Nincs játékban - Grombar kastély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Grombar kastély | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 46 (901. - 920. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258
920. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:42:04
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:42:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 614
OOC üzenetek: 85
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Közép//
//G12//
*Nem tanulták sohasem a közös harcmodort sohasem úgy, ahogy azt a tökéllyé fejlesztő fejvadászklánok okítják összeszoktatott párosaiknak. Az ígéretes újoncokat már gyermekkorban összefogják és az alapvető napi rutintól kezdve, az erőnléti edzéseken át a harctéren alkalmazható fogásokig-technikákig mindent addig gyakoroltatnak velük, amíg mindennapjaik természetes részévé nem válik, hogy ne individuumként gondolkozzanak és cselekedjenek többé, hanem mint egyazon testbe kovácsolt akaratok, akik mindig fedezik egymás hátát, bevetéseik alatt olyan effektív gépezetté válva, akik egész különítményeket tudnak hatástalanítani egymaguk.
Khan és Gabrien nem ilyenek. Az ő mozdulataikat nem egy közös céhben töltött évek csiszolták össze, hanem a harcterekről származó tapasztalat és rutin, amely mozgásra bírja külön-külön izmaikat, most pedig a felismerés pillanatában lehetővé teszi, hogy szavak nélkül is megértsék egymás tetteiben a szándékot.
Az, hogy a Kolosszus a megsegítésére érkezik egyet jelent: saját ellenfeleivel mostanra mind végzett. Egyetlen, múló pillantás volt csak, amit a hóhajú pusztítóra vesztegetett, amikor feltűnt látótere horizontján. A testorzót ugyan képtelen volt megsebezni idáig, de kitüntető figyelmét talán már elnyerte azzal, hogy ez fordítva is igaz, s Argath teremtménye sem tudhat magáénak hasonló eredményt.
Váltásban próbál összedolgozni Gabriennel, sohasem keverve fel a sorrendet: amikor testvére támad, ő hárít és kitér, vagy ha a támadás célpontjává a lovagparancsnok válna, akkor ő lép a helyébe és válik óvó fegyverből támadóvá.
A Félszemű nem az a fajta, aki a harctéren keresné a dicsőséget és a "jó halált" azzal, hogy egy-az-egy ellen akarna megmérkőzni bárkivel is. Az ilyen ordas-regényes baromságot meghagyja a tűzkeresztséget nem ismerő, széptevő lovagpalántáknak, akikről a históriás énekek annyira szeretnek megemlékezni.
Ellenfelét táncoltatja annak érdekében, hogy Gabrien kezére játsszon végig, ha az segít benne, akkor a tarsolyában akad egy vagonra való, hasonló esetekre tartogatott inzultus, mind például:*
- Gyakorolj még egy kicsit, aztán mérkőzzünk meg újra! *Oké, nem a legerősebb, de még mindig jobb, mintha azt mondta volna: "egy 1-től 10-ig terjedő skálán, te abszolút 0 vagy!"*
//Közép//
//G12//
*Nem tanulták sohasem a közös harcmodort sohasem úgy, ahogy azt a tökéllyé fejlesztő fejvadászklánok okítják összeszoktatott párosaiknak. Az ígéretes újoncokat már gyermekkorban összefogják és az alapvető napi rutintól kezdve, az erőnléti edzéseken át a harctéren alkalmazható fogásokig-technikákig mindent addig gyakoroltatnak velük, amíg mindennapjaik természetes részévé nem válik, hogy ne individuumként gondolkozzanak és cselekedjenek többé, hanem mint egyazon testbe kovácsolt akaratok, akik mindig fedezik egymás hátát, bevetéseik alatt olyan effektív gépezetté válva, akik egész különítményeket tudnak hatástalanítani egymaguk.
Khan és Gabrien nem ilyenek. Az ő mozdulataikat nem egy közös céhben töltött évek csiszolták össze, hanem a harcterekről származó tapasztalat és rutin, amely mozgásra bírja külön-külön izmaikat, most pedig a felismerés pillanatában lehetővé teszi, hogy szavak nélkül is megértsék egymás tetteiben a szándékot.
Az, hogy a Kolosszus a megsegítésére érkezik egyet jelent: saját ellenfeleivel mostanra mind végzett. Egyetlen, múló pillantás volt csak, amit a hóhajú pusztítóra vesztegetett, amikor feltűnt látótere horizontján. A testorzót ugyan képtelen volt megsebezni idáig, de kitüntető figyelmét talán már elnyerte azzal, hogy ez fordítva is igaz, s Argath teremtménye sem tudhat magáénak hasonló eredményt.
Váltásban próbál összedolgozni Gabriennel, sohasem keverve fel a sorrendet: amikor testvére támad, ő hárít és kitér, vagy ha a támadás célpontjává a lovagparancsnok válna, akkor ő lép a helyébe és válik óvó fegyverből támadóvá.
A Félszemű nem az a fajta, aki a harctéren keresné a dicsőséget és a "jó halált" azzal, hogy egy-az-egy ellen akarna megmérkőzni bárkivel is. Az ilyen ordas-regényes baromságot meghagyja a tűzkeresztséget nem ismerő, széptevő lovagpalántáknak, akikről a históriás énekek annyira szeretnek megemlékezni.
Ellenfelét táncoltatja annak érdekében, hogy Gabrien kezére játsszon végig, ha az segít benne, akkor a tarsolyában akad egy vagonra való, hasonló esetekre tartogatott inzultus, mind például:*
- Gyakorolj még egy kicsit, aztán mérkőzzünk meg újra! *Oké, nem a legerősebb, de még mindig jobb, mintha azt mondta volna: "egy 1-től 10-ig terjedő skálán, te abszolút 0 vagy!"*
919. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:38:46
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:38:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 586
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Bal szárny//
*Ahogy ellenfele a földre zuhan azonnal Cotys sérült jobb lába után nyúlkál. Ő azonban nem hagyja magát lerántani a porba, hanem egy lépést hátrál miközben előre hajolva suhint a rövid karddal. Célja, hogy lemetélje a tolakodó csont kart. Amennyiben a mozdulatot siker koronázza, úgy ismét a csontharcos közelébe megy és cséphadaróként kezdi püfölni felváltva hol a karddal, hol a pajzzsal annak érdekében, hogy minél apróbb darabokra zúzza szét a már félig amúgy is elrohadt és rozsdás páncélba bújtatott testet.
Miközben ezzel foglalatoskodik az amúgy már szinte megszokottá vált csatazaj felerősödik. Iszonyú robaj hallatszik, amibe lovak és emberek sikolya vegyül. Agya egy rejtett zugában megjelenik a figyelmeztetés, miszerint az ütközet menetében változás állt be és a hangok alapján nem valószínű, hogy ez pozitív irányú.*
~Valami baj van!~
*A félvér nem néz fel, nem keresi a hangok forrását, hanem továbbra is a földön heverő ellenfelére koncentrál. Minél előbb be akarja fejezni kettejük párharcát, nem pazarolhat több időt erre az élőholtra, mikor esetleg máshol nagyobb szükség lenne rá.*
//Bal szárny//
*Ahogy ellenfele a földre zuhan azonnal Cotys sérült jobb lába után nyúlkál. Ő azonban nem hagyja magát lerántani a porba, hanem egy lépést hátrál miközben előre hajolva suhint a rövid karddal. Célja, hogy lemetélje a tolakodó csont kart. Amennyiben a mozdulatot siker koronázza, úgy ismét a csontharcos közelébe megy és cséphadaróként kezdi püfölni felváltva hol a karddal, hol a pajzzsal annak érdekében, hogy minél apróbb darabokra zúzza szét a már félig amúgy is elrohadt és rozsdás páncélba bújtatott testet.
Miközben ezzel foglalatoskodik az amúgy már szinte megszokottá vált csatazaj felerősödik. Iszonyú robaj hallatszik, amibe lovak és emberek sikolya vegyül. Agya egy rejtett zugában megjelenik a figyelmeztetés, miszerint az ütközet menetében változás állt be és a hangok alapján nem valószínű, hogy ez pozitív irányú.*
~Valami baj van!~
*A félvér nem néz fel, nem keresi a hangok forrását, hanem továbbra is a földön heverő ellenfelére koncentrál. Minél előbb be akarja fejezni kettejük párharcát, nem pazarolhat több időt erre az élőholtra, mikor esetleg máshol nagyobb szükség lenne rá.*
918. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-09 15:40:09
Üzenet elküldve: 2016-03-09 15:40:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 39
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
-Daetth! *Ordítja, hogy ne csak álljon és bámuljon a nagyszájú hanem cselekedjen! Mikor szembefordul Qirával a csontváz, Daetth valószínűleg épp ekkor támad vissza. Remélhetőleg agyoncsapja végre a csontvázat, így a támadás megszakad. Ha mégsem, Qira oldalra próbálna kitérni. Eközben a buzogányt lendítené újra. De most térd hajlat felé. Remélhetőleg végleg harcképtelen lesz. Ekkor hallja meg a csatazajból kiszűrődő lovas hangját. (Aletai) Tekintete fordul a két közeledő lovas felé. Gworashékat otthagyva indul meg szembe a lovasokkal. vállára szíjazott számszeríj lövésre készen töltve. Mikor eljut olyan helyre ahol nincs takarásban már céloz is. De nem a lovasra. Sokkal inkább a ló szügyére. Hátha bukdácsol egyet az egyik lovas mire ideér. Cél és tűz. Újra tölteni nincs idő. Így hát szembenéz a másik lovassal. Valószínűleg a pokoli vágtázó lándzsával van felszerelve. Így jó lenne a nősténynek is egy, amivel megakaszthatná a rohamot. De nincs nála semmi ehhez hasonló. Így kénytelen beérni a láncos buzogánnyal, és a rohammal. Hogy mi történik azt nem lehet tudni, de nem lesz egy könnyű találkozás. Hangos ordítással rohamoz. Félem szikráját se mutatva. Az már más kérdés hogy be van rezelve. De minél előbb kiiktatják a félelem forrását, annál hamarabb elmúlik az.*
//Front//
-Daetth! *Ordítja, hogy ne csak álljon és bámuljon a nagyszájú hanem cselekedjen! Mikor szembefordul Qirával a csontváz, Daetth valószínűleg épp ekkor támad vissza. Remélhetőleg agyoncsapja végre a csontvázat, így a támadás megszakad. Ha mégsem, Qira oldalra próbálna kitérni. Eközben a buzogányt lendítené újra. De most térd hajlat felé. Remélhetőleg végleg harcképtelen lesz. Ekkor hallja meg a csatazajból kiszűrődő lovas hangját. (Aletai) Tekintete fordul a két közeledő lovas felé. Gworashékat otthagyva indul meg szembe a lovasokkal. vállára szíjazott számszeríj lövésre készen töltve. Mikor eljut olyan helyre ahol nincs takarásban már céloz is. De nem a lovasra. Sokkal inkább a ló szügyére. Hátha bukdácsol egyet az egyik lovas mire ideér. Cél és tűz. Újra tölteni nincs idő. Így hát szembenéz a másik lovassal. Valószínűleg a pokoli vágtázó lándzsával van felszerelve. Így jó lenne a nősténynek is egy, amivel megakaszthatná a rohamot. De nincs nála semmi ehhez hasonló. Így kénytelen beérni a láncos buzogánnyal, és a rohammal. Hogy mi történik azt nem lehet tudni, de nem lesz egy könnyű találkozás. Hangos ordítással rohamoz. Félem szikráját se mutatva. Az már más kérdés hogy be van rezelve. De minél előbb kiiktatják a félelem forrását, annál hamarabb elmúlik az.*
917. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-09 12:37:56
Üzenet elküldve: 2016-03-09 12:37:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Erő feszül erőnek egy szívdobbanásnyi ideig, Hrothgaar és az ál-Turrog erőpróbája ez.*
~Hogy meredj meg!~
*Jó szívós a másik, suhan át Hrothi elméjén, ahogy mozdulatai nyomán a másik kicsit hátrálni kényszerül. Félsiker csupán, hiszen nem sikerül letaglóznia, felborítania a másikat, de még ez is több a semminél. Harci kalapácsa pördül és csontrepesztő erővel csapódik ellenfele pajzsába. Ám a vele szemben állónál acélpajzs van. Talán, ha nem jobbról, hanem balról érkezik a csapás, nagyobb sikerrel jár, esetleg sebesülést is okoz a másiknak, úgyhogy ezt hibaként könyveli el Hrothgaar. Az ilyen és ehhez hasonló hibák pedig könnyen egy életbe kerülhetnek a csatatéren... Ő maga is egy lépést kénytelen hátrálni, de ezt arra használja, hogy újra megvesse lábát és újult erővel sújtson le.*
- Pusztulj!
*Bömböli recsegő hangján a Thargok törpéje, ahogy feje felett újra megpörgeti a kétkezes harci kalapácsot, hogy ezúttal bal oldalról csapjon az ál-Turrogra. Ha sikerül elég gyorsnak lennie, akkor támadása bal oldalról érkezik, kissé felülről (átlósan lefelé) ellenfele válla irányába. Mivel pajzsa nincsen, ezért védekezési lehetőségei korlátozottak. Ezért dönt Hrothgaar a folyamatos támadás mellett. Ha csapása ismét sikertelen, feltehetőleg akkor is sikerül hátrább parancsolnia az ellenséget. Hogy Mirakh éppen mivel foglalatoskodik, nem tudja, nem látja, csupán azt veszi észre, hogy az ál-Turrog mögött megjelenik egy jól ismert alak. Kagan az, aki besegít nekik.*
//Front//
*Erő feszül erőnek egy szívdobbanásnyi ideig, Hrothgaar és az ál-Turrog erőpróbája ez.*
~Hogy meredj meg!~
*Jó szívós a másik, suhan át Hrothi elméjén, ahogy mozdulatai nyomán a másik kicsit hátrálni kényszerül. Félsiker csupán, hiszen nem sikerül letaglóznia, felborítania a másikat, de még ez is több a semminél. Harci kalapácsa pördül és csontrepesztő erővel csapódik ellenfele pajzsába. Ám a vele szemben állónál acélpajzs van. Talán, ha nem jobbról, hanem balról érkezik a csapás, nagyobb sikerrel jár, esetleg sebesülést is okoz a másiknak, úgyhogy ezt hibaként könyveli el Hrothgaar. Az ilyen és ehhez hasonló hibák pedig könnyen egy életbe kerülhetnek a csatatéren... Ő maga is egy lépést kénytelen hátrálni, de ezt arra használja, hogy újra megvesse lábát és újult erővel sújtson le.*
- Pusztulj!
*Bömböli recsegő hangján a Thargok törpéje, ahogy feje felett újra megpörgeti a kétkezes harci kalapácsot, hogy ezúttal bal oldalról csapjon az ál-Turrogra. Ha sikerül elég gyorsnak lennie, akkor támadása bal oldalról érkezik, kissé felülről (átlósan lefelé) ellenfele válla irányába. Mivel pajzsa nincsen, ezért védekezési lehetőségei korlátozottak. Ezért dönt Hrothgaar a folyamatos támadás mellett. Ha csapása ismét sikertelen, feltehetőleg akkor is sikerül hátrább parancsolnia az ellenséget. Hogy Mirakh éppen mivel foglalatoskodik, nem tudja, nem látja, csupán azt veszi észre, hogy az ál-Turrog mögött megjelenik egy jól ismert alak. Kagan az, aki besegít nekik.*
916. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-09 07:04:25
Üzenet elküldve: 2016-03-09 07:04:25
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Front - Megfigyelők//
*Hiába az eső, semmit sem ér vele, sőt mi több csak tetőzi a bajt. Egy haragos pillantást vet a hasonmás hóhajúra, akire valami oknál fogva az igazi képtelen hatni, bármit csinál hatástalan. Az eső persze nem zúdulhat tovább, ezért azt megszünteti.*
//Oszlatás//
-Orkok vissza! Gyertek el onnan!
~Kotródj vissza oda ahonnan jöttél.~ *mondja mintha csak gondolatban akarna szólni hasonmásához. Van egy olyan érzése, hogy csak az elméje kivetített képét látja éppen, ami nem tükrözi a valóságot. Két sikertelen támadás után és a korábbi másolatokat látva ez sem lenne meglepő... bár az előbbiek nagyon is valóságosnak tűnnek.
A fantomlovasok összecsapnak az érkező lovasokkal, akik közül Worenth egyet sem ismer, de láthatóan komolyan megsérülnek. Majd a figyelmét a Fekete lovas köti le. A hóhajú megérti az elf nyelvet, tud pár szót törpe és gnóm nyelven is, de a feléje intézett szavakból mit sem sejt. Az viszont bizonyos, hogy nem vacsorára szeretnék meghívni... elvileg. Ha minden igaz így a mágus két fantomlovassal néz éppen farkasszemet. Persze ott a csuhás meg a másolat Worenth, de a lovasok az üvöltéssel eléggé felkeltik a mágus figyelmét. Innentől kezdve nincs más hátra mint... hátra? Úgy bizony! A varázslatokkal most semmire sem megy, hiába lövöldözi a fantomokat egyszerűen átrepülnek anyagtalan testükön, még a végén a sajátjai közül találna el valakit. Húzhatna fel sima falat ő is, de azt is ugyanúgy szétrombolnák mint a jégfalat, a szétrepkedő kövek meg a társakat is megsebesíthetik akár, rosszabb esetben a mágus a romok alatt rekedne. Mielőtt sokáig agyalhatna valami hangot hall mögötte, méghozzá egy ismerős hangot.*
~Aletai!~
*Ahogy hátrapillant, és meglátja a lenyújtott kezet rögtön megérti mi a harcos szándéka. Ekkor ha minden jól megy Ethea már az egyik lovas mellett fog vágtatni és támadja. Worenth megragadja a harcos kezét, és saját magának is ad egy lendületet, hogy Aletai könnyedén felhúzza maga mögé. A mágus fiatalkorában lovászkodott, így tudja milyen technikával lehet felugrani valaki mögé. Ha sikerül megkapaszkodik, majd kissé megveregeti a harcos vállát.*
-A legjobbkor Aletai, a legjobbkor. Vissza kell nyerjem az energiám, kissé lefáradtam.
A hozzászólás írója (Worenth Yosden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.09 07:07:40
//Front - Megfigyelők//
*Hiába az eső, semmit sem ér vele, sőt mi több csak tetőzi a bajt. Egy haragos pillantást vet a hasonmás hóhajúra, akire valami oknál fogva az igazi képtelen hatni, bármit csinál hatástalan. Az eső persze nem zúdulhat tovább, ezért azt megszünteti.*
//Oszlatás//
-Orkok vissza! Gyertek el onnan!
~Kotródj vissza oda ahonnan jöttél.~ *mondja mintha csak gondolatban akarna szólni hasonmásához. Van egy olyan érzése, hogy csak az elméje kivetített képét látja éppen, ami nem tükrözi a valóságot. Két sikertelen támadás után és a korábbi másolatokat látva ez sem lenne meglepő... bár az előbbiek nagyon is valóságosnak tűnnek.
A fantomlovasok összecsapnak az érkező lovasokkal, akik közül Worenth egyet sem ismer, de láthatóan komolyan megsérülnek. Majd a figyelmét a Fekete lovas köti le. A hóhajú megérti az elf nyelvet, tud pár szót törpe és gnóm nyelven is, de a feléje intézett szavakból mit sem sejt. Az viszont bizonyos, hogy nem vacsorára szeretnék meghívni... elvileg. Ha minden igaz így a mágus két fantomlovassal néz éppen farkasszemet. Persze ott a csuhás meg a másolat Worenth, de a lovasok az üvöltéssel eléggé felkeltik a mágus figyelmét. Innentől kezdve nincs más hátra mint... hátra? Úgy bizony! A varázslatokkal most semmire sem megy, hiába lövöldözi a fantomokat egyszerűen átrepülnek anyagtalan testükön, még a végén a sajátjai közül találna el valakit. Húzhatna fel sima falat ő is, de azt is ugyanúgy szétrombolnák mint a jégfalat, a szétrepkedő kövek meg a társakat is megsebesíthetik akár, rosszabb esetben a mágus a romok alatt rekedne. Mielőtt sokáig agyalhatna valami hangot hall mögötte, méghozzá egy ismerős hangot.*
~Aletai!~
*Ahogy hátrapillant, és meglátja a lenyújtott kezet rögtön megérti mi a harcos szándéka. Ekkor ha minden jól megy Ethea már az egyik lovas mellett fog vágtatni és támadja. Worenth megragadja a harcos kezét, és saját magának is ad egy lendületet, hogy Aletai könnyedén felhúzza maga mögé. A mágus fiatalkorában lovászkodott, így tudja milyen technikával lehet felugrani valaki mögé. Ha sikerül megkapaszkodik, majd kissé megveregeti a harcos vállát.*
-A legjobbkor Aletai, a legjobbkor. Vissza kell nyerjem az energiám, kissé lefáradtam.
A hozzászólás írója (Worenth Yosden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.09 07:07:40
915. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 21:45:17
Üzenet elküldve: 2016-03-08 21:45:17
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Közép//
//H12//
*A hárítás sikeres, az alabárd feje veszélytelenül csapódik a földbe, ahogy a kolosszus elvezeti a csontharcos támadását, de a pallosra már nincs is szükség, mert ellenfele mögül érkezik Kagan és pontot tesz az összecsapás végére. Együttes erővel gyorsan levágják az utolsóként maradt holtat és nézhetnek újabb ellenfél után.
Közben körülötte zajlanak az események, de nincs érkezése mindent megfigyelni, csak azt érzékeli, hogy a fekete lovasok rohama megtörik, sajátjai zakóznak egyet. Valahol legbelül egy halk gondolat nagyon reméli, hogy Janey nincs közöttük és hogy övéi megúszták kisebb sérülésekkel.
Új parancs érkezik a thar vezértől, amire csak egy kurta biccentés a válasz, s a metszett hajú emberóriás máris indul Khan felé, hogy kisegítse az alakváltóval szemben, aki az oroszlánpáncélos alakját öltötte magára.
Mivel az alakváltó mindenben megegyezik - kivéve a hajat, amit a kolosszus vágott le, hogy meg tudják különböztetni -, a hósörényű pontosan ismeri a saját páncélja paramétereit. Ezt a tudást fogja kihasználni, amikor támadást indít az ál Gabrien ellen.
Gyors pillantásokkal felméri a helyzetet, majd úgy helyezkedik, hogy hátulról közelíthessen a Khannal harcoló ellenfélhez. Nem ordít, nem ront rá vad bika módjára a páncélosra, lassan indít és úgy gyorsul fel, végig figyelve rá, hogy a sisak vakfoltjában maradjon. Tisztában van vele, honnan kell érkeznie, hogy takarásban maradjon, az álkolosszus pedig a félszeművel harcol, nem figyelhet fel rá olyan könnyen.
Ha sikerül a cserkészés és elég közel ért, akkor indít támadást, amikor Khan ütne és az alakváltó épp védekezésre emeli pengéjét. Most nem a mesterpallost használja, hanem az ork-koponyás halálosztót. Feje felett meglendíti a nehéz acélsúlyt, hogy elegendő lendületet fegyven, majd alacsonyra vezeti a láncot, hogy a tüskés buzogányfej oldalt érje a térdet, ott, ahol a páncélok illesztékei találkoznak, ahol csak sodrony védi a testet.
A saját vértjét úgy ismeri, mint a tenyerét, támadása meglepetésszerűre is sikerülhet, hátulról, hatalmas erővel sújt le. Ha talál, ott csont törik, ín szakad és a láb használhatatlanná válik, nem beszélve a lehetőségről, amit ezzel Khannak biztosít. Ha jól dolgoznak, gyorsan bevégezhetik a dolgukat.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.08 21:45:53
//Közép//
//H12//
*A hárítás sikeres, az alabárd feje veszélytelenül csapódik a földbe, ahogy a kolosszus elvezeti a csontharcos támadását, de a pallosra már nincs is szükség, mert ellenfele mögül érkezik Kagan és pontot tesz az összecsapás végére. Együttes erővel gyorsan levágják az utolsóként maradt holtat és nézhetnek újabb ellenfél után.
Közben körülötte zajlanak az események, de nincs érkezése mindent megfigyelni, csak azt érzékeli, hogy a fekete lovasok rohama megtörik, sajátjai zakóznak egyet. Valahol legbelül egy halk gondolat nagyon reméli, hogy Janey nincs közöttük és hogy övéi megúszták kisebb sérülésekkel.
Új parancs érkezik a thar vezértől, amire csak egy kurta biccentés a válasz, s a metszett hajú emberóriás máris indul Khan felé, hogy kisegítse az alakváltóval szemben, aki az oroszlánpáncélos alakját öltötte magára.
Mivel az alakváltó mindenben megegyezik - kivéve a hajat, amit a kolosszus vágott le, hogy meg tudják különböztetni -, a hósörényű pontosan ismeri a saját páncélja paramétereit. Ezt a tudást fogja kihasználni, amikor támadást indít az ál Gabrien ellen.
Gyors pillantásokkal felméri a helyzetet, majd úgy helyezkedik, hogy hátulról közelíthessen a Khannal harcoló ellenfélhez. Nem ordít, nem ront rá vad bika módjára a páncélosra, lassan indít és úgy gyorsul fel, végig figyelve rá, hogy a sisak vakfoltjában maradjon. Tisztában van vele, honnan kell érkeznie, hogy takarásban maradjon, az álkolosszus pedig a félszeművel harcol, nem figyelhet fel rá olyan könnyen.
Ha sikerül a cserkészés és elég közel ért, akkor indít támadást, amikor Khan ütne és az alakváltó épp védekezésre emeli pengéjét. Most nem a mesterpallost használja, hanem az ork-koponyás halálosztót. Feje felett meglendíti a nehéz acélsúlyt, hogy elegendő lendületet fegyven, majd alacsonyra vezeti a láncot, hogy a tüskés buzogányfej oldalt érje a térdet, ott, ahol a páncélok illesztékei találkoznak, ahol csak sodrony védi a testet.
A saját vértjét úgy ismeri, mint a tenyerét, támadása meglepetésszerűre is sikerülhet, hátulról, hatalmas erővel sújt le. Ha talál, ott csont törik, ín szakad és a láb használhatatlanná válik, nem beszélve a lehetőségről, amit ezzel Khannak biztosít. Ha jól dolgoznak, gyorsan bevégezhetik a dolgukat.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.08 21:45:53
914. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 20:53:08
Üzenet elküldve: 2016-03-08 20:53:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Látja a felé suhanó fegyvert, de későn kapja el a felsőtestét. Karjába fájdalom hasít, szeme előtt egy pillanatra fehér szikrák pattognak.*
- Aaarghhh... örrrggg...
*Torkából a fájdalom és a düh vegyes hangjai törnek fel, jobb karját kénytelen használni, a kardja suhogva csap vissza az ellenfélre.*
- Pusztulj, te átkozott hulla!
*Eddigi visszafogott dühe elszabadul és vérgőzös berzerkerként csapkod a hulla felé. Mozdulatai inkább ösztönből jön, lassan elhagyja minden ép gondolat. Nem, nincs helye itt észnek. A vér tombol, a vér pusztít.*
//Front//
*Látja a felé suhanó fegyvert, de későn kapja el a felsőtestét. Karjába fájdalom hasít, szeme előtt egy pillanatra fehér szikrák pattognak.*
- Aaarghhh... örrrggg...
*Torkából a fájdalom és a düh vegyes hangjai törnek fel, jobb karját kénytelen használni, a kardja suhogva csap vissza az ellenfélre.*
- Pusztulj, te átkozott hulla!
*Eddigi visszafogott dühe elszabadul és vérgőzös berzerkerként csapkod a hulla felé. Mozdulatai inkább ösztönből jön, lassan elhagyja minden ép gondolat. Nem, nincs helye itt észnek. A vér tombol, a vér pusztít.*
913. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 20:17:19
Üzenet elküldve: 2016-03-08 20:17:19
ÚJ
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Ametiszt különítmény//
//K19 - Fekete Lovas//
* A dolgok korántsem úgy alakulnak, ahogyan tervezték, de nem is kell csodálkozni ezen, hiszen az életben nagyon ritkán alakulnak a dolgok úgy, ahogy az ember fia szeretné. Ehhez már mindegyikük hozzászokhatott az évek során. A lovasok áthatolnak hát a jégfalon, annak darabjai repkednek mindenfelé, a közvetlen közelben levőket veszélyeztetve. A lovas megáll, a fantomok csakugyan, s ezzel elérkezik a harc előtti akaraterő összemérése. A fekete nem is húzza az időt, belekezd a pofázásba, most már úgy, hogy ők is értsék. Különböző reakciókat vált ki az emberekből, Ray például meg sem hallja, közeledik a lovas felé, Jelahan elküldi azt a fenébe és ő is így tesz. Nem marad hát sok választása neki sem, minthogy lovával lassan lépkedjen a démonforma fickó felé. Hangosan felröhög, mintha csak egy kisgyerek fenyegetett volna meg egy felnőttet, és lándzsáját a Klémorra cseréli. Igen, a jó, öreg társra. *
- Szerintem meg vagy szépen visszahúzol a homályba, vagy megdöglesz. Megint.
* Arra nem volt még példa, hogy egy élőholt beszélt volna, legalábbis nem Tyran jelenlétében, de hiába van egy kis félsz benne, s valószínűleg mindenkiben, a vér dala most elnyomja azt. Fény csillan az acélkardon, mikor csapásra készen magasabbra emeli. Ha minden úgy történik, ahogyan azt elképzeli, akkor a kis csapatuk körbeveszi a rémet és annak bandáját egy egyre szűkölő körben, minél kevesebb mozgásteret biztosítva nekik, hogy aztán Ray támadását követve, ha sikerül, ha nem, mindannyian rohamozzanak. Eleinte ő maga is a fekete lovast szemelte ki, de ha a barbár elkapja, meghagyja neki, s egy fantomra ront rá. Máskülönben, hogyha Ray terve nem úgy sül el, ahogy azt ő tervezte, akkor a lovast akár ő maga is ledöntheti. Talán ha az meghal, a fantomok is vele mennek, megszabadítva őket a kellemetlenségektől. *
//Ametiszt különítmény//
//K19 - Fekete Lovas//
* A dolgok korántsem úgy alakulnak, ahogyan tervezték, de nem is kell csodálkozni ezen, hiszen az életben nagyon ritkán alakulnak a dolgok úgy, ahogy az ember fia szeretné. Ehhez már mindegyikük hozzászokhatott az évek során. A lovasok áthatolnak hát a jégfalon, annak darabjai repkednek mindenfelé, a közvetlen közelben levőket veszélyeztetve. A lovas megáll, a fantomok csakugyan, s ezzel elérkezik a harc előtti akaraterő összemérése. A fekete nem is húzza az időt, belekezd a pofázásba, most már úgy, hogy ők is értsék. Különböző reakciókat vált ki az emberekből, Ray például meg sem hallja, közeledik a lovas felé, Jelahan elküldi azt a fenébe és ő is így tesz. Nem marad hát sok választása neki sem, minthogy lovával lassan lépkedjen a démonforma fickó felé. Hangosan felröhög, mintha csak egy kisgyerek fenyegetett volna meg egy felnőttet, és lándzsáját a Klémorra cseréli. Igen, a jó, öreg társra. *
- Szerintem meg vagy szépen visszahúzol a homályba, vagy megdöglesz. Megint.
* Arra nem volt még példa, hogy egy élőholt beszélt volna, legalábbis nem Tyran jelenlétében, de hiába van egy kis félsz benne, s valószínűleg mindenkiben, a vér dala most elnyomja azt. Fény csillan az acélkardon, mikor csapásra készen magasabbra emeli. Ha minden úgy történik, ahogyan azt elképzeli, akkor a kis csapatuk körbeveszi a rémet és annak bandáját egy egyre szűkölő körben, minél kevesebb mozgásteret biztosítva nekik, hogy aztán Ray támadását követve, ha sikerül, ha nem, mindannyian rohamozzanak. Eleinte ő maga is a fekete lovast szemelte ki, de ha a barbár elkapja, meghagyja neki, s egy fantomra ront rá. Máskülönben, hogyha Ray terve nem úgy sül el, ahogy azt ő tervezte, akkor a lovast akár ő maga is ledöntheti. Talán ha az meghal, a fantomok is vele mennek, megszabadítva őket a kellemetlenségektől. *
912. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:12:40
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:12:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Csapása sikeres, a mesterkard úgy suhan végig a szellem testén mintha csak az Artheniori folyó vizébe mart volna vele. Merészen emeli újra a varázslatos fegyverét ahogyan a hármas csapat lovagja tovább siet. Hogyha Turrog meg is hal ebben a csatába, legalább egy életet biztosan megmentett.
A szeme sarkába dübögést és csattogást hall. Démonszerű lovas tört be a csatatérre, láthatóan szépen eluralkodva a helyszínen. Az őt követő, talán testetlen lidércek sem segítenek a helyzeten. Valamit még magyarázni is próbál azon a mocskos, pattogós Pirtianesi nyelvén, viszont Turrogot őszintén szólva kicsit sem érdekli az, hogy mit óhajt velük megosztani. Hogyha nem az a mondat hagyta el a száját hogy "Ajaj, elnézést, belátjuk hogy rosszul döntöttünk, inkább akkor most visszavonulnánk!", akkor a csata ugyanúgy folytatódik majd ahogyan eddig. A törpe megpróbál egy kicsit behatóbb pillantást vetni a sötét lovagra illetve a rá támadó harcosokra, azonban szeme elé hirtelen sötét, kegyetlen gondolatok szöknek. Hideg érintés csúszik végig karján ahogyan a szellem pajzsán keresztül a bőrébe mar. Turrog fájdalamasan, szinte nyögve kiált fel ahogyan lelkének egy darabja kiszökik belőle. Az amúgy is koros harcost nem éri túl jól a hirtelen jött sorvadás, azonban mérgesen kiáltva visszarántja magát halandó földjük talajára.
Idegesen kapkodja szemét maga körül ahogyan alig egy lépést hátrahőköl, azonban nincs ideje túl sokat nézelődni. Ellenfele kitárja ocsmány karjait és támadásra készül. A törpe izmai alig egy pillanat alatt dermednek meg a félelmetes látványtól, ökle fehérre feszül mesterkardjának markolatán. Esze azt súgja, hogy ugrojon hátra, vetődjön, ha kell kúszon el de mindenképp kerülje ki azokat a végzetes karmokat... azonban mit érne el vele? A szellem utolérné, ha nem is őt, de bárki mást. Az ő kezében van Arthenior mesterkardja. Azért jött, hogy megvédje azokat, akik nem képesek felvenn ia harcot ezekkel a pokolbéli lényekkel. Hát most futamodjon meg? Utolsó erejével és minden dühével a szellem sötét pofájába mered.*
- Úgy látszik itt jár a halál... *Sziszegi mérgesen ahogyan a szellem megkezdi támadását, ő pedig meglendíti fegyverét.*... lássuk kiért jött! *Ordítja minden erejét csapásába vetve. Alulról indítja a vágást, megpróbálja teljes egészében kettészántani a szellem 'testét' a földtől egészen a feje búbjáig.*
//Front//
*Csapása sikeres, a mesterkard úgy suhan végig a szellem testén mintha csak az Artheniori folyó vizébe mart volna vele. Merészen emeli újra a varázslatos fegyverét ahogyan a hármas csapat lovagja tovább siet. Hogyha Turrog meg is hal ebben a csatába, legalább egy életet biztosan megmentett.
A szeme sarkába dübögést és csattogást hall. Démonszerű lovas tört be a csatatérre, láthatóan szépen eluralkodva a helyszínen. Az őt követő, talán testetlen lidércek sem segítenek a helyzeten. Valamit még magyarázni is próbál azon a mocskos, pattogós Pirtianesi nyelvén, viszont Turrogot őszintén szólva kicsit sem érdekli az, hogy mit óhajt velük megosztani. Hogyha nem az a mondat hagyta el a száját hogy "Ajaj, elnézést, belátjuk hogy rosszul döntöttünk, inkább akkor most visszavonulnánk!", akkor a csata ugyanúgy folytatódik majd ahogyan eddig. A törpe megpróbál egy kicsit behatóbb pillantást vetni a sötét lovagra illetve a rá támadó harcosokra, azonban szeme elé hirtelen sötét, kegyetlen gondolatok szöknek. Hideg érintés csúszik végig karján ahogyan a szellem pajzsán keresztül a bőrébe mar. Turrog fájdalamasan, szinte nyögve kiált fel ahogyan lelkének egy darabja kiszökik belőle. Az amúgy is koros harcost nem éri túl jól a hirtelen jött sorvadás, azonban mérgesen kiáltva visszarántja magát halandó földjük talajára.
Idegesen kapkodja szemét maga körül ahogyan alig egy lépést hátrahőköl, azonban nincs ideje túl sokat nézelődni. Ellenfele kitárja ocsmány karjait és támadásra készül. A törpe izmai alig egy pillanat alatt dermednek meg a félelmetes látványtól, ökle fehérre feszül mesterkardjának markolatán. Esze azt súgja, hogy ugrojon hátra, vetődjön, ha kell kúszon el de mindenképp kerülje ki azokat a végzetes karmokat... azonban mit érne el vele? A szellem utolérné, ha nem is őt, de bárki mást. Az ő kezében van Arthenior mesterkardja. Azért jött, hogy megvédje azokat, akik nem képesek felvenn ia harcot ezekkel a pokolbéli lényekkel. Hát most futamodjon meg? Utolsó erejével és minden dühével a szellem sötét pofájába mered.*
- Úgy látszik itt jár a halál... *Sziszegi mérgesen ahogyan a szellem megkezdi támadását, ő pedig meglendíti fegyverét.*... lássuk kiért jött! *Ordítja minden erejét csapásába vetve. Alulról indítja a vágást, megpróbálja teljes egészében kettészántani a szellem 'testét' a földtől egészen a feje búbjáig.*
911. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:48:00
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:48:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Ametiszt különítmény//
*Olyan gyönyörűen elképzelte. Szembevágtatnak, majd az utolsó pillanatban oldalra kerülnek kitéréssel, s így elszáguldva a démonlények mellett, inát tudják vágni a zöld fényben fürdő hátasoknak. Gyönyörű terv.
De ember tervez, valaki pedig mindig teleköpködi a leveses tálat.
Ezúttal Chiari az, bár javára szól, hogy nem ellenük irányult a jégfal, melyet a démoni lovasok elé varázsol közvetlenül. Ezzel közvetlenül ő eléjük is, és mivel Jelahan vágtat elől, konkrétan nincs módja arra, hogy az ütközést elkerülje.
Visszarántja ugyan a kantárt, ezzel hátrafeszítve lova fejét is, fékezésre késztetve az állatot, de éppen csak kicsit segít ez a továbbiakon. A patás befeszíti négy lábát, patái azonban tovább csúsznak a talajon, árkot szántva. S alig öt-hat méterről csapódik aztán bele a jégfalba. Jelahan pedig, mint jól megformált lövedék száll el, és oltári mázlival hasával, térdeivel, csizmái orrával súrolja az ember magas jégfal tetejét. Aztán nyekkenve érkezik le a túlsó oldalon, a levegőben igyekezve megtenni annyi fordulatot, hogy ne a pofájával vájjon sávot a talajba. Így aztán vállával, könyökével, csípőjével fékezheti röptét.*
-A rohadt anyját!
*Szitkozódva igyekszik talpra tápászkodni. Bár itt-ott elzsibbadt az ütés hatására, mert azért a bőrvért sem véd minden ellen, de örömmel állapítja meg, hogy csontja nem törött. Néhány téblábolás után épp akkor ocsúdik, mikor a démonlovas a közös nyelven szólítja fel őket, hogy ugyan állnának már át a holtak urának oldalára.*
-Álljon át az anyád!
*Kurjantja el magát dühödten, aztán kardját felkapva megindul a lény felé. Kagan hangját is hallja válaszként, tekintete a Hadúr felé röppen, döbbenten mered rá egy pillanatra.*
-Feltétel? Nem tud olyan ajánlani! Ne alkudozz Fiam!
*És folytatja tovább útját, hogy végre rátámadhasson a démonlovasra.*
//Ametiszt különítmény//
*Olyan gyönyörűen elképzelte. Szembevágtatnak, majd az utolsó pillanatban oldalra kerülnek kitéréssel, s így elszáguldva a démonlények mellett, inát tudják vágni a zöld fényben fürdő hátasoknak. Gyönyörű terv.
De ember tervez, valaki pedig mindig teleköpködi a leveses tálat.
Ezúttal Chiari az, bár javára szól, hogy nem ellenük irányult a jégfal, melyet a démoni lovasok elé varázsol közvetlenül. Ezzel közvetlenül ő eléjük is, és mivel Jelahan vágtat elől, konkrétan nincs módja arra, hogy az ütközést elkerülje.
Visszarántja ugyan a kantárt, ezzel hátrafeszítve lova fejét is, fékezésre késztetve az állatot, de éppen csak kicsit segít ez a továbbiakon. A patás befeszíti négy lábát, patái azonban tovább csúsznak a talajon, árkot szántva. S alig öt-hat méterről csapódik aztán bele a jégfalba. Jelahan pedig, mint jól megformált lövedék száll el, és oltári mázlival hasával, térdeivel, csizmái orrával súrolja az ember magas jégfal tetejét. Aztán nyekkenve érkezik le a túlsó oldalon, a levegőben igyekezve megtenni annyi fordulatot, hogy ne a pofájával vájjon sávot a talajba. Így aztán vállával, könyökével, csípőjével fékezheti röptét.*
-A rohadt anyját!
*Szitkozódva igyekszik talpra tápászkodni. Bár itt-ott elzsibbadt az ütés hatására, mert azért a bőrvért sem véd minden ellen, de örömmel állapítja meg, hogy csontja nem törött. Néhány téblábolás után épp akkor ocsúdik, mikor a démonlovas a közös nyelven szólítja fel őket, hogy ugyan állnának már át a holtak urának oldalára.*
-Álljon át az anyád!
*Kurjantja el magát dühödten, aztán kardját felkapva megindul a lény felé. Kagan hangját is hallja válaszként, tekintete a Hadúr felé röppen, döbbenten mered rá egy pillanatra.*
-Feltétel? Nem tud olyan ajánlani! Ne alkudozz Fiam!
*És folytatja tovább útját, hogy végre rátámadhasson a démonlovasra.*
910. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:44:05
Üzenet elküldve: 2016-03-08 17:44:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
// Ametiszt különítmény //
//K19 - Fekete Lovas//
* Ahogy rohan a barbár, eszébe jutnak azok a csaták amiket átélt már. Mind így kezdődött. Semmi sem biztos, és minden veszélyes. Ez az amire nincs válasz. Nincs idő gondolkodni. Csupán ölni, és vért ontani. Mikor megjelenik a jégfal előttük, meglepődik. Ám lendülete nem akad meg. Pajzsát maga elé tartva védekezik a becsapódó fekete lovas által széttört jégfal darabjai ellen. Mivel szó szerint lelassult a lovas, s lendülete is elvész, eljött az idő. A pajzsból tör ki, s futásnak ered. Célpontja nem más mint a lovas. Ha sikerül neki olyan közel érnie, hogy támadhasson akkor nem haboz. A lovast le akarja csapni a lóról. Talán megzavarhatja a robbanó jégfal, és nem is figyel a közeledő barbárra. Ha szerencséje van, akkor jókorát suhint bárdjával a lovasra. A cél hogy leboruljon.*
-Bfvááá!!
// Ametiszt különítmény //
//K19 - Fekete Lovas//
* Ahogy rohan a barbár, eszébe jutnak azok a csaták amiket átélt már. Mind így kezdődött. Semmi sem biztos, és minden veszélyes. Ez az amire nincs válasz. Nincs idő gondolkodni. Csupán ölni, és vért ontani. Mikor megjelenik a jégfal előttük, meglepődik. Ám lendülete nem akad meg. Pajzsát maga elé tartva védekezik a becsapódó fekete lovas által széttört jégfal darabjai ellen. Mivel szó szerint lelassult a lovas, s lendülete is elvész, eljött az idő. A pajzsból tör ki, s futásnak ered. Célpontja nem más mint a lovas. Ha sikerül neki olyan közel érnie, hogy támadhasson akkor nem haboz. A lovast le akarja csapni a lóról. Talán megzavarhatja a robbanó jégfal, és nem is figyel a közeledő barbárra. Ha szerencséje van, akkor jókorát suhint bárdjával a lovasra. A cél hogy leboruljon.*
-Bfvááá!!
909. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 07:00:12
Üzenet elküldve: 2016-03-08 07:00:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Középtájt - MINDENKI - Fekete Lovas//
*Jobb oldalra sorol Akheel mögött, hogy a lány szeme sarkából észlelhesse jelenlétét. nem fogja otthagyni, mert ha összefognak, jobb eredményeket érhetnek el, s kell az oldali védelem. Az íjász csapatot sikerrel lelombozták, ami némileg örömmel tölti el és erősíti bizalmát a sikeres kimenetelű harc kapcsán.
Vadász irányba fordítja hátasát, amiknek feje a távolból érkező lovasok felé mutat. Szürke is megfelelően fordul ahogy kell. Talán innentől mondhatni, hogy a szeszélyes szerencse el pártól tőlük. Ellenfeleiktől kettő válik le a fő csapattól. Gardur érezve a feléjük rohamosan vágtató veszélyt, maga elé emeli balját, s pajzsát készenlétben tartja, lábizmaival szorosabban szorít rá Szürke oldalára. Balját megfeszíti izomzatban, hogy jobban bírhassa az ütközést. A távolság vészesen fogy, s mikor a furcsa lovasság nem úgy helyezkedik, ahogy általában szokás.*
- Mia...
* Hördül Gardur. Utolsó másodpercekben képes ezt nyögni, mert ezután szó szerint elemelkedik Szürkéről, aki előre, Ő meg hátra fele libben. Baljának alkar csontja hangos ropogással válik három felé.
Adrenalin be robban vérébe, s az idő ha nem is tényleges, de számára le lassul. Lova tovább halad messzire, ő meg ép kezét arca elé vonva készül a nem legszebb landolásra. Nyögéssel puffan, de hála könnyű vértezetének könnyeden tud mozdulni, s a lendületet némi gurulásba vinni át. Miután elterül, fel hördül. *
- Már megint...!
* Nyöszörgi keserűen. Bal karja haszontalan hever mellette. Válla kezd beledagadni a lánc ingbe. Iszonyatos fájdalom kínozza, de össze szorított fogakkal viseli. Lába sem volt jobb állapotban pár napja. *
~ Mi van Akheel-lal és Arctalannal?~
* Ötlik hirtelen eszébe. Feltápászkodik, vagyis jobb kezével felnyomja magát. Érzi, hogy dereka megrándult s nem bír normálisan fel állni.*
- Akheel! Arctalan!
* Rikkantja, vagyis ordítja túlharsogva a csata zaját. Csak reméli, hogy társai közül valaki vissza jelez. Talpaira állva meginog s jobbjában tartva kardját igyekszik az életben maradt vagy maradtak felé evickélni.*
//Középtájt - MINDENKI - Fekete Lovas//
*Jobb oldalra sorol Akheel mögött, hogy a lány szeme sarkából észlelhesse jelenlétét. nem fogja otthagyni, mert ha összefognak, jobb eredményeket érhetnek el, s kell az oldali védelem. Az íjász csapatot sikerrel lelombozták, ami némileg örömmel tölti el és erősíti bizalmát a sikeres kimenetelű harc kapcsán.
Vadász irányba fordítja hátasát, amiknek feje a távolból érkező lovasok felé mutat. Szürke is megfelelően fordul ahogy kell. Talán innentől mondhatni, hogy a szeszélyes szerencse el pártól tőlük. Ellenfeleiktől kettő válik le a fő csapattól. Gardur érezve a feléjük rohamosan vágtató veszélyt, maga elé emeli balját, s pajzsát készenlétben tartja, lábizmaival szorosabban szorít rá Szürke oldalára. Balját megfeszíti izomzatban, hogy jobban bírhassa az ütközést. A távolság vészesen fogy, s mikor a furcsa lovasság nem úgy helyezkedik, ahogy általában szokás.*
- Mia...
* Hördül Gardur. Utolsó másodpercekben képes ezt nyögni, mert ezután szó szerint elemelkedik Szürkéről, aki előre, Ő meg hátra fele libben. Baljának alkar csontja hangos ropogással válik három felé.
Adrenalin be robban vérébe, s az idő ha nem is tényleges, de számára le lassul. Lova tovább halad messzire, ő meg ép kezét arca elé vonva készül a nem legszebb landolásra. Nyögéssel puffan, de hála könnyű vértezetének könnyeden tud mozdulni, s a lendületet némi gurulásba vinni át. Miután elterül, fel hördül. *
- Már megint...!
* Nyöszörgi keserűen. Bal karja haszontalan hever mellette. Válla kezd beledagadni a lánc ingbe. Iszonyatos fájdalom kínozza, de össze szorított fogakkal viseli. Lába sem volt jobb állapotban pár napja. *
~ Mi van Akheel-lal és Arctalannal?~
* Ötlik hirtelen eszébe. Feltápászkodik, vagyis jobb kezével felnyomja magát. Érzi, hogy dereka megrándult s nem bír normálisan fel állni.*
- Akheel! Arctalan!
* Rikkantja, vagyis ordítja túlharsogva a csata zaját. Csak reméli, hogy társai közül valaki vissza jelez. Talpaira állva meginog s jobbjában tartva kardját igyekszik az életben maradt vagy maradtak felé evickélni.*
908. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-08 06:12:35
Üzenet elküldve: 2016-03-08 06:12:35
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
// Ametiszt különítmény //
* Kriag igyekezvén leküzdeni magában a kételyt, robog előre, vad vágtában. Bár szemei a lovasokat figyeli, nem volt tervben, hogy megütközik velük, ezt az elhatározást pedig felerősíti a semmiből eléjük termett jégfal is. *
- A szellemekre!
* Kiált fel, s a gyeplőt oldalra rántja, mire a megzavarodott állat kis híján nyakát szegi. Igaz, hogy ódzkodik még a gondolattól is, ám ezzel a kitérővel most lehetősége adódik arra, hogy elkerülje a lovasokkal való találkozást. Arra azonban nem számít, hogy a lovasok, főleg a főgonosz, úgy mennek át a jégfalon, mint forró kés a vajon. Még le is lassít, hisz nem igazán tudja, hogy mitévő legyen. A lovasokat nem tudja sem meglepni, sem legyűrni, ezért annak látja a legnagyobb értelmét, ha a nagyobb létszámot lekötő gyalogosok ellen fordul. Hogy ott mit fog találni, azt nem tudja, csak reméli, hogy maradt még valami aprítani való. *
// Ametiszt különítmény //
* Kriag igyekezvén leküzdeni magában a kételyt, robog előre, vad vágtában. Bár szemei a lovasokat figyeli, nem volt tervben, hogy megütközik velük, ezt az elhatározást pedig felerősíti a semmiből eléjük termett jégfal is. *
- A szellemekre!
* Kiált fel, s a gyeplőt oldalra rántja, mire a megzavarodott állat kis híján nyakát szegi. Igaz, hogy ódzkodik még a gondolattól is, ám ezzel a kitérővel most lehetősége adódik arra, hogy elkerülje a lovasokkal való találkozást. Arra azonban nem számít, hogy a lovasok, főleg a főgonosz, úgy mennek át a jégfalon, mint forró kés a vajon. Még le is lassít, hisz nem igazán tudja, hogy mitévő legyen. A lovasokat nem tudja sem meglepni, sem legyűrni, ezért annak látja a legnagyobb értelmét, ha a nagyobb létszámot lekötő gyalogosok ellen fordul. Hogy ott mit fog találni, azt nem tudja, csak reméli, hogy maradt még valami aprítani való. *
907. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 20:31:40
Üzenet elküldve: 2016-03-07 20:31:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Megfigyelők -> Front, Worenth//
*Ethea szavaira egy pillanat erejéig a szemébe néz, majd válaszol.*
-Úgy védd meg őket az életed árán is!
*Bólint, miközben a rohamozók felé emeli a tekintetét. Az ő figyelmének központjában nem a jégfal, hanem a lovas csapat van. Próbálja a csatát kielemezni, hogy következtetéseket vonhasson le az összecsapásból. És von is.*
-Q, mostantól a feladatod a sebesültek összeszedése. Menj, nézd meg, hogy mi történt velük! A könnyebb sérülteket itasd meg ezzel!
*Benyúl a köpenye alá, majd 1 Világoszöld varázsitalt ad át Qu'yl Vyrae számára.
*
-A súlyosabb sérülteket hozd ide a gyógyítónak!
*Ahogy a felderítőnek osztja a parancsot, Ethea agya elborul, amire nem csak Eireni, hanem a következő események is okot adhatnak. Nem tudja, hogy hallani fogja-e a dühös nő a szavait, de az elvágtázó után kiabál.*
-Ha kiütöd a nyeregből, talán szertefoszlik! Én megyek Worenthért!
*A csata elemzése során ezt szűrte le, talán használható információ. Egyébként, ha nem lesz igaza az orgyilkosnak, akkor is hasznos tanács, hiszen gyalogszerrel nem lesz a sötét páncélos számára egyszerű elkapni a főmágust.*
~Vigyázz magadra!~
-Chia! Húzódjatok hátrébb, próbálok hamar visszaérni!
*Megsarkantyúzza a lovát, hogy az irányt egyenesen a harctéren küzdő Worenth felé vegye. Átvágtat az ellenség megmaradt tagjai között, de azért figyel rá, hogy ne bírják levágni alóla a lovat. Egyértelműen a főmágus a célja, remélhetőleg előbb fog odaérni, mint a lovasok.*
-Worenth mester, készülj, felveszlek!
*Üvölti torkaszakadtából, mikor úgy tíz-tizenöt méterre megközelíti a mágust, majd mérsékli Árnyék tempóját, és bal kezét lenyújtja a mágusnak. Ha az megragadja a felajánlott kezet, akkor egész egyszerűen felrántja a férfit maga mögé a nyeregbe, és már vágtázik is messze észak irányába, ha valami meg nem akasztja.*
-Orkok! Lovasok jönnek, fogadjátok!
*Adja le a jelet a közelben harcoló fajnak, hogy felkészítse őket a rájuk is veszélyt jelentő démonlovasok érkezésére.*
//Megfigyelők -> Front, Worenth//
*Ethea szavaira egy pillanat erejéig a szemébe néz, majd válaszol.*
-Úgy védd meg őket az életed árán is!
*Bólint, miközben a rohamozók felé emeli a tekintetét. Az ő figyelmének központjában nem a jégfal, hanem a lovas csapat van. Próbálja a csatát kielemezni, hogy következtetéseket vonhasson le az összecsapásból. És von is.*
-Q, mostantól a feladatod a sebesültek összeszedése. Menj, nézd meg, hogy mi történt velük! A könnyebb sérülteket itasd meg ezzel!
*Benyúl a köpenye alá, majd 1 Világoszöld varázsitalt ad át Qu'yl Vyrae számára.
*-A súlyosabb sérülteket hozd ide a gyógyítónak!
*Ahogy a felderítőnek osztja a parancsot, Ethea agya elborul, amire nem csak Eireni, hanem a következő események is okot adhatnak. Nem tudja, hogy hallani fogja-e a dühös nő a szavait, de az elvágtázó után kiabál.*
-Ha kiütöd a nyeregből, talán szertefoszlik! Én megyek Worenthért!
*A csata elemzése során ezt szűrte le, talán használható információ. Egyébként, ha nem lesz igaza az orgyilkosnak, akkor is hasznos tanács, hiszen gyalogszerrel nem lesz a sötét páncélos számára egyszerű elkapni a főmágust.*
~Vigyázz magadra!~
-Chia! Húzódjatok hátrébb, próbálok hamar visszaérni!
*Megsarkantyúzza a lovát, hogy az irányt egyenesen a harctéren küzdő Worenth felé vegye. Átvágtat az ellenség megmaradt tagjai között, de azért figyel rá, hogy ne bírják levágni alóla a lovat. Egyértelműen a főmágus a célja, remélhetőleg előbb fog odaérni, mint a lovasok.*
-Worenth mester, készülj, felveszlek!
*Üvölti torkaszakadtából, mikor úgy tíz-tizenöt méterre megközelíti a mágust, majd mérsékli Árnyék tempóját, és bal kezét lenyújtja a mágusnak. Ha az megragadja a felajánlott kezet, akkor egész egyszerűen felrántja a férfit maga mögé a nyeregbe, és már vágtázik is messze észak irányába, ha valami meg nem akasztja.*
-Orkok! Lovasok jönnek, fogadjátok!
*Adja le a jelet a közelben harcoló fajnak, hogy felkészítse őket a rájuk is veszélyt jelentő démonlovasok érkezésére.*
906. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:42:50
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:42:50
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
//Aktív vértviselet//
*Úgy látszik a szellemtől megmenekült. Gyorsan kell összekapnia magát, és még gyorsabban megdöbbennie azon, hogy a szellem nem tépte ki a szívét mellkasából. Persze ha otthon majd meglátja magát a tükörben messze nem lesz ennyire elragadtatva, de addig is örül, hogy teljes harci erejét továbbra is bevetheti az ellenség ellen és, hogy a kísértet ha fájdalmat is okoz, tényegesen ártani nem tud, vagy legalábbis nem érzékeli a változást. Ennek ellenére nem szeretne még egy maflást kapni a kísértettől és emlékezve a városőr szavaira tudja nem is tudna mit tenni ellene. Ugyanakkor a szellem mögött vagy tizenöt méterre áll valaki akinek nagyon is tud, sőt épp itt lenne az ideje befejeztetni vele azt az eszement kántálást, mert bármit is csináljon az csak bajt hozhat a fejükre. Közben oldalról a halállovagok rohama is épp feléjük támad, de nem foglalkozik velük. Összeszedi maradék erejét és mintha a rajta lévő páncél mit sem jelentene futva elindul, hogy megkerülje a szellemet és célba vehesse a mágust amíg az mással van elfoglalva és amíg a fekete lovag be nem robban a harcmezőre.
A célpont áll. Ember méretű és Aoneer próbálja tíz méternyire megközelíteni. A csata dübörög, de a látási viszonyok még viszonylag jók, hisz a sötétség gömb épp az előbb szakadt fel. A férfi kezébe kapja az íjpuskáját, majd megcélozza a hírnök fejét, vagyis azt amit a csuklya alatt fejnek sejt és lő. Ha ez nem lenne elég, vagy véletlenül mellé ment volna akkor mindent egy lapra kell feltennie és alabárdját két kézre fogva indul meg a mágus fejéért. Ha a szellem ellen nem is tehet sokat ezt a nyomorultat még levághatja, vagy legalábbis kizökkentheti egy pillanatra abból a nagy koncentrációjából, mielőtt fejükre borulna a nagy bili. Ha közelharcra kerülne a sor, egyszerűen igyekszik a nyakszirtre sújtani, elég erősen, hogy az ellenség felemelt kezét is könnyedén átvághassa, és elég gyorsan, nehogy amannak eszébe jusson ismét elmormolni valami varázsigét. Vagy legalább ideje ne legyen rá.*
//Front//
//Aktív vértviselet//
*Úgy látszik a szellemtől megmenekült. Gyorsan kell összekapnia magát, és még gyorsabban megdöbbennie azon, hogy a szellem nem tépte ki a szívét mellkasából. Persze ha otthon majd meglátja magát a tükörben messze nem lesz ennyire elragadtatva, de addig is örül, hogy teljes harci erejét továbbra is bevetheti az ellenség ellen és, hogy a kísértet ha fájdalmat is okoz, tényegesen ártani nem tud, vagy legalábbis nem érzékeli a változást. Ennek ellenére nem szeretne még egy maflást kapni a kísértettől és emlékezve a városőr szavaira tudja nem is tudna mit tenni ellene. Ugyanakkor a szellem mögött vagy tizenöt méterre áll valaki akinek nagyon is tud, sőt épp itt lenne az ideje befejeztetni vele azt az eszement kántálást, mert bármit is csináljon az csak bajt hozhat a fejükre. Közben oldalról a halállovagok rohama is épp feléjük támad, de nem foglalkozik velük. Összeszedi maradék erejét és mintha a rajta lévő páncél mit sem jelentene futva elindul, hogy megkerülje a szellemet és célba vehesse a mágust amíg az mással van elfoglalva és amíg a fekete lovag be nem robban a harcmezőre.
A célpont áll. Ember méretű és Aoneer próbálja tíz méternyire megközelíteni. A csata dübörög, de a látási viszonyok még viszonylag jók, hisz a sötétség gömb épp az előbb szakadt fel. A férfi kezébe kapja az íjpuskáját, majd megcélozza a hírnök fejét, vagyis azt amit a csuklya alatt fejnek sejt és lő. Ha ez nem lenne elég, vagy véletlenül mellé ment volna akkor mindent egy lapra kell feltennie és alabárdját két kézre fogva indul meg a mágus fejéért. Ha a szellem ellen nem is tehet sokat ezt a nyomorultat még levághatja, vagy legalábbis kizökkentheti egy pillanatra abból a nagy koncentrációjából, mielőtt fejükre borulna a nagy bili. Ha közelharcra kerülne a sor, egyszerűen igyekszik a nyakszirtre sújtani, elég erősen, hogy az ellenség felemelt kezét is könnyedén átvághassa, és elég gyorsan, nehogy amannak eszébe jusson ismét elmormolni valami varázsigét. Vagy legalább ideje ne legyen rá.*
905. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:21:04
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:21:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Öklelése is sikertelen lett, ezek a csontvázak kimondottan erősnek bizonyulnak, nem lehet csak úgy mészárolni őket. Ellenfele visszanyeri egyensúlyát és újra támadásra készül. Ideje kihasználni saját mozgékonyságát. Csak a felé rontó hullát látja, és a vészjósló fegyvert kezében. A lándzsától, mely mellkasának indul, legjobb képességével jobbra próbál kitérni és ha ez sikeres a fegyver nyele után kap szabad -bal- kezével. Ha ez megvalósul, Gworash keményen szorítva maga mellett tartja a lándzsát és jobb kezében lévő pörölyét visszakézből elbődülve zúdítja ellenfele fejének, hogy egész háta megfeszül az erőkifejtéstől.*
//Front//
*Öklelése is sikertelen lett, ezek a csontvázak kimondottan erősnek bizonyulnak, nem lehet csak úgy mészárolni őket. Ellenfele visszanyeri egyensúlyát és újra támadásra készül. Ideje kihasználni saját mozgékonyságát. Csak a felé rontó hullát látja, és a vészjósló fegyvert kezében. A lándzsától, mely mellkasának indul, legjobb képességével jobbra próbál kitérni és ha ez sikeres a fegyver nyele után kap szabad -bal- kezével. Ha ez megvalósul, Gworash keményen szorítva maga mellett tartja a lándzsát és jobb kezében lévő pörölyét visszakézből elbődülve zúdítja ellenfele fejének, hogy egész háta megfeszül az erőkifejtéstől.*
904. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:19:28
Üzenet elküldve: 2016-03-07 19:19:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Megfigyelők - Eireni, Ethea, Chiari, Akheel//
* Jelen pillanatban nem foglakozik azzal, mint mond és tesz Eireni. Hiszen ő sem veszi észre, hogy ő nem hátrál, hanem épp előre lép. Varázslata sikerül és így az Ametiszt csapat megússza az ütközést. Sajnálatosan két lovas még épp előtte válik le és az másik irányból támadók felé ront. Így őket nem tudja már megvédeni, nem tud eléjük is jégfalat húzni, hogy a két lovast lelassítsa. Többre nem volt jó ez sem, mert áttörik a falat, darabokra hullik, de legalább lelassultak és meg is álltak utána. A lendületvesztést nem veszik jó néven. Viszont mindenki leesik a lováról és van, akit nem is lát, hogy felállna. Ezt Ethea is látja jól és cselekvésre ragadja el magát. Felé kiált, talán picit jobban átlátva a helyzetet. *
- Menj, hozd ki akit tudsz és Worenth mestert is! Menj!
* Ő meg lovát hátrább vezeti és magával húzza Eirenit is. Majd átadja kezébe a gyeplőt. *
- Maradj itt és vigyázz a felszerelésemre.
* Szedi le lováról a táskáit, lepakolja mind a földre. Lovát is ott hagyja, és előrébb megy. Nem túl közel a csatatérhez, de annyira igen, hogy a felé tartó Akheelt hátra támogassa óvatosan. Legszívesebben a többiekért is bemenne, de az most még túl veszélyes a számára. Így elsőnek Akheel az, akit hátra tud vinni és ellátni a sebét. *
- Gyere, támaszkodj rám, hátrébb viszlek és pikk-pakk megpróbállak helyre hozni.
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.07 19:41:53
//Megfigyelők - Eireni, Ethea, Chiari, Akheel//
* Jelen pillanatban nem foglakozik azzal, mint mond és tesz Eireni. Hiszen ő sem veszi észre, hogy ő nem hátrál, hanem épp előre lép. Varázslata sikerül és így az Ametiszt csapat megússza az ütközést. Sajnálatosan két lovas még épp előtte válik le és az másik irányból támadók felé ront. Így őket nem tudja már megvédeni, nem tud eléjük is jégfalat húzni, hogy a két lovast lelassítsa. Többre nem volt jó ez sem, mert áttörik a falat, darabokra hullik, de legalább lelassultak és meg is álltak utána. A lendületvesztést nem veszik jó néven. Viszont mindenki leesik a lováról és van, akit nem is lát, hogy felállna. Ezt Ethea is látja jól és cselekvésre ragadja el magát. Felé kiált, talán picit jobban átlátva a helyzetet. *
- Menj, hozd ki akit tudsz és Worenth mestert is! Menj!
* Ő meg lovát hátrább vezeti és magával húzza Eirenit is. Majd átadja kezébe a gyeplőt. *
- Maradj itt és vigyázz a felszerelésemre.
* Szedi le lováról a táskáit, lepakolja mind a földre. Lovát is ott hagyja, és előrébb megy. Nem túl közel a csatatérhez, de annyira igen, hogy a felé tartó Akheelt hátra támogassa óvatosan. Legszívesebben a többiekért is bemenne, de az most még túl veszélyes a számára. Így elsőnek Akheel az, akit hátra tud vinni és ellátni a sebét. *
- Gyere, támaszkodj rám, hátrébb viszlek és pikk-pakk megpróbállak helyre hozni.
A hozzászólás írója (Chiari Issanser) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.07 19:41:53
903. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 15:31:44
Üzenet elküldve: 2016-03-07 15:31:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Megfigyelők - Eireni, Ethea, Chiari//
*Mondhatni minden idegszálával a harcra koncentrál, szinte minden porcikája remeg is tőle. Menne és harcolna, de maradnia kell, hogy védje Chiarit, és...*
-Mii??!!
*Felhördül, és tekintete a hátrafelé araszoló mágusra tapad.*
-Mi az, hogy nem segíthetsz? Mi az, hogy hiányosak a képességeid?
*Nem érti, nem fogja fel. Hát ez lenne a legjobb, legnagyobb tudással bíró mágus Synmirán? Miért ezt a gyáva elfet adta mellé Isurii?*
-Gyáva szar vagy te nem mágus! Kotródj a szemem elől, mert megöllek!
*Tajtékzik, és tekintete közben visszatér a vágtázó démonlovas felé, aki elé közben jégfalat emel Chiari, s akit ekkor kap oldalba a hármas. Akik aztán úgy robbannak hat felé, mintha tömör kőfalba vágódnának bele.
Messze van a jelenet, nem lát minden apró részletet jól, de azt nagyon is érzékeli, hogy a lovag, aki a csata elején rákacsintott a földön marad. Nem mozdul.*
-NEEEM!!!
*Mintha mellkason vágnák hirtelen. Vörös köd száll le szemei elé. Már nem érdekli a gyáva mágus, vele majd a harcok után beszélget el. No meg talán a vezér húgához is lesz egy-két keresetlen szava.*
-Chiari?
*Tekintete a gyógyítót keresi, kardjával mutat Akheel irányába.*
-Biztosítom, hogy ideérjen.
*Nem vár válaszra, nem vár engedélyre. Nem fogja a gyáva mágus csipszaros életét tovább óvni. Persze, Chiari még ott van, de bízik abban, hogy az elf gyógyító képes segíteni magán. Tekintete újra átfut a harctéren, s látja miként indulnak meg a maradék fantomok a csata közepe irányába. Meghosszabbítja a képzeletbeli vonalat, melynek végén Worenth alakja áll.*
-Gyá!
*Kiált lovára, sarkát az állat véknyába vágja, s a megugró hátas kantárjába kapaszkodva félkézzel, kissé kiemelkedik a nyeregből. Szélvész vágta kezdődik, becélozva azt a távoli pontot, ahol keresztezheti a mágus felé tartó démonlovasok útját.
Ha jól méri fel a terepet, akkor éppen oldalba kaphatja a csapatot, még mielőtt azok elérhetnék Worenth-et. S ha ez megtörténik, és odaér, akkor igyekszik úgy fordítani a lovát, hogy a szélső árnydémon mellé fordulva, együtt vágtázhasson mellette, s kardjával mindjárt megpróbálja oldalba szúrni a szélső lovast.*
//Megfigyelők - Eireni, Ethea, Chiari//
*Mondhatni minden idegszálával a harcra koncentrál, szinte minden porcikája remeg is tőle. Menne és harcolna, de maradnia kell, hogy védje Chiarit, és...*
-Mii??!!
*Felhördül, és tekintete a hátrafelé araszoló mágusra tapad.*
-Mi az, hogy nem segíthetsz? Mi az, hogy hiányosak a képességeid?
*Nem érti, nem fogja fel. Hát ez lenne a legjobb, legnagyobb tudással bíró mágus Synmirán? Miért ezt a gyáva elfet adta mellé Isurii?*
-Gyáva szar vagy te nem mágus! Kotródj a szemem elől, mert megöllek!
*Tajtékzik, és tekintete közben visszatér a vágtázó démonlovas felé, aki elé közben jégfalat emel Chiari, s akit ekkor kap oldalba a hármas. Akik aztán úgy robbannak hat felé, mintha tömör kőfalba vágódnának bele.
Messze van a jelenet, nem lát minden apró részletet jól, de azt nagyon is érzékeli, hogy a lovag, aki a csata elején rákacsintott a földön marad. Nem mozdul.*
-NEEEM!!!
*Mintha mellkason vágnák hirtelen. Vörös köd száll le szemei elé. Már nem érdekli a gyáva mágus, vele majd a harcok után beszélget el. No meg talán a vezér húgához is lesz egy-két keresetlen szava.*
-Chiari?
*Tekintete a gyógyítót keresi, kardjával mutat Akheel irányába.*
-Biztosítom, hogy ideérjen.
*Nem vár válaszra, nem vár engedélyre. Nem fogja a gyáva mágus csipszaros életét tovább óvni. Persze, Chiari még ott van, de bízik abban, hogy az elf gyógyító képes segíteni magán. Tekintete újra átfut a harctéren, s látja miként indulnak meg a maradék fantomok a csata közepe irányába. Meghosszabbítja a képzeletbeli vonalat, melynek végén Worenth alakja áll.*
-Gyá!
*Kiált lovára, sarkát az állat véknyába vágja, s a megugró hátas kantárjába kapaszkodva félkézzel, kissé kiemelkedik a nyeregből. Szélvész vágta kezdődik, becélozva azt a távoli pontot, ahol keresztezheti a mágus felé tartó démonlovasok útját.
Ha jól méri fel a terepet, akkor éppen oldalba kaphatja a csapatot, még mielőtt azok elérhetnék Worenth-et. S ha ez megtörténik, és odaér, akkor igyekszik úgy fordítani a lovát, hogy a szélső árnydémon mellé fordulva, együtt vágtázhasson mellette, s kardjával mindjárt megpróbálja oldalba szúrni a szélső lovast.*
902. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:37:00
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:37:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Közép//
//H13 -> I13//
*Magában káromkodva fogad meg jó néhány dolgot, melyek meglehetősen előremutató jelleggel fogják forradalmasítani a hadviselést, ha ezt esetleg túléli. A jégfal megjelenésekor még reménykedik, de amikor a fantomlovasok úgy mennek át rajta, mint fos a libán, a Fekete Lovag pedig gyakorlatilag pozdorjává zúzza, csak kiköp oldalra.*
- Segíts Khannak. *villan tekintete Gabrienre, majd szembefordul a Fekete Lovassal.*
*Azt még látja, hogy a fantomokat oldalba kapni akarók pelyvaként repülnek szerteszéjjel, de aztán eltakarja előle a kilátást.*
~ De már csak 5 van belőlük. ~ *meg persze a főnökük, aki ki tudja, mennyi ilyet tud még elővarázsolni. A saját lövedéke eredménytelenül vásik el, de ezen legalább nem lepődik meg - számított rá, hogy satnya képességei kevesek lesznek ide.*
~ Kellenél, húgom! Még az a gyáva fattyú Eralil is jól jönne. Meg a Debil Józsi. ~ *nem is tudja, miért jutott eszébe a napmágus gnóm, de most akár még egy szekérderéknyi Thargodrymmel is összefogna.*
*Alig néhány szót ért pirtianesi nyelven, az ő vadászterületük mindig is inkább a két Karavánpihenő és Lichanech voltak, de a régi szállásterület érintkezett a katonaváros határaival, így ragadt rá valamennyi. De ha nem fogná is fel a Lovag szavait, a mozduló fantomlovasok meglehetősen egyértelmű irányt vesznek fel. Worenthért azonban nem tehet semmit - meg nem is látja szükségesnek, hiszen a Front minden harcosa ott van, hogy védje, na meg a tartaléktól is kaphat támogatást. Neki meg amúgy is megvan a maga baja.*
- Feltételek? *vakkantja oda a Lovagnak, ám mivel az élőholtak tovább harcolnak, így ő sem gondolja beszüntetni a küzdelmet. Ennyit arról, hogy ez Arthenior földje.*
~ Hol a fenében van az a parancsnok? ~ *nem mintha sokat segíthetne. Ahol Kagan és elit csapatai is csak vért izzadva tudnak helytállni, ott a szerencsétlen városőrök és szabadcsapatok hamar elvéreznének.*
//A támadás maga//
*Ha már megszerezte az alabárdot, nem fogja otthagyni. Itt az ideje, hogy tevőlegesen beleavatkozzon a Közép dolgába, és mielőbb pontot tegyen az ottani harcok végére. Első útja az Ál-Turrog felé vezet, és mivel az szemben áll Hrothgaarral és Mirakhkal, ezért Kagan - ha minden igaz - hátulról-féloldalról tud lecsapni az imposztorra. Nem érti ezeknek a varázslatoknak még a lényegét sem, nem ám a módját, de azt tudja - ha két jó öreg törpéje Turrog ellen fordult, akiből ráadásul egy másik pedig a Szellemek utolsójával hadakozik, akkor neki kötelessége az első (ál)Turrogot mielőbb agyonverni. A páncélnyitogatásra is tökéletesen alkalmas fegyverrel - minden erejét, ügyességét, gyorsaságát és az évek alatt felszedett harci tudását bevetve - a lovagi vért eresztékébe próbál döfni, lehetőleg az oldalsó illesztésnél vagy a vese alatti peremnél. Az alabárd hegyét pont az ilyesmire, vértes lovagok levadászására fejlesztették, törpék ellen pedig azok kurta karja miatt amúgy is igen hatékony. Egyszerűen csak a megszokottnál alacsonyabbra kell döfni. Mindezt mindenféle harci üvöltözés vagy zajcsapás nélkül teszi, képességeihez mérten.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.07 13:39:46
//Közép//
//H13 -> I13//
*Magában káromkodva fogad meg jó néhány dolgot, melyek meglehetősen előremutató jelleggel fogják forradalmasítani a hadviselést, ha ezt esetleg túléli. A jégfal megjelenésekor még reménykedik, de amikor a fantomlovasok úgy mennek át rajta, mint fos a libán, a Fekete Lovag pedig gyakorlatilag pozdorjává zúzza, csak kiköp oldalra.*
- Segíts Khannak. *villan tekintete Gabrienre, majd szembefordul a Fekete Lovassal.*
*Azt még látja, hogy a fantomokat oldalba kapni akarók pelyvaként repülnek szerteszéjjel, de aztán eltakarja előle a kilátást.*
~ De már csak 5 van belőlük. ~ *meg persze a főnökük, aki ki tudja, mennyi ilyet tud még elővarázsolni. A saját lövedéke eredménytelenül vásik el, de ezen legalább nem lepődik meg - számított rá, hogy satnya képességei kevesek lesznek ide.*
~ Kellenél, húgom! Még az a gyáva fattyú Eralil is jól jönne. Meg a Debil Józsi. ~ *nem is tudja, miért jutott eszébe a napmágus gnóm, de most akár még egy szekérderéknyi Thargodrymmel is összefogna.*
*Alig néhány szót ért pirtianesi nyelven, az ő vadászterületük mindig is inkább a két Karavánpihenő és Lichanech voltak, de a régi szállásterület érintkezett a katonaváros határaival, így ragadt rá valamennyi. De ha nem fogná is fel a Lovag szavait, a mozduló fantomlovasok meglehetősen egyértelmű irányt vesznek fel. Worenthért azonban nem tehet semmit - meg nem is látja szükségesnek, hiszen a Front minden harcosa ott van, hogy védje, na meg a tartaléktól is kaphat támogatást. Neki meg amúgy is megvan a maga baja.*
- Feltételek? *vakkantja oda a Lovagnak, ám mivel az élőholtak tovább harcolnak, így ő sem gondolja beszüntetni a küzdelmet. Ennyit arról, hogy ez Arthenior földje.*
~ Hol a fenében van az a parancsnok? ~ *nem mintha sokat segíthetne. Ahol Kagan és elit csapatai is csak vért izzadva tudnak helytállni, ott a szerencsétlen városőrök és szabadcsapatok hamar elvéreznének.*
//A támadás maga//
*Ha már megszerezte az alabárdot, nem fogja otthagyni. Itt az ideje, hogy tevőlegesen beleavatkozzon a Közép dolgába, és mielőbb pontot tegyen az ottani harcok végére. Első útja az Ál-Turrog felé vezet, és mivel az szemben áll Hrothgaarral és Mirakhkal, ezért Kagan - ha minden igaz - hátulról-féloldalról tud lecsapni az imposztorra. Nem érti ezeknek a varázslatoknak még a lényegét sem, nem ám a módját, de azt tudja - ha két jó öreg törpéje Turrog ellen fordult, akiből ráadásul egy másik pedig a Szellemek utolsójával hadakozik, akkor neki kötelessége az első (ál)Turrogot mielőbb agyonverni. A páncélnyitogatásra is tökéletesen alkalmas fegyverrel - minden erejét, ügyességét, gyorsaságát és az évek alatt felszedett harci tudását bevetve - a lovagi vért eresztékébe próbál döfni, lehetőleg az oldalsó illesztésnél vagy a vese alatti peremnél. Az alabárd hegyét pont az ilyesmire, vértes lovagok levadászására fejlesztették, törpék ellen pedig azok kurta karja miatt amúgy is igen hatékony. Egyszerűen csak a megszokottnál alacsonyabbra kell döfni. Mindezt mindenféle harci üvöltözés vagy zajcsapás nélkül teszi, képességeihez mérten.*
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.07 13:39:46
901. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:33:29
Üzenet elküldve: 2016-03-07 13:33:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Közép//
*A földöntúli erővel robogó lovasság látványa nem sok jóval kecsegtet, de maroknyi csapatuk mégis félelmet nem ismerve rohan bele a feléjük forduló két lovasba. Felkészültek a lehető legrosszabbra, mely ezúttal be is következik. Az elöl lovagló Akheel igyekszik félreütni az egyik lándzsát a becsapódás előtt, de még ha sikerrel is jár a becsapódást el nem kerülheti. Lova kifordul alóla, ijedten táncol el a vörös pedig nem maradhat meg a nyeregben. Mindez a pillanat töredéke alatt játszódik le, mégis úgy érzékeli, mintha végletesen lassú folyamat lenne. A zajok távolinak hatnak, pedig ő is fájdalmasan felüvölt mikor bal oldalával a földre csattan. Szerencsére elég nagy rutinja van ebben, fejét meg tudja óvni a sérülésektől és végtagjai sem merevek. Kihasználva könnyű vértjének előnyös tulajdonságait is, elgurul a talajon az éteri fényben szertefoszlók köréből.
A földre érkezés körülményeinek hatására rekeszizma megmakacsolja magát és pár szívdobbanásnyi ideig kénytelen némán levegő után harapni a vadász, mire ténylegesen eljut hozzá valamicske az éltető oxigénből és akkor is komoly fájdalommal jár. Valószínűleg bordája tört, bal válla kificamodott. Összességében egész jól tűri köszönhetően annak, hogy edzett, de ettől még nem fognak akaratának jobban engedelmeskedni sajgó porcikái. Csak fejét fordítva méri fel gyorsan a helyzetet, tekintetével társait keresi.
Arctalannak van a legkevesebb szerencséje, úgy tűnik ő itt is hagyja a fogát. Gyanúsan nem mozdul, nem nyekereg, így pillantása hamar Gardur felé fordul (már ha láthatja őt). A lovak elszaladtak, így kénytelen jobb oldalára fordulva felkecmeregni és visszavonszolni magát jelen állapotához és képességeihez mérten sietve az odébb várakozó Chiari irányába.
Sípolva fújtat menet közben, néha nyög egyet-egyet. Jobbjával kardját szorongatva evickél odébb. Látja, hogy elkélne a segítség a többieknek is, de ilyen állapotban semmi hasznát nem veszik. Se neki, se Gardurnak. Inkább aláfekszik a gyógyító kúrának és percek múltán újult erővel ront a csatatérre. Bízik benne, hogy az elf képes kipofozni legalább annyira, hogy folytatni tudja a harcot.
Ha a fickónak szüksége van segítségre, akkor igyekszik épen maradt kezével felkanalazni, ha nem, akkor csak ép kezével kalimpál neki, hogy kövesse.*
//Közép//
*A földöntúli erővel robogó lovasság látványa nem sok jóval kecsegtet, de maroknyi csapatuk mégis félelmet nem ismerve rohan bele a feléjük forduló két lovasba. Felkészültek a lehető legrosszabbra, mely ezúttal be is következik. Az elöl lovagló Akheel igyekszik félreütni az egyik lándzsát a becsapódás előtt, de még ha sikerrel is jár a becsapódást el nem kerülheti. Lova kifordul alóla, ijedten táncol el a vörös pedig nem maradhat meg a nyeregben. Mindez a pillanat töredéke alatt játszódik le, mégis úgy érzékeli, mintha végletesen lassú folyamat lenne. A zajok távolinak hatnak, pedig ő is fájdalmasan felüvölt mikor bal oldalával a földre csattan. Szerencsére elég nagy rutinja van ebben, fejét meg tudja óvni a sérülésektől és végtagjai sem merevek. Kihasználva könnyű vértjének előnyös tulajdonságait is, elgurul a talajon az éteri fényben szertefoszlók köréből.
A földre érkezés körülményeinek hatására rekeszizma megmakacsolja magát és pár szívdobbanásnyi ideig kénytelen némán levegő után harapni a vadász, mire ténylegesen eljut hozzá valamicske az éltető oxigénből és akkor is komoly fájdalommal jár. Valószínűleg bordája tört, bal válla kificamodott. Összességében egész jól tűri köszönhetően annak, hogy edzett, de ettől még nem fognak akaratának jobban engedelmeskedni sajgó porcikái. Csak fejét fordítva méri fel gyorsan a helyzetet, tekintetével társait keresi.
Arctalannak van a legkevesebb szerencséje, úgy tűnik ő itt is hagyja a fogát. Gyanúsan nem mozdul, nem nyekereg, így pillantása hamar Gardur felé fordul (már ha láthatja őt). A lovak elszaladtak, így kénytelen jobb oldalára fordulva felkecmeregni és visszavonszolni magát jelen állapotához és képességeihez mérten sietve az odébb várakozó Chiari irányába.
Sípolva fújtat menet közben, néha nyög egyet-egyet. Jobbjával kardját szorongatva evickél odébb. Látja, hogy elkélne a segítség a többieknek is, de ilyen állapotban semmi hasznát nem veszik. Se neki, se Gardurnak. Inkább aláfekszik a gyógyító kúrának és percek múltán újult erővel ront a csatatérre. Bízik benne, hogy az elf képes kipofozni legalább annyira, hogy folytatni tudja a harcot.
Ha a fickónak szüksége van segítségre, akkor igyekszik épen maradt kezével felkanalazni, ha nem, akkor csak ép kezével kalimpál neki, hogy kövesse.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258