//Második szál//
//A hozzászólás 16+-os jeleneteket tartalmaz//
*Nairada ezúttal teljesen Kriyonra bízza magát. Szemét lehunyva élvez ki minden egyes érintést, néha egy-egy hangosabb nyögés jelzi, hogy legalább annyira leli örömét a kis játékban, mint partnere. Mert valójában ez neki egy játék, még ha nem is tudná ilyen egyértelműen megfogalmazni saját magának sem.
Kezével hol feltűrt szoknyája szélét, hol a füvet markolássza, szíve egyre gyorsabban ver, szinte érzi, ahogy Kriyon a gyönyör fellegébe emeli. Igyekszik nem felhívni magukra az őrök figyelmét - legalábbis ennél jobban már nem - de egyre nehezebbnek érzi ezt a feladatot, és egy idő után mintha meg is feledkezne erről, főleg mikor a mágus egészen birtokába veszi. Önkéntelenül is kéjes sóhajok és nyögések szöknek ki ajkai közül.*
- Oh, Kriyon...!
*Nem akar a férfi adós maradni, és nem is marad, kicsit sem. Nairada talán még sosem érezte magát ennyire szabadnak. Valahol a semmi közepén, a csillagok alatt éli át a testiség örömeit egy teljesen idegen férfival. Mi kell még több, hogy azt érezze, ő a saját maga ura? Valahol lelke mélyén tudja ő is, illetve normális esetben tudná, régen rossz, ha ehhez ez kellett, és nem kicsit lehet megkeseredett a kedves és bájos mosolyok mögött. Elnyomott érzelmek, gondolatok, szavak, melyeket nem engedtek felszínre jönni, kételyek, melyek titokban nagyon is nyomják a lelkét. Most azonban ezek nem tudják érdekelni. Megkapta, amit akart, valami egészen más életérzést. Valójában ez az, ami most egekbe repíti, nem kifejezetten az, amit fizikai valójában átél.*
*Mikor elér a gyönyör kapujához, egész teste megfeszül a férfi alatt, kicsit meg is remeg, és teljes egészében elönti valami végtelenül jóleső, ellenben megfoghatatlan érzés. Pihegve nyúlik el a füvön, ajka elégedett mosolyra húzódik.*
- Pontosan így kívántam!
*Végigsimít Kriyon arcán, majd magához húzza egy csókra, de ez mos sokkal finomabb, lágyabb, nem olyan követelőző, mint az imént. Nem is tart olyan sokáig, csak pár pillanatig ízlelgeti a férfi ajkait.*