapuhoz, megpróbálja bezárni. Ha esetleg pár őr visszafordul,még ők is segíthetnek a kevésbé bajkeverő zöldbőrűnek.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-12-05 12:09:51
Üzenet elküldve: 2015-12-05 12:09:51
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 719
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
// Érkezés//
* Az egész úton a siettek. Nem egy Arthenior felé tartó karavánnal találkozhattak szembe akik igen furcsa dolgokat meséltek és jóformán hol kérlelték hol pedig parancsolták, hogy azonnal forduljon vissza. Ewangel csak mosolygott.*
- Dolgom van Karavánpihenőben. *mondta és már búcsúzott is a menekülőktől viszont az egymást követő szekerek láttán eldöntötte, hogy a saját kísérőit mihelyt Hold karavánpihenőbe érnek visszaküldi.
A belépőjét ismét néhány megütköző szempár kíséri és esetleg városőrökkel is találkozhat akiktől, ha idejük engedi kér némi útbaigazítást. Lehet, hogy ők még mesélnek pár mondatnyit az utolsó félórában történtekről is majd pedig a dolguk után néznek. Ewangel már gyalogszerrel indul meg a Szentély felé.*
// Érkezés//
* Az egész úton a siettek. Nem egy Arthenior felé tartó karavánnal találkozhattak szembe akik igen furcsa dolgokat meséltek és jóformán hol kérlelték hol pedig parancsolták, hogy azonnal forduljon vissza. Ewangel csak mosolygott.*
- Dolgom van Karavánpihenőben. *mondta és már búcsúzott is a menekülőktől viszont az egymást követő szekerek láttán eldöntötte, hogy a saját kísérőit mihelyt Hold karavánpihenőbe érnek visszaküldi.
A belépőjét ismét néhány megütköző szempár kíséri és esetleg városőrökkel is találkozhat akiktől, ha idejük engedi kér némi útbaigazítást. Lehet, hogy ők még mesélnek pár mondatnyit az utolsó félórában történtekről is majd pedig a dolguk után néznek. Ewangel már gyalogszerrel indul meg a Szentély felé.*
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:05:36
Üzenet elküldve: 2015-12-01 14:05:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 116
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
*Végül még sem indul el a karavánnal Arthenior felé. Nem azért, mintha lekéste volna az indulást, hiszen időben ott lehetett volna. Éppen csak az események robbantak be a városkába, fenekestől felforgatva az élet nyugalmát. Ami elől egészen idáig menekült, most végül utolérte.*
~Nem vagyok harcos!~
*Sokkal inkább bosszús gondolat ez, mint védekező. Ha apja nem védte volna annyira, óvva minden apró széltől is, akkor talán most másként lehetne. De mégis, mivel menjen a vész elébe? Puszta kézzel álljon neki, és kergesse el? Ugye mekkora ostobaságnak hangzik? Viszont menni sem tud tovább dél felé. Mintha csak a kapukat zárták volna be, hogy senki ne juthasson ki Karavánpihenőről.
A karaván, melyhez csatlakozni akart, az is itt rekedt. Azt suttogják, hogy mindenki odavész az úton. Meg azt, hogy valami járőr is rajtavesztett már, és nem tért vissza.*
~Mégis mit tegyek?~
*Tanácstalan, pedig nem kéne annak lenni. Északi törzs leánya. Vérében van a harc, a folytonos küzdelem. Kevéske holmiját a csontos gebén terpeszkedő nyereghez köti, majd kantárát ragadva indul meg az Északnyugati kapu irányába. Hátha tud majd segíteni. Ha mást nem, hát az ellátmányban. Sebesültek, étel-ital osztás, ilyesmi.*
*Végül még sem indul el a karavánnal Arthenior felé. Nem azért, mintha lekéste volna az indulást, hiszen időben ott lehetett volna. Éppen csak az események robbantak be a városkába, fenekestől felforgatva az élet nyugalmát. Ami elől egészen idáig menekült, most végül utolérte.*
~Nem vagyok harcos!~
*Sokkal inkább bosszús gondolat ez, mint védekező. Ha apja nem védte volna annyira, óvva minden apró széltől is, akkor talán most másként lehetne. De mégis, mivel menjen a vész elébe? Puszta kézzel álljon neki, és kergesse el? Ugye mekkora ostobaságnak hangzik? Viszont menni sem tud tovább dél felé. Mintha csak a kapukat zárták volna be, hogy senki ne juthasson ki Karavánpihenőről.
A karaván, melyhez csatlakozni akart, az is itt rekedt. Azt suttogják, hogy mindenki odavész az úton. Meg azt, hogy valami járőr is rajtavesztett már, és nem tért vissza.*
~Mégis mit tegyek?~
*Tanácstalan, pedig nem kéne annak lenni. Északi törzs leánya. Vérében van a harc, a folytonos küzdelem. Kevéske holmiját a csontos gebén terpeszkedő nyereghez köti, majd kantárát ragadva indul meg az Északnyugati kapu irányába. Hátha tud majd segíteni. Ha mást nem, hát az ellátmányban. Sebesültek, étel-ital osztás, ilyesmi.*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-29 23:19:53
Üzenet elküldve: 2015-11-29 23:19:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 742
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Sa’argathot Ébredése//
*Quantall látja, hogy valami nincs rendjén. Mióta megérkezett a karavánpihenőbe azóta érzi azt a nyomott félelemmel vegyes hangulatot amit már rég nem érzett.*
~Itt készül valami.~
*Iszik a kút vizéből hisz rég nem ivott már. Érdeklődnie kéne, de hol? Ki hajlandó egy sötételfnek válaszokat adni? Egyedül a Szentély az ahol a karja miatt válaszokat kaphat és ha nem is a papoktól akkor magától az istennőtől. Bár kétes, hogy valóban sikerülne neki szót váltania vele. A gondolataiban eddig jut el mikor is borzasztó dolgot lát. A villám és az ismeretlen mágia nagyon hasonló mint akkor. Nyel egyet és futva megindul a Szentély felé.*
*Quantall látja, hogy valami nincs rendjén. Mióta megérkezett a karavánpihenőbe azóta érzi azt a nyomott félelemmel vegyes hangulatot amit már rég nem érzett.*
~Itt készül valami.~
*Iszik a kút vizéből hisz rég nem ivott már. Érdeklődnie kéne, de hol? Ki hajlandó egy sötételfnek válaszokat adni? Egyedül a Szentély az ahol a karja miatt válaszokat kaphat és ha nem is a papoktól akkor magától az istennőtől. Bár kétes, hogy valóban sikerülne neki szót váltania vele. A gondolataiban eddig jut el mikor is borzasztó dolgot lát. A villám és az ismeretlen mágia nagyon hasonló mint akkor. Nyel egyet és futva megindul a Szentély felé.*
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:07:44
Üzenet elküldve: 2015-11-29 16:07:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
*A szekér megáll a kapu előtt, két őr pedig a jobb, és a bal oldalához sétál. A jobb oldali őr átnézi a szekér alját, a rakományt, és a lovakat, a bal oldali pedig beszédbe elegyedik a kereskedővel. Rauros felül, és a bal oldali őrt nézegeti, majd a karavánpihenő felé fordul.*
~Rég nem jártam itt. Vajon mi változott? Az biztos, hogy sokkal több az őr, és mintha több járó-kelő is lenne. Elképesztő ez a nyüzsgés.~
*A nap már túljutott csúcspontján, kora délután van. A jobb oldali őr lándzsájával megböki Raurost.*
-Hé, Te! Yrnammal vagy?
*Az őr mondatából Rauros rájön, hogy a kereskedő gyakran látogatja a karavánpihenőt.*
-Igen, de már nem sokáig. Ugyanis ez a karavánpihenő az úti célom, amint leszállok már nem leszek vele.
-Elfuvarozott ide?
-Így van. Olyan két napja indultunk el Artheniorból.
-Értem. Hé, Roll! *Kiált oda a másik őrnek.* Igaz ez?
-Azt mondja igaz. Két napja indultak el. A fiúnak ez volt az úti célja. De miért? *Szegezi tekintetét Raurosra az imént Rollnak szólított őr.*
-Hallottam pletykákat, hogy az északi kaput lezárták, és sokan vesznek fegyvereket, páncélokat Artheniorban. Mintha ostrom készülne. De miféle? Orkok? Sötételfek? Egyáltalán igaz ez az egész?
-Na, menj be, majd megtudod. Ha segíteni jöttél, szívesen látunk.
-Köszönöm.
*Rauros leugrik a szekérről, kezet nyújt Yrnamnak, és ismét megköszöni a fuvart. A kereskedő ekkor átad neki egy levelekbe csomagolt valamit.*
-Tedd el fiam, étel. Körülbelül három napra elég. A piacon vettem. Nem friss, de ehető, és ingyen van. Márpedig ami ingyen van az csak jó lehet.
*A férfi elmosolyodik Rauros pedig megköszöni az ajándékot, és elbúcsúzik tőle.*
-Remélem még találkozunk. Az istenek óvják útja során!
-Köszönöm fiam! Öröm volt veled utazni!
*A fiú besétál a karavánpihenő területére, és egyből elkezdi felmérni a terepet. Társakat, információforrást keres, valamint felméri a hely védettségét is, hogy érdemes e egyáltalán védelmére kelni. Közben kicsomagolja az ajándékot, amiben 8 darab kenyérszelet, két nyers, fagyasztott csirkecomb (valószínűleg mágiával fagyasztva), három nyers kolbász, és egy kis oldal szalonna van.*
~Na húsból nem lesz hiány. Már csak valami zöldség kéne, vagy saláta. Szerzek, amint találok valahol erdőt.~
*A fiú átnézi készleteit. Jelenleg van nála tizenöt darab nyílvessző, ebből ötöt az út során faragott, és készített el, az íja, és a botja, már ami a fegyvereket illeti. Nem sok, de reméli, hogy elég lesz, ha viszont nem, hát majd vesz, vagy lop valahonnan.*
A hozzászólás írója (Rauros Keirath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.29 16:07:57
*A szekér megáll a kapu előtt, két őr pedig a jobb, és a bal oldalához sétál. A jobb oldali őr átnézi a szekér alját, a rakományt, és a lovakat, a bal oldali pedig beszédbe elegyedik a kereskedővel. Rauros felül, és a bal oldali őrt nézegeti, majd a karavánpihenő felé fordul.*
~Rég nem jártam itt. Vajon mi változott? Az biztos, hogy sokkal több az őr, és mintha több járó-kelő is lenne. Elképesztő ez a nyüzsgés.~
*A nap már túljutott csúcspontján, kora délután van. A jobb oldali őr lándzsájával megböki Raurost.*
-Hé, Te! Yrnammal vagy?
*Az őr mondatából Rauros rájön, hogy a kereskedő gyakran látogatja a karavánpihenőt.*
-Igen, de már nem sokáig. Ugyanis ez a karavánpihenő az úti célom, amint leszállok már nem leszek vele.
-Elfuvarozott ide?
-Így van. Olyan két napja indultunk el Artheniorból.
-Értem. Hé, Roll! *Kiált oda a másik őrnek.* Igaz ez?
-Azt mondja igaz. Két napja indultak el. A fiúnak ez volt az úti célja. De miért? *Szegezi tekintetét Raurosra az imént Rollnak szólított őr.*
-Hallottam pletykákat, hogy az északi kaput lezárták, és sokan vesznek fegyvereket, páncélokat Artheniorban. Mintha ostrom készülne. De miféle? Orkok? Sötételfek? Egyáltalán igaz ez az egész?
-Na, menj be, majd megtudod. Ha segíteni jöttél, szívesen látunk.
-Köszönöm.
*Rauros leugrik a szekérről, kezet nyújt Yrnamnak, és ismét megköszöni a fuvart. A kereskedő ekkor átad neki egy levelekbe csomagolt valamit.*
-Tedd el fiam, étel. Körülbelül három napra elég. A piacon vettem. Nem friss, de ehető, és ingyen van. Márpedig ami ingyen van az csak jó lehet.
*A férfi elmosolyodik Rauros pedig megköszöni az ajándékot, és elbúcsúzik tőle.*
-Remélem még találkozunk. Az istenek óvják útja során!
-Köszönöm fiam! Öröm volt veled utazni!
*A fiú besétál a karavánpihenő területére, és egyből elkezdi felmérni a terepet. Társakat, információforrást keres, valamint felméri a hely védettségét is, hogy érdemes e egyáltalán védelmére kelni. Közben kicsomagolja az ajándékot, amiben 8 darab kenyérszelet, két nyers, fagyasztott csirkecomb (valószínűleg mágiával fagyasztva), három nyers kolbász, és egy kis oldal szalonna van.*
~Na húsból nem lesz hiány. Már csak valami zöldség kéne, vagy saláta. Szerzek, amint találok valahol erdőt.~
*A fiú átnézi készleteit. Jelenleg van nála tizenöt darab nyílvessző, ebből ötöt az út során faragott, és készített el, az íja, és a botja, már ami a fegyvereket illeti. Nem sok, de reméli, hogy elég lesz, ha viszont nem, hát majd vesz, vagy lop valahonnan.*
A hozzászólás írója (Rauros Keirath) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.29 16:07:57
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-29 12:32:27
Üzenet elküldve: 2015-11-29 12:32:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
*A karavánpihenő egységes hangulatára, és az arcokra a legjellemzőbb kifejezés: készenlét. Vagy készülődés. Valami olyasmire, amit eddig nem láttak, amiről eddig csak pletykákat, rémhíreket hallottak. Az őrök sem különbek, bár ők továbbra is a biztonság és a felkészültség jelképeként állnak a bejáratnál, meg belül több helyen, valószínű ők is változó hozzáállással mustrálják az érkező lovasokat és szekereket, mint: „Még néhány ember karddal az oldalán, még jól jöhet”, vagy „Ez a kis nyikhaj vizes vödör hordozásra is alig lesz jó, kár ebbe az étel” ám végül is átjutnak a rostán, és valamennyire oszolnak, a kereskedő, hogy egy jót kaszáljon, a paraszt hogy ezúttal ne csak kaszáljon, a kis félelf – nos, ő úgy néz ki máris eltévedt, Astar pedig megpróbál minél többet megtudni az őröktől, vagy attól, aki szerintük többet tud erről, de nem kéne zavarni, na meg hogy ha már volt annyi esze hogy ide jött, akkor merre és hol veszik hasznát is a jelenlétének.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.29 16:13:24, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*A karavánpihenő egységes hangulatára, és az arcokra a legjellemzőbb kifejezés: készenlét. Vagy készülődés. Valami olyasmire, amit eddig nem láttak, amiről eddig csak pletykákat, rémhíreket hallottak. Az őrök sem különbek, bár ők továbbra is a biztonság és a felkészültség jelképeként állnak a bejáratnál, meg belül több helyen, valószínű ők is változó hozzáállással mustrálják az érkező lovasokat és szekereket, mint: „Még néhány ember karddal az oldalán, még jól jöhet”, vagy „Ez a kis nyikhaj vizes vödör hordozásra is alig lesz jó, kár ebbe az étel” ám végül is átjutnak a rostán, és valamennyire oszolnak, a kereskedő, hogy egy jót kaszáljon, a paraszt hogy ezúttal ne csak kaszáljon, a kis félelf – nos, ő úgy néz ki máris eltévedt, Astar pedig megpróbál minél többet megtudni az őröktől, vagy attól, aki szerintük többet tud erről, de nem kéne zavarni, na meg hogy ha már volt annyi esze hogy ide jött, akkor merre és hol veszik hasznát is a jelenlétének.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.29 16:13:24, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-29 10:27:01
Üzenet elküldve: 2015-11-29 10:27:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
// Artheniorba //
*A Főtéren nincs túl nehéz dolga. Mintha mindenki sürgősen a városba akarna menni, mintha hirtelen az összes szekér, karaván és Karavánpihenőben tartózkodó távozni szeretne innen. Grimor kicsit furcsállja a dolgot, az egész nagy felbolydulást, de alapjában véve örül neki. Legalább nem kell reggelig várnia. Amikor aztán kiderül, mi áll a nagy igyekezet mögött, komolyan nem tudja, higgye-e ezt a dolgot. Egyformán látszik valószínűtlennek mind a kettő: az első, hogy a Hold Karavánpihenőben mindenki egyszerre megbolondult. Valamiféle járvány lehet, de akkor Grimor miért maradt józan, ha mindenkire egyformán hat ez a dolog? Az ork önértékelésével nincsenek problémák, régóta tisztában van vele, hogy a söpredéknél jóval intelligensebb, node azért ennyire?? Mindenki elveszíti körülötte a józan eszét, egyedül csak ő nem?? Valamiért elsőre a második változat sem tűnik hihetőbbnek: a Karavánpihenőt megtámadta a Csonttemető holt hadserege, legalábbis mindenki erről hadovál. Az ork azonban, ha mindenáron fogadnia kellene a kettő közül valamelyikre, igazság szerint ez utóbbira tenné fel inkább a pénzét. Nagyon is jól él emlékezetében az az éjszaka, amikor szert tett a csonttőrére, még ha nem szeret erről beszélni soha, senkinek, még akkor is. Úgyhogy egyáltalán nem bánja, ha a hallottak fényében minél előbb maga mögött tudhatja a Karavánpihenőt. Meg a Csonttemetőt. Meg az északra nyíló kaput. Még mielőtt azon valóban beözönlik a holtak serege. Márpedig, ha így lesz, Grimor csak ezen gondolkodik el egyedül, vajon mennyi ideig tart majd, amíg elérik Artheniort?*
A hozzászólás írója (Grimor Qwargh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.29 10:29:05
*A Főtéren nincs túl nehéz dolga. Mintha mindenki sürgősen a városba akarna menni, mintha hirtelen az összes szekér, karaván és Karavánpihenőben tartózkodó távozni szeretne innen. Grimor kicsit furcsállja a dolgot, az egész nagy felbolydulást, de alapjában véve örül neki. Legalább nem kell reggelig várnia. Amikor aztán kiderül, mi áll a nagy igyekezet mögött, komolyan nem tudja, higgye-e ezt a dolgot. Egyformán látszik valószínűtlennek mind a kettő: az első, hogy a Hold Karavánpihenőben mindenki egyszerre megbolondult. Valamiféle járvány lehet, de akkor Grimor miért maradt józan, ha mindenkire egyformán hat ez a dolog? Az ork önértékelésével nincsenek problémák, régóta tisztában van vele, hogy a söpredéknél jóval intelligensebb, node azért ennyire?? Mindenki elveszíti körülötte a józan eszét, egyedül csak ő nem?? Valamiért elsőre a második változat sem tűnik hihetőbbnek: a Karavánpihenőt megtámadta a Csonttemető holt hadserege, legalábbis mindenki erről hadovál. Az ork azonban, ha mindenáron fogadnia kellene a kettő közül valamelyikre, igazság szerint ez utóbbira tenné fel inkább a pénzét. Nagyon is jól él emlékezetében az az éjszaka, amikor szert tett a csonttőrére, még ha nem szeret erről beszélni soha, senkinek, még akkor is. Úgyhogy egyáltalán nem bánja, ha a hallottak fényében minél előbb maga mögött tudhatja a Karavánpihenőt. Meg a Csonttemetőt. Meg az északra nyíló kaput. Még mielőtt azon valóban beözönlik a holtak serege. Márpedig, ha így lesz, Grimor csak ezen gondolkodik el egyedül, vajon mennyi ideig tart majd, amíg elérik Artheniort?*
A hozzászólás írója (Grimor Qwargh) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.29 10:29:05
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-26 15:17:47
Üzenet elküldve: 2015-11-26 15:17:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Kis kerekesével megközelíti a helyszínt, melyet eddig nem mert, ugyanis bizonytalan, hogy mi történik itt. Nem szán túl sok percet az itt létre, csak gyors pihenőt tart, ugyanis rossz irányba tart, és az egész utat meg kell tennie visszafele. Leül, hogy megpihenjen, s azalatt az idő alatt olvasással üti el az idejét, majd megtölti kulacsát vízzel, és elgondolkodva tartalékain, megállapodik a tűznél. Maradt elég élelme, de az az útra kell, így egy utazó megszánja egy kis darab kenyérrel, s hiába nyer így egy kis energiát, éhes marad. Inkább útnak indul Arthenior fele.*
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-24 16:16:43
Üzenet elküldve: 2015-11-24 16:16:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
* A nap még viszonylag alacsonyan jár, de hála a közelgő télnek és az ebből fakadó rövid nappaloknak, nem is nagyon várható tőle, hogy magasabbra kússzon, így csak a vöröses színéből lehet arra következtetni, hogy ma még nem volt eleget az égen ahhoz, hogy kifakuljon.
Dorder nyugodt léptekkel halad a karavánpihenő felé, ahol a városőrök elbeszélgetnek vele erről-arról. Többek között, hogy honnan jött, mi dolga akad itt és a többi. Mintha még egy kicsit jobban is odafigyelnének a dolgukra, mint máskor, mintha sokkal körültekintőbben vizsgálnák meg az amúgy teljesen ártatlan elfet, akinek legfeljebb az íjára, vagy a tőrére nézhetnének szúrós szemmel, de nem faggatják arról sem sokáig, mivel aki Artheniorból ide utazik, az bölcsen teszi, ha hord magánál fegyvert, mind önvédelmi célokból, mind pedig vadászatra. Hiszen nem hullik csak úgy az égből az étel, ha kevesebb szerencséje lenne, akkor egy hata nem evett volna már egy falatot sem, ez pedig minden bizonnyal arra késztetné, hogy az itteni fogadóba nézzen be. Ez persze így is meg fog történni előbb vagy utóbb, de egyelőre még nem csikorgatja annyira az éhség, hogy ne tehetne egy kis felderítőkörutat a pihenőben.
Elsőként az őrtorony felé indul meg és, ha senki, vagy semmi nem gátolja meg ebben, akkor bizonyára nem fog órákig tartani ez az út.
Bár nem kérdezgetéssel akarja indítani ittlétét, de majd feltesz pár kérdést a városőröknek is. De előbb kéne találni pár hozzá hasonló kalandozót, hogy ne egyedül kelljen mindent csinálnia. *
* A nap még viszonylag alacsonyan jár, de hála a közelgő télnek és az ebből fakadó rövid nappaloknak, nem is nagyon várható tőle, hogy magasabbra kússzon, így csak a vöröses színéből lehet arra következtetni, hogy ma még nem volt eleget az égen ahhoz, hogy kifakuljon.
Dorder nyugodt léptekkel halad a karavánpihenő felé, ahol a városőrök elbeszélgetnek vele erről-arról. Többek között, hogy honnan jött, mi dolga akad itt és a többi. Mintha még egy kicsit jobban is odafigyelnének a dolgukra, mint máskor, mintha sokkal körültekintőbben vizsgálnák meg az amúgy teljesen ártatlan elfet, akinek legfeljebb az íjára, vagy a tőrére nézhetnének szúrós szemmel, de nem faggatják arról sem sokáig, mivel aki Artheniorból ide utazik, az bölcsen teszi, ha hord magánál fegyvert, mind önvédelmi célokból, mind pedig vadászatra. Hiszen nem hullik csak úgy az égből az étel, ha kevesebb szerencséje lenne, akkor egy hata nem evett volna már egy falatot sem, ez pedig minden bizonnyal arra késztetné, hogy az itteni fogadóba nézzen be. Ez persze így is meg fog történni előbb vagy utóbb, de egyelőre még nem csikorgatja annyira az éhség, hogy ne tehetne egy kis felderítőkörutat a pihenőben.
Elsőként az őrtorony felé indul meg és, ha senki, vagy semmi nem gátolja meg ebben, akkor bizonyára nem fog órákig tartani ez az út.
Bár nem kérdezgetéssel akarja indítani ittlétét, de majd feltesz pár kérdést a városőröknek is. De előbb kéne találni pár hozzá hasonló kalandozót, hogy ne egyedül kelljen mindent csinálnia. *
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-24 10:09:03
Üzenet elküldve: 2015-11-24 10:09:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*A helyzet kezd egyre komolyabbá válni, s bármennyire is szeretné látni mi fog itt történni, annyi bizonyos, hogy saját harci képességeivel igen hamar fejét vesztené. Ezt persze nem szeretné a másik két társa felé kimutatni, így úgy tesz, mint aki igen mélyen elgondolkodik a helyzet komolyságán. Közben meg csak azon jár az esze miként tudna meglógni, még mielőtt lezárják a várost.
Az elköszönő zsoldos, majd Frey hangja töri meg a méla csendet.*
- Eh? *Eszmél fel tudatából egy pillanat alatt.*
- Persze, menjünk. Túl formás a hátsóm ahhoz, hogy egy csontváz fogai lenyessenek belőle egy darabot. *Adja tudtára a lánynak indulási szándékát. Összehúzza magán a kabátot és körbenéz, majd fejével a kapu felé bök, jelezvén, hogy induljanak meg.
Közben a lány kifejti véleményét a helyzetről és bármennyire is be van rezelve, nem bírja ki, hogy ne kacagjon fel az elf naivitásán.*
- Az idő elföldelte őket és látod mi lett a vége. Ráadásul gyanítom, hogy nem panaszkodni jöttek vissza. *Fordul oldalra egy pillanatra a lány felé mosolyogva.
Bár a válaszát már megadta a lánynak, hogy vele tart, úgy tűnik némi megerősítés nem árt.*
- Persze, talán nem ártana ha a város népe is tudna a dologról, nem csak a futárok és az a nyamvadt tanács. *Köp egyet maga mellé. Meg van a véleménye az Arthenior és környékét irányítókról, de egyáltalán nincs itt az ideje, hogy ennek most hangot adjon. Ráadásul most kemény próba elé lesznek állítva, hogy képesek-e ezt megoldani, ha már ott vannak ahol, az csak rajtuk múlik.*
*A helyzet kezd egyre komolyabbá válni, s bármennyire is szeretné látni mi fog itt történni, annyi bizonyos, hogy saját harci képességeivel igen hamar fejét vesztené. Ezt persze nem szeretné a másik két társa felé kimutatni, így úgy tesz, mint aki igen mélyen elgondolkodik a helyzet komolyságán. Közben meg csak azon jár az esze miként tudna meglógni, még mielőtt lezárják a várost.
Az elköszönő zsoldos, majd Frey hangja töri meg a méla csendet.*
- Eh? *Eszmél fel tudatából egy pillanat alatt.*
- Persze, menjünk. Túl formás a hátsóm ahhoz, hogy egy csontváz fogai lenyessenek belőle egy darabot. *Adja tudtára a lánynak indulási szándékát. Összehúzza magán a kabátot és körbenéz, majd fejével a kapu felé bök, jelezvén, hogy induljanak meg.
Közben a lány kifejti véleményét a helyzetről és bármennyire is be van rezelve, nem bírja ki, hogy ne kacagjon fel az elf naivitásán.*
- Az idő elföldelte őket és látod mi lett a vége. Ráadásul gyanítom, hogy nem panaszkodni jöttek vissza. *Fordul oldalra egy pillanatra a lány felé mosolyogva.
Bár a válaszát már megadta a lánynak, hogy vele tart, úgy tűnik némi megerősítés nem árt.*
- Persze, talán nem ártana ha a város népe is tudna a dologról, nem csak a futárok és az a nyamvadt tanács. *Köp egyet maga mellé. Meg van a véleménye az Arthenior és környékét irányítókról, de egyáltalán nincs itt az ideje, hogy ennek most hangot adjon. Ráadásul most kemény próba elé lesznek állítva, hogy képesek-e ezt megoldani, ha már ott vannak ahol, az csak rajtuk múlik.*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-23 12:44:13
Üzenet elküldve: 2015-11-23 12:44:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Hallgatás beleegyezés, ahogy tartja a mondás. Ahogy elkészül a futár, már ő is kap bérelt lova után, hogy elinduljon vele a város felé. Zsoldos társuk is elköszön, ő is útjára megy. De hogy hova? Nem kérdezi, de nem is az ő dolga.*
- Ki kellene üríteni a Pihenőt.
*Hangzik halk, ám magabiztos hangja, amit inkább a férfinak szán. Felsőtestén jobban összébb húzza a kabátját, hogy a vágtában ne fázzon se ő, sem kis gyíkja.*
- Ha nem állunk meg csak estére, s korán tovább indulunk, két nap alatt a városba lehetünk. *Mondja, miközben átható tekintettel néz a férfira.* - Sietnünk kell, hogy a város tudtára adjuk a dolgokat. Meglehet, mágiával már hamarabb is fogják tudni, de el kell mondanunk, amit láttunk.
*Tart ki állítása mellett. Utána meglehet, visszatér még a Pihenőbe, hisz elkél a segítő kéz. De egyelőre ez a legfontosabb.*
- Bár ha eltemetik a hallottakat, ez mind meg sem történik. *Köti az ebet a karóhoz. Továbbra is hiszi, hogy ez nem történt volna meg, vagy nem így, ha a csata utáni holtakat tisztességgel eltemetik. Háborodott lelkük most visszatérhet, s bosszút állhat. Vagy még rosszabb is bekövetkezhet. Ezeket a gondolatokat kitörli fejéből, megrázza fejét. Nincs most ideje ezen elmélkedni.*
- Tudom, hogy azt ígértem, hogy segítek itt neked. De nekem vissza kell mennem. Velem tartasz?
*Néz Caleth felé. Bármi legyen is a válasz ő elindul. Legfeljebb egyedül, akkor viszont elbúcsúzik, s további sok sikert kíván neki a Pihenőbe. Elmondja, hogy reméli, életben fogják még egymást találni, majd vágtába indítja a lovát, hogy utolérje a város felé tartó követet.*
*Hallgatás beleegyezés, ahogy tartja a mondás. Ahogy elkészül a futár, már ő is kap bérelt lova után, hogy elinduljon vele a város felé. Zsoldos társuk is elköszön, ő is útjára megy. De hogy hova? Nem kérdezi, de nem is az ő dolga.*
- Ki kellene üríteni a Pihenőt.
*Hangzik halk, ám magabiztos hangja, amit inkább a férfinak szán. Felsőtestén jobban összébb húzza a kabátját, hogy a vágtában ne fázzon se ő, sem kis gyíkja.*
- Ha nem állunk meg csak estére, s korán tovább indulunk, két nap alatt a városba lehetünk. *Mondja, miközben átható tekintettel néz a férfira.* - Sietnünk kell, hogy a város tudtára adjuk a dolgokat. Meglehet, mágiával már hamarabb is fogják tudni, de el kell mondanunk, amit láttunk.
*Tart ki állítása mellett. Utána meglehet, visszatér még a Pihenőbe, hisz elkél a segítő kéz. De egyelőre ez a legfontosabb.*
- Bár ha eltemetik a hallottakat, ez mind meg sem történik. *Köti az ebet a karóhoz. Továbbra is hiszi, hogy ez nem történt volna meg, vagy nem így, ha a csata utáni holtakat tisztességgel eltemetik. Háborodott lelkük most visszatérhet, s bosszút állhat. Vagy még rosszabb is bekövetkezhet. Ezeket a gondolatokat kitörli fejéből, megrázza fejét. Nincs most ideje ezen elmélkedni.*
- Tudom, hogy azt ígértem, hogy segítek itt neked. De nekem vissza kell mennem. Velem tartasz?
*Néz Caleth felé. Bármi legyen is a válasz ő elindul. Legfeljebb egyedül, akkor viszont elbúcsúzik, s további sok sikert kíván neki a Pihenőbe. Elmondja, hogy reméli, életben fogják még egymást találni, majd vágtába indítja a lovát, hogy utolérje a város felé tartó követet.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-20 11:35:44
Üzenet elküldve: 2015-11-20 11:35:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
*Mikor odaérnek Quaro'th nyugtalan lesz, de kap egy két biztató simítást hogy tudja nem lesz baj. Hagrar, ha az őrök megállítják nem sok mindent tud felmutatni. Fegyverei, és egy kisebb táska szerű bőrből készült puttony. Abba víz, némi élelem, és gyógykenőcs található. Csecsebecséket nem őrizget, mert nem látja értelmét. Persze ha ki tudták volna pakolni a kastélyt akkor lett volna ám tömött táskák, és csecsebecsék. Őt viszont nem ismerheti az őrség, ami nem is baj. Tiszta lappal kezd legalább nálunk, és nem kell egyből a fejüket a tornyukba morzsolni. Ha minden rendben van, végre Hagrar is megnyugodni látszik.*
-Merre tovább testvér?
*Mikor odaérnek Quaro'th nyugtalan lesz, de kap egy két biztató simítást hogy tudja nem lesz baj. Hagrar, ha az őrök megállítják nem sok mindent tud felmutatni. Fegyverei, és egy kisebb táska szerű bőrből készült puttony. Abba víz, némi élelem, és gyógykenőcs található. Csecsebecséket nem őrizget, mert nem látja értelmét. Persze ha ki tudták volna pakolni a kastélyt akkor lett volna ám tömött táskák, és csecsebecsék. Őt viszont nem ismerheti az őrség, ami nem is baj. Tiszta lappal kezd legalább nálunk, és nem kell egyből a fejüket a tornyukba morzsolni. Ha minden rendben van, végre Hagrar is megnyugodni látszik.*
-Merre tovább testvér?
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-19 14:27:10
Üzenet elküldve: 2015-11-19 14:27:10
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
*Pár méterrel a kapu előtt ismét vacillálni kezd. Vigye a trófeát. Hagyja kint? A többi aranyholmival együtt az olyan mintha rögtön be is ismerne egy rablógyilkosságot. Egész úton a lehetséges megoldásokon gondolkodott, szóval félmegoldás képen leakasztja nyakából a fejet és átakasztja Lash nyakába.*
-Na hess. Majd később találkozunk. *Int az ebének és ha az a szavakból nem is az intésből érteni fogják, hogy most egy darabig nincs szükség a szolgálatára így a két megtermett korcs egyike elhagyja a karavánpihenő falának árnyékát, befutva a fák közé, még a másik Umug továbbra is a lába mellett marad. Ha később a nőstény ebet visszahívja akkor remélhetőleg a nyakába akasztott koponya is vele lesz így nem veszíti el. E mellett a pénzérméket gyorsan át kell öntenie saját erszényébe a mélységi nőstény lopott tárcájából, a tárcát meg elhajítja olyan messzire amennyire csak lehet. Kezében pedig egyetlen megmaradt ingóságait a törött aranyszobrot és az aranykelyhet tartva lép be az őrök elé, jelezve, hogy neki bizony van egy szép kupája ami az övé és egy apró ketté vágott gyíkszobra. Fegyverei közül csak az umblat díszes tőre lóg ki a sorból ám a szigorú mustrán talán így is átmegy hiszen egy orknál miért is ne lehetne egy rakás értelmetlen kacat. Bár az őrök most mintha szigorúbban néznének mint korábban, de legalább már ismerik őt. És ez is több a semminél.*
*Pár méterrel a kapu előtt ismét vacillálni kezd. Vigye a trófeát. Hagyja kint? A többi aranyholmival együtt az olyan mintha rögtön be is ismerne egy rablógyilkosságot. Egész úton a lehetséges megoldásokon gondolkodott, szóval félmegoldás képen leakasztja nyakából a fejet és átakasztja Lash nyakába.*
-Na hess. Majd később találkozunk. *Int az ebének és ha az a szavakból nem is az intésből érteni fogják, hogy most egy darabig nincs szükség a szolgálatára így a két megtermett korcs egyike elhagyja a karavánpihenő falának árnyékát, befutva a fák közé, még a másik Umug továbbra is a lába mellett marad. Ha később a nőstény ebet visszahívja akkor remélhetőleg a nyakába akasztott koponya is vele lesz így nem veszíti el. E mellett a pénzérméket gyorsan át kell öntenie saját erszényébe a mélységi nőstény lopott tárcájából, a tárcát meg elhajítja olyan messzire amennyire csak lehet. Kezében pedig egyetlen megmaradt ingóságait a törött aranyszobrot és az aranykelyhet tartva lép be az őrök elé, jelezve, hogy neki bizony van egy szép kupája ami az övé és egy apró ketté vágott gyíkszobra. Fegyverei közül csak az umblat díszes tőre lóg ki a sorból ám a szigorú mustrán talán így is átmegy hiszen egy orknál miért is ne lehetne egy rakás értelmetlen kacat. Bár az őrök most mintha szigorúbban néznének mint korábban, de legalább már ismerik őt. És ez is több a semminél.*
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:39:05
Üzenet elküldve: 2015-11-17 18:39:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Vakmerő
*Egy jó darabig bizony leragadt ide, de lassan ideje indulnia. Kellően hosszú és eseménytelen (leszámítva a kocsmai kirándulásokat) idő után végre fogja a sátorfáját, és elindul Artheniorba. Ebben elősegíti őt, hogy egy karaván is épp ilyenkor készül tovább indulni, így egy kis beszélgetés után intéz magának helyet közöttük. Nyugodtabban alhat, és még társasága is lesz, bár az még elválik, hogy milyen. Mindenesetre éppen indulnak, így végül elszabadulhat ettől a helytől. Bár az utóbbi időkben terjengtek hírek eltünedező őrjáratokról, meg ijedező parasztokról, de eddig sem ez, sem más nem tűnik olyan dolognak, amiért érdemes maradni.* ~Alig telik pár napba, és már sárkányokat fognak emlegetni, amit ők bizisten’ láttak. Azok a bolondok meg biztos beleestek néhány haramia csapdájába. Nem tűnik nagy számnak, de azért jó lesz figyelni az úton.~
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-17 16:02:45
Üzenet elküldve: 2015-11-17 16:02:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*Kérése után, kissé arrébb lép a lány közeléből, és megáll vele szemben, az öregeknek háttal, hogy azt gondolják, csak cseverésznek. Már volt ideje rájönni mennyire nem kedvelik az emberek, ha kihallgatják őket. Aki meg a hangját szeretné hallatni, az kellően hangosan beszél ahhoz.
Nem szól semmit, néha lehajtja a fejét, néha a lányra néz, néha mell, olykor pedig előhúzza a zsebéből szerencseérméjét és szórakozottan dobálgatja egyik kezéből a másikba. Néha pedig a levegőbe.*
- Hmm, érdekes. *Jegyzi meg miután a lány összegezte a hallottakat. Immár kevésbé érdeklik a mágusok, hiszen az eltűnő őrjárat még érdekesebb kérdéseket vet fel. Jó ideig nem szól semmit, csak dobálgatja egyik kezéből a másikba az érmét és láthatóan erősen gondolkodik valamin, még a homlokát, s szemöldökét is megráncolja.*
- Mit szólnál, ha a mágusok helyett inkább annak járnánk utána, hogy hova tűnnek el rejtélyes módon a katonák? *Vonogatja meg kalandra készen a szemöldökét. Egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy a lány, aki a viharban vergődő hajón rohangálni kezdett, kimaradna egy ilyesmiből.* Persze, csak ha nem félsz, vagy ilyesmi… *Tudja, hogy nem, de nem tudja kihagyni.
S, ha megkapja vélhetőleg igenlő válaszát, akkor átdobja karját a lány vállán.*
- Viselkedj természetesen, mintha csak egy szerelmes párocskaként andalognánk. *Súgja oda lánynak és egy apró rántással a vállán indul meg az őrtorony előtt álló néhány katona felé, de nem hozzájuk indulnak, csak el mellettük. Reméli a lány veszi a lapot és számíthat lehallgató képességeire, miközben ő kacarászva úgy tesz, mint aki most vett magának új nőt és kijött vele dicsekedni a főtérre.*
*Kérése után, kissé arrébb lép a lány közeléből, és megáll vele szemben, az öregeknek háttal, hogy azt gondolják, csak cseverésznek. Már volt ideje rájönni mennyire nem kedvelik az emberek, ha kihallgatják őket. Aki meg a hangját szeretné hallatni, az kellően hangosan beszél ahhoz.
Nem szól semmit, néha lehajtja a fejét, néha a lányra néz, néha mell, olykor pedig előhúzza a zsebéből szerencseérméjét és szórakozottan dobálgatja egyik kezéből a másikba. Néha pedig a levegőbe.*
- Hmm, érdekes. *Jegyzi meg miután a lány összegezte a hallottakat. Immár kevésbé érdeklik a mágusok, hiszen az eltűnő őrjárat még érdekesebb kérdéseket vet fel. Jó ideig nem szól semmit, csak dobálgatja egyik kezéből a másikba az érmét és láthatóan erősen gondolkodik valamin, még a homlokát, s szemöldökét is megráncolja.*
- Mit szólnál, ha a mágusok helyett inkább annak járnánk utána, hogy hova tűnnek el rejtélyes módon a katonák? *Vonogatja meg kalandra készen a szemöldökét. Egy pillanatig sem kételkedik benne, hogy a lány, aki a viharban vergődő hajón rohangálni kezdett, kimaradna egy ilyesmiből.* Persze, csak ha nem félsz, vagy ilyesmi… *Tudja, hogy nem, de nem tudja kihagyni.
S, ha megkapja vélhetőleg igenlő válaszát, akkor átdobja karját a lány vállán.*
- Viselkedj természetesen, mintha csak egy szerelmes párocskaként andalognánk. *Súgja oda lánynak és egy apró rántással a vállán indul meg az őrtorony előtt álló néhány katona felé, de nem hozzájuk indulnak, csak el mellettük. Reméli a lány veszi a lapot és számíthat lehallgató képességeire, miközben ő kacarászva úgy tesz, mint aki most vett magának új nőt és kijött vele dicsekedni a főtérre.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:43:26
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:43:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Ő sincs a helyzet magaslatán, ami a fittséget illeti. De inkább szenvedi át éberen az éjszakákat, csak ne kelljen álmodnia. Mintha egy belső késztető erő is hajtaná, hiszen alig alszik pár órákat. Meglehet, hogy ez később még ellenére fog vállni, de egyelőre nem érzi a hatást. Azon kívül, hogy fáradt, s némileg vontatott. De hát ki nem lenne az két heti gyaloglás után?
A városba érve türelmesen várja a férfi válaszát. Fejét enyhén félrehajtja, bőre libákhoz hasonlatos felszínt kölcsönöz. Bizony immár ő is kezd fázni, de nem szól semmit. Ez most nem az ő útja, nem ő van a központba. Ha a férfinak amúgy se lenne rá túl nagy szüksége, a Főtéren álló piachoz még így is el tud menni, s vásárol ott magának is, meg Alynának is köpenyt.
Ám ez a pillanat mégnem érkezett el. Bár percnyi tanakodás után Caleth végül közelebb lép hozzá, s szinte már suttogva beszél. Nem érti miért, hiszen az ő fülei remekül hallanak. S a másiknak épp erre van szüksége. Szemöldökét előbb csak felvonja, majd derűsen fordul a két említett hölgyemén felé. Füleit is arra fel mozgatja, akár a pacik teszik.
Pár percig némán áll, s erősen koncentrál. Hogy ne legyen feltűnő, ruháját kezdi el igazgatni, sután.*
- Mh… *Szólal meg végül.* - Semmit nem mondanak mágusokról. Ámbár azt előszeretettel részletezik, hogy milyen szörnyű egy világba élünk. Valami történhetett a közelbe. Pár katonát kiküldtek őrjáratozni, ám azok nem jöttek vissza. Az egyik asszony azt mondja, hogy biztos vadállatok marcangolták szét őket. A másik szerint a talaj arra ingoványos lett, s elsüllyedtek a mocsárba. Mert hogy régen ez mocsaras vidék volt, mert ő ezt hallotta még nem tudom kitől. *Majd újra csend áll be közéjük.* - Igen, nem tértek vissza, s azon vitatkoznak, hogy mi történhetett velük. Pár napja még több katonát küldtek ki. Itt csoportosultak a főtéren. Vagy az őrtoronyba? Ebben is ellenkező véleményen vannak. Azt is állítják, hogy biztos a Lihanechelei *S persze megint a lány ejti rosszul.* tónál kalózok vannak, vagy valami banditák, s azok ejtik fogjul őket, biztosan azért, hogy az ő drága karavánhelyből pénzt csikarjanak ki. *Összegzi végül a hallottakat.*
- De semmi a mágusokról.
*Ő sincs a helyzet magaslatán, ami a fittséget illeti. De inkább szenvedi át éberen az éjszakákat, csak ne kelljen álmodnia. Mintha egy belső késztető erő is hajtaná, hiszen alig alszik pár órákat. Meglehet, hogy ez később még ellenére fog vállni, de egyelőre nem érzi a hatást. Azon kívül, hogy fáradt, s némileg vontatott. De hát ki nem lenne az két heti gyaloglás után?
A városba érve türelmesen várja a férfi válaszát. Fejét enyhén félrehajtja, bőre libákhoz hasonlatos felszínt kölcsönöz. Bizony immár ő is kezd fázni, de nem szól semmit. Ez most nem az ő útja, nem ő van a központba. Ha a férfinak amúgy se lenne rá túl nagy szüksége, a Főtéren álló piachoz még így is el tud menni, s vásárol ott magának is, meg Alynának is köpenyt.
Ám ez a pillanat mégnem érkezett el. Bár percnyi tanakodás után Caleth végül közelebb lép hozzá, s szinte már suttogva beszél. Nem érti miért, hiszen az ő fülei remekül hallanak. S a másiknak épp erre van szüksége. Szemöldökét előbb csak felvonja, majd derűsen fordul a két említett hölgyemén felé. Füleit is arra fel mozgatja, akár a pacik teszik.
Pár percig némán áll, s erősen koncentrál. Hogy ne legyen feltűnő, ruháját kezdi el igazgatni, sután.*
- Mh… *Szólal meg végül.* - Semmit nem mondanak mágusokról. Ámbár azt előszeretettel részletezik, hogy milyen szörnyű egy világba élünk. Valami történhetett a közelbe. Pár katonát kiküldtek őrjáratozni, ám azok nem jöttek vissza. Az egyik asszony azt mondja, hogy biztos vadállatok marcangolták szét őket. A másik szerint a talaj arra ingoványos lett, s elsüllyedtek a mocsárba. Mert hogy régen ez mocsaras vidék volt, mert ő ezt hallotta még nem tudom kitől. *Majd újra csend áll be közéjük.* - Igen, nem tértek vissza, s azon vitatkoznak, hogy mi történhetett velük. Pár napja még több katonát küldtek ki. Itt csoportosultak a főtéren. Vagy az őrtoronyba? Ebben is ellenkező véleményen vannak. Azt is állítják, hogy biztos a Lihanechelei *S persze megint a lány ejti rosszul.* tónál kalózok vannak, vagy valami banditák, s azok ejtik fogjul őket, biztosan azért, hogy az ő drága karavánhelyből pénzt csikarjanak ki. *Összegzi végül a hallottakat.*
- De semmi a mágusokról.
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:31:28
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:31:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Freyai//
*Csipásan, nagyokat ásítva, kissé még talán félálomba pislog vissza a lányra.*
- Á’sszem. *Nyújtja el a mondatot, mintha nem lenne különösebb jelentősége.* Elég nyomottnak tűntél, csak nem a megbánás nyomta a kis lelked? *Kezdi már az élcelődést, utalva még mindig a faágon történtekre, vagyis inkább a majdnem történtekre.*
- Vuááá… *Ásít még egyet és kellemesen nyújtózik egy utolsót mielőtt felegyenesedve. Derekát fogja egyik kezével, nem túl kényelmes ülve aludni, és a fa sem olyan puha, mint egy női felsőtest, de lassan kezd hozzá szokni. Másikjával beletúr hajába, megpróbálja megzabolázni kósza tincseit, de azok ugyanolyan kócosan állnak a fején, mint mielőtt hozzányúlt volna.
Az út alatt kissé még kómás, pedig már ott járnak a városban, mégsem sokat beszél, talán a kialvatlanság teszi, talán csak a rossz megérzése, ami hirtelen elkapta. S, ő nem a bajt érzékeli, inkább azt, hogy nem fog semmiféle új információt találni ezekről a korrupt varázslókról, ami ráül a hangulatára. Számtalanszor esett már abba a gödörbe, hogy azt hitte szaftos dologra bukkant, és kiderült, hogy kacsa volt. Egyszer még szó szerint is.
Szinte fel sem tűnik neki, máris megérkeznek, csak Frey kérdése hozza vissza a valóságba.*
- Ööö… *Harapja be szája szélét.* Hát ööö… *Megvakarja a tarkóját. Igen régen járt már erre, kell egy kis idő, amíg asszimilálódik. Egy ideig nem is nagyon szól semmit, inkább az ittenieket figyeli, hátha elkap néhány apró morzsát a dünnyögő népről, akik a mágusokat szidják hatalommániájuk és aranyéhségük miatt, ehelyett azonban két izgatottan csacsogó nő beszédére lesz figyelmes, kissé távolabb állnak, s a forgolódó emberek közt nehezen tudja kiszűrni a beszédet, de mintha valami rejtélyes dologról beszélnének a romtábor környékén. Sötét fellegeket és fényjátékokat említenek.
Megvonja a szemöldökét és a lány felé fordul, kissé közelebb hajol a lányhoz.*
- Tudom, hogy nem ildomos erre kérni, de használd azokat a kis fülecskéket és tapadj rá a két öregasszonyra, nem értem pontosan miről beszélnek. *Bök a nem messze tőlük sétáló két öreg felé a fejével.*
A hozzászólás írója (Caleth Wynr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.17 15:32:03
*Csipásan, nagyokat ásítva, kissé még talán félálomba pislog vissza a lányra.*
- Á’sszem. *Nyújtja el a mondatot, mintha nem lenne különösebb jelentősége.* Elég nyomottnak tűntél, csak nem a megbánás nyomta a kis lelked? *Kezdi már az élcelődést, utalva még mindig a faágon történtekre, vagyis inkább a majdnem történtekre.*
- Vuááá… *Ásít még egyet és kellemesen nyújtózik egy utolsót mielőtt felegyenesedve. Derekát fogja egyik kezével, nem túl kényelmes ülve aludni, és a fa sem olyan puha, mint egy női felsőtest, de lassan kezd hozzá szokni. Másikjával beletúr hajába, megpróbálja megzabolázni kósza tincseit, de azok ugyanolyan kócosan állnak a fején, mint mielőtt hozzányúlt volna.
Az út alatt kissé még kómás, pedig már ott járnak a városban, mégsem sokat beszél, talán a kialvatlanság teszi, talán csak a rossz megérzése, ami hirtelen elkapta. S, ő nem a bajt érzékeli, inkább azt, hogy nem fog semmiféle új információt találni ezekről a korrupt varázslókról, ami ráül a hangulatára. Számtalanszor esett már abba a gödörbe, hogy azt hitte szaftos dologra bukkant, és kiderült, hogy kacsa volt. Egyszer még szó szerint is.
Szinte fel sem tűnik neki, máris megérkeznek, csak Frey kérdése hozza vissza a valóságba.*
- Ööö… *Harapja be szája szélét.* Hát ööö… *Megvakarja a tarkóját. Igen régen járt már erre, kell egy kis idő, amíg asszimilálódik. Egy ideig nem is nagyon szól semmit, inkább az ittenieket figyeli, hátha elkap néhány apró morzsát a dünnyögő népről, akik a mágusokat szidják hatalommániájuk és aranyéhségük miatt, ehelyett azonban két izgatottan csacsogó nő beszédére lesz figyelmes, kissé távolabb állnak, s a forgolódó emberek közt nehezen tudja kiszűrni a beszédet, de mintha valami rejtélyes dologról beszélnének a romtábor környékén. Sötét fellegeket és fényjátékokat említenek.
Megvonja a szemöldökét és a lány felé fordul, kissé közelebb hajol a lányhoz.*
- Tudom, hogy nem ildomos erre kérni, de használd azokat a kis fülecskéket és tapadj rá a két öregasszonyra, nem értem pontosan miről beszélnek. *Bök a nem messze tőlük sétáló két öreg felé a fejével.*
A hozzászólás írója (Caleth Wynr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.17 15:32:03
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2015-11-17 14:56:23
Üzenet elküldve: 2015-11-17 14:56:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Caleth//
*Az éjszaka folyamán egyszer sem néz fel a már pislákoló tűzből. A nap keltével a férfi szavait nem tudja kivenni.*
- Hogyan? *Kérdez vissza, majd rájön, hogy a dalának egy részét mondhatja. Vagyis gondolja.*
- Oh, fent voltál? *Hajtja oldalra a fejét, de már nem is foglalkozik vele tovább. Haladnak előre, egészen addig, amíg végre elérnek a karavánpihenő széléig. Hosszú utat tettek meg. Majdnem két hét volt gyalogláb. Közben számos karavánnal is találkoztak, lévén azért ez egy elég forgalmas hely. Nem zavartatták magukat tőlük, csak haladtak tovább. A lány továbbra is vidám, lelkes lépdelésével haladt előre, nem tántorította még el az sem, hogy jóval hűvösebbé vált az idő. Nem úgy Alyna, aki a napok múltával egyre jobban rejtőzött el a lány ruháinak rejtekeibe. Néha előjött, hogy csenjen magának ételt, de rögtön vissza is bújt, a jótékony melegbe. Ott elfészkelve aludta át a napokat.
Lábai már kezdenek sajogni. Számos alkalommal szökött el otthonról, de ilyen tempóba, s ennyi ideig még nem sétált. Érzi, hogy vádlija már lüktet, talpai megkeményedtek. Koszosak is, talán bűzlenek is. De hát vándorok, ez együtt jár ezzel is. Haját továbbra is kontyba fűzve hordja, hogy jobban láthasson. Vagyis csak ezt hiszik, de szemébe lógó tincsei továbbra is ott vannak.*
- Megérkeztünk. *Jelenti be vidáman a mintha a férfi nem látná ezt pontosan.* - Merre kezdjük először?
*Kérdi munkaadóját, amiről nem is tudja, hogy az. Unatkozott a városba, s neki kapóra jött egy kis kimozdulás. Ki tudja talán jobb vége is lesz ennek. Érdeklődve fordul Caleth felé, hogy kérdésére választ kaphasson.*
*Az éjszaka folyamán egyszer sem néz fel a már pislákoló tűzből. A nap keltével a férfi szavait nem tudja kivenni.*
- Hogyan? *Kérdez vissza, majd rájön, hogy a dalának egy részét mondhatja. Vagyis gondolja.*
- Oh, fent voltál? *Hajtja oldalra a fejét, de már nem is foglalkozik vele tovább. Haladnak előre, egészen addig, amíg végre elérnek a karavánpihenő széléig. Hosszú utat tettek meg. Majdnem két hét volt gyalogláb. Közben számos karavánnal is találkoztak, lévén azért ez egy elég forgalmas hely. Nem zavartatták magukat tőlük, csak haladtak tovább. A lány továbbra is vidám, lelkes lépdelésével haladt előre, nem tántorította még el az sem, hogy jóval hűvösebbé vált az idő. Nem úgy Alyna, aki a napok múltával egyre jobban rejtőzött el a lány ruháinak rejtekeibe. Néha előjött, hogy csenjen magának ételt, de rögtön vissza is bújt, a jótékony melegbe. Ott elfészkelve aludta át a napokat.
Lábai már kezdenek sajogni. Számos alkalommal szökött el otthonról, de ilyen tempóba, s ennyi ideig még nem sétált. Érzi, hogy vádlija már lüktet, talpai megkeményedtek. Koszosak is, talán bűzlenek is. De hát vándorok, ez együtt jár ezzel is. Haját továbbra is kontyba fűzve hordja, hogy jobban láthasson. Vagyis csak ezt hiszik, de szemébe lógó tincsei továbbra is ott vannak.*
- Megérkeztünk. *Jelenti be vidáman a mintha a férfi nem látná ezt pontosan.* - Merre kezdjük először?
*Kérdi munkaadóját, amiről nem is tudja, hogy az. Unatkozott a városba, s neki kapóra jött egy kis kimozdulás. Ki tudja talán jobb vége is lesz ennek. Érdeklődve fordul Caleth felé, hogy kérdésére választ kaphasson.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835