Nincs játékban - Grombar kastély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Grombar kastély | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 60 (1181. - 1200. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258
1200. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-07-06 10:23:17
Üzenet elküldve: 2016-07-06 10:23:17
![>Giervina Gienne [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/9562_fel_elf_no.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 46
Játékstílus: Vakmerő
*Aprócska kicsi lány, fiús ruhácskákban, és kötött, kék sapkában, mely alól kócosan lógnak ki szöszke fürtjei. Két kezében egy-egy rongybaba. Fáradt, éhes, szomjas, kedvetlen, és kifejezetten eltévedt.
A furcsa ködben tévelyeg, nem igazán értve, hogy került az ide, de a gyermekek naivitásával elfogadva létjogosultságát. Ha köd van, hát köd van. Kár hogy nem látni tőle a malmot. azért haladgat, maga sem tudja min bukdácsolva keresztül oly gyakran. Erősen szorítva magához Pihét, és Alciont, mert ők félősek. Gigi persze nem.*
A furcsa ködben tévelyeg, nem igazán értve, hogy került az ide, de a gyermekek naivitásával elfogadva létjogosultságát. Ha köd van, hát köd van. Kár hogy nem látni tőle a malmot. azért haladgat, maga sem tudja min bukdácsolva keresztül oly gyakran. Erősen szorítva magához Pihét, és Alciont, mert ők félősek. Gigi persze nem.*
1199. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-07 09:07:36
Üzenet elküldve: 2016-06-07 09:07:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Bukdácsol esetlenül, sietősen Aoneer nyomában, már nem is próbálva figyelni arra, merre járhatnak, pusztán az őrmester széles hátát követi, miközben küzd a fejfájással, tengernyi apró, szúró sebével.
A részegség legocsmányabbik formáját éli át épp, véleménye szerint még képes a logikus gondolkodásra, épp csak borzalmasan zavaros minden, s képtelen belátni, hogy a legáthatolhatatlanabb, bénító füst elméjében terjeng.
Nem érti Aoneer miért nem szól hozzá, hiszen rábólintott, hogy érti szavát, vagyis akkor a férfi tisztában van vele, hogy elromlott a beszélőkéje? Mármint neki magának, nem Ziának, az övével minden rendben van.*
-Nem is volt annyira vészes.
*Tesz egy újabb próbát, megítélése szerint jól érthető szavakat ejt ki.*
-Mint amennyire hasznos.
*Magában már fogalmazza jelentését, vagyis igyekszik, de valahogy összekeverednek az események. Ideértek, csomó hulla, nagyon sok, az élőholtak rendezetlen sorai, gyenge próbálkozás a feltámasztásra, a boszorkánytól, aki már csak egy szellem, sikertelen varázslatok zöme, ötven elesett harcosból, ha egy kelt életre, az is gyenge, épp hogy járni tud csak, aztán megtámadták őket, hárman, nem, ketten, Amos, villámokkal, gyenge villámokkal, alig fáj, és egy félig ló, félig lovag szerzet. Vagy valami ilyesmi, sóhajt nagyot, és napolja el az ügyet, még legalább fejfájása csillapodik. Hogy Aon miből szűri le Zia problémáját, az épp úgy rejtély, mint az élőholtak szándékai. Legalábbis a kis vörös okát nem adta még eddig annak, hogy szövegértési képességére gyanakodjanak. Persze könnyen lehet, hogy amiből vesztett a hadnagy, azzal gyarapodott az őrmester.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Bukdácsol esetlenül, sietősen Aoneer nyomában, már nem is próbálva figyelni arra, merre járhatnak, pusztán az őrmester széles hátát követi, miközben küzd a fejfájással, tengernyi apró, szúró sebével.
A részegség legocsmányabbik formáját éli át épp, véleménye szerint még képes a logikus gondolkodásra, épp csak borzalmasan zavaros minden, s képtelen belátni, hogy a legáthatolhatatlanabb, bénító füst elméjében terjeng.
Nem érti Aoneer miért nem szól hozzá, hiszen rábólintott, hogy érti szavát, vagyis akkor a férfi tisztában van vele, hogy elromlott a beszélőkéje? Mármint neki magának, nem Ziának, az övével minden rendben van.*
-Nem is volt annyira vészes.
*Tesz egy újabb próbát, megítélése szerint jól érthető szavakat ejt ki.*
-Mint amennyire hasznos.
*Magában már fogalmazza jelentését, vagyis igyekszik, de valahogy összekeverednek az események. Ideértek, csomó hulla, nagyon sok, az élőholtak rendezetlen sorai, gyenge próbálkozás a feltámasztásra, a boszorkánytól, aki már csak egy szellem, sikertelen varázslatok zöme, ötven elesett harcosból, ha egy kelt életre, az is gyenge, épp hogy járni tud csak, aztán megtámadták őket, hárman, nem, ketten, Amos, villámokkal, gyenge villámokkal, alig fáj, és egy félig ló, félig lovag szerzet. Vagy valami ilyesmi, sóhajt nagyot, és napolja el az ügyet, még legalább fejfájása csillapodik. Hogy Aon miből szűri le Zia problémáját, az épp úgy rejtély, mint az élőholtak szándékai. Legalábbis a kis vörös okát nem adta még eddig annak, hogy szövegértési képességére gyanakodjanak. Persze könnyen lehet, hogy amiből vesztett a hadnagy, azzal gyarapodott az őrmester.*
1198. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-07 06:28:54
Üzenet elküldve: 2016-06-07 06:28:54
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Az élőholtak dolgait Aoneer továbbra sem érti, mondjuk amióta Ziana lett a felettese azóta a városi őrség dolgait sem igazán. A vörös egyértelműen beszámíthatatlan állapotban van. Ezzel sokat nem tud kezdeni, reméli előbb utóbb visszatér az esze és a lélekjelenléte, talán mindez csupán a füst kényelmetlen mellékhatása ami el is múlik amint kiérnek belőle. Ő legalábbis nem szívesen állítana haza egy alsóbb szintre degradálódott, ütött-kopott hadnaggyal, mert ugye amikor elhozta még épp és működőképes volt. Ha más haszna nem is volt az egésznek legalább azt belátja a nő, hogy ideje menniük és kivételesen nem azért mert három lovas üldözi őket. Azok vagy megrettentek, vagy megunták az egészet. Így végül az egész kis üldözésnek nem sok értelme volt, maximum annyi amit a lovakkal csináltak. A két szegény párákat sikerült csúnyán felaprítaniuk.
A kérdésre így végül csak bólint mert a másik láthatóan nem érti a szavakat, aztán tovább vonul a nagy sötét kastély magasba meredő tornyaival ellentétes irányba. Vagyis arra felé amerre már eddig is mentek és remélhetőleg ezt az irányt egy darabig már nem is fogja eltéveszteni. Útirány változtatásra majd akkor lesz szükség ha már kellőképpen eltávolodtak a kastélytól és mondjuk már az az átkozott köd sem állja a tájékozódás útját. Ha a hadnagy feje kitisztul akkor lehet át is beszélhetnék a dolgokat, kíváncsi milyen következtetéseket von le a kisasszony az itt történtekből, meg az élőholtak mentális hatalmáról.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Az élőholtak dolgait Aoneer továbbra sem érti, mondjuk amióta Ziana lett a felettese azóta a városi őrség dolgait sem igazán. A vörös egyértelműen beszámíthatatlan állapotban van. Ezzel sokat nem tud kezdeni, reméli előbb utóbb visszatér az esze és a lélekjelenléte, talán mindez csupán a füst kényelmetlen mellékhatása ami el is múlik amint kiérnek belőle. Ő legalábbis nem szívesen állítana haza egy alsóbb szintre degradálódott, ütött-kopott hadnaggyal, mert ugye amikor elhozta még épp és működőképes volt. Ha más haszna nem is volt az egésznek legalább azt belátja a nő, hogy ideje menniük és kivételesen nem azért mert három lovas üldözi őket. Azok vagy megrettentek, vagy megunták az egészet. Így végül az egész kis üldözésnek nem sok értelme volt, maximum annyi amit a lovakkal csináltak. A két szegény párákat sikerült csúnyán felaprítaniuk.
A kérdésre így végül csak bólint mert a másik láthatóan nem érti a szavakat, aztán tovább vonul a nagy sötét kastély magasba meredő tornyaival ellentétes irányba. Vagyis arra felé amerre már eddig is mentek és remélhetőleg ezt az irányt egy darabig már nem is fogja eltéveszteni. Útirány változtatásra majd akkor lesz szükség ha már kellőképpen eltávolodtak a kastélytól és mondjuk már az az átkozott köd sem állja a tájékozódás útját. Ha a hadnagy feje kitisztul akkor lehet át is beszélhetnék a dolgokat, kíváncsi milyen következtetéseket von le a kisasszony az itt történtekből, meg az élőholtak mentális hatalmáról.*
1197. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-07 05:53:21
Üzenet elküldve: 2016-06-07 05:53:21
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A füst lassan tejszerű sűrű lesz. S beérhetnek az erdőbe a felderítők, viszont ott is terjeszkedik a sűrű füst. Igaz ha Aoneer kijut a tájékozódást megnehezítő füstből, akkor Zianát magával viheti.
A nő továbbra is zavart lesz. Legalábbis pár órára. A cél az volt, hogy téves információkra emlékezzen a feljebbvaló tiszt. Így ha jelentést kell tenni, vagy épp megvitatni valamit, nem lesz egyetértés. Elvégre Aoneer is látott embereket ketrecbe zárva, viszont Ziana nem látta őket. Így a téves információkat elraktározva a nő elméjében, szabadon távozhatnak. Úgy tűnik magasztosabb tervei vannak az úrnőnek.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A füst lassan tejszerű sűrű lesz. S beérhetnek az erdőbe a felderítők, viszont ott is terjeszkedik a sűrű füst. Igaz ha Aoneer kijut a tájékozódást megnehezítő füstből, akkor Zianát magával viheti.
A nő továbbra is zavart lesz. Legalábbis pár órára. A cél az volt, hogy téves információkra emlékezzen a feljebbvaló tiszt. Így ha jelentést kell tenni, vagy épp megvitatni valamit, nem lesz egyetértés. Elvégre Aoneer is látott embereket ketrecbe zárva, viszont Ziana nem látta őket. Így a téves információkat elraktározva a nő elméjében, szabadon távozhatnak. Úgy tűnik magasztosabb tervei vannak az úrnőnek.*
1196. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-03 11:20:49
Üzenet elküldve: 2016-06-03 11:20:49
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Hatalmas megelégedéssel tölti el a tudat, hogy lövése nem csak sikeres, de hatásos is. A kürt hangja aggasztó, talán többeket küldenek ellenük, legalábbis neki ez az első gondolata, ezt tartaná megfelelő lépésnek, na nem mintha a lovasok magukban nem lennének elegendőek. Mégis felszívódnak. És nem marad más nyomukban csak a hirtelen érkező, görcsös fejfájás, halántékát dörzsöli, fintorog eredménytelenül. A fájdalom nem múlik, de ennyi miatt még nem fog nyavalyogni, elvégre gyakorlott, rutinos másnap-elviselő.
Aoneer hangját hallva fordul felé, zavart, kérdő tekintettel. Pusztán a hang volt ismerős, a megszólításban nem ismert magára, az valami számára ismeretlen kifejezés lehetett. Bár jelen helyzetben a reakciója nem is szúrhat igazán szemet. Még. A következő mondatra már homlok ráncolva mered az őrmesterre.*
-Aoneer?
*Saját hangja, beszélőkéje rendben van, tehát. Elég nehéz összpontosítani, mintha részeg lenne, és valahogy folyamatosan kisiklana kezéből a felvett gondolatok fonala, betudja a fejfájásnak. Még.*
-Csináltak veled valamit.
*Böki ki nehezen a szavakat, véleménye szerint az őrmestert érte újabb átok, emiatt képtelen most az értelmes beszédre.*
-Menjünk.
*Okosak ezek nagyon, nem ölik meg őket, csak lehetetlenné teszik, hogy a megszerzett információt tovább adják. Immár Ziának is sietős a távozás, el kell tűnniük, mielőtt még ő is értelmetlen hablatyolásba kezdene. De merre induljon? Fordul körbe, vagy csak áll egy helyben, és körülötte forog minden?*
-És velem is.
*Közben a furcsa füst, melynek nincs is füstszaga, ez a gondolat valamiért különösen megragad elméjében, és gomolyog ott, mint körülöttük a ködszerűség. Szóval a füst!*
-Érted amit mondok?
*Követi Aont, mert nem akarja szem elől téveszteni, magára hagyni, ilyen zavarodott állapotában, bár teljesen bizonytalan az útirányban. A köd párás szokott lenni, simít végig karján, keresve annak nyomát, semmi. És nincs füst szaga.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Hatalmas megelégedéssel tölti el a tudat, hogy lövése nem csak sikeres, de hatásos is. A kürt hangja aggasztó, talán többeket küldenek ellenük, legalábbis neki ez az első gondolata, ezt tartaná megfelelő lépésnek, na nem mintha a lovasok magukban nem lennének elegendőek. Mégis felszívódnak. És nem marad más nyomukban csak a hirtelen érkező, görcsös fejfájás, halántékát dörzsöli, fintorog eredménytelenül. A fájdalom nem múlik, de ennyi miatt még nem fog nyavalyogni, elvégre gyakorlott, rutinos másnap-elviselő.
Aoneer hangját hallva fordul felé, zavart, kérdő tekintettel. Pusztán a hang volt ismerős, a megszólításban nem ismert magára, az valami számára ismeretlen kifejezés lehetett. Bár jelen helyzetben a reakciója nem is szúrhat igazán szemet. Még. A következő mondatra már homlok ráncolva mered az őrmesterre.*
-Aoneer?
*Saját hangja, beszélőkéje rendben van, tehát. Elég nehéz összpontosítani, mintha részeg lenne, és valahogy folyamatosan kisiklana kezéből a felvett gondolatok fonala, betudja a fejfájásnak. Még.*
-Csináltak veled valamit.
*Böki ki nehezen a szavakat, véleménye szerint az őrmestert érte újabb átok, emiatt képtelen most az értelmes beszédre.*
-Menjünk.
*Okosak ezek nagyon, nem ölik meg őket, csak lehetetlenné teszik, hogy a megszerzett információt tovább adják. Immár Ziának is sietős a távozás, el kell tűnniük, mielőtt még ő is értelmetlen hablatyolásba kezdene. De merre induljon? Fordul körbe, vagy csak áll egy helyben, és körülötte forog minden?*
-És velem is.
*Közben a furcsa füst, melynek nincs is füstszaga, ez a gondolat valamiért különösen megragad elméjében, és gomolyog ott, mint körülöttük a ködszerűség. Szóval a füst!*
-Érted amit mondok?
*Követi Aont, mert nem akarja szem elől téveszteni, magára hagyni, ilyen zavarodott állapotában, bár teljesen bizonytalan az útirányban. A köd párás szokott lenni, simít végig karján, keresve annak nyomát, semmi. És nincs füst szaga.*
1195. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-03 10:46:41
Üzenet elküldve: 2016-06-03 10:46:41
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Az élőholtak logikáját egyáltalán nem tudja megérteni. Rájuk ijesztenek hagyják meghalni az egyik katonájukat, aztán futni hagynak két felderítőt akik aztán magukkal vihetik az összes összegyűjtött információt a kastélyról és az ott talált új teremtményekről. Bár ez alapján könnyen lehet, hogy ez a kis kaland még messze nem ért véget, és hamarosan az ellenfeleik újabb és átgondoltabb támadásba lendülnek. Egy biztos itt nem maradhatnak.
Aoneer ereje azonnal elfogy amint visszaszerzi a kardját, és már kész arra, hogy egymaga álljon ki a három lovassal, de azok inkább választják a könnyebb utat és tűnnek el a kastély felé. A szellem szintén eltűnik így a hadnagy már nincsen veszélyben. A férfi visszaindul az erdő irányába már nem rohanva, de azért nem is lépésben. Mielőbb el kell hagyniuk a kastély környékét, és szerinte ez ellen a hadnagynak se lesz ellenvetése.*
-Kisasszony. *Szólítja meg a vöröst, úgy látja még mindig harcképes állapotban van. Nem annyira fáradt mint a páncélos ellenben ezt könnyen ellenpontozza az a pár horzsolás amit a szellemtől szerzett. Ha látja, hogy a nő nincs teljesen magánál akkor még hozzáteszi.*
-Most már veszélyes lenne a kastély környékén maradni. Kérem induljunk. *Mintha eddig nem lett volna veszélyes az itt tartózkodás. A kard visszakerül az övbe, a pajzs a hátára, ő pedig, ha a hadnagy erre módot ad akkor eltávolodik végre a rémséges kastélytól. Ha nem akkor észrevéve a Ziana fejében uralkodó csengést megpróbálja erővel elvonni a Grombar irányából, hisz ha nincs teljesen magánál, avagy nem beszámítható akkor kicsit más lesz a parancskövetés rendszere is. Tájékozódni nem tud a ködben, de a kastélytól való távolodás talán neki sem okozhat gondot. Csak érjenek ki a füstből, a többit majd megoldják az után.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Az élőholtak logikáját egyáltalán nem tudja megérteni. Rájuk ijesztenek hagyják meghalni az egyik katonájukat, aztán futni hagynak két felderítőt akik aztán magukkal vihetik az összes összegyűjtött információt a kastélyról és az ott talált új teremtményekről. Bár ez alapján könnyen lehet, hogy ez a kis kaland még messze nem ért véget, és hamarosan az ellenfeleik újabb és átgondoltabb támadásba lendülnek. Egy biztos itt nem maradhatnak.
Aoneer ereje azonnal elfogy amint visszaszerzi a kardját, és már kész arra, hogy egymaga álljon ki a három lovassal, de azok inkább választják a könnyebb utat és tűnnek el a kastély felé. A szellem szintén eltűnik így a hadnagy már nincsen veszélyben. A férfi visszaindul az erdő irányába már nem rohanva, de azért nem is lépésben. Mielőbb el kell hagyniuk a kastély környékét, és szerinte ez ellen a hadnagynak se lesz ellenvetése.*
-Kisasszony. *Szólítja meg a vöröst, úgy látja még mindig harcképes állapotban van. Nem annyira fáradt mint a páncélos ellenben ezt könnyen ellenpontozza az a pár horzsolás amit a szellemtől szerzett. Ha látja, hogy a nő nincs teljesen magánál akkor még hozzáteszi.*
-Most már veszélyes lenne a kastély környékén maradni. Kérem induljunk. *Mintha eddig nem lett volna veszélyes az itt tartózkodás. A kard visszakerül az övbe, a pajzs a hátára, ő pedig, ha a hadnagy erre módot ad akkor eltávolodik végre a rémséges kastélytól. Ha nem akkor észrevéve a Ziana fejében uralkodó csengést megpróbálja erővel elvonni a Grombar irányából, hisz ha nincs teljesen magánál, avagy nem beszámítható akkor kicsit más lesz a parancskövetés rendszere is. Tájékozódni nem tud a ködben, de a kastélytól való távolodás talán neki sem okozhat gondot. Csak érjenek ki a füstből, a többit majd megoldják az után.*
1194. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-03 08:21:47
Üzenet elküldve: 2016-06-03 08:21:47
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Aoneer erejét, és kitartását arra fordítja, hogy visszaszerezze kardját. Viszont a férfi így is erőltetett menetben haladt eddig a vértben. Kezd fáradni, és zsibbadni tagjai. Nem egyszerű macskaügyességgel rohanni egy Pikkelyvértben. A kard sikeresen gazdájához kerül. Viszont ezzel ismét időt vesztettek.
Ziana miután összeszedte magát a robbanás okozta elterülésből, íjat vesz a kezébe. Lövésre készül, méghozzá a szellemre céloz. Jó célzásának köszönhetően a vessző arra röppen amerre a nő céloz. A szellem pedig épp befejezni készül a varázslatot. Kudarcba fullad. Különös, hogy egy egyszerű vessző is félbeszakíthatja a varázslást, méghozzá egy szellemnél.
Egy kürt szerű hang hallatszik a kastély felől. A szellemnek nyoma vész, és az élőholt lovasok is csupán az őrség lovait vonszolják vissza magukkal a kastély felé. Úgy tűnik ez csupán a lich bemutató játéka volt, amivel felmérte a felderítők rátermettségét. Viszont ha továbbra is itt szeretnének időzni ki tudja még mi jön. Ismét sűrűbb a füst a kastély körül, s egyre kevésbé látni be a környéket. Hamarosan már Aoneerék környékén is füst száll alá, így komoly erőfeszítés kell a tájékozódáshoz. Elég zavaró tud lenni, mikor hiába nézel balra, vagy jobbra, mindenhol csak sűrű füstöt látsz. A levegő egyébként egész tiszta, a füst valami mágia lehet.
Ziana eközben bármit is csinál, feje kimondottan fájni kezd. Érezheti, hogy elméje küzd valami ellen. Valami, vagy valaki át akarja venni a testének irányítását. Egyelőre csupán szétszórtnak tűnik, és tétovázik. Ha bármit is kérdez tőle Aoneer, időbe telik mire sikerül válaszolnia a nőnek. Mintha idegen nyelven beszélne a férfi, és abból is csak pár szót ért meg a nő. Bizonyára egy újabb praktika, amivel eddig nem találkoztak az Arthenioriak. Viszont most jól jönne a nő rátermettsége, hisz vándor létére könnyedén kitalálnának a füstből. De így a tájékozódás Aoneer terhe marad, aki igencsak elfáradt kardjának hajszolásában. *
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Aoneer erejét, és kitartását arra fordítja, hogy visszaszerezze kardját. Viszont a férfi így is erőltetett menetben haladt eddig a vértben. Kezd fáradni, és zsibbadni tagjai. Nem egyszerű macskaügyességgel rohanni egy Pikkelyvértben. A kard sikeresen gazdájához kerül. Viszont ezzel ismét időt vesztettek.
Ziana miután összeszedte magát a robbanás okozta elterülésből, íjat vesz a kezébe. Lövésre készül, méghozzá a szellemre céloz. Jó célzásának köszönhetően a vessző arra röppen amerre a nő céloz. A szellem pedig épp befejezni készül a varázslatot. Kudarcba fullad. Különös, hogy egy egyszerű vessző is félbeszakíthatja a varázslást, méghozzá egy szellemnél.
Egy kürt szerű hang hallatszik a kastély felől. A szellemnek nyoma vész, és az élőholt lovasok is csupán az őrség lovait vonszolják vissza magukkal a kastély felé. Úgy tűnik ez csupán a lich bemutató játéka volt, amivel felmérte a felderítők rátermettségét. Viszont ha továbbra is itt szeretnének időzni ki tudja még mi jön. Ismét sűrűbb a füst a kastély körül, s egyre kevésbé látni be a környéket. Hamarosan már Aoneerék környékén is füst száll alá, így komoly erőfeszítés kell a tájékozódáshoz. Elég zavaró tud lenni, mikor hiába nézel balra, vagy jobbra, mindenhol csak sűrű füstöt látsz. A levegő egyébként egész tiszta, a füst valami mágia lehet.
Ziana eközben bármit is csinál, feje kimondottan fájni kezd. Érezheti, hogy elméje küzd valami ellen. Valami, vagy valaki át akarja venni a testének irányítását. Egyelőre csupán szétszórtnak tűnik, és tétovázik. Ha bármit is kérdez tőle Aoneer, időbe telik mire sikerül válaszolnia a nőnek. Mintha idegen nyelven beszélne a férfi, és abból is csak pár szót ért meg a nő. Bizonyára egy újabb praktika, amivel eddig nem találkoztak az Arthenioriak. Viszont most jól jönne a nő rátermettsége, hisz vándor létére könnyedén kitalálnának a füstből. De így a tájékozódás Aoneer terhe marad, aki igencsak elfáradt kardjának hajszolásában. *
1193. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-02 16:35:22
Üzenet elküldve: 2016-06-02 16:35:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Még sem fullad meg, számára is meglepő módon kilőtt nyilának volt hatása, ugyan meg nem sebesítette az árnyat, de legalább megzavarta. Legalábbis Zia magában így könyveli el a történteket abban a röpke felszabadult pillanatban mikor már átjárja a levegő tüdejét, és még nem dönti valami jeges, szúró, szeles dolog a földre.
De hamar fekve találja magát, egészen új jelentéstartalommal felszerelkezve a talaj menti fagyokat illetően. Hangosan nyögve tápászkodik fel, egy biccentéssel jelezve az őrmesternek, hogy nem esett komolyabb baja, leszámítva persze, hogy úgy néz ki, mint aki most hagyta el a kifejezetten női italok készítésére rendszeresített edényt. "Egy Felcsert kérek, vörösen, sok jéggel, rázva, nem keverve!" Csíp, meg fáj, itt-ott. Leginkább azon részei amiken sikeresen landolni volt szerencséje, és ahol még szövet sem takarta testét, bár öltözékét ezentúl a ruha jelzővel sem lehetne illetni, rendesen megtépázta azt a rászakadó jégszilánk áradat. Vére serken arcán, nyakán, csupasz karjain, nincs igazán jelentősége, apróbb vágások, karcolások csupán. Máris pattan íjáért, az legalább nem került olyan messzire, mint Aoneer kardja. Újra lövéshez készül, ezúttal megvetve lábát.*
-Siess!
*Int még az őrmester felé, szándéka szerint addig sorozza nyilakkal ezeket a túlvilági rohadékokat, még Aon rendbe, és össze kapja magát. Vagy amíg túl közel nem érnek. Vagy amíg van vessző a tegezben. Vagy amíg bele nem döglik.
Lő újra a szellem felé, ezúttal több gondot fordítva a műveletre, és igen remélve, hogy Aon előbb ér vissza, mint a lovasok. Saját részről ő addig próbál időt nyerni, feltartóztatni a mágikus képességgel bíró kísértetet, tekintve a menekülésnek sok haszna ezen a terepen nem volt ellene, és ha újra futásnak erednek mindketten a végén könnyen belefulladhatnak.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Még sem fullad meg, számára is meglepő módon kilőtt nyilának volt hatása, ugyan meg nem sebesítette az árnyat, de legalább megzavarta. Legalábbis Zia magában így könyveli el a történteket abban a röpke felszabadult pillanatban mikor már átjárja a levegő tüdejét, és még nem dönti valami jeges, szúró, szeles dolog a földre.
De hamar fekve találja magát, egészen új jelentéstartalommal felszerelkezve a talaj menti fagyokat illetően. Hangosan nyögve tápászkodik fel, egy biccentéssel jelezve az őrmesternek, hogy nem esett komolyabb baja, leszámítva persze, hogy úgy néz ki, mint aki most hagyta el a kifejezetten női italok készítésére rendszeresített edényt. "Egy Felcsert kérek, vörösen, sok jéggel, rázva, nem keverve!" Csíp, meg fáj, itt-ott. Leginkább azon részei amiken sikeresen landolni volt szerencséje, és ahol még szövet sem takarta testét, bár öltözékét ezentúl a ruha jelzővel sem lehetne illetni, rendesen megtépázta azt a rászakadó jégszilánk áradat. Vére serken arcán, nyakán, csupasz karjain, nincs igazán jelentősége, apróbb vágások, karcolások csupán. Máris pattan íjáért, az legalább nem került olyan messzire, mint Aoneer kardja. Újra lövéshez készül, ezúttal megvetve lábát.*
-Siess!
*Int még az őrmester felé, szándéka szerint addig sorozza nyilakkal ezeket a túlvilági rohadékokat, még Aon rendbe, és össze kapja magát. Vagy amíg túl közel nem érnek. Vagy amíg van vessző a tegezben. Vagy amíg bele nem döglik.
Lő újra a szellem felé, ezúttal több gondot fordítva a műveletre, és igen remélve, hogy Aon előbb ér vissza, mint a lovasok. Saját részről ő addig próbál időt nyerni, feltartóztatni a mágikus képességgel bíró kísértetet, tekintve a menekülésnek sok haszna ezen a terepen nem volt ellene, és ha újra futásnak erednek mindketten a végén könnyen belefulladhatnak.*
1192. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-02 16:12:13
Üzenet elküldve: 2016-06-02 16:12:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív vértviselet//
*Immáron biztos, hogy ez az újabb jelenség messze nem azonos azzal amivel a Tharg vezér és a sötétségből előbukkanó törpe harcos küzdött. Kisebb is, a színe is más, emellett van egy rettentően idegesítő tulajdonsága, méghozzá az, hogy fagyaszt. Na de nem csupán a levegőt hűti le, meg a Pirtianesi pajzsra fest jégvirágokat, hanem a mesterkardot is magába fagyasztja, amitől Aoneer rettentően ideges lesz, és a pajzs és a kard segítségével próbálja kirángatni a vagyont érő fogpiszkálót a szellem fagyott testéből, kevés eredménnyel. Öröm az ürömben, hogy a mesterkard tényleg hatásosnak bizonyul, a szellem visít és készül elpusztulni. Ekkor ismét lejátszódik valami aminek az értelmét firtatni nem nagyon fogja, de mindenesetre ez is idegesítő. A jégszoborrá vált szellem felrobban, és ezernyi szilánkot szétszórva földre löki a párost.
A férfinek nem lesz baja. A háta persze fáj ott ahol földet ért, és a jégeső is csúnyán megverte, de a páncél és a lovagi sisak sikeresen felfogta a szilánkokat. Az adrenalin még dolgozik benne. Nem gondolkozik, nem agyal, csak megy tovább. Hamar felpattan, elsőként a hadnagy fele fordul, de amennyire látja a kisasszony nem sérült meg. Legalábbis katonai szemmel nézve, teljesen harcképes, és amennyire egy pillantásból fel tudja mérni a másik szellem se készül semmi komolyra. Viszont ha nem szerzi vissza a kardját akkor tőle nem fognak tudni megszabadulni, így erejének utolsó tartalékait arra használja, hogy az a fegyvert elérje. Szerencsére a lovasok még messze járnak, elmentek a lovakig, levágták őket, ami azért nem egy rövid út. A városőr lovak jobban jártak volna ha hallgatnak Aoneer hívó füttyszavára, de az a két barom ló persze nem tette. Ha szerencséje van még az előtt el tudja érni az elrepített kardot mielőtt a lovasok visszaérnének hozzá, sőt talán még az erdőbe is vissza tud térni előttük. Aztán a terv szerint levágná a másik szellemet, és ha nem repül el ismét a kardja akkor mehetnének is haza. A hadnagy meg remélhetőleg legközelebb jobban fog hallgatni az alárendeltjére.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív vértviselet//
*Immáron biztos, hogy ez az újabb jelenség messze nem azonos azzal amivel a Tharg vezér és a sötétségből előbukkanó törpe harcos küzdött. Kisebb is, a színe is más, emellett van egy rettentően idegesítő tulajdonsága, méghozzá az, hogy fagyaszt. Na de nem csupán a levegőt hűti le, meg a Pirtianesi pajzsra fest jégvirágokat, hanem a mesterkardot is magába fagyasztja, amitől Aoneer rettentően ideges lesz, és a pajzs és a kard segítségével próbálja kirángatni a vagyont érő fogpiszkálót a szellem fagyott testéből, kevés eredménnyel. Öröm az ürömben, hogy a mesterkard tényleg hatásosnak bizonyul, a szellem visít és készül elpusztulni. Ekkor ismét lejátszódik valami aminek az értelmét firtatni nem nagyon fogja, de mindenesetre ez is idegesítő. A jégszoborrá vált szellem felrobban, és ezernyi szilánkot szétszórva földre löki a párost.
A férfinek nem lesz baja. A háta persze fáj ott ahol földet ért, és a jégeső is csúnyán megverte, de a páncél és a lovagi sisak sikeresen felfogta a szilánkokat. Az adrenalin még dolgozik benne. Nem gondolkozik, nem agyal, csak megy tovább. Hamar felpattan, elsőként a hadnagy fele fordul, de amennyire látja a kisasszony nem sérült meg. Legalábbis katonai szemmel nézve, teljesen harcképes, és amennyire egy pillantásból fel tudja mérni a másik szellem se készül semmi komolyra. Viszont ha nem szerzi vissza a kardját akkor tőle nem fognak tudni megszabadulni, így erejének utolsó tartalékait arra használja, hogy az a fegyvert elérje. Szerencsére a lovasok még messze járnak, elmentek a lovakig, levágták őket, ami azért nem egy rövid út. A városőr lovak jobban jártak volna ha hallgatnak Aoneer hívó füttyszavára, de az a két barom ló persze nem tette. Ha szerencséje van még az előtt el tudja érni az elrepített kardot mielőtt a lovasok visszaérnének hozzá, sőt talán még az erdőbe is vissza tud térni előttük. Aztán a terv szerint levágná a másik szellemet, és ha nem repül el ismét a kardja akkor mehetnének is haza. A hadnagy meg remélhetőleg legközelebb jobban fog hallgatni az alárendeltjére.*
1191. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-02 15:29:12
Üzenet elküldve: 2016-06-02 15:29:12
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A lovasok csörtetnek, igaz kicsit ügyetlenül, de elérik a hátrahagyott lovakat. Kapásból végeznek az állatokkal, és mint egy másik frontvonal indulnak meg szépen lassan a két felderítő felé. Az ösvénynek ezen oldala sokkal veszélyesebb, és meredekebb. Lassan haladnak, de ezzel legalább még egy menekülő utat elzárnak.
Viszont Ziana érezheti hogy ismét tágasabb a tér, és rendesen tud levegőt venni. A varázslat megszűnt, és a nyíl amit a nő útjára küldött áthasít a szellemen. Csak úgy átrepül az áttetsző testen, mintha misem történt volna. Ám a szellem ismét varázslásra készül.
Aoneer ahogy szúr a karddal, mintha kemény kőbe szúrta volna. A szellem áttetsző teste megszilárdul. A férfi kardja beleszorul a szellem testébe. Hangos visítás hallatszik a jégszoborrá vált szellem felől. Majd robbanásszerűen durran szét a szobor. Mindkét embert a földre dönti a löket, sőt a jeges szilánkok a fedetlen bőr is felsértik. Aoneer mivel vértben van, talán csak arca, és nyaka sérül. Persze csak akkor ha nincs rajta sisak. Ziana már más kérdés. Ahol nem védi páncélzat, ott több helyen is megsérül. A szerencsétlenségben a szerencsétlenség, hogy Aoneer kardja is elrepült a robbanás miatt. Méghozzá a kastély felé, közel ahhoz a helyhez ahol épp megfigyelték a Lichet. Döntés elé kerültek. Vagy visszamennek a kardért, és addigra elég közel érnek a lovasok, vagy menekülnek tovább. A hátsó szellem is készül valamire, de időbe telik neki a varázslat.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A lovasok csörtetnek, igaz kicsit ügyetlenül, de elérik a hátrahagyott lovakat. Kapásból végeznek az állatokkal, és mint egy másik frontvonal indulnak meg szépen lassan a két felderítő felé. Az ösvénynek ezen oldala sokkal veszélyesebb, és meredekebb. Lassan haladnak, de ezzel legalább még egy menekülő utat elzárnak.
Viszont Ziana érezheti hogy ismét tágasabb a tér, és rendesen tud levegőt venni. A varázslat megszűnt, és a nyíl amit a nő útjára küldött áthasít a szellemen. Csak úgy átrepül az áttetsző testen, mintha misem történt volna. Ám a szellem ismét varázslásra készül.
Aoneer ahogy szúr a karddal, mintha kemény kőbe szúrta volna. A szellem áttetsző teste megszilárdul. A férfi kardja beleszorul a szellem testébe. Hangos visítás hallatszik a jégszoborrá vált szellem felől. Majd robbanásszerűen durran szét a szobor. Mindkét embert a földre dönti a löket, sőt a jeges szilánkok a fedetlen bőr is felsértik. Aoneer mivel vértben van, talán csak arca, és nyaka sérül. Persze csak akkor ha nincs rajta sisak. Ziana már más kérdés. Ahol nem védi páncélzat, ott több helyen is megsérül. A szerencsétlenségben a szerencsétlenség, hogy Aoneer kardja is elrepült a robbanás miatt. Méghozzá a kastély felé, közel ahhoz a helyhez ahol épp megfigyelték a Lichet. Döntés elé kerültek. Vagy visszamennek a kardért, és addigra elég közel érnek a lovasok, vagy menekülnek tovább. A hátsó szellem is készül valamire, de időbe telik neki a varázslat.*
1190. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-01 14:11:09
Üzenet elküldve: 2016-06-01 14:11:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Erdei talajon futni már magában sem egy kellemes érzés, hogy rohamosan fogy levegője, és ezzel együtt tempója is csökken, meg pláne nem sorolható a "világ jó dolgok" közé, most, mikor épp üldözik. Persze, tökéletesen tisztában van a ténnyel, hogy több piát vedel, és kevesebb időt fordít a testedzésre, mint bármely más városőr, de eddig azért képes volt ennél jelentősebb fizikai erőnlétet felmutatni.
Lassul, zihál, és immár komoly erőfeszítésébe kerül, hogy legalább az őrmesterrel képes legyen lépést tartani. A kettejük közötti fogyatkozó távolság, és egyre nagyobb közelség hatására pedig érzi az Aoneerre támadó szellem hűvösségét is, bár épp tesz rá magasról, ahogy a megváltozott útirányra is, pusztán csak két dologra figyel, nem láb alatt lenni hadonászó társának, és minél több levegőhöz jutni.
Minden bizonnyal az emberek zöme hatalmas erőt, plusz kitartást merítene pusztán már abból, hogy élete forog kockán. Na de mihez kapjon az, kinek a létezés alapjában véve nem más mint hosszú, biztos haldoklás? Aki már rég megbékélt sorsával, és pusztán szórakozást keres csak? Jobb híján az íjáért, ha már úgyis kezében lóbálja, még gyorsan egy nyílvessző, nem hogy a találathoz, de annak értelméhez sem fűz túl nagy reményt. Még célozni sem egyszerű ilyen körülmények között, bár a másik lehetőség, hogy közelebb evickél fuldokolva a rohadékhoz és amúgy becsületesen alárúg legalább ennyire képtelen húzásnak számítana.
Nehéz visszatartani a levegőt, amikor épp lilul az ember feje, és egyébként sincs sok belőle, (már a levegőből, fejből momentán egy kisebb is elég lenne) de ezt még így tanulta, és majd egy másik esetben ha lesz rá lehetősége biztosan alkalmazza is, most egyszerűen csak céloz, és lő, a neki jutott kísértet ködszerű gomolygásának közepébe, a nyílvessző útja nem is igazán érdekli, térdeire támaszkodva áll, és egyre szaporábban emelkedik, süllyed mellkasa.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Erdei talajon futni már magában sem egy kellemes érzés, hogy rohamosan fogy levegője, és ezzel együtt tempója is csökken, meg pláne nem sorolható a "világ jó dolgok" közé, most, mikor épp üldözik. Persze, tökéletesen tisztában van a ténnyel, hogy több piát vedel, és kevesebb időt fordít a testedzésre, mint bármely más városőr, de eddig azért képes volt ennél jelentősebb fizikai erőnlétet felmutatni.
Lassul, zihál, és immár komoly erőfeszítésébe kerül, hogy legalább az őrmesterrel képes legyen lépést tartani. A kettejük közötti fogyatkozó távolság, és egyre nagyobb közelség hatására pedig érzi az Aoneerre támadó szellem hűvösségét is, bár épp tesz rá magasról, ahogy a megváltozott útirányra is, pusztán csak két dologra figyel, nem láb alatt lenni hadonászó társának, és minél több levegőhöz jutni.
Minden bizonnyal az emberek zöme hatalmas erőt, plusz kitartást merítene pusztán már abból, hogy élete forog kockán. Na de mihez kapjon az, kinek a létezés alapjában véve nem más mint hosszú, biztos haldoklás? Aki már rég megbékélt sorsával, és pusztán szórakozást keres csak? Jobb híján az íjáért, ha már úgyis kezében lóbálja, még gyorsan egy nyílvessző, nem hogy a találathoz, de annak értelméhez sem fűz túl nagy reményt. Még célozni sem egyszerű ilyen körülmények között, bár a másik lehetőség, hogy közelebb evickél fuldokolva a rohadékhoz és amúgy becsületesen alárúg legalább ennyire képtelen húzásnak számítana.
Nehéz visszatartani a levegőt, amikor épp lilul az ember feje, és egyébként sincs sok belőle, (már a levegőből, fejből momentán egy kisebb is elég lenne) de ezt még így tanulta, és majd egy másik esetben ha lesz rá lehetősége biztosan alkalmazza is, most egyszerűen csak céloz, és lő, a neki jutott kísértet ködszerű gomolygásának közepébe, a nyílvessző útja nem is igazán érdekli, térdeire támaszkodva áll, és egyre szaporábban emelkedik, süllyed mellkasa.*
1189. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-01 13:35:22
Üzenet elküldve: 2016-06-01 13:35:22
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív Vértviselet//
*Mondhatni szerencséjük van. Az üldözőik nagy része, a három lovas nem tud utánuk jönni az erdő fákkal sűrűn tarkított terepe miatt, ellenben a lovak és a velük hagyott készletek, felszerelések, meg az öt üvegnyi lámpaolaj már nem ilyen szerencsés. Az eddigiek alapján neki úgy tűnik már nincs értelme visszamenniük értük, jobb lenne az erdő védelmét teljesen kiélvezve, az ágakon bukdácsolva eltávolodni a kastélytól, aztán ha már senki nem jön utánuk akkor gyalogszerrel visszatérni a kikötőbe. És ha azzal a hárommal már nem kell foglalkozniuk akkor ezt a kettőt akár le is vághatnák a francba, hiszen velük már egyenlően tudnak küzdeni. Kettő a kettő ellen. Talán belekerül pár évbe az életükből, de ha csak menekülnek akkor előbb, vagy utóbb úgyis levadásszák őket. Ezt mintegy igazolandóan az egyik kísértet egyre közelebb és közelebb kerül a férfi tarkójához. Könnyű neki, hiszen nem kell a lába elég figyelnie, egyszerűen suhanhat a levegőben mint a prédára lecsapni készülő ragadozómadár. Eljött hát az igazság pillanata, most végre kiderül, vajon a föld városából idáig elkeveredett pajzs megállítja e a szellem támadását. Aoneer a furcsa pulzáló fény és a kisebb méret ellenére, is azt hiszi, ismét egy öregítő bestiával van dolga, hiszen másmilyennel addig még senki nem találkozott, ő pedig nem kérte magának ezt a megtiszteltetést. Egyik kezével a pajzsot, másikkal a mesterkardot ragadja meg. Ez utóbbiról biztosan tudja, hogy képes végezni a szörnyeteggel, bár tapasztalat híján ugyanúgy fog bánni vele, mintha egy ember lenne az ellenfele. A kísértet ami nem húsból és csontból, hanem túlvilági matériából és légies káprázatból van összegyúrva talán másképp sebesül meg mint ő vagy a hadnagya. Próbálja megfelelően időzíteni a támadást, akkorra amikor a szellem már nem tud megállni, és amikor már elég közel van egy ütésváltáshoz.
Mély levegőt vesz, szembefordítja a pajzsát a kísértet támadásával, majd testével követve a pajzs mozdulatát, és magát az a mögötti védett részbe befordítva döf előre a szellem testének közepe felé, a mesterkarddal, remélve a legjobbakat. A jeges érzést mely a pajzs körül kezd el formázódni már csak a támadás után veszi észre, ahogy hadnagya lélegzéssel kapcsolatos problémáit is. Ha sikerül megölnie a szellemet akkor örül elvégre egyel kevesebb és valószínűleg a másik is ugyanilyen könnyedén el fog tűnni. Ha nem akkor meg elkezdhet aggódni. A lovasok ugyan nem jöttek eddig utánuk, de ha sokat tökölnek akkor az élőholtak előbb utóbb rájuk küldenek még néhány egységet. Akár újabb kísérteteket, akár egy egész felderítő osztagot.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.01 13:36:09
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív Vértviselet//
*Mondhatni szerencséjük van. Az üldözőik nagy része, a három lovas nem tud utánuk jönni az erdő fákkal sűrűn tarkított terepe miatt, ellenben a lovak és a velük hagyott készletek, felszerelések, meg az öt üvegnyi lámpaolaj már nem ilyen szerencsés. Az eddigiek alapján neki úgy tűnik már nincs értelme visszamenniük értük, jobb lenne az erdő védelmét teljesen kiélvezve, az ágakon bukdácsolva eltávolodni a kastélytól, aztán ha már senki nem jön utánuk akkor gyalogszerrel visszatérni a kikötőbe. És ha azzal a hárommal már nem kell foglalkozniuk akkor ezt a kettőt akár le is vághatnák a francba, hiszen velük már egyenlően tudnak küzdeni. Kettő a kettő ellen. Talán belekerül pár évbe az életükből, de ha csak menekülnek akkor előbb, vagy utóbb úgyis levadásszák őket. Ezt mintegy igazolandóan az egyik kísértet egyre közelebb és közelebb kerül a férfi tarkójához. Könnyű neki, hiszen nem kell a lába elég figyelnie, egyszerűen suhanhat a levegőben mint a prédára lecsapni készülő ragadozómadár. Eljött hát az igazság pillanata, most végre kiderül, vajon a föld városából idáig elkeveredett pajzs megállítja e a szellem támadását. Aoneer a furcsa pulzáló fény és a kisebb méret ellenére, is azt hiszi, ismét egy öregítő bestiával van dolga, hiszen másmilyennel addig még senki nem találkozott, ő pedig nem kérte magának ezt a megtiszteltetést. Egyik kezével a pajzsot, másikkal a mesterkardot ragadja meg. Ez utóbbiról biztosan tudja, hogy képes végezni a szörnyeteggel, bár tapasztalat híján ugyanúgy fog bánni vele, mintha egy ember lenne az ellenfele. A kísértet ami nem húsból és csontból, hanem túlvilági matériából és légies káprázatból van összegyúrva talán másképp sebesül meg mint ő vagy a hadnagya. Próbálja megfelelően időzíteni a támadást, akkorra amikor a szellem már nem tud megállni, és amikor már elég közel van egy ütésváltáshoz.
Mély levegőt vesz, szembefordítja a pajzsát a kísértet támadásával, majd testével követve a pajzs mozdulatát, és magát az a mögötti védett részbe befordítva döf előre a szellem testének közepe felé, a mesterkarddal, remélve a legjobbakat. A jeges érzést mely a pajzs körül kezd el formázódni már csak a támadás után veszi észre, ahogy hadnagya lélegzéssel kapcsolatos problémáit is. Ha sikerül megölnie a szellemet akkor örül elvégre egyel kevesebb és valószínűleg a másik is ugyanilyen könnyedén el fog tűnni. Ha nem akkor meg elkezdhet aggódni. A lovasok ugyan nem jöttek eddig utánuk, de ha sokat tökölnek akkor az élőholtak előbb utóbb rájuk küldenek még néhány egységet. Akár újabb kísérteteket, akár egy egész felderítő osztagot.*
A hozzászólás írója (Aoneer Hraefg Glimriorathan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.06.01 13:36:09
1188. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-06-01 12:13:23
Üzenet elküldve: 2016-06-01 12:13:23
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Aoneer nem láthat olyan holtat aki talpon van, mégis villám sújtotta. Viszont minden hullát összeszednek a kondérba. Talán valami más készül. De ezzel foglalatoskodni már nincs sok idejük az élőknek.
A szellemek egyre közelebb érnek. Viszont közelebbről nézve máshogy néznek ki, mint az eddigiek. Gyengén pulzáló áttetsző testük körül jéghideg a levegő. Amint közelebb érnek már az egyik támad is. Aoneer a célpont, hisz ő tűnik veszélyesebb, erősebb célpontnak.És nekik erős harcosok kellenek. Hacsak nem tartja a szellem felé pajzsát akkor igen kellemetlen lesz a páncélzat viselése. Jéghideggé dermed a vért és hiába a páncél alatti esetleges szövet, komoly fájdalommal jár. Viszont ha a pajzsot kitartja a szellem felé, úgy csupán a kezén fogja érezni a kellemetlen hideget. A másik szellem is különbözik viszont ő nem jön közel. Úgy tűnik varázsol valamit, amit véghez is visz. Célpontja Ziana. A nő miközben menekül, azt érezheti hogy egyre nehezebben veszi a levegőt. Sőt egész fojtóan kevés a levegője. A lovasok eközben egyre inkább közelednek. Igaz meg kell kerülniük a részt ahol épp a két felderítő van, viszont vészesen közelednek. Úgy tűnik a célpontjuk nem is a két felderítő, sokkal inkább a hátrahagyott hátasok.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Aoneer nem láthat olyan holtat aki talpon van, mégis villám sújtotta. Viszont minden hullát összeszednek a kondérba. Talán valami más készül. De ezzel foglalatoskodni már nincs sok idejük az élőknek.
A szellemek egyre közelebb érnek. Viszont közelebbről nézve máshogy néznek ki, mint az eddigiek. Gyengén pulzáló áttetsző testük körül jéghideg a levegő. Amint közelebb érnek már az egyik támad is. Aoneer a célpont, hisz ő tűnik veszélyesebb, erősebb célpontnak.És nekik erős harcosok kellenek. Hacsak nem tartja a szellem felé pajzsát akkor igen kellemetlen lesz a páncélzat viselése. Jéghideggé dermed a vért és hiába a páncél alatti esetleges szövet, komoly fájdalommal jár. Viszont ha a pajzsot kitartja a szellem felé, úgy csupán a kezén fogja érezni a kellemetlen hideget. A másik szellem is különbözik viszont ő nem jön közel. Úgy tűnik varázsol valamit, amit véghez is visz. Célpontja Ziana. A nő miközben menekül, azt érezheti hogy egyre nehezebben veszi a levegőt. Sőt egész fojtóan kevés a levegője. A lovasok eközben egyre inkább közelednek. Igaz meg kell kerülniük a részt ahol épp a két felderítő van, viszont vészesen közelednek. Úgy tűnik a célpontjuk nem is a két felderítő, sokkal inkább a hátrahagyott hátasok.*
1187. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-31 10:39:35
Üzenet elküldve: 2016-05-31 10:39:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Egy csomó mindent hall, de semmi olyat, amiért véleménye szerint aggódnia kellene.*
-Mit?
*Kérdez hát vissza értetlenül, továbbra is a holtak táborát figyelve.*
-Te Aon, három lovas aztarohadt!
*Kap észbe végre, mikor a boszi felrikolt, és kezd el iramodni hátra, ami térdelve elég szerencsétlen kezdeményezés, pottyan hamar fenekére, majd ugrik fel gyorsan.*
-Lelépünk!
*Jelenti be vigyorogva döntését, és már rohan is az őrmester oldalán, (talán kicsit gyorsabban is, tekintve neki nem kell nehéz páncélt magán hurcolnia) hátasaik irányába. Remélve a lovasokat megakadályozza a gyors haladásban az erdőnek azon szegmense, mi mögött ők eddig rejtőzködtek. Nem nagyon tekinget hátra, mielőbb igyekszik elérni a lovakat, és siker eseten gyors vágtában hagyni maga mögött ezt a helyet.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Egy csomó mindent hall, de semmi olyat, amiért véleménye szerint aggódnia kellene.*
-Mit?
*Kérdez hát vissza értetlenül, továbbra is a holtak táborát figyelve.*
-Te Aon, három lovas aztarohadt!
*Kap észbe végre, mikor a boszi felrikolt, és kezd el iramodni hátra, ami térdelve elég szerencsétlen kezdeményezés, pottyan hamar fenekére, majd ugrik fel gyorsan.*
-Lelépünk!
*Jelenti be vigyorogva döntését, és már rohan is az őrmester oldalán, (talán kicsit gyorsabban is, tekintve neki nem kell nehéz páncélt magán hurcolnia) hátasaik irányába. Remélve a lovasokat megakadályozza a gyors haladásban az erdőnek azon szegmense, mi mögött ők eddig rejtőzködtek. Nem nagyon tekinget hátra, mielőbb igyekszik elérni a lovakat, és siker eseten gyors vágtában hagyni maga mögött ezt a helyet.*
1186. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:07:50
Üzenet elküldve: 2016-05-30 21:07:50
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív vértviselet//
-Ön nem hallja? *Kérdez rá a zajokra ám hamar rá kell jönnie, hogy bizony a kisasszony tényleg nem kapta meg azt a káprázatot amit ő volt olyan szerencsés a fejébe szállítani. A hadnagynak, épp annyi ideje van, hogy lekorholja Aoneert amiért "fölöslegesen" aggodalmaskodik. Talán még annyi sincs. Ezután pedig egyetlen pillanata van eldöntheti, hogy most akkor a saját lábán akar e menekülni a szomorú valóság és az öt fős üldözőcsapat elől, vagy megteszi neki az őrmester, amúgy rettentően kényelmetlen jobb váll lapja is. Hiába, nem hölgymentésre öltözött be, a hadnagy meg nem hölgy, hanem ugyanolyan, véreskezű katona mint ő maga, és egy katona csak örüljön, ha megmenekítik, ne merjen panaszkodni a rossz körülmények miatt.
Szóval először is felméri, hogy a támadó ellenfélre, a hadnagy még mindig kábultan és bambán figyeli e az erődöt, avagy, menekül, fut, rohan, tűnik elfele mint minden normális ember. Ha magától nem jön, akkor gyorsan fel kell mérnie, vajon fel tudja e kapni most rögtön. A férfi gyorsabb erősebb, és a közelharci fogások terén is járatosabb mint a nő, szóval ezzel valószínűleg nem lesz gond, ha mégis akkor otthagyja a fenébe. Ez az alkalom és ez a sületlenség ami ebbe a helyzetbe sodorta őt, szerinte remek ok a dezertálásra.
Így aztán összességében, a vörös reakciójától függően, vele vagy nélküle indul meg a tőle telhető legnagyobb sebességgel vissza a fák felé. Közben hangosan füttyent a lovaknak, remélve, hogy egy városőr paripát azért betanítottak ilyesmire, és persze hogy a két lovat még nem ette meg semmi mióta találkoztak velük, ám a lovak reakcióját nem tudja befolyásolni. Ha sikerül elérnie az erdőt abban talán lerázhatná az őket üldöző lovasokat, aztán a saját lovaikra felülve gyorsan eltűnhetnének innen. Egyedül a szellemekkel nem tud mit kezdeni. Ők is elég gyorsak és az erdő nekik még kedvez is. A Pirtianesi pajzs amit a legutóbbi csatában szerzett, elvileg, pont olyan anyagból készült mint a mesterkardok. Talán az nyújthat némi védelmet ellenük, de ezt is majd csak a gyakorlat fogja eldönteni.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív vértviselet//
-Ön nem hallja? *Kérdez rá a zajokra ám hamar rá kell jönnie, hogy bizony a kisasszony tényleg nem kapta meg azt a káprázatot amit ő volt olyan szerencsés a fejébe szállítani. A hadnagynak, épp annyi ideje van, hogy lekorholja Aoneert amiért "fölöslegesen" aggodalmaskodik. Talán még annyi sincs. Ezután pedig egyetlen pillanata van eldöntheti, hogy most akkor a saját lábán akar e menekülni a szomorú valóság és az öt fős üldözőcsapat elől, vagy megteszi neki az őrmester, amúgy rettentően kényelmetlen jobb váll lapja is. Hiába, nem hölgymentésre öltözött be, a hadnagy meg nem hölgy, hanem ugyanolyan, véreskezű katona mint ő maga, és egy katona csak örüljön, ha megmenekítik, ne merjen panaszkodni a rossz körülmények miatt.
Szóval először is felméri, hogy a támadó ellenfélre, a hadnagy még mindig kábultan és bambán figyeli e az erődöt, avagy, menekül, fut, rohan, tűnik elfele mint minden normális ember. Ha magától nem jön, akkor gyorsan fel kell mérnie, vajon fel tudja e kapni most rögtön. A férfi gyorsabb erősebb, és a közelharci fogások terén is járatosabb mint a nő, szóval ezzel valószínűleg nem lesz gond, ha mégis akkor otthagyja a fenébe. Ez az alkalom és ez a sületlenség ami ebbe a helyzetbe sodorta őt, szerinte remek ok a dezertálásra.
Így aztán összességében, a vörös reakciójától függően, vele vagy nélküle indul meg a tőle telhető legnagyobb sebességgel vissza a fák felé. Közben hangosan füttyent a lovaknak, remélve, hogy egy városőr paripát azért betanítottak ilyesmire, és persze hogy a két lovat még nem ette meg semmi mióta találkoztak velük, ám a lovak reakcióját nem tudja befolyásolni. Ha sikerül elérnie az erdőt abban talán lerázhatná az őket üldöző lovasokat, aztán a saját lovaikra felülve gyorsan eltűnhetnének innen. Egyedül a szellemekkel nem tud mit kezdeni. Ők is elég gyorsak és az erdő nekik még kedvez is. A Pirtianesi pajzs amit a legutóbbi csatában szerzett, elvileg, pont olyan anyagból készült mint a mesterkardok. Talán az nyújthat némi védelmet ellenük, de ezt is majd csak a gyakorlat fogja eldönteni.*
1185. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-30 07:52:16
Üzenet elküldve: 2016-05-30 07:52:16
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A boszorkány nem hagyja olyan könnyen szabadulni a kíváncsiskodókat. Az alakváltók továbbra is teszik a dolgukat. S ha nem is értek el teljes sikert, azt amit várt a lich az alakváltóktól bőven teljesítették. A terület továbbra is "nyugodt" azon kívül hogy folyamatosan szedik a holtakat. A sereg csak bővül, és erősödik. Ők minden győztes csatával jól járnak, hisz ami elhullott katona az hamar visszajön az ellenség soraiból.
A fő seregből három lovas lép ki. Fekete rozsdás teljes vért fedi oszladozó testüket, fegyverként az egyik pajzsot és kardot visel, a másik íjat. S a harmadik alabárdot. Egy ideig baktatnak előre mintha csak a kondérokat néznék meg. Aztán egy hangos sikítás hallatszik a Lich felől. A három lovas megiramodik Aoneer, és Ziana felé. Tudják, hogy itt vannak és eleget vártak már. Ideje indulni! Vagy ha netán szembeszállnak a három lovassal úgy sem árt valami nehezebb fedezéket találni.
A két eltűnt szellem pedig kicsit arrébb a páros oldalában jelenik meg. Az alakváltó trükk csupán elterelés volt. Elterelés, a szellemekről. Hisz azok ennyi idő alatt bőven ideértek egész közel. Azok is meglendülnek, és fura visító hangon zúdulnak előre a felderítők felé. Bizonyos a túlerő, és ha nem kapcsolnak időben a szellemek hamarost elérik őket. S míg velük hadakoznak, megérkezik a lovas csapat is. Itt az idő hogy Aoneer kimentse a hadnagyát.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
*A boszorkány nem hagyja olyan könnyen szabadulni a kíváncsiskodókat. Az alakváltók továbbra is teszik a dolgukat. S ha nem is értek el teljes sikert, azt amit várt a lich az alakváltóktól bőven teljesítették. A terület továbbra is "nyugodt" azon kívül hogy folyamatosan szedik a holtakat. A sereg csak bővül, és erősödik. Ők minden győztes csatával jól járnak, hisz ami elhullott katona az hamar visszajön az ellenség soraiból.
A fő seregből három lovas lép ki. Fekete rozsdás teljes vért fedi oszladozó testüket, fegyverként az egyik pajzsot és kardot visel, a másik íjat. S a harmadik alabárdot. Egy ideig baktatnak előre mintha csak a kondérokat néznék meg. Aztán egy hangos sikítás hallatszik a Lich felől. A három lovas megiramodik Aoneer, és Ziana felé. Tudják, hogy itt vannak és eleget vártak már. Ideje indulni! Vagy ha netán szembeszállnak a három lovassal úgy sem árt valami nehezebb fedezéket találni.
A két eltűnt szellem pedig kicsit arrébb a páros oldalában jelenik meg. Az alakváltó trükk csupán elterelés volt. Elterelés, a szellemekről. Hisz azok ennyi idő alatt bőven ideértek egész közel. Azok is meglendülnek, és fura visító hangon zúdulnak előre a felderítők felé. Bizonyos a túlerő, és ha nem kapcsolnak időben a szellemek hamarost elérik őket. S míg velük hadakoznak, megérkezik a lovas csapat is. Itt az idő hogy Aoneer kimentse a hadnagyát.*
1184. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-26 19:02:28
Üzenet elküldve: 2016-05-26 19:02:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Hát ha eddig nem is, mostantól biztosan hinni fog bennük. Egyértelműen. Ahogy azt kedvenc őrmestere is megfogalmazta. Most válik bizonyossá ki öltözött az alkalomnak megfelelően, e felett el is nyom egy apró, gúnyos kis mosolyt.
Még bádogember a kastélyt kémleli a szélvész természetű kislány a sárga köves utat, vagyis annak híján mindazt, amit az erdő fel tud mutatni talajszinten. Vagyis a nagy semmit. Aminek jelen esetben még örül is. Nyoma sincs annak, hogy az élőholt őrjáratok kiterjednének idáig is. Vagyis ez egy biztos hely a további megfigyeléshez. Már érti miért ezt választotta a vén szikrapattogtató, jó rálátást biztosít, és fedezéket is nyújt. Már ha valóban itt járt, és nem csak Aon képzelgett.*
-Miből gondolod?
*Emeli tekintetét az őrmesterre, és nyúl egyből a távcsőért, immár halkan suttogva, bár ha látótávolságon kívül vannak, talán hallótávolságon kívül is.*
-Hát rusnyák, jah. De nem váltanak semmit.
*Figyeli kicsit a ketrecben lévő lényeket. Olyanok, amilyenek, nem változnak.*
-Nem látok messzelátókat, nem indultak meg felénk, zavartalanul teszik a fura dolgaikat, kétlem, hogy tudnának rólunk.
*Nyugtatgatja kicsit Madárijesztőt, majd viszi tovább tekintetét.*
- Ne legyél már beszari.
*Térdel le, kihasználva a fák, ágak, mindenféle belógó erdei részlet takarását, láthatóan maradni, és tovább figyelgetni szándékozik.*
-Itt a boszorkány. Tudod a főfőnök.
*Még nem fog lelépni, mondjuk közelebb menni sem. Most, hogy oszlik a füst, és ahogy ő ítéli meg észrevétlenek maradtak biztos, hogy megpróbálja kivárni a kis hulla műsor végét.*
-Érdekes.
*Engedi le egy pillanatra elgondolkodva szeme elől a lencséket, Aon felé nyújtva az eszközt, ha kéri anélkül, ha nem, akkor tovább vizsgálódva pörgeti magában kérdéseit.*
~Napok teltek el, miért csak most támasztgat? Válogat talán? Miért ilyen különbözőek? És a szellemek? Egy elesett harcosunk két fronton erősíti őket? Lehet még sem teljhatalmú? Vagy Amos tett volna keresztbe?~
-Ó.
*Sóhajt fel halkan.*
-Aon? Látsz olyat mászkálni, akivel a villámcsapások végeztek?
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Hát ha eddig nem is, mostantól biztosan hinni fog bennük. Egyértelműen. Ahogy azt kedvenc őrmestere is megfogalmazta. Most válik bizonyossá ki öltözött az alkalomnak megfelelően, e felett el is nyom egy apró, gúnyos kis mosolyt.
Még bádogember a kastélyt kémleli a szélvész természetű kislány a sárga köves utat, vagyis annak híján mindazt, amit az erdő fel tud mutatni talajszinten. Vagyis a nagy semmit. Aminek jelen esetben még örül is. Nyoma sincs annak, hogy az élőholt őrjáratok kiterjednének idáig is. Vagyis ez egy biztos hely a további megfigyeléshez. Már érti miért ezt választotta a vén szikrapattogtató, jó rálátást biztosít, és fedezéket is nyújt. Már ha valóban itt járt, és nem csak Aon képzelgett.*
-Miből gondolod?
*Emeli tekintetét az őrmesterre, és nyúl egyből a távcsőért, immár halkan suttogva, bár ha látótávolságon kívül vannak, talán hallótávolságon kívül is.*
-Hát rusnyák, jah. De nem váltanak semmit.
*Figyeli kicsit a ketrecben lévő lényeket. Olyanok, amilyenek, nem változnak.*
-Nem látok messzelátókat, nem indultak meg felénk, zavartalanul teszik a fura dolgaikat, kétlem, hogy tudnának rólunk.
*Nyugtatgatja kicsit Madárijesztőt, majd viszi tovább tekintetét.*
- Ne legyél már beszari.
*Térdel le, kihasználva a fák, ágak, mindenféle belógó erdei részlet takarását, láthatóan maradni, és tovább figyelgetni szándékozik.*
-Itt a boszorkány. Tudod a főfőnök.
*Még nem fog lelépni, mondjuk közelebb menni sem. Most, hogy oszlik a füst, és ahogy ő ítéli meg észrevétlenek maradtak biztos, hogy megpróbálja kivárni a kis hulla műsor végét.*
-Érdekes.
*Engedi le egy pillanatra elgondolkodva szeme elől a lencséket, Aon felé nyújtva az eszközt, ha kéri anélkül, ha nem, akkor tovább vizsgálódva pörgeti magában kérdéseit.*
~Napok teltek el, miért csak most támasztgat? Válogat talán? Miért ilyen különbözőek? És a szellemek? Egy elesett harcosunk két fronton erősíti őket? Lehet még sem teljhatalmú? Vagy Amos tett volna keresztbe?~
-Ó.
*Sóhajt fel halkan.*
-Aon? Látsz olyat mászkálni, akivel a villámcsapások végeztek?
1183. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-26 18:26:36
Üzenet elküldve: 2016-05-26 18:26:36
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
-Egyértelműen. *Válaszol a hadnagy kérdésére. Egy olyan átlátszó förmedvény vett el öt évet az életéből. A harc ellen nincsen kifogása. Az ellen se, hogy a saját testét és egészségét rombolja és különböző megpróbáltatásoknak vesse alá. De értelmetlenül meghalni nem szeretne és ha őket most megtámadja, tíz, húsz élőholt, még ha csak a kisebbek közül is akkor egyszerűen esélytelen lesz, innen élve kikerülniük. A hadnagy azonban még mindig nem elégedett az őrültségek sorozatával. Aoneer pedig alapvetően nem tudd lopakodni. Fényes nehéz vértben van, sisakban amely azért valamennyire a látását is behatárolja, és nem épp a finom léptekre tervezett lábvértekben. Hogy a maga két méteres magasságát, és a katonák között is kiemelkedő termetét már ne is említsük.*
-Igenis kisasszony. *Mit van mit tenni, közelebb mennek. Ha egyszer ez a vörös óhaja. Még egyszer emlékezteti magát arra hol is hagyták a lovakat, mert menekülés esetén azokkal kell eltűnniük innen méghozzá minél hamarabb. A kisasszony könnyű felszerelésben van, ő pedig épp olyan jól tud futni a vértben mint más a nélkül, sőt még jobban is, bár tény rettentően kifullad tőle.
A következő lökéshullámot nem igazán tudja értékelni. A szellemek eltűnnek ugyan, de maga a zaj is megszűnik, vagyis mostantól, már fel fognak figyelni a páros által keltett zajokra. Közben a köd is átláthatóbb lesz, és hamarosan előkerülnek azok a bizonyos ketrecek. Aoneer nem hitte, hogy a holtak még meg tudják őt lepni, vagy el tudják borzasztani, azt hitte már éppen eleget látott, ám a mostani eset egészen elképeszti. Igen maga is hallott már azokról a démonokról akik valamely szeretett személynek álcázva magukat csalják csapdába az áldozatot, és a legutóbbi csatában a saját szemével látta az alakváltó lényeket, mégse bírja türtőztetni a borzadást, amit a jelenet és a hangok sora okoz, és muszáj elvennie a tekintetét a ketrecekről. Mellesleg önmagában is gyanús, hogy pont az ő családja került ide pont, most mikor az élőholtak eddig mindenkit következetesen megöltek és a soraikba toboroztak.*
-Észrevettek minket. *Jelenti halkan, és nem tudja visszafogni az erős szívdobogást és nem tudja lenyelni a torkában megakadt gombócot sem.*
-Azok ott alakváltók. Nem valódi emberek. *Magyarázza a saját rémképeit a hadnagynak aki ugyebár mindebből nem láthat semmit.*
-Ne foglalkozzon velük, mennünk kell. *Lassan eljut arra a pontra amikor már inkább fog a hadnagy életéért aggódni, mintsem a saját parancskövető viselkedésének megváltozása miatt, és ha a vörös továbbra is beljebb akar haladni, lehet okosabb dolog volna felkapni és kivinni a területről. Aztán ha visszatértek a kikötőbe akkor alávetni őt egy másik felcser komolyabb vizsgálatának. Még mindig halk és még mindig nem akar nagy feltűnést kelteni egy kirohanással, de a hangok láthatóan megviselik, ennél jobban pedig csak azok valódi jelentése viseli meg. Ezek szerint a lidércek máris észrevették őket, behatoltak az elméjükbe és megkezdték a manipulációt. Reméli most már a hadnagy is belátja, hogy tovább nem maradhatnak.*
//Visszatérés a Grombarhoz//
-Egyértelműen. *Válaszol a hadnagy kérdésére. Egy olyan átlátszó förmedvény vett el öt évet az életéből. A harc ellen nincsen kifogása. Az ellen se, hogy a saját testét és egészségét rombolja és különböző megpróbáltatásoknak vesse alá. De értelmetlenül meghalni nem szeretne és ha őket most megtámadja, tíz, húsz élőholt, még ha csak a kisebbek közül is akkor egyszerűen esélytelen lesz, innen élve kikerülniük. A hadnagy azonban még mindig nem elégedett az őrültségek sorozatával. Aoneer pedig alapvetően nem tudd lopakodni. Fényes nehéz vértben van, sisakban amely azért valamennyire a látását is behatárolja, és nem épp a finom léptekre tervezett lábvértekben. Hogy a maga két méteres magasságát, és a katonák között is kiemelkedő termetét már ne is említsük.*
-Igenis kisasszony. *Mit van mit tenni, közelebb mennek. Ha egyszer ez a vörös óhaja. Még egyszer emlékezteti magát arra hol is hagyták a lovakat, mert menekülés esetén azokkal kell eltűnniük innen méghozzá minél hamarabb. A kisasszony könnyű felszerelésben van, ő pedig épp olyan jól tud futni a vértben mint más a nélkül, sőt még jobban is, bár tény rettentően kifullad tőle.
A következő lökéshullámot nem igazán tudja értékelni. A szellemek eltűnnek ugyan, de maga a zaj is megszűnik, vagyis mostantól, már fel fognak figyelni a páros által keltett zajokra. Közben a köd is átláthatóbb lesz, és hamarosan előkerülnek azok a bizonyos ketrecek. Aoneer nem hitte, hogy a holtak még meg tudják őt lepni, vagy el tudják borzasztani, azt hitte már éppen eleget látott, ám a mostani eset egészen elképeszti. Igen maga is hallott már azokról a démonokról akik valamely szeretett személynek álcázva magukat csalják csapdába az áldozatot, és a legutóbbi csatában a saját szemével látta az alakváltó lényeket, mégse bírja türtőztetni a borzadást, amit a jelenet és a hangok sora okoz, és muszáj elvennie a tekintetét a ketrecekről. Mellesleg önmagában is gyanús, hogy pont az ő családja került ide pont, most mikor az élőholtak eddig mindenkit következetesen megöltek és a soraikba toboroztak.*
-Észrevettek minket. *Jelenti halkan, és nem tudja visszafogni az erős szívdobogást és nem tudja lenyelni a torkában megakadt gombócot sem.*
-Azok ott alakváltók. Nem valódi emberek. *Magyarázza a saját rémképeit a hadnagynak aki ugyebár mindebből nem láthat semmit.*
-Ne foglalkozzon velük, mennünk kell. *Lassan eljut arra a pontra amikor már inkább fog a hadnagy életéért aggódni, mintsem a saját parancskövető viselkedésének megváltozása miatt, és ha a vörös továbbra is beljebb akar haladni, lehet okosabb dolog volna felkapni és kivinni a területről. Aztán ha visszatértek a kikötőbe akkor alávetni őt egy másik felcser komolyabb vizsgálatának. Még mindig halk és még mindig nem akar nagy feltűnést kelteni egy kirohanással, de a hangok láthatóan megviselik, ennél jobban pedig csak azok valódi jelentése viseli meg. Ezek szerint a lidércek máris észrevették őket, behatoltak az elméjükbe és megkezdték a manipulációt. Reméli most már a hadnagy is belátja, hogy tovább nem maradhatnak.*
1182. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-26 17:40:30
Üzenet elküldve: 2016-05-26 17:40:30
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Ahova értek nincs semmi különösebb látnivaló, vagy rejtett holmi. Ellenben ahogy fogynak a hullák, úgy szélesedik ki az őrjárat, és újabb holtak egészítik ki az üresen maradt területeket. Úgy tűnik egész szépen elhelyezkedtek a felderítőink. Nem veszik őket észre. A nagy hangzavar miatt még hallani se hallanák meg a két közeledőt.
Ami ez után történik ismét érdekesnek tűnhet. robbanásszerű löket jár végig a kastély környékén. Mintha csak egy széllöket lenne. Aki ért a mágiához az felismerheti a varázslatot. Minden elcsendesül ekkor. Viszont a holtak ugyanúgy ténykednek továbbra is. Ha még közelebb merészkednek, már a fő sereget is láthatják. Viszont ezzel megkockáztatják, hogy az őrjáratok nagy valószínűséggel észre fogják őket venni. Viszont a szellemek eltűntek a szélekről, és a füst is átláthatóbb lesz.*
//Kizárólag Aoneer hallja/látja.//
*A férfi különös kétségbeesett női hangot hallhat. Mintha a kastély felől hallaná. Méghozzá az édesanyja hangját. Sikoltozik, és segítségért kiált. Majd egymás után láthatja az egész családját kirajzolódni a füstben. Ketrecbe vannak zárva és a holtak körülvették az összes ketrecet.*
-Hééé! Fiam! Segíts! * Ordít hangosan Aoneer apja a ketrecből, egyenesen a férfi felé nézve. Lehet hogy messze vannak a felderítők, de mégis kiszúrta a férfit az apja.*
//Eközben Ziana mit lát.//
*Ketrecben elég undorító förtelmek vannak bezárva. És ha jobban megnézi a seregen túl megláthat egy vékony boszorkány élőholtat. Egy lichet aki épp varázsol. Holtakat támaszt fel, és nem is egyszerű zombik lesznek. Minden halott más és más túlvilági förtelemmé változik át. Van aki hasonlít eredeti alakjára, de van aki eltorzult tagokkal lép arrébb, és áll be a sorba a többi közé.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.26 17:41:35
//Visszatérés a Grombarhoz//
*Ahova értek nincs semmi különösebb látnivaló, vagy rejtett holmi. Ellenben ahogy fogynak a hullák, úgy szélesedik ki az őrjárat, és újabb holtak egészítik ki az üresen maradt területeket. Úgy tűnik egész szépen elhelyezkedtek a felderítőink. Nem veszik őket észre. A nagy hangzavar miatt még hallani se hallanák meg a két közeledőt.
Ami ez után történik ismét érdekesnek tűnhet. robbanásszerű löket jár végig a kastély környékén. Mintha csak egy széllöket lenne. Aki ért a mágiához az felismerheti a varázslatot. Minden elcsendesül ekkor. Viszont a holtak ugyanúgy ténykednek továbbra is. Ha még közelebb merészkednek, már a fő sereget is láthatják. Viszont ezzel megkockáztatják, hogy az őrjáratok nagy valószínűséggel észre fogják őket venni. Viszont a szellemek eltűntek a szélekről, és a füst is átláthatóbb lesz.*
//Kizárólag Aoneer hallja/látja.//
*A férfi különös kétségbeesett női hangot hallhat. Mintha a kastély felől hallaná. Méghozzá az édesanyja hangját. Sikoltozik, és segítségért kiált. Majd egymás után láthatja az egész családját kirajzolódni a füstben. Ketrecbe vannak zárva és a holtak körülvették az összes ketrecet.*
-Hééé! Fiam! Segíts! * Ordít hangosan Aoneer apja a ketrecből, egyenesen a férfi felé nézve. Lehet hogy messze vannak a felderítők, de mégis kiszúrta a férfit az apja.*
//Eközben Ziana mit lát.//
*Ketrecben elég undorító förtelmek vannak bezárva. És ha jobban megnézi a seregen túl megláthat egy vékony boszorkány élőholtat. Egy lichet aki épp varázsol. Holtakat támaszt fel, és nem is egyszerű zombik lesznek. Minden halott más és más túlvilági förtelemmé változik át. Van aki hasonlít eredeti alakjára, de van aki eltorzult tagokkal lép arrébb, és áll be a sorba a többi közé.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.05.26 17:41:35
1181. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-05-25 20:14:20
Üzenet elküldve: 2016-05-25 20:14:20
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív képesség használata - Felfedezés//
-Hm.
*Reagálja le Aon szavait röviden, majd mikor kiderül merre az új leshely indul meg máris, válláról leemelve íját. Oson, surran, és óvatoskodik, már amennyire tőle telik, vagyis igyekszik nem nagy zajt csapni, és feltűnést kelteni.
Érkezve a mutatott pontra maga még előbb a mágus feltűnésének helyszínt veszi szemügyre, guggolva méregetve a földet. Majd a távcsövet megkaparintva figyeli a kastély környékét.*
-Furcsa. Hiszünk mi a kísértetekben?
*Hangzik fel kérdése, és terül el arcán széles vigyor nem sokkal azután, hogy a dobolás szerű hang betölti a környéket. Remek, így legalább attól nem kell már tartaniuk, hogy neszeik leplezik le őket.*
-Ez lehet az az óriás, akit a csonttemetői felderítők említettek.
*Összegzi a látottakat őrmesterének. Majd merevedik le egy pillanatra a bolydult rikoltást hallva. De mivel nem közeledik feléjük senki, újra alapos megfigyelésbe kezd.*
-Nem, még sem, ezek hárman vannak.
*Rázza meg rőt, sapka takarta kobakját, feltehetően csak újrapofozott óriás dögök lesznek.*
-És elég elfoglaltak.
*Engedi le a távcsövet, nyújtva vissza Aonnak, és indul meg előre, pár lépést téve a kastély irányába.*
-Gyerünk közelebb.
//Visszatérés a Grombarhoz//
//Aktív képesség használata - Felfedezés//
-Hm.
*Reagálja le Aon szavait röviden, majd mikor kiderül merre az új leshely indul meg máris, válláról leemelve íját. Oson, surran, és óvatoskodik, már amennyire tőle telik, vagyis igyekszik nem nagy zajt csapni, és feltűnést kelteni.
Érkezve a mutatott pontra maga még előbb a mágus feltűnésének helyszínt veszi szemügyre, guggolva méregetve a földet. Majd a távcsövet megkaparintva figyeli a kastély környékét.*
-Furcsa. Hiszünk mi a kísértetekben?
*Hangzik fel kérdése, és terül el arcán széles vigyor nem sokkal azután, hogy a dobolás szerű hang betölti a környéket. Remek, így legalább attól nem kell már tartaniuk, hogy neszeik leplezik le őket.*
-Ez lehet az az óriás, akit a csonttemetői felderítők említettek.
*Összegzi a látottakat őrmesterének. Majd merevedik le egy pillanatra a bolydult rikoltást hallva. De mivel nem közeledik feléjük senki, újra alapos megfigyelésbe kezd.*
-Nem, még sem, ezek hárman vannak.
*Rázza meg rőt, sapka takarta kobakját, feltehetően csak újrapofozott óriás dögök lesznek.*
-És elég elfoglaltak.
*Engedi le a távcsövet, nyújtva vissza Aonnak, és indul meg előre, pár lépést téve a kastély irányába.*
-Gyerünk közelebb.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258