// Kicsit Alissäna, Leon, Myyna //
* Neki csak két tál sült hús kellene, és már ott sem lenne, de úgy tűnik, hogy nem fogja ő azt olyan könnyen megkapni. Figyelmét több dolog is eltereli, és mámoros állapotában próbál mindenre és mindenkire figyelni. Ez rossz döntésnek bizonyul, mert úgy tűnik, hogy ennivaló nélkül marad.
Először Alissäna szólítja le Leont és őt, szinte rögtön azután, hogy Agin felteszi az Ezmee-nek intézett kérdését. Ezt követően Agin leveszi a szemét az óriásnőről (ami később nagy hibának bizonyul), és szemeit más óriás dolgokon pihenteti: Lissa mellein. A lányt nem ismeri, de miután tátott szájjal figyeli végig a testét, és elhatározza, hogy szívesen megismerné. Azt, hogy mit mond, nem hallja, más dolgok foglalják le, de miután felébred az elképedéséből, válaszra nyitja a száját.
Igen ám, de közben Relael is megérkezik. Az elf a torkát köszörüli, ami az ő figyelmét sem kerüli el, így a megszólalást megszakítva Rel felé fordul. Leon-hoz beszél, úgy tűnik, hogy indulnak valahova. Agin meghallgatja a rövid beszélgetést, de nem szól bele.
Indulásukkor Leon szól vissza Agin-hoz, amire ő mosolyra húzza a száját, és röviden felnevet. *
- Még szép, hogy vigyázok rájuk, asszonyverő. De ti is siessetek vissza! Alig várom már, hogy szétverjem azt a hangos pofádat.
* Ezt még odamondja Leon-nak, akinek az elmenése után visszafordulna Lissához, csakhogy ő már nincs a társaságában. Úgy tűnik, hogy egy másik kuncsaftot kapott. De se baj, eredetileg úgyis a húsért jött, azonban Agin legnagyobb sajnálatára az óriásnő is eltűnt már, akitől kérte az ételt. *
~ Hát persze, így vegye le az ember akár egy pillanatra is a szemét a nőkről. Ez az én szerencsém. ~
* Hátrafordul, és felkönyököl a háta mögötti pultra. Szerencsére Myyna még mindig ott van, ahol hagyta. *
~ Semmi baj, akkor majd sütök én ~
* Fogalmazódik meg kótyagos fejében az ötlet. Sütni úgyis tud, sőt, ahogy elnézte Leon vacsoráját, alighanem jobban jár azzal, ha ő maga csinálja meg a húst, mintsem Ezmee. *
- Mindjárt jövök. * Kiált oda az asztalnál heverésző lánynak.
Megfordul, és átugorja a pultot. Szerencsére most nem hagyja el sehol sem a lábát, így nem esik orra, mint ahogy azt tette korábban a dézsából kifele menet. Bemegy a konyhába, az óriásnőt még mindig nem látja, a húst viszont szerencsére igen. Bajlódik egy kicsit az étellel, ugyanis vagy nem kap meg mindent, vagy eleve nincs is, amit megkapni. Nem ő a legjobb szakács, de azért még egy húst meg tud sütni. Vélhetőleg több időbe telik a sütés, mint amire számított, de azért végez vele. Mindkét húsos tálba rak kenyeret és kanalat, majd fülig érő mosollyal és büszkességgel viszi ki azokat Myyna asztalához. *
- Itt is van! * Teszi le a lány elé a fatálat. * Egyél csak. Saját recept. Van benne hús, és jobb híján megfűszereztem egy kis szeretettel. Jóétvágyat!
* Ő is leül, majd elkezdi bekanalazni az ételt, közben nagyokat harap a kenyérből is. Teli szájjal kérdez a lánytól. *
- Na és jobban vagy már?
* Ha látja, hogy elkezdett enni, akkor megkérdezi: *
- Hogy ízlik?