Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-03-04 13:10:36
Üzenet elküldve: 2023-03-04 13:10:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A lány, aki a tűzzel játszik//
//Myyna//
- Igen, azt elhiszem.
* Relael felé pillant. A pálinka mindenképp jó ötlet volt tőle, s az, hogy azt egy ilyen tüneményes lánytól fogadhatja el, csak hab a tortán. Amikor Myyna letörli a véres maszatot, Agin nem mozdul, csak a lány arcát nézi. *
- Ó, köszönöm! Észre se vettem, hogy véreztem. Talán az ellenfelemé.
* Ez persze nem lehet igaz, ezt ő is tudja, hiszen még megütni sem tudta Leont, de ebbe most nem nagyon kíván belegondolni, mert még a végén újra megtámadja a férfit, azt pedig csak később akarja. *
- Ahogy óhajtod, Myyna. Viszont én sem vagyok úrfi. Az Agin jobb lesz.
* Rámosolyog a lányra, majd egy színpadias meghajlásba kezd, amit félúton hagy abba, a bordái felől érkező fájdalom miatt. Próbál nem felszisszeni, nem akar gyengének mutatkozni.
Miután elvette a holmiját, a lánnyal felsétálnak az emeletre. Mivel még az épületben nem sikerült körbenéznie, nem tudja, hogy merre kell menni, így a lányt követi, egészen addig, míg meg nem érkeznek a fürdőbe. Elveszi a felé nyújtott poharat, majd biccent egyet a lány felé, aki a víz után megy. Lehúzza a pohár tartalmat, majd amíg a lányra vár, felkészül a fürdésre. Kardjait és csizmáját a sarokba rakja, majd elkezd levetkőzni. Ruháit kardjai mellé dobja, arra rakja rá a talizmánját. Meztelenül sétál vissza a poharakhoz, és mindkettőt megtölti pálinkával.
Mikor a lány megérkezik a vödörrel, felemeli a két poharat, majd mikor a vödör tartalma a dézsába kerül, az egyik poharat átnyújtja a lánynak. *
- Fenékig!
* Azzal legurítja a pálinkát. A vízzel telt dézsát kezdi el nézni. *
- Ez így tökéletes, köszönöm. * A kérdésre felpillant a lányra. * Kérlek ne menj ki!
* Azzal mondhatni beleugrik a dézsába. Amint kényelmesen elhelyezkedik, felkönyököl a dézsa oldalára. Mindenképp kellemes ott ülni, még a fájdalma is enyhült, bár abban már valószínűleg a pálinka segített. A lányra mosolyog. *
- Hát ez nagyon jó. Nem csatlakozol? Én nem hagynám ki.
//Myyna//
- Igen, azt elhiszem.
* Relael felé pillant. A pálinka mindenképp jó ötlet volt tőle, s az, hogy azt egy ilyen tüneményes lánytól fogadhatja el, csak hab a tortán. Amikor Myyna letörli a véres maszatot, Agin nem mozdul, csak a lány arcát nézi. *
- Ó, köszönöm! Észre se vettem, hogy véreztem. Talán az ellenfelemé.
* Ez persze nem lehet igaz, ezt ő is tudja, hiszen még megütni sem tudta Leont, de ebbe most nem nagyon kíván belegondolni, mert még a végén újra megtámadja a férfit, azt pedig csak később akarja. *
- Ahogy óhajtod, Myyna. Viszont én sem vagyok úrfi. Az Agin jobb lesz.
* Rámosolyog a lányra, majd egy színpadias meghajlásba kezd, amit félúton hagy abba, a bordái felől érkező fájdalom miatt. Próbál nem felszisszeni, nem akar gyengének mutatkozni.
Miután elvette a holmiját, a lánnyal felsétálnak az emeletre. Mivel még az épületben nem sikerült körbenéznie, nem tudja, hogy merre kell menni, így a lányt követi, egészen addig, míg meg nem érkeznek a fürdőbe. Elveszi a felé nyújtott poharat, majd biccent egyet a lány felé, aki a víz után megy. Lehúzza a pohár tartalmat, majd amíg a lányra vár, felkészül a fürdésre. Kardjait és csizmáját a sarokba rakja, majd elkezd levetkőzni. Ruháit kardjai mellé dobja, arra rakja rá a talizmánját. Meztelenül sétál vissza a poharakhoz, és mindkettőt megtölti pálinkával.
Mikor a lány megérkezik a vödörrel, felemeli a két poharat, majd mikor a vödör tartalma a dézsába kerül, az egyik poharat átnyújtja a lánynak. *
- Fenékig!
* Azzal legurítja a pálinkát. A vízzel telt dézsát kezdi el nézni. *
- Ez így tökéletes, köszönöm. * A kérdésre felpillant a lányra. * Kérlek ne menj ki!
* Azzal mondhatni beleugrik a dézsába. Amint kényelmesen elhelyezkedik, felkönyököl a dézsa oldalára. Mindenképp kellemes ott ülni, még a fájdalma is enyhült, bár abban már valószínűleg a pálinka segített. A lányra mosolyog. *
- Hát ez nagyon jó. Nem csatlakozol? Én nem hagynám ki.
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-28 18:58:32
Üzenet elküldve: 2023-02-28 18:58:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//A lány, aki a tűzzel játszik//
//Agin//
*Amíg Leon elhalad mellette csak mosolyogva ingatja meg a fejét. Noha a két férfi közül egyik sem járt valami jól valószínűleg, hát Myynának viszont jól jött az, hogy valamivel visszarázódjon a tavernai életbe és ne aludjon el egy asztalra bukva. Meg valahogy már a morcos szakállas sem olyan ellenszenves neki, mint az elején, így nem nagyon tudna neheztelni rá egy kis nem várt munka miatt. Amúgy is azért van itt.*
- Nem gond. Megoldom.
*Biccent a férfi után, majd figyelmét már a fiatalabbiknak szenteli. A mezítlábas belépőt nehezen tudja nem megmosolyogni. Az előzmények tudatában is vicces azért egy kicsit. De tudja, hogy ez annak az eredménye, hogy egy kicsit ellátták a baját, így az elején komoly arccal várja, hogy a férfi besántikáljon.
A kezében tartott üveg elég hamar a fiúhoz kerül, mire csak a szemöldökeit vonja fel. De nem ellenkezik, így nyugodtan kortyolhat belőle. Amikor az visszakerül hozzá csak mosolyogva biccent egy aprót.*
- A Kisasszony küldött. Ő tudja ilyenkor mi kell.
*Biccent fejével Relael felé. Közben a fiú arcát fürkészi, így a vérfolt is hamar kiszúrja a szemét. Az üveget a hóna alá dugja, így felszabadult kezének hüvelykjével (amit természetesen előtte megnyálazott kissé) le is dörzsöli a maszatot.*
- Mindjárt jobb. *Vigyorodik el halványan.* Viszont a nevem Myyna. A hölgyemet hagyjuk.
*Kacsint a fiúra. Szerencsére a fürdő ötlete tetszik neki, így épp készülne megindulni, de még megvárja, hogy a másik összeszedje a holmiját, visszatértekor pedig széles mosollyal bólint határozottan.*
- Indulhatunk.
*Feleli, s meg is indul az emeletre, egészen a fürdők felé. Oda pedig benyitva pakolja le a poharakat, majd az egyikbe töltve nyújtja a fiú felé.*
- Üljön le, pihenjen. Addig én elintézem a vizet.
*Hajol meg kurtán, majd le is siet, hogy megnézze van e még a forralt vízből. Nem túl sok, de egy fürdésre megteszi. Így a vödröt kézbe véve totyog fel vele lassan. Ez továbbra sem egyszerű feladat, de a végén még ehhez is hozzá szokik. Feltölti vele az egyik dézsát, majd a hideget is mellé önti. Egészen addig, amíg kellemes nem lesz a hőmérséklete.*
- Ha megfelel, akkor már csücsülhet is bele. Kimenjek addig?
*Lép az ajtóhoz a kilincsre fogva. Ha a fiú egyedül akar maradni, akkor kész is a távozásra.*
//Agin//
*Amíg Leon elhalad mellette csak mosolyogva ingatja meg a fejét. Noha a két férfi közül egyik sem járt valami jól valószínűleg, hát Myynának viszont jól jött az, hogy valamivel visszarázódjon a tavernai életbe és ne aludjon el egy asztalra bukva. Meg valahogy már a morcos szakállas sem olyan ellenszenves neki, mint az elején, így nem nagyon tudna neheztelni rá egy kis nem várt munka miatt. Amúgy is azért van itt.*
- Nem gond. Megoldom.
*Biccent a férfi után, majd figyelmét már a fiatalabbiknak szenteli. A mezítlábas belépőt nehezen tudja nem megmosolyogni. Az előzmények tudatában is vicces azért egy kicsit. De tudja, hogy ez annak az eredménye, hogy egy kicsit ellátták a baját, így az elején komoly arccal várja, hogy a férfi besántikáljon.
A kezében tartott üveg elég hamar a fiúhoz kerül, mire csak a szemöldökeit vonja fel. De nem ellenkezik, így nyugodtan kortyolhat belőle. Amikor az visszakerül hozzá csak mosolyogva biccent egy aprót.*
- A Kisasszony küldött. Ő tudja ilyenkor mi kell.
*Biccent fejével Relael felé. Közben a fiú arcát fürkészi, így a vérfolt is hamar kiszúrja a szemét. Az üveget a hóna alá dugja, így felszabadult kezének hüvelykjével (amit természetesen előtte megnyálazott kissé) le is dörzsöli a maszatot.*
- Mindjárt jobb. *Vigyorodik el halványan.* Viszont a nevem Myyna. A hölgyemet hagyjuk.
*Kacsint a fiúra. Szerencsére a fürdő ötlete tetszik neki, így épp készülne megindulni, de még megvárja, hogy a másik összeszedje a holmiját, visszatértekor pedig széles mosollyal bólint határozottan.*
- Indulhatunk.
*Feleli, s meg is indul az emeletre, egészen a fürdők felé. Oda pedig benyitva pakolja le a poharakat, majd az egyikbe töltve nyújtja a fiú felé.*
- Üljön le, pihenjen. Addig én elintézem a vizet.
*Hajol meg kurtán, majd le is siet, hogy megnézze van e még a forralt vízből. Nem túl sok, de egy fürdésre megteszi. Így a vödröt kézbe véve totyog fel vele lassan. Ez továbbra sem egyszerű feladat, de a végén még ehhez is hozzá szokik. Feltölti vele az egyik dézsát, majd a hideget is mellé önti. Egészen addig, amíg kellemes nem lesz a hőmérséklete.*
- Ha megfelel, akkor már csücsülhet is bele. Kimenjek addig?
*Lép az ajtóhoz a kilincsre fogva. Ha a fiú egyedül akar maradni, akkor kész is a távozásra.*
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-24 15:55:46
Üzenet elküldve: 2023-02-24 15:55:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//A lány, aki a tűzzel játszik//
//Főleg Myyna//
* Két csizmájával a kezében, mezítláb lép be a fogadóba a társaság utolsó tagjaként. Sajgó oldalával próbál nem törődni. Arcát már megtörölte, de arról nem tud, hogy a szétkenődött halvány vérfolt még mindig ott pihen a szája körül. Ahogy annak már korábban is hangot adott, legszívesebben inna valamit. Mintha a fejében olvasott volna, úgy jelenik meg a fehérhajú lány egy pálinkás üveggel a kezében. Ahogy szemével gyorsan végigfut a lányon, hatalmas rokonszenvet kezd el érezni iránta, de hogy a nő kinézete vagy hogy a kezében tartott üveg fogta-e meg őt ennyire, azt még ő sem tudná megmondani. Csak azt tudja, hogy szomjas, így a földre dobja két csizmáját, majd meg sem várva, hogy a nő befejezze a mondandóját, az üvegért nyúl. Ha a lány engedi, akkor elveszi azt tőle, ha nem akkor nem erőlködik. Ha sikerül elvennie az üveget, mohón inni kezd. Miután két-három nagyobb korty elégedettséget varázsol arcára, visszaadja az üveget. *
- Köszönöm, hölgyem. Erre most szükségem volt.
* Megtörli száját, majd lassú mozdulattal hajol le a csizmáiért. Ekkor hallgatja meg a lány mondanivalóját. Rámosolyog a lányra. *
- Remekül hangzik. Egy fürdő most jól esne, és persze minden, ami azzal jár.
* A lány mögé pillant. Szemével a holmiját szúrja ki, amit majdnem ott talál, ahol hagyta. *
- Csak egy pillanat.
* Emeli fel mutatóujját a lánynak, majd elindul, hogy összeszedje cuccait. Ha közben a széken üldögélő Leon mellett halad el, próbál a szemébe nézni. Egyre jobban várja a második menetet, akármikor is jöjjön az el. Amikor az elhagyott holmijához ér, visszaakasztja nyakára talizmánját, majd két hüvelyes kardját is elveszi. Visszamegy a lányhoz. *
- Ezek is megvannak. * Felemeli a két kardját. * Indulhatunk?
//Főleg Myyna//
* Két csizmájával a kezében, mezítláb lép be a fogadóba a társaság utolsó tagjaként. Sajgó oldalával próbál nem törődni. Arcát már megtörölte, de arról nem tud, hogy a szétkenődött halvány vérfolt még mindig ott pihen a szája körül. Ahogy annak már korábban is hangot adott, legszívesebben inna valamit. Mintha a fejében olvasott volna, úgy jelenik meg a fehérhajú lány egy pálinkás üveggel a kezében. Ahogy szemével gyorsan végigfut a lányon, hatalmas rokonszenvet kezd el érezni iránta, de hogy a nő kinézete vagy hogy a kezében tartott üveg fogta-e meg őt ennyire, azt még ő sem tudná megmondani. Csak azt tudja, hogy szomjas, így a földre dobja két csizmáját, majd meg sem várva, hogy a nő befejezze a mondandóját, az üvegért nyúl. Ha a lány engedi, akkor elveszi azt tőle, ha nem akkor nem erőlködik. Ha sikerül elvennie az üveget, mohón inni kezd. Miután két-három nagyobb korty elégedettséget varázsol arcára, visszaadja az üveget. *
- Köszönöm, hölgyem. Erre most szükségem volt.
* Megtörli száját, majd lassú mozdulattal hajol le a csizmáiért. Ekkor hallgatja meg a lány mondanivalóját. Rámosolyog a lányra. *
- Remekül hangzik. Egy fürdő most jól esne, és persze minden, ami azzal jár.
* A lány mögé pillant. Szemével a holmiját szúrja ki, amit majdnem ott talál, ahol hagyta. *
- Csak egy pillanat.
* Emeli fel mutatóujját a lánynak, majd elindul, hogy összeszedje cuccait. Ha közben a széken üldögélő Leon mellett halad el, próbál a szemébe nézni. Egyre jobban várja a második menetet, akármikor is jöjjön az el. Amikor az elhagyott holmijához ér, visszaakasztja nyakára talizmánját, majd két hüvelyes kardját is elveszi. Visszamegy a lányhoz. *
- Ezek is megvannak. * Felemeli a két kardját. * Indulhatunk?
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-23 18:10:31
Üzenet elküldve: 2023-02-23 18:10:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
//A lány, aki a tűzzel játszik//
*Kedve sincs veszekedni a gnómmal. Persze máskor talán beleállítaná a fejébe a kalapácsot, vagy üvöltözne vele egy sort, de most fáradt is, a lába is fáj, szóval csak úgy ledobja a földre a kalapácsot, jó másfél, két méterre a gnómtól.*
-Nyertem. Mindig nyerek. *Köp egyet a gnóm elé, majd elindul befelé a munkaadója mögött. Van nála ilyen zöld ital, amiről az öreg beszélt, de nem használja még el, hiszen ki tudja mi történik még ma és amúgy is hiányzott neki egy kis fájdalom. Szinte már el is felejtette, hogy másféle kín is az alkoholmegvonáson kívül.*
-Bocsi a plusz munkáért! *Veti oda Myynának, akinek ma már sokadjára okoz ilyen feladatokat, Folyton Leon után kell feltakarítani a szemetet a földről. Előbb a kiömlött bor, most meg az elhullott Agin…*
-Persze! Nincs már dolgom! *Vigyorog rá Relaelre, kivéve kezéből az italt és a felét egyből fel is hajtva.*
-Látod, mondtam én, hogy nem elég jó a védelem! Első nap és máris valakik összebunyóznak! *Neveti el magát, miközben leül egy székre, hogy végre mentesítse a lábát a súlya alól.*
-Nos, miben segíthetek? *Kérdezi úgy, hogy a pohár félig a szájában van, szóval a végén egy kis bugyborékolás is kíséri a szavait.*
-Éhes vagyok. *Közli egy kicsit nyűgösen.*
*Kedve sincs veszekedni a gnómmal. Persze máskor talán beleállítaná a fejébe a kalapácsot, vagy üvöltözne vele egy sort, de most fáradt is, a lába is fáj, szóval csak úgy ledobja a földre a kalapácsot, jó másfél, két méterre a gnómtól.*
-Nyertem. Mindig nyerek. *Köp egyet a gnóm elé, majd elindul befelé a munkaadója mögött. Van nála ilyen zöld ital, amiről az öreg beszélt, de nem használja még el, hiszen ki tudja mi történik még ma és amúgy is hiányzott neki egy kis fájdalom. Szinte már el is felejtette, hogy másféle kín is az alkoholmegvonáson kívül.*
-Bocsi a plusz munkáért! *Veti oda Myynának, akinek ma már sokadjára okoz ilyen feladatokat, Folyton Leon után kell feltakarítani a szemetet a földről. Előbb a kiömlött bor, most meg az elhullott Agin…*
-Persze! Nincs már dolgom! *Vigyorog rá Relaelre, kivéve kezéből az italt és a felét egyből fel is hajtva.*
-Látod, mondtam én, hogy nem elég jó a védelem! Első nap és máris valakik összebunyóznak! *Neveti el magát, miközben leül egy székre, hogy végre mentesítse a lábát a súlya alól.*
-Nos, miben segíthetek? *Kérdezi úgy, hogy a pohár félig a szájában van, szóval a végén egy kis bugyborékolás is kíséri a szavait.*
-Éhes vagyok. *Közli egy kicsit nyűgösen.*
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-20 21:43:27
Üzenet elküldve: 2023-02-20 21:43:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Kicsit Alissäna és Haldrian//
//A lány, aki a tűzzel játszik//
*Amikor a párocska távozik, akkor már azért csak utánuk pillant. Ám tekintetét azonnal el is kapja, amikor egy szemvillanásnyi időre találkozik az a fiúéval. A száját kicsit elhúzza, ahogy belegondol abba, hogy most biztos azt hiszik, hogy mennyire pénzéhes fruska. Pedig magasról tojik arra a pénzre. Egyelőre nem nagyon érdekli az arany, amíg itt van helye aludni és kap enni is. De őszintén ő maga sem tudja, hogy mi a sértettségének tárgya, s ez az igazán bosszantó az egészben. Féltékeny lenne? Azt sem tudja, hogy az milyen. Meg már miért lenne az? Hisz már tisztában van vele, hogy Haldrian szép elf lányokat imádó szoknyapecér. Ő pedig sem nem szép, de főleg nem elf, így nem is kéne magát izgatnia.
Szerencsére mielőtt túlgondolna minden dolgot a Kisasszony hangját hallja meg a háta mögül. Kissé ijedten rezzen össze, de azért megkönnyebbülten sóhajt fel, hogy akad valami munka, aminek köszönhetően elhúzhatja innen a csíkot. Hisz most is azon van, hogy minden igyekezetével elkerülje az asztalhoz telepedő párocskát.*
- Persze Kisasszony.
*Mosolyodik el szélesen, majd elveszi a poharakat és az üveget is. Kissé bugyután pislog le a kezére a két poharat vizsgálgatva, mert eddigi élete során egyszer ivott pár korty ócska bort, legalábbis elég pocsék íze volt, hisz minden ő csak nem borszakértő, és az sem esett túl jól neki. De ez nem tűnik annak, így egy próbát talán megér. Relael bökésének irányába fordul inkább, ahol lassan meglátja a két férfit. A kedvesből nem gondolná, hogy Leonra céloz, így figyelmét a fiatalabbnak tűnő kapja.*
- Akkor indulok is.
*Hajol aprót a nő felé, majd sarkon perdülve, széles mosolyt ölt magára. Közben még peckesen ki is húzza magát, ahogy elhalad az asztalok mellett. Az sem izgatja, hogy ha Haldriankék távolabb vannak. Most nem forgalmas a taverna, így nehéz lenne egymást elkerülni. Olyan kis piperkőcön lépdel, mintha számítana a félvér fiúnak, hogy ő most éppen egy másik fiú felé közelít. Egy üveg itallal. És két pohárral. Amit igen feltűnően tart a félvér asztala felöli kezében. Egy kicsit csalódott lenne, ha a fiú egyáltalán nem foglalkozna a dologgal, de mivel kékjei egy pillanatra sem néznek az asztal felé ezt talán sosem tudja majd meg. Amúgy is valószínűleg jól elszórakozik az elf lánnyal.
Amint az ajtóhoz ér először eláll Leon útjából, majd kikukkant a fiú után. Mire beér addigra ismét kedves mosollyal hajol aprót felé.*
- Úrfi!
*Kiegyenesedve feltartja az üveget és a poharakat.*
- A Kisasszony azt mondta jól esne egy rendes pihenés. Egy fürdő, étel... egy kis ital.
*Emeli meg az üveget és kissé megrázva kuncog fel.*
- Én pedig itt vagyok, hogy ezeket az igényeket kiszolgáljam. Ha esetleg szüksége van bármire is... állok a rendelkezésére.
*Apró vigyorral húzza ki magát.*
- Szóval? Készítsek esetleg egy fürdőt?
//A lány, aki a tűzzel játszik//
*Amikor a párocska távozik, akkor már azért csak utánuk pillant. Ám tekintetét azonnal el is kapja, amikor egy szemvillanásnyi időre találkozik az a fiúéval. A száját kicsit elhúzza, ahogy belegondol abba, hogy most biztos azt hiszik, hogy mennyire pénzéhes fruska. Pedig magasról tojik arra a pénzre. Egyelőre nem nagyon érdekli az arany, amíg itt van helye aludni és kap enni is. De őszintén ő maga sem tudja, hogy mi a sértettségének tárgya, s ez az igazán bosszantó az egészben. Féltékeny lenne? Azt sem tudja, hogy az milyen. Meg már miért lenne az? Hisz már tisztában van vele, hogy Haldrian szép elf lányokat imádó szoknyapecér. Ő pedig sem nem szép, de főleg nem elf, így nem is kéne magát izgatnia.
Szerencsére mielőtt túlgondolna minden dolgot a Kisasszony hangját hallja meg a háta mögül. Kissé ijedten rezzen össze, de azért megkönnyebbülten sóhajt fel, hogy akad valami munka, aminek köszönhetően elhúzhatja innen a csíkot. Hisz most is azon van, hogy minden igyekezetével elkerülje az asztalhoz telepedő párocskát.*
- Persze Kisasszony.
*Mosolyodik el szélesen, majd elveszi a poharakat és az üveget is. Kissé bugyután pislog le a kezére a két poharat vizsgálgatva, mert eddigi élete során egyszer ivott pár korty ócska bort, legalábbis elég pocsék íze volt, hisz minden ő csak nem borszakértő, és az sem esett túl jól neki. De ez nem tűnik annak, így egy próbát talán megér. Relael bökésének irányába fordul inkább, ahol lassan meglátja a két férfit. A kedvesből nem gondolná, hogy Leonra céloz, így figyelmét a fiatalabbnak tűnő kapja.*
- Akkor indulok is.
*Hajol aprót a nő felé, majd sarkon perdülve, széles mosolyt ölt magára. Közben még peckesen ki is húzza magát, ahogy elhalad az asztalok mellett. Az sem izgatja, hogy ha Haldriankék távolabb vannak. Most nem forgalmas a taverna, így nehéz lenne egymást elkerülni. Olyan kis piperkőcön lépdel, mintha számítana a félvér fiúnak, hogy ő most éppen egy másik fiú felé közelít. Egy üveg itallal. És két pohárral. Amit igen feltűnően tart a félvér asztala felöli kezében. Egy kicsit csalódott lenne, ha a fiú egyáltalán nem foglalkozna a dologgal, de mivel kékjei egy pillanatra sem néznek az asztal felé ezt talán sosem tudja majd meg. Amúgy is valószínűleg jól elszórakozik az elf lánnyal.
Amint az ajtóhoz ér először eláll Leon útjából, majd kikukkant a fiú után. Mire beér addigra ismét kedves mosollyal hajol aprót felé.*
- Úrfi!
*Kiegyenesedve feltartja az üveget és a poharakat.*
- A Kisasszony azt mondta jól esne egy rendes pihenés. Egy fürdő, étel... egy kis ital.
*Emeli meg az üveget és kissé megrázva kuncog fel.*
- Én pedig itt vagyok, hogy ezeket az igényeket kiszolgáljam. Ha esetleg szüksége van bármire is... állok a rendelkezésére.
*Apró vigyorral húzza ki magát.*
- Szóval? Készítsek esetleg egy fürdőt?
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:02:12
Üzenet elküldve: 2023-02-20 09:02:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna, kicsit Myyna//
*Csak szeme villan a lányra, de túl sok azért harag nincs benne. Tény, hogy alaposan meg kell feszülnie, hogy bírja a tempót az elfel, de őt a legkevésbé sem zavarja ez a kihívás. Az már annál inkább, hogy ezt Myyna előtt teszi szóvá. Vannak tervei a kis emberleánnyal, még ha nem is túl messzemenőek, s eddig igazán igyekezett, hogy a lehető legjobb színben mutassa magát.
Tekintetét még hosszan a fehérhajú hátán tartja, ahogy a csuklójánál fogva elvonszolják, de végső soron nincs miért marasztalnia magát a duzzogó Myyna társaságában.*
-Várj! *Torpan meg, ajkai pedig széles vigyorra húzódnak. Neki lenne ötlete. Persze Alissänának valószínűleg nem sok újdonságot tartogathat, de ezt már igazán megszokta.
Szabad kezével gyengéden megfogja a lányét, majd ott lenn, a fogadótérben keres egy asztalt, közel a bejárathoz. Lehetőleg olyat, ahonnét Myynát is jól láthatja és Alissäna is könnyedén elfér alatta. Olyan lesz, mint a nagyurak a Sellőházban!*
-Mit szólnál, ha az asztal alá másznál? *A sejtelmes vigyorból hamar kieszelheti a hosszúéletű is, mire megy ki a játék. Annak rendje és módja szerint huppan le a székre az asztalfőn, hogy behúzva azt az asztal alá letolja nadrágját. Egészen hevesen ver a szíve ahhoz képest, mennyire nincsenek ilyen jellegű gátlásai. Talán az új hely az oka, na meg a hosszúéletű kompániája.
Persze ha az elfnek más tervei lennének és valami újdonsággal rukkol elő, ő biztos nem lesz semmi jónak elrontója. Eddig is mindig sikerült meglepnie őt... S hogy mennyire az ujja köré csavarta, azt alighanem Alissäna is tudja. Ékes bizonyíték erre a lány nyakában lógó aranylánc.*
*Csak szeme villan a lányra, de túl sok azért harag nincs benne. Tény, hogy alaposan meg kell feszülnie, hogy bírja a tempót az elfel, de őt a legkevésbé sem zavarja ez a kihívás. Az már annál inkább, hogy ezt Myyna előtt teszi szóvá. Vannak tervei a kis emberleánnyal, még ha nem is túl messzemenőek, s eddig igazán igyekezett, hogy a lehető legjobb színben mutassa magát.
Tekintetét még hosszan a fehérhajú hátán tartja, ahogy a csuklójánál fogva elvonszolják, de végső soron nincs miért marasztalnia magát a duzzogó Myyna társaságában.*
-Várj! *Torpan meg, ajkai pedig széles vigyorra húzódnak. Neki lenne ötlete. Persze Alissänának valószínűleg nem sok újdonságot tartogathat, de ezt már igazán megszokta.
Szabad kezével gyengéden megfogja a lányét, majd ott lenn, a fogadótérben keres egy asztalt, közel a bejárathoz. Lehetőleg olyat, ahonnét Myynát is jól láthatja és Alissäna is könnyedén elfér alatta. Olyan lesz, mint a nagyurak a Sellőházban!*
-Mit szólnál, ha az asztal alá másznál? *A sejtelmes vigyorból hamar kieszelheti a hosszúéletű is, mire megy ki a játék. Annak rendje és módja szerint huppan le a székre az asztalfőn, hogy behúzva azt az asztal alá letolja nadrágját. Egészen hevesen ver a szíve ahhoz képest, mennyire nincsenek ilyen jellegű gátlásai. Talán az új hely az oka, na meg a hosszúéletű kompániája.
Persze ha az elfnek más tervei lennének és valami újdonsággal rukkol elő, ő biztos nem lesz semmi jónak elrontója. Eddig is mindig sikerült meglepnie őt... S hogy mennyire az ujja köré csavarta, azt alighanem Alissäna is tudja. Ékes bizonyíték erre a lány nyakában lógó aranylánc.*
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-18 21:19:48
Üzenet elküldve: 2023-02-18 21:19:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//A lány, aki a tűzzel játszik//
//Főleg Leon, Agin, Myyna//
- Máris adom.
*Türelemre inti Leont addig, amíg Aginhoz lép, hogy néhány szót váltson vele. Örül annak, hogy látszólag jobb kedve van a férfinak, ugyanakkor tart attól, hogy ez a béke kérészéletű lesz.
Tekintete érdeklődve vándorol a fiúra, aki sajgó oldalát lapogatja. Szemérmetlenül bámulja Agin arcát, hogy lássa esetleg a fájdalom szikráit, majd végig simít a fiú összetört arcán.*
- A lényeg, hogy megmaradsz.
*Biccentéssel nyugtázza, hogy hamarosan jön az ifjú harcos is, majd a Leon és Vasborda párbeszéd kimenetelétől függetlenül Relael belép a fogadóba, egy darabig udvariasan tartva az ajtót a többieknek, majd a pult mögé sétál. Egyből a fegyverekért siet, amiket gondosan két külön kupacba rendez, ügyelve arra, hogy véletlenül se keverje össze a két férfi pengéit. Ezt követően míg mindenki megérkezik, addig poharakat rámol elő, és az italokat is oda készíti, majd Myynához fordul.*
- Aranyom, van az a kedves helyes fiú.
*Fejével az ajtó irányába bök.*
- Kicsit megsérült, kérlek gondoskodj róla, hogy ne legyen baja. Fürödjön, egyen, igyon, pihenjen, a te gondozásodra bízom.
*Oda is löki a pálinkás üveget a leánynak, majd két kupicát. Ha akar ő is ihat Aginnal, ez már csak Myynán áll, Relaelnek nincsen ellenére amíg az italokból az esetleges vendégeknek is jut.*
- Oh, és persze ne kérj érte aranyat. Ő is a fogadó személyzete, ha akar választhat magának szobát is lent.
*Magának és Leonnak is készít elő poharakat, maguknak viszont a boros hordóból enged innivalót, persze a jobb fajtából.*
- Leon, ráérsz akkor egy percre?
*Megemeli a vörös itallal teli poharat amolyan csalogatóként, meg mert úgy sejti a bor látványa nyugtatólag hat a helyi agresszorra.*
//Főleg Leon, Agin, Myyna//
- Máris adom.
*Türelemre inti Leont addig, amíg Aginhoz lép, hogy néhány szót váltson vele. Örül annak, hogy látszólag jobb kedve van a férfinak, ugyanakkor tart attól, hogy ez a béke kérészéletű lesz.
Tekintete érdeklődve vándorol a fiúra, aki sajgó oldalát lapogatja. Szemérmetlenül bámulja Agin arcát, hogy lássa esetleg a fájdalom szikráit, majd végig simít a fiú összetört arcán.*
- A lényeg, hogy megmaradsz.
*Biccentéssel nyugtázza, hogy hamarosan jön az ifjú harcos is, majd a Leon és Vasborda párbeszéd kimenetelétől függetlenül Relael belép a fogadóba, egy darabig udvariasan tartva az ajtót a többieknek, majd a pult mögé sétál. Egyből a fegyverekért siet, amiket gondosan két külön kupacba rendez, ügyelve arra, hogy véletlenül se keverje össze a két férfi pengéit. Ezt követően míg mindenki megérkezik, addig poharakat rámol elő, és az italokat is oda készíti, majd Myynához fordul.*
- Aranyom, van az a kedves helyes fiú.
*Fejével az ajtó irányába bök.*
- Kicsit megsérült, kérlek gondoskodj róla, hogy ne legyen baja. Fürödjön, egyen, igyon, pihenjen, a te gondozásodra bízom.
*Oda is löki a pálinkás üveget a leánynak, majd két kupicát. Ha akar ő is ihat Aginnal, ez már csak Myynán áll, Relaelnek nincsen ellenére amíg az italokból az esetleges vendégeknek is jut.*
- Oh, és persze ne kérj érte aranyat. Ő is a fogadó személyzete, ha akar választhat magának szobát is lent.
*Magának és Leonnak is készít elő poharakat, maguknak viszont a boros hordóból enged innivalót, persze a jobb fajtából.*
- Leon, ráérsz akkor egy percre?
*Megemeli a vörös itallal teli poharat amolyan csalogatóként, meg mert úgy sejti a bor látványa nyugtatólag hat a helyi agresszorra.*
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-16 20:23:51
Üzenet elküldve: 2023-02-16 20:23:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A lány, aki a tűzzel játszik //
*A nemes elf szavaira az öreg gnóm csak megvonja vállát, és pimasz vigyorral felel. *
- Hát akkor, egyet értünk, hogy nem értünk egyet. * Jegyzi meg nagy vidáman, részéről ezzel le is tudták a fogadást, hiszen nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki nyert. Ilyen esetben pedig miért fizetne bármelyik fél a másiknak. *
- Ehhez a járóbothoz szoktam hozzá, egész jó a fogása, és meglepően jól repül. De azt hiszem ezt te is tudod, fiam. * Paskolja meg a férfi könyökét reszketeg vén kezeivel, majd kinyújtja jobbját. *
- Most pedig add vissza fiam, amíg jó kedvemben vagyok. Nem akarok bajt kettőnk között, csak megkeserítené a bor ízét. Vendégem vagy egy italra, jól harcoltál. Még ha veszítettél is. * Nevet jó ízűen, egyik harcosra se nézve, hogy ne tudják, kinek szánja ezeket a szavakat. Tovább nem is fonja mondókáját, elindul inkább vissza a fogadóba, reménykedve benne, hogy isznak egy jót az egészet megkoronázandó. *
*A nemes elf szavaira az öreg gnóm csak megvonja vállát, és pimasz vigyorral felel. *
- Hát akkor, egyet értünk, hogy nem értünk egyet. * Jegyzi meg nagy vidáman, részéről ezzel le is tudták a fogadást, hiszen nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki nyert. Ilyen esetben pedig miért fizetne bármelyik fél a másiknak. *
- Ehhez a járóbothoz szoktam hozzá, egész jó a fogása, és meglepően jól repül. De azt hiszem ezt te is tudod, fiam. * Paskolja meg a férfi könyökét reszketeg vén kezeivel, majd kinyújtja jobbját. *
- Most pedig add vissza fiam, amíg jó kedvemben vagyok. Nem akarok bajt kettőnk között, csak megkeserítené a bor ízét. Vendégem vagy egy italra, jól harcoltál. Még ha veszítettél is. * Nevet jó ízűen, egyik harcosra se nézve, hogy ne tudják, kinek szánja ezeket a szavakat. Tovább nem is fonja mondókáját, elindul inkább vissza a fogadóba, reménykedve benne, hogy isznak egy jót az egészet megkoronázandó. *
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-14 22:08:25
Üzenet elküldve: 2023-02-14 22:08:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian, Alissäna, Myyna//
*Egyáltalán nem érzi kellemetlenül magát az egyébként kellemetlen helyzetben, helyette igyekszik kitalálni mi mire utal. Hamar rájön, hogy a negyvenhárom arany egy kölcsön lehetett, amit aztán Haldrian ráköltött. Bár ami az illeti a fiú nem csak annyit adott neki, jobban belegondolva eddig ő a leghálásabb ügyfele. Míg a kulcsok közül választ magának egy szimpatikusabbat, addig hagyja, hogy a páros beszélgessen, s magában megállapítja, hogy a fiú milyen szörnyen hazudik még mindig. Láthatóan Myyna sem hisz neki, aki végezetül tüntetőleg elfordul a félvértől egy igen gyenge kifogást követően. Alissäna elnyom egy mosolyt, ami az ártatlan konfliktus adta szórakozásból kívánkozik arcára, majd a kérdésre biccent.*
- Meg.
*Ujjára fűzve a kulcsot párszor megpörgeti mielőtt a markába zárná.*
- De ott aztán viselkedj szebben, azt biztos nekem kell takarítanom.
*Még mindig tart attól kicsit, hogy elmondja az óriásasszonynak, hogy igencsak rászorulna a takarítás Haldrian kuckójára, de ezzel a problémával majd törődik később.*
- Tényleg?
*Kissé váratlanul éri őt ez a kijelentés, felmerül benne, hogy a fattyú rájátszik Myyna féltékenyégére. Igen, Alissäna is úgy véli, hogy van köztük valami, elvégre az ő világában aligha léteznek férfi-női barátságok, pedig igen sokat élt már s ha erősen gondolkodik sem jut eszébe egy sem.*
- Az ügyességet igen, utóbbit azért vitatnám.
*Beharapja ajkát, miközben állja a fiú esetleges haragos pillantását, az övé viszont csintalanságot sugall. Röviden felkuncog, és bocsánatkérően megsimogatja Haldrian arcát, aki éppen fenekét markolgatja.*
- Tőlem itt is csinálhatjuk, de lehet az óriásasszony nem örülne neki.
*Súgja, majd megfogja a fiú csuklóját, hogy magával húzza a személyzeti szobák irányába, már amennyiben Haldrian nem dönt másképp szavai okán.*
*Egyáltalán nem érzi kellemetlenül magát az egyébként kellemetlen helyzetben, helyette igyekszik kitalálni mi mire utal. Hamar rájön, hogy a negyvenhárom arany egy kölcsön lehetett, amit aztán Haldrian ráköltött. Bár ami az illeti a fiú nem csak annyit adott neki, jobban belegondolva eddig ő a leghálásabb ügyfele. Míg a kulcsok közül választ magának egy szimpatikusabbat, addig hagyja, hogy a páros beszélgessen, s magában megállapítja, hogy a fiú milyen szörnyen hazudik még mindig. Láthatóan Myyna sem hisz neki, aki végezetül tüntetőleg elfordul a félvértől egy igen gyenge kifogást követően. Alissäna elnyom egy mosolyt, ami az ártatlan konfliktus adta szórakozásból kívánkozik arcára, majd a kérdésre biccent.*
- Meg.
*Ujjára fűzve a kulcsot párszor megpörgeti mielőtt a markába zárná.*
- De ott aztán viselkedj szebben, azt biztos nekem kell takarítanom.
*Még mindig tart attól kicsit, hogy elmondja az óriásasszonynak, hogy igencsak rászorulna a takarítás Haldrian kuckójára, de ezzel a problémával majd törődik később.*
- Tényleg?
*Kissé váratlanul éri őt ez a kijelentés, felmerül benne, hogy a fattyú rájátszik Myyna féltékenyégére. Igen, Alissäna is úgy véli, hogy van köztük valami, elvégre az ő világában aligha léteznek férfi-női barátságok, pedig igen sokat élt már s ha erősen gondolkodik sem jut eszébe egy sem.*
- Az ügyességet igen, utóbbit azért vitatnám.
*Beharapja ajkát, miközben állja a fiú esetleges haragos pillantását, az övé viszont csintalanságot sugall. Röviden felkuncog, és bocsánatkérően megsimogatja Haldrian arcát, aki éppen fenekét markolgatja.*
- Tőlem itt is csinálhatjuk, de lehet az óriásasszony nem örülne neki.
*Súgja, majd megfogja a fiú csuklóját, hogy magával húzza a személyzeti szobák irányába, már amennyiben Haldrian nem dönt másképp szavai okán.*
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-13 10:14:49
Üzenet elküldve: 2023-02-13 10:14:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Haldrian, Alissäna, Myyna//
*Hát persze, hogy feláras. Könnyen elfelejti a hosszúéletű társaságában, hogy egy pillangóval van dolga. Bár a zsebe súlytalansága gyakorta emlékezteti e tényre.*
-Hogy? Ja, igen, a negyvenhárom arany. *Enged meg magának egy vigyort.* -Azt majd megadom, már... Mozgásban vannak az ügyleteim. *Nem jön zavarba az arany megemlítésére. Inkább csak bánja, hogy Myyna rájött, mire is költi a pénzét. Kénytelen lesz kedveskedni valamivel majd a hóhajú lánynak. Ha jobban ismerné őt, tudná, számára a testi élvezetek minden körülmények között elsőbbséget képeznek a barátsággal szemben. Ezen aligha segíthet.*
-Hmm. *Egykedvűen szemléli a lány hátát, ahogy az jó szórakozást kívánva nekik hátat fordít. Pedig már egészen képzeletébe mászott a szoba a két lány társaságával. Nem, mintha az elf önmagában nem lenne elég... Még sok is.*
-Hát jó. Ha meggondolnád magad... *Nyilvánvalóan Myyna durcás amiatt, hogy a pénzét ily könnyed szórakozásra verte el. De hiúsága még több következtetést enged; a lány bizonyára féltékeny. E gondolat simogatja egy picit önbecsülését, s mindegy, hogy igaz vagy nem.*
-Akkor? Van szobád? *Pillant sóvárogva az ébenhajú lány felé. Nem zavarja, ha Myyna fültanúja eszmecseréjüknek. Habár ezzel nem hencegne, elől-hátul érzi a pillangóval való együttlét emlékét, s egész éjjel folytatná, ha bírná arannyal. Közelebb lép a hosszúéletűhöz, hogy finoman végighúzza kezét a lány karján.*
-Azt mondják, a félvérek megöröklik mindkét nép sajátságait. Az elfek ügyességét, az emberek szívósságát. *Egészen elégedett megfogalmazásával. Közben nem rest tenyerével alaposan megmarkolni a kurtizán hátsó fertáját, csak úgy a miheztartás végett.*
*Hát persze, hogy feláras. Könnyen elfelejti a hosszúéletű társaságában, hogy egy pillangóval van dolga. Bár a zsebe súlytalansága gyakorta emlékezteti e tényre.*
-Hogy? Ja, igen, a negyvenhárom arany. *Enged meg magának egy vigyort.* -Azt majd megadom, már... Mozgásban vannak az ügyleteim. *Nem jön zavarba az arany megemlítésére. Inkább csak bánja, hogy Myyna rájött, mire is költi a pénzét. Kénytelen lesz kedveskedni valamivel majd a hóhajú lánynak. Ha jobban ismerné őt, tudná, számára a testi élvezetek minden körülmények között elsőbbséget képeznek a barátsággal szemben. Ezen aligha segíthet.*
-Hmm. *Egykedvűen szemléli a lány hátát, ahogy az jó szórakozást kívánva nekik hátat fordít. Pedig már egészen képzeletébe mászott a szoba a két lány társaságával. Nem, mintha az elf önmagában nem lenne elég... Még sok is.*
-Hát jó. Ha meggondolnád magad... *Nyilvánvalóan Myyna durcás amiatt, hogy a pénzét ily könnyed szórakozásra verte el. De hiúsága még több következtetést enged; a lány bizonyára féltékeny. E gondolat simogatja egy picit önbecsülését, s mindegy, hogy igaz vagy nem.*
-Akkor? Van szobád? *Pillant sóvárogva az ébenhajú lány felé. Nem zavarja, ha Myyna fültanúja eszmecseréjüknek. Habár ezzel nem hencegne, elől-hátul érzi a pillangóval való együttlét emlékét, s egész éjjel folytatná, ha bírná arannyal. Közelebb lép a hosszúéletűhöz, hogy finoman végighúzza kezét a lány karján.*
-Azt mondják, a félvérek megöröklik mindkét nép sajátságait. Az elfek ügyességét, az emberek szívósságát. *Egészen elégedett megfogalmazásával. Közben nem rest tenyerével alaposan megmarkolni a kurtizán hátsó fertáját, csak úgy a miheztartás végett.*
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-12 13:09:12
Üzenet elküldve: 2023-02-12 13:09:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 83
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian, Alissäna, Myyna//
*Fene sem tudja mennyi ideig meredt a semmibe az asztal mellett ücsörögve. Még arra sem tudta magát rávenni, hogy kimásszon, s ő is "gyönyörködjön" a két férfi ökölharcában. Ám nem árt lassan észhez térnie, mielőtt tényleg fogná magát és elvonulna ledőlni. Van még idő az éjszakáig, amikoris remek lehetőség lesz bebújnia az ágyába. De addig inkább felkecmereg a székről és a pult mögé sétál. Egyelőre dolga nem akad, így inkább a törölgetéssel és egy kis rendezkedéssel foglalja le magát, mielőtt itt is abba a hibába esne, hogy a pultlapra könyökölve bámul a nagy büdös semmibe.
Amúgy is úgy fest, hogy nem ártott már a pult mögé sétálnia. Hamarost egy ismerős hang üti meg a fülét, ami egyből mosolyt csal az arcára.*
- Szia Haldrian!
*Fordul is vidoran felé... jük. Ugyanis megpillantja a félvérrel együtt érkező elf leányt, akinek még a nevét sem tudja. Hiszen ittlétük alatt csak futólag kerülgethették egymást. Azt tudja, hogy a lány minek van itt, lassan így össze is rakja a képet, ami csak egy fáradt sóhajt csal ki belőle.
Na nem mintha annyira zavarná, hogy ezek ketten mit csinálnak egymással. Szó sincs róla, hisz ez a dolog lényege. Az elf lány szolgáltatást nyújt, amiért a fiúk fizetnek. Csak kicsit reménykedett abban, hogy azzal a kevéske aranyával, amit a fiúnak adott, Haldrian józanabbul fog bánni. Bár talán meglepőbb lenne, ha nem erre ment volna el a fiú pénze.
Ahogy a lány a pult mögé sétál a kulcsos ládikához azért Haldrian felé küld pár neheztelőbb pillantást, de végül csak legyint magában és elpillantva folytatja a pult törölgetését.*
- Semmi különös. Egyelőre nyugalom van.
*Sandít vissza kékjeivel a fiúra, a szemöldökei pedig lassan szaladnak feljebb amikor szóba kerül a lazítás. Az elf lány szavaira meg tán kissé elképedtebb arcot kényszerül vágni.*
- Drágább szolgáltatás?
*Kénytelen visszakérdezni, ahogy a lányra sandít. Még nem igazán esett le neki a dolog lényege, de nem kell félni. Pár bambább pislogást követően csak eljut a fejébe, hogy miről is lehet szó. Ez pedig egy újabb fáradt sóhajt csal ki belőle, ahogy megingatja a fejét.*
- Futja még rá abból a negyvenhárom aranyból?
*Áll is meg keze a törölgetésben. Ezek szerint sikerült megszabadulnia attól a kacattól. Mert azt kétli, hogy a kölcsönzött aranyból futná ilyesfajta szórakozásra. Aminek a gondolata igencsak bosszantja, de ismét nem az a része, hogy a fiú lyukra játszik, valószínűleg azóta, hogy visszatért a Varjúba. Ahhoz nem sok köze van. Ellenben az bosszantó, hogy ez volt az első dolga, ahelyett, hogy egy barátnak visszaadja a tartozását. Na nem mintha az arany hiányozna neki. Pusztán a gondolat mérgesíti, hogy egy bájos elf arca és teste meg pár körös kufircolás előrébb való egy barátnál, aki röpke ismertségük ellenére is egy szó nélkül segített. Így csak a rongyra szorítva húzza össze a szemeit, majd igyekszik a durcás arcot (kevés sikerrel) kerülni, hogy a fejét kissé megrázva folytassa a dolgát.*
- Ááááá, rengeteg a munkám. *Hazudja szemrebbenés nélkül. De egyelőre látható, hogy nem nagyon van elfoglaltsága.* De nektek jó szórakozást... vagy mi.
*Szusszan fel halkan, majd tüntetőleges hátfordítást követően dudorászva kezd a pult mögött rendezkedni.*
*Fene sem tudja mennyi ideig meredt a semmibe az asztal mellett ücsörögve. Még arra sem tudta magát rávenni, hogy kimásszon, s ő is "gyönyörködjön" a két férfi ökölharcában. Ám nem árt lassan észhez térnie, mielőtt tényleg fogná magát és elvonulna ledőlni. Van még idő az éjszakáig, amikoris remek lehetőség lesz bebújnia az ágyába. De addig inkább felkecmereg a székről és a pult mögé sétál. Egyelőre dolga nem akad, így inkább a törölgetéssel és egy kis rendezkedéssel foglalja le magát, mielőtt itt is abba a hibába esne, hogy a pultlapra könyökölve bámul a nagy büdös semmibe.
Amúgy is úgy fest, hogy nem ártott már a pult mögé sétálnia. Hamarost egy ismerős hang üti meg a fülét, ami egyből mosolyt csal az arcára.*
- Szia Haldrian!
*Fordul is vidoran felé... jük. Ugyanis megpillantja a félvérrel együtt érkező elf leányt, akinek még a nevét sem tudja. Hiszen ittlétük alatt csak futólag kerülgethették egymást. Azt tudja, hogy a lány minek van itt, lassan így össze is rakja a képet, ami csak egy fáradt sóhajt csal ki belőle.
Na nem mintha annyira zavarná, hogy ezek ketten mit csinálnak egymással. Szó sincs róla, hisz ez a dolog lényege. Az elf lány szolgáltatást nyújt, amiért a fiúk fizetnek. Csak kicsit reménykedett abban, hogy azzal a kevéske aranyával, amit a fiúnak adott, Haldrian józanabbul fog bánni. Bár talán meglepőbb lenne, ha nem erre ment volna el a fiú pénze.
Ahogy a lány a pult mögé sétál a kulcsos ládikához azért Haldrian felé küld pár neheztelőbb pillantást, de végül csak legyint magában és elpillantva folytatja a pult törölgetését.*
- Semmi különös. Egyelőre nyugalom van.
*Sandít vissza kékjeivel a fiúra, a szemöldökei pedig lassan szaladnak feljebb amikor szóba kerül a lazítás. Az elf lány szavaira meg tán kissé elképedtebb arcot kényszerül vágni.*
- Drágább szolgáltatás?
*Kénytelen visszakérdezni, ahogy a lányra sandít. Még nem igazán esett le neki a dolog lényege, de nem kell félni. Pár bambább pislogást követően csak eljut a fejébe, hogy miről is lehet szó. Ez pedig egy újabb fáradt sóhajt csal ki belőle, ahogy megingatja a fejét.*
- Futja még rá abból a negyvenhárom aranyból?
*Áll is meg keze a törölgetésben. Ezek szerint sikerült megszabadulnia attól a kacattól. Mert azt kétli, hogy a kölcsönzött aranyból futná ilyesfajta szórakozásra. Aminek a gondolata igencsak bosszantja, de ismét nem az a része, hogy a fiú lyukra játszik, valószínűleg azóta, hogy visszatért a Varjúba. Ahhoz nem sok köze van. Ellenben az bosszantó, hogy ez volt az első dolga, ahelyett, hogy egy barátnak visszaadja a tartozását. Na nem mintha az arany hiányozna neki. Pusztán a gondolat mérgesíti, hogy egy bájos elf arca és teste meg pár körös kufircolás előrébb való egy barátnál, aki röpke ismertségük ellenére is egy szó nélkül segített. Így csak a rongyra szorítva húzza össze a szemeit, majd igyekszik a durcás arcot (kevés sikerrel) kerülni, hogy a fejét kissé megrázva folytassa a dolgát.*
- Ááááá, rengeteg a munkám. *Hazudja szemrebbenés nélkül. De egyelőre látható, hogy nem nagyon van elfoglaltsága.* De nektek jó szórakozást... vagy mi.
*Szusszan fel halkan, majd tüntetőleges hátfordítást követően dudorászva kezd a pult mögött rendezkedni.*
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-11 22:58:14
Üzenet elküldve: 2023-02-11 22:58:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
// A lány, aki a tűzzel játszik //
* A társaság könnyen hiheti azt, hogy a harcnak vége, és ezzel minden megoldódott. Agin viszont szívesen folytatná még a bunyót, de úgy tűnik, hogy ezt későbbre kell halasztania, elvégre látszólag ellenfele is elindul befele. Ahogy az imént is mondta, meg van győződve róla, hogy ellenfele előle akar menekülni. A harc folytatásának való halasztását nem bánja, hiszen azért be kell vallja magának, hogy neki is jól esne pár perc pihenő, miután rájött, hogy mennyire nem egészséges egy bordákra mért kalapácsütés. Bár Relael dicséri őket, szavai nem töltik el őt büszkeséggel, elvégre még nincs, amire büszke legyen. Azt viszont tudja, hogy hamarosan addig fogja verni Leont, míg új csizmákat vagy valamit kárpótlásul nem kap tőle. Jelenleg ez az egy gondolat tölti őt el boldogsággal, na meg persze a pálinka, amit az imént Relael lebegtetett be. *
- És erősek.
* Teszi őszintén hozzá Leia megjegyzésére. Az öreg gnóm is odasétál hozzá, csak hogy néhányszor megnyomogassa a sérült oldalát. Agin összeszorítja a száját, nem akar semmilyen jajgató hangot kiadni. *
- Az ütés nem volt gyenge volt. Nekem van kemény oldalam.
* Válaszólja az öregnek, majd mikor az a gyógyító italt kezdi el emlegetni, kicsit értetlenkedni kezd. *
- Ital a thargoknál? Nem értem, hisz Relael asszonyság most mondta, hogy itt is van pálinka.
* Legszívesebben inna pár kortyot, hogy elmúljon a fájdalom, majd utána folytatná a harcot Leonnal, csakhogy abba maradjon öklének a bizsergése, ami még mindig Leon fejére szomjazik. *
- És kemény, mint a kő.
* Egészíti ki Relaelt, és kétszer is megpaskolja a sérült oldalát, csakhogy megmutassa a hölgynek, hogy mennyire kemény is tud ő lenni. Hiba volt, erre rögtön rájön, de ezt próbálja nem kimutatni. *
- Máris megyek.
* Mielőtt azonban bemenne, még lassú nyugodtsággal arrébb ballag, hogy összegyűjtse két csizmáját, amik a harc közben kerültek le a lábáról. Ezután Leiához fordulna, de már sehol sem látja őt. Annak ellenére, hogy korábban ő mondta neki, hogy menjen el, most mégis szomorúan állapítja meg eltűnését. Örült volna neki, ha marad még, de olyan sokat azért nem bánkódik. Elindul a többiek után az épület bejáratához. *
* A társaság könnyen hiheti azt, hogy a harcnak vége, és ezzel minden megoldódott. Agin viszont szívesen folytatná még a bunyót, de úgy tűnik, hogy ezt későbbre kell halasztania, elvégre látszólag ellenfele is elindul befele. Ahogy az imént is mondta, meg van győződve róla, hogy ellenfele előle akar menekülni. A harc folytatásának való halasztását nem bánja, hiszen azért be kell vallja magának, hogy neki is jól esne pár perc pihenő, miután rájött, hogy mennyire nem egészséges egy bordákra mért kalapácsütés. Bár Relael dicséri őket, szavai nem töltik el őt büszkeséggel, elvégre még nincs, amire büszke legyen. Azt viszont tudja, hogy hamarosan addig fogja verni Leont, míg új csizmákat vagy valamit kárpótlásul nem kap tőle. Jelenleg ez az egy gondolat tölti őt el boldogsággal, na meg persze a pálinka, amit az imént Relael lebegtetett be. *
- És erősek.
* Teszi őszintén hozzá Leia megjegyzésére. Az öreg gnóm is odasétál hozzá, csak hogy néhányszor megnyomogassa a sérült oldalát. Agin összeszorítja a száját, nem akar semmilyen jajgató hangot kiadni. *
- Az ütés nem volt gyenge volt. Nekem van kemény oldalam.
* Válaszólja az öregnek, majd mikor az a gyógyító italt kezdi el emlegetni, kicsit értetlenkedni kezd. *
- Ital a thargoknál? Nem értem, hisz Relael asszonyság most mondta, hogy itt is van pálinka.
* Legszívesebben inna pár kortyot, hogy elmúljon a fájdalom, majd utána folytatná a harcot Leonnal, csakhogy abba maradjon öklének a bizsergése, ami még mindig Leon fejére szomjazik. *
- És kemény, mint a kő.
* Egészíti ki Relaelt, és kétszer is megpaskolja a sérült oldalát, csakhogy megmutassa a hölgynek, hogy mennyire kemény is tud ő lenni. Hiba volt, erre rögtön rájön, de ezt próbálja nem kimutatni. *
- Máris megyek.
* Mielőtt azonban bemenne, még lassú nyugodtsággal arrébb ballag, hogy összegyűjtse két csizmáját, amik a harc közben kerültek le a lábáról. Ezután Leiához fordulna, de már sehol sem látja őt. Annak ellenére, hogy korábban ő mondta neki, hogy menjen el, most mégis szomorúan állapítja meg eltűnését. Örült volna neki, ha marad még, de olyan sokat azért nem bánkódik. Elindul a többiek után az épület bejáratához. *
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-11 19:23:05
Üzenet elküldve: 2023-02-11 19:23:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 55
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
// A lány, aki a tűzzel játszik //
* Leia nagyon csúnyán néz a vén gnómra, mikor az kijelenti, hogy Agin nyert. Már amennyire tud ő csúnyán nézni, ugyanis ez mindössze némi homlokráncolásból állt, ám ezek a ráncok is hamar kisimultak. Nem szokott hozzá az idegeskedéshez.*
~ Nem gondoltam, hogy egy ilyen rozoga bodegában is vannak szabályai a verekedésnek. Ráadásul az első számú szabályszegő az a vénség, aki "elejtette" a kalapácsát, nyilván szándékosan. ~
* Ezzel a gondolattal Leia eldönti, hogy nem hajlandó megadni az öregnek a ki nem érdemelt jussot.
Agin sérüléseivel kapcsolatos gyanúja is beigazolódni látszik: túl nagy a férfi büszkeség. *
- Nálatok elég undorító emberek élnek, hogy magukat köpdösik...
* Nem bírja ki, hogy be ne szóljon még valami elméset, aztán hátrébb húzódik, mikor a gnóm bácsi közelebb lép, és nem épp finomkodón megvizsgálja a sérült fiút. *
~ Na, az én szakértelmem ide már nem is kell, hál a fennvalónak...~
* Ezzel a gondolattal hátrébb húzódik, közben pedig végérvényesen eldönti, hogy most már tényleg ideje lelépni, mielőtt megint elintéz magának (vagy másoknak) egy kis csetepatét. Bár már úgy érzi, teljesen kiment a fejéből a kék köd, mégis jobbnak látja eltűnni. Ezt megerősíti Leon pillantása, melyet röviden elkap, és melyben némi arroganciát vél felfedezni. Mit sem törődve a többiekkel és Rel invitációjával, fejébe húzza a csuklyáját, és lassan megpróbál kihátrálni a társaságból az utca félhomályába, majd elhagyni a helyet, amíg senki nem figyel. *
* Leia nagyon csúnyán néz a vén gnómra, mikor az kijelenti, hogy Agin nyert. Már amennyire tud ő csúnyán nézni, ugyanis ez mindössze némi homlokráncolásból állt, ám ezek a ráncok is hamar kisimultak. Nem szokott hozzá az idegeskedéshez.*
~ Nem gondoltam, hogy egy ilyen rozoga bodegában is vannak szabályai a verekedésnek. Ráadásul az első számú szabályszegő az a vénség, aki "elejtette" a kalapácsát, nyilván szándékosan. ~
* Ezzel a gondolattal Leia eldönti, hogy nem hajlandó megadni az öregnek a ki nem érdemelt jussot.
Agin sérüléseivel kapcsolatos gyanúja is beigazolódni látszik: túl nagy a férfi büszkeség. *
- Nálatok elég undorító emberek élnek, hogy magukat köpdösik...
* Nem bírja ki, hogy be ne szóljon még valami elméset, aztán hátrébb húzódik, mikor a gnóm bácsi közelebb lép, és nem épp finomkodón megvizsgálja a sérült fiút. *
~ Na, az én szakértelmem ide már nem is kell, hál a fennvalónak...~
* Ezzel a gondolattal hátrébb húzódik, közben pedig végérvényesen eldönti, hogy most már tényleg ideje lelépni, mielőtt megint elintéz magának (vagy másoknak) egy kis csetepatét. Bár már úgy érzi, teljesen kiment a fejéből a kék köd, mégis jobbnak látja eltűnni. Ezt megerősíti Leon pillantása, melyet röviden elkap, és melyben némi arroganciát vél felfedezni. Mit sem törődve a többiekkel és Rel invitációjával, fejébe húzza a csuklyáját, és lassan megpróbál kihátrálni a társaságból az utca félhomályába, majd elhagyni a helyet, amíg senki nem figyel. *
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 16:16:48
Üzenet elküldve: 2023-02-10 16:16:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 941
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Megfontolt
// A lány, aki a tűzzel játszik //
// Nézelődőben //
*Vasbordának nagy szerencséje, hogy Leon nem hallja meg a szavait, annyira másra koncentrál még. Leginkább a fiúra, aki idő közben feláll a lábaira. Ezzel jócskán meglepve a kalózt, aki ennyi erőt nem nézett volna ki belőle. Feje viszont megint másutt forog. Relael pálinkát emleget és tény, hogy Leonnak jól esne most a kis testedzés után. Meg egy kis jég is a lábára. Hátha Ezmeenek van bent iylesmi.*
-Én nyugodt vagyok. Megvertem a kis hülyét és nekem ez elég. *Vonja meg a vállát és már újra mosoly van az arcán és Leiát is újra megfigyeli. Nem felejtette el, hogy mit tervez a lánnyal, de egyelőre még kiszuszogja magát.*
-Add vissza a kardom! *Néz bele Relael szemébe. Előbbi kegyetlensége már tovatűnt, ugyanaz az alkoholista habókos alak, mint aki belépett a fogadóba nem sokkal ezelőtt. Tetszenek neki a bókok, és valamiért úgy véli, végül is Agin is megérdemli ezt az elismerést. Már az is egész szép teljesítmény, hogy életben maradt*
*Amikor Vasborda, az elsőre még olyan szimpatikus gnóm bácsi visszakéri tőle a kalapácsot, a kalóz olyan szemekkel pillant rá, mint aki meg akarja ölni.*
-Túl veszélyes egy ilyen reszketeg öregembernek egy ilyen kalapács. Ha akarod, szerzek neked egy járóbotot, hátha azt nem ejted el! *Neveti el magát, de közben azon gondolkodik, hogy mit is tegyen. Elejthetné ő is a kalapácsot egyenesen az öreg két szeme közé.*
-Gyógyítsad meg a fiút és visszakapod. A te hibádból sérült meg ennyire. *Utasítja az apróságot, aki elvileg valami orvosféle. A kalóznak nem nagyon van fogalma az orvoslásról, eddig mindig úgy gyógyították, hogy valamit beleerőltettek és azzal el is szállt a fájdalom belőle.*
// Nézelődőben //
*Vasbordának nagy szerencséje, hogy Leon nem hallja meg a szavait, annyira másra koncentrál még. Leginkább a fiúra, aki idő közben feláll a lábaira. Ezzel jócskán meglepve a kalózt, aki ennyi erőt nem nézett volna ki belőle. Feje viszont megint másutt forog. Relael pálinkát emleget és tény, hogy Leonnak jól esne most a kis testedzés után. Meg egy kis jég is a lábára. Hátha Ezmeenek van bent iylesmi.*
-Én nyugodt vagyok. Megvertem a kis hülyét és nekem ez elég. *Vonja meg a vállát és már újra mosoly van az arcán és Leiát is újra megfigyeli. Nem felejtette el, hogy mit tervez a lánnyal, de egyelőre még kiszuszogja magát.*
-Add vissza a kardom! *Néz bele Relael szemébe. Előbbi kegyetlensége már tovatűnt, ugyanaz az alkoholista habókos alak, mint aki belépett a fogadóba nem sokkal ezelőtt. Tetszenek neki a bókok, és valamiért úgy véli, végül is Agin is megérdemli ezt az elismerést. Már az is egész szép teljesítmény, hogy életben maradt*
*Amikor Vasborda, az elsőre még olyan szimpatikus gnóm bácsi visszakéri tőle a kalapácsot, a kalóz olyan szemekkel pillant rá, mint aki meg akarja ölni.*
-Túl veszélyes egy ilyen reszketeg öregembernek egy ilyen kalapács. Ha akarod, szerzek neked egy járóbotot, hátha azt nem ejted el! *Neveti el magát, de közben azon gondolkodik, hogy mit is tegyen. Elejthetné ő is a kalapácsot egyenesen az öreg két szeme közé.*
-Gyógyítsad meg a fiút és visszakapod. A te hibádból sérült meg ennyire. *Utasítja az apróságot, aki elvileg valami orvosféle. A kalóznak nem nagyon van fogalma az orvoslásról, eddig mindig úgy gyógyították, hogy valamit beleerőltettek és azzal el is szállt a fájdalom belőle.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 15:55:55
Üzenet elküldve: 2023-02-10 15:55:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
// A lány, aki a tűzzel játszik //
// Nézelődőben //
*Igen egyoldalú a harc, főleg azután, hogy Vasborda kalapácsa is Leonhoz kerül. Feltehetően az érzékenyebb lelkű nézőknek borzasztó a már-már kínzásnak minősülő nyereség, Relael viszont meglepő módon nincs így. Persze megretten a reccsenő hangok hallatán, egyrészt mert ráébred Leon mennyire elborult, s mennyire veszélyes, másfelől ritkán látott igazán durva küzdelmeket. Valahol azért örül a végének, de leginkább annak, hogy Leon némi önuralomról tesz tanúbizonyságot, ezzel pedig meglepve az elf lányt.*
- Remekül harcoltatok!
*Tenyerét néhányszor összecsapja, rövid tapsát Vasborda szakítja meg. Szemöldökei feljebb emelkednek a pimasz kijelentés hallatán, egy röpke pillanatra mosolya is elillan arcáról.*
- Nem.
*Egyszerű, kurta kijelentés. Nem véli úgy, hogy érvelnie kellene a hajmeresztő állítások ellen, s kegyesnek tartja magát amiatt is, hogy nem kéri számon ő az aranyat a gnómtól.*
- Tehát, büszkék lehettek magatokra. Micsoda férfias bátorság, le vagyok nyűgözve!
*Mosolya ismét megjelenik, elsőként Leonhoz lép, hogy megveregesse annak hátát, már amennyiben az engedi neki.*
- Most viszont nyugodjunk meg, ha kérhetem, és menjünk be szépen. Egy kis pálinka mindenkit jobb kedvre derít majd.
*Leia egyből Aginhoz lép, ezért Relael azzal még vár, lehet a leány segít a sérült fiúnak.*
- Igen, van még hova fejlődnie. Azt hiszem ez jó lecke volt neki erről.
*Bár személy szerint örült volna ha a személyzet nem veri össze egymást, de legalább szórakoztató volt úgy, hogy a fegyverek kikerültek a képből. Persze ha akarták volna így is végezhettek volna egymással, mégis némi megnyugvást jelentettek neki Vasborda hamis szavai.*
- Menj be, és szusszanj egy kicsit. Rögtön jövök én is.
*Egy biccentéssel egészíti ki szavait, s a többiekhez hasonlóan ő is Aginhoz lép.*
- Vakmerő vagy fiú, ezt valahol elismerem benned.
*Agin ha nehezen is, de a lábain áll, úgy ahogy egyenesen is. Relael mindezt egy elismerő biccentéssel honorálja.*
- És szívós is, ahogy látom. Gyere, pihenj meg te is! Megérdemled.
*Felmerül benne, hogy megkérdezze kell esetleg némi segítség, de Aginról annyit már megtudott, hogy rendkívül büszke, s úgy véli erre való tekintettel nem ajánlkozik, főleg ha Leia már ott legyeskedik körülötte. Elsőként indul meg a fogadó felé, ellép a többiek mellett és szélesre tárja az ajtót, majd teátrális mozdulattal invitálja be a társaságot.*
// Nézelődőben //
*Igen egyoldalú a harc, főleg azután, hogy Vasborda kalapácsa is Leonhoz kerül. Feltehetően az érzékenyebb lelkű nézőknek borzasztó a már-már kínzásnak minősülő nyereség, Relael viszont meglepő módon nincs így. Persze megretten a reccsenő hangok hallatán, egyrészt mert ráébred Leon mennyire elborult, s mennyire veszélyes, másfelől ritkán látott igazán durva küzdelmeket. Valahol azért örül a végének, de leginkább annak, hogy Leon némi önuralomról tesz tanúbizonyságot, ezzel pedig meglepve az elf lányt.*
- Remekül harcoltatok!
*Tenyerét néhányszor összecsapja, rövid tapsát Vasborda szakítja meg. Szemöldökei feljebb emelkednek a pimasz kijelentés hallatán, egy röpke pillanatra mosolya is elillan arcáról.*
- Nem.
*Egyszerű, kurta kijelentés. Nem véli úgy, hogy érvelnie kellene a hajmeresztő állítások ellen, s kegyesnek tartja magát amiatt is, hogy nem kéri számon ő az aranyat a gnómtól.*
- Tehát, büszkék lehettek magatokra. Micsoda férfias bátorság, le vagyok nyűgözve!
*Mosolya ismét megjelenik, elsőként Leonhoz lép, hogy megveregesse annak hátát, már amennyiben az engedi neki.*
- Most viszont nyugodjunk meg, ha kérhetem, és menjünk be szépen. Egy kis pálinka mindenkit jobb kedvre derít majd.
*Leia egyből Aginhoz lép, ezért Relael azzal még vár, lehet a leány segít a sérült fiúnak.*
- Igen, van még hova fejlődnie. Azt hiszem ez jó lecke volt neki erről.
*Bár személy szerint örült volna ha a személyzet nem veri össze egymást, de legalább szórakoztató volt úgy, hogy a fegyverek kikerültek a képből. Persze ha akarták volna így is végezhettek volna egymással, mégis némi megnyugvást jelentettek neki Vasborda hamis szavai.*
- Menj be, és szusszanj egy kicsit. Rögtön jövök én is.
*Egy biccentéssel egészíti ki szavait, s a többiekhez hasonlóan ő is Aginhoz lép.*
- Vakmerő vagy fiú, ezt valahol elismerem benned.
*Agin ha nehezen is, de a lábain áll, úgy ahogy egyenesen is. Relael mindezt egy elismerő biccentéssel honorálja.*
- És szívós is, ahogy látom. Gyere, pihenj meg te is! Megérdemled.
*Felmerül benne, hogy megkérdezze kell esetleg némi segítség, de Aginról annyit már megtudott, hogy rendkívül büszke, s úgy véli erre való tekintettel nem ajánlkozik, főleg ha Leia már ott legyeskedik körülötte. Elsőként indul meg a fogadó felé, ellép a többiek mellett és szélesre tárja az ajtót, majd teátrális mozdulattal invitálja be a társaságot.*
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 14:49:33
Üzenet elküldve: 2023-02-10 14:49:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 158
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// A lány, aki a tűzzel játszik //
// Nézelődőben //
// A fiúk, akik öklözik egymást //
// A falnak dőlve //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A dobás sikeressége talán az öreg gnómot lepi meg a legjobban. Nem tudta, hogy ilyen ügyesen tud célba dobni erre alkalmatlan tárgyakkal. Szerencsére komolyabban nem emelnek szót a csalás ellen egyelőre, úgyhogy sunyi kis vigyorát leplezni tudja azzal, hogy belekortyol újból a borba. *
- Azt hiszem a fiú győzött. * Jelenti ki hangosan és teátrálisan, széttárva karjait. * Tiltott fegyver használat, az ökle helyett a furcsa módon megszerzett kalapáccsal csapott le áldozatára. Ökölpárbajban az ilyen nem járja. Nem igaz, asszonság? * Pillant Relaelre, és már nyújtja is markát, hogy bezsebelje a nyereményét. Akár megkapja, akár nem, ezek után Aginhoz botorkál, ahol a fiú oldalát vizsgálja, amennyiben az hagyja. *
- Szerencséd van fiam, gyenge ütés volt. * Állapítja meg, persze ehhez az kell, hogy néhány ponton megnyomkodhassa a sajgó oldalt. Amennyiben ezt nem hagyják, úgy diagnózist sem tud felállítani. *
- Ha ellovagolsz a thargokhoz, ott tudsz venni jó minőségű zöld italt, ami hamar begyógyítja. * Teszi még hozzá, és megpaskolja a másik térdét. *
- A kalapácsom, ha kérhetném. * Nyújtja karját, szavait ezúttal Leonnak címezve. *
// Nézelődőben //
// A fiúk, akik öklözik egymást //
// A falnak dőlve //
// A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz! //
* A dobás sikeressége talán az öreg gnómot lepi meg a legjobban. Nem tudta, hogy ilyen ügyesen tud célba dobni erre alkalmatlan tárgyakkal. Szerencsére komolyabban nem emelnek szót a csalás ellen egyelőre, úgyhogy sunyi kis vigyorát leplezni tudja azzal, hogy belekortyol újból a borba. *
- Azt hiszem a fiú győzött. * Jelenti ki hangosan és teátrálisan, széttárva karjait. * Tiltott fegyver használat, az ökle helyett a furcsa módon megszerzett kalapáccsal csapott le áldozatára. Ökölpárbajban az ilyen nem járja. Nem igaz, asszonság? * Pillant Relaelre, és már nyújtja is markát, hogy bezsebelje a nyereményét. Akár megkapja, akár nem, ezek után Aginhoz botorkál, ahol a fiú oldalát vizsgálja, amennyiben az hagyja. *
- Szerencséd van fiam, gyenge ütés volt. * Állapítja meg, persze ehhez az kell, hogy néhány ponton megnyomkodhassa a sajgó oldalt. Amennyiben ezt nem hagyják, úgy diagnózist sem tud felállítani. *
- Ha ellovagolsz a thargokhoz, ott tudsz venni jó minőségű zöld italt, ami hamar begyógyítja. * Teszi még hozzá, és megpaskolja a másik térdét. *
- A kalapácsom, ha kérhetném. * Nyújtja karját, szavait ezúttal Leonnak címezve. *
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 13:21:42
Üzenet elküldve: 2023-02-10 13:21:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian, Alissäna, Myyna//
- Rendben. Nehogy bajom essen ezen a rövid úton is.
*Szórakozott szurkálódása mögött nincs semmi ellenérzés, még akkor sem lenne, ha sejtené miért kíséri el őt a félvér. Hagyja, hogy Haldrian megint birtokba vegye ajkait, szívesen viszonozza is a csókot hasonló hévvel, amilyennel kapja azt.*
- Oh, csakugyan?
*Abban mondjuk nem kételkedik, hogy akad néhány fiatal lány, akiket Haldrian meglátogat, s ők időnként szétnyitják combjaikat a fiú kedvéért. Ez igazából annyira nem is zavarja, a szexualitást igen kevésre tartja attól függetlenül, hogy ő ebből él meg. Talán emiatt is jelent olyan keveset neki. A figyelmet amit viszont kap Haldriantól, azt élvezi, rég viszonyultak ilyen rajongással hozzá, és bosszús lenne, ha valaki ezt elorozná tőle.*
- Csak érdekelt. Ugye nem féltékenykedő típus. Nem szeretném ha megtépnének egy váratlan pillanatban, azért mert nőkre költöd el a kosztpénzt meg ilyenek.
*Megvonja vállait, hogy a fattyú semmiképpen se lásson többet szavaiba, majd megindul kifelé a nyitott ajtón. Tesz egy rövid kitérőt a fürdő felé, ahol hagyta korábban az Adrastusszal összekoszolt takarót is. Vet egy pillantást az egyre gyarapodó halomra, majd kifordul és követi Haldriant lefelé.*
- Biztosan.
*Kétségei azért vannak, jellemzően nem jön ki jól nőtársaival, akik mindig rivalizálnak vele, az érdekeket figyelembe véve számára pedig érdekesebbek a férfiak.
Nem zavartatja magát, a pult mögé lép otthonos magabiztossággal, majd a kulcsos ládikát keresi, de hamar megleli, ott van a másik mellett. Haldrian Myynával történő fecsegése nem mozgatja meg, egészen félreérthető megjegyzéséig. Alissäna szemei összeszűkülnek, mert megint úgy érzi, mint Relael esetében, hogy kereskednek vele a megkérdezése nélkül. Arca viszont nem tükrözi esetleg megjelenő ellenérzéseit, most is könnyed, és vidám, mint mindig.*
- Na, na! Az drágább szolgáltatás.
*Előre hajolva felkönyököl a pultra, pimaszul mustrálja a fiút, miközben egy falat kenyeret dob ajkai közé, hogy lassan majszolgatni kezdje.*
- Rendben. Nehogy bajom essen ezen a rövid úton is.
*Szórakozott szurkálódása mögött nincs semmi ellenérzés, még akkor sem lenne, ha sejtené miért kíséri el őt a félvér. Hagyja, hogy Haldrian megint birtokba vegye ajkait, szívesen viszonozza is a csókot hasonló hévvel, amilyennel kapja azt.*
- Oh, csakugyan?
*Abban mondjuk nem kételkedik, hogy akad néhány fiatal lány, akiket Haldrian meglátogat, s ők időnként szétnyitják combjaikat a fiú kedvéért. Ez igazából annyira nem is zavarja, a szexualitást igen kevésre tartja attól függetlenül, hogy ő ebből él meg. Talán emiatt is jelent olyan keveset neki. A figyelmet amit viszont kap Haldriantól, azt élvezi, rég viszonyultak ilyen rajongással hozzá, és bosszús lenne, ha valaki ezt elorozná tőle.*
- Csak érdekelt. Ugye nem féltékenykedő típus. Nem szeretném ha megtépnének egy váratlan pillanatban, azért mert nőkre költöd el a kosztpénzt meg ilyenek.
*Megvonja vállait, hogy a fattyú semmiképpen se lásson többet szavaiba, majd megindul kifelé a nyitott ajtón. Tesz egy rövid kitérőt a fürdő felé, ahol hagyta korábban az Adrastusszal összekoszolt takarót is. Vet egy pillantást az egyre gyarapodó halomra, majd kifordul és követi Haldriant lefelé.*
- Biztosan.
*Kétségei azért vannak, jellemzően nem jön ki jól nőtársaival, akik mindig rivalizálnak vele, az érdekeket figyelembe véve számára pedig érdekesebbek a férfiak.
Nem zavartatja magát, a pult mögé lép otthonos magabiztossággal, majd a kulcsos ládikát keresi, de hamar megleli, ott van a másik mellett. Haldrian Myynával történő fecsegése nem mozgatja meg, egészen félreérthető megjegyzéséig. Alissäna szemei összeszűkülnek, mert megint úgy érzi, mint Relael esetében, hogy kereskednek vele a megkérdezése nélkül. Arca viszont nem tükrözi esetleg megjelenő ellenérzéseit, most is könnyed, és vidám, mint mindig.*
- Na, na! Az drágább szolgáltatás.
*Előre hajolva felkönyököl a pultra, pimaszul mustrálja a fiút, miközben egy falat kenyeret dob ajkai közé, hogy lassan majszolgatni kezdje.*
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 10:36:28
Üzenet elküldve: 2023-02-10 10:36:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna, Myyna//
*Egykedvűen lép ruháihoz, még arcán is látszik némi gyermeki csalódottság. Elvégre le kell menniük az új szoba kulcsáért, ő pedig itt és most akarta megkapni, amire vágyik.*
-Lemegyek veled. *Ajánlkozik. Véletlenül sem akarja megkockáztatni, hogy egy pénzesebb vendég megint elorozza előle a lányt. Lezserül cibálja magára a ruhadarabokat, majd belelép az elnyűtt csizmába. Persze ha teheti, lop még egy érzéki csókot a pillangótól, csak hogy életben tartsa lángját.*
-Hogy ki? Ja, Myyna. *Szórakozottan simít végig tarkóján.*
-Aha, olyan barátnő féle. Van néhány a Kikötőben... Miért? *Felel és kérdez könnyedén. Egyrészt teret hagy, hogy ebbe Alissäna azt lásson bele, amit akar, másrészt tetszik neki a gondolat, hogy fiatal lányt a szimpátián kívül más "dolgok" is őhozzá kössék.
Ha mindketten felöltöztek, akkor kitárja a szoba ajtaját, s becsukja a hosszúéletű mögött. Nem zárja be, hisz valójában nincs mit ellopni onnan. Azért lenyel egy vigyort a gondolatra, hogy az óriás asszony mit fog találni ott benn, ha egyszer takarításra kerül a sor.*
-Tetszene neked. Jófej. Meg szép is, embermércével. *Érezhető szavaiból, mennyire magasztosnak tartja az elf fajt. Nem csoda, a Sellőházban is ők a legdrágább portékák. Szorosan persze azon fél-elfek előtt, akik leginkább hajaznak vértiszta társaikra.
Ahogy lefelé tartanak a lépcsőn, nagyjából néptelen fogadótér tárulkozik szemük előtt. Olybá fest, a kinti ramazuri még tartani látszik. Egy pillanatra megtorpan, ahogy megpillantja Myynát a pult mögött. Ki is ment a fejéből, hogy a lány épp dolgozik.*
-Hahó! *Lép oda a pulthoz, valószínűleg a hosszúéletű pillangó társaságában. Eszébe ötlik, hogy nem túl szerencsés, hogy Myyna láthatja, mire is ment el a kölcsönpénz, de ezt a dolgot most a szőnyeg alá söpri.*
-Mi a helyzet, Myynácska? *Támaszkodik meg a pulton, somolyogva fürkészve a lányt. Lehet, hogy felfokozott állapota az oka, de még mindig igen csak csinosnak találja őt. Embermércével.*
-Nem unod még a munkát? Ha lazítanál... *Jelzésértékűen vonja fel szemöldökét. Hagyja, hogy Alissäna önmaga intézze a kulcs dolgát, ebbe nem avatkozik bele.*
*Egykedvűen lép ruháihoz, még arcán is látszik némi gyermeki csalódottság. Elvégre le kell menniük az új szoba kulcsáért, ő pedig itt és most akarta megkapni, amire vágyik.*
-Lemegyek veled. *Ajánlkozik. Véletlenül sem akarja megkockáztatni, hogy egy pénzesebb vendég megint elorozza előle a lányt. Lezserül cibálja magára a ruhadarabokat, majd belelép az elnyűtt csizmába. Persze ha teheti, lop még egy érzéki csókot a pillangótól, csak hogy életben tartsa lángját.*
-Hogy ki? Ja, Myyna. *Szórakozottan simít végig tarkóján.*
-Aha, olyan barátnő féle. Van néhány a Kikötőben... Miért? *Felel és kérdez könnyedén. Egyrészt teret hagy, hogy ebbe Alissäna azt lásson bele, amit akar, másrészt tetszik neki a gondolat, hogy fiatal lányt a szimpátián kívül más "dolgok" is őhozzá kössék.
Ha mindketten felöltöztek, akkor kitárja a szoba ajtaját, s becsukja a hosszúéletű mögött. Nem zárja be, hisz valójában nincs mit ellopni onnan. Azért lenyel egy vigyort a gondolatra, hogy az óriás asszony mit fog találni ott benn, ha egyszer takarításra kerül a sor.*
-Tetszene neked. Jófej. Meg szép is, embermércével. *Érezhető szavaiból, mennyire magasztosnak tartja az elf fajt. Nem csoda, a Sellőházban is ők a legdrágább portékák. Szorosan persze azon fél-elfek előtt, akik leginkább hajaznak vértiszta társaikra.
Ahogy lefelé tartanak a lépcsőn, nagyjából néptelen fogadótér tárulkozik szemük előtt. Olybá fest, a kinti ramazuri még tartani látszik. Egy pillanatra megtorpan, ahogy megpillantja Myynát a pult mögött. Ki is ment a fejéből, hogy a lány épp dolgozik.*
-Hahó! *Lép oda a pulthoz, valószínűleg a hosszúéletű pillangó társaságában. Eszébe ötlik, hogy nem túl szerencsés, hogy Myyna láthatja, mire is ment el a kölcsönpénz, de ezt a dolgot most a szőnyeg alá söpri.*
-Mi a helyzet, Myynácska? *Támaszkodik meg a pulton, somolyogva fürkészve a lányt. Lehet, hogy felfokozott állapota az oka, de még mindig igen csak csinosnak találja őt. Embermércével.*
-Nem unod még a munkát? Ha lazítanál... *Jelzésértékűen vonja fel szemöldökét. Hagyja, hogy Alissäna önmaga intézze a kulcs dolgát, ebbe nem avatkozik bele.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-10 10:05:36
Üzenet elküldve: 2023-02-10 10:05:36
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*Haldriannál nincs megállás, alig fejezték be dolgukat máris felélénkülve munkálkodik, hogy a folytatásba is belekezdhessenek. Pedig Alissäna nem ebből a célból mesél, csupán szereti megosztani kiterjedt tudását másokkal. Elvégre bizonyos nehézségek ellenére élményekben gazdag élete volt, sokféle emberrel találkozott, sokféle szokást ismert meg és igényt elégített ki, számtalan ételt kóstolt meg és így tovább.
Az ajakharapdálást már sokadjára látja, s kezdi érteni a mögötte lévő gondolatokat is. Szemöldökeit ráncolja.*
- Persze, megadod mi? Te kurafi!
*Mosolyogva hajol közelebb a fiúhoz, hogy egy rövid csókot lopjon tőle, amit egy gyengéd harapással egészít ki. Ezt követően elhúzódik, lassan felkecmeredik az ágyból. Úgy tűnik kérése nem szorul további magyarázatra, ezért inkább az öltözködésre összpontosít, amivel most sem kell sokat bajlódnia. Elég csak földön lévő ruhájába lépnie, majd nemes egyszerűséggel magára húznia. Kicsit még igazgat rajta, de részéről már indulhatnak is.*
- Nekem is jár egy, szóval szerzek egy kulcsot.
*Ha teheti maga intézi ezeket, egyfelől mert úgy véli a kisasszonyt igazából nem érdekli ez, másfelől meg mert ha lehet nem akar beszélni vele. Meg az óriással sem, részben azért mert látványosan ellenszenvesek mindenkivel, másfelől pedig nők, őket nehezen tudná kedves mosolyával jobb belátásra bírni. Amíg a fiúra vár, addig úgy dönt, hogy a takarókat és lepedőket összeszedi, egy csomóba gyűri, majd vár, hogy indulhassanak le.*
- Na és ki volt az a hóhajú lány akivel beszélgettél? Csak nem a barátnőd?
*Haldriannál nincs megállás, alig fejezték be dolgukat máris felélénkülve munkálkodik, hogy a folytatásba is belekezdhessenek. Pedig Alissäna nem ebből a célból mesél, csupán szereti megosztani kiterjedt tudását másokkal. Elvégre bizonyos nehézségek ellenére élményekben gazdag élete volt, sokféle emberrel találkozott, sokféle szokást ismert meg és igényt elégített ki, számtalan ételt kóstolt meg és így tovább.
Az ajakharapdálást már sokadjára látja, s kezdi érteni a mögötte lévő gondolatokat is. Szemöldökeit ráncolja.*
- Persze, megadod mi? Te kurafi!
*Mosolyogva hajol közelebb a fiúhoz, hogy egy rövid csókot lopjon tőle, amit egy gyengéd harapással egészít ki. Ezt követően elhúzódik, lassan felkecmeredik az ágyból. Úgy tűnik kérése nem szorul további magyarázatra, ezért inkább az öltözködésre összpontosít, amivel most sem kell sokat bajlódnia. Elég csak földön lévő ruhájába lépnie, majd nemes egyszerűséggel magára húznia. Kicsit még igazgat rajta, de részéről már indulhatnak is.*
- Nekem is jár egy, szóval szerzek egy kulcsot.
*Ha teheti maga intézi ezeket, egyfelől mert úgy véli a kisasszonyt igazából nem érdekli ez, másfelől meg mert ha lehet nem akar beszélni vele. Meg az óriással sem, részben azért mert látványosan ellenszenvesek mindenkivel, másfelől pedig nők, őket nehezen tudná kedves mosolyával jobb belátásra bírni. Amíg a fiúra vár, addig úgy dönt, hogy a takarókat és lepedőket összeszedi, egy csomóba gyűri, majd vár, hogy indulhassanak le.*
- Na és ki volt az a hóhajú lány akivel beszélgettél? Csak nem a barátnőd?
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-02-09 21:43:26
Üzenet elküldve: 2023-02-09 21:43:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elégedetten hagyja, hoy Alissäna a testét cirógassa. Még nyújtózva kéreti is magát. Jól esik neki a törődés. Persze egészen addig tart nyugalma, míg az elf regélésbe nem kezd. Itt közben már alaposan felélénkült férfiasságán dolgozik keze. Elég csak elképzelnie a hosszúéletűt, ahogy a finom kis test kifacsart, megfeszülő pózokba kényszerül.*
-Fú. *hasára fordul, csillogó szemmel lesve a pillangót. Felcsigázta a fantáziáját. A megengedő dorgálásra ajkába harap. Tudja nyert ügye van.*
-Nem lesz belőle rendszer... Majd megadom! Amúgy meg mi baj a szobával? *Pillant körbe, de csakhamar leesik neki, miről is beszél a lány. Elvégre mindenhol otthagyta már a nyomát... A legtöbbet ugyan segítség nélkül, de tudja, mi a gondja a jobb köröket megélt elfnek.*
-Legyen... De melyik szobába? A tiédbe? *Feltápászkodik az ágyról, karba font kezekkel támaszkodva az ajtó mellé. Ékessége ellentmondást nem tűrően ágaskodik, de ez őt a legkevésbé sem érdekli. Nyert még egy kis időt a hosszúéletűvel, s nem is tud másra gondolni, ahogy a lány mezítelen testét lesi.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Elégedetten hagyja, hoy Alissäna a testét cirógassa. Még nyújtózva kéreti is magát. Jól esik neki a törődés. Persze egészen addig tart nyugalma, míg az elf regélésbe nem kezd. Itt közben már alaposan felélénkült férfiasságán dolgozik keze. Elég csak elképzelnie a hosszúéletűt, ahogy a finom kis test kifacsart, megfeszülő pózokba kényszerül.*
-Fú. *hasára fordul, csillogó szemmel lesve a pillangót. Felcsigázta a fantáziáját. A megengedő dorgálásra ajkába harap. Tudja nyert ügye van.*
-Nem lesz belőle rendszer... Majd megadom! Amúgy meg mi baj a szobával? *Pillant körbe, de csakhamar leesik neki, miről is beszél a lány. Elvégre mindenhol otthagyta már a nyomát... A legtöbbet ugyan segítség nélkül, de tudja, mi a gondja a jobb köröket megélt elfnek.*
-Legyen... De melyik szobába? A tiédbe? *Feltápászkodik az ágyról, karba font kezekkel támaszkodva az ajtó mellé. Ékessége ellentmondást nem tűrően ágaskodik, de ez őt a legkevésbé sem érdekli. Nyert még egy kis időt a hosszúéletűvel, s nem is tud másra gondolni, ahogy a lány mezítelen testét lesi.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1458-1477