//Lisast Naida és Las Hagger részére//
Bizony, én is itt. Mondtam, hogy nekem is végem, ha kiderül, mire készülünk, nem? A törvény az törvény, akárkinek a lánya a bűnös.
*Végighallgatja Las eszmefuttatását, és az eddiginél is keserűbben válaszol.*
A hatalommániás jó szó Yagra, az őrült viszont nem. Azok ti vagytok, ha csak utaltatok is a jelenlétében arra, hogy elhagyni készülünk a várost. Yag okos, rafinált, mindenkit pillanatok alatt kiismer, kivéve azokat, akik kezdettől fogva elég okosak ahhoz, hogy ne bízzanak benne, és mindennél jobban vágyik a hatalomra. Ha a halálommal azt akarja elérni, hogy a fia legyen a trónörökös, rajtam kívül még öt jelöltet kell megölnie, hogy a fia kerüljön az első helyre, azt pedig nehéz lenne álcáznia. Sokkal jobban jár, ha... *megtorpan, és végiggondolja, ami eszébe jutott.* Sokkal jobban jár, ha egy alkuval arra kényszeríti apámat, hogy hozzáadjon ahhoz az undormány fiához. Igen, ez éppen lehet *ezt már inkább csak magának mondja, miközben csendben továbbfűzi a gondolatot.
A nélkül telik el a nap, hogy bárki feléjük nézne. Elcsendesedik az a néhány fogoly is, akik a többi cellában raboskodnak, a folyosó végéről, az őrök felől sem hallatszik a korábbi beszélgetés. Valamikor Rila is elalszik, már akkor sem válaszol, ha szólítják.
Nemsokára motoszkálás hallatszik az őrök felől, és csendes léptek közelednek, olyan csendesek, hogy aligha lehetne hallani őket, ha nem lenne tökéletes a csönd. A jövevény megáll Las cellája előtt, kezét a zárra teszi, az pedig halványan felvillanó fény kíséretében kattan, és már nyílik is a rácsos ajtó. A köpenybe burkolózó alak megismétli ugyanezt Lisast és Rila cellájánál is.*
Nyomás *suttogja*, az álombűbáj nem tart örökké.
*Alvó őrök és foglyok között jutnak ki a börtönből, majd a köpenyes a városkapu őreit is elaltatja.*
Keresd meg Keramot, aztán gyere vissza *súgja Rilának.* Addig én elrendezem itt a dolgokat.
*Rila bólint, megszorítja segítőjük kezét, és kisiet a városkapun, közben intve foglyainak, hogy kövessék. Úgy fél mérfölddel később szólal meg először, akkor is nagyon halkan.*
Ha bementek a következő járatba jobbra, megtaláljátok a fegyvereiteket, némi élelmet, egy pár fáklyát és egy térképet, ami segít kijutni innen. Nekem majd az ellenkező irányba kell mennem, valójában nem hiszem, hogy Keram a felszínre ment volna, mindig is rosszul bírta a fényt... aztán csak óvatosan. Soha nem tudhatjátok idelent, miféle csúfságba botlotok.