//Irány Erdőmélye//
//Umon, Kalynma, Sheldat, Lesha//
*Lesha a társaságba toppanásakor meghall pár részletet Umon és Kalynma beszélgetéséből, amitől egész meghatódik és izgatott lesz, és a rájellemző közvetlenséggel kotyog bele a beszélgetésbe. Úgy kezd csacsogni Kalynak, mintha ezer éves nagy barátnők lennének.*
- De cuki együtt nőttetek fel? Jaj, ne is mondd! Az apák borzalmasak tudnak lenni. A víz városában? Júj, arról olvastam egy tekercsben. Lihanech. A nagy tavon túl. Szép hely igaz? Mesélj róla!
*Csillogó szemekkel elhallgatva néz Kalyra. Fel sem fogja, hogy kis barátnője és Kutyafiú nem érkeztek meg a többiekkel, egészen addig, míg Umon rá nem kérdez.*
- Myu? Nincs itt? Én azt hittem, hogy veletek jött…
*Tekinget körbe zavartan, és a kék hajú lányt és a fekete négylábút keresve.*
- Barlangok Asszonyára! Neee már?! Visszamegyek, megkeresem!
*Jelenti ki gondolkodás nélkül az óriás lány, hiszen nem tudja mi történhetett kis barátnőjével és a farkaskutyájával. Abba sem gondol bele, hogy sötétedésig nem is érne már vissza a városba.*
- Biztos, csak eltévedt az úton. Nem figyeltem rá. Tudjátok, Myu egy kicsit magának való, de nem hiszem, hogy baja esett volna. Kemény lány, tud magára vigyázni, de visszamegyek érte!
~ Elég, hogy Kalisát magára hagytam… kicsi húgom… Myut nem hagyhatom. Már hallom is, ahogy Zaxdor göcögve leteremtene, hogy csak most hagyott egyedül és máris elhagytam Myut. ~
*Umon felvetésén, hogy valahogy hagyjanak itt üzenetet a félvér lánynak, meglepődik.*
- Valami jelre gondolsz? Fúh, de izgi.
*Lelkesül fel az óriás lány, és elgondolkozik, de galambpostán kívül semmi más nem jut az eszébe. A keményfejű Lesha nem tök hülye, de nem is vág úgy az esze, mint a beretva és eddigi élete során nem is igazán kellett ilyesmiken gondolkoznia, de van egy órája, hogy kitaláljon valamit, az idő pedig nagy kincs.*
~ Gondolkozz! Törd a fejed! ~
*Lesha lehuppan törökülésbe és lándzsájával maga előtt piszkálva a földet, gondolkozik.*
~ Itt hagyni valamit… egy jelet, egy nyomot… olyat, amit csak ő találhatna és értene meg… hmm… Myu nem hiszem, hogy nyomolvasó lenne… lehet tényleg egyszerűbb lenne visszamennem megkeresni és aztán én visszatalálnék a csapathoz, de csak ki kéne valamit találni… meg van! A kutyája! ~
*Lesha, mint akit megcsíptek, felpattan, és lelkesen odacsörtet Umonhoz.*
- Kitaláltam! Kell egy pergamen darab, arra ráírhatod hova megyünk, és most jön a csel. Myu kutyája az én szagomat biztos felismerné.
*Magyarázza lelkesen, de még be sem fejezi, amikor felkapja prémpalástja egyik sarkát, és a lándzsája hegyével lehasít egy darabot belőle.*
- Ebbe belecsavarjuk az üzenetet és elássuk itt, ha Myu erre jön, akkor a farkaskutyája biztos megtalálja.
*Ecseteli nagy büszkén, hogy milyen okosat talált már ki, persze abba megint nem gondol bele, hogy vajon van e náluk egyáltalán pergamen, tinta és toll. Ha pedig nincs, akkor ezeket mivel lehetne helyettesíteni.*
- Na, mit szóltok?
*Kérdi Kalynt és Sheldatot is, hátha ők okosabbak, és van valami jobb ötletük.*
- Vagy hülyeség, mi? Még azt lehetne, hogy tényleg megkeresem én, aztán majd együtt felkeressük a Vadvédet.