Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 24 (461. - 480. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2949-2968
480. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-12-02 17:12:14
Üzenet elküldve: 2013-12-02 17:12:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida, Las Hagger//
*Merel egyre izgatottabban várja, mi sül ki ebből a kalandból. Biztos jó, mert egyre inkább látszik, ez is egy mese, de nem is akármilyen, ez olyan, ami meg is történik. Egy hölgyeményt mennek mostmár megmenteni, aki a hallottak alapján talán még hercegnőnek is mondható.
Lisast dícséretére csak büszkén vigyorog. Majd az elhangzó szavakra kihalássza a zsebéből a szóban forgó fenevadat, aki épp megkönnyebbülten lóg most, hogy kifele tartanak a tömlöcből.*
-Ugyan, azt csak vicceltem.
Szuttyompötty nem harapna meg senkit. Vagy tán úgy néz ez ki, mint aki elég józan ahoz, hogy harapni is tudjon? De most tényleg.
*A patkány nem ellenkezik a simogatás ellen, most hogy nincs épp oka menekülni, csak hever a lányka tenyerén, valószínúleg próbálva kiheverni más- vagy mégtöbbed-, akárhanyadnaposságát.*
*Merel egyre izgatottabban várja, mi sül ki ebből a kalandból. Biztos jó, mert egyre inkább látszik, ez is egy mese, de nem is akármilyen, ez olyan, ami meg is történik. Egy hölgyeményt mennek mostmár megmenteni, aki a hallottak alapján talán még hercegnőnek is mondható.
Lisast dícséretére csak büszkén vigyorog. Majd az elhangzó szavakra kihalássza a zsebéből a szóban forgó fenevadat, aki épp megkönnyebbülten lóg most, hogy kifele tartanak a tömlöcből.*
-Ugyan, azt csak vicceltem.
Szuttyompötty nem harapna meg senkit. Vagy tán úgy néz ez ki, mint aki elég józan ahoz, hogy harapni is tudjon? De most tényleg.
*A patkány nem ellenkezik a simogatás ellen, most hogy nincs épp oka menekülni, csak hever a lányka tenyerén, valószínúleg próbálva kiheverni más- vagy mégtöbbed-, akárhanyadnaposságát.*
479. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-28 19:06:07
Üzenet elküldve: 2013-11-28 19:06:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Las Hagger, Merel Fen//
*Lisast, amikor látja, hogy Merel mennyire izgatott és, hogy csöppet sem aggasztja a történtek, elmosolyodik és kicsit megnyugszik, hogy a kislányt nem rémisztik el a látottak.*
-Nem vagy semmi. *Mosolyog elismerően a kisemberre.* Én bizony féltem volna ennyi idősen. Bátor vagy, kicsi lány.
*Meglepő módon Yaran anélkül bevallja Rila tartózkodási helyét, hogy bármi erőszakhoz kelljen folyamodni. Pedig egészen idáig nem úgy tűnt, hogy egykönnyen kiszedik belőle. "Fél." Állapítja meg a lány. Látta a megrémült arcát, amikor a férfi megtudta, hogy idehozzák. "Nem akarta, hogy vallatásra kerüljön sor, ismeri a pap erejét, és így inkább bevallotta. De mindenesetre egész jól leplezi félelmét...vagy csak ilyen hamar meggondolta volna magát?" Bárhogyan is van, a lényeg, hogy most már tudják, merre induljanak. Igaz, Lisastnak fogalma sincs, mivel nem volt ismerős számára a hely, amiről a fogoly beszélt, így hát a lentiekre hagyatkozik, és követi őket.
Újabb nyugtalanság fogja el az említett őrök miatt. Tudja, hogy mind a három férfi jól harcol, mindegyiknek van sütnivalója, de ezt már saját magáról nem mondhatja el. "Remélem Merel nem akarja majd a patkányával megfélemlíteni az őröket, hanem távol marad tőlük."*
-Azt hiszem, ezek az őrök keményebb diók lesznek mint amilyen Yaran lebénulva volt. Nem biztos, hogy tetszeni fog nekik, ha a kis rágcsálódat rájuk uszítod. Még a végén szegénynek baja esik. *Figyelmezteti a kislányt, majd megsimogatja a patkány fejét, ha az nem bújik el.*
*Lisast, amikor látja, hogy Merel mennyire izgatott és, hogy csöppet sem aggasztja a történtek, elmosolyodik és kicsit megnyugszik, hogy a kislányt nem rémisztik el a látottak.*
-Nem vagy semmi. *Mosolyog elismerően a kisemberre.* Én bizony féltem volna ennyi idősen. Bátor vagy, kicsi lány.
*Meglepő módon Yaran anélkül bevallja Rila tartózkodási helyét, hogy bármi erőszakhoz kelljen folyamodni. Pedig egészen idáig nem úgy tűnt, hogy egykönnyen kiszedik belőle. "Fél." Állapítja meg a lány. Látta a megrémült arcát, amikor a férfi megtudta, hogy idehozzák. "Nem akarta, hogy vallatásra kerüljön sor, ismeri a pap erejét, és így inkább bevallotta. De mindenesetre egész jól leplezi félelmét...vagy csak ilyen hamar meggondolta volna magát?" Bárhogyan is van, a lényeg, hogy most már tudják, merre induljanak. Igaz, Lisastnak fogalma sincs, mivel nem volt ismerős számára a hely, amiről a fogoly beszélt, így hát a lentiekre hagyatkozik, és követi őket.
Újabb nyugtalanság fogja el az említett őrök miatt. Tudja, hogy mind a három férfi jól harcol, mindegyiknek van sütnivalója, de ezt már saját magáról nem mondhatja el. "Remélem Merel nem akarja majd a patkányával megfélemlíteni az őröket, hanem távol marad tőlük."*
-Azt hiszem, ezek az őrök keményebb diók lesznek mint amilyen Yaran lebénulva volt. Nem biztos, hogy tetszeni fog nekik, ha a kis rágcsálódat rájuk uszítod. Még a végén szegénynek baja esik. *Figyelmezteti a kislányt, majd megsimogatja a patkány fejét, ha az nem bújik el.*
478. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-24 14:14:58
Üzenet elküldve: 2013-11-24 14:14:58
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*Persze Las csak igyekszik fenyegetőnek tűnni, valójában egyáltalán nem áll szándékában bántalmazni a foglyot, főleg ha azt is megmondja enélkül, hogy merre keressék Rilát. Némi szócséplés után pedig ez valóban meg is történik, legalábbis felvázol egy útvonalat. Mindez Lasnak nem jelent sokat, hiszen a benne szereplő dolgokat most hallja életében először, ugyanakkor Keramon úgy látszik, érti hogy miről van szó.*
- Jól van, akkor először megmentjük Rilát, aztán jön csak Yag. Ha pedig neki vége, akkor a forradalma is vérbe lesz fojtva *mondja Las szándékosan úgy, hogy Yaran is jól hallhassa. Főleg azért, hogy érzékeltesse, mennyire nem érdekli a sok őr, amelyekkel nem bírnak el. Ami azt illeti, valójában aggdalommal tölti el ez a dolog, viszont ebből kifelé nem kell látsszon semmi. Miután a pap int, hogy hagyják el a helyet, Las engedelmeskedik, és szépen lassan kisétál. Figyeli, amint a pap több lehetőségre felkészülve is bezárja az ajtót, még mágiát is alkalmaz, nyilván nem akar semmit a véletlenre bízni. Amikor pedig végre kiejti a szavakat, amelyek az indulást vetítik előre, Las kinyújtóztatja fáradt tagjait, majd követni kezdi a papot, amerre vezeti őket.*
- Helyes, keressük meg, mentsük meg, aztán számoljunk Yaggal is *mondja, miközben elhagyják a templomot. Kilépve újból megpillantja a nő testét, remélhetőleg el fogják majd tüntetni, bár nem tudja, milyen szabályok vonatkoznak az ilyesmikre.*
*Persze Las csak igyekszik fenyegetőnek tűnni, valójában egyáltalán nem áll szándékában bántalmazni a foglyot, főleg ha azt is megmondja enélkül, hogy merre keressék Rilát. Némi szócséplés után pedig ez valóban meg is történik, legalábbis felvázol egy útvonalat. Mindez Lasnak nem jelent sokat, hiszen a benne szereplő dolgokat most hallja életében először, ugyanakkor Keramon úgy látszik, érti hogy miről van szó.*
- Jól van, akkor először megmentjük Rilát, aztán jön csak Yag. Ha pedig neki vége, akkor a forradalma is vérbe lesz fojtva *mondja Las szándékosan úgy, hogy Yaran is jól hallhassa. Főleg azért, hogy érzékeltesse, mennyire nem érdekli a sok őr, amelyekkel nem bírnak el. Ami azt illeti, valójában aggdalommal tölti el ez a dolog, viszont ebből kifelé nem kell látsszon semmi. Miután a pap int, hogy hagyják el a helyet, Las engedelmeskedik, és szépen lassan kisétál. Figyeli, amint a pap több lehetőségre felkészülve is bezárja az ajtót, még mágiát is alkalmaz, nyilván nem akar semmit a véletlenre bízni. Amikor pedig végre kiejti a szavakat, amelyek az indulást vetítik előre, Las kinyújtóztatja fáradt tagjait, majd követni kezdi a papot, amerre vezeti őket.*
- Helyes, keressük meg, mentsük meg, aztán számoljunk Yaggal is *mondja, miközben elhagyják a templomot. Kilépve újból megpillantja a nő testét, remélhetőleg el fogják majd tüntetni, bár nem tudja, milyen szabályok vonatkoznak az ilyesmikre.*
477. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-19 22:37:23
Üzenet elküldve: 2013-11-19 22:37:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Merel Fen, Lisast Naida, Las Hagger//
*A pap helyeslően bólogat Las szavaira.*
Nem kenyerem az erőszak, de nekem sem áll szándékomban tétlenül kivárni, mi történik a várossal és persze Rilával *ezt mintha egyszerre mondaná fenyegetésképp a fogolynak és megnyugtatásképp Keramnak.* Úgyhogy jobban tennéd, ha elmesélnéd nekünk, hol tartjátok Rilát.
Komolyan ez érdekel a legjobban az egészből? *nevet Yaran.* Dúl a háború, és téged csak a kis barátod menyasszonya érdekel. Habár a vezér lánya is... de tudjátok, mit? Legyen egy jó napotok, ha már az a némber kifecsegte, hogy nálunk van a hölgyemény, azt is elmondom, hol. Úgysem bírtok el annyi őrrel.
*Ez után leír egy útvonalat, ami a felszínieknek aligha jelent bármit, a pap és Keram arca azonban figyelmet tükröz, mindketten igyekeznek megjegyezni minden részletet.
Ha a fentieknek nincs több mondanivalója, a pap mindenkit kitessékel a kamrából, és bezárja az ajtót, először a kulccsal, aztán egy mágikus pecséttel is.*
Már értem, miért nem hagytátok otthon a kis hölgyet *mosolyodik el a pap most, hogy Yaran már nem hallhatja őket.* Gyerünk, keressük meg Rilát.
*Ezzel újra kivezeti őket a templomból, a járat felé, amit Las nemrég Holdfényráccsal zárt le.*
*A pap helyeslően bólogat Las szavaira.*
Nem kenyerem az erőszak, de nekem sem áll szándékomban tétlenül kivárni, mi történik a várossal és persze Rilával *ezt mintha egyszerre mondaná fenyegetésképp a fogolynak és megnyugtatásképp Keramnak.* Úgyhogy jobban tennéd, ha elmesélnéd nekünk, hol tartjátok Rilát.
Komolyan ez érdekel a legjobban az egészből? *nevet Yaran.* Dúl a háború, és téged csak a kis barátod menyasszonya érdekel. Habár a vezér lánya is... de tudjátok, mit? Legyen egy jó napotok, ha már az a némber kifecsegte, hogy nálunk van a hölgyemény, azt is elmondom, hol. Úgysem bírtok el annyi őrrel.
*Ez után leír egy útvonalat, ami a felszínieknek aligha jelent bármit, a pap és Keram arca azonban figyelmet tükröz, mindketten igyekeznek megjegyezni minden részletet.
Ha a fentieknek nincs több mondanivalója, a pap mindenkit kitessékel a kamrából, és bezárja az ajtót, először a kulccsal, aztán egy mágikus pecséttel is.*
Már értem, miért nem hagytátok otthon a kis hölgyet *mosolyodik el a pap most, hogy Yaran már nem hallhatja őket.* Gyerünk, keressük meg Rilát.
*Ezzel újra kivezeti őket a templomból, a járat felé, amit Las nemrég Holdfényráccsal zárt le.*
476. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-18 22:44:59
Üzenet elküldve: 2013-11-18 22:44:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida, Las Hagger//
*Merel csak ámulva nézi a pap varázslatait, ahogy megkötözi a sötételfet olyan semmivel, ami hirtelen kötéllé alakult, de még annál is jobban csodálja azt, ahogy lebegtetve szállítja, be a templomba, és beljebb. Ahogy a folyosóra lépnek, Merel zsebe elkezd a kis, kifele vezető ajtó felé húzni, bár nem sok eredménnyel, a mélyén lapuló - illetve most nem lapuló, inkább menekülni akaró - patkány szándékaitól függetlenül viszi befelé a lány lépte.*
-Persze.- *Pislog a lány Lisastra, nem érti, mi gond kéne legyen.* -Miért félnék? Ez a legizgibb napom.- *Ezt már derült, izgatott vigyorával jelenti ki, aminek egy réten lenne talán helye, a barátaival játszva, mintsem egy kínzókamragyanús hely mélyén, de úgy tűnik, ez nem zavarja. Ha Lisast nem kérdez tőle többet, az elhangzókra figyel, bár azok neki nem mondanak túl sokat. Annyit megért, hogy a gyilkos bácsi itt a rossz főnök fia, meg hogy miatta van itt a felfordulás. Vagy ilyesmi. De hiányos a lányka háttérismerete, így csak zavarosan áll össze a kép még.*
*Merel csak ámulva nézi a pap varázslatait, ahogy megkötözi a sötételfet olyan semmivel, ami hirtelen kötéllé alakult, de még annál is jobban csodálja azt, ahogy lebegtetve szállítja, be a templomba, és beljebb. Ahogy a folyosóra lépnek, Merel zsebe elkezd a kis, kifele vezető ajtó felé húzni, bár nem sok eredménnyel, a mélyén lapuló - illetve most nem lapuló, inkább menekülni akaró - patkány szándékaitól függetlenül viszi befelé a lány lépte.*
-Persze.- *Pislog a lány Lisastra, nem érti, mi gond kéne legyen.* -Miért félnék? Ez a legizgibb napom.- *Ezt már derült, izgatott vigyorával jelenti ki, aminek egy réten lenne talán helye, a barátaival játszva, mintsem egy kínzókamragyanús hely mélyén, de úgy tűnik, ez nem zavarja. Ha Lisast nem kérdez tőle többet, az elhangzókra figyel, bár azok neki nem mondanak túl sokat. Annyit megért, hogy a gyilkos bácsi itt a rossz főnök fia, meg hogy miatta van itt a felfordulás. Vagy ilyesmi. De hiányos a lányka háttérismerete, így csak zavarosan áll össze a kép még.*
475. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-18 18:26:23
Üzenet elküldve: 2013-11-18 18:26:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Las Hagger, Merel Fen//
*Lisast egy kicsit megkönnyebbül, amikor végre sikerül elfogniuk a férfit. Bár itt még korán sincsen vége. A lány meglepődik, amikor a pap közli, hogy a férfi nem más, mint Yag fia.
A fél-elf csendben halad a többiek mellett a templom felé. Hamarosan egy sötét, komor szoba előtt találják magukat. Lisastot a hideg is kirázza a hely látványától, Yaran vigyoráról már nem is beszélve. "Őrült ez az alak. Most meg min vigyorog?" Gondolja felháborodva. A férfi hátborzongató látványt nyújt, ahogy vigyorogva gubbaszt a sötétségben. Lisast a homlokát ráncolja, majd elkapja róla a tekintetét, és inkább Merelt nézi, hogy minden rendbe van e vele. Nem e ijesztette meg őt is a látvány.
Shael, aki eddig csendben figyelt a lány mellett, valószínű megérezte a körülötte lévő feszültséget, mert mély, fenyegető morgásba kezd, Lisast azonban hamar, egy kézmozdulattal elcsitítja.
A fél-elf Las szavaira megborzong, amikor az a fogoly testi épségével kapcsolatban tesz megjegyzést. A lány sose volt híve a vérontásnak, de ha muszáj volt meg tudta tenni. Viszont, hogy valakit úgy bántana, hogy közben nem ölné meg, arra nem lenne képes. Még ha az illető meg is érdemelné, akkor sem. A kínzás nem az ő asztala, így ha Las, vagy valamelyik másik úgy dönt, hogy megleckézteti Yarant, ő inkább arrébb megy, hogy ne láthassa az eseményeket.*
-Minden rendben? *Kérdezi halkan a kislánytól. Közben egy mosolyt is megejt, hogy leplezze érzéseit.* Úgy értem, nem félsz, vagy ilyesmi? Bár azt hiszem, te jóval bátrabb vagy, mint amilyen én voltam ennyi idősen. *Teszi hozzá, majd rárakja Merel vállára a kezét, és tovább figyeli az eseményeket.*
*Lisast egy kicsit megkönnyebbül, amikor végre sikerül elfogniuk a férfit. Bár itt még korán sincsen vége. A lány meglepődik, amikor a pap közli, hogy a férfi nem más, mint Yag fia.
A fél-elf csendben halad a többiek mellett a templom felé. Hamarosan egy sötét, komor szoba előtt találják magukat. Lisastot a hideg is kirázza a hely látványától, Yaran vigyoráról már nem is beszélve. "Őrült ez az alak. Most meg min vigyorog?" Gondolja felháborodva. A férfi hátborzongató látványt nyújt, ahogy vigyorogva gubbaszt a sötétségben. Lisast a homlokát ráncolja, majd elkapja róla a tekintetét, és inkább Merelt nézi, hogy minden rendbe van e vele. Nem e ijesztette meg őt is a látvány.
Shael, aki eddig csendben figyelt a lány mellett, valószínű megérezte a körülötte lévő feszültséget, mert mély, fenyegető morgásba kezd, Lisast azonban hamar, egy kézmozdulattal elcsitítja.
A fél-elf Las szavaira megborzong, amikor az a fogoly testi épségével kapcsolatban tesz megjegyzést. A lány sose volt híve a vérontásnak, de ha muszáj volt meg tudta tenni. Viszont, hogy valakit úgy bántana, hogy közben nem ölné meg, arra nem lenne képes. Még ha az illető meg is érdemelné, akkor sem. A kínzás nem az ő asztala, így ha Las, vagy valamelyik másik úgy dönt, hogy megleckézteti Yarant, ő inkább arrébb megy, hogy ne láthassa az eseményeket.*
-Minden rendben? *Kérdezi halkan a kislánytól. Közben egy mosolyt is megejt, hogy leplezze érzéseit.* Úgy értem, nem félsz, vagy ilyesmi? Bár azt hiszem, te jóval bátrabb vagy, mint amilyen én voltam ennyi idősen. *Teszi hozzá, majd rárakja Merel vállára a kezét, és tovább figyeli az eseményeket.*
474. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-17 08:47:48
Üzenet elküldve: 2013-11-17 08:47:48
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*Hát nem éppen úgy, ahogy Las eredetileg eltervezte, de hosszas küszködés, és néhány varázslat után sikerül ezt a Yarant végleg elkapni, így tud felelni Lisastnak.*
- Nos, igaz ami igaz, semmi ilyesmiről nincs szó. Viszont reménykedtem benne, hogy a gyilkos majd bedől neki... Nem sikerült, viszont így is megvan *jegyzi meg végül, miközben a pap a levegőbe emeli Yarant. Elég magas szintű levegőmágiára vall ez a trükk, azonban ezen nem igazán gondolkodik el, helyette azon, ami elhangzik. Hogy Yag fia? Hát persze, hallott már róla, de hányszor? Nagyjából mondhatják, hogy minden emiatt a kölyök miatt van, hiszen Yag betegesen igyekezett általa uralomra jutni. Ezért próbálta Keramot is megöletni a Gorgerával, melynek kis híján ők maguk is áldozatul estek. Ezt Las azóta sem bocsájtotta meg neki, nem csak a gyilkossági kísérletet, hanem a tényt, hogy ártatlan teremtményt akart felelőssé tenni önmaga helyett. Sok sötételf halt meg így is azon a napon, hiszen a mélységi teremtmény tucatnyi katonán csörtetett át kifelé. És ezek az életek mind-mind Yag miatt vesztek oda, nem is beszélve azokkal, akik ebben az ostoba polgárháborúban halnak meg. Bezárólag a sötételf nővel, akinek átvágták a torkát a kútnál. Azonban miután beértek a kis szobába, Yaran olyasmiket mond, aminek hatására Las is kis híján követi Keram példáját. Egy évszázadnyi tapasztalat és higgadtság kell most ahhoz, hogy ne vágja ki a kölyök nyelvét. *
- Szóval Rila a fogjuk *bök fejével Yaran felé, miközben a paphoz fordul* Igazán tragikus, de talán amíg ez a semmirekellő nálunk van, addig neki sem esik baja. Akkor tehát életben kellene hagyjuk *sóhajt, mintha csak az lett volna a célja, hogy kivégezze a fiút, majd szeme sarkából rápillant és annyit mond* Ez persze nem garantálja a testi épségét.
*Hát nem éppen úgy, ahogy Las eredetileg eltervezte, de hosszas küszködés, és néhány varázslat után sikerül ezt a Yarant végleg elkapni, így tud felelni Lisastnak.*
- Nos, igaz ami igaz, semmi ilyesmiről nincs szó. Viszont reménykedtem benne, hogy a gyilkos majd bedől neki... Nem sikerült, viszont így is megvan *jegyzi meg végül, miközben a pap a levegőbe emeli Yarant. Elég magas szintű levegőmágiára vall ez a trükk, azonban ezen nem igazán gondolkodik el, helyette azon, ami elhangzik. Hogy Yag fia? Hát persze, hallott már róla, de hányszor? Nagyjából mondhatják, hogy minden emiatt a kölyök miatt van, hiszen Yag betegesen igyekezett általa uralomra jutni. Ezért próbálta Keramot is megöletni a Gorgerával, melynek kis híján ők maguk is áldozatul estek. Ezt Las azóta sem bocsájtotta meg neki, nem csak a gyilkossági kísérletet, hanem a tényt, hogy ártatlan teremtményt akart felelőssé tenni önmaga helyett. Sok sötételf halt meg így is azon a napon, hiszen a mélységi teremtmény tucatnyi katonán csörtetett át kifelé. És ezek az életek mind-mind Yag miatt vesztek oda, nem is beszélve azokkal, akik ebben az ostoba polgárháborúban halnak meg. Bezárólag a sötételf nővel, akinek átvágták a torkát a kútnál. Azonban miután beértek a kis szobába, Yaran olyasmiket mond, aminek hatására Las is kis híján követi Keram példáját. Egy évszázadnyi tapasztalat és higgadtság kell most ahhoz, hogy ne vágja ki a kölyök nyelvét. *
- Szóval Rila a fogjuk *bök fejével Yaran felé, miközben a paphoz fordul* Igazán tragikus, de talán amíg ez a semmirekellő nálunk van, addig neki sem esik baja. Akkor tehát életben kellene hagyjuk *sóhajt, mintha csak az lett volna a célja, hogy kivégezze a fiút, majd szeme sarkából rápillant és annyit mond* Ez persze nem garantálja a testi épségét.
473. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 23:41:15
Üzenet elküldve: 2013-11-16 23:41:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Rossz érzések, baljós gondolatok, homályos érhetetlen képek forognak a fejében, amire Thaira megjegyzései csak rátesznek egy lapáttal. Allyn most már komolyan nem tudja mit gondoljon. Bízik a gnómban, de jelen esetben lehet, hogy a belső hangjának is igaza van. Hiszen, ha a lélekkő képes volt a város minden pontjából képes volt rájuk ijeszteni, akkor arra könnyen képes lehet, hogy ilyen közelségből manipulálja őket. Viszont még mindig jobban bízik Zrekil-ben mintsem, hogy ne higyjen neki, ha mond valamit. Ennek ellenére Thaira gondolatmenete belefúródott az agyába, s egyre inkább azt érzi, hogy igaza van.*
~Persze, hogy igazam van! Nekem mindig igazam van! Csak sose veszed észre! Most végre fogsz rám is hallgatni! Mert én mindig okos dolgokat mondok!~
~Azért ennyire, ne legyünk elszállva magunktól, Thaira! Általában nem okos dolgokat mondasz, hanem olyanokat, amiktől a fél-elf vagy a világ végére fur, vagy felfordul a gyomra.~
~Nem is igaz!~
~Persze. Mert szerinted a hárpia szem kivájása az nem undorító! Szerintem viszont igen is az. Kifejezetten gyomorforgató!~
~Csak mert nem bírod!~
~Na látod ez itt a pontos megfogalmazás!~
~Nem vicces én komolyan gondolom a dolgokat. Különben meg szerintem az a gyomorforgató, amikor véletlenszerűen kedvesedsz másokkal.~
~Még mindig jobb, mint folyton bajt csinálni, meg bajba
*Ekkor abba marad a vitatkozás, s a lerázás témája kerül előtérbe. Mikor is hirtelen megjelenik Xini, s ráugrik Zrekil vállára. Ebben a pillanatban pedig Allyn pulzusa is a magasba ugrik! Hihetetlenül elszégyenli magát, s egy ideig nem is tud mozdulni. Így csak egyszerűen végig nézi, ahogy Xini rámászik a férfi kézfejére. Ezután a gnóm megragadja a kezét, s a kis száryas gyík elégedetten mászik vissza Allyn vállára onnan meg a táskába.*
~A kis álszent! De ügyes húzáás volt! Viszont, ha már ott volt, igazán el is hozhatta volna a függőt. Akkor talán meg is kedveltem volna!~
*Viszont Thaira nem kap választ. Igyanis Zrekil egyenesen Allyn szemébe fúrja a tekintetét. Ennek hatására pedig ő mindent kizár, ami nem vele és a gnómmal kapcsolatos.*
- Ez megnyugtató. Nem lenne jó, ha pont neked lenne bajod. Annak, aki jó is valamire kettőnk közül.
*Ezt teljesen komolyan gondolja, hiszen ő legfeljebb arra jó, hogy útban legyen, vagy hogy férfinek legyen kivel beszélgetnie, s ne őrüljön meg egyedül. Viszont ekkor valamilyen úton módon hirtelen különös érzés fogja el. Most hiába üvölt vele belső hangja, ő ebből csak azt érzékeli, hogy valaki beszél hozzá. De nem hallja, nem fogja fel, csak tudja, hogy beszélnek vele. Allyn most csak Zrekil-re és a különös érzésre tud gondolni. Ahogy a gnóm fogja a kezét, megint biztonságban érzi magát, viszont ez most több sokkal több. Azt pontosan tudja, hogy mit érez a férfi iránt, viszont eddig nem érzett ilyet. Szeretné megcsókolni, de megfordul a fejében, hogy mi van, ha a gnóm nem így gondolja a dolgokat. Ennek hatására, felemeli szabadon maradt kezét, s óvatosan megsimítja a férfi arcát, majd nagyokat nyelve megszólal.*
- Zrekil... én... én... *nem bírja kimondani, így inkább csendben marad, s ha semmi sem történki, akkor megvárja míg a gnóm lassan elengedi a kezét. Most már tovább indulhatnak, eleget álltak, csak vesztegetik az idejület, ha sokáig maradnak egy helyben. Majd a férfi egy gyors megjegyzést fűz a távolság kérdéséhez. Mire Allyn bólogat, s ő is mond még valamit a témáról.*
- Reméljük nem lenne jó, ha útközben esteledne ránk. Nem szívesen gyalogolnék a sötétben!
*Ezt követően tovább haladnak, minden nyugodt addig, amíg Thaira hirtelen át nem veszi az irányítást. S el nem altatja Allyn-t. Majd elmondja Zrekil-nek a gondolatait, mire persze a férfi még így se adja neki vissza a függőt. Vesz egy mély levegőt, majd lenéző pillantást vet a gnómra.*
- Szóval muszáj lesz megöletnem magam a kis főnökkel! Legyen, te akartad! *ebben a pillanatban Allyn felül kerekedik, ugyan is Thaira egy pillanatra belegondolt, abba mit is fog tenni, s erre a láy felriadt és közbe lépett*
- El is felejtheted Thaira Kvillon! Nem fogod betörni az orrát, amíg én itt vagyok, nem!
~Mi bajod van? Nem hal bele, hogy folyik az orra vére! Tudom, hogy szereted, nem bántanám! Bár meg kell hagyni én is kedvelem, de nem annyira, mint te!~
- Nem érdekel, hogy nem hal bele! Nem fogod bántani! Akkor inkább nála marad! De egy ujjal sem fogsz hozzáérni!
~Gonosz vagy!~
- Én? Te akarod hidegvérrel megölni a gazdatestet! Én nem vagyok gonosz, na de hagyjuk is ezt a témát. Ugye nem bántott? *fordul idegesen Zrekil-hez* Nem tudnám elviselni, ha bántott volna! Ő is nagyon akarja azt a függőt. Csak tudnám miért? De legalább én még észnél vagyok!
~Bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű!~
~Most meg mi van?~
~Te sem vagy jelem esetben normális. Mert Allyn szerelmes, Allyn szerelmes, Allyn szerelmes!~
~Fogd be! Te meg egy nagyszájú, beképzelt, önimádó, gonosz és elmebeteg lány!~
*Igen, ezzel megkezdődik a sértegetések hosszú sora, amit nem biztos, hogy meg lehet akadályozni.*
*Rossz érzések, baljós gondolatok, homályos érhetetlen képek forognak a fejében, amire Thaira megjegyzései csak rátesznek egy lapáttal. Allyn most már komolyan nem tudja mit gondoljon. Bízik a gnómban, de jelen esetben lehet, hogy a belső hangjának is igaza van. Hiszen, ha a lélekkő képes volt a város minden pontjából képes volt rájuk ijeszteni, akkor arra könnyen képes lehet, hogy ilyen közelségből manipulálja őket. Viszont még mindig jobban bízik Zrekil-ben mintsem, hogy ne higyjen neki, ha mond valamit. Ennek ellenére Thaira gondolatmenete belefúródott az agyába, s egyre inkább azt érzi, hogy igaza van.*
~Persze, hogy igazam van! Nekem mindig igazam van! Csak sose veszed észre! Most végre fogsz rám is hallgatni! Mert én mindig okos dolgokat mondok!~
~Azért ennyire, ne legyünk elszállva magunktól, Thaira! Általában nem okos dolgokat mondasz, hanem olyanokat, amiktől a fél-elf vagy a világ végére fur, vagy felfordul a gyomra.~
~Nem is igaz!~
~Persze. Mert szerinted a hárpia szem kivájása az nem undorító! Szerintem viszont igen is az. Kifejezetten gyomorforgató!~
~Csak mert nem bírod!~
~Na látod ez itt a pontos megfogalmazás!~
~Nem vicces én komolyan gondolom a dolgokat. Különben meg szerintem az a gyomorforgató, amikor véletlenszerűen kedvesedsz másokkal.~
~Még mindig jobb, mint folyton bajt csinálni, meg bajba
*Ekkor abba marad a vitatkozás, s a lerázás témája kerül előtérbe. Mikor is hirtelen megjelenik Xini, s ráugrik Zrekil vállára. Ebben a pillanatban pedig Allyn pulzusa is a magasba ugrik! Hihetetlenül elszégyenli magát, s egy ideig nem is tud mozdulni. Így csak egyszerűen végig nézi, ahogy Xini rámászik a férfi kézfejére. Ezután a gnóm megragadja a kezét, s a kis száryas gyík elégedetten mászik vissza Allyn vállára onnan meg a táskába.*
~A kis álszent! De ügyes húzáás volt! Viszont, ha már ott volt, igazán el is hozhatta volna a függőt. Akkor talán meg is kedveltem volna!~
*Viszont Thaira nem kap választ. Igyanis Zrekil egyenesen Allyn szemébe fúrja a tekintetét. Ennek hatására pedig ő mindent kizár, ami nem vele és a gnómmal kapcsolatos.*
- Ez megnyugtató. Nem lenne jó, ha pont neked lenne bajod. Annak, aki jó is valamire kettőnk közül.
*Ezt teljesen komolyan gondolja, hiszen ő legfeljebb arra jó, hogy útban legyen, vagy hogy férfinek legyen kivel beszélgetnie, s ne őrüljön meg egyedül. Viszont ekkor valamilyen úton módon hirtelen különös érzés fogja el. Most hiába üvölt vele belső hangja, ő ebből csak azt érzékeli, hogy valaki beszél hozzá. De nem hallja, nem fogja fel, csak tudja, hogy beszélnek vele. Allyn most csak Zrekil-re és a különös érzésre tud gondolni. Ahogy a gnóm fogja a kezét, megint biztonságban érzi magát, viszont ez most több sokkal több. Azt pontosan tudja, hogy mit érez a férfi iránt, viszont eddig nem érzett ilyet. Szeretné megcsókolni, de megfordul a fejében, hogy mi van, ha a gnóm nem így gondolja a dolgokat. Ennek hatására, felemeli szabadon maradt kezét, s óvatosan megsimítja a férfi arcát, majd nagyokat nyelve megszólal.*
- Zrekil... én... én... *nem bírja kimondani, így inkább csendben marad, s ha semmi sem történki, akkor megvárja míg a gnóm lassan elengedi a kezét. Most már tovább indulhatnak, eleget álltak, csak vesztegetik az idejület, ha sokáig maradnak egy helyben. Majd a férfi egy gyors megjegyzést fűz a távolság kérdéséhez. Mire Allyn bólogat, s ő is mond még valamit a témáról.*
- Reméljük nem lenne jó, ha útközben esteledne ránk. Nem szívesen gyalogolnék a sötétben!
*Ezt követően tovább haladnak, minden nyugodt addig, amíg Thaira hirtelen át nem veszi az irányítást. S el nem altatja Allyn-t. Majd elmondja Zrekil-nek a gondolatait, mire persze a férfi még így se adja neki vissza a függőt. Vesz egy mély levegőt, majd lenéző pillantást vet a gnómra.*
- Szóval muszáj lesz megöletnem magam a kis főnökkel! Legyen, te akartad! *ebben a pillanatban Allyn felül kerekedik, ugyan is Thaira egy pillanatra belegondolt, abba mit is fog tenni, s erre a láy felriadt és közbe lépett*
- El is felejtheted Thaira Kvillon! Nem fogod betörni az orrát, amíg én itt vagyok, nem!
~Mi bajod van? Nem hal bele, hogy folyik az orra vére! Tudom, hogy szereted, nem bántanám! Bár meg kell hagyni én is kedvelem, de nem annyira, mint te!~
- Nem érdekel, hogy nem hal bele! Nem fogod bántani! Akkor inkább nála marad! De egy ujjal sem fogsz hozzáérni!
~Gonosz vagy!~
- Én? Te akarod hidegvérrel megölni a gazdatestet! Én nem vagyok gonosz, na de hagyjuk is ezt a témát. Ugye nem bántott? *fordul idegesen Zrekil-hez* Nem tudnám elviselni, ha bántott volna! Ő is nagyon akarja azt a függőt. Csak tudnám miért? De legalább én még észnél vagyok!
~Bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű!~
~Most meg mi van?~
~Te sem vagy jelem esetben normális. Mert Allyn szerelmes, Allyn szerelmes, Allyn szerelmes!~
~Fogd be! Te meg egy nagyszájú, beképzelt, önimádó, gonosz és elmebeteg lány!~
*Igen, ezzel megkezdődik a sértegetések hosszú sora, amit nem biztos, hogy meg lehet akadályozni.*
472. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:50:03
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:50:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Nem is lehet leírni azt az érzést, amikor Zrekil megragadta a lélekkövet. Hirtelen úgy érezte magát, mint egy puszta szemlélő, egy testetlen fantom, mely már-már alaktalan kékes ködként tekint le önnön szánalmas porhüvelyére, és átérzi annak korlátait. Talán az entitás szólt hozzá? Talán az a gonosz lélek mutatja meg neki a test határait? Mindössze azért senyvedni egy kőben az örökkévalóságig, mert így bárki másnál nagyobb hatalomra tehetünk szert? Nem csoda, hogy minden erejével tiltakozik az ellen, hogy újra egy testbe zárják. Mintha csak vastagon betekernénk a kardot leplekbe, mielőtt lesújtunk, majd csodálkoznánk, miért nem vágtuk ketté ellenfelünket. Mindez persze lehet, hogy csak egy egyszerű érzés, az entitás egy trükkje, gondolatok és érzések, amiket a fejébe juttat hála annak, ahogy a gnóm markolja a követ, mely börtöne és szabadulása is egyben. Ahogy lassan a batyujához emeli az ékszert, és kezével együtt beleteszi, szinte a világ összes tudása átfut a fején (vagy legalábbis ő annak látja azt, amit az entitás mutat, hiszen még mágia terén is elhanyagolható a tudása) éppen ezért nem is biztos benne, hogy valaha el akarja engedni a követ. Azonban ekkor hirtelen a vállára ugrik a kis szárnyas gyík, így elejti a függőt, kezét kihúzza a batyuból, és úgy érzi magát, mint aki álomból ébredt. S mint ahogy az álom, ez az érzés is elhomályosul egyfajta érzékelhetetlen késztetéssé, Zrekil pedig újra olyan mint előtte. Mi több, nem is igazán emlékszik semmire, mármint tény formájában, legfeljebb egy-egy ismeretlen érzés kering most benne. Oldalra pillant a gyíkra, majd kedvesen elmosolyodik, és odatartja neki a kézfejét. Ha Xini rámászik, akkor azzal a kezével óvatosan megragadja Allyn kezét, hogy a hüllő visszamehessen gazdájához, majd tekintetét mélyen a lány szemeibe fúrva mondja:*
- Semmi bajom, néhány apró érzés, de semmi komoly *és jelenleg valóban csak ennyi van neki, de ugyan ki tudhatja, hogy egyszer valamikor nem fog újra a függőért nyúlni? Majd hirtelen úgy érzi, legszívesebben megcsókolná Allynt, bár fogalma sincs, hogy honnan tört rá hirtelen mindez. Talán a függő nem pusztán külső tényeket mutatott meg neki, de önmagába is belátást nyert egy picit? Legalább most már tisztában van azzal mit is érez. Azonban kicsit hirtelennek érezni a dolgot, szóval ha külön kiváltó ok nem jelentkezik, akkor inkább szép lassan elengedi a lány kezét, hogy újra indulhassanak, így is eleget álltak már egy helyben.*
- Nos igen, remélhetőleg még ma estig odajutunk a mocsárba *jegyzi meg, majd tovább haladnak, amikor hirtelen Thaira veszi át az irányítást. Figyelmesen végighallgatja, amit a lány mond, azonban nem szándékozik jobb belátásra térni.*
- Ez a függő képes volt rettegésben tartani egy egész várost, mindketten láttuk az erejét *persze akkor a Hallgatagok is köre játszottak, de a függőt sem szabadna lebecsülni* Ami azt illeti, nem áll szándékomban visszaadni, legfőképpen azért nem, mert veszélyt jelent mindenkire *ezzel a vitát lezártnak is tekinti.*
*Nem is lehet leírni azt az érzést, amikor Zrekil megragadta a lélekkövet. Hirtelen úgy érezte magát, mint egy puszta szemlélő, egy testetlen fantom, mely már-már alaktalan kékes ködként tekint le önnön szánalmas porhüvelyére, és átérzi annak korlátait. Talán az entitás szólt hozzá? Talán az a gonosz lélek mutatja meg neki a test határait? Mindössze azért senyvedni egy kőben az örökkévalóságig, mert így bárki másnál nagyobb hatalomra tehetünk szert? Nem csoda, hogy minden erejével tiltakozik az ellen, hogy újra egy testbe zárják. Mintha csak vastagon betekernénk a kardot leplekbe, mielőtt lesújtunk, majd csodálkoznánk, miért nem vágtuk ketté ellenfelünket. Mindez persze lehet, hogy csak egy egyszerű érzés, az entitás egy trükkje, gondolatok és érzések, amiket a fejébe juttat hála annak, ahogy a gnóm markolja a követ, mely börtöne és szabadulása is egyben. Ahogy lassan a batyujához emeli az ékszert, és kezével együtt beleteszi, szinte a világ összes tudása átfut a fején (vagy legalábbis ő annak látja azt, amit az entitás mutat, hiszen még mágia terén is elhanyagolható a tudása) éppen ezért nem is biztos benne, hogy valaha el akarja engedni a követ. Azonban ekkor hirtelen a vállára ugrik a kis szárnyas gyík, így elejti a függőt, kezét kihúzza a batyuból, és úgy érzi magát, mint aki álomból ébredt. S mint ahogy az álom, ez az érzés is elhomályosul egyfajta érzékelhetetlen késztetéssé, Zrekil pedig újra olyan mint előtte. Mi több, nem is igazán emlékszik semmire, mármint tény formájában, legfeljebb egy-egy ismeretlen érzés kering most benne. Oldalra pillant a gyíkra, majd kedvesen elmosolyodik, és odatartja neki a kézfejét. Ha Xini rámászik, akkor azzal a kezével óvatosan megragadja Allyn kezét, hogy a hüllő visszamehessen gazdájához, majd tekintetét mélyen a lány szemeibe fúrva mondja:*
- Semmi bajom, néhány apró érzés, de semmi komoly *és jelenleg valóban csak ennyi van neki, de ugyan ki tudhatja, hogy egyszer valamikor nem fog újra a függőért nyúlni? Majd hirtelen úgy érzi, legszívesebben megcsókolná Allynt, bár fogalma sincs, hogy honnan tört rá hirtelen mindez. Talán a függő nem pusztán külső tényeket mutatott meg neki, de önmagába is belátást nyert egy picit? Legalább most már tisztában van azzal mit is érez. Azonban kicsit hirtelennek érezni a dolgot, szóval ha külön kiváltó ok nem jelentkezik, akkor inkább szép lassan elengedi a lány kezét, hogy újra indulhassanak, így is eleget álltak már egy helyben.*
- Nos igen, remélhetőleg még ma estig odajutunk a mocsárba *jegyzi meg, majd tovább haladnak, amikor hirtelen Thaira veszi át az irányítást. Figyelmesen végighallgatja, amit a lány mond, azonban nem szándékozik jobb belátásra térni.*
- Ez a függő képes volt rettegésben tartani egy egész várost, mindketten láttuk az erejét *persze akkor a Hallgatagok is köre játszottak, de a függőt sem szabadna lebecsülni* Ami azt illeti, nem áll szándékomban visszaadni, legfőképpen azért nem, mert veszélyt jelent mindenkire *ezzel a vitát lezártnak is tekinti.*
471. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:11:08
Üzenet elküldve: 2013-11-16 21:11:08
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Allyn-t kezdi idegesíteni a lélekkő téma. Valami nincs rendben vele, szinte tudja, hogy baj lesz belőle. Érzi hogy nem lesz jó, ha a lélekkő Zrekil kezébe fog kerülni az nem lesz jó. Túlságosan is érdeklődik a gnóm az iránt a vacak iránt. S a lány hiába tudja, hogy nem kellene megtennie, amit meg akar mégis megteszi, túlságosan is bízik Zrekil-ben, mivel pedig ő azt mondja, hogy csak meg akarja nézni a lány hisz is neki.*
~Nem kellene oda adnod. Az entitás manipulálja.~
~De nem lesz semmi baja. Hallottad mit mondott.~
~Igen azt, amit én szoktam, ha nagyon meg akarok valamit szerezni a piacon. Pontosan tudom milyen az amikor már nem tudsz parancsolni a vágyaidnak. Nem önmaga!~
~Maradj csendben. Egyszerűen csak zavar téged, hogy mással jól tudom magam érezni és nem folyton veled foglalkozok. Féltékeny vagy!~
~Én? Allyn, ne butáskodj! Mind a ketten kedveljük. De te már annyira, hogy nem látod, hogy valami nincs rendben. Ahogy a kezébe adod minden más lesz!~
~Hazudsz! Hazudsz! Nem akarlak hallani!~
*S már ki is zárja fejéből Thaira hangját. Majd kiveszi a függőt, s miután megígértette a férfivel, hogy ha bármit érez visszaadja, belehelyezi a másik kezébe. Nem nagyon érti mi érdekelheti a férfit annyira, azon az ütött kopott ékszeren, amiből már le is van törve egy két darabka, meg tele van karcolásokkal, viszont a kő benne sértetlen. Allyn-nak ez csak egyszerű függő kicsit idegesítő kisugárzással, de persze ezen nem is csodálkozik ő nem ért a mágiához. Bár kicsit sokáig tartja a gnóm kezét, az nem szól semmit, mintha ott sem lenne. Viszont mikor elengedi, s elnézést kér a másik gyorsan lerázza. Ez meglepi Allyn-t, mire Thaira megszólal.*
~Na mit mondtam? Nem olyan, mint volt!~
~Nem biztos csak rosszul látod!~
~Bármibe fogadok, hogy most még azt se fogná fel, ha megcsókolnád az arcát!~
~Ne legyél ostoba! Biztos van más magyarázat is! Xini, te meg mit csinálsz?~
~Baj van a gyík is mozdult!~
*S valóban a kis szárnyasgyík kimászott a táskából fel Allyn vállára, onnan pedig egy pillanat alatt a férfi vállára ugrott, s kezd el a válai között futkosni, aki pont ebben a pillanatban tette zsebre a követ.*
- Xini, lefelé! Nem illik másokra ráugrani! Bocsáss meg! *mondja miközben leemeli a jószágot a másik vállárál* Sose csinált még ilyet! Csak amikor... *megakad a mondatban, felemeli a fejét és gyanakvó pillantással folytatja* Csak amikor otthon nem akarták megmondani, hogy apám halott és hazudtak. Biztos nem éreztél semmit? Xini érzékeny az ilyenekre, nem mondom, hogy pontosan tudja, hogyki mikor hazudik, de érzi, ha valakinek baja van. Nem kételkedek benned, hiszen sokkal jobban bízom benned, mint bárkiben, de nem akarom, hogy bajod legyen. Jobb, ha őszinték vagyunk egymással.
~Nem fog semmit sem mondani! Kitárhatod itt az egész lelked, akkor sem fog semmit sem mondani!~
~De... De igen fog, tudom, hogy fog!~
~Persze áltasd csak magad! Neki nem vagyunk fontosak, senkinek sem vagyunk azok. Különben is nála van a lélekkő, meg is ölhet minket!~
~Azt nem tenné meg!~
~Alapjában nem, de ha nem ő irányítja az akaratát, akkor megteszi!~
~Ne, Thaira én nem hiszem ezt el!~
~Akkor ne hidd le! Haljunk meg az miatt mert félsz!~
*Ahogy ezen vitatkoznak már tovább haladtak. A férfi pedig meg is szólalt, Allyn mosolyt eröltet, majd mikor befejezte rögtön válaszol is neki.*
- Értem, szóval teljesen megkerüljük a karavánpihenőt. Így azért csak biztonságosabb lesz. Mondjuk én hallottam már a csonttemetőről, az eléggé baljóslatú hely, de ha nem kell teljesen keresztül menni rajta, akkor nincs vele semmi baj. Legalább nem kell a sátrakon keresztül menni. Jobban bele gondolva, nincs is olyan messze a mocsár, ha valaki edzésben van. Amúgy meg szerintem sem valószínű, hogy a troll a vízben vadásszon. Az lesz tényleg a legokosabb, ha szárazon maradunk! A csontokat, meg a tetemeket pedig muszáj lesz követnünk, hogy megtaláljuk azt a büdös, hatalmas trollt. Csak nehogy ő...
*Hirtelen lehunyja a szemét, s ekkor megjelenik Thaira, s szemtelenül mosolyog.*
- Na Allyn most ki leszel ütve, ezt jobb lesz, ha később tudod meg mit fogok csinálni!
~Mejn el a fenébe!~
*Viszont ezután Allyn tényleg elalszik. Thaira kicsit kinyújtóztatja a karjait. Megforgatja a fejét, Xini-t egy pillantással visszaküldi a táskába, majd megáll, a gnóm előtt.*
- Na ide figylej, te világ jó fiúja. Allyn-t el tudod bűvölni, hogy ne tudja elhinni, ha valami nincs rendben veled! De engem nem tudsz becsapni, túl gyakran láttam, milyen az, ha valakit megbabonáz valami, nem egyszer történt meg ez velem is, de... Most visszaadod azt a bigyót, vagy olyat teszek, amiért Allyn meg fog ölni. Egy biztos, így vagy úgy, de nálam lesz a függő, mert én nem tudok vele mit kezdeni, de te tudod használni, ha irányít téged. Szóval ide adod magad, vagy tegyem meg azt, amit nem kellene?!
*Tekintete komoly és magabiztos, szinte már parancsoló. Thaira sokkal szemtelenebb, mint Allyn, s ezt ki is használja. Bár meg se fordul a fejében, hogy bántsa Zrekil-t, nem lenne belőle, haszna viszont szereti játszani a fejét.*
*Allyn-t kezdi idegesíteni a lélekkő téma. Valami nincs rendben vele, szinte tudja, hogy baj lesz belőle. Érzi hogy nem lesz jó, ha a lélekkő Zrekil kezébe fog kerülni az nem lesz jó. Túlságosan is érdeklődik a gnóm az iránt a vacak iránt. S a lány hiába tudja, hogy nem kellene megtennie, amit meg akar mégis megteszi, túlságosan is bízik Zrekil-ben, mivel pedig ő azt mondja, hogy csak meg akarja nézni a lány hisz is neki.*
~Nem kellene oda adnod. Az entitás manipulálja.~
~De nem lesz semmi baja. Hallottad mit mondott.~
~Igen azt, amit én szoktam, ha nagyon meg akarok valamit szerezni a piacon. Pontosan tudom milyen az amikor már nem tudsz parancsolni a vágyaidnak. Nem önmaga!~
~Maradj csendben. Egyszerűen csak zavar téged, hogy mással jól tudom magam érezni és nem folyton veled foglalkozok. Féltékeny vagy!~
~Én? Allyn, ne butáskodj! Mind a ketten kedveljük. De te már annyira, hogy nem látod, hogy valami nincs rendben. Ahogy a kezébe adod minden más lesz!~
~Hazudsz! Hazudsz! Nem akarlak hallani!~
*S már ki is zárja fejéből Thaira hangját. Majd kiveszi a függőt, s miután megígértette a férfivel, hogy ha bármit érez visszaadja, belehelyezi a másik kezébe. Nem nagyon érti mi érdekelheti a férfit annyira, azon az ütött kopott ékszeren, amiből már le is van törve egy két darabka, meg tele van karcolásokkal, viszont a kő benne sértetlen. Allyn-nak ez csak egyszerű függő kicsit idegesítő kisugárzással, de persze ezen nem is csodálkozik ő nem ért a mágiához. Bár kicsit sokáig tartja a gnóm kezét, az nem szól semmit, mintha ott sem lenne. Viszont mikor elengedi, s elnézést kér a másik gyorsan lerázza. Ez meglepi Allyn-t, mire Thaira megszólal.*
~Na mit mondtam? Nem olyan, mint volt!~
~Nem biztos csak rosszul látod!~
~Bármibe fogadok, hogy most még azt se fogná fel, ha megcsókolnád az arcát!~
~Ne legyél ostoba! Biztos van más magyarázat is! Xini, te meg mit csinálsz?~
~Baj van a gyík is mozdult!~
*S valóban a kis szárnyasgyík kimászott a táskából fel Allyn vállára, onnan pedig egy pillanat alatt a férfi vállára ugrott, s kezd el a válai között futkosni, aki pont ebben a pillanatban tette zsebre a követ.*
- Xini, lefelé! Nem illik másokra ráugrani! Bocsáss meg! *mondja miközben leemeli a jószágot a másik vállárál* Sose csinált még ilyet! Csak amikor... *megakad a mondatban, felemeli a fejét és gyanakvó pillantással folytatja* Csak amikor otthon nem akarták megmondani, hogy apám halott és hazudtak. Biztos nem éreztél semmit? Xini érzékeny az ilyenekre, nem mondom, hogy pontosan tudja, hogyki mikor hazudik, de érzi, ha valakinek baja van. Nem kételkedek benned, hiszen sokkal jobban bízom benned, mint bárkiben, de nem akarom, hogy bajod legyen. Jobb, ha őszinték vagyunk egymással.
~Nem fog semmit sem mondani! Kitárhatod itt az egész lelked, akkor sem fog semmit sem mondani!~
~De... De igen fog, tudom, hogy fog!~
~Persze áltasd csak magad! Neki nem vagyunk fontosak, senkinek sem vagyunk azok. Különben is nála van a lélekkő, meg is ölhet minket!~
~Azt nem tenné meg!~
~Alapjában nem, de ha nem ő irányítja az akaratát, akkor megteszi!~
~Ne, Thaira én nem hiszem ezt el!~
~Akkor ne hidd le! Haljunk meg az miatt mert félsz!~
*Ahogy ezen vitatkoznak már tovább haladtak. A férfi pedig meg is szólalt, Allyn mosolyt eröltet, majd mikor befejezte rögtön válaszol is neki.*
- Értem, szóval teljesen megkerüljük a karavánpihenőt. Így azért csak biztonságosabb lesz. Mondjuk én hallottam már a csonttemetőről, az eléggé baljóslatú hely, de ha nem kell teljesen keresztül menni rajta, akkor nincs vele semmi baj. Legalább nem kell a sátrakon keresztül menni. Jobban bele gondolva, nincs is olyan messze a mocsár, ha valaki edzésben van. Amúgy meg szerintem sem valószínű, hogy a troll a vízben vadásszon. Az lesz tényleg a legokosabb, ha szárazon maradunk! A csontokat, meg a tetemeket pedig muszáj lesz követnünk, hogy megtaláljuk azt a büdös, hatalmas trollt. Csak nehogy ő...
*Hirtelen lehunyja a szemét, s ekkor megjelenik Thaira, s szemtelenül mosolyog.*
- Na Allyn most ki leszel ütve, ezt jobb lesz, ha később tudod meg mit fogok csinálni!
~Mejn el a fenébe!~
*Viszont ezután Allyn tényleg elalszik. Thaira kicsit kinyújtóztatja a karjait. Megforgatja a fejét, Xini-t egy pillantással visszaküldi a táskába, majd megáll, a gnóm előtt.*
- Na ide figylej, te világ jó fiúja. Allyn-t el tudod bűvölni, hogy ne tudja elhinni, ha valami nincs rendben veled! De engem nem tudsz becsapni, túl gyakran láttam, milyen az, ha valakit megbabonáz valami, nem egyszer történt meg ez velem is, de... Most visszaadod azt a bigyót, vagy olyat teszek, amiért Allyn meg fog ölni. Egy biztos, így vagy úgy, de nálam lesz a függő, mert én nem tudok vele mit kezdeni, de te tudod használni, ha irányít téged. Szóval ide adod magad, vagy tegyem meg azt, amit nem kellene?!
*Tekintete komoly és magabiztos, szinte már parancsoló. Thaira sokkal szemtelenebb, mint Allyn, s ezt ki is használja. Bár meg se fordul a fejében, hogy bántsa Zrekil-t, nem lenne belőle, haszna viszont szereti játszani a fejét.*
470. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 19:37:38
Üzenet elküldve: 2013-11-16 19:37:38
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Miután megvitatták, hogy a lélekkő nem túl hasznos, rögtön ráterelődik a téma, hogy mindössze a benne lévő entitás teszi valamivé. Amit pedig ki fognak űzni belőle, egy gazdatestbe... Meg hát persze érdekes lehet az entitás motivációja is, vajon miért akar valaki egy ilyen kőben raboskodni élete végéig? Persze nyilván valamennyi hatalom is lehet a dologban, ha már ilyesmikre képes, amiket a városban művelt, ráadásul a harangtoronyból... Igen, ez határozott hatalmat jelent, talán ezért is érdekli annyira a kő... talán pusztán kíváncsiság, amit mutat az ékszer iránt... talán csak újra szeretné szemrevételezni a függőt.*
- Mindössze kíváncsi vagyok rá egy kicsit, semmi többről nincs szó *jegyzi meg teljesen higgadtan, mivel hogy ezt ő is elhiszi saját magának. Hiszen... pusztán szeretné szemrevételezni a díszítést. Amikor pedig újra megpillantja a függőt Allyn kezében, szinte megbabonázza, holott elég kopottas, és egyik széle meg is van repedve, de benne a kő teljesen sértetlen. A lány szavai kis híján el sem jutnak a füléig, viszont még idejében bólint, így amaz szépen megfogja bal kezét, és belenyomja a lélekkövet. Még mindig a követ figyeli, amikor hirtelen tudatosul benne, hogy Allyn valóban egy kicsit tovább fogja a kezét, a magyarázatra pedig csak legyint:*- Ugyan, butaság, elvégre semmi rosszat nem tettél, sőt... *mondja mosolyogva a gnóm, miközben összecsukja ujjait a függő körül és éppen zsebre rakná, amikor hirtelen egész testében megborzong, és ugyanazt a halk duruzsolást hallja, amit álmában is. Persze ennek külső jelét nem adja, mindössze belecsúsztatja a lélekkövet batyujába, majd továbbmegy.*
- Lassan elérjük a csonttemetőt, és azon nem kell majd talán teljesen átvágni, hogy eljussunk az északnyugati kapuhoz. Aztán pedig ott újból a karavánpihenőben leszünk, de a másik oldalán, szóval ügyesen kikerültük a sátrakat. Onnan pedig már csak néhány mérföld, és ott leszünk akár a mocsár közepén is. Viszont mivel vízi közlekedési lehetőségünk nem lesz, szóval végig a szárazon kell maradnunk. Ami jó dolog lehet, hogy talán a troll sem a vízben él. Sőt, szinte biztos, elvégre egy nagy, büdös rettenet, biztos valami barlangban él. Szóval nem lesz nehéz ráakadni, követhetjük mondjuk az állattetemeket, vagy a csontokat *jegyzi meg a végén, és habár ez még viccesnek is tűnhetne, viszont sajnos komolyan gondolja, elvégre az ilyen nagydarab lények barlangja körül jó eséllyel minden tele lesz maradványokkal.*
*Miután megvitatták, hogy a lélekkő nem túl hasznos, rögtön ráterelődik a téma, hogy mindössze a benne lévő entitás teszi valamivé. Amit pedig ki fognak űzni belőle, egy gazdatestbe... Meg hát persze érdekes lehet az entitás motivációja is, vajon miért akar valaki egy ilyen kőben raboskodni élete végéig? Persze nyilván valamennyi hatalom is lehet a dologban, ha már ilyesmikre képes, amiket a városban művelt, ráadásul a harangtoronyból... Igen, ez határozott hatalmat jelent, talán ezért is érdekli annyira a kő... talán pusztán kíváncsiság, amit mutat az ékszer iránt... talán csak újra szeretné szemrevételezni a függőt.*
- Mindössze kíváncsi vagyok rá egy kicsit, semmi többről nincs szó *jegyzi meg teljesen higgadtan, mivel hogy ezt ő is elhiszi saját magának. Hiszen... pusztán szeretné szemrevételezni a díszítést. Amikor pedig újra megpillantja a függőt Allyn kezében, szinte megbabonázza, holott elég kopottas, és egyik széle meg is van repedve, de benne a kő teljesen sértetlen. A lány szavai kis híján el sem jutnak a füléig, viszont még idejében bólint, így amaz szépen megfogja bal kezét, és belenyomja a lélekkövet. Még mindig a követ figyeli, amikor hirtelen tudatosul benne, hogy Allyn valóban egy kicsit tovább fogja a kezét, a magyarázatra pedig csak legyint:*- Ugyan, butaság, elvégre semmi rosszat nem tettél, sőt... *mondja mosolyogva a gnóm, miközben összecsukja ujjait a függő körül és éppen zsebre rakná, amikor hirtelen egész testében megborzong, és ugyanazt a halk duruzsolást hallja, amit álmában is. Persze ennek külső jelét nem adja, mindössze belecsúsztatja a lélekkövet batyujába, majd továbbmegy.*
- Lassan elérjük a csonttemetőt, és azon nem kell majd talán teljesen átvágni, hogy eljussunk az északnyugati kapuhoz. Aztán pedig ott újból a karavánpihenőben leszünk, de a másik oldalán, szóval ügyesen kikerültük a sátrakat. Onnan pedig már csak néhány mérföld, és ott leszünk akár a mocsár közepén is. Viszont mivel vízi közlekedési lehetőségünk nem lesz, szóval végig a szárazon kell maradnunk. Ami jó dolog lehet, hogy talán a troll sem a vízben él. Sőt, szinte biztos, elvégre egy nagy, büdös rettenet, biztos valami barlangban él. Szóval nem lesz nehéz ráakadni, követhetjük mondjuk az állattetemeket, vagy a csontokat *jegyzi meg a végén, és habár ez még viccesnek is tűnhetne, viszont sajnos komolyan gondolja, elvégre az ilyen nagydarab lények barlangja körül jó eséllyel minden tele lesz maradványokkal.*
469. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 17:51:17
Üzenet elküldve: 2013-11-16 17:51:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Érezte, hogy a férfi bele fog kötni, de nem zavarja, még hiányozna is neki, ha a gnóm nem kekeckedne vele. Ahogy Thaira is mondta Allyn nagyon megszerette a férfit és nem örülne neki, ha megváltozna.*
- Igaz csak egy egyszerű kacsiv! Nem sokat érhet, viszont ami benne van az csak egy lélek, az felbecsülhetetlen. Nekik meg sokkal jobban, mint nekünk! Nem tudom ki képes olyanra, hogy a saját lelkét belezárja egy kőbe. Bár biztos, hogy abban tovább képes élni és vannak olyan elmebetegek, akik örökké akarnak élni. Viszont ez egy igencsak brutális módja az örökéletnek.
*Kicsit bele is borzong ebbe a gondolatba, nagyon furcsán hangzik és nagyon nem tetszik neki ez az ötlete.*
~Jobb lenne ezeket a dolgokat elfelejteni!~
~Én is ezt tenném, de nem lehet, ha el akarom felejteni Zrekil úgy is fel fogja hozni a témát. Minden képpen kell majd erről beszélnem.~
~Tudod mit? Majd én elterelem a gondolataidat. Beszéljünk mondjuk arról...~
~Nem! Hányszor mondjam, hogy arról nem beszélünk! Nem akarok arról beszélni!~
~Akkor nem is szólaltam meg! Gondolkodj csak azon, hogy milyen bajaid lehetnek, ne is arra, hogy milyen jó érzés vele lenni, hogy milyen jó, hogy minden bajunkat el tudjuk felejteni...~
~Thaira!~
*Vitatkoznak miközben egyre messzebb kerülnek a karavánpihenőtől. Bár Allyn nem tud jól tájékozódni van egy olyan érzése, hogy rossz irányba mennek. Persze megpróbálja a térképről, hogy merre is tartanak, de nem nagyon sikerül. Így gyorsan felhagy ezzel a tevékenységgel. Útközben nem találkoznak senkivel, csak egy két vándorral meg kofát, aki a karavánpihenő felé tart, erre nem sokan járnak. Persze ezt nem is nagyon bánja, sokkal jobb neki így kettesben lenni a férfival. Mégha Thaira folyton piszkálja is. Viszont ahogy azt gondolta, nem hagyja annyiban a lélekkő témát. Mire Allyn kicsit zavartan válaszol.*
- Lehet, hogy igazad van, de szerintem nem normális, hogy ennyire akarod, hogy hozzád kerüljön. De nem akarom hogy azt hidd nem bízom benned, vagy hogy paranoiás vagyok. De szerintem ez nem természetes, viszont ha ennyire akarod legyen. *azzal kiveszi a medált és a gnóm felé nyújtja, de megáll* Ígérd meg, hogy ha bármi furcsát érzel visszaadod! *jobb kezével megfogja a férfi bal kezét és óvatosan belehelyezi a követ* Legyél óvatos! Nem akarom, hogy bajod legyen!
~Tudod mire gondoltam?~
~Igen, de most mondtam, hogy nem!~
~Ünnep rontó! Pedig milyen jó pillanat! Ha én lennék hatalmon nem hagynám ki ezt a lehetőséget, de majd megmondom neki, hogy mit gondolsz róla, ha megint vezethetek!~
~Akkor el is felejtheted, hogy vezetni fogsz! Nem rontod el a helyzetemet!~
*De persze ebből nem mutat kifelé semmit, viszont most ő fogja kicsit sokáig a gnóm kezét, s mikor erre ráeszmél, fülig elvörösödve engedi el. Éppen nyúlna a csuklyájáért, hogy az arcába húzza, mikor eszébe jut, hogy azzal csak még kínosabb helyzetbe hozná magát, így pedig inkább vesz néhány mély levegőt és megpróbál mosolyt erőltetni.*
- Bocsáss meg, kicsit túlságosan elengedtem magam! Nem kellett volna ilyen messzire mennem!
~Na ezzel csak rosszabb lett!~
~Köszi a bítatást!~
~Ez komoly volt! De mindjár meglátjuk mit gondol erről a gnóm!~
*Nevet fel Thaira, majd pedig elhallgat, hogy megtudja figyelni hogyan fog Allyn kijelentésére reagálni a férfi.*
*Érezte, hogy a férfi bele fog kötni, de nem zavarja, még hiányozna is neki, ha a gnóm nem kekeckedne vele. Ahogy Thaira is mondta Allyn nagyon megszerette a férfit és nem örülne neki, ha megváltozna.*
- Igaz csak egy egyszerű kacsiv! Nem sokat érhet, viszont ami benne van az csak egy lélek, az felbecsülhetetlen. Nekik meg sokkal jobban, mint nekünk! Nem tudom ki képes olyanra, hogy a saját lelkét belezárja egy kőbe. Bár biztos, hogy abban tovább képes élni és vannak olyan elmebetegek, akik örökké akarnak élni. Viszont ez egy igencsak brutális módja az örökéletnek.
*Kicsit bele is borzong ebbe a gondolatba, nagyon furcsán hangzik és nagyon nem tetszik neki ez az ötlete.*
~Jobb lenne ezeket a dolgokat elfelejteni!~
~Én is ezt tenném, de nem lehet, ha el akarom felejteni Zrekil úgy is fel fogja hozni a témát. Minden képpen kell majd erről beszélnem.~
~Tudod mit? Majd én elterelem a gondolataidat. Beszéljünk mondjuk arról...~
~Nem! Hányszor mondjam, hogy arról nem beszélünk! Nem akarok arról beszélni!~
~Akkor nem is szólaltam meg! Gondolkodj csak azon, hogy milyen bajaid lehetnek, ne is arra, hogy milyen jó érzés vele lenni, hogy milyen jó, hogy minden bajunkat el tudjuk felejteni...~
~Thaira!~
*Vitatkoznak miközben egyre messzebb kerülnek a karavánpihenőtől. Bár Allyn nem tud jól tájékozódni van egy olyan érzése, hogy rossz irányba mennek. Persze megpróbálja a térképről, hogy merre is tartanak, de nem nagyon sikerül. Így gyorsan felhagy ezzel a tevékenységgel. Útközben nem találkoznak senkivel, csak egy két vándorral meg kofát, aki a karavánpihenő felé tart, erre nem sokan járnak. Persze ezt nem is nagyon bánja, sokkal jobb neki így kettesben lenni a férfival. Mégha Thaira folyton piszkálja is. Viszont ahogy azt gondolta, nem hagyja annyiban a lélekkő témát. Mire Allyn kicsit zavartan válaszol.*
- Lehet, hogy igazad van, de szerintem nem normális, hogy ennyire akarod, hogy hozzád kerüljön. De nem akarom hogy azt hidd nem bízom benned, vagy hogy paranoiás vagyok. De szerintem ez nem természetes, viszont ha ennyire akarod legyen. *azzal kiveszi a medált és a gnóm felé nyújtja, de megáll* Ígérd meg, hogy ha bármi furcsát érzel visszaadod! *jobb kezével megfogja a férfi bal kezét és óvatosan belehelyezi a követ* Legyél óvatos! Nem akarom, hogy bajod legyen!
~Tudod mire gondoltam?~
~Igen, de most mondtam, hogy nem!~
~Ünnep rontó! Pedig milyen jó pillanat! Ha én lennék hatalmon nem hagynám ki ezt a lehetőséget, de majd megmondom neki, hogy mit gondolsz róla, ha megint vezethetek!~
~Akkor el is felejtheted, hogy vezetni fogsz! Nem rontod el a helyzetemet!~
*De persze ebből nem mutat kifelé semmit, viszont most ő fogja kicsit sokáig a gnóm kezét, s mikor erre ráeszmél, fülig elvörösödve engedi el. Éppen nyúlna a csuklyájáért, hogy az arcába húzza, mikor eszébe jut, hogy azzal csak még kínosabb helyzetbe hozná magát, így pedig inkább vesz néhány mély levegőt és megpróbál mosolyt erőltetni.*
- Bocsáss meg, kicsit túlságosan elengedtem magam! Nem kellett volna ilyen messzire mennem!
~Na ezzel csak rosszabb lett!~
~Köszi a bítatást!~
~Ez komoly volt! De mindjár meglátjuk mit gondol erről a gnóm!~
*Nevet fel Thaira, majd pedig elhallgat, hogy megtudja figyelni hogyan fog Allyn kijelentésére reagálni a férfi.*
468. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 14:55:03
Üzenet elküldve: 2013-11-16 14:55:03
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Hát valószínű, hogy nem lehet olyan egyszerű készíteni egy lélekkövet. Vagy talán rosszul fogalmazott...*
- Szóval amit mondani szerettem volna igazából, hogy maga a lélekkő nem lehet valami nagy dolog. Nem mondom, hogy gyakori lehet, viszont nem hiszem, hogy a kis gömb maga több, mint egy szépen megmunkált érc. A lényeg a belezárt entitás. Olyat pedig jó eséllyel nem lehet szerezni, hacsak nem saját akaratából költözik bele. Éppen ezért pótolhatatlan ez számukra. A kövecske annyit ér, amennyit azután is fog, hogy az entitás kiszállt belőle... rásújtok a kalapáccsal, és széttörik. Szóval nem sok emberi lélek veszhetett oda, habár... Hát minden az entitástól függ. Egyrészt ha találnak egyet, aki hajlandó a kőbe költözni, még mindig kétséges, hogy meg tudják-e adni neki amit cserébe kér *ötletelget, miközben haladnak végig a pusztán. Igen, ami azt illeti, valóban úgy fest, hogy egy ponton majd még érinteniük kell a karavánpihenőt, hiszen a kapun át kell majd haladjanak, hogy a mocsári révhez eljussanak, viszont már csak nem mehetnek az egész helyen keresztül, jobb ez a kis kerülő, így legalább nem találkoznak nagyjából senkivel. Legfeljebb egy-egy vándor, vagy kofa, aki erre kóborol, mert éppen a karavánpihenőbe igyekszik, de a csonttemetőben már ez a veszély sem fog fennállni. Ugyanakkor állítólag nem valami barátságos vidék, viszont kénytelenek lesznek megkockáztatni, mert nem vághatnak át a sátrak között, másik út meg csak így vezet a kapuhoz. Azonban továbbra is rendkívül kíváncsi a kőre, és éppen ezért nem hagyja annyiban a dolgot.*
- Éppen ezért gondoltam, hogy jobb helye lenne nálam, elvégre mágikus fegyver, szerintem sokkal veszélyesebb azokra nézve, akik nem értenek ehhez a dologhoz. És te magad mondtad, hogy ti ketten nem értitek igazán, így biztonságosabb lenne, ha én vinném. Meg hát... ha valóban a Hallgatagokat a nyomunkra vezetheti, akkor inkább nálam legyen, mikor ránk találnak *jegyzi meg még a végén, miközben a pusztán baktatnak végig, ami egészen egyszerűen végtelennek tűnik. Persze igyekszik a karavánpihenő közelében maradni, elvégre úgy a csonttemetőben sem tévedhetnek majd el, viszont így is sokkal hosszabb sétának ígérkezik, mint amire az elején számított. Talán mégis átvághattak volna a karavánpihenőn...*
*Hát valószínű, hogy nem lehet olyan egyszerű készíteni egy lélekkövet. Vagy talán rosszul fogalmazott...*
- Szóval amit mondani szerettem volna igazából, hogy maga a lélekkő nem lehet valami nagy dolog. Nem mondom, hogy gyakori lehet, viszont nem hiszem, hogy a kis gömb maga több, mint egy szépen megmunkált érc. A lényeg a belezárt entitás. Olyat pedig jó eséllyel nem lehet szerezni, hacsak nem saját akaratából költözik bele. Éppen ezért pótolhatatlan ez számukra. A kövecske annyit ér, amennyit azután is fog, hogy az entitás kiszállt belőle... rásújtok a kalapáccsal, és széttörik. Szóval nem sok emberi lélek veszhetett oda, habár... Hát minden az entitástól függ. Egyrészt ha találnak egyet, aki hajlandó a kőbe költözni, még mindig kétséges, hogy meg tudják-e adni neki amit cserébe kér *ötletelget, miközben haladnak végig a pusztán. Igen, ami azt illeti, valóban úgy fest, hogy egy ponton majd még érinteniük kell a karavánpihenőt, hiszen a kapun át kell majd haladjanak, hogy a mocsári révhez eljussanak, viszont már csak nem mehetnek az egész helyen keresztül, jobb ez a kis kerülő, így legalább nem találkoznak nagyjából senkivel. Legfeljebb egy-egy vándor, vagy kofa, aki erre kóborol, mert éppen a karavánpihenőbe igyekszik, de a csonttemetőben már ez a veszély sem fog fennállni. Ugyanakkor állítólag nem valami barátságos vidék, viszont kénytelenek lesznek megkockáztatni, mert nem vághatnak át a sátrak között, másik út meg csak így vezet a kapuhoz. Azonban továbbra is rendkívül kíváncsi a kőre, és éppen ezért nem hagyja annyiban a dolgot.*
- Éppen ezért gondoltam, hogy jobb helye lenne nálam, elvégre mágikus fegyver, szerintem sokkal veszélyesebb azokra nézve, akik nem értenek ehhez a dologhoz. És te magad mondtad, hogy ti ketten nem értitek igazán, így biztonságosabb lenne, ha én vinném. Meg hát... ha valóban a Hallgatagokat a nyomunkra vezetheti, akkor inkább nálam legyen, mikor ránk találnak *jegyzi meg még a végén, miközben a pusztán baktatnak végig, ami egészen egyszerűen végtelennek tűnik. Persze igyekszik a karavánpihenő közelében maradni, elvégre úgy a csonttemetőben sem tévedhetnek majd el, viszont így is sokkal hosszabb sétának ígérkezik, mint amire az elején számított. Talán mégis átvághattak volna a karavánpihenőn...*
467. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 08:18:36
Üzenet elküldve: 2013-11-16 08:18:36
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 167
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A Hallgatagok//
*Mintha a gnómot nem lepte volna meg az, hogy Thaira kitört, mondjuk tényleg várható volt, tekintve, hogy sértésnek vette a nevetést. Viszont Allyn így is furcsállta, hogy a másik csak bólogatott és mosolygot. Persze maga is tisztában van vele, hogy Thaira-nak nem sok esélye lenne Zrekil ellen, arra meg alkalma sem, hogy ártson. Xini meg nem bántaná a férfit, hiszen ahogyan azt belső hangja kikotyogta, Allyn-nak, azaz a gazdájának nagyon fontos a gnóm, s tényleg szereti, bár mint ahogy azt Thaira-nak is kifejti ezt a tényt ne akarta a férfi orra alá kötni. De, hát ez van, még szerencse, hogy a másik egy szót se szól, így nem kell magyarázkodnia. Viszont legbelül egy kicsit bánja, hogy nem beszélhet erről, de jobb így, ha beszélne róla abból az lenne, hogy hihetetlenül zavarba jönne, minek hatására elkezdene dadogni, s ezt nagyon utálja magában, viszont még ezzel a tudattal is sajnálja, hogy nem beszélhet erről a dologról.*
~Ne butáskodj Allyn! Te is tudod, hogy csak kellemetlen helyzetbe hoznád magad! Amúgy pedig nem hiszem, hogy ő szeretne minket, szerintem csak bajtársak vagyunk neki.~
~Na tessék prédikál itt nekem! Mentünk volna inkább szerzetesnek!~
~Persze, meg ahogy azt te elképzeled! Hogy én csuhát húzzak és úgy viselkedjek, mint papok soha!~
*Persze már nincs nagyon erejük veszekedni, s miután megbeszélték a mágia ügyét Zrekil-el el is alszanak. Majd egy kicsit sem kellemes éjszaka után idegesen kelnek fel. Allyn-t rossz érzések fogják el, amit betud annak, hogy a lélekkő szórakozik vele. Mikor hajnalok, hajnalán elhagyják a szentélyt már mernek hangosabban beszélni, itt csak nem lesz bajuk. Persze Allyn nem lepődik meg, hogy Zrekil megint kijavítja, hát igen gyakran téved, de ez csak egy feltevés volt, különben meg maga is tudja, hogy hiába akar bátornak látszani a gnóm, belül ő is fél, hiszen ezt mondta is. Viszont nem akarja megszólni, így csak bólogat, majd a mondóka után megszólal.*
- Az már biztos, hogy annak nem nagyon örülnének, ha elvinnénk egy távoli szigetre, de amilyen szemfülesek, képesek lennének egy újat szerezni. Arról meg fogalmam sincs, hogyan készíthetik ezeket a köveket, hogy vajon hányan veszhettek oda miattuk? Vagy, hogy egyáltalán emberi lelkek-e ezek, erről a világról származnak-e? Persze szerintem az a valószínű, hogy valakinek, vagy valakiknek a lelke van benne, akik ezen a világon éltek. De nem tudhatom. Bár szerintem, se tenne minket ki a főpap ilyen veszélynek, arról nem is beszélve, hogy senkit sem áldozna fel, ha lenne más megoldás. Viszont, mivel elküldött, így csak ez az egy megoldás lehet, hacsak ez is az olyan dolgok közé tartozik, amiről a főpap sem tud. Az ijesztő és kifejezetten idegesítő lenne, ha a semmiért csinálnánk ezt végig.
*Sokkal könnyebb lenne, s talán még meg is nyugtatná őket, ha a Hallgatagok valamelyikével, lehetne elpusztítani a követ. Viszont erre felesleges gondolni, hiszen a főpap kiadta a feladatukat, amit teljesíteniük kell lépésről lépésre. Tehát, egyenlőre megint háttérbe szorul a gazdatest kérdése. Majd pedig Allyn előveszi a követ, de rögtön vissza is dobja, mire a gnóm gyorsan meg is szólal. S hiába akar a lány annyira megszabadulni a tárgytól, még sem adja oda, csak kedvesen megszólal.*
- Köszönöm, hogy felajánlottad! Nagy terhet vennél le a vállamról, de! De akármennyire is zavar a gonosz ereje, jobb ha nálam marad. Gondolj bele, mágikus ereje van. Mi van, ha képes lenne manipulálni téged, vagy legyengíteni téged, pedig ha bármilyen baj lesz itt te vagy, aki meg tud minket védeni. Odaadnám, de túl nagy a kockázat, nem akarom, hogy bajod essen, márpedig ez az istenvere akármi képes lenne bajt okozni. Főleg, ha olyan nagy erővel bíró kézbe kerülne, mint a tiéd. Én nem értek a mágiához, nekem csak a gyógyításban van tapasztalatom, egy kicsi. Thaira-nak meg csak a kereskedésben, ebből nem sokat tud felhasználni és szerintem szenved mellettem. Ezért, akarja úgy befolyásolni az akaratunk, hogy hozzád kerüljön, a mágia, a mágiával tud nagy dolgokat tenni, akkor pedig természetes, hogy hozzád akar kerülni. Ilyen okból kell ellenállnunk neki. Jobb lesz, ha ott marad a táskában.
*S ezt komolyan is gondolja, bár szinte biztos benne, hogy a gnóm talál majd valami kifogásolhatót gondolatmenetében, de ez nem zavarja. Közben elhagyják a főteret. S a férfi lassan megint előveszi a térképet. Hát igen, tájékozódás, ez egy olyan dolog, ami Allyn-nak nem megy annyira, de még jó, hogy Zrekil itt van, legalább ő ki tudja következtetni merre vannak. Nem tudja merre mennek, csak azt, hogy előre, meg azt, hogy nem akar Hallgatagokkal találkozni az útjuk során. Előre is ideges, ha arra gondol, hogy azok a bevarrt szájúak ott fogják őket várni a mocsárban, az biztos, hogy ott könnyebb elrejteni két hullát, mint a karavánpihenőben.*
*Mintha a gnómot nem lepte volna meg az, hogy Thaira kitört, mondjuk tényleg várható volt, tekintve, hogy sértésnek vette a nevetést. Viszont Allyn így is furcsállta, hogy a másik csak bólogatott és mosolygot. Persze maga is tisztában van vele, hogy Thaira-nak nem sok esélye lenne Zrekil ellen, arra meg alkalma sem, hogy ártson. Xini meg nem bántaná a férfit, hiszen ahogyan azt belső hangja kikotyogta, Allyn-nak, azaz a gazdájának nagyon fontos a gnóm, s tényleg szereti, bár mint ahogy azt Thaira-nak is kifejti ezt a tényt ne akarta a férfi orra alá kötni. De, hát ez van, még szerencse, hogy a másik egy szót se szól, így nem kell magyarázkodnia. Viszont legbelül egy kicsit bánja, hogy nem beszélhet erről, de jobb így, ha beszélne róla abból az lenne, hogy hihetetlenül zavarba jönne, minek hatására elkezdene dadogni, s ezt nagyon utálja magában, viszont még ezzel a tudattal is sajnálja, hogy nem beszélhet erről a dologról.*
~Ne butáskodj Allyn! Te is tudod, hogy csak kellemetlen helyzetbe hoznád magad! Amúgy pedig nem hiszem, hogy ő szeretne minket, szerintem csak bajtársak vagyunk neki.~
~Na tessék prédikál itt nekem! Mentünk volna inkább szerzetesnek!~
~Persze, meg ahogy azt te elképzeled! Hogy én csuhát húzzak és úgy viselkedjek, mint papok soha!~
*Persze már nincs nagyon erejük veszekedni, s miután megbeszélték a mágia ügyét Zrekil-el el is alszanak. Majd egy kicsit sem kellemes éjszaka után idegesen kelnek fel. Allyn-t rossz érzések fogják el, amit betud annak, hogy a lélekkő szórakozik vele. Mikor hajnalok, hajnalán elhagyják a szentélyt már mernek hangosabban beszélni, itt csak nem lesz bajuk. Persze Allyn nem lepődik meg, hogy Zrekil megint kijavítja, hát igen gyakran téved, de ez csak egy feltevés volt, különben meg maga is tudja, hogy hiába akar bátornak látszani a gnóm, belül ő is fél, hiszen ezt mondta is. Viszont nem akarja megszólni, így csak bólogat, majd a mondóka után megszólal.*
- Az már biztos, hogy annak nem nagyon örülnének, ha elvinnénk egy távoli szigetre, de amilyen szemfülesek, képesek lennének egy újat szerezni. Arról meg fogalmam sincs, hogyan készíthetik ezeket a köveket, hogy vajon hányan veszhettek oda miattuk? Vagy, hogy egyáltalán emberi lelkek-e ezek, erről a világról származnak-e? Persze szerintem az a valószínű, hogy valakinek, vagy valakiknek a lelke van benne, akik ezen a világon éltek. De nem tudhatom. Bár szerintem, se tenne minket ki a főpap ilyen veszélynek, arról nem is beszélve, hogy senkit sem áldozna fel, ha lenne más megoldás. Viszont, mivel elküldött, így csak ez az egy megoldás lehet, hacsak ez is az olyan dolgok közé tartozik, amiről a főpap sem tud. Az ijesztő és kifejezetten idegesítő lenne, ha a semmiért csinálnánk ezt végig.
*Sokkal könnyebb lenne, s talán még meg is nyugtatná őket, ha a Hallgatagok valamelyikével, lehetne elpusztítani a követ. Viszont erre felesleges gondolni, hiszen a főpap kiadta a feladatukat, amit teljesíteniük kell lépésről lépésre. Tehát, egyenlőre megint háttérbe szorul a gazdatest kérdése. Majd pedig Allyn előveszi a követ, de rögtön vissza is dobja, mire a gnóm gyorsan meg is szólal. S hiába akar a lány annyira megszabadulni a tárgytól, még sem adja oda, csak kedvesen megszólal.*
- Köszönöm, hogy felajánlottad! Nagy terhet vennél le a vállamról, de! De akármennyire is zavar a gonosz ereje, jobb ha nálam marad. Gondolj bele, mágikus ereje van. Mi van, ha képes lenne manipulálni téged, vagy legyengíteni téged, pedig ha bármilyen baj lesz itt te vagy, aki meg tud minket védeni. Odaadnám, de túl nagy a kockázat, nem akarom, hogy bajod essen, márpedig ez az istenvere akármi képes lenne bajt okozni. Főleg, ha olyan nagy erővel bíró kézbe kerülne, mint a tiéd. Én nem értek a mágiához, nekem csak a gyógyításban van tapasztalatom, egy kicsi. Thaira-nak meg csak a kereskedésben, ebből nem sokat tud felhasználni és szerintem szenved mellettem. Ezért, akarja úgy befolyásolni az akaratunk, hogy hozzád kerüljön, a mágia, a mágiával tud nagy dolgokat tenni, akkor pedig természetes, hogy hozzád akar kerülni. Ilyen okból kell ellenállnunk neki. Jobb lesz, ha ott marad a táskában.
*S ezt komolyan is gondolja, bár szinte biztos benne, hogy a gnóm talál majd valami kifogásolhatót gondolatmenetében, de ez nem zavarja. Közben elhagyják a főteret. S a férfi lassan megint előveszi a térképet. Hát igen, tájékozódás, ez egy olyan dolog, ami Allyn-nak nem megy annyira, de még jó, hogy Zrekil itt van, legalább ő ki tudja következtetni merre vannak. Nem tudja merre mennek, csak azt, hogy előre, meg azt, hogy nem akar Hallgatagokkal találkozni az útjuk során. Előre is ideges, ha arra gondol, hogy azok a bevarrt szájúak ott fogják őket várni a mocsárban, az biztos, hogy ott könnyebb elrejteni két hullát, mint a karavánpihenőben.*
466. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-16 07:14:00
Üzenet elküldve: 2013-11-16 07:14:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 333
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Szelíd
// A Hallgatagok //
*Zrekil számított olyasmire, hogy az elkövetkezendő dolgok felbosszantják Thairát, és esetlegesen kitör, így nem éri olyan váratlanul. A fenyegetést pedig nem tudja teljesen komolyan venni, hiszen jó eséllyel a lánynak nem sok esélye lenne használni a tőrt, viszont a gnóm jelenleg nem akar varázsolni, így ezt inkább kihagyja. No a gyíknak meg még annyi esélye sem lenne... Persze azért van még valami abban, amit mond, méghozzá az, hogy Allyn mennyire szereti. Ez azért eléggé új információnak számít, éppen ezért még annyira sem tud a fenyegetésre koncentrálni, csak bólogat. Miután pedig Allyn újra feltűnik, mindketten lefekszenek aludni, és egy nyugtalan éjszaka után kora reggel kelnek fel, és hagyják el a szentélyt.*
- Hát már hogyne mernénk bemenni? Ostobaság volna részükről erre számítani, mert én biz' megtalálom a barlangját! Meg... nekik az sem lenne túl kellemes, ha mondjuk egyszerűen csak hajóra szállnánk a kikötőben, és egy távoli szigetre vinnénk el az ékszert. Az ilyesmi nem olyan, amit minden piaci standnál kapni lehet. Ha az elpusztításához egy élet kell, hát vajon hány szükséges a megalkotásához? Meg másrészről... ha ilyen könnyen újat alkothatnának *csettint egyet* akkor a főpap nyilván nem tenne ki minket közvetlen életveszélynek azért, hogy elpusztítsuk. És főleg nem áldoznánk fel egy gazdatestet, hanem helyette biztosan megpróbálnánk másik irányból megközelíteni a dolgokat *a Hallgatagok felől. Nekik vetnének véged, akár szerzetesek, akár egy vallás képviselői, akárkik. Talán még mindig egyszerűbb volna, viszont a főpap kiadta az utasításokat, tehát Zrekil eképpen cselekszik. Majd egy pillanatra újra megjelenik a függő, de rögvest vissza is pottyan a táskába, melynek hatására a gnóm gyorsan megjegyzi:*
- Ha gondolod, vihetem én is. Engem nem zavar annyira a gonosz ereje *közben elhagyják a karavánpihenőt, így lassan Zrekilnek újból elő kell vennie a térképet, hogy meg tudja állapítani, merre is kell haladniuk. Tény, hogy a mocsár jó messze van, gyakorlatilag a karavánpihenő másik oldalán, viszont a séta nem fog egész egy napig tartani. Így nem kell sietniük sem. Az pedig botorság volna, ha a Hallgatagok a mocsárban próbálnának rajtuk ütni, holott megtehetik a karavánpihenőn belül is. De hát ki tudja ezeknél?*
*Zrekil számított olyasmire, hogy az elkövetkezendő dolgok felbosszantják Thairát, és esetlegesen kitör, így nem éri olyan váratlanul. A fenyegetést pedig nem tudja teljesen komolyan venni, hiszen jó eséllyel a lánynak nem sok esélye lenne használni a tőrt, viszont a gnóm jelenleg nem akar varázsolni, így ezt inkább kihagyja. No a gyíknak meg még annyi esélye sem lenne... Persze azért van még valami abban, amit mond, méghozzá az, hogy Allyn mennyire szereti. Ez azért eléggé új információnak számít, éppen ezért még annyira sem tud a fenyegetésre koncentrálni, csak bólogat. Miután pedig Allyn újra feltűnik, mindketten lefekszenek aludni, és egy nyugtalan éjszaka után kora reggel kelnek fel, és hagyják el a szentélyt.*
- Hát már hogyne mernénk bemenni? Ostobaság volna részükről erre számítani, mert én biz' megtalálom a barlangját! Meg... nekik az sem lenne túl kellemes, ha mondjuk egyszerűen csak hajóra szállnánk a kikötőben, és egy távoli szigetre vinnénk el az ékszert. Az ilyesmi nem olyan, amit minden piaci standnál kapni lehet. Ha az elpusztításához egy élet kell, hát vajon hány szükséges a megalkotásához? Meg másrészről... ha ilyen könnyen újat alkothatnának *csettint egyet* akkor a főpap nyilván nem tenne ki minket közvetlen életveszélynek azért, hogy elpusztítsuk. És főleg nem áldoznánk fel egy gazdatestet, hanem helyette biztosan megpróbálnánk másik irányból megközelíteni a dolgokat *a Hallgatagok felől. Nekik vetnének véged, akár szerzetesek, akár egy vallás képviselői, akárkik. Talán még mindig egyszerűbb volna, viszont a főpap kiadta az utasításokat, tehát Zrekil eképpen cselekszik. Majd egy pillanatra újra megjelenik a függő, de rögvest vissza is pottyan a táskába, melynek hatására a gnóm gyorsan megjegyzi:*
- Ha gondolod, vihetem én is. Engem nem zavar annyira a gonosz ereje *közben elhagyják a karavánpihenőt, így lassan Zrekilnek újból elő kell vennie a térképet, hogy meg tudja állapítani, merre is kell haladniuk. Tény, hogy a mocsár jó messze van, gyakorlatilag a karavánpihenő másik oldalán, viszont a séta nem fog egész egy napig tartani. Így nem kell sietniük sem. Az pedig botorság volna, ha a Hallgatagok a mocsárban próbálnának rajtuk ütni, holott megtehetik a karavánpihenőn belül is. De hát ki tudja ezeknél?*
465. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-14 22:36:45
Üzenet elküldve: 2013-11-14 22:36:45
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Merel Fen, Lisast Naida, Las Hagger//
*Mire a köpeny visszaalakul eredeti anyagába, a pap is összeszedi magát. Már varázsolni is képes: Yaran kezeit már a semmiből megidézett kötéllel, varázslattal köti össze, majd egy újabb kézmozdulattal a levegőbe emeli a fiatal mélységit, és a templom felé indul vele.
Las kérdésére keserűen elmosolyodik.*
Yag bérence? A fia.
*Keram, aki eddig is távol tartotta magát Yarantól, most is a csapattól kissé eltávolodva követi őket. Egész testéből sugárzik a gyűlölet, nyilvánvalóan azért nem jön közelebb és avatkozik bele az ügybe, hogy legyen még kit vallatni, mire arra kerül a sor.
A templomba érve a pap a barlang hátuljába vezeti őket, belép egy egészen kicsi ajtón (Keramnak és Lasnak majdnem le kell hajtania a fejét, hogy be ne verje, Yarannal kapcsolatban azonban a pap nem aggályoskodik ilyen apróságokon). Egy keskeny folyosóra jutnak, amelynek két oldalán újabb ajtók sorakoznak. Ezek egyikén lebegteti be a pap a foglyot, hogy ott aztán a teljesen üres szobában a szemközti fal tövébe ejtse. A fogoly zsák módjára zuhan a földre, olyan pózba, ami minden bizonnyal igen kényelmetlen, mégis szemtelenül vigyorog.*
A lényeget már úgyis tudod *mondja.* Miért nem mondod el a kis barátaidnak is?
*Keram szólni készül, de a pap megelőzi.*
Mondd el inkább te, minden részletével együtt. De ajánlom, hogy ne hagyj ki semmit.
*Yaran ajkai még szélesebb vigyorra húzódnak, ahogy Keramra pillant.*
Vetélkedésünk tárgya jelenleg a városon kívül tölti az idejét, és az én embereim vigyáznak rá. Ezt közölte vele a nő, akit egyébként arra sem méltattatok, hogy elvigyétek a holttestét a város közepéről.
*A pap újabb varázslatára van szükség ahhoz, hogy Keram dühből fakadó mozdulata félbeszakadjon, és ne tudjon nekiugrani a fogolynak.*
*Mire a köpeny visszaalakul eredeti anyagába, a pap is összeszedi magát. Már varázsolni is képes: Yaran kezeit már a semmiből megidézett kötéllel, varázslattal köti össze, majd egy újabb kézmozdulattal a levegőbe emeli a fiatal mélységit, és a templom felé indul vele.
Las kérdésére keserűen elmosolyodik.*
Yag bérence? A fia.
*Keram, aki eddig is távol tartotta magát Yarantól, most is a csapattól kissé eltávolodva követi őket. Egész testéből sugárzik a gyűlölet, nyilvánvalóan azért nem jön közelebb és avatkozik bele az ügybe, hogy legyen még kit vallatni, mire arra kerül a sor.
A templomba érve a pap a barlang hátuljába vezeti őket, belép egy egészen kicsi ajtón (Keramnak és Lasnak majdnem le kell hajtania a fejét, hogy be ne verje, Yarannal kapcsolatban azonban a pap nem aggályoskodik ilyen apróságokon). Egy keskeny folyosóra jutnak, amelynek két oldalán újabb ajtók sorakoznak. Ezek egyikén lebegteti be a pap a foglyot, hogy ott aztán a teljesen üres szobában a szemközti fal tövébe ejtse. A fogoly zsák módjára zuhan a földre, olyan pózba, ami minden bizonnyal igen kényelmetlen, mégis szemtelenül vigyorog.*
A lényeget már úgyis tudod *mondja.* Miért nem mondod el a kis barátaidnak is?
*Keram szólni készül, de a pap megelőzi.*
Mondd el inkább te, minden részletével együtt. De ajánlom, hogy ne hagyj ki semmit.
*Yaran ajkai még szélesebb vigyorra húzódnak, ahogy Keramra pillant.*
Vetélkedésünk tárgya jelenleg a városon kívül tölti az idejét, és az én embereim vigyáznak rá. Ezt közölte vele a nő, akit egyébként arra sem méltattatok, hogy elvigyétek a holttestét a város közepéről.
*A pap újabb varázslatára van szükség ahhoz, hogy Keram dühből fakadó mozdulata félbeszakadjon, és ne tudjon nekiugrani a fogolynak.*
464. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-14 21:26:30
Üzenet elküldve: 2013-11-14 21:26:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida, Las Hagger//
Persze, mitöbb!- *Felel Merel a gyilkos megjegyzésére.* -Most sikerül a legjobban, amit láttam. Eleinte lassan történik, észre se venni, hogy a biztonság, a sikertelen varázsolat hitébe ringassa a bácsit, és majd váratlanul kezd el zsugorodni. Tessék csak bízni bennem, már próbáltam.- *Eleinte talán még hihetően is indulna a lány újabb agymenése, de a végére egy kjnzási bódszerhez képest túl lelkesre sikerül, hogy hitele is maradhasson, bár azzal együtt mindegy is, hogy Hagger bácsi bevallja, nem sikerült rendesen. Pedig izgi varázslatnak tűnt, és nem ismerve az eredeti hatását, Merel még mindig el is hiszi, hogy csak azért nem kezdett zsugorodni a kőköpeny, mert csak félig sikerült a varázslat. Az meg, hogy a pap által említett szoba mindezeknél hatásossabb, az őszintén meglepi, és fel is kelti az érdeklődését. Mi mindent lehet ott találni, hogy ezt a gonosz bácsit is így megrémítse?*
Persze, mitöbb!- *Felel Merel a gyilkos megjegyzésére.* -Most sikerül a legjobban, amit láttam. Eleinte lassan történik, észre se venni, hogy a biztonság, a sikertelen varázsolat hitébe ringassa a bácsit, és majd váratlanul kezd el zsugorodni. Tessék csak bízni bennem, már próbáltam.- *Eleinte talán még hihetően is indulna a lány újabb agymenése, de a végére egy kjnzási bódszerhez képest túl lelkesre sikerül, hogy hitele is maradhasson, bár azzal együtt mindegy is, hogy Hagger bácsi bevallja, nem sikerült rendesen. Pedig izgi varázslatnak tűnt, és nem ismerve az eredeti hatását, Merel még mindig el is hiszi, hogy csak azért nem kezdett zsugorodni a kőköpeny, mert csak félig sikerült a varázslat. Az meg, hogy a pap által említett szoba mindezeknél hatásossabb, az őszintén meglepi, és fel is kelti az érdeklődését. Mi mindent lehet ott találni, hogy ezt a gonosz bácsit is így megrémítse?*
463. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-09 16:49:47
Üzenet elküldve: 2013-11-09 16:49:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Las Hagger, Merel Fen//
*Lisast megkönnyebbül, amikor a pap végre magához tér. Igaz, hogy még kicsit gyenge, de láthatóan nem esett komoly baja. Visszakötözi övére a már majdnem üres kulacsot, és elveszi a paptól az átnyújtott kötelet, majd megindul Yaran felé. Szerencsére a megkötözésben egész jó, még nem volt olyan, aki kiszabadult volna belőle. Leszámítva a hiúzt, aki szimplán szétrágta a kötelet.Azóta már szerencsére engedelmességet tanult az állat, így elég csak rászólni, és a helyén marad.
"Azért csak hasznomat tudják venni." Gondolja a lány, akinek eszébe jut a múltkori látogatásuk, és az, hogy mennyire tehetetlen volt akkor. "Sokat fejlődtem azóta, de nem eleget. De azért jó, hogy ha még csak keveset is, de tudok nekik segíteni." Közben már össze is kötözte a férfi lábait, majd leellenőrzi, hogy biztosan ne tudjon kiszabadulni belőle.*
-Kész. *Jelenti be, majd Las felé fordul.* Ami engem illet, én bedőltem neked. *Kezdi mosolyogva.* Már azt hittem, hogy egy újabb varázslatról van szó, amiről még nem tudok. Vagy esetleg ennek a továbbfejlesztéséről.
*Ha elmúlik a varázslat hatása, a csapat a pap javaslatára elindul vissza a templomba. Lisast jót szórakozik Yaran rémült arckifejezésén, bár ezt nem mutatja ki, és megjegyzést se tesz rá. Viszont a lány is egy kicsit aggódik, hogy esetleg kínvallatásra kerül sor. Nem szívesen lenne egy ilyennek a szemtanúja. Bízik benne, hogy szavakkal majd szóra lehet bírni, bár ez eddig se jött be sajnos nála.*
*Lisast megkönnyebbül, amikor a pap végre magához tér. Igaz, hogy még kicsit gyenge, de láthatóan nem esett komoly baja. Visszakötözi övére a már majdnem üres kulacsot, és elveszi a paptól az átnyújtott kötelet, majd megindul Yaran felé. Szerencsére a megkötözésben egész jó, még nem volt olyan, aki kiszabadult volna belőle. Leszámítva a hiúzt, aki szimplán szétrágta a kötelet.Azóta már szerencsére engedelmességet tanult az állat, így elég csak rászólni, és a helyén marad.
"Azért csak hasznomat tudják venni." Gondolja a lány, akinek eszébe jut a múltkori látogatásuk, és az, hogy mennyire tehetetlen volt akkor. "Sokat fejlődtem azóta, de nem eleget. De azért jó, hogy ha még csak keveset is, de tudok nekik segíteni." Közben már össze is kötözte a férfi lábait, majd leellenőrzi, hogy biztosan ne tudjon kiszabadulni belőle.*
-Kész. *Jelenti be, majd Las felé fordul.* Ami engem illet, én bedőltem neked. *Kezdi mosolyogva.* Már azt hittem, hogy egy újabb varázslatról van szó, amiről még nem tudok. Vagy esetleg ennek a továbbfejlesztéséről.
*Ha elmúlik a varázslat hatása, a csapat a pap javaslatára elindul vissza a templomba. Lisast jót szórakozik Yaran rémült arckifejezésén, bár ezt nem mutatja ki, és megjegyzést se tesz rá. Viszont a lány is egy kicsit aggódik, hogy esetleg kínvallatásra kerül sor. Nem szívesen lenne egy ilyennek a szemtanúja. Bízik benne, hogy szavakkal majd szóra lehet bírni, bár ez eddig se jött be sajnos nála.*
462. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-08 10:03:16
Üzenet elküldve: 2013-11-08 10:03:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 298
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
//Mesélő #4, Lisast Naida és Merel Fen//
*Las csak mereven bámul a gyilkosra a kérdés után is, mondván, hogy addig meg sem szólal, amíg valami érdemi információhoz nem jut. Eléggé vallatás-hangulat uralkodik így el, viszont ilyen ostoba kérdésekre nem fog válaszolni, elvégre a férfi láthatja: rajta van a kőből készült köpeny, a kérdés már csak az, valóban szűkül-e, de ezt neki magának kell eldönteni. Persze megteheti, hogy nem szól semmit, abban az esetben pedig fel kell vállalja annak a kockázatát, hogy valóban megfullad néhány órán belül. Azonban tovább nem kell megjátszania a kegyetlenséget, mert felébred a pap, aki már inkább bizonyul meggyőzőnek, mint ő. A pap elismerésére csak annyit felel:*
- Ugyan, nem olyan nehéz varázslat ez, csak mellé szigorúan kell nézni, hogy bedőljön neki... nos, ez csak félig sikerült *mondja, miközben a pap Lisast felé nyújtja az övet.* Yaran? Netalántán ismeritek egymást? Yag bérence? *kérdi a papot, majd amikor amaz a szobákat emlegeti, ahol 'elbeszélgethet' a gyilkossal (aki Yaran), és látja, hogy ez megteszi a hatását, már-már némi káröröm jelenik meg benne, hogy végre megtörni látja a gyilkos zord ábrázatát, meg színlelt jókedvét egyszerre. Persze azért az is meglepő, hogy idelent a papok végzik a hadfők dolgát, vagy legalábbis ebben a városban biztosan. Ez azért meglepő, Amos Theniorról például nem tudná elképzelni, hogy bárkit kínvallatásnak vetne alá, de hát mit is mondhatna? Más népek, más szokások, és más rangok.*
*Las csak mereven bámul a gyilkosra a kérdés után is, mondván, hogy addig meg sem szólal, amíg valami érdemi információhoz nem jut. Eléggé vallatás-hangulat uralkodik így el, viszont ilyen ostoba kérdésekre nem fog válaszolni, elvégre a férfi láthatja: rajta van a kőből készült köpeny, a kérdés már csak az, valóban szűkül-e, de ezt neki magának kell eldönteni. Persze megteheti, hogy nem szól semmit, abban az esetben pedig fel kell vállalja annak a kockázatát, hogy valóban megfullad néhány órán belül. Azonban tovább nem kell megjátszania a kegyetlenséget, mert felébred a pap, aki már inkább bizonyul meggyőzőnek, mint ő. A pap elismerésére csak annyit felel:*
- Ugyan, nem olyan nehéz varázslat ez, csak mellé szigorúan kell nézni, hogy bedőljön neki... nos, ez csak félig sikerült *mondja, miközben a pap Lisast felé nyújtja az övet.* Yaran? Netalántán ismeritek egymást? Yag bérence? *kérdi a papot, majd amikor amaz a szobákat emlegeti, ahol 'elbeszélgethet' a gyilkossal (aki Yaran), és látja, hogy ez megteszi a hatását, már-már némi káröröm jelenik meg benne, hogy végre megtörni látja a gyilkos zord ábrázatát, meg színlelt jókedvét egyszerre. Persze azért az is meglepő, hogy idelent a papok végzik a hadfők dolgát, vagy legalábbis ebben a városban biztosan. Ez azért meglepő, Amos Theniorról például nem tudná elképzelni, hogy bárkit kínvallatásnak vetne alá, de hát mit is mondhatna? Más népek, más szokások, és más rangok.*
461. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2013-11-07 19:58:43
Üzenet elküldve: 2013-11-07 19:58:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 68
Játékstílus: Szelíd
//Merel Fen, Lisast Naida, Las Hagger//
*A gyilkos úgy fél percig hallgat, figyeli, jobban szorítja-e már a kővé vált köpeny, de nem biztos a dologban.*
Egész biztos, hogy sikerült a varázslat? *kérdezi szemtelenül.
Ekkor a pap is magához tér, és miközben felül, egy kicsit még ügyetlen mozdulattal a köpenye ujjába törli az arcát. Zavartan körülnéz, majd, amikor eszébe jut, mi történt, és hogyan került a földre a központi csarnokba, szemügyre veszi a megkövesített férfit.*
Nahát, Las, ez szépen sikerült *biccent elismerően.* Lisast, megtennéd, hogy megkötözöd a lábát? *leveszi a köpenyéről az övet, és Lisast felé nyújtja.* Én kicsit még szédülök, és ugye, nem akarunk kockáztatni. Yaran nem olyasvalaki, akivel kapcsolatban bízhatunk a véletlenekben. Aztán, ha elmúlt ez a szemrevaló varázslat, javaslom, hogy vigyük a templomba, van ott egy-két szobácska, ahol elbeszélgethetünk vele.
*A gyilkos arcán rémület suhan át.*
*A gyilkos úgy fél percig hallgat, figyeli, jobban szorítja-e már a kővé vált köpeny, de nem biztos a dologban.*
Egész biztos, hogy sikerült a varázslat? *kérdezi szemtelenül.
Ekkor a pap is magához tér, és miközben felül, egy kicsit még ügyetlen mozdulattal a köpenye ujjába törli az arcát. Zavartan körülnéz, majd, amikor eszébe jut, mi történt, és hogyan került a földre a központi csarnokba, szemügyre veszi a megkövesített férfit.*
Nahát, Las, ez szépen sikerült *biccent elismerően.* Lisast, megtennéd, hogy megkötözöd a lábát? *leveszi a köpenyéről az övet, és Lisast felé nyújtja.* Én kicsit még szédülök, és ugye, nem akarunk kockáztatni. Yaran nem olyasvalaki, akivel kapcsolatban bízhatunk a véletlenekben. Aztán, ha elmúlt ez a szemrevaló varázslat, javaslom, hogy vigyük a templomba, van ott egy-két szobácska, ahol elbeszélgethetünk vele.
*A gyilkos arcán rémület suhan át.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2949-2968