Nincs játékban - Grombar kastély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Grombar kastély | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 18 (341. - 360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258
360. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-07-20 16:45:09
Üzenet elküldve: 2014-07-20 16:45:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Reyf, Mort//
*Figyelmesen hallgatja, és így már tényleg könnyebb elképzelnie ezeket a lényeket, hogy minél több külső leírást kap róluk. Még a bőrszínt, és a tollakat a szárny mellett problémák nélkül elnézi, az előbbit nem is túl nehéz, a karmok és a meztelenség dolgon azért kicsit meglepődik. Ha valóban olyan hosszú karmaik vannak, akkor nem kis kárt tudnak ezek a lények az emberekben okozni.*
- A tietek talán nem szürkés? *Mosolyog rá, de csak azért, hogy egy picit csipkelődjön vele.
Az, hogy miért irtották, vagy próbálták kiirtani őket, sikerrel meghozza az eredményét, most már komolyabb, óvatosabb pillantással figyeli a másikat. Végül csak bólint. Ugyan még mindig érdeklik ezek a teremtmények, inkább nem kerülne hozzájuk túl közel.
Ismét a kastély irányába emeli a tekintetét, de ahogy Reyf arra kezdi őt húzni meglepetten pislog. Nem hitte volna, hogy komolyan gondolja, hogy majd megnézik, de esze ágában sincs ellenkezni. Ő is éppúgy kíváncsi rá.
Ahogy közelednek, úgy romlik az idő, nem mintha ez a kastély hibája lenne, viszont az elhagyatott kastély összképébe mely körül ilyen pletykák keringenek, talán még jobban is illik a borús idő.
A varjak vészjósló károgását hallva még valami eszébe jut, kíváncsian néz körbe, hogy vajon van-e temető is a kastély mellett, mögött, vagy valahol a közelében.*
- Tényleg olyan mint egy kísértetkastély. *Pillant a hímre teljesen nyugodtan. Sőt, még tetszik is neki ez a borongós, vészjósló kastélykép.
Az árnyat csak fél szemmel látja, azt is csak úgy, mintha valami mozgott volna. Kíváncsian közelebb megy, hogy benézhessen az ablakon hátha lát bent valamit. Lehet csak egy cica volt, vagy valami hasonló állat ami birtokba vette magának ezt a lakatlan házat.*
*Figyelmesen hallgatja, és így már tényleg könnyebb elképzelnie ezeket a lényeket, hogy minél több külső leírást kap róluk. Még a bőrszínt, és a tollakat a szárny mellett problémák nélkül elnézi, az előbbit nem is túl nehéz, a karmok és a meztelenség dolgon azért kicsit meglepődik. Ha valóban olyan hosszú karmaik vannak, akkor nem kis kárt tudnak ezek a lények az emberekben okozni.*
- A tietek talán nem szürkés? *Mosolyog rá, de csak azért, hogy egy picit csipkelődjön vele.
Az, hogy miért irtották, vagy próbálták kiirtani őket, sikerrel meghozza az eredményét, most már komolyabb, óvatosabb pillantással figyeli a másikat. Végül csak bólint. Ugyan még mindig érdeklik ezek a teremtmények, inkább nem kerülne hozzájuk túl közel.
Ismét a kastély irányába emeli a tekintetét, de ahogy Reyf arra kezdi őt húzni meglepetten pislog. Nem hitte volna, hogy komolyan gondolja, hogy majd megnézik, de esze ágában sincs ellenkezni. Ő is éppúgy kíváncsi rá.
Ahogy közelednek, úgy romlik az idő, nem mintha ez a kastély hibája lenne, viszont az elhagyatott kastély összképébe mely körül ilyen pletykák keringenek, talán még jobban is illik a borús idő.
A varjak vészjósló károgását hallva még valami eszébe jut, kíváncsian néz körbe, hogy vajon van-e temető is a kastély mellett, mögött, vagy valahol a közelében.*
- Tényleg olyan mint egy kísértetkastély. *Pillant a hímre teljesen nyugodtan. Sőt, még tetszik is neki ez a borongós, vészjósló kastélykép.
Az árnyat csak fél szemmel látja, azt is csak úgy, mintha valami mozgott volna. Kíváncsian közelebb megy, hogy benézhessen az ablakon hátha lát bent valamit. Lehet csak egy cica volt, vagy valami hasonló állat ami birtokba vette magának ezt a lakatlan házat.*
359. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-07-19 21:06:15
Üzenet elküldve: 2014-07-19 21:06:15
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Ahlea és Reyf //
*A nap nagy része igazán jó idővel jutalmazta a vándorlókat: kellemes meleg kísérhette útjukon őket, olykor egy-egy felhő általi árnyékkal, mely egy kis hűvösséget hozott. Egészen a Grombar kastélyig így is történik, ám ahogy közelebb érnek hozzá, mintha valami átokkal sújtott vidékre érkeztek volna. Az ilyen melegebb időszakokban amúgy is sokszor történik olyan, hogy az ég hirtelen borul be s az egész fekete, gomolygó felhők uralma alá kerül, s ez a mai napon sincs másképp. Megpillanthatja a páros a kastély mögött tornyosuló fellegeket, melyek egyelőre halk moraja nem jelez éppen túl jót, főleg, mert az egyre erősödő szél azt mutatja, hogy feléjük közeleg a vihar.
Ha közelebb lépnek az épülethez, szinte még hangulatukon is érezhetik, hogy nincs valami rendben. A varjak vészjóslóan kárognak, s a kísérteties fák mintha csak arcot öltöttek volna, úgy nyújtóznak feléjük száradt s rémisztő ágaikkal. A kastély eléggé romos, még veszélyes is lehet, s elvileg lakatlan. Elvileg... Jó búvóhely lenne bárki számára, ha el akar tűnni a világ s a törvények elől. "Lenne", pontosabban... Hiszen nem sokan mernek bemerészkedni a komor és ősi falak közé, hiszen számos legenda kering a helyről, melyek közül a legtöbb egy véres kísértethistória. Sokan mégis megpróbálkoznak vele, hiszen egy híresebb legenda pont, hogy az itt elrejtett kincsekről szól...
Ha közelebb lépnek, s ha jobban szemügyre veszik az épületet, egy ponton mintha egy elsuhanó árnyat látnának az egyik ablakon. Talán csak képzelődtek? Vagy valami ártatlan árnyék volt? Esetleg mégis akad lakója az öreg kastélynak? Ki tudja...*
*A nap nagy része igazán jó idővel jutalmazta a vándorlókat: kellemes meleg kísérhette útjukon őket, olykor egy-egy felhő általi árnyékkal, mely egy kis hűvösséget hozott. Egészen a Grombar kastélyig így is történik, ám ahogy közelebb érnek hozzá, mintha valami átokkal sújtott vidékre érkeztek volna. Az ilyen melegebb időszakokban amúgy is sokszor történik olyan, hogy az ég hirtelen borul be s az egész fekete, gomolygó felhők uralma alá kerül, s ez a mai napon sincs másképp. Megpillanthatja a páros a kastély mögött tornyosuló fellegeket, melyek egyelőre halk moraja nem jelez éppen túl jót, főleg, mert az egyre erősödő szél azt mutatja, hogy feléjük közeleg a vihar.
Ha közelebb lépnek az épülethez, szinte még hangulatukon is érezhetik, hogy nincs valami rendben. A varjak vészjóslóan kárognak, s a kísérteties fák mintha csak arcot öltöttek volna, úgy nyújtóznak feléjük száradt s rémisztő ágaikkal. A kastély eléggé romos, még veszélyes is lehet, s elvileg lakatlan. Elvileg... Jó búvóhely lenne bárki számára, ha el akar tűnni a világ s a törvények elől. "Lenne", pontosabban... Hiszen nem sokan mernek bemerészkedni a komor és ősi falak közé, hiszen számos legenda kering a helyről, melyek közül a legtöbb egy véres kísértethistória. Sokan mégis megpróbálkoznak vele, hiszen egy híresebb legenda pont, hogy az itt elrejtett kincsekről szól...
Ha közelebb lépnek, s ha jobban szemügyre veszik az épületet, egy ponton mintha egy elsuhanó árnyat látnának az egyik ablakon. Talán csak képzelődtek? Vagy valami ártatlan árnyék volt? Esetleg mégis akad lakója az öreg kastélynak? Ki tudja...*
358. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-07-01 15:15:21
Üzenet elküldve: 2014-07-01 15:15:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
//Rana Narrione//
*Amíg Rana kommunikál a többi nőnemű, különböző fajokból származó egyedekkel, addig Toragg, az általuk másodjára elejtett tetem felé kezd el haladni. Valahol, talán a fogadóban, esetleg valamelyik negyedben hallott egy pletykát, miszerint az erdő mélyén él egy másik ork sámán is, Toraggon kivül. Már akkor eldöntötte, hogy megkeresi és felveszi vele a kapcsolatot, mikor először hallotta a beszélgetés ezen kis foszlányát, de egyelőre még nem volt ideje foglalkozni a dologgal. Na majd most!
Ahogy odaér a két tetemhez, melyeket Ranával szedtek le, ugyan úgy letérdel, mint mikor az első imáját mondta el, majd mind a két nőszerű lénynek, köldöke alá helyezve egyik-egyik tenyerét, majd ismét mormolni kezd.*
-Plaar Rhou'lim'tor, serrol'lim thorlm loruk Shalloum'tor radn horeop tho'Rhei flard thorlum iflorn perale radn harpin. Serrol Rhee'lim'tor! Raayk Toragg.
*Eztán felegyenesedik, hogy megnézhesse, melyik egyed van jobb állapotban.*
~Valószinűleg örülne egy kis ajándéknak az a sámán. A különböző bestiák mindig is hasznomra váltak nekem is a régi törzsemben, mikor hoztak egy két elejtett prédát a vadászatokból.~
*Általában ezekből különböző amuletteket és ereklyéket készültek Toragg jóvoltából, amik segítettek a vadászoknak és harcosoknak a portyák során, hogy eredményesebb legyen utuk, vagy esetleg csak a gyengébbeket segítették megvédeni saját vagyonukat a szomszédoktól, már amíg el nem vették tőlük a sámántól kapott amulettet. Mindegy is, a lényeg, hogy bizonyára az az ork is örülni fog az adománynak, aki állítólagosan az erdőben éli az életét.*
-Tho'Rhou Ryss Rhee'tho!
*Hallatszik egy apróbb bocsánatkérés, majd a kinézett (jobb állapotban lévő) tetemet felkapja, hogy valamivel erősebbik, jobb vállára fektethesse. A test nem túl nehéz, elvégre hús nem sok van a 'nőn', valamint az izomzat sem vesz ki egy túlnyomóan nagy szerepet a testfelépítésében, ellenben az orkkal, aki az utóbbi tulajdonságból a legkevésbé sem szűkölködik. Rana felé fordul, mely valószínűleg kiért már abból a meglehetősen tartalmas és színvonalas beszélgetésből, amibe bonyolódott a többiekkel.*
-Jut eszembe, nekem még lenne egy kis dolgom az erdőben, majd a fogadóban találkozunk!
*Ennél többet egyelőre nem fűz hozzá, majd az erdőjárás után, feltéve ha újra összefutnak, elmeséli a történteket, hátha mégis, csak egy kis legenda lenne az egész.*
*Amíg Rana kommunikál a többi nőnemű, különböző fajokból származó egyedekkel, addig Toragg, az általuk másodjára elejtett tetem felé kezd el haladni. Valahol, talán a fogadóban, esetleg valamelyik negyedben hallott egy pletykát, miszerint az erdő mélyén él egy másik ork sámán is, Toraggon kivül. Már akkor eldöntötte, hogy megkeresi és felveszi vele a kapcsolatot, mikor először hallotta a beszélgetés ezen kis foszlányát, de egyelőre még nem volt ideje foglalkozni a dologgal. Na majd most!
Ahogy odaér a két tetemhez, melyeket Ranával szedtek le, ugyan úgy letérdel, mint mikor az első imáját mondta el, majd mind a két nőszerű lénynek, köldöke alá helyezve egyik-egyik tenyerét, majd ismét mormolni kezd.*
-Plaar Rhou'lim'tor, serrol'lim thorlm loruk Shalloum'tor radn horeop tho'Rhei flard thorlum iflorn perale radn harpin. Serrol Rhee'lim'tor! Raayk Toragg.
*Eztán felegyenesedik, hogy megnézhesse, melyik egyed van jobb állapotban.*
~Valószinűleg örülne egy kis ajándéknak az a sámán. A különböző bestiák mindig is hasznomra váltak nekem is a régi törzsemben, mikor hoztak egy két elejtett prédát a vadászatokból.~
*Általában ezekből különböző amuletteket és ereklyéket készültek Toragg jóvoltából, amik segítettek a vadászoknak és harcosoknak a portyák során, hogy eredményesebb legyen utuk, vagy esetleg csak a gyengébbeket segítették megvédeni saját vagyonukat a szomszédoktól, már amíg el nem vették tőlük a sámántól kapott amulettet. Mindegy is, a lényeg, hogy bizonyára az az ork is örülni fog az adománynak, aki állítólagosan az erdőben éli az életét.*
-Tho'Rhou Ryss Rhee'tho!
*Hallatszik egy apróbb bocsánatkérés, majd a kinézett (jobb állapotban lévő) tetemet felkapja, hogy valamivel erősebbik, jobb vállára fektethesse. A test nem túl nehéz, elvégre hús nem sok van a 'nőn', valamint az izomzat sem vesz ki egy túlnyomóan nagy szerepet a testfelépítésében, ellenben az orkkal, aki az utóbbi tulajdonságból a legkevésbé sem szűkölködik. Rana felé fordul, mely valószínűleg kiért már abból a meglehetősen tartalmas és színvonalas beszélgetésből, amibe bonyolódott a többiekkel.*
-Jut eszembe, nekem még lenne egy kis dolgom az erdőben, majd a fogadóban találkozunk!
*Ennél többet egyelőre nem fűz hozzá, majd az erdőjárás után, feltéve ha újra összefutnak, elmeséli a történteket, hátha mégis, csak egy kis legenda lenne az egész.*
357. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:25:55
Üzenet elküldve: 2014-06-24 21:25:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
*Alig sikerül megfékezni azt a párat, újabbak szabadulnak rájuk, egy-egy kettejükre, s ugyan meg tudja karcolni a karmaival a rá támadó hárpia, de nagyon csúnyán jár, hiszen a fejbe állított tőr igen gyorsan végez bármilyen lénnyel. Gilly még gyorsan összeszedi az elhajított fegyvereit, s csak aztán köszöni meg a többieknek a kooperációt.
Ugyan esett rajta seb, de nem vészes, majd beköti magának. Vagy ha Dawn nagyon erőszakoskodik vele, akkor hagyja, hogy gondoskodjon pici húgocskájáról, ahogy annyira akarja mindig.
Rana feltűnik neki, bár szólni nem tervez, éppen csak viszont bambulna kicsit rá, mikor Dawn tereli magára figyelmét. Ahogy pedig kiérnek lovaikhoz, Dawn elismeri képességeit. Egy pillanatig mozdulatlan áll, majd ajkaira széles mosoly kerül, s derülten felnevet.*
- Te is jó voltál.
*Kacsint rá, majd felül a nyeregre és már mehetnek is. Szinte várja, hogy megkapják a jóleső fejmosást. Már szinte hiányzik anyuka panaszkodása, hogy milyen neveletlenek és mennyire nem tudnak vigyázni magukra. De majd akkor együtt mondhatják, hogy ők egymásra vigyáztak egész végig.*
*Alig sikerül megfékezni azt a párat, újabbak szabadulnak rájuk, egy-egy kettejükre, s ugyan meg tudja karcolni a karmaival a rá támadó hárpia, de nagyon csúnyán jár, hiszen a fejbe állított tőr igen gyorsan végez bármilyen lénnyel. Gilly még gyorsan összeszedi az elhajított fegyvereit, s csak aztán köszöni meg a többieknek a kooperációt.
Ugyan esett rajta seb, de nem vészes, majd beköti magának. Vagy ha Dawn nagyon erőszakoskodik vele, akkor hagyja, hogy gondoskodjon pici húgocskájáról, ahogy annyira akarja mindig.
Rana feltűnik neki, bár szólni nem tervez, éppen csak viszont bambulna kicsit rá, mikor Dawn tereli magára figyelmét. Ahogy pedig kiérnek lovaikhoz, Dawn elismeri képességeit. Egy pillanatig mozdulatlan áll, majd ajkaira széles mosoly kerül, s derülten felnevet.*
- Te is jó voltál.
*Kacsint rá, majd felül a nyeregre és már mehetnek is. Szinte várja, hogy megkapják a jóleső fejmosást. Már szinte hiányzik anyuka panaszkodása, hogy milyen neveletlenek és mennyire nem tudnak vigyázni magukra. De majd akkor együtt mondhatják, hogy ők egymásra vigyáztak egész végig.*
356. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-24 11:08:32
Üzenet elküldve: 2014-06-24 11:08:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
*Talán szerencse, talán a hosszú évek kitartó munkája és gyakorlás, ami most sikerre viszi a lövéseit. Nem számít, csak annyi a fontos, hogy sikerrel legyőzik az őket üldöző csapatot, még ha segítséggel is. Hálásan biccent az öreg vadásznak, majd figyelme egyből húgára irányul, felmérve, hogy szenvedett-e sérülést, és ha igen, mennyire súlyosat. Ő maga megúszta karcolásokkal, néhány karmolásnyommal. Egyik sem olyan veszélyes, hogy ne bírja ki hazáig, így nem is tart igényt az ork szolgáltatásaira sem.
Feltűnik neki valami szőke lány hosszabb pillantása, amit Gilly-re vet. Szemöldökét összeráncolva méri végig Ranát, karjával pedig ösztönösen húga vállait karolja át.*
-Menjünk, Lupoék már biztosan türelmetlenek.
*Esélyt sem hagy, hogy húga bármit is mondhasson az ismeretlennek, máris viszi a lovakhoz. Természetesen a vadász céduláit átveszi, jó lesz az még, egy kis zsebpénznek mindenképpen.
Csak amikor már hátasaiknál állnak, akkor engedi el Gilly vállát és mosolyog rá.*
-Egészen ó csapat vagyunk, nem gondolod? Büszke vagyok rád.
*Már csak haza kell jutni, ahol végighallathatják anyuka panaszáradatát, miközben ellátja a sebeiket. Dawn már nyeregbe is pattan és ha testvére is követi, megindul a kikötő irányába.*
*Talán szerencse, talán a hosszú évek kitartó munkája és gyakorlás, ami most sikerre viszi a lövéseit. Nem számít, csak annyi a fontos, hogy sikerrel legyőzik az őket üldöző csapatot, még ha segítséggel is. Hálásan biccent az öreg vadásznak, majd figyelme egyből húgára irányul, felmérve, hogy szenvedett-e sérülést, és ha igen, mennyire súlyosat. Ő maga megúszta karcolásokkal, néhány karmolásnyommal. Egyik sem olyan veszélyes, hogy ne bírja ki hazáig, így nem is tart igényt az ork szolgáltatásaira sem.
Feltűnik neki valami szőke lány hosszabb pillantása, amit Gilly-re vet. Szemöldökét összeráncolva méri végig Ranát, karjával pedig ösztönösen húga vállait karolja át.*
-Menjünk, Lupoék már biztosan türelmetlenek.
*Esélyt sem hagy, hogy húga bármit is mondhasson az ismeretlennek, máris viszi a lovakhoz. Természetesen a vadász céduláit átveszi, jó lesz az még, egy kis zsebpénznek mindenképpen.
Csak amikor már hátasaiknál állnak, akkor engedi el Gilly vállát és mosolyog rá.*
-Egészen ó csapat vagyunk, nem gondolod? Büszke vagyok rád.
*Már csak haza kell jutni, ahol végighallathatják anyuka panaszáradatát, miközben ellátja a sebeiket. Dawn már nyeregbe is pattan és ha testvére is követi, megindul a kikötő irányába.*
355. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-23 19:01:16
Üzenet elküldve: 2014-06-23 19:01:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
*Felpörögnek az események, Rana már nem is nagyon figyel a többiekre, ösztönösen cselekszik, hogy minél hamarabb szabadulhassanak.
Különösebb fennakadás nélkül zajlik le a vadászat hátra lévő része. Senkinek nem megy el az esze és nem akarja a hárpialélektan rejtelmei beásni magát, a temetési szertartásokkal sem szöszölnek szerencsére.
Pelavának biccent egy aprót.
Ha Gillyt megpillantja, akkor egy kis ideig figyeli a lányt, de ha amaz nem nyitott arra, hogy pár szót váltsanak egymással (vagy egy kicsit többet...), akkor nem nyomul rá ezúttal. Egyébként is úgy fest, hogy új barátnője van.*
-Gyerünk.
*Lép végül oda Toragg mellé. Este ünnepelni fog, ez biztos. Még ha nem is remél túl vaskos jutalmat, arra pont elég lesz, hogy megtömjék a hasukat, leigyák magukat és még talán szobát is kérjenek egy éjszakára.*
*Felpörögnek az események, Rana már nem is nagyon figyel a többiekre, ösztönösen cselekszik, hogy minél hamarabb szabadulhassanak.
Különösebb fennakadás nélkül zajlik le a vadászat hátra lévő része. Senkinek nem megy el az esze és nem akarja a hárpialélektan rejtelmei beásni magát, a temetési szertartásokkal sem szöszölnek szerencsére.
Pelavának biccent egy aprót.
Ha Gillyt megpillantja, akkor egy kis ideig figyeli a lányt, de ha amaz nem nyitott arra, hogy pár szót váltsanak egymással (vagy egy kicsit többet...), akkor nem nyomul rá ezúttal. Egyébként is úgy fest, hogy új barátnője van.*
-Gyerünk.
*Lép végül oda Toragg mellé. Este ünnepelni fog, ez biztos. Még ha nem is remél túl vaskos jutalmat, arra pont elég lesz, hogy megtömjék a hasukat, leigyák magukat és még talán szobát is kérjenek egy éjszakára.*
354. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-23 10:29:20
Üzenet elküldve: 2014-06-23 10:29:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
*A harcban legjobb tudásának megfelelően szerepet is vállal. Ökleivel püföli a dögöket ahol éri, minél erősebb ütéseket mérve rájuk még ha csak feltartva is őket, hogy valaki odaérjen és befejezze, amibe ő belekezdett. Elvégre ő maga, 'hivatását' tekintve nem harcos, (még ha ért is hozzá, származását és hovatartozását nézve), úgyhogy ennyire képes azokkal a fegyverekkel, amik adatottak neki, ökleivel.*
*A harcból kiérve, fáradt léptekkel indul kifelé az épületből, elszenvedett sebeit keresve testén, ugyanis az adrenalintól, ami ilyenkor termelődik az emberben/orkban, nem mindig érezni, mégis mikor és hol sebesül az illető. Természetesen egy két alkalmat észre lehet venni, főleg a mélyebbek okoznak azonnali fájdalmat, de a többivel csak a csata után van probléma. Mellkasán van pár karmolás, karcolás, kisebbek-nagyobbak de elhanyagolhatóak, ha véreznek is, csak alig. Lényegesen enyhébbek, mint amit arcával szenvedett el, még a kastély falain kivül. Öklei enyhén sajognak, elvégre rég volt már, hogy utoljára kellett őket ennyiszer használnia. Az elmúlt évek nyugalomban teltek el, szinte, hogy különösebb esemény nélkül. Kissé megdörzsöli őket, hogy átmenetileg tompítsa az inkább zavaró, mintsem kibírhatatlan érzést. Halmar el is siet, nem marad sokáig a társasággal az akció után, csupán elköszön és megy. Toragg, azért még megragadja az alkalmat, hogy kezet rázhasson vele búcsúzóul.
Arsenor felé tereli tekintetét, pontosabban annak karjára és mellkasára. Közelebb lép hozzá, majd övén elhelyezkedő, kisebb táskák egyikéből egy újabb textildarabot vesz elő. Párszor összehajtogatja, hogy könnyebben fel tudja az szívni a kibuggyanó vért, majd szép lassan elkezdi felitatni vele azt, de persze hiába. Karján nem volt semmi védelem, mely valamennyire felfogta volna a karmolást, ugyanis minden bizonnyal fapajzsa abban a pillanatban nem ott volt, ahol az hasznos lehetett volna, így a sebek elég mélyek. Hümmög egyet, majd abból a táskából, ahonnan a textildarabot is kivette, egy kis tekercs kötszert vesz elő. Semmi extra, csupán egy méretre vágott, hosszú lenvászon darab.*
-Nyújtsd ki felém a karod, kérlek!
*Ha a férfi eleget tesz a kérésnek, Toragg még igazít egy keveset a végtagon, majd mikor az megfelelően áll, egy adag Vérfüvet helyez a sebre. A kötszert rátekeri, hogy hozzáfogja azt a felkarhoz(/alkarhoz) és mikor az szorosan rögzítve lesz, elégedett mosollyal ad pár újabb darabot a férfinak a textilből.*
-Parancsolj! Ezek a sebek *Mutat tekintetével Arsenor mellkasára.* nagy valószínűség szerint nem fognak elfertőződni, ahhoz nem elég mélyek. Bár a bőrpáncél nem bírta ki teljesen, azért hozzájárult ahhoz, hogy csak kisebb sérüléseket szenvedj el.
*Vigyorog a férfira, majd ha még mindig él a felajánlás (elvégre dolog híján sok mindent nem tett), egy bólintás kíséretében elfogadja azt.*
-Legyen úgy, viszont én nem iszok alkoholt, de egy csésze teában nagyon szívesen benne vagyok!
*Veregeti meg az előtte lévő vállát.
Rana következik. Az orknak nem lenne szánt szándéka egyedül visszabaktatni a fogadóba, nem egy két perces útról van szó.*
-Rana! Ha te is a fogadóba indulsz a pénzért, szívesen veled tartanék, persze csak ha nem bánod a dolgot! Hosszú az út, társasággal pedig mégis csak jobban telik az idő, mintha egymagában van az ork, nem beszélve az emberről!
*A harcban legjobb tudásának megfelelően szerepet is vállal. Ökleivel püföli a dögöket ahol éri, minél erősebb ütéseket mérve rájuk még ha csak feltartva is őket, hogy valaki odaérjen és befejezze, amibe ő belekezdett. Elvégre ő maga, 'hivatását' tekintve nem harcos, (még ha ért is hozzá, származását és hovatartozását nézve), úgyhogy ennyire képes azokkal a fegyverekkel, amik adatottak neki, ökleivel.*
*A harcból kiérve, fáradt léptekkel indul kifelé az épületből, elszenvedett sebeit keresve testén, ugyanis az adrenalintól, ami ilyenkor termelődik az emberben/orkban, nem mindig érezni, mégis mikor és hol sebesül az illető. Természetesen egy két alkalmat észre lehet venni, főleg a mélyebbek okoznak azonnali fájdalmat, de a többivel csak a csata után van probléma. Mellkasán van pár karmolás, karcolás, kisebbek-nagyobbak de elhanyagolhatóak, ha véreznek is, csak alig. Lényegesen enyhébbek, mint amit arcával szenvedett el, még a kastély falain kivül. Öklei enyhén sajognak, elvégre rég volt már, hogy utoljára kellett őket ennyiszer használnia. Az elmúlt évek nyugalomban teltek el, szinte, hogy különösebb esemény nélkül. Kissé megdörzsöli őket, hogy átmenetileg tompítsa az inkább zavaró, mintsem kibírhatatlan érzést. Halmar el is siet, nem marad sokáig a társasággal az akció után, csupán elköszön és megy. Toragg, azért még megragadja az alkalmat, hogy kezet rázhasson vele búcsúzóul.
Arsenor felé tereli tekintetét, pontosabban annak karjára és mellkasára. Közelebb lép hozzá, majd övén elhelyezkedő, kisebb táskák egyikéből egy újabb textildarabot vesz elő. Párszor összehajtogatja, hogy könnyebben fel tudja az szívni a kibuggyanó vért, majd szép lassan elkezdi felitatni vele azt, de persze hiába. Karján nem volt semmi védelem, mely valamennyire felfogta volna a karmolást, ugyanis minden bizonnyal fapajzsa abban a pillanatban nem ott volt, ahol az hasznos lehetett volna, így a sebek elég mélyek. Hümmög egyet, majd abból a táskából, ahonnan a textildarabot is kivette, egy kis tekercs kötszert vesz elő. Semmi extra, csupán egy méretre vágott, hosszú lenvászon darab.*
-Nyújtsd ki felém a karod, kérlek!
*Ha a férfi eleget tesz a kérésnek, Toragg még igazít egy keveset a végtagon, majd mikor az megfelelően áll, egy adag Vérfüvet helyez a sebre. A kötszert rátekeri, hogy hozzáfogja azt a felkarhoz(/alkarhoz) és mikor az szorosan rögzítve lesz, elégedett mosollyal ad pár újabb darabot a férfinak a textilből.*
-Parancsolj! Ezek a sebek *Mutat tekintetével Arsenor mellkasára.* nagy valószínűség szerint nem fognak elfertőződni, ahhoz nem elég mélyek. Bár a bőrpáncél nem bírta ki teljesen, azért hozzájárult ahhoz, hogy csak kisebb sérüléseket szenvedj el.
*Vigyorog a férfira, majd ha még mindig él a felajánlás (elvégre dolog híján sok mindent nem tett), egy bólintás kíséretében elfogadja azt.*
-Legyen úgy, viszont én nem iszok alkoholt, de egy csésze teában nagyon szívesen benne vagyok!
*Veregeti meg az előtte lévő vállát.
Rana következik. Az orknak nem lenne szánt szándéka egyedül visszabaktatni a fogadóba, nem egy két perces útról van szó.*
-Rana! Ha te is a fogadóba indulsz a pénzért, szívesen veled tartanék, persze csak ha nem bánod a dolgot! Hosszú az út, társasággal pedig mégis csak jobban telik az idő, mintha egymagában van az ork, nem beszélve az emberről!
353. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-21 19:18:00
Üzenet elküldve: 2014-06-21 19:18:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Ez egy lehetetlen helyzet. Mozdulni sem nagyon tud. Egyetlen előnye, hogy a hátát falnak tudta vetni mert biztos benne, hogy ha a lényeknek lenne lehetőségük akkor a fenekébe csípnének. A hirtelen mentőakció jól jön. Végre egy alkalom a menekülésre úgyhogy rögtön reagál. Előrántja a kardját és a körülötte lévőkre támad. Az a terve, hogy hátrálásra kényszeríti őket, szerencsére az öreg megjelenik ebben segíteni. Ha ez sikerült nekik akkor a másik kezében lévő lándzsáját is elkezdi használni. Egyik kezében kard, másikban lándzsa állítólag a gladiátorok szoktak így küzdeni. Szerencsére a küzdelem gyorsan véget ér. Elteszi a kardját és a lándzsájára támaszkodik. Az a keze nagyon elfáradt. Nem sokáig bírta volna így folytatni. De az öreg nem pihen már indul is a csapattársak megmentésére. Arsenor agyáig elsőre nem is jut el de, aztán megérti, hogy Telpumról van szó. Egyből indul. Nem akarja cserbenhagyni legújabb ismerősét. Követi az öreget. Az egyik folyosón meghallják a dulakodás zaját és az öreg közli is a tényeket. Nincs semmiféle tanácskozás vagy hasonló egyből rájuk rontanak. Arsenor is így tesz. Ha van ideje akkor még egy dobótőrrel is meglepi őket. Könnyű dolguk van szerencsére de, Arsenor egy karmolást kap a felkarjára. Fáradt volt és későn hajolt el. Senkinek sincs semmi baja. Telpum jól van és van vele két elf lány is. Arsenor összeszedi a dobótőreit és mikor látja, hogy Halmar levágja a hárpiák fejét akkor ő is így tesz. Leérve közlik, hogy a sebeket Toragg tudja ellátni úgyhogy oda is lép. Megmutatja a karját és a mellkasát.*
-A fapajzs és bőrpáncél ettől nem védett meg.
*Ha ellátja akkor még hozzáfűzi.*
-Ha legközelebb összefutunk a fogadóban akkor meghívlak egy korsó sörre.
*Paleva megjegyzése zavartan mosolyog. Nem érti, hogy mit értett ez alatt. És, hogy mit ért a legközelebb alatt.*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Ez egy lehetetlen helyzet. Mozdulni sem nagyon tud. Egyetlen előnye, hogy a hátát falnak tudta vetni mert biztos benne, hogy ha a lényeknek lenne lehetőségük akkor a fenekébe csípnének. A hirtelen mentőakció jól jön. Végre egy alkalom a menekülésre úgyhogy rögtön reagál. Előrántja a kardját és a körülötte lévőkre támad. Az a terve, hogy hátrálásra kényszeríti őket, szerencsére az öreg megjelenik ebben segíteni. Ha ez sikerült nekik akkor a másik kezében lévő lándzsáját is elkezdi használni. Egyik kezében kard, másikban lándzsa állítólag a gladiátorok szoktak így küzdeni. Szerencsére a küzdelem gyorsan véget ér. Elteszi a kardját és a lándzsájára támaszkodik. Az a keze nagyon elfáradt. Nem sokáig bírta volna így folytatni. De az öreg nem pihen már indul is a csapattársak megmentésére. Arsenor agyáig elsőre nem is jut el de, aztán megérti, hogy Telpumról van szó. Egyből indul. Nem akarja cserbenhagyni legújabb ismerősét. Követi az öreget. Az egyik folyosón meghallják a dulakodás zaját és az öreg közli is a tényeket. Nincs semmiféle tanácskozás vagy hasonló egyből rájuk rontanak. Arsenor is így tesz. Ha van ideje akkor még egy dobótőrrel is meglepi őket. Könnyű dolguk van szerencsére de, Arsenor egy karmolást kap a felkarjára. Fáradt volt és későn hajolt el. Senkinek sincs semmi baja. Telpum jól van és van vele két elf lány is. Arsenor összeszedi a dobótőreit és mikor látja, hogy Halmar levágja a hárpiák fejét akkor ő is így tesz. Leérve közlik, hogy a sebeket Toragg tudja ellátni úgyhogy oda is lép. Megmutatja a karját és a mellkasát.*
-A fapajzs és bőrpáncél ettől nem védett meg.
*Ha ellátja akkor még hozzáfűzi.*
-Ha legközelebb összefutunk a fogadóban akkor meghívlak egy korsó sörre.
*Paleva megjegyzése zavartan mosolyog. Nem érti, hogy mit értett ez alatt. És, hogy mit ért a legközelebb alatt.*
352. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-21 18:24:24
Üzenet elküldve: 2014-06-21 18:24:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Az átszúródó fej, egyértelművé teszi számára, megint egy remek fordulatot kell eszközölnie, a túlélés érdekében. A nőstényt félre löki és egy szőke hajúra ráveti magát akit lenyom súlyával majd elkezdi fojtogatni, kezében lévő erő elég ahhoz hogy három szívdobbanás alatt eltörje a vékonyka lény nyakát miközben megfogja a másik combját dúl körülötte a harc. Eltöri a megfogott testrészt, majd a két karom egy sebet ejt a mellkasán épp ezért leszakítja az állkapcsát a hölgynek. Nem fog többet mosolyogni, menekülni próbál de a markában tartja a testrészt lovagunk, így az nem tud szabadulni csak a holtak mezejére Pelava keze által. Eközben kezd a harc leülni körülötte, lelőttek, leszúrtak, levágtak mindenkit akit kellett. Vagy elrepültek, nem is nagyon figyelt. Erekciója és dolgai kötik le a figyelmét. De inkább utóbbi. Azon módon, nyálas kézzel vérző mellkassal feláll és odamegy a dolgaihoz miközben férfiasságát mindenki megcsodálhatja, persze ha akarja. Először alsó ruházatát ölti fel némán. Majd bőrnadrágját és csizmáját. Aztán kesztyűi kerülnek fel kezére, végül páncélja esik vállára. Sisakját kezében fogja kalapácsát övében tartja pajzsa a hátán nyugszik. Mire elkészül a teljes felöltözéssel, csapattársai visszatérnek, és elköszönnek, így a papírlapot elteszi öve alá, és elindul a város felé, válla fölött hátra nézve két dolgot szól miközben fehér haját lengeti a szél. *
- Íjász lány! * Mondja hangosan majd lehalkul hangja és biccent. * Köszönöm. És Arsenor, legközelebbre ne veszítsd el a kontrollt a csöcsök láttán! * Röhögve kilép a fénybe és sétál a város felé. *
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
* Az átszúródó fej, egyértelművé teszi számára, megint egy remek fordulatot kell eszközölnie, a túlélés érdekében. A nőstényt félre löki és egy szőke hajúra ráveti magát akit lenyom súlyával majd elkezdi fojtogatni, kezében lévő erő elég ahhoz hogy három szívdobbanás alatt eltörje a vékonyka lény nyakát miközben megfogja a másik combját dúl körülötte a harc. Eltöri a megfogott testrészt, majd a két karom egy sebet ejt a mellkasán épp ezért leszakítja az állkapcsát a hölgynek. Nem fog többet mosolyogni, menekülni próbál de a markában tartja a testrészt lovagunk, így az nem tud szabadulni csak a holtak mezejére Pelava keze által. Eközben kezd a harc leülni körülötte, lelőttek, leszúrtak, levágtak mindenkit akit kellett. Vagy elrepültek, nem is nagyon figyelt. Erekciója és dolgai kötik le a figyelmét. De inkább utóbbi. Azon módon, nyálas kézzel vérző mellkassal feláll és odamegy a dolgaihoz miközben férfiasságát mindenki megcsodálhatja, persze ha akarja. Először alsó ruházatát ölti fel némán. Majd bőrnadrágját és csizmáját. Aztán kesztyűi kerülnek fel kezére, végül páncélja esik vállára. Sisakját kezében fogja kalapácsát övében tartja pajzsa a hátán nyugszik. Mire elkészül a teljes felöltözéssel, csapattársai visszatérnek, és elköszönnek, így a papírlapot elteszi öve alá, és elindul a város felé, válla fölött hátra nézve két dolgot szól miközben fehér haját lengeti a szél. *
- Íjász lány! * Mondja hangosan majd lehalkul hangja és biccent. * Köszönöm. És Arsenor, legközelebbre ne veszítsd el a kontrollt a csöcsök láttán! * Röhögve kilép a fénybe és sétál a város felé. *
351. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:50:26
Üzenet elküldve: 2014-06-16 21:50:26
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat - Zárás //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Halmar nem mondd semmit Toragg kérdésére, ő azt cselekedi, amit a lelke diktál neki. Bajtársat bajban sosem hagyunk! Bár tény, hogy a két érkezett jómadár minden bizonnyal kissé haragszik rá, hogy nem várták meg őket, amíg virágokat szedtek... Ám ez az öreget már kevésbé sem érdekli, hiszen nem gyermekekből áll a társaság, akik mellett ott kell lenni és fogni a kezüket, nehogy elvesszenek. Ez csupán egy vadászat, semmi több. Nem kötődnek sem barátságok Halmar részéről, se szerelem, se semmi egyéb badarság - neki csupán kiosztották, hogy vezesse a hárpiák vadászatát, s ő pontosan ezt teszi most is az elveivel.
Így hát pillanatokon belül kiront fedezékéből, s remélve, hogy az ork is mellette van, kardjával elkezdi kaszabolni a nőstényeket, ami most különösen jól sikerül, hiszen Pelava s Arsenor annyira elvonta a bestiák figyelmét, hogy az érkezőket meg sem hallották. Így Halmar vagy tíz másodpercen belül ötöt küld a túlvilágra, s ha Toragg ügyesen mozog, ő is hasonló sikereket érhet el, hiszen most a hárpiákra eléggé "gyenge" állapotukban ütöttek rá, így az orknak pár karmoláson túl semmi baja nem eshet.
Mikor az öreg az első nőstény fejét szúrta át kardjával, Ranának akkor nyílott lehetősége arra, hogy a vöröskét meglője. Ez a lövés pedig olyannyira remekül sikerül, hogy a nősténynek pontosan halántékának alsó részét találja el, így a vessző könnyedén fúródik át a szemein is, teljesen szétroncsolva azokat. Pelava arcára a vér s egyéb maradványok azonnal ömölni is kezdenek, mikor meghallhatja Halmar szavait.*
- Szedd össze magad, fiam!
*Kiáltja az öreg, miközben Arsenor elől pucolja el a dögöket, akik mintha egyre hátrébb húzódnának. Ezért is van az, hogy Rana biztonságban van, s lényegében annyi nyilat lőhet ki, amennyit akar, ugyanis a bestiák most a négy férfivel vannak elfoglalva, nem pedig azzal, hogy honnan érkeznek a nyilak.
Nagyjából egy tíz perces kaszabolás után már csak hat dög maradt, akik viszont eszeveszett ordítozással repülnek el abba a lyukba, ahova Halmar esett bele az imént. Hangjukat messze lehet hallani, ahogy az egyik ablakon keresztül elhagyják a kastélyt, s messze szállnak. Ha valaki közelebb megy a folyosó végén levő ablakhoz, még láthatja is őket a távolban.*
- Ez szép volt! *mondja lelkesen az öreg, majd sietős hanggal felszólal* Most pedig jöhetnek a többiek!
*Azzal meg is indul egy irányba a folyosón. Nem kötelez senkit, hogy egy újabb mentőakcióba menjenek vele, így hát egy ideig nem is figyel hátra, hogy ki követi őt, csupán az egyik sarkon nézi meg, hogy ki tart vele.
Ezután még percekig haladnak a szobáknál, folyosókon s lépcsőkön át, mikor is dulakodás zajaira lesz figyelmes az öreg nagyon is közelről.*
- Itt!
*Súgja a többieknek, majd kinéz a menedékből, s megpillant egy már kisebb csapatot, akik nagyon be akarnak jutni egy szobába. Pont oda, ahol Dawnék vannak... Odabent is folynak közben az események: a tőrök s a nyilak célba találnak remekül, hiszen a táv nagyon kicsi, így nem nehéz jól dobni és lőni. Így a hat hárpiát a tizenkettőből, akik rést próbáltak ütni a szekrényen, sikerül megölniük, viszont a maradék hatból csupán kettő ront a szobába. Az egyik Dawn felé megy, a másik Gilly felé.
A másik négynek viszont sokkal fontosabb dolguk akadt, ugyanis Halmar az egyik pillanatban ugyanazzal a stratégiával, amellyel Pelaváékat mentették, ráront a nőstényekre - egyedül, vagy a többiekkel. Amazokat szintén váratlanul éri a helyzet, s az öreg eléggé elszántan kezdi őket kaszabolni, bár egy ponton bekap egy igen csúnya karmolást a vállára.
Így, hogy több oldalról vannak támadva a dögök, eléggé kizökkennek a támadó ritmusból, így Dawnéknak sincs nehéz dolguk, pár ütésen és karmoláson kívül súlyosabbat nem kapnak be ők sem, hiszen a két lénynek nagyon lankad a figyelme. Eközben az öreg kettőt le tud szedni közülük, így a maradék kettő, ha senki nem állítja meg őket vagy harcol velük, akkor elrepülnek. Ez minden bizonnyal abban az esetben fordulna elő, ha az öreggel senki sem tartott volna. Más esetben a maradék kettőt is könnyen le lehet szedni, hiszen a motiváció teljesen eltűnik belőlük, melyet a félelem s meghunyászkodás vált fel. Bár ez szinte biztosan nem fog érdekelni senkit...
Történjék bármi, a veszély úgy látszik, hogy elmúlt. Halmar a szobába pillant, majd kedves hangon felszólal.*
- Jól vannak?
*Mosolyodik el, majd megindul lefelé a lépcsőn, egyenesen a visszaúton a bejárathoz. Útközben még levágja pár hárpiának a fejét, ha esetleg más nem tette volna ezt meg, hiszen ezeket kell elvinni. Ha mindenki leért, akkor végül hangosan felszólal.*
- Kisebb-nagyobb sérülésekkel, de túléltük! Toragg tudja kezelni a sebeket, akinek szüksége van rá. *pillant felé* Innentől rátok van bízva, mikor szeditek be a pénzt a fogadóban.
*Bólint határozottan, mikor is elővesz egy papírt, melyre az alábbiakat írja:
" Telpum Tilírum: 300 arany,
Pelava Droth: 300 arany,
Dawn Wagata: 300 arany,
Dongnor Arsenor: 300 arany,
Gilmarne Wagata: 300 arany,
Rana Narrione: 300 arany,
Toragg Trognoul: 300 arany. "
Ezt követően mindenkitől elköszön, majd kilépve a bejáraton, ő maga a kikötő felé indul meg, hiszen az közelebb van a kastélyhoz, neki pedig pihenésre van szüksége. A hárpiákat sikerült kipucolniuk kisebb-nagyobb sérülések árán, így azok egyhamar nem fognak visszatérni, hála a remek csapatnak!*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
*Halmar nem mondd semmit Toragg kérdésére, ő azt cselekedi, amit a lelke diktál neki. Bajtársat bajban sosem hagyunk! Bár tény, hogy a két érkezett jómadár minden bizonnyal kissé haragszik rá, hogy nem várták meg őket, amíg virágokat szedtek... Ám ez az öreget már kevésbé sem érdekli, hiszen nem gyermekekből áll a társaság, akik mellett ott kell lenni és fogni a kezüket, nehogy elvesszenek. Ez csupán egy vadászat, semmi több. Nem kötődnek sem barátságok Halmar részéről, se szerelem, se semmi egyéb badarság - neki csupán kiosztották, hogy vezesse a hárpiák vadászatát, s ő pontosan ezt teszi most is az elveivel.
Így hát pillanatokon belül kiront fedezékéből, s remélve, hogy az ork is mellette van, kardjával elkezdi kaszabolni a nőstényeket, ami most különösen jól sikerül, hiszen Pelava s Arsenor annyira elvonta a bestiák figyelmét, hogy az érkezőket meg sem hallották. Így Halmar vagy tíz másodpercen belül ötöt küld a túlvilágra, s ha Toragg ügyesen mozog, ő is hasonló sikereket érhet el, hiszen most a hárpiákra eléggé "gyenge" állapotukban ütöttek rá, így az orknak pár karmoláson túl semmi baja nem eshet.
Mikor az öreg az első nőstény fejét szúrta át kardjával, Ranának akkor nyílott lehetősége arra, hogy a vöröskét meglője. Ez a lövés pedig olyannyira remekül sikerül, hogy a nősténynek pontosan halántékának alsó részét találja el, így a vessző könnyedén fúródik át a szemein is, teljesen szétroncsolva azokat. Pelava arcára a vér s egyéb maradványok azonnal ömölni is kezdenek, mikor meghallhatja Halmar szavait.*
- Szedd össze magad, fiam!
*Kiáltja az öreg, miközben Arsenor elől pucolja el a dögöket, akik mintha egyre hátrébb húzódnának. Ezért is van az, hogy Rana biztonságban van, s lényegében annyi nyilat lőhet ki, amennyit akar, ugyanis a bestiák most a négy férfivel vannak elfoglalva, nem pedig azzal, hogy honnan érkeznek a nyilak.
Nagyjából egy tíz perces kaszabolás után már csak hat dög maradt, akik viszont eszeveszett ordítozással repülnek el abba a lyukba, ahova Halmar esett bele az imént. Hangjukat messze lehet hallani, ahogy az egyik ablakon keresztül elhagyják a kastélyt, s messze szállnak. Ha valaki közelebb megy a folyosó végén levő ablakhoz, még láthatja is őket a távolban.*
- Ez szép volt! *mondja lelkesen az öreg, majd sietős hanggal felszólal* Most pedig jöhetnek a többiek!
*Azzal meg is indul egy irányba a folyosón. Nem kötelez senkit, hogy egy újabb mentőakcióba menjenek vele, így hát egy ideig nem is figyel hátra, hogy ki követi őt, csupán az egyik sarkon nézi meg, hogy ki tart vele.
Ezután még percekig haladnak a szobáknál, folyosókon s lépcsőkön át, mikor is dulakodás zajaira lesz figyelmes az öreg nagyon is közelről.*
- Itt!
*Súgja a többieknek, majd kinéz a menedékből, s megpillant egy már kisebb csapatot, akik nagyon be akarnak jutni egy szobába. Pont oda, ahol Dawnék vannak... Odabent is folynak közben az események: a tőrök s a nyilak célba találnak remekül, hiszen a táv nagyon kicsi, így nem nehéz jól dobni és lőni. Így a hat hárpiát a tizenkettőből, akik rést próbáltak ütni a szekrényen, sikerül megölniük, viszont a maradék hatból csupán kettő ront a szobába. Az egyik Dawn felé megy, a másik Gilly felé.
A másik négynek viszont sokkal fontosabb dolguk akadt, ugyanis Halmar az egyik pillanatban ugyanazzal a stratégiával, amellyel Pelaváékat mentették, ráront a nőstényekre - egyedül, vagy a többiekkel. Amazokat szintén váratlanul éri a helyzet, s az öreg eléggé elszántan kezdi őket kaszabolni, bár egy ponton bekap egy igen csúnya karmolást a vállára.
Így, hogy több oldalról vannak támadva a dögök, eléggé kizökkennek a támadó ritmusból, így Dawnéknak sincs nehéz dolguk, pár ütésen és karmoláson kívül súlyosabbat nem kapnak be ők sem, hiszen a két lénynek nagyon lankad a figyelme. Eközben az öreg kettőt le tud szedni közülük, így a maradék kettő, ha senki nem állítja meg őket vagy harcol velük, akkor elrepülnek. Ez minden bizonnyal abban az esetben fordulna elő, ha az öreggel senki sem tartott volna. Más esetben a maradék kettőt is könnyen le lehet szedni, hiszen a motiváció teljesen eltűnik belőlük, melyet a félelem s meghunyászkodás vált fel. Bár ez szinte biztosan nem fog érdekelni senkit...
Történjék bármi, a veszély úgy látszik, hogy elmúlt. Halmar a szobába pillant, majd kedves hangon felszólal.*
- Jól vannak?
*Mosolyodik el, majd megindul lefelé a lépcsőn, egyenesen a visszaúton a bejárathoz. Útközben még levágja pár hárpiának a fejét, ha esetleg más nem tette volna ezt meg, hiszen ezeket kell elvinni. Ha mindenki leért, akkor végül hangosan felszólal.*
- Kisebb-nagyobb sérülésekkel, de túléltük! Toragg tudja kezelni a sebeket, akinek szüksége van rá. *pillant felé* Innentől rátok van bízva, mikor szeditek be a pénzt a fogadóban.
*Bólint határozottan, mikor is elővesz egy papírt, melyre az alábbiakat írja:
" Telpum Tilírum: 300 arany,
Pelava Droth: 300 arany,
Dawn Wagata: 300 arany,
Dongnor Arsenor: 300 arany,
Gilmarne Wagata: 300 arany,
Rana Narrione: 300 arany,
Toragg Trognoul: 300 arany.
"Ezt követően mindenkitől elköszön, majd kilépve a bejáraton, ő maga a kikötő felé indul meg, hiszen az közelebb van a kastélyhoz, neki pedig pihenésre van szüksége. A hárpiákat sikerült kipucolniuk kisebb-nagyobb sérülések árán, így azok egyhamar nem fognak visszatérni, hála a remek csapatnak!*
350. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:11:36
Üzenet elküldve: 2014-06-16 12:11:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor + Toragg, Rana//
*Miután az arcán lévő újonnan szerzett sérülés élállításra került, Toragg meglátja, hogy a kastély ajtaján Halmar rohan feléjük, beljebb invitálva őket az épületbe. Toragg kissé megrázza a fejét.*
~Nézzenek oda! Milyen szépen otthagytak minket az erdőben, most meg máris nagy a gond ha nem vagyunk ott?~
*Persze megmosolyogja a dolgot, elvégre sosem volt egy haragtartó ork, valamint ő is követett már el hibákat élete során, nem is egyet. Gyors léptekkel kezd haladni az öreg felé, majd ha közelebb értek hozzá, jobbjával arcára mutat jelezve, hogy legyen mindenre felkészülve, már ha valami igaz is abból, amit korábban mondott Toraggnak de különösebb hozzáfűznivalót nem tervez rakni a dologhoz. Követi az öreget, amerre viszi a kastélyon belül, majd mikor odaérnek az ajtóhoz, ahonnan betekintést nyernek a kis párocskára ismét elmosolyogja magát.*
-Ha már ilyen ostoba mi mentsük meg?
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor + Toragg, Rana//
*Miután az arcán lévő újonnan szerzett sérülés élállításra került, Toragg meglátja, hogy a kastély ajtaján Halmar rohan feléjük, beljebb invitálva őket az épületbe. Toragg kissé megrázza a fejét.*
~Nézzenek oda! Milyen szépen otthagytak minket az erdőben, most meg máris nagy a gond ha nem vagyunk ott?~
*Persze megmosolyogja a dolgot, elvégre sosem volt egy haragtartó ork, valamint ő is követett már el hibákat élete során, nem is egyet. Gyors léptekkel kezd haladni az öreg felé, majd ha közelebb értek hozzá, jobbjával arcára mutat jelezve, hogy legyen mindenre felkészülve, már ha valami igaz is abból, amit korábban mondott Toraggnak de különösebb hozzáfűznivalót nem tervez rakni a dologhoz. Követi az öreget, amerre viszi a kastélyon belül, majd mikor odaérnek az ajtóhoz, ahonnan betekintést nyernek a kis párocskára ismét elmosolyogja magát.*
-Ha már ilyen ostoba mi mentsük meg?
349. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:13:52
Üzenet elküldve: 2014-06-15 21:13:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor + Toragg, Rana//
*Segít Toraggnak ellátni a sebét, fél füllel figyel is rá közben, miről magyaráz, de nem kommentálja a dolgot. Nem érdekli különösebben az sem, hogy az ork végig vele szemez. Nézze csak, ha olyan szívderítő látványt nyújt a sebhelyes arcú.
Míg várakoznak -illetve őrt állnak- odakint, ő keres valami szemének kellemes látványt. Nyugalmas időtöltésüket Halmar zavarja meg, aki nincs épp a helyzet magaslatán a jelek szerint, ha már eszébe ötlött a két jómadár -Rana és Toragg- is.*
-Sokat jár a szád öreg!
*Lódul meg befelé, miután a lényegek kivakarta a bőséges -és többnyire felesleges- információáradatból. Íját már menet közben készenlétbe helyezi, hogy ha szükség van rá már csak meg kelljen feszítenie és lőhessen is.*
-Le vagy fel?!
*Csattan hangja nem túl barátságosan, ha Halmar előtt lépne be a helységbe és ott választás elé áll.
Szemei vészjóslóan villannak vezetőjükre. Ha ezzel végeztek egészen biztos, hogy be fogja tapasztani a száját, de most inkább a tőle telhető legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel, csöndesen lőpozíciót keres magának és ott el is helyezkedik. Remélhetőleg talál egy olyan pontot ahonnan belátja a termet.*
~Bassza meg! Nem süketek ezek a hárpiák?~
*Mire Halmar eljut a taktika helyszíni egyeztetéséig, Rana már a helyén van. Tekintetének viharos szürkéi Toraggra vetülnek és aprót biccent felé: ő készen áll, induljanak!
HA valamilyen csoda folytán még mindig egy szörnyszuka sem vette őket (vagy őt) észre, mert annyira lefoglalták őket a fiúk odalent, akkor elereszti az első vesszőt.
A kis-lovag elég megszeppentnek tűnik, ellenben Pelavat sikerrel behálózták az álnok némberek, így Rana -felbátorodva azon, hogy jó íjásznak titulálták- azt szemeli ki áldozatául, akit csapattársuk készül meghágni. Talán kitisztul a feje, ha a leendő szeretőjét átszakítva rákacsint Rana egyik vesszőjének fémhegye.
De csak akkor lövi a lovag vöröskéjét, ha tiszta rálátása nyílik. Más esetben a berontó Toragg elől próbál meg leszedni egy ellenfelet.*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor + Toragg, Rana//
*Segít Toraggnak ellátni a sebét, fél füllel figyel is rá közben, miről magyaráz, de nem kommentálja a dolgot. Nem érdekli különösebben az sem, hogy az ork végig vele szemez. Nézze csak, ha olyan szívderítő látványt nyújt a sebhelyes arcú.
Míg várakoznak -illetve őrt állnak- odakint, ő keres valami szemének kellemes látványt. Nyugalmas időtöltésüket Halmar zavarja meg, aki nincs épp a helyzet magaslatán a jelek szerint, ha már eszébe ötlött a két jómadár -Rana és Toragg- is.*
-Sokat jár a szád öreg!
*Lódul meg befelé, miután a lényegek kivakarta a bőséges -és többnyire felesleges- információáradatból. Íját már menet közben készenlétbe helyezi, hogy ha szükség van rá már csak meg kelljen feszítenie és lőhessen is.*
-Le vagy fel?!
*Csattan hangja nem túl barátságosan, ha Halmar előtt lépne be a helységbe és ott választás elé áll.
Szemei vészjóslóan villannak vezetőjükre. Ha ezzel végeztek egészen biztos, hogy be fogja tapasztani a száját, de most inkább a tőle telhető legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel, csöndesen lőpozíciót keres magának és ott el is helyezkedik. Remélhetőleg talál egy olyan pontot ahonnan belátja a termet.*
~Bassza meg! Nem süketek ezek a hárpiák?~
*Mire Halmar eljut a taktika helyszíni egyeztetéséig, Rana már a helyén van. Tekintetének viharos szürkéi Toraggra vetülnek és aprót biccent felé: ő készen áll, induljanak!
HA valamilyen csoda folytán még mindig egy szörnyszuka sem vette őket (vagy őt) észre, mert annyira lefoglalták őket a fiúk odalent, akkor elereszti az első vesszőt.
A kis-lovag elég megszeppentnek tűnik, ellenben Pelavat sikerrel behálózták az álnok némberek, így Rana -felbátorodva azon, hogy jó íjásznak titulálták- azt szemeli ki áldozatául, akit csapattársuk készül meghágni. Talán kitisztul a feje, ha a leendő szeretőjét átszakítva rákacsint Rana egyik vesszőjének fémhegye.
De csak akkor lövi a lovag vöröskéjét, ha tiszta rálátása nyílik. Más esetben a berontó Toragg elől próbál meg leszedni egy ellenfelet.*
348. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-11 22:24:51
Üzenet elküldve: 2014-06-11 22:24:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// Dawn, Gilly, Telpum //
*Nem mintha öngyilkos hajlamai lennének, de örült volna, ha sikerül nővéréről és az írnokról elterelni a hárpiák figyelmét. Ám azok így is megoldják, hogy menekülhessenek, egészen egy folyosóra a lépcsősor végén, majd egy szobába. Gilly ösztönből rejtőzik, hiszen megtanulta, hogy a hatásos vadászt nem látja a préda, csak mikor már késő menekülni. De természetesen Dawn tervének végrehajtásához elhagyja elsőre biztonságosnak tűnő menedékét, hogy az ajtó elé kerülhessen a szekrény.
Bólint, ahogy jelzi, megértette a tervet és amint az ajtó elé kerül a szekrény, dobásra készülve várja a betörő hárpiákat. Ahogy pedig a szekrényen rést ütnek, Gilly nagyot nyel. Bár pulzusa heves, vére pezseg, adrenalintól terhesen kering testében, tudja jól, hogy pontosan fog dobni. Pontosan kell dobnia.
Amint suhan a vessző Dawn kezétől, Gilly máris figyeli, hogy hol éri a dögöket. Alig várja meg az eredményt, míg nővére újabb nyílért nyúl, ő hajít és remélhetőleg talál. S reményei szerint a tőrei a szekrény innenső oldalán is maradnak, nem kell majd kijutni értük. legalábbis, míg ezek itt vannak. Így a szám szerint hét tőréből a benyúló hárpiákból hármat pazarol el, s a sikeres betörőkre is ennyit. Ha minden jól megy, többre nem lesz szükség, talán csak Dawn gyorsabb ütemezésére, hiszen a hatodik dobása után, oda se fordulva nővére felé, szól.*
- Ez az utolsó késem...
*Azzal a csizmája szárából húzza elő a hatos készlet tartalék hetesét, ha szükséges, akkor azt is egy hárpiának adva, egy erőteljes dobás útján. Ha még van élő ellenfél, kit le kellene győzni, Gilly muszáj lesz oldalra rohanni, remélhetőleg Dawn eltereli róla a figyelmet, amíg egy kerülővel a szoba fala mentén, ha képes rá, a tőreiért fut. Más esetben inkább hátrál és legvégső esetben egy vesszőt lopva nővérkéje tegezéből, azzal próbálja távol tartani a hárpiákat. Tudja jól, hogy nem egy tőr, de ettől még a fém heggyel nagyon jól lehet szúrni.*
// Dawn, Gilly, Telpum //
*Nem mintha öngyilkos hajlamai lennének, de örült volna, ha sikerül nővéréről és az írnokról elterelni a hárpiák figyelmét. Ám azok így is megoldják, hogy menekülhessenek, egészen egy folyosóra a lépcsősor végén, majd egy szobába. Gilly ösztönből rejtőzik, hiszen megtanulta, hogy a hatásos vadászt nem látja a préda, csak mikor már késő menekülni. De természetesen Dawn tervének végrehajtásához elhagyja elsőre biztonságosnak tűnő menedékét, hogy az ajtó elé kerülhessen a szekrény.
Bólint, ahogy jelzi, megértette a tervet és amint az ajtó elé kerül a szekrény, dobásra készülve várja a betörő hárpiákat. Ahogy pedig a szekrényen rést ütnek, Gilly nagyot nyel. Bár pulzusa heves, vére pezseg, adrenalintól terhesen kering testében, tudja jól, hogy pontosan fog dobni. Pontosan kell dobnia.
Amint suhan a vessző Dawn kezétől, Gilly máris figyeli, hogy hol éri a dögöket. Alig várja meg az eredményt, míg nővére újabb nyílért nyúl, ő hajít és remélhetőleg talál. S reményei szerint a tőrei a szekrény innenső oldalán is maradnak, nem kell majd kijutni értük. legalábbis, míg ezek itt vannak. Így a szám szerint hét tőréből a benyúló hárpiákból hármat pazarol el, s a sikeres betörőkre is ennyit. Ha minden jól megy, többre nem lesz szükség, talán csak Dawn gyorsabb ütemezésére, hiszen a hatodik dobása után, oda se fordulva nővére felé, szól.*
- Ez az utolsó késem...
*Azzal a csizmája szárából húzza elő a hatos készlet tartalék hetesét, ha szükséges, akkor azt is egy hárpiának adva, egy erőteljes dobás útján. Ha még van élő ellenfél, kit le kellene győzni, Gilly muszáj lesz oldalra rohanni, remélhetőleg Dawn eltereli róla a figyelmet, amíg egy kerülővel a szoba fala mentén, ha képes rá, a tőreiért fut. Más esetben inkább hátrál és legvégső esetben egy vesszőt lopva nővérkéje tegezéből, azzal próbálja távol tartani a hárpiákat. Tudja jól, hogy nem egy tőr, de ettől még a fém heggyel nagyon jól lehet szúrni.*
347. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-10 19:43:36
Üzenet elküldve: 2014-06-10 19:43:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor //
*Arsenor azt sem tudja hova nézzen zavarában. Mikor véletlenül a lovag felé néz látja, hogy éppen vetkőzik úgyhogy onnan gyorsan elkapja a tekintetét. Még csak az kéne neki, hogy meglássa ahogy a lovag ígéretét betartva kipróbál egye. Na akkor biztos el is ájulna. Persze máshova sem tud nézni mivel másutt pedig mellek, csípők és olyan tekintetek vannak amik szinte majdhogynem felfalják. A simogatásokat és a felé nyúló kezeket továbbra is próbálja eltaszítani magától. De így is előfordulnak a csípések és simogatások.*
~Legalább a ruháim és a fegyvereim nálam vannak. Valahogy csak ki tudnék innen jutni.~
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor //
*Arsenor azt sem tudja hova nézzen zavarában. Mikor véletlenül a lovag felé néz látja, hogy éppen vetkőzik úgyhogy onnan gyorsan elkapja a tekintetét. Még csak az kéne neki, hogy meglássa ahogy a lovag ígéretét betartva kipróbál egye. Na akkor biztos el is ájulna. Persze máshova sem tud nézni mivel másutt pedig mellek, csípők és olyan tekintetek vannak amik szinte majdhogynem felfalják. A simogatásokat és a felé nyúló kezeket továbbra is próbálja eltaszítani magától. De így is előfordulnak a csípések és simogatások.*
~Legalább a ruháim és a fegyvereim nálam vannak. Valahogy csak ki tudnék innen jutni.~
346. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:40:21
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:40:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// Dawn, Gilly, Telpum //
*szerencsére Gilly nem áll neki ellenkezni, okoskodni, hogy de igenis az ő ötlete jobb, hanem szótlanul hagyja el a szekrény mélyét. Hárman sikerül is az ajtó elé tolni, innentől pedig nincs más hátra, mint a feszült várakozás. Szemeit lehunyva áll pontosan az ajtóval szemben, csak a beáramló zajokat hallgatja, egyrészt figyelve az ellenség közeledésére, másrészt így nyugtatva saját magát. Légzését szándékosan fogja vissza, hogy szívverése is lassuljon, most nem engedheti meg, hogy keze megremegjen és célt vétsen.*
-Ne pocsékoljunk a fegyvereinket. Az elsőt én kiszedem, a másodikat te és így tovább, ameddig van fegyvered. Az utolsó tőrnél majd szólj.
*Vajon ő maga képes lesz elég gyorsan lőni akkor, ha Gilly harcképtelenné válik? Ezt csak úgy deríthetik ki, ha megpróbálkoznak vele.
Az első reccsenésekre megfeszíti az ideget, a nyíl hegyét pedig pontosan a hárpiára irányozza. Ha szerencséjük van, akkor elég nagy lesz a lyuk, hogy a vessző a kéz mellett elröppenve a mellkasba fúródjon és halálos sebet ejtsen. Az első lövés, ahogy meg is beszélték, az övé, sikerességtől függetlenül már nyúl is hátra, hogy a tegezből újabb nyílvesszőt húzzon elő. Így folytatja ezt, ameddig csak tudja, illetve amíg el nem fogynak az ellenfelek. Minden alkalommal igyekszik a lehető legpontosabban célozni úgy, hogy közben ne vesztegessen el sok időt sem. Ennyire közelről rutinfeladatnak kell lennie, hogy mind találjon, de a szerencse forgandó.
Ahogy a hárpiák betörnek, úgy kezd lassanként hátrálni, hogy véletlenül se kaparinthassák meg. Jó kérdés, hogy ekkor még van-e Gilly-nek tartalék fegyverzete, mert ha nincs, akkor bizony nagy esély van rá, hogy közelharcra kerül a sor.*
// Dawn, Gilly, Telpum //
*szerencsére Gilly nem áll neki ellenkezni, okoskodni, hogy de igenis az ő ötlete jobb, hanem szótlanul hagyja el a szekrény mélyét. Hárman sikerül is az ajtó elé tolni, innentől pedig nincs más hátra, mint a feszült várakozás. Szemeit lehunyva áll pontosan az ajtóval szemben, csak a beáramló zajokat hallgatja, egyrészt figyelve az ellenség közeledésére, másrészt így nyugtatva saját magát. Légzését szándékosan fogja vissza, hogy szívverése is lassuljon, most nem engedheti meg, hogy keze megremegjen és célt vétsen.*
-Ne pocsékoljunk a fegyvereinket. Az elsőt én kiszedem, a másodikat te és így tovább, ameddig van fegyvered. Az utolsó tőrnél majd szólj.
*Vajon ő maga képes lesz elég gyorsan lőni akkor, ha Gilly harcképtelenné válik? Ezt csak úgy deríthetik ki, ha megpróbálkoznak vele.
Az első reccsenésekre megfeszíti az ideget, a nyíl hegyét pedig pontosan a hárpiára irányozza. Ha szerencséjük van, akkor elég nagy lesz a lyuk, hogy a vessző a kéz mellett elröppenve a mellkasba fúródjon és halálos sebet ejtsen. Az első lövés, ahogy meg is beszélték, az övé, sikerességtől függetlenül már nyúl is hátra, hogy a tegezből újabb nyílvesszőt húzzon elő. Így folytatja ezt, ameddig csak tudja, illetve amíg el nem fogynak az ellenfelek. Minden alkalommal igyekszik a lehető legpontosabban célozni úgy, hogy közben ne vesztegessen el sok időt sem. Ennyire közelről rutinfeladatnak kell lennie, hogy mind találjon, de a szerencse forgandó.
Ahogy a hárpiák betörnek, úgy kezd lassanként hátrálni, hogy véletlenül se kaparinthassák meg. Jó kérdés, hogy ekkor még van-e Gilly-nek tartalék fegyverzete, mert ha nincs, akkor bizony nagy esély van rá, hogy közelharcra kerül a sor.*
345. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:23:09
Üzenet elküldve: 2014-06-10 15:23:09
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor //
~ Ha győzni nem tudsz, legalább élvezd vagy alkalmazkodj. Megérte zsoldosokkal is ismerkednem nem lettem olyan fafejű. ~ * Vet egy kósza pillantást a mindjárt maga alá vizelő Arsenor felé, majd egy bólintással nyugtázza, miközben lehúzza csatakos hajáról a vértjét. A kezében tartja mikor megindul felé pajkosan a vörös hajú fúria, aki meg kell mondani kifejezetten szép. Fekete szembogara ugyan olyan, sajnos, mint a többinek mintha egy sötét szobába nézne be éjszaka, felhős égnél. Vagy minthogyha egy mély kút fenekében próbálná kivenni a fodrozódó vizet. Lehetetlen. Mellei viszonylag aprónak mondhatók, bár ez csupán Pelava hatalmas tenyeréhez mérten jelenthető ki. Nem lógnak és nem is túl feszesek pont markolhatóak. Haja vadul omlik vállára és tarkójára, furcsán rövid. Mintha lenyesték volna valamivel, jobbról balra egyre hosszabbnak láthatjuk hátulról. A leghosszabb pontja a nő hátának közepéig ér körülbelül. Fanszőrzete teljesen világos, mintha szőke lenne, és nagyon ritkás, bár ez öltözködés közben nehezen kivehető a lovag számára. Combjai hosszúak és izmosak ahogy vádlijai is. Már csak egyik kesztyűje van rajta, nadrágja tunikája és hosszú szárú csizmája. Ekkor lép oda hozzá a választottja aki megmarkolja tunikáját, amivel kiérdemel egy visszakezes pofont, nem nagyot ugyan, nem akar ő meghalni de a hölgy feje elmozdulhat és eltántorodhat. Mivel a kesztyű levétele ekkor történik mutató ujját kinyújtva mutogat a nőnek és beszél is mély hangján. *
- Nem nem édesem, itt én irányítok. * Mutat magára, ujjával és megpróbálja elkapni a nőstény kezét. Aki ha engedi odahúzza magához megcsókolja hevesen, és beleharap alsó ajkába, nem elég erősen hogy vért fakasszon. Ezután ellöki magától a kezét kezében tartva. Kezet csókol neki meghajlás közben, majd megint mutatóujját segítségül hívja esetleges csöndre, avagy higgadtságra inti a hárpiát. Hanghatással egybekötve persze. *
- Megvárod míg leöltözöm, aztán megháglak és nem fogod némán tűrni. * Szeme deformációja hirtelen változik kitágul, amelyet a hárpiák könnyen észlelhetnek. Folytatja vetkőzését, először tunikája kerül le róla, amelyet a fal mellé helyez el, és letakarja vele páncélját és fegyvereit. Ekkor visszahúzza magához a vöröskéjét, és jobb kezével mellét markolássza, miközben bal kezével nemi szervét ingerli. Elvárja ugyan ezt, ha nem kapja meg, akkor egyik kezével a nő kezét vezetve gondoskodik róla. *
* Hogyha, a hárpiák megvadulnának akkor megpróbál védekezni, az aktuális ruhájában. *
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Pelava, Arsenor //
~ Ha győzni nem tudsz, legalább élvezd vagy alkalmazkodj. Megérte zsoldosokkal is ismerkednem nem lettem olyan fafejű. ~ * Vet egy kósza pillantást a mindjárt maga alá vizelő Arsenor felé, majd egy bólintással nyugtázza, miközben lehúzza csatakos hajáról a vértjét. A kezében tartja mikor megindul felé pajkosan a vörös hajú fúria, aki meg kell mondani kifejezetten szép. Fekete szembogara ugyan olyan, sajnos, mint a többinek mintha egy sötét szobába nézne be éjszaka, felhős égnél. Vagy minthogyha egy mély kút fenekében próbálná kivenni a fodrozódó vizet. Lehetetlen. Mellei viszonylag aprónak mondhatók, bár ez csupán Pelava hatalmas tenyeréhez mérten jelenthető ki. Nem lógnak és nem is túl feszesek pont markolhatóak. Haja vadul omlik vállára és tarkójára, furcsán rövid. Mintha lenyesték volna valamivel, jobbról balra egyre hosszabbnak láthatjuk hátulról. A leghosszabb pontja a nő hátának közepéig ér körülbelül. Fanszőrzete teljesen világos, mintha szőke lenne, és nagyon ritkás, bár ez öltözködés közben nehezen kivehető a lovag számára. Combjai hosszúak és izmosak ahogy vádlijai is. Már csak egyik kesztyűje van rajta, nadrágja tunikája és hosszú szárú csizmája. Ekkor lép oda hozzá a választottja aki megmarkolja tunikáját, amivel kiérdemel egy visszakezes pofont, nem nagyot ugyan, nem akar ő meghalni de a hölgy feje elmozdulhat és eltántorodhat. Mivel a kesztyű levétele ekkor történik mutató ujját kinyújtva mutogat a nőnek és beszél is mély hangján. *
- Nem nem édesem, itt én irányítok. * Mutat magára, ujjával és megpróbálja elkapni a nőstény kezét. Aki ha engedi odahúzza magához megcsókolja hevesen, és beleharap alsó ajkába, nem elég erősen hogy vért fakasszon. Ezután ellöki magától a kezét kezében tartva. Kezet csókol neki meghajlás közben, majd megint mutatóujját segítségül hívja esetleges csöndre, avagy higgadtságra inti a hárpiát. Hanghatással egybekötve persze. *
- Megvárod míg leöltözöm, aztán megháglak és nem fogod némán tűrni. * Szeme deformációja hirtelen változik kitágul, amelyet a hárpiák könnyen észlelhetnek. Folytatja vetkőzését, először tunikája kerül le róla, amelyet a fal mellé helyez el, és letakarja vele páncélját és fegyvereit. Ekkor visszahúzza magához a vöröskéjét, és jobb kezével mellét markolássza, miközben bal kezével nemi szervét ingerli. Elvárja ugyan ezt, ha nem kapja meg, akkor egyik kezével a nő kezét vezetve gondoskodik róla. *
* Hogyha, a hárpiák megvadulnának akkor megpróbál védekezni, az aktuális ruhájában. *
344. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-06-07 22:06:29
Üzenet elküldve: 2014-06-07 22:06:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Dawn, Gilly, Telpum //
*Az ajtók csapódásának hangja egyre közelebbről, s közelebbről érkezik, mikor is hirtelen a sajátjukon is elkezdenek dörömbölni. Enyhén - pár centire - ki tudják nyitni azt, így hamar rájönnek, hogy minden bizonnyal ott bujkál a hármas, s torlaszt tettek az ajtó elé. Ám szerencsétlenek még se olyan okosak... Ezért is, ahelyett, hogy erősen nekirugaszkodnának, hogy feldönthessék a szekrényt általa, inkább próbálják széttörni mindkettőt. Mivel fából vannak, ezért két percen belül karmaikkal sikerül lyukat vájniuk a szekrény hátuljába. Egyelőre viszont csak egyikük keze fér át rajta - ha be csukva az ajtaja, akkor azt kilökik a szekrénynek -, a többi csak próbálja bontogatni körülötte a fát. Így pedig remek lehetőség nyílik arra, hogy támadjanak Dawnék! Ha sikerül valamilyen módon megölniük azt, amelyik befelé nyúlkál, akkor egy következő lép a helyébe, aki szintén bedugja kezét. Ha őt is sikerül megölniük, akkor ezen a kettőn kívül nagyjából még négy próbálkozik ugyanezzel, mikor is reccsenés jelzi, hogy sikerült áttörniük az egészet. Ekkor a nőstények be is rontanak, számszerint hatan vannak jelenleg odakint, így velük kell megküzdeniük. A rés nem túl nagy, így egyszerre egy fér csak be rajta, viszont az gyorsan teszi, s szorosan mögötte már jön is a következő.
Ha esetleg megvárja a hármas, hogy áttörjék a "falat", akkor ugyanezzel a stratégiával, szorosan egymás mögött fognak beözönleni, viszont ekkor hat helyett értelem szerűen tizenketten. S a kacér céloknak már nyomuk sincs...*
// Pelava, Arsenor //
- Hát fiam, magam sem tudom pontosan, de valami magasabb helyre vihették őket, az már biztos! Ott a lyuk a falban igen magasra nyúlik fel, s úgy vélem, hogy ez az ajtó oda vezet majd minket! Túl sok helyiség már úgyse lehet itt, épp elég magasan vagyunk!
*Mondja Halmar, mielőtt még kinyitná az ajtót, pontosabban próbálkozna vele. Az esés igen nagy volt, szerzett is jópár zúzódást, de nem éppen az a fajta, aki a fájdalmait kimutatná, így hát a "Jól vagyok" kijelentése nagyon is határozottra sikerül, hiába sajog mindene. Nem fogja egy társát sem ott hagyni... Így hát meg is indul, viszont kacér vigyorokat hall meg pár pillanat múlva. Rögtön maga mögé néz, ahol nem lát senkit, így hát lassan a lyukhoz lépked, mikor is elkerekednek a szemei, ahogy megpillantja azt a sok nőstényt, kik a férfiak felé lépkednek.*
- Te jó ég...
*Suttogja halkan, majd óvatosan ellép a lyuk alól, s mikor biztos távolságba ért, rohanni kezd. Viszont nem felfelé... Hanem egyenesen a bejárat felé, ugyanis ott még ácsorog két egyén, akik segíthetnek!
Eközben a hárpiák Pelava reakcióját látva szélesen elvigyorodnak, s a kiválasztott vörös hajú "démon" azonnal oda is riszálja magát a férfihez. Vadul letépi róla a maradék ruháját is, majd megfordul, s erősen odatolja hátsó felét a lovaghoz, majd egyik kezével hátranyúl, megkapaszkodik az oldalában, másikkal pedig térdén támaszkodik, miközben enyhén megdönti magát.
Eközben Arsenor is kap a jóból, hiszen a nőstények érzékelik a félelmét, így bár vele nem viselkednek olyan erőszakosan, inkább csak játékosabban. Simogatják arcát, beletúrnak hajába, csókokat küldenek felé, olykor megcsípik, s szemeiket egy pillanatra sem veszik le róla, mely még zavaróbb lehet, ahogy vagy hatan folyamatosan bámulják őt.*
// Rana, Toragg //
*Mivel a hárpiák még mindig nem röpködnek odakint, így a két "őrnek" még egy ideig nincsen semmi dolguk, s nem történik velük semmi. Bentről hallhatnak ugyan hangokat, például párszor az öreg távoli kiáltását, vagy egy hárpia vinnyogását, viszont ezek nem közelednek feléjük. Annyi említésre méltó dolog lehet talán, hogy az ég kezd beborulni, s az olykor fellobbanó erős szellő egy vihar előjelét mutathatja.
Egy fél óra eltelik nyugodtan, az ég is megdörren párszor, mikor is váratlanul hangos, rohanó lépteket hallhatnak meg a kastély felől, s Halmar pillanatokon belül ott terem, majd megáll, s egy pillanatra kifújja magát.*
- Pelavát s Arsenort rengetegen vették körbe, bár egyelőre nem támadó jelleggel, ha értitek... Hárman nem bírnánk velük, főleg mert a fekete hajú túlságosan is meg van szeppenve ettől a tömör... nőiességtől. Te jó íjász vagy *biccent határozottan Rana felé*, te pedig jó közelharcos. Namármost mi ketten középen nekik ronthatnánk, te pedig lőnéd őket oldalt, a távolból. Remélhetőleg a két jómadár is feleszmél, s ők is kardot rántanak, már ha egyáltalán nem tették már meg. Bár, szerintem az öngyilkos küldetés lenne... Úgyhogy gyertek, szükségem van rátok!
*Adja ki szinte parancs szerűen, majd meg is indul visszafelé, nem nézve hátra. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy vele tartanak, lehet, hogy még mindig jobb nekik a bejárat előtt... Ez esetben egyedül fog visszatérni. Bármi történjék, vagy egyedül, vagy vele tartanak, akkor az útvonal felfelé vezet a lépcsőn, jobbra a folyosón, fel az ajtón túl, a lépcsőn. Ott az öreg megáll a sarkon, s kidugja óvatosan a fejét.*
- Nézzenek oda...
*Vonja fel egyik szemöldökét Pelava láttán, aki éppen igen kellemes pillanatokat tölt el egy nősténnyel. Jelezni nem tud neki, hogy itt vannak, így ha Toragg mellette van, akkor hozzászól.*
- Ha nincs jobb ötlet, akkor rontsunk rájuk váratlanul. *ha Rana is itt van, akkor hozzá is szól* Te pedig lődd őket, ahogy csak tudod! *vár a visszajelzésre, s ha megkapta, akkor megindul kifelé*
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz //
// Dawn, Gilly, Telpum //
*Az ajtók csapódásának hangja egyre közelebbről, s közelebbről érkezik, mikor is hirtelen a sajátjukon is elkezdenek dörömbölni. Enyhén - pár centire - ki tudják nyitni azt, így hamar rájönnek, hogy minden bizonnyal ott bujkál a hármas, s torlaszt tettek az ajtó elé. Ám szerencsétlenek még se olyan okosak... Ezért is, ahelyett, hogy erősen nekirugaszkodnának, hogy feldönthessék a szekrényt általa, inkább próbálják széttörni mindkettőt. Mivel fából vannak, ezért két percen belül karmaikkal sikerül lyukat vájniuk a szekrény hátuljába. Egyelőre viszont csak egyikük keze fér át rajta - ha be csukva az ajtaja, akkor azt kilökik a szekrénynek -, a többi csak próbálja bontogatni körülötte a fát. Így pedig remek lehetőség nyílik arra, hogy támadjanak Dawnék! Ha sikerül valamilyen módon megölniük azt, amelyik befelé nyúlkál, akkor egy következő lép a helyébe, aki szintén bedugja kezét. Ha őt is sikerül megölniük, akkor ezen a kettőn kívül nagyjából még négy próbálkozik ugyanezzel, mikor is reccsenés jelzi, hogy sikerült áttörniük az egészet. Ekkor a nőstények be is rontanak, számszerint hatan vannak jelenleg odakint, így velük kell megküzdeniük. A rés nem túl nagy, így egyszerre egy fér csak be rajta, viszont az gyorsan teszi, s szorosan mögötte már jön is a következő.
Ha esetleg megvárja a hármas, hogy áttörjék a "falat", akkor ugyanezzel a stratégiával, szorosan egymás mögött fognak beözönleni, viszont ekkor hat helyett értelem szerűen tizenketten. S a kacér céloknak már nyomuk sincs...*
// Pelava, Arsenor //
- Hát fiam, magam sem tudom pontosan, de valami magasabb helyre vihették őket, az már biztos! Ott a lyuk a falban igen magasra nyúlik fel, s úgy vélem, hogy ez az ajtó oda vezet majd minket! Túl sok helyiség már úgyse lehet itt, épp elég magasan vagyunk!
*Mondja Halmar, mielőtt még kinyitná az ajtót, pontosabban próbálkozna vele. Az esés igen nagy volt, szerzett is jópár zúzódást, de nem éppen az a fajta, aki a fájdalmait kimutatná, így hát a "Jól vagyok" kijelentése nagyon is határozottra sikerül, hiába sajog mindene. Nem fogja egy társát sem ott hagyni... Így hát meg is indul, viszont kacér vigyorokat hall meg pár pillanat múlva. Rögtön maga mögé néz, ahol nem lát senkit, így hát lassan a lyukhoz lépked, mikor is elkerekednek a szemei, ahogy megpillantja azt a sok nőstényt, kik a férfiak felé lépkednek.*
- Te jó ég...
*Suttogja halkan, majd óvatosan ellép a lyuk alól, s mikor biztos távolságba ért, rohanni kezd. Viszont nem felfelé... Hanem egyenesen a bejárat felé, ugyanis ott még ácsorog két egyén, akik segíthetnek!
Eközben a hárpiák Pelava reakcióját látva szélesen elvigyorodnak, s a kiválasztott vörös hajú "démon" azonnal oda is riszálja magát a férfihez. Vadul letépi róla a maradék ruháját is, majd megfordul, s erősen odatolja hátsó felét a lovaghoz, majd egyik kezével hátranyúl, megkapaszkodik az oldalában, másikkal pedig térdén támaszkodik, miközben enyhén megdönti magát.
Eközben Arsenor is kap a jóból, hiszen a nőstények érzékelik a félelmét, így bár vele nem viselkednek olyan erőszakosan, inkább csak játékosabban. Simogatják arcát, beletúrnak hajába, csókokat küldenek felé, olykor megcsípik, s szemeiket egy pillanatra sem veszik le róla, mely még zavaróbb lehet, ahogy vagy hatan folyamatosan bámulják őt.*
// Rana, Toragg //
*Mivel a hárpiák még mindig nem röpködnek odakint, így a két "őrnek" még egy ideig nincsen semmi dolguk, s nem történik velük semmi. Bentről hallhatnak ugyan hangokat, például párszor az öreg távoli kiáltását, vagy egy hárpia vinnyogását, viszont ezek nem közelednek feléjük. Annyi említésre méltó dolog lehet talán, hogy az ég kezd beborulni, s az olykor fellobbanó erős szellő egy vihar előjelét mutathatja.
Egy fél óra eltelik nyugodtan, az ég is megdörren párszor, mikor is váratlanul hangos, rohanó lépteket hallhatnak meg a kastély felől, s Halmar pillanatokon belül ott terem, majd megáll, s egy pillanatra kifújja magát.*
- Pelavát s Arsenort rengetegen vették körbe, bár egyelőre nem támadó jelleggel, ha értitek... Hárman nem bírnánk velük, főleg mert a fekete hajú túlságosan is meg van szeppenve ettől a tömör... nőiességtől. Te jó íjász vagy *biccent határozottan Rana felé*, te pedig jó közelharcos. Namármost mi ketten középen nekik ronthatnánk, te pedig lőnéd őket oldalt, a távolból. Remélhetőleg a két jómadár is feleszmél, s ők is kardot rántanak, már ha egyáltalán nem tették már meg. Bár, szerintem az öngyilkos küldetés lenne... Úgyhogy gyertek, szükségem van rátok!
*Adja ki szinte parancs szerűen, majd meg is indul visszafelé, nem nézve hátra. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy vele tartanak, lehet, hogy még mindig jobb nekik a bejárat előtt... Ez esetben egyedül fog visszatérni. Bármi történjék, vagy egyedül, vagy vele tartanak, akkor az útvonal felfelé vezet a lépcsőn, jobbra a folyosón, fel az ajtón túl, a lépcsőn. Ott az öreg megáll a sarkon, s kidugja óvatosan a fejét.*
- Nézzenek oda...
*Vonja fel egyik szemöldökét Pelava láttán, aki éppen igen kellemes pillanatokat tölt el egy nősténnyel. Jelezni nem tud neki, hogy itt vannak, így ha Toragg mellette van, akkor hozzászól.*
- Ha nincs jobb ötlet, akkor rontsunk rájuk váratlanul. *ha Rana is itt van, akkor hozzá is szól* Te pedig lődd őket, ahogy csak tudod! *vár a visszajelzésre, s ha megkapta, akkor megindul kifelé*
343. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-05-31 15:30:44
Üzenet elküldve: 2014-05-31 15:30:44
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// Rana, Toragg //
*A seb, melyet a bestia okozott arcán, lassacskán egyre jobban égni kezd. A fizikai fájdalomtól nem tart annyira, elvégre nem ez lesz a legnagyobb sebesülése életében, viszont az, amit az öreg mondott neki... Kicsit megrémíti, így, hogy már meg van sebezve.*
~Lehet, hogy ez az első jelek közé tartozik? Nem, az nem lehet, már hallottam volna róla, ha nem többet, de akkor is csak mendemondát. Csak bemesélem magamnak.~
-Igen, amíg nem kezdek valamit a sebemmel, semmiképp sem tanácsos bemenni.
*A kezében lévő textillel ismét megtörli a karmolást, amíg a nő felsorolja az indokait, majd mikor felajánlja az ellátást, az orknak kis mosoly húzódik az arcára.*
-Igen, azt megköszönném, elvégre te jobban látod, mit is csinálsz az arcomon. Haha!
*Kisebb kuncogással kísérve mondatát, leül a földre, hogy a másik jobban elérje az arcát, elvégre Toragg a maga két méterével nem éppen a legalacsonyabb az őt körülvevő világban. Odanyújtja a textíliát a hölgynek, majd ismét szóra nyitja a száját.*
-Az öreg szerint van valamilyen fertőzés, amit ezek a dögök terjesztenek. Nem tudom, hogy hogyan vagy miként terjed, már ha terjed, de nagy bajt okozhat. Magas láz, pánik, halál, stb... Valami ilyesmi, a lényeg, hogy probléma van, nem is kicsi. A lényeg, hogy ha belekezdenék ezekbe és nem tudnék értelmes döntéseket hozni, a rajtam lévő, bal oldali táskák egyikében találsz pár adag ördögvigyort. A levelek nagy része már morzsolva van, a többi egészben, eleve összetekerve, szárítva. Kiveszel egy darabot, a levélen kicsit alakítasz, majd máris tudsz bele tölteni a morzsolt levélből.
*Az instrukciókat elmondva csöndben marad, hátha felel rá valamit a nő, közben folyamatosan, már-már zavarba ejtően, annak szemeibe tekintve.*
// Rana, Toragg //
*A seb, melyet a bestia okozott arcán, lassacskán egyre jobban égni kezd. A fizikai fájdalomtól nem tart annyira, elvégre nem ez lesz a legnagyobb sebesülése életében, viszont az, amit az öreg mondott neki... Kicsit megrémíti, így, hogy már meg van sebezve.*
~Lehet, hogy ez az első jelek közé tartozik? Nem, az nem lehet, már hallottam volna róla, ha nem többet, de akkor is csak mendemondát. Csak bemesélem magamnak.~
-Igen, amíg nem kezdek valamit a sebemmel, semmiképp sem tanácsos bemenni.
*A kezében lévő textillel ismét megtörli a karmolást, amíg a nő felsorolja az indokait, majd mikor felajánlja az ellátást, az orknak kis mosoly húzódik az arcára.*
-Igen, azt megköszönném, elvégre te jobban látod, mit is csinálsz az arcomon. Haha!
*Kisebb kuncogással kísérve mondatát, leül a földre, hogy a másik jobban elérje az arcát, elvégre Toragg a maga két méterével nem éppen a legalacsonyabb az őt körülvevő világban. Odanyújtja a textíliát a hölgynek, majd ismét szóra nyitja a száját.*
-Az öreg szerint van valamilyen fertőzés, amit ezek a dögök terjesztenek. Nem tudom, hogy hogyan vagy miként terjed, már ha terjed, de nagy bajt okozhat. Magas láz, pánik, halál, stb... Valami ilyesmi, a lényeg, hogy probléma van, nem is kicsi. A lényeg, hogy ha belekezdenék ezekbe és nem tudnék értelmes döntéseket hozni, a rajtam lévő, bal oldali táskák egyikében találsz pár adag ördögvigyort. A levelek nagy része már morzsolva van, a többi egészben, eleve összetekerve, szárítva. Kiveszel egy darabot, a levélen kicsit alakítasz, majd máris tudsz bele tölteni a morzsolt levélből.
*Az instrukciókat elmondva csöndben marad, hátha felel rá valamit a nő, közben folyamatosan, már-már zavarba ejtően, annak szemeibe tekintve.*
342. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-05-31 13:51:07
Üzenet elküldve: 2014-05-31 13:51:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// Dawn, Gilly, Telpum //
*A figyelemelterelés nem sikerül, aminek egyrészt örül, mert húgát nem fenyegeti veszély, másrészt így csak a nyílt megiramodás marad. Rohan, ahogy a lába bírja, szerencsére Gilly is csatlakozik hozzájuk, még egy kis egérutat is nyernek, ami nem haszontalan.
Az ajtók próbálgatását a fiatalabbik lányra hagyja, Telpum kezét most ereszti el, hogy máris íját kaphassa le a hátáról, feszülten figyelve a lépcsőt, ahonnan érkeztek, hogy rájuk támadnak-e. Nem lenne rossz, ha sikerülne vérontás nélkül elmenekülniük, de egyre kevesebb esélyt lát rá, valószínű, hogy menekülésük kellően felbőszítette a bestiákat. Szóval ezért olyan veszélyesek...
Hallja a nyíló ajtó hangját, ő sem rest a kis szobába lépni. Nagyon úgy néz ki, hogy csapdába estek, mivel a hárpiák zaja elér hozzájuk is, így most már ostobaság lenne kimenni a nyíltabb térre. A falon lemászni öngyilkosságnak tűnik, ha ott támadnak rájuk, még csak védekezni sem lesznek képesek. Elbújni? Bár húga máris fedezékbe vonul a szekrénybe, Dawn nem tudja elképzelni, hogy ez lenne a jó megoldás. Annyira nyilvánvaló rejtekhely minden, ami itt fellelhető, hogy egyetlen pillanat alatt lelepleződnének.*
-Most fogunk harcolni. Telpum, te maradj mögöttünk, ameddig nem kerül közelharcra a sor, figyelj az erkélyre, hogy onnan nem jönnek-e. Gilly, remélem, elég tőröd van. Amíg van elég, felváltva fogunk lőni, utána pedig majd fedezlek, amíg visszaszerzed őket. Ha rést is ütnek a szekrényen, egyesével fognak csak tudni bejönni.
*Egy szuszra hadarja el a tervet, reméli, hogy húga nem akadályozza, hanem máris kimászik a szekrényből, hogy hárman az ajtó elé tolhassák. Ha nem ronthatnak rájuk egyszerre, akkor máris jobb helyzetben vannak. Nyílvesszőből van elég, az őket üldöző csapatot meg fogják tudni ölni, utána pedig megpróbálhatják megkeresni a többi vadászt.*
// Dawn, Gilly, Telpum //
*A figyelemelterelés nem sikerül, aminek egyrészt örül, mert húgát nem fenyegeti veszély, másrészt így csak a nyílt megiramodás marad. Rohan, ahogy a lába bírja, szerencsére Gilly is csatlakozik hozzájuk, még egy kis egérutat is nyernek, ami nem haszontalan.
Az ajtók próbálgatását a fiatalabbik lányra hagyja, Telpum kezét most ereszti el, hogy máris íját kaphassa le a hátáról, feszülten figyelve a lépcsőt, ahonnan érkeztek, hogy rájuk támadnak-e. Nem lenne rossz, ha sikerülne vérontás nélkül elmenekülniük, de egyre kevesebb esélyt lát rá, valószínű, hogy menekülésük kellően felbőszítette a bestiákat. Szóval ezért olyan veszélyesek...
Hallja a nyíló ajtó hangját, ő sem rest a kis szobába lépni. Nagyon úgy néz ki, hogy csapdába estek, mivel a hárpiák zaja elér hozzájuk is, így most már ostobaság lenne kimenni a nyíltabb térre. A falon lemászni öngyilkosságnak tűnik, ha ott támadnak rájuk, még csak védekezni sem lesznek képesek. Elbújni? Bár húga máris fedezékbe vonul a szekrénybe, Dawn nem tudja elképzelni, hogy ez lenne a jó megoldás. Annyira nyilvánvaló rejtekhely minden, ami itt fellelhető, hogy egyetlen pillanat alatt lelepleződnének.*
-Most fogunk harcolni. Telpum, te maradj mögöttünk, ameddig nem kerül közelharcra a sor, figyelj az erkélyre, hogy onnan nem jönnek-e. Gilly, remélem, elég tőröd van. Amíg van elég, felváltva fogunk lőni, utána pedig majd fedezlek, amíg visszaszerzed őket. Ha rést is ütnek a szekrényen, egyesével fognak csak tudni bejönni.
*Egy szuszra hadarja el a tervet, reméli, hogy húga nem akadályozza, hanem máris kimászik a szekrényből, hogy hárman az ajtó elé tolhassák. Ha nem ronthatnak rájuk egyszerre, akkor máris jobb helyzetben vannak. Nyílvesszőből van elég, az őket üldöző csapatot meg fogják tudni ölni, utána pedig megpróbálhatják megkeresni a többi vadászt.*
341. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2014-05-29 19:39:31
Üzenet elküldve: 2014-05-29 19:39:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 424
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Szörnyvadászok - Hárpia vadászat //
// Pelava, Arsenor //
*Már mennek is az öreg felé. Az ajtónál a lovag a helyett, hogy betörné az ajtót a helyett az öreget elkezdi faggatni. Arsenor szívesen megmondaná, hogy ez nem a legmegfelelőbb pillanat de, a lovag kegyetlen viselkedése miatt van benne egy kis félsz. Ha végül betört az ajtó akkor ismét szaladhatnak. De megint meg kell állniuk mivel az öreg egyszer csak eltűnik. Majdnem Arsenor is beleesik a lyukba de, időben hátrébb lép. Egyből térdre rogy, hogy leszóljon.*
-Jól van öreg?
*A válasz megnyugtatja. Feláll és indulna is mikor egyszer csak hárpiák jelennek meg. Már csak ez kellett. Arsenorban egy pillanatra megjelenik az ötlet, hogy az öreg után ugrik de, hamar el is veti. Még a végén a nyakát töri. A mostani bestiák is ugyan olyan kirívóan viselkednek mint az előzőek. A lovag látszólag más felfogású mint a fiatal kalandozó. Arsenor a hátát a falnak veti és próbálja ellökni magától a kezeket úgy, hogy minden ruhája rajta maradjon. Közben a lények viselkedésétől teljesen el van vörösödve.*
~Sok mindent gondoltam ma de, hogy a szüzességem fogják itt elvenni na arra nem.~
// Pelava, Arsenor //
*Már mennek is az öreg felé. Az ajtónál a lovag a helyett, hogy betörné az ajtót a helyett az öreget elkezdi faggatni. Arsenor szívesen megmondaná, hogy ez nem a legmegfelelőbb pillanat de, a lovag kegyetlen viselkedése miatt van benne egy kis félsz. Ha végül betört az ajtó akkor ismét szaladhatnak. De megint meg kell állniuk mivel az öreg egyszer csak eltűnik. Majdnem Arsenor is beleesik a lyukba de, időben hátrébb lép. Egyből térdre rogy, hogy leszóljon.*
-Jól van öreg?
*A válasz megnyugtatja. Feláll és indulna is mikor egyszer csak hárpiák jelennek meg. Már csak ez kellett. Arsenorban egy pillanatra megjelenik az ötlet, hogy az öreg után ugrik de, hamar el is veti. Még a végén a nyakát töri. A mostani bestiák is ugyan olyan kirívóan viselkednek mint az előzőek. A lovag látszólag más felfogású mint a fiatal kalandozó. Arsenor a hátát a falnak veti és próbálja ellökni magától a kezeket úgy, hogy minden ruhája rajta maradjon. Közben a lények viselkedésétől teljesen el van vörösödve.*
~Sok mindent gondoltam ma de, hogy a szüzességem fogják itt elvenni na arra nem.~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258