//Második szál//
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nagyon is ispi... inspi... az.
*feleli. A zsoldos múlt egyik nagy hátránya a szegényes szókincs. Nem mintha soha nem hallotta volna a szót. Csak valószínűleg még soha életében nem használta, így bele is törik a nyelve.
Miután elmondta, mit szeretne, Alissäna el is rendezi magát, méghozzá egy olyan pózban, hogy Mykaelnek kedve lenne hagyni a csudába az egész rajzolósdit és inkább megint rávetni magát. Próbál parancsolni az ösztöneinek és úgy nézni a lányra, mint a modelljére. Ha pedig már modell, akkor ő mondhatja meg, hogyan helyezkedjen.
Oda is lép hát a lányhoz - továbbra is látható izgalmi állapotban, hogy a kurtizán már talán azt hiheti, elmarad a rajzgyakorlat. De Mykael csak annyit tesz, hogy kicsit elrendezi a kezeit, és egy-két hajtincset a nyaka körül.*
- Így jó lesz.
*mondja vigyorogva, aztán visszamegy az asztalhoz és leül. Ahogy munkához lát, a tekintetébe valami újfajta csillogás kerül. A korábbi vágyakozó sóvárgás helyébe összpontosítás és a kihívás izgalma lép. Már épp eleget rajzolt emberalakokat, így a körvonalakkal gyorsan végez. A részletek, első sorban a pőre bájak megrajzolása az, ami inkább kihívást jelent neki. Ezekre több gondot is fordít. És ahogy figyelme megváltozik, úgy nyugszik le a teste, legalábbis egyelőre.
A lány kérdésére úgy felel, hogy közben nem hagyja félbe a munkát sem.*
- Hát nem is tudom. A farigcsálással kezdődött, le tudtam vele foglalni magam. Néha egy jobban sikerült kis állatfigurát vagy hasonlót még pénzért is el tudtam adni. Akkor jöttem rá, hogy ebből akár pénzt is lehet keresni. A zenéléssel folytattam, megtanultam valamennyire hegedülni és énekelni meg egész jól tudtam gyerekként. Aztán később a hangom teljesen torz lett és mély, kellett egy kis idő, mire megint rendes lett.
*meséli, majd felkel az asztaltól, és a papírossal, szénrúddal meg a székkel együtt odamegy közvetlenül Alissäna mellé. A széket az ágyhoz helyezi, ráteszi a papírost ő maga meg leguggol mögé. Ilyen közelségből kezdi megrajzolni Lissza keblét.*
- Persze a katonák között sokaknak volt tetoválása. És sokszor hallgattam őket, hogy ki hol, mikor szerezte őket. Néha azzal is elhencegtek, hogy mennyi pénzt fizettek érte. Az szöget ütött a fejembe. Sok-sok pénz van ebben, ha ügyesen csinálja az ember.
*magyarázza. Persze a pénzen túl ott van a művészi hajlamok kiélése is, de nem igazán tudatosult benne, hogy neki vannak olyanok. Bár tény, hogy mindig is szeretett alkotni.
Közben elkészül az első rajzzal. Oldalra lefúj róla némi szénport, majd megfordítja, hogy megmutassa Alissänának.*
- Mit gondolsz?
*a lány egy arányos, szépen megrajzolt, de kissé egyszerű képet lát. Teste domborulatait ügyesen árnyékolással próbálta érzékeltetni Mykael. Az arcára pedig odavarázsolt egy kacér félmosolyt, amit korábban már megfigyelt Lissza arcán. Nem az a színvonal, mint egy szalont díszítő festmény, de ahhoz képest egész jó, hogy csak szénnel rajzolta meg. Azért van még hová fejlődni.*
- Most... átfordulnál mondjuk? Szeretném megrajzolni a hátad és a feneked, ugyanebben a fekvő helyzetben.
*magyarázza. Ha Alissäna ezt is megteszi, munkához is lát, megint az asztalnál.*
- Nagyon szép hátad van. Olyan... tiszta. Vagy sima, nem tudom.
*bókol, miközben dolgozik. Nagyon élvezi a városi nőknek ezt a hibátlanságát. Nem kérges a tenyerük, nincs rajtuk égésnyom valami figyelmetlenségből, se hegek. Ahonnan Mykael jön, ott mindenkinek van valami hege. Néha nem is harcból. De a parasztlánykák is mindig begyűjtenek valami kis sérülést a ház körüli munkában. Alissäna teljesen más. És hozzá még izgatóan sápadt is - mármint például Mykaelhez képest, aki sokkal lebarnultabb, és hegeknek sincs híján.*
- Ritka szép kerek a hátsód.
*jegyzi meg olyan hangon, mint aki tényleg csak elismeri, hogy valami tetszik neki. Testi izgalma hol feléled, hol újra lenyugszik, miközben dolgozik.
Hamar elkészül az újabb rajzzal, azt is megmutatja a lánynak.
Ezután jön a pikánsabb rész, amikor kifejezetten arra kéri a lányt, hogy valamely testtáját rajzolhassa meg közelről. És mindent alaposan papírra is vet.*