//Észak felé//
*Ha választ nem is, megerősítést kap harc ügyben, azaz hogy jól gondolta a belharc és kögelharc lényegét. De még mindig nem tudja miben különbözik egy kés és egy tőr. Az elf szavai hallatán nem is kell gondolkoznia, rögtön megadja a választ az új harcmodorra.*
-Ez a csöndes harc akkor sem valósulna meg ha lehetőségem adódna. Elvégre ha még nem vesznek észre, addig megpróbálnék lapulni. Egyáltalán nem támadni. A távolsági fegyverekről annyit hogy azokat meg is kéne tanulnom basználni. ~Márpedig nem akarok érteni hozzá.~
*Ezennel ki is fejtette az álláspontját a harcról, de úgy érzi a lapulós dolog túlságosan... gyávának állítja be. Habár ilyen esetben valóban az, úgy érzi meg kell valamit mentenie a becsületéből.*
-Hozzáteszem, Dwartak, és Turwal urakkal is úgy találkoztam hogy nem vettem elő semmilyen fegyvert, habár azok sem voltak kicsik amiket az urak forgattak.
*Tudja hogy nem lesz mindenki akivel találkozik ilyen kedves, de reménykedni szabad.*
-Nem, nem vagyok képzett gyógyító, de az egyszerűbb dolgokhoz értek, mint például egy seb összevarrása, vagy egy csont bekötése. Egyébként meg fogalmam sincs mennyi gyógyító van a karavánpihenőben, remélem szükség lesz egy segítő kézre.
*És ezzel nem is tudja hányadszorra, újra kifejtette az állását. Talán egy táblát kéne akaztania, vagy legközelebb hagyni hadd gondolják hogy képzett gyógyító.
Az istenről szóló tájékoztatáshoz már nem is fordul oda, egyrészt mert nem érdekli, másrészt meg már hallotta. Az utóbbi az ürügy, az előbbi az indok. Végezetül már csak csöndesen próbál lovagolni mindenki mellett, és elképzeli milyen jó lenne egy pihe-puha ágyikóban elfeküdni...*
//Észak felé-Északon?//
*Megérkeztek a karavánpihenőbe, és Dwartak rögtön elhagyja őket, idézőjelesen. Elvégre csak kovácshoz megy, nem a világ végére. És úgyis visszajön. Reméli.
A Turwalnak címzett búcsúszót nem veszi nagy dolognak, viszont a nyelvet érdekesnek találja. Lehet hogy arra majd egyszer rákérdez. Ha más Krolm-lovagokkal nem is találkozik, titkosírásnak tökéletes.
Vélhetően most rajta a sor hogy a kis csapatból való távozásáról döntsön, elvégre ha segíteni kell, segíteni kell. Viszont se ötlete se akaratereje hogy elmenjen, viszont a fogadó jó kiindulási pontnak tűnik, hátha ott megtudja hogy a helyi felcserek hol vertek tábort. Elvégre a fogadóban mindent megtudhat a tündér lánya.*
-Ha nem probléma, én is veletek mennék a fogadóba, hátha ott megtudom a következő úti célomat. *Halvány mosoly* Viszont Turwal, mondanál pár dolgot arról a nyelvről amit megbeszéltetek?
*Lehet hogy kicsit tolakodó, és valaki nem fog rá emiatt szépen nézni, de ha valamire kíváncsi, akkor abban az esetben nem érdeklik a ferde tekintetek.*