//Eltűnt mester és négy(?) kereső//
* A varázslat sikeres lett hát, így a kis csapat elindul a hely felé, ahova imént még a hárpiák próbálták elcsalogatni A'frad-ot.
A helyet szinte teljesen benőtte a növények sokasága, így csak nehezen lehet kivenni az egyik rácsos ajtót. Kulcs nincs benne, mikor odaérnek és még be is van zárva, de egy gyors mormolás után kinyílik a nyikorgó kapu. *
- Látjátok, milyen jó dolgokat lehet a mágiával csinálni? Ha a betörőknek lenne eszük, ezt használnák! * Vigyorodik el az öreg szakállas, habár ebből a többiek csak egy szakáll alatti rövid megmozdulást láthatnak, na meg egy kis rekedt hangú kacajt. Miután mindenki betért behajtja, ám nem csukja be az ajtót, így egy ember még kényelmesen átférhet rajta.
Bent még a kinti éjszakánál is hidegebb és sötétebb van. Az öreg összébb is húzza ruháját, majd félig-meddig hangosan megszólal. *
- Itt lesz, ha van valahol. * Azzal le is mutat egy elég hosszú lépcsősorra, majd minden tétovázás nélkül elindul. Hamarosan egy szinttel lejjebbre érnek, itt természetesen még hidegebb és még sötétebb fogadtatásban részesülnek. Ami viszont talán még ennél is aggasztóbb, hogy az utolsó lépcsősor után viszonylag hosszú folyosó várja őket, rengeteg cellával. *
- Ez pedig... * Mondja ismét hangosan, majd nagyot nyel. *
- Egy börtön-féleség lehetett egyszer. Legalábbis remélem csak volt. * Most a "volt"-ot kiemeli, hogy érezzék, mire akar utalni.
Elindul a folyosón, minden bizonnyal a többiek is jönnek utána, így ők is láthatják némelyik cellában a kikötözött, vagy éppen csak élettelenül fekvő csontvázakat, melyek valljuk be nem egy tündérmeséből jöttek elő: mivel se nem szépek, se nem mozognak. A cellák pedig piszkosak, omladozóak és büdösek. Egy átlagos ember nem bírhatta itt egy hónapig sem, már, ha akkor is ilyenek voltak a körülmények, amikor még üzemelt. És igencsak valószínű, hogy igen. *
- Gyertek, már biztosan közel vagyunk. * Ezúttal a folyosó végére érve egy öreg faajtót nyit ki a gnóm, mely korához képest egész jó állapotban van még.
A következő szoba elég nagy, de nem üres. Középen egy közel két méter hosszú asztal áll, négy-négy bele helyezett bilinccsel. A falakon mindenféle rozsdás kínzóeszköz - kezdve az egyszerű láncoktól, a legbrutálisabb baltákig -, bizonyára nem csak dísznek. A szoba másik végén egy újabb ajtó van, míg az asztal mellett egy csapóajtó. Merre tovább? Előre, le, esetleg még elidőznek a szobában.
Akármerre is mennek, a mágus még marad egy kicsit a falat "elemezve", hátha talál valahol titkos ajtót, vagy akármit, de egyelőre sikertelen mindez. *