//Vadászat//
//Nyomok//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmazhat!//
*Miközben az elf már bent kutakodik, Syd még kint kérdezgeti az idősebb férfit a támadó kinézetéről. Bármilyen nehezére esik elfogadni, nagyon úgy tűnik, hogy a személyleírás tökéletesen illik arra a penetránsan büdös melákra, akit félig-meddig erőszakkal kellett kitessékelni a Barakkból.
~Még ez is illik a képbe, hogy városőrnek adja ki magát. A rohadék, a mocsok!~
Háromszor is elmondatja a férfivel, hogy mit látott, mit hallott, mire gondolt közben. A nyeregtáskából tollat, papírt vesz elő és alaposan lejegyzetel mindent, amit csak hall. Aztán a gyereket is alaposan kifaggatja. Újat nem tud meg, csak az eddig elhangzottak nyernek további megerősítést.*
-El fogjuk kapni és elnyeri méltó büntetését. *Szavait apának és fiának címzi, de magát is biztatja vele. Fresh kihallatszó szavai csak megerősítik elszántságát. Reméli, hogy az elf téved és borsódzik a háta a lehetőségtől, hogy szemügyre vegye a bizonyítékokat. De nincs értelme tologatni az elodázhatatlant. Elpakolja író szereket és maga is az ajtó felé indul. Nem kerüli el figyelmét a romos bejárat, ami valami magas, valami nagyon erős behatolásának nyomát viseli magán.
~Valami óriási akart itt bejutni és sikerült is neki.~
Belépve megüti a halál gyomorforgató szaga. Egy sóhajtással visszanyeli meginduló gyomortartalmát és körülnéz. Minden összetörve, darabokban. A halottak egy kupacban hevernek az egyik sarokban. Alapos körülnézés után minden viszolygása ellenére a holttesteket kezdi vizsgálni. A két férfivel kezdi, mert tudja magáról, hogy a nők kihűlt testei jobban meg fogják viselni, azt inkább a végére hagyja. Bár az üres szemüregek megpillantása azért itt is megviseli. Lábuknál fogva arrébb húzza a két testet a kupacból, úgy kezdi őket vizsgálgatni. Nincs sem képzettsége, sem tapasztalata, de az arrébb heverő, masszív, de törött szék, a széklábra és a falra, padlóra száradt vér és egyéb cafatok, a vértől összeragadt haj, a szélesen felnyílt fejbőr, a koponya látható repedése még az ő nem túl szakavatott szemének is elárulják, hogy a két férfit brutális egyszerűséggel agyoncsapták. Aztán az egyiknek még a lábát is kicsontozták. Döbbenetes.
~Mi képes ilyesmire? Egy ork vagy egy óriás, a betegebb fajtából. Bár ennyire elborultnak lenni még talán az orkoknál is szokatlan.~
Elnézi a két férfi ruháját, felszerelését.
~Vadászok lehettek? De hol vannak a fegyvereik?~
A kint csendesen beszélgető férfira és fiára gondol. Errefelé senki nem mászkál valami fegyver nélkül és inkább lőfegyverrel, mint mással. Ha egy fenevad pengetávolságon belülre kerül, ott már kétesélyes a küzdelem. Feláll, töprengve nézelődik. Rövid nézelődés után egy oszlopba fúródott nyílvesszőn akad meg a tekintete. Odasétál és kifeszegeti a fából. Véres.
~Megsebesítették. Talán nem csak ezt az egyet tudták kilőni.~
A nők testeit egyelőre gondosan kerüli, inkább nyílvesszők után kutat a véres padlón. Egyet sikerül kiszúrnia a kandalló közelében. Lehajol, megvizsgálja. Az is véres, méghozzá nem csak a hegye, de a szára is.
~Ezt magából húzta ki. Itt valaki megpróbált küzdeni. De ha kihúzta a nyilat...~
Nem talál vértócsát, sem véres rongyokat. De a kandalló és a félredobott piszkavas elgondlokoztatja.
~Kiégette volna a sebet? Lehetséges, de nem biztos.~
Más dolga már tényleg nem maradt, kénytelen szemügre venni a két nő tetemét. A másik tanyáról származó férfitől tudja, hogy anya és lánya voltak. Az anyával kezdi. Ugyanúgy bántak el vele, mint a két férfivel, de ő az arcába kapta az ütést. A véres, csontszilánkos massza láttán Syd megint öklendezik egyet, aztán erőt vesz magán. A nő felsőteste fedetlen, odébb a szétszakadt ing is látszik.
~A rohadt álattja!~
Az őrmester nem tudja rávenni magát, hogy a nő szoknyája alá nézzen, úgy dönt, a letépett ing neki elég lesz bizonyítéknak arra, hogy mi történt.*
-Nyilván ellenállt. *Nem volt jó ötlet megszólalni, ettől megint felkavarodik a gyomra. Pedig most jön a neheze. A lány testéből gyakorlatilag alig maradt valami. A gyilkosa kizsigerelte, aztán a végtagjait megnyúzta, a húst csontig lefejtette. De csak a belek száradnak odébb egy kupacban, a többinek nyoma sincs. Syd minden zaklatottsága ellenére értetlenül néz körül.*
-De hol a többi...?
*Szeme megakad a kondéron és a maradék vér is kifut az arcából.*
-Baszd meg!
*A kondérhoz lép, belepillant, beleszagol. Nem disznó. Sosem volt még dolga emberhúsból készült raguval, ha nem lennének az adott körülmények, valószínűleg értetlenül nézne, hogy mi ez. Így viszont szó nélkül sarkon fordul, kisiet a ház elé ás kiadja magából az ebédet és a döbbenetet. Mikor kicsit összeszedi magát, megmossa az arcát és iszik egy kortyot, aztán rekedten kiált két társa után.*
-Freshko, Aleimord! Gyertek ide! *Ha a két elf már mellette áll, folytatja.* Jelentést! Mit láttatok, tapasztaltatok?
*Most nem érdekli, hogy az egyik elf nemes. Nem érdekli őt most semmi.*