//A mi utunk//
*Annyira elmerül gondolataiban, hogy különösebben fel sem tűnik neki, mikor végre elhagyják az ingoványt. Csak akkor zökken ki, mikor egy jókora légy kezd el hangosan zümmögve keringeni körülötte, amit még pár másodpercig egészen nyugodtan tűr, amikor már azonban a kis bosszantó rovar Nae orrára szál, betelik a pohár. Látványosan hadonászva próbálja meg elkapni fél kézzel, majd pár perc szerencsétlenkedés után sikerül a markába zárnia.*
~Megvagy te kis rohadék~
*Már épp szétmorzsolná a legyet, amikor feltűnik neki, hogy az előtte lovagló lány dőlni kezd. Azonnal visszaveszi másik kezébe is a gyeplőt, megsarkantyúzza lovát és elindul felé, de Syd beelőzi és még időben elkapja Ultot. Máskor talán megmosolyogná Harlien hozzászólását, most valahogy úgy érzi nem a legmegfelelőbb pillanatban humorizált.
Bár már úgy tűnik nem szorul segítségre a lány, melléjük lovagol, végignéz rajta majd a félvérre pillant.*
-Mi a baja?*kérdi, hangjából halványan kihallatszik némi aggódás. Elsősorban azonban nem a volt katona hogyléte aggasztja. Akárhányszor erre járt, mestere sokat mesélt neki a homlokig élő fűben megbúvó bestiákról, az ősz elf pedig sohasem ijesztgette őt feleslegesen. Előnyösebb hát, ha az ember gyorsan eléri a szántóföldeket, ami így, hogy egy sebesültet cipelnek, rohadtul nem lesz egyszerű. Csak reménykedni lehet abban, hogy nem támad rájuk valami, vagy valaki.
Figyelmesen hallgatja volt őrmestere szavait Ultról, közben pedig szemeivel látható sérülések után kutat annak testén. A háború kezdetekor épp Lichanechben volt, ott egyáltalán nem lehetett érezni a hatását, néhány részeg kereskedőtől hallott csak arról, hogy a karavánpihenő a földdel lett egyenlő és hogy holtak járják a vidéket. Ennél sokkal többet jelenleg sem tud róla, pedig akkortájt Itham folyamatosan az ottani neves politikusokkal lógott, de mint általában, akkor sem osztotta meg vele, miről beszélgetett velük.*
-Nem bánnám, ha kicsit mesélnél nekem a háborúról, mert mindent, amit tudok, azt vén alkoholisták mesélték nekem a Pegazusban *pillant Sydre* -Tudom, hogy te sem voltál még a városban az elején *emlékszik vissza a találkozásukra Artheniorba menet* -De te csak régebb óta vagy az őrségnél, meg őrmester is voltál, biztos mondtak neked róla valamit.