Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 104 (2061. - 2080. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2949-2968
2080. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-07-02 10:24:23
Üzenet elküldve: 2018-07-02 10:24:23
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira felé//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Vigyorogva bólogat Lapunak.*
- Még hogy szabad-e?! Tulajdonképpen megmentettél attól, hogy csupa lik legyen a fogam és ragadjon a gatyám. Mármint a cukortól, érted... hehe... *vihorászik, majd ő is a képébe tömi a karamellt.*
- Ja, kár hogy nincs több... *majd otthon csinál, lop vagy vesz. Valószínűleg ebben a sorrendben. Egészen addig elmerülten nézi Nairada cukrot szopogató száját, amíg meg nem hallja, hogy kéretlen vendégeik jöttek.*
~ Hát ez meg? ~ *pislog gyanakodva Learonra, mert már vagy két éve nem találkoztak, és akkor is szétsavaszta a birkakergetőt.*
- Ööö... ja. Tök rég volt. Mit akarsz? *pislog sunyin, mert valószínűnek tartja, hogy a fickó okkal nyekteti. Az integető Prexire meg még sunyibb pillantás vár.*
- Szevasz, pöcök! Kár, hogy nem voltál itt, pont elfogyott a cukorka. Tööök szomi! Na haladjunk. *természetesen Nairada mosolygó integetése garantálja Prexi irányába feltámadó hirtelen ellenszenvét.*
~ Te csak ne nyúld le a csaj figyelmét előlem, te kis majomszar. ~ *sajnos a kiskölykök túl nagy előnyben vannak a sármos férfiakkal szemben is, Kriyonnak meg pláne nincs sok esélye.*
- Nincsenek kecskéink, Learon uraság. *jut eszébe a figura neve.*
- Na és hogy megy a sorod a barbárok között? Varázsolni megtanultál már?
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Vigyorogva bólogat Lapunak.*
- Még hogy szabad-e?! Tulajdonképpen megmentettél attól, hogy csupa lik legyen a fogam és ragadjon a gatyám. Mármint a cukortól, érted... hehe... *vihorászik, majd ő is a képébe tömi a karamellt.*
- Ja, kár hogy nincs több... *majd otthon csinál, lop vagy vesz. Valószínűleg ebben a sorrendben. Egészen addig elmerülten nézi Nairada cukrot szopogató száját, amíg meg nem hallja, hogy kéretlen vendégeik jöttek.*
~ Hát ez meg? ~ *pislog gyanakodva Learonra, mert már vagy két éve nem találkoztak, és akkor is szétsavaszta a birkakergetőt.*
- Ööö... ja. Tök rég volt. Mit akarsz? *pislog sunyin, mert valószínűnek tartja, hogy a fickó okkal nyekteti. Az integető Prexire meg még sunyibb pillantás vár.*
- Szevasz, pöcök! Kár, hogy nem voltál itt, pont elfogyott a cukorka. Tööök szomi! Na haladjunk. *természetesen Nairada mosolygó integetése garantálja Prexi irányába feltámadó hirtelen ellenszenvét.*
~ Te csak ne nyúld le a csaj figyelmét előlem, te kis majomszar. ~ *sajnos a kiskölykök túl nagy előnyben vannak a sármos férfiakkal szemben is, Kriyonnak meg pláne nincs sok esélye.*
- Nincsenek kecskéink, Learon uraság. *jut eszébe a figura neve.*
- Na és hogy megy a sorod a barbárok között? Varázsolni megtanultál már?
2079. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-07-02 06:10:16
Üzenet elküldve: 2018-07-02 06:10:16
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Amikor a lány kijavítja, akkor Ishala kissé ráncolja a homlokát, látszik, hogy elgondolkodik a dolgon, de végül megrázza a fejét.*
- Szerintem ha egy ketrec tele van kígyóval, és ha egy kígyó van benne, ugyan annyi az esélyed, hogy megharapnak. *Mondja végül megvonva a vállát. Nem szeretne vitatkozni, főleg nem ilyen csekélységen.*
- De lehet, hogy igazad van, nem vagyok tudós ember. *Nevet fel saját tudatlanságán.
A dicséretet szinte meg se hallja, egyből az íj felé fordítja a tekintetét.*
- Megnézhetem? * Kérdezi, és ha a lány engedi, vagy felé nyújtja, akkor megvizsgálja a fegyvert.* Ha gondolod, megtaníthatlak használni. Bár nem tudom, hogy a varázslat mennyire gyors, hasznos, és egyszerű, az íj mindenképpen az. Halk, és sebes, könnyű vele élelmet szerezni az erdőben. *Az eszébe se jut, hogy sokan teljesen másra használják a fegyvereket. Ott is fontos, hogy gyors és halk az eszköz. Amikor pedig a lány elpirul, akkor az elf is így tesz, és félre kapja a fejét.*
- Ne haragudj, nem úgy értettem. *Mondja halkan, zavarban.* Vagyis de, úgy értettem, csak nem _úgy_ ... izé, érted, nem? Szóval tényleg bámulatos vagy... de nem azért... mindegy. *A szavai már eleinte se voltak túl magabiztosak, vagy hangosak, de a végére már nem is suttogja, hanem szinte csak tátogja a szavakat. Sose mondott még ilyesmit egy nőnek, nem tudja, hogy miként viselkedjen, és hogyan kellene ezt tálalni. Inkább a füvet kezdi el bámulni maga előtt, és várja, hogy valaki megtörje a csendet. *
A hozzászólás írója (Ishala Hietzyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.02 06:10:32
*Amikor a lány kijavítja, akkor Ishala kissé ráncolja a homlokát, látszik, hogy elgondolkodik a dolgon, de végül megrázza a fejét.*
- Szerintem ha egy ketrec tele van kígyóval, és ha egy kígyó van benne, ugyan annyi az esélyed, hogy megharapnak. *Mondja végül megvonva a vállát. Nem szeretne vitatkozni, főleg nem ilyen csekélységen.*
- De lehet, hogy igazad van, nem vagyok tudós ember. *Nevet fel saját tudatlanságán.
A dicséretet szinte meg se hallja, egyből az íj felé fordítja a tekintetét.*
- Megnézhetem? * Kérdezi, és ha a lány engedi, vagy felé nyújtja, akkor megvizsgálja a fegyvert.* Ha gondolod, megtaníthatlak használni. Bár nem tudom, hogy a varázslat mennyire gyors, hasznos, és egyszerű, az íj mindenképpen az. Halk, és sebes, könnyű vele élelmet szerezni az erdőben. *Az eszébe se jut, hogy sokan teljesen másra használják a fegyvereket. Ott is fontos, hogy gyors és halk az eszköz. Amikor pedig a lány elpirul, akkor az elf is így tesz, és félre kapja a fejét.*
- Ne haragudj, nem úgy értettem. *Mondja halkan, zavarban.* Vagyis de, úgy értettem, csak nem _úgy_ ... izé, érted, nem? Szóval tényleg bámulatos vagy... de nem azért... mindegy. *A szavai már eleinte se voltak túl magabiztosak, vagy hangosak, de a végére már nem is suttogja, hanem szinte csak tátogja a szavakat. Sose mondott még ilyesmit egy nőnek, nem tudja, hogy miként viselkedjen, és hogyan kellene ezt tálalni. Inkább a füvet kezdi el bámulni maga előtt, és várja, hogy valaki megtörje a csendet. *
A hozzászólás írója (Ishala Hietzyl) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.07.02 06:10:32
2078. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-30 21:11:46
Üzenet elküldve: 2018-06-30 21:11:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira felé//
*Igyekszik jó benyomást kelteni, a sok rossz után. Picit restelli is magát a toronybéli viselkedése miatt. Nem mintha a tündér nem érdemelte volna meg százszorosan, de kár, hogy a nemes hölgy is szemtanúja volt.*
-Nem, dehogy. Én megszoktam.
*Mosolyog barátságosan a nőre, mozgatva meg pőre lábujjait, jelezve igen jól elvan csizma nélkül is. Valójában, abban a boldog korban, mikor még szüleivel élt, csak igen hideg időre, és ritka ünnepnapokra húzott lábbelit.
Immár a pokrócon ücsörögve igyekszik kedveskedni Nariada őreinek, nem túl sok sikerrel, mikor Kriyon orra alá dugja kezét. Legelőbb megdöbben, aztán gyorsan rövid kétségbe esik.*
-Szabad? Tényleg?
*Csen ki gyorsan egy cukorkát a többi közül és tömi szájába. Édes, ragadós, olvadós. Olyasmi, amit csak az igazán gazdag gyerekek ismerhetnek.*
-Hát ez!
*Igyekszik megfelelő hasonlatot találni, miközben ámulva ízleli a finomságot.*
-Ez jobb, mint a lépes méz.
*Nyel vissza egy nagy adag nyálat, cuppog picit elmélyülten, sosem kóstolt még ilyen finomat.
Édes révületéből idegen hang szakítja ki, fivérét szólítja, üdvözli, pattan fel hát, közelebb merészkedve, a félvér háta mögül kukucskálva a jövevényekre.*
-Jó estét.
*Érkezik részéről a halk köszöntés, méri végig a férfit, majd fordul lágy mosollyal a kisfiú felé.*
-Szia.
*Nem túl magas, formás teremtés, szőkés barna haját egyetlen vastag fonatba fogta, tiszta zöld tekintettel kukucskál ki fogadott bátyja válla felett. Öltözéke egyszerű, nadrág, ing, könnyű kabátka, valami rejtélyes oknál fogva viszont nem visel cipőt.*
*Igyekszik jó benyomást kelteni, a sok rossz után. Picit restelli is magát a toronybéli viselkedése miatt. Nem mintha a tündér nem érdemelte volna meg százszorosan, de kár, hogy a nemes hölgy is szemtanúja volt.*
-Nem, dehogy. Én megszoktam.
*Mosolyog barátságosan a nőre, mozgatva meg pőre lábujjait, jelezve igen jól elvan csizma nélkül is. Valójában, abban a boldog korban, mikor még szüleivel élt, csak igen hideg időre, és ritka ünnepnapokra húzott lábbelit.
Immár a pokrócon ücsörögve igyekszik kedveskedni Nariada őreinek, nem túl sok sikerrel, mikor Kriyon orra alá dugja kezét. Legelőbb megdöbben, aztán gyorsan rövid kétségbe esik.*
-Szabad? Tényleg?
*Csen ki gyorsan egy cukorkát a többi közül és tömi szájába. Édes, ragadós, olvadós. Olyasmi, amit csak az igazán gazdag gyerekek ismerhetnek.*
-Hát ez!
*Igyekszik megfelelő hasonlatot találni, miközben ámulva ízleli a finomságot.*
-Ez jobb, mint a lépes méz.
*Nyel vissza egy nagy adag nyálat, cuppog picit elmélyülten, sosem kóstolt még ilyen finomat.
Édes révületéből idegen hang szakítja ki, fivérét szólítja, üdvözli, pattan fel hát, közelebb merészkedve, a félvér háta mögül kukucskálva a jövevényekre.*
-Jó estét.
*Érkezik részéről a halk köszöntés, méri végig a férfit, majd fordul lágy mosollyal a kisfiú felé.*
-Szia.
*Nem túl magas, formás teremtés, szőkés barna haját egyetlen vastag fonatba fogta, tiszta zöld tekintettel kukucskál ki fogadott bátyja válla felett. Öltözéke egyszerű, nadrág, ing, könnyű kabátka, valami rejtélyes oknál fogva viszont nem visel cipőt.*
2077. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-29 23:35:12
Üzenet elküldve: 2018-06-29 23:35:12
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Bólint Kriyon szavaira, ő maga nem kel fel, hogy megnézze. Közben kacér mozdulattal kioldja szoknyája hátulján lévő fűzőt, hogy azt is a többi ruhanemű mellé hajítsa el valahová.*
- Így kényelmesebb...!
*Suttogja, miközben arcán kaján vigyor játszadozik, ujjai köré pedig egy hajtincsét csavargatja.*
*Kérdésére bőven kielégítő választ kap a férfitól. Kicsit meg is rökönyödik, ilyen részletességgel még senki nem beszélt neki ilyen dolgokról, ő meg aztán főleg nem. Még annak ellenére is, hogy a szer igen csak nagy bátorságot adott neki, nem igazán tudja, mit kellene erre válaszolnia.
Végül Kriyon nem is vár választ. Hanyatt dől a fűben, és Naira hagyja a döntést. Ő pár pillanat erejéig tétovázik, egyik variációban sincs nagyon otthon. Végül aztán ismét lovagló ülésben ül Kriyonon, csak ezúttal fordítva, ahogy azt elmondta neki az imént. Haját előrehúzza, csípője pedig lassan, kecsesen kezd ringatózni.
Hátrasandít a mágusra kérdő tekintettel. Valamiféle visszajelzést vár, hogy jó-e ez így, vagy egyáltalán azt csinálja-e, amire Kriyon gondolt, mert neki fogalma sincs róla. Lelkesedése azért töretlen, ha mást nem, azt nagyon lehet értékelni.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Bólint Kriyon szavaira, ő maga nem kel fel, hogy megnézze. Közben kacér mozdulattal kioldja szoknyája hátulján lévő fűzőt, hogy azt is a többi ruhanemű mellé hajítsa el valahová.*
- Így kényelmesebb...!
*Suttogja, miközben arcán kaján vigyor játszadozik, ujjai köré pedig egy hajtincsét csavargatja.*
*Kérdésére bőven kielégítő választ kap a férfitól. Kicsit meg is rökönyödik, ilyen részletességgel még senki nem beszélt neki ilyen dolgokról, ő meg aztán főleg nem. Még annak ellenére is, hogy a szer igen csak nagy bátorságot adott neki, nem igazán tudja, mit kellene erre válaszolnia.
Végül Kriyon nem is vár választ. Hanyatt dől a fűben, és Naira hagyja a döntést. Ő pár pillanat erejéig tétovázik, egyik variációban sincs nagyon otthon. Végül aztán ismét lovagló ülésben ül Kriyonon, csak ezúttal fordítva, ahogy azt elmondta neki az imént. Haját előrehúzza, csípője pedig lassan, kecsesen kezd ringatózni.
Hátrasandít a mágusra kérdő tekintettel. Valamiféle visszajelzést vár, hogy jó-e ez így, vagy egyáltalán azt csinálja-e, amire Kriyon gondolt, mert neki fogalma sincs róla. Lelkesedése azért töretlen, ha mást nem, azt nagyon lehet értékelni.*
2076. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-29 22:27:26
Üzenet elküldve: 2018-06-29 22:27:26
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Nairada szinte izzik mellette, és ettől olyan büszke, hogy majd szétdurran. Már a mellkasa táján, elsődlegesen, mert időbe telik, amíg lelkesedésének tüze megedzi férfiasságának acélját és újra kellő állapotba kerül.*
- Nos... *elsandít a tűz felé, ahol az őrök feltűnően néznek mindenfelé, csak feléjük nem.*
- Á, szerintem nem. *rázza meg a fejét, visszahúzva fejét a magas fű rejtekébe. Amikor magyarázatára a lány visszakérdez, kellően plasztikus magyarázatot sutyorog a fülébe, még azt is elmagyarázva, hogy ez miért is jó, milyen szögek és ívek, na meg látványbeli elemek erősítik a hatást.*
- Mmmm...? *hunyorít, majd hátradől és Nairadára hagyja a döntést. Kissé elgondolkozik azon, hogy van-e otthon, Synmirán egy kis tartaléka, mert hát ki tudja, mire lesz még jó az a csöpp fogyasztói mennyiség.*
~ Meh, csak a frissen metszettből, az nem úrilánynak való... ~ *pislogás.*
~ Bár te a csinos pofi és a drága ruhák alatt nem is úrilány vagy... te vadmacska, teee... haarrr... ~ *vigyorodik el szélesen, és az elmúlt percek emlékeitől rögtön eléri az üzemi nyomást és hőmérsékletet.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Nairada szinte izzik mellette, és ettől olyan büszke, hogy majd szétdurran. Már a mellkasa táján, elsődlegesen, mert időbe telik, amíg lelkesedésének tüze megedzi férfiasságának acélját és újra kellő állapotba kerül.*
- Nos... *elsandít a tűz felé, ahol az őrök feltűnően néznek mindenfelé, csak feléjük nem.*
- Á, szerintem nem. *rázza meg a fejét, visszahúzva fejét a magas fű rejtekébe. Amikor magyarázatára a lány visszakérdez, kellően plasztikus magyarázatot sutyorog a fülébe, még azt is elmagyarázva, hogy ez miért is jó, milyen szögek és ívek, na meg látványbeli elemek erősítik a hatást.*
- Mmmm...? *hunyorít, majd hátradől és Nairadára hagyja a döntést. Kissé elgondolkozik azon, hogy van-e otthon, Synmirán egy kis tartaléka, mert hát ki tudja, mire lesz még jó az a csöpp fogyasztói mennyiség.*
~ Meh, csak a frissen metszettből, az nem úrilánynak való... ~ *pislogás.*
~ Bár te a csinos pofi és a drága ruhák alatt nem is úrilány vagy... te vadmacska, teee... haarrr... ~ *vigyorodik el szélesen, és az elmúlt percek emlékeitől rögtön eléri az üzemi nyomást és hőmérsékletet.*
2075. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-28 23:44:14
Üzenet elküldve: 2018-06-28 23:44:14
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmira felé//
*Látva, hogy Nai mennyire nem boldogul, Lapu még saját cipőjét is felajánlja neki. Hosszú ruhájához nem éppen a legjobb, nem is venne föl más esetben ilyet, de most úgy van vele, még mindig jobb, mint mezítláb.*
~Aztán majd indulásnál visszacserélem.~
*Kicsit kellemetlenül érzi magát, még sosem kellett más holmijait hordania. Illetve egyszer, de akkor Aleniának ott volt még egy temérdek másik ruha, amit fel tudott venni.*
~Aztán majd indulásnál visszacserélem.~
- Neked biztosan nem gond?
*Ajkát harapdálja, mindig ezt csinálja, ha zavarban van. Ha Lapu válasza nem, akkor elveszi a csizmákat és magára húzza.*
~Oh, lapos talpú... Az istenekre, de kényelmes! Én miért nem hordok ilyeneket?~
*Ezzel el is döntötte. Ha hazamegy, beszerez párat, nincs vita.
Már kezdené is végigfuttatni a fejében, hogy honnan, de akkor Kriyon nyom az orra alá karamellacukorkákat, aminek még jobban örül, mint a cipőknek. Az édességnek nehéz ellenállnia...*
- Persze! Köszönöm!
*Csillogó szemekkel el is vesz egyet.*
- Oh, teljesen elkényeztetnek!
*Mondja nevetve, aztán gyorsan be is kapja a cukorkát. Az elmúlt napok után nem is vágyik másra, mint egy halom csokira egy forróvízzel teli kádban ücsörögve. Kezdésnek azonban ez is bőven megteszi.
Egy férfi köszönésére kapja fel a fejét. Szája nem túl elegánsan tele cukorkával, amit gyorsan lenyel, a csizmára ráhúzza a szoknyáját. Már megszokásból jön neki, hogy mások csak tökéletes kinézettel lássák. Nem mintha ez bármit is számítana.
A férfinek bólint köszönésképp, a szekéren ágaskodó kisfiú felé pedig mosolyogva integet.*
*Látva, hogy Nai mennyire nem boldogul, Lapu még saját cipőjét is felajánlja neki. Hosszú ruhájához nem éppen a legjobb, nem is venne föl más esetben ilyet, de most úgy van vele, még mindig jobb, mint mezítláb.*
~Aztán majd indulásnál visszacserélem.~
*Kicsit kellemetlenül érzi magát, még sosem kellett más holmijait hordania. Illetve egyszer, de akkor Aleniának ott volt még egy temérdek másik ruha, amit fel tudott venni.*
~Aztán majd indulásnál visszacserélem.~
- Neked biztosan nem gond?
*Ajkát harapdálja, mindig ezt csinálja, ha zavarban van. Ha Lapu válasza nem, akkor elveszi a csizmákat és magára húzza.*
~Oh, lapos talpú... Az istenekre, de kényelmes! Én miért nem hordok ilyeneket?~
*Ezzel el is döntötte. Ha hazamegy, beszerez párat, nincs vita.
Már kezdené is végigfuttatni a fejében, hogy honnan, de akkor Kriyon nyom az orra alá karamellacukorkákat, aminek még jobban örül, mint a cipőknek. Az édességnek nehéz ellenállnia...*
- Persze! Köszönöm!
*Csillogó szemekkel el is vesz egyet.*
- Oh, teljesen elkényeztetnek!
*Mondja nevetve, aztán gyorsan be is kapja a cukorkát. Az elmúlt napok után nem is vágyik másra, mint egy halom csokira egy forróvízzel teli kádban ücsörögve. Kezdésnek azonban ez is bőven megteszi.
Egy férfi köszönésére kapja fel a fejét. Szája nem túl elegánsan tele cukorkával, amit gyorsan lenyel, a csizmára ráhúzza a szoknyáját. Már megszokásból jön neki, hogy mások csak tökéletes kinézettel lássák. Nem mintha ez bármit is számítana.
A férfinek bólint köszönésképp, a szekéren ágaskodó kisfiú felé pedig mosolyogva integet.*
2074. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-28 12:25:15
Üzenet elküldve: 2018-06-28 12:25:15
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba és Kriyonék//
- Ja, hát munkából van bőven, én meg akarok - * viszont van, aki nem akar, vagy nem tud dolgozni. Az úgynevezett szegények. Akkor végül is miért is kellene nekik hatalomra jutni? Mindegy, Prexi úgy véli valahol félresiklott a lázadásos elmélkedésben, amúgy sem teljesen tiszta neki, hogy ki számít gazdagnak, és ki szegénynek. De, ha lázadás van és megkérdezik tőle, biztos szegénynek fogja mondani magát. Bár lehet, hogy ez sem teljesen így működik. *
- És milyen házat fogunk építeni Troddnak? Faházat? - * kérdi, mert otthon abban laknak és úgy gondolja, hogy sokan fából készült házat akarnak maguknak, hiszen az aránylag szép is, meg igencsak praktikus hiszen bárhová fel lehet szerelni a polcokat, csak egy kalapács kell hozzá, meg néhány szög. Ja, meg természetesen fadeszka. *
- Aha, akkor végül is van fedél a feje fölött. És nem kellene az állatainak is építeni valamit? - * ha már benne vannak a munkában akár egy-két ólat is építhetnének Troddnak, elvégre az nem járja, hogy az állatok a szabadban vannak, míg a pásztor a kényelmes, meleg házában pihenget. Gondolja ezt Prexi úgy, hogy náluk odahaza pontosan így történt, mert a marháknak nem volt fedél a fejük felett.
A fiú a tündérszárnymentesítésre elszontyolodik és kissé mérges ábrázattal kezdi a füvet kezével csapkodni. * - Miért ilyen gonoszak? Ha felnövök megbüntetem a szárny tolvajokat, az biztos - * jelenleg komolyan is gondolja, de gyanítja, hogy egy-két óra, vagy nap után már el is felejti az egészet, egészen addig, amíg nem szembesül ismét az ilyen barbár dolgokkal.
Prexi nem egészen tisztán hallotta a pásztor szavait a remek tervről, mivel abban a pillanatban botlott fel megint és talált rá a botra, amelyet lendületesen emel a magasba, hogy a pásztor megcsodálhassa. Nem mellesleg engedélyt kér a megtartására. *
- Köszi, köszi - * hadarja és már két kezében is van a bot, hogy azzal csapkodja az ellene törő fenevadak sokaságát. Természetesen az állig érő fű az ellen, és azt képzeli, hogy gonosz szárny tolvajokat tanít móresre.
Egészen beleéli magát a csatába, és mivel már lassan a feje búbja sem látszik ki a fűből, így igencsak meglepődik, amikor a mellette haladó szekér megáll, és Learon hangját hallja köszönteni valakit. Felkapja a fejét, persze semmit sem lát, így a szekérhez lépked és felmászik az oldalán, hogy lássa kivel diskurál a pásztor. Előszörre csak egyetlen alakot pillant meg, nyilván akit Learon megszólított.
Félszeg intéssel köszönti a férfit, és közben motyog az orra alatt valami üdvözlésfélét. *
- Ja, hát munkából van bőven, én meg akarok - * viszont van, aki nem akar, vagy nem tud dolgozni. Az úgynevezett szegények. Akkor végül is miért is kellene nekik hatalomra jutni? Mindegy, Prexi úgy véli valahol félresiklott a lázadásos elmélkedésben, amúgy sem teljesen tiszta neki, hogy ki számít gazdagnak, és ki szegénynek. De, ha lázadás van és megkérdezik tőle, biztos szegénynek fogja mondani magát. Bár lehet, hogy ez sem teljesen így működik. *
- És milyen házat fogunk építeni Troddnak? Faházat? - * kérdi, mert otthon abban laknak és úgy gondolja, hogy sokan fából készült házat akarnak maguknak, hiszen az aránylag szép is, meg igencsak praktikus hiszen bárhová fel lehet szerelni a polcokat, csak egy kalapács kell hozzá, meg néhány szög. Ja, meg természetesen fadeszka. *
- Aha, akkor végül is van fedél a feje fölött. És nem kellene az állatainak is építeni valamit? - * ha már benne vannak a munkában akár egy-két ólat is építhetnének Troddnak, elvégre az nem járja, hogy az állatok a szabadban vannak, míg a pásztor a kényelmes, meleg házában pihenget. Gondolja ezt Prexi úgy, hogy náluk odahaza pontosan így történt, mert a marháknak nem volt fedél a fejük felett.
A fiú a tündérszárnymentesítésre elszontyolodik és kissé mérges ábrázattal kezdi a füvet kezével csapkodni. * - Miért ilyen gonoszak? Ha felnövök megbüntetem a szárny tolvajokat, az biztos - * jelenleg komolyan is gondolja, de gyanítja, hogy egy-két óra, vagy nap után már el is felejti az egészet, egészen addig, amíg nem szembesül ismét az ilyen barbár dolgokkal.
Prexi nem egészen tisztán hallotta a pásztor szavait a remek tervről, mivel abban a pillanatban botlott fel megint és talált rá a botra, amelyet lendületesen emel a magasba, hogy a pásztor megcsodálhassa. Nem mellesleg engedélyt kér a megtartására. *
- Köszi, köszi - * hadarja és már két kezében is van a bot, hogy azzal csapkodja az ellene törő fenevadak sokaságát. Természetesen az állig érő fű az ellen, és azt képzeli, hogy gonosz szárny tolvajokat tanít móresre.
Egészen beleéli magát a csatába, és mivel már lassan a feje búbja sem látszik ki a fűből, így igencsak meglepődik, amikor a mellette haladó szekér megáll, és Learon hangját hallja köszönteni valakit. Felkapja a fejét, persze semmit sem lát, így a szekérhez lépked és felmászik az oldalán, hogy lássa kivel diskurál a pásztor. Előszörre csak egyetlen alakot pillant meg, nyilván akit Learon megszólított.
Félszeg intéssel köszönti a férfit, és közben motyog az orra alatt valami üdvözlésfélét. *
2073. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-28 11:10:39
Üzenet elküldve: 2018-06-28 11:10:39
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba és Kriyonék//
-Remélem igazad lesz! *Persze nem kételkedik benne, hogy lesz jelentkező, mert azért már a városban is hallotta hírét, hogy emlegetik a pásztort, aki nagyon hamar meggazdagodott, szóval talán majd jönnek hozzá segítő kezek a pénz reményében. A szörny úgy tűnik hamar alakot ölt a gyermeki fejben, és Learon nem kételkedik, hogy hasonlót, mint ami a valóságban is volt, ugyanis nem nehéz elképzelni egy hatalmas ébenfekete kutyát, agyarokkal, ahogy éppen egy embert marcangol. Amennyi kegyetlenséget lát egy ember mire felnő, ez még bőven az értelmezhetőség határán belül van.*
-Persze, hogy tudsz! Mindig van lehetőség dolgozni, ha akar az ember! *A vályogot taposni talán Prexi is fogja tudni, mert nem egy nehéz feladat, meg amúgy is, Trodd remekül tudja kiosztani a munkákat. Jól fognak haladni, ha végre elkezdik valamikor. A következő kérdés nem lepi meg, hiszen már ő is feltette a szóban forgó pásztornak. Jó a szabadban aludni, az tény, de télen azért nem lehet mindig.*
-Most lehet, hogy a nyáj között a réten, vagy éppen a halászkunyhóban, nem messze a birtokától. Még régebben felhúztunk egy épületet ott a rév mellett, ha jól emlékszem, és ő néha bemegy oda aludni, meg gondolom karbantartani az épületet, hogy ne menjen tönkre. *Derék feladat, és a szótlan Troddnak való teljesen. Zokszó nélkül elvégez bármit, ami a közösségnek jó.* ~Remek ember ez a Trodd, mindig rájövök!~
-Le, sajnos. Hallottam mindenféle történeteket nemesekről, és alvilági alakokról, akik a tündérek szárnyának varázserőt tulajdonítanak, és találkoztam is már olyan tündérrel, akinek elvették a szárnyát, ugye. Szomorú történet, nincs mit tenni. Nem tesz ellene senki, szóval mindig lesznek ilyen alakok, akik a pénzükkel bármit megtehetnek. *Ő maga is elszontyolodik egy pillanatra, de nem akar nagyon szomorkodni, szóval inkább figyel a fiúra, hogy terelődjen a téma.*
-Remek terv ez is, és tiszteletreméltó! *Mosolyog a gyermekre, és amikor az talál egy botot és megmutatja Learonnak, a Sajt-mester mosolya még szélesebb lesz.*
-Csak nyugodtan! Aki elhagyta, talán még örül is neki, hogy megtaláltad és nem csak elkorhad! *Ahogy mennek, Learon meglát egy ismerős arcot elhaladni maguk mellett, így hamar leugrik a szekérről, hogy köszönthesse a Synmirai fél-elfet.*
-Szép napot Kriyon! Ezer éve már, hogy beszéltünk! *Int a férfi felé, és megáll előtte. Emlékszik, mintha régebben nem jöttek volna ki valami jól valami miatt, de a Sajt-mester emlékezete se tökéletes már.*
-Remélem igazad lesz! *Persze nem kételkedik benne, hogy lesz jelentkező, mert azért már a városban is hallotta hírét, hogy emlegetik a pásztort, aki nagyon hamar meggazdagodott, szóval talán majd jönnek hozzá segítő kezek a pénz reményében. A szörny úgy tűnik hamar alakot ölt a gyermeki fejben, és Learon nem kételkedik, hogy hasonlót, mint ami a valóságban is volt, ugyanis nem nehéz elképzelni egy hatalmas ébenfekete kutyát, agyarokkal, ahogy éppen egy embert marcangol. Amennyi kegyetlenséget lát egy ember mire felnő, ez még bőven az értelmezhetőség határán belül van.*
-Persze, hogy tudsz! Mindig van lehetőség dolgozni, ha akar az ember! *A vályogot taposni talán Prexi is fogja tudni, mert nem egy nehéz feladat, meg amúgy is, Trodd remekül tudja kiosztani a munkákat. Jól fognak haladni, ha végre elkezdik valamikor. A következő kérdés nem lepi meg, hiszen már ő is feltette a szóban forgó pásztornak. Jó a szabadban aludni, az tény, de télen azért nem lehet mindig.*
-Most lehet, hogy a nyáj között a réten, vagy éppen a halászkunyhóban, nem messze a birtokától. Még régebben felhúztunk egy épületet ott a rév mellett, ha jól emlékszem, és ő néha bemegy oda aludni, meg gondolom karbantartani az épületet, hogy ne menjen tönkre. *Derék feladat, és a szótlan Troddnak való teljesen. Zokszó nélkül elvégez bármit, ami a közösségnek jó.* ~Remek ember ez a Trodd, mindig rájövök!~
-Le, sajnos. Hallottam mindenféle történeteket nemesekről, és alvilági alakokról, akik a tündérek szárnyának varázserőt tulajdonítanak, és találkoztam is már olyan tündérrel, akinek elvették a szárnyát, ugye. Szomorú történet, nincs mit tenni. Nem tesz ellene senki, szóval mindig lesznek ilyen alakok, akik a pénzükkel bármit megtehetnek. *Ő maga is elszontyolodik egy pillanatra, de nem akar nagyon szomorkodni, szóval inkább figyel a fiúra, hogy terelődjen a téma.*
-Remek terv ez is, és tiszteletreméltó! *Mosolyog a gyermekre, és amikor az talál egy botot és megmutatja Learonnak, a Sajt-mester mosolya még szélesebb lesz.*
-Csak nyugodtan! Aki elhagyta, talán még örül is neki, hogy megtaláltad és nem csak elkorhad! *Ahogy mennek, Learon meglát egy ismerős arcot elhaladni maguk mellett, így hamar leugrik a szekérről, hogy köszönthesse a Synmirai fél-elfet.*
-Szép napot Kriyon! Ezer éve már, hogy beszéltünk! *Int a férfi felé, és megáll előtte. Emlékszik, mintha régebben nem jöttek volna ki valami jól valami miatt, de a Sajt-mester emlékezete se tökéletes már.*
2072. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-28 10:59:49
Üzenet elküldve: 2018-06-28 10:59:49
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira felé//
*Nairada akadékoskodására csak a vállát rángatja. Nem forgott annyit nemesi körökben, hogy tudja: a lány ezzel bizonyára csak a figyelmét akarja felkelteni, meg kelleti magát. Szegény Kriyon az ilyet észre sem veszi, és csak a gandzsasodrásra tud gondolni.*
- Holnapra ott leszünk, ha minden jól megy. *közli faarccal, bár fogalma sincs, mennyi idő alatt fognak átvergődni a Szántóföldek útjain és a Réven, majd a thargok birtokain. Ennyinek elégnek kell lennie.*
*Lapu közben annyira cukira vált, hogy Kriyonnak el kell gondolkoznia, hány lélek lakhat ebben a lányban.*
~ Hogy lepofozta Nellt. Heh. ~ *kacarászik magában, majd a szemét forgatja. Beletúr a köpenyébe, hátha akad még ott valami finomság.*
- Háh! Háhá! *égetett karamellcukor. Királyok étke.*
- Lapu! *ő maga már be is tömött kettőt, majd fogadott húgának kínálja. Közben Lapu elemózsiája is előkerül, aki az őröket kínálja, így Kriyon karamellcukorkái mellé étek és ital is kerül.*
- Kisasszony... édességet?
*Nairada akadékoskodására csak a vállát rángatja. Nem forgott annyit nemesi körökben, hogy tudja: a lány ezzel bizonyára csak a figyelmét akarja felkelteni, meg kelleti magát. Szegény Kriyon az ilyet észre sem veszi, és csak a gandzsasodrásra tud gondolni.*
- Holnapra ott leszünk, ha minden jól megy. *közli faarccal, bár fogalma sincs, mennyi idő alatt fognak átvergődni a Szántóföldek útjain és a Réven, majd a thargok birtokain. Ennyinek elégnek kell lennie.*
*Lapu közben annyira cukira vált, hogy Kriyonnak el kell gondolkoznia, hány lélek lakhat ebben a lányban.*
~ Hogy lepofozta Nellt. Heh. ~ *kacarászik magában, majd a szemét forgatja. Beletúr a köpenyébe, hátha akad még ott valami finomság.*
- Háh! Háhá! *égetett karamellcukor. Királyok étke.*
- Lapu! *ő maga már be is tömött kettőt, majd fogadott húgának kínálja. Közben Lapu elemózsiája is előkerül, aki az őröket kínálja, így Kriyon karamellcukorkái mellé étek és ital is kerül.*
- Kisasszony... édességet?
2071. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-27 16:05:46
Üzenet elküldve: 2018-06-27 16:05:46
Rang: Játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
- Jól hangzik, erre biztos vevő lesz egy pár ember, csak győzzed kiválogatni a legmegfelelőbbet - * mondja az, aki semmire sem alkalmas jószerével, mégis kapott Learontól munkát egyszeriben. Prexi igazán nem akarja kihasználni a helyzetet, de ezt azért szóvá nem tenné, hiszen be lett ígérve neki kard, tanítás, meg még akár föld is, és a világért sem szeretne erről lemondani. *
- Azta - * hüledezik megnyúlt képpel, miközben próbálja elképzelni a szörnyeteg démont, ami a pásztormágus életére tört. Szemében élénk csillanás jelzi, hogy sikerült a hibrid lényt helyrerakni a tudatában, és ő is megborzong, mert fejében hallja a csontok roppanását, ahogy a fogak belemélyedtek Learon végtagjaiba. Amúgy sem nagy képzelőerő kell csontropogáshoz, elvégre az apja párszor már ütötte meg úgy, hogy azt hitte beleszakad a bordája. Lehet meg is repedt néhány, mert egyik alkalommal hatokig nehezen vette a levegőt a fájdalom miatt. *
- Aha, őt - * válaszolja bólogatva, aztán hallgatja a másik földművessel kapcsolatos információkat. * - Az jó, akkor én is tudok segíteni házat építeni - * a házépítés lehetősége tényleg felvillanyozza, mert olyat még nem csinált, és biztos mókás lehet. Persze fárasztó is lesz nyilván, de szórakoztató is. Learon meg Trodd ugyanis biztos rengeteg kalandot éltek meg együtt, és lehet munka közben elkezdenek cseverészni, felelevenítve a régi időket. Már alig várja, hogy belekezdjenek. * - De... - * üt szöget a fejében egy apró, ám annál zavaróbb tényező. * - Akkor most hol lakik? - * szabad ég alatt? Ha pásztor, akkor végül is hozzá lehet szokva, hogy egy sátorban éjszakázik vagy ilyesmi. *
- Aha - * elvetemültségről nem éppen az apja jutott elsőre eszébe, de végső soron lehet, hogy rá is ráférne némi büntetés a gyerekverések miatt.
A táj időközben megváltozik, és egyre inkább északnak mennek, Prexi pedig kezd ismerős vidéket látni. Legalábbis úgy tűnik neki. *
- Levágják?! - * kerekedik ki a fiú szeme és sajnálattal vegyes értetlenség ül tekintetébe. Learon magyarázata nem elégíti ki, hiszen levágni egy szárnyat barbárság, ha már egyszer van nekik. * - De, hát, ez kegyetlenség! Még, ha nem is tudják annyira használni - * lehangoltan motyog, mert ilyen mértékű igazságtalanság mellett képtelen érzelem nélkül elsiklani. *
- Aha, ez mondjuk igaz - * vonja meg a vállát, és mivel úgysem tud nehezebbet mondani, így meghagyja ezt. *
- Arra megyünk? - * néz végig a fűvel benőtt pusztán és kicsit sincs ínyére behatolni a területre. *
- Nem tudom. Segítek neked a birtokon. Más tervem nincsen - * valóban nincs. Meg egyébként is ideje törleszteni a sok jó dolgot, amit Learontól kapott.
Prexi az állig érő fűből alig látszik ki, és ha beljebb hatolnak, még annyira sem fog látni, mint most, így nem csoda, hogy többször megbotlik, de egyik alkalommal a fájdalmas nyöszörgésbe diadalittas kiáltás is vegyül. *
- Ezt nézd! - * ugrik egy nagyot, hogy Learon könnyebben észrevegye. Kezében egy zsineggel ellátott fabot pihen. * - Majdnem olyan, mint amit otthon hagytam, csak kicsit viseltesebb. Szerinted megtarthatom? - * a bot, ellentétben a medállal nem sok értéket képvisel, és egyébként is a közelben nincs senki, mert akkor már bizonyára felhívta volna az illető a figyelmét magára. *
A hozzászólás írója (Prexiar Beldion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.27 16:06:39
- Jól hangzik, erre biztos vevő lesz egy pár ember, csak győzzed kiválogatni a legmegfelelőbbet - * mondja az, aki semmire sem alkalmas jószerével, mégis kapott Learontól munkát egyszeriben. Prexi igazán nem akarja kihasználni a helyzetet, de ezt azért szóvá nem tenné, hiszen be lett ígérve neki kard, tanítás, meg még akár föld is, és a világért sem szeretne erről lemondani. *
- Azta - * hüledezik megnyúlt képpel, miközben próbálja elképzelni a szörnyeteg démont, ami a pásztormágus életére tört. Szemében élénk csillanás jelzi, hogy sikerült a hibrid lényt helyrerakni a tudatában, és ő is megborzong, mert fejében hallja a csontok roppanását, ahogy a fogak belemélyedtek Learon végtagjaiba. Amúgy sem nagy képzelőerő kell csontropogáshoz, elvégre az apja párszor már ütötte meg úgy, hogy azt hitte beleszakad a bordája. Lehet meg is repedt néhány, mert egyik alkalommal hatokig nehezen vette a levegőt a fájdalom miatt. *
- Aha, őt - * válaszolja bólogatva, aztán hallgatja a másik földművessel kapcsolatos információkat. * - Az jó, akkor én is tudok segíteni házat építeni - * a házépítés lehetősége tényleg felvillanyozza, mert olyat még nem csinált, és biztos mókás lehet. Persze fárasztó is lesz nyilván, de szórakoztató is. Learon meg Trodd ugyanis biztos rengeteg kalandot éltek meg együtt, és lehet munka közben elkezdenek cseverészni, felelevenítve a régi időket. Már alig várja, hogy belekezdjenek. * - De... - * üt szöget a fejében egy apró, ám annál zavaróbb tényező. * - Akkor most hol lakik? - * szabad ég alatt? Ha pásztor, akkor végül is hozzá lehet szokva, hogy egy sátorban éjszakázik vagy ilyesmi. *
- Aha - * elvetemültségről nem éppen az apja jutott elsőre eszébe, de végső soron lehet, hogy rá is ráférne némi büntetés a gyerekverések miatt.
A táj időközben megváltozik, és egyre inkább északnak mennek, Prexi pedig kezd ismerős vidéket látni. Legalábbis úgy tűnik neki. *
- Levágják?! - * kerekedik ki a fiú szeme és sajnálattal vegyes értetlenség ül tekintetébe. Learon magyarázata nem elégíti ki, hiszen levágni egy szárnyat barbárság, ha már egyszer van nekik. * - De, hát, ez kegyetlenség! Még, ha nem is tudják annyira használni - * lehangoltan motyog, mert ilyen mértékű igazságtalanság mellett képtelen érzelem nélkül elsiklani. *
- Aha, ez mondjuk igaz - * vonja meg a vállát, és mivel úgysem tud nehezebbet mondani, így meghagyja ezt. *
- Arra megyünk? - * néz végig a fűvel benőtt pusztán és kicsit sincs ínyére behatolni a területre. *
- Nem tudom. Segítek neked a birtokon. Más tervem nincsen - * valóban nincs. Meg egyébként is ideje törleszteni a sok jó dolgot, amit Learontól kapott.
Prexi az állig érő fűből alig látszik ki, és ha beljebb hatolnak, még annyira sem fog látni, mint most, így nem csoda, hogy többször megbotlik, de egyik alkalommal a fájdalmas nyöszörgésbe diadalittas kiáltás is vegyül. *
- Ezt nézd! - * ugrik egy nagyot, hogy Learon könnyebben észrevegye. Kezében egy zsineggel ellátott fabot pihen. * - Majdnem olyan, mint amit otthon hagytam, csak kicsit viseltesebb. Szerinted megtarthatom? - * a bot, ellentétben a medállal nem sok értéket képvisel, és egyébként is a közelben nincs senki, mert akkor már bizonyára felhívta volna az illető a figyelmét magára. *
A hozzászólás írója (Prexiar Beldion) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.27 16:06:39
2070. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-27 15:17:49
Üzenet elküldve: 2018-06-27 15:17:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Úton a Mágustoronyba//
*Learon ilyen szempontból maga is gazdagnak számít a környék béliek között, hiszen saját földje van, és nem függ szinte senkitől, csak az időjárástól. A pásztormágus bele sem akar gondolni felkelések sorozatába, mert reméli, hogy egy nagy megmozdulással minden megoldható lesz.*
-Így igaz. Akit felveszek, főleg földet művelni fog majd, meg csirkékre vigyázni terveim szerint. Olyan munkát, ami túl időigényes, és nem akarjuk mi elvégezni. Neki meg a fizetésért nagyon hálás munka lesz! *Tudja a Sajt-mester, hogy mennyi ember örül a munkának és a fizetésnek, és neki meg, ha van pénze, akkor teljesen jó, ha kiszervezi a feladatot. Nem rossz munka az nem, csak a pásztor nem szereti annyira.*
-Bizony! Amivel én harcoltam az volt. Fekete, mint az éjszaka, akkora, mint egy bika, de mégis kutya formájú volt, és olyan fogakkal, mintha csak kések lettek volna. Gond nélkül kettéharapta a csontjaimat. *Borzong meg egy kicsit az emlékre, de ha így történt, hát nincs mit rejtegetni rajta.*
-Troddot? *Kérdez vissza, mert nem világos neki azonnal, de ha megerősítést kap, akkor így folytatja.*
-Kénytelenek leszünk, mert ígért nekem egy padot, ami mostanra bizonyára készen is van, én meg mondtam neki, hogy segítek felépíteni a házát, ami lassan esedékes is lesz! *Szerencsétlen pásztornak már évek óta tervezik, hogy építenek házat, de sosem jött össze, és mindig közbejött valami. Ha nem élőholtak pusztító serege, akkor valami feladat, ami fontosabb volt.*
-Igen, az ilyen elvetemült fickók képesek ilyesmire sajnos! *A halált nem érdemlik ugyan, de a szabadságot se. A Gödörben vagy szolgamunkán ellehetett volna még akár mostanáig is. Nagyot nevet az őrültség utánzásán a Sajt-mester.*
-Csak úgy egy nagyon picit. nem igazi repülés az, mert nem bírja a szárnyuk. Sokaknak meg korán le is vágják, csak megsérül nekik. Tudod, nagyon törékeny lények! *Olyanok mint a gyermekek, csak sosem erősödnek meg, ami nagyon furcsa.*
-Maradhat ez a legnehezebb, hiszen amikor meghoztad a döntést, még nem voltál tudatában, hogy nem lopás az amit teszel! *Magyarázhatják a dolgot akármeddig.*
-Aztán, ha elmentünk a Mágustoronyhoz, utána van valami terved, hogy mit csinálnál?
*Learon ilyen szempontból maga is gazdagnak számít a környék béliek között, hiszen saját földje van, és nem függ szinte senkitől, csak az időjárástól. A pásztormágus bele sem akar gondolni felkelések sorozatába, mert reméli, hogy egy nagy megmozdulással minden megoldható lesz.*
-Így igaz. Akit felveszek, főleg földet művelni fog majd, meg csirkékre vigyázni terveim szerint. Olyan munkát, ami túl időigényes, és nem akarjuk mi elvégezni. Neki meg a fizetésért nagyon hálás munka lesz! *Tudja a Sajt-mester, hogy mennyi ember örül a munkának és a fizetésnek, és neki meg, ha van pénze, akkor teljesen jó, ha kiszervezi a feladatot. Nem rossz munka az nem, csak a pásztor nem szereti annyira.*
-Bizony! Amivel én harcoltam az volt. Fekete, mint az éjszaka, akkora, mint egy bika, de mégis kutya formájú volt, és olyan fogakkal, mintha csak kések lettek volna. Gond nélkül kettéharapta a csontjaimat. *Borzong meg egy kicsit az emlékre, de ha így történt, hát nincs mit rejtegetni rajta.*
-Troddot? *Kérdez vissza, mert nem világos neki azonnal, de ha megerősítést kap, akkor így folytatja.*
-Kénytelenek leszünk, mert ígért nekem egy padot, ami mostanra bizonyára készen is van, én meg mondtam neki, hogy segítek felépíteni a házát, ami lassan esedékes is lesz! *Szerencsétlen pásztornak már évek óta tervezik, hogy építenek házat, de sosem jött össze, és mindig közbejött valami. Ha nem élőholtak pusztító serege, akkor valami feladat, ami fontosabb volt.*
-Igen, az ilyen elvetemült fickók képesek ilyesmire sajnos! *A halált nem érdemlik ugyan, de a szabadságot se. A Gödörben vagy szolgamunkán ellehetett volna még akár mostanáig is. Nagyot nevet az őrültség utánzásán a Sajt-mester.*
-Csak úgy egy nagyon picit. nem igazi repülés az, mert nem bírja a szárnyuk. Sokaknak meg korán le is vágják, csak megsérül nekik. Tudod, nagyon törékeny lények! *Olyanok mint a gyermekek, csak sosem erősödnek meg, ami nagyon furcsa.*
-Maradhat ez a legnehezebb, hiszen amikor meghoztad a döntést, még nem voltál tudatában, hogy nem lopás az amit teszel! *Magyarázhatják a dolgot akármeddig.*
-Aztán, ha elmentünk a Mágustoronyhoz, utána van valami terved, hogy mit csinálnál?
2069. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:44:26
Üzenet elküldve: 2018-06-25 19:44:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*A szer hatása nem hogy enyhülne, hanem egyre inkább arra buzdítja Nairadát, hogy levetkőzze erkölcseit ruháival együtt. Így aztán arra a kérdésre, hogy van-e kedve hozzá, csak heves bólogatás a válasz.*
- De Kriyon, szerinted tudják az őrök meg Lapu, hogy mit csinálunk?
*Kérdi tőle, közben fejét a tábor felé fordítja. Azt még ilyen bódult állapotban is tudja, hogy rajtuk kívül ezt más nem tudhatja, különben elég kellemetlen helyzet alakul ki. Emiatt viszont most nem aggódik, inkább Kryion "terve" köti le figyelmét.*
- Na mondd, mik lennének azok!
*Kíváncsian figyel, mit tud neki ajánlani a férfi. Egyik hallatán ajka kaján mosolyra húzódik, ő is vele kuncog. Volt már szerencséje megtapasztalni, és az istenekre, de élvezte! Kár, hogy aki hozzá fűződik, arra már nem annyira szívesen gondol vissza, de az mellékes. másiknál azonban homlokát ráncolva elgondolkodik.*
- Fordított? Azt hogy?
*Próbálja maga elé képzelni a dolgot, de szegénynek nem annyira pajzán a képzelete, hogy sok sikerrel járjon.
Élvezi, hogy Kriyon új világba vezeti be, egy teljesen más életérzést tár elé - vagyis inkább a narkó és az alkohol dolgozik benne, de ezt ő még nem érzi, csak azt, hogy olyan, mintha a csillagok közé repítették volna.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*A szer hatása nem hogy enyhülne, hanem egyre inkább arra buzdítja Nairadát, hogy levetkőzze erkölcseit ruháival együtt. Így aztán arra a kérdésre, hogy van-e kedve hozzá, csak heves bólogatás a válasz.*
- De Kriyon, szerinted tudják az őrök meg Lapu, hogy mit csinálunk?
*Kérdi tőle, közben fejét a tábor felé fordítja. Azt még ilyen bódult állapotban is tudja, hogy rajtuk kívül ezt más nem tudhatja, különben elég kellemetlen helyzet alakul ki. Emiatt viszont most nem aggódik, inkább Kryion "terve" köti le figyelmét.*
- Na mondd, mik lennének azok!
*Kíváncsian figyel, mit tud neki ajánlani a férfi. Egyik hallatán ajka kaján mosolyra húzódik, ő is vele kuncog. Volt már szerencséje megtapasztalni, és az istenekre, de élvezte! Kár, hogy aki hozzá fűződik, arra már nem annyira szívesen gondol vissza, de az mellékes. másiknál azonban homlokát ráncolva elgondolkodik.*
- Fordított? Azt hogy?
*Próbálja maga elé képzelni a dolgot, de szegénynek nem annyira pajzán a képzelete, hogy sok sikerrel járjon.
Élvezi, hogy Kriyon új világba vezeti be, egy teljesen más életérzést tár elé - vagyis inkább a narkó és az alkohol dolgozik benne, de ezt ő még nem érzi, csak azt, hogy olyan, mintha a csillagok közé repítették volna.*
2068. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:47:13
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:47:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 322
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Synmira felé//
*Gyakorlott lovasként pattan le a nyeregből, érkezik telitalpra, csizmásra. Milyen jó, hogy újabban nem úgy öltözködik, mint egy piperkőc tündér, így a csizmaszárba bújtatott nadrágot sem kell sajnálnia.
Nem úgy a kisasszonyt, kinek finom bőre talán nem szokta a pőre járást.
Tottyan le fenekére, rángatja le csizmáit, és Naridához sétálva a tűz mellé (milyen ügyesek ezek a néma őrök, hipp-hopp gyűjtöttek gyújtóst, élesztettek lángokat) nyújtja át a lábbeliket.*
-Kölcsönadom Synmiráig.
*Teszi a csizmácskákat a nő mellé, és trappol vissza lovához, hogy a nyereg mögül leoldja felszerelését, egyetlen pokrócát, kulacsát, és az elemózsiás hátizsákot. Talpa alatt a hideg, nyirkos, szúrós fűszálak azt az időt emlékeztetik, még otthon élt családjával. Mikor még minden egyszerű volt, mágiától, utazásoktól, bonyodalmaktól mentes. Mikor még éltek szülei, és maga nem volt több, egy közönséges kis parasztlánynál.
Még a holmijával bíbelődik könny szökik szemébe, hiányoznak azon idők, a tűzmágusra pillantva azonban nagy sóhajjal nyugszik meg. Ha mást nem is, egy fivért legalább kapott elveszett családja, élete helyébe.
Kissé szomorkás mosollyal tér vissza a táborhelyre, teríti le pokrócát távolabb a nemes hölgytől, kuporodik le, és kezdi bontogatni tarisznyáját.*
-Szívesen megosztom veletek.
*Pislog fel ártatlan, zöld tekintetével a két őrre, miközben szegényes vacsoráját halássza elő, két alma, és egy fél cipó formájában.*
-Forrásvizem is van.
*Nyújtja a kulacsot a fáradtabbnak tetsző harcos felé.*
*Gyakorlott lovasként pattan le a nyeregből, érkezik telitalpra, csizmásra. Milyen jó, hogy újabban nem úgy öltözködik, mint egy piperkőc tündér, így a csizmaszárba bújtatott nadrágot sem kell sajnálnia.
Nem úgy a kisasszonyt, kinek finom bőre talán nem szokta a pőre járást.
Tottyan le fenekére, rángatja le csizmáit, és Naridához sétálva a tűz mellé (milyen ügyesek ezek a néma őrök, hipp-hopp gyűjtöttek gyújtóst, élesztettek lángokat) nyújtja át a lábbeliket.*
-Kölcsönadom Synmiráig.
*Teszi a csizmácskákat a nő mellé, és trappol vissza lovához, hogy a nyereg mögül leoldja felszerelését, egyetlen pokrócát, kulacsát, és az elemózsiás hátizsákot. Talpa alatt a hideg, nyirkos, szúrós fűszálak azt az időt emlékeztetik, még otthon élt családjával. Mikor még minden egyszerű volt, mágiától, utazásoktól, bonyodalmaktól mentes. Mikor még éltek szülei, és maga nem volt több, egy közönséges kis parasztlánynál.
Még a holmijával bíbelődik könny szökik szemébe, hiányoznak azon idők, a tűzmágusra pillantva azonban nagy sóhajjal nyugszik meg. Ha mást nem is, egy fivért legalább kapott elveszett családja, élete helyébe.
Kissé szomorkás mosollyal tér vissza a táborhelyre, teríti le pokrócát távolabb a nemes hölgytől, kuporodik le, és kezdi bontogatni tarisznyáját.*
-Szívesen megosztom veletek.
*Pislog fel ártatlan, zöld tekintetével a két őrre, miközben szegényes vacsoráját halássza elő, két alma, és egy fél cipó formájában.*
-Forrásvizem is van.
*Nyújtja a kulacsot a fáradtabbnak tetsző harcos felé.*
2067. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-25 01:19:48
Üzenet elküldve: 2018-06-25 01:19:48
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ő, ez nem teljesen így van.
*Rázza meg a fejét, közben a hosszú, fekete hajszálai ide-oda lengnek körülötte.*
- A Kikötői erdőség őrök által védett terület, sokkal ritkábbak a fák, mint Erdőmélyén, sokkal kevesebb a ragadozó, biztonságos átkelni. Erdőmélye sűrű, eldugott hely a világ végén, rengeteg ragadozóval. Ha ugyan azon a területen több ragadozó van, nagyobb az esélye, hogy megtámad egy.
*Azért valami előnye mégis csak származik abból, hogy mágustanonc. Sokat tanul, nagyon-nagyon sokat.*
- Amit te tudsz, az is jól hangzik. Én ilyesmit nem tudok, pedig van íjam, meg minden.
*A fejével a pacira akasztott apró, tündér méretű íj és tegez felé int.*
- Sosem használtam. Egy kedves vándor készítette nekem, akivel egyszer összefutottam. Azért kaptam tőle, hogy megvédhessem magamat, de sosem használtam. Előbb tanultam meg varázsolni, az már többször segített rajtam.
*Nézi, ahogy a pónija megpróbálja elrágcsálni a hatalmas fűszálakat, és közben falkan felnevet rajta, hiszen egészen vicces látvány.*
- Ó... Kösz... Köszönöm.
*A bóktól annyira meglepődik, hogy majdnem torkán akadnak a szavak. Az arca elpirul, és picit szégyenlősen oldalra is pillant.*
- Ő, ez nem teljesen így van.
*Rázza meg a fejét, közben a hosszú, fekete hajszálai ide-oda lengnek körülötte.*
- A Kikötői erdőség őrök által védett terület, sokkal ritkábbak a fák, mint Erdőmélyén, sokkal kevesebb a ragadozó, biztonságos átkelni. Erdőmélye sűrű, eldugott hely a világ végén, rengeteg ragadozóval. Ha ugyan azon a területen több ragadozó van, nagyobb az esélye, hogy megtámad egy.
*Azért valami előnye mégis csak származik abból, hogy mágustanonc. Sokat tanul, nagyon-nagyon sokat.*
- Amit te tudsz, az is jól hangzik. Én ilyesmit nem tudok, pedig van íjam, meg minden.
*A fejével a pacira akasztott apró, tündér méretű íj és tegez felé int.*
- Sosem használtam. Egy kedves vándor készítette nekem, akivel egyszer összefutottam. Azért kaptam tőle, hogy megvédhessem magamat, de sosem használtam. Előbb tanultam meg varázsolni, az már többször segített rajtam.
*Nézi, ahogy a pónija megpróbálja elrágcsálni a hatalmas fűszálakat, és közben falkan felnevet rajta, hiszen egészen vicces látvány.*
- Ó... Kösz... Köszönöm.
*A bóktól annyira meglepődik, hogy majdnem torkán akadnak a szavak. Az arca elpirul, és picit szégyenlősen oldalra is pillant.*
2066. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:16:34
Üzenet elküldve: 2018-06-25 00:16:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Synmira felé//
*Míg Kriyonnak az jár a fejében, hogyan fogja elszórakoztatni magát az éjszaka, Nairada inkább azon gondolkodik, hogyan tovább, ha megérkeztek Synmirára. Egye kevésbé füllik a foga ahhoz, hogy visszamenjen Artheniorba. Ha valóban olyan nagy a lázadás, mint mondják, egyedül nem sokat ér, még talán két-három testőrrel sem.*
~Talán az lenne a legokosabb, ha kivárnám a végét...~
*Ami azonban kételyek között hagyja, hogy ott van Aleimord, Naty, az apja...*
~Már megint túlgondolok mindent!~
*Megrázza a fejét, majd holnap, higgadtan eldönti annak függvényében, Synmirán miket hall.
Viszont jelenleg most jobban leköti, amit itt hall.*
- Nagy Büdös Füves Puszta... *Tanult ő Lanawin összes vidékéről, betéve tudta minden nevük több ezer évre visszamenőleg, de ilyenről még nem hallott soha életében. Egy pillanatig elgondolkodva mered maga elé, aztán csak halványan elmosolyodik.*
- Hmm, érdekes!
*Ezt inkább annyiban hagyja, úgyis lényegtelen, na meg van egy olyan érzése, hogy nem véletlenül talált ki hirtelen valami mást az eredeti mondandója helyett.*
- Dehogy veszem, aztán mászkálhatok mezítláb, az pedig nem illik egy előkelő hölgynek. Habár...
~Úgysincs itt senki, és jobb, mint pofára esni.~
*Nagyot sóhajtva lekapja magáról a cipőt, úgy már könnyebben tipeg oda a tűzhöz, hogy ott leüljön egy fatönkre. Szoknyáját jó magasra emeli, nehogy menet közben beleakadjon valahova aztán kiszakadjon.*
- Innen milyen messze van Synmira? Holnap estére már jó lenne ott lenni.
*Ezt inkább szánta egy nagyon erőteljes kérésnek, mint sima kijelentésnek.*
*Míg Kriyonnak az jár a fejében, hogyan fogja elszórakoztatni magát az éjszaka, Nairada inkább azon gondolkodik, hogyan tovább, ha megérkeztek Synmirára. Egye kevésbé füllik a foga ahhoz, hogy visszamenjen Artheniorba. Ha valóban olyan nagy a lázadás, mint mondják, egyedül nem sokat ér, még talán két-három testőrrel sem.*
~Talán az lenne a legokosabb, ha kivárnám a végét...~
*Ami azonban kételyek között hagyja, hogy ott van Aleimord, Naty, az apja...*
~Már megint túlgondolok mindent!~
*Megrázza a fejét, majd holnap, higgadtan eldönti annak függvényében, Synmirán miket hall.
Viszont jelenleg most jobban leköti, amit itt hall.*
- Nagy Büdös Füves Puszta... *Tanult ő Lanawin összes vidékéről, betéve tudta minden nevük több ezer évre visszamenőleg, de ilyenről még nem hallott soha életében. Egy pillanatig elgondolkodva mered maga elé, aztán csak halványan elmosolyodik.*
- Hmm, érdekes!
*Ezt inkább annyiban hagyja, úgyis lényegtelen, na meg van egy olyan érzése, hogy nem véletlenül talált ki hirtelen valami mást az eredeti mondandója helyett.*
- Dehogy veszem, aztán mászkálhatok mezítláb, az pedig nem illik egy előkelő hölgynek. Habár...
~Úgysincs itt senki, és jobb, mint pofára esni.~
*Nagyot sóhajtva lekapja magáról a cipőt, úgy már könnyebben tipeg oda a tűzhöz, hogy ott leüljön egy fatönkre. Szoknyáját jó magasra emeli, nehogy menet közben beleakadjon valahova aztán kiszakadjon.*
- Innen milyen messze van Synmira? Holnap estére már jó lenne ott lenni.
*Ezt inkább szánta egy nagyon erőteljes kérésnek, mint sima kijelentésnek.*
2065. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-24 20:14:30
Üzenet elküldve: 2018-06-24 20:14:30
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 235
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Állítólag tényleg veszélyes, de ha tudod, hogy merre akarsz menni, és hogyan kerüld el a vadállatokat, akkor szerintem nem problémás. És igazából ugyan annyi esélyed van mindkét helyen, hogy rajtad üt valami vad. Vagy igen, vagy nem. *Vonja meg a vállát a komoly okfejtés után az elf, aki úgy érzi, hogy teljesen igaza van. Elvégre sose tanult matekot, se valószínűség számolást, neki ez olyan mint a fej vagy írás. A helyeselésre viszont ismét bólint. *
- Tényleg nagyon jó, és szeretek is ott lenni, mindenki kedves is. Tulajdonképpen ők most a családom. * Bólogat, aztán a varázslatokra terelődik a szó, mire érdeklődve hallgatja a kis tündért. *
- Ez mind olyan remekül hangzik... Én csak lőni tudok az íjammal, nyomokat olvasni, és egzotikus állatokkal keverni össze az apró pacikat. *Nevét fel a mondat végén, jelezve, hogy nem egy nyomolvasó mester. *
- Persze ezek is hasznos dolgok, de közel sem annyira lenyűgözőek mint a varázslás. Komolyan mondom, hogy lenyűgöző lány vagy. Csodálatos vagy, kívül és belül.
- Állítólag tényleg veszélyes, de ha tudod, hogy merre akarsz menni, és hogyan kerüld el a vadállatokat, akkor szerintem nem problémás. És igazából ugyan annyi esélyed van mindkét helyen, hogy rajtad üt valami vad. Vagy igen, vagy nem. *Vonja meg a vállát a komoly okfejtés után az elf, aki úgy érzi, hogy teljesen igaza van. Elvégre sose tanult matekot, se valószínűség számolást, neki ez olyan mint a fej vagy írás. A helyeselésre viszont ismét bólint. *
- Tényleg nagyon jó, és szeretek is ott lenni, mindenki kedves is. Tulajdonképpen ők most a családom. * Bólogat, aztán a varázslatokra terelődik a szó, mire érdeklődve hallgatja a kis tündért. *
- Ez mind olyan remekül hangzik... Én csak lőni tudok az íjammal, nyomokat olvasni, és egzotikus állatokkal keverni össze az apró pacikat. *Nevét fel a mondat végén, jelezve, hogy nem egy nyomolvasó mester. *
- Persze ezek is hasznos dolgok, de közel sem annyira lenyűgözőek mint a varázslás. Komolyan mondom, hogy lenyűgöző lány vagy. Csodálatos vagy, kívül és belül.
2064. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-24 18:28:50
Üzenet elküldve: 2018-06-24 18:28:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Egyre éledező érdeklődéssel heverészik, és mivel az egész produkciójuk lement úgy negyed óra alatt - fürdés nélkül, mert hát arra nincs mód - ezért a hajnal még igen messze van.*
~ A fejem viszont cefetül fog fájni. ~ *meg Nairadáé is, ez tuti. Mivel azonban a hajnal még messze van, számos dolgot tudnak még csinálni.*
- Csak ha kedved van! *persze erre fogadna, mert bár úriember nem fogad olyanra, amiben biztos, Kriyon nagyon nem úriember, se úrifélelf; Nairada felcsillanó szemeiből, pajzán mosolyából pedig arra következtet, hogy egy igazi vadmacska ébredt meg itt a Füves Pusztán.*
~ Jól el lehettél nyomva, cica. ~ *kicsit elgondolkodik, már amennyire az ő állapotában így lehet nevezni azt a kép- és érzethalmazt, ami különböző kéjenc és perverz ötletek kivonataiból áll össze, majd lemosolyog a lányra.*
- Hát lenne pár ötletem! *majd kissé ráfordulva Nairada fülére halk, suttogó hangon magyarázza, mire is gondol, és csak helyenként nevetgél hozzá. Aztán hátrább húzódik, hogy lássa a hatást. Annyi bizonyos, hogy ilyen ötleteket otthon, egy istenekfélő nemesi házban, úriember és elfek között tuti nem halott még.*
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Egyre éledező érdeklődéssel heverészik, és mivel az egész produkciójuk lement úgy negyed óra alatt - fürdés nélkül, mert hát arra nincs mód - ezért a hajnal még igen messze van.*
~ A fejem viszont cefetül fog fájni. ~ *meg Nairadáé is, ez tuti. Mivel azonban a hajnal még messze van, számos dolgot tudnak még csinálni.*
- Csak ha kedved van! *persze erre fogadna, mert bár úriember nem fogad olyanra, amiben biztos, Kriyon nagyon nem úriember, se úrifélelf; Nairada felcsillanó szemeiből, pajzán mosolyából pedig arra következtet, hogy egy igazi vadmacska ébredt meg itt a Füves Pusztán.*
~ Jól el lehettél nyomva, cica. ~ *kicsit elgondolkodik, már amennyire az ő állapotában így lehet nevezni azt a kép- és érzethalmazt, ami különböző kéjenc és perverz ötletek kivonataiból áll össze, majd lemosolyog a lányra.*
- Hát lenne pár ötletem! *majd kissé ráfordulva Nairada fülére halk, suttogó hangon magyarázza, mire is gondol, és csak helyenként nevetgél hozzá. Aztán hátrább húzódik, hogy lássa a hatást. Annyi bizonyos, hogy ilyen ötleteket otthon, egy istenekfélő nemesi házban, úriember és elfek között tuti nem halott még.*
2063. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:16:24
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:16:24
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
* A füves puszta már csak egy fokkal jobb, mint az ingovány. De hát ezen is át kell valahogy esni. Unalmas, de egyben biztonságosnak tűnő vidék.
A távolban szarvasbőgés hangjai hallatszanak, neki pedig az jut az eszébe, hogy egy kicsit is értelmes ordas inkább oda megy majd, mint hogy az ő környékén keressen vacsorát. Hősnőnk nem igazán az a konyhatündér.
Már-már unatkozna, ha nem bóklászott volna eleget és várná már lassan, hogy valaki rátalál. Úgy értve olyan valaki vagy valami, amivel a védtelen utazó nem szeret találkozni.
Ám a távolban egy falucska körvonalai derengnek. Infralátása mintha a tűzhelyek meleget adó lángjaiból fölfelé gomolygó füstöt pillantanának meg.
Ahol élnek, ott az már jó lesz. Megtelik a szíve reménységgel, hogy szarva közt a tőgyét eltalálta és pont az a bizonyos kis község van előtte, ahová elindult.*
A távolban szarvasbőgés hangjai hallatszanak, neki pedig az jut az eszébe, hogy egy kicsit is értelmes ordas inkább oda megy majd, mint hogy az ő környékén keressen vacsorát. Hősnőnk nem igazán az a konyhatündér.
Már-már unatkozna, ha nem bóklászott volna eleget és várná már lassan, hogy valaki rátalál. Úgy értve olyan valaki vagy valami, amivel a védtelen utazó nem szeret találkozni.
Ám a távolban egy falucska körvonalai derengnek. Infralátása mintha a tűzhelyek meleget adó lángjaiból fölfelé gomolygó füstöt pillantanának meg.
Ahol élnek, ott az már jó lesz. Megtelik a szíve reménységgel, hogy szarva közt a tőgyét eltalálta és pont az a bizonyos kis község van előtte, ahová elindult.*
2062. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-24 13:06:26
Üzenet elküldve: 2018-06-24 13:06:26
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Kezd lenyugodni, lélegzete is lassan újra a normális lesz. Szemét lehunyva pihen Kriyon vállára hajtva fejét úgy, mintha csak Aleimorddal lenne otthon romantikázás után.*
- Na? Mondod vagy sem?
*Hangja rekedtes, mégis lágy, mintha apró csengők csilingelnének.
A nyári éj ellenére hűvös szellő fújdogál a pusztán, amit hiányos öltözettel most már Nai is megérez így, hogy nem fűtik belülről a heves érzelmek és indulatok. Egészen közel húzódik Kriyonhoz, hogy szinte egy hajszál sem férne be kettejük közé, karjába csimpaszkodik, egyik lábát pedig az övé köré fonja. Az már nem jut eszébe, hogy esetleg fel is öltözhetne, még csak meg sem fordul a fejében. Ha így látná őket valaki most, jogosan gondolhatná, hogy egy szerelmes pár választotta a folyópartot tökéletes helyszínnek az együttléthez. Még talán Nairada is elhiszi egy kicsit, hogy ez igaz, elvégre mennyivel egyszerűbb így az élet, mint hogy olyat szeret, aki más ujjára húzott gyűrűt az oltár előtt. Persze ez csak egy saját magának kelltett illúzió, de jelen pillanatban borzasztóan jól esik neki.*
- Hm? Még egy?
*Egyből felélénkül, már nem is érzi a fáradtságot, ami kezdte elnyomni. Fejét kicsit megemeli, hogy Kriyonra tudjon nézni, ajkai pedig mosolyra húzódnak.*
- Háát... Tudsz még újat mutatni?
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Kezd lenyugodni, lélegzete is lassan újra a normális lesz. Szemét lehunyva pihen Kriyon vállára hajtva fejét úgy, mintha csak Aleimorddal lenne otthon romantikázás után.*
- Na? Mondod vagy sem?
*Hangja rekedtes, mégis lágy, mintha apró csengők csilingelnének.
A nyári éj ellenére hűvös szellő fújdogál a pusztán, amit hiányos öltözettel most már Nai is megérez így, hogy nem fűtik belülről a heves érzelmek és indulatok. Egészen közel húzódik Kriyonhoz, hogy szinte egy hajszál sem férne be kettejük közé, karjába csimpaszkodik, egyik lábát pedig az övé köré fonja. Az már nem jut eszébe, hogy esetleg fel is öltözhetne, még csak meg sem fordul a fejében. Ha így látná őket valaki most, jogosan gondolhatná, hogy egy szerelmes pár választotta a folyópartot tökéletes helyszínnek az együttléthez. Még talán Nairada is elhiszi egy kicsit, hogy ez igaz, elvégre mennyivel egyszerűbb így az élet, mint hogy olyat szeret, aki más ujjára húzott gyűrűt az oltár előtt. Persze ez csak egy saját magának kelltett illúzió, de jelen pillanatban borzasztóan jól esik neki.*
- Hm? Még egy?
*Egyből felélénkül, már nem is érzi a fáradtságot, ami kezdte elnyomni. Fejét kicsit megemeli, hogy Kriyonra tudjon nézni, ajkai pedig mosolyra húzódnak.*
- Háát... Tudsz még újat mutatni?
2061. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2018-06-24 11:55:45
Üzenet elküldve: 2018-06-24 11:55:45
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Fogalma sincs, hogy igazából mit érez, vagy hogy mi a fene is van. Ez persze gyakori, ha az ember vagy a félelf rápiál a füstölésre, aztán pedig letolja élete témáját egy gyönyörű istennővel, de Kriyonnak eddig még nem volt ilyen együttállása. Külön-külön is csak az első tételek.*
- Öhm... Én... *mit mondhatna? Hogy boldog, kielégült, repül és még mindig kanos? Ezek a homlokára és egyéb testtájaira vannak írva. Ahogy Nairada hozzábújik, mély, reszkető sóhaj hagyja el sokat szenvedett tüdejét.*
~ Teljesen megvadít. Kell... ~ *mint vak ló a szakadékba, ahogy mondani szokás. Csendesen fekszenek, majd Nairada visszakérdez, és Kriyon képtelen válaszolni egy ideig. Kissé lepillant a lányra - mire nem jók a békaszemek - majd megremeg a szája. Keres valamit, bármit, egy jelet, egy délibábot... Végül azonban csak elmosolyodik és megrázza a fejét.*
- Semmi... Mmm... Még egy kört?
//A hozzászólás 16+os jeleneteket tartalmaz//
*Fogalma sincs, hogy igazából mit érez, vagy hogy mi a fene is van. Ez persze gyakori, ha az ember vagy a félelf rápiál a füstölésre, aztán pedig letolja élete témáját egy gyönyörű istennővel, de Kriyonnak eddig még nem volt ilyen együttállása. Külön-külön is csak az első tételek.*
- Öhm... Én... *mit mondhatna? Hogy boldog, kielégült, repül és még mindig kanos? Ezek a homlokára és egyéb testtájaira vannak írva. Ahogy Nairada hozzábújik, mély, reszkető sóhaj hagyja el sokat szenvedett tüdejét.*
~ Teljesen megvadít. Kell... ~ *mint vak ló a szakadékba, ahogy mondani szokás. Csendesen fekszenek, majd Nairada visszakérdez, és Kriyon képtelen válaszolni egy ideig. Kissé lepillant a lányra - mire nem jók a békaszemek - majd megremeg a szája. Keres valamit, bármit, egy jelet, egy délibábot... Végül azonban csak elmosolyodik és megrázza a fejét.*
- Semmi... Mmm... Még egy kört?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2949-2968