Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-10 23:12:12
Üzenet elküldve: 2024-01-10 23:12:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lilyenn//
*A Mynát érintő kérdésre csak vállat von. Fogalma sincs, hova tűnt a fehérhajú. Noha egy kicsit sajnálja a dolgot, azért nem fogja magát a tengerbe ölni emiatt. Azt sem érzi tisztének, hogy elejét vegye a félvér lány első reakciójának. Meghagyja a tudatlanságban; persze tudja, hogy Mynát itt senki sem bántotta. Épp ellenkezőleg! Ezért is furcsállja, hogy elszökött. Így csupán vállat von.
A következőkre homlokráncolva kapja fel tekintetét, hogy végigmérje a lányt. Az apját nem ismeri, az anyja meg... Nos, könnyen elképzelhető, hogy akadnak itt testvérei. De ily közel korban... Tudnia kellene róla. Épp nyitná a száját, hogy reflexből felkérdezze hívatlan vendégét, mikor amaz korrigálja a dolgot.*
-Ahh. *Noha nem érzi helyénvalónak a tréfát, azért megereszt egy vigyort. Ez is inkább annak tudható be, hogy Lilyenn majdnem rászedte. Majdnem.
A lány szemmel láthatóan jókedvében van. Ennek okát nem tudja; talán az, hogy megtalálta. Elvégre biztosan őt kereste, hogy is lehetne másképp? Ha pedig keresik, annak általában nem jó a vége.
Megvakarja fekete loboncát, majd felkászálódik a székből. Érdemes azért utána járni.*
-Víz van. *Csapja le a lány elé a korsó hideg vizet fordultával.*
-Teával nem nagyon szolgálhatok. Úri italok itt nincsenek. *Hozhatott volna sört vagy bort is, de talán a víz közelebb áll a teához.*
-De kérdéseim azért vannak, ha már itt vagy. *Emelkedik magasba szemöldöke. Egy ideig a félvér lányon tartja tekintetét, mintha olvasni próbálna annak szemeiben, csak ezután ül le.*
-Hol hallottad a nevem és miért keresel? Hacsak... *Kortyol bele a saját magának szintúgy felszolgált vízbe.*
-Foron árulta el, mi? Megmondtam már neki, hogy nem én voltam. Egész életében ismert, és most meg lábostolvajnak néz... *Felhorkan, majd ismét végigméri a vendéget. Nem látta még a Kikötőben. Egy pásztorórát biztosan megérne. Kiütköznek rajta szebbik felmenőjének vonásai.*
-De ha más miatt jöttél, akkor nyögd ki. Mit mondtam, roppant elfoglalt vagyok. *Kihúzza magát ültében, úgy dülleszti legkevésbé terjedelmes mellkasát.*
-Mit is mondtál, mi a neved?
//Lilyenn//
*A Mynát érintő kérdésre csak vállat von. Fogalma sincs, hova tűnt a fehérhajú. Noha egy kicsit sajnálja a dolgot, azért nem fogja magát a tengerbe ölni emiatt. Azt sem érzi tisztének, hogy elejét vegye a félvér lány első reakciójának. Meghagyja a tudatlanságban; persze tudja, hogy Mynát itt senki sem bántotta. Épp ellenkezőleg! Ezért is furcsállja, hogy elszökött. Így csupán vállat von.
A következőkre homlokráncolva kapja fel tekintetét, hogy végigmérje a lányt. Az apját nem ismeri, az anyja meg... Nos, könnyen elképzelhető, hogy akadnak itt testvérei. De ily közel korban... Tudnia kellene róla. Épp nyitná a száját, hogy reflexből felkérdezze hívatlan vendégét, mikor amaz korrigálja a dolgot.*
-Ahh. *Noha nem érzi helyénvalónak a tréfát, azért megereszt egy vigyort. Ez is inkább annak tudható be, hogy Lilyenn majdnem rászedte. Majdnem.
A lány szemmel láthatóan jókedvében van. Ennek okát nem tudja; talán az, hogy megtalálta. Elvégre biztosan őt kereste, hogy is lehetne másképp? Ha pedig keresik, annak általában nem jó a vége.
Megvakarja fekete loboncát, majd felkászálódik a székből. Érdemes azért utána járni.*
-Víz van. *Csapja le a lány elé a korsó hideg vizet fordultával.*
-Teával nem nagyon szolgálhatok. Úri italok itt nincsenek. *Hozhatott volna sört vagy bort is, de talán a víz közelebb áll a teához.*
-De kérdéseim azért vannak, ha már itt vagy. *Emelkedik magasba szemöldöke. Egy ideig a félvér lányon tartja tekintetét, mintha olvasni próbálna annak szemeiben, csak ezután ül le.*
-Hol hallottad a nevem és miért keresel? Hacsak... *Kortyol bele a saját magának szintúgy felszolgált vízbe.*
-Foron árulta el, mi? Megmondtam már neki, hogy nem én voltam. Egész életében ismert, és most meg lábostolvajnak néz... *Felhorkan, majd ismét végigméri a vendéget. Nem látta még a Kikötőben. Egy pásztorórát biztosan megérne. Kiütköznek rajta szebbik felmenőjének vonásai.*
-De ha más miatt jöttél, akkor nyögd ki. Mit mondtam, roppant elfoglalt vagyok. *Kihúzza magát ültében, úgy dülleszti legkevésbé terjedelmes mellkasát.*
-Mit is mondtál, mi a neved?
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-10 20:47:27
Üzenet elküldve: 2024-01-10 20:47:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isteni szikra//
*Még illedelmesen hallgatja végig, ahogy Drun tovább mesél. Megtudja, hogy a szoba most épp Drun-t illeti, még ha csak kölcsönbe is, és azt is, hogy magára fogja hagyni őt az éjszakára. Ettől kicsit megijed, de nem mondja. Ha bezárja az ajtót belülről, remélhetőleg biztonságban lesz. Az istenekről is további gondolatokat oszt meg vele a másik, amire halványan elmosolyodik. Már kezdi érteni, miért beszél róluk ennyit. Az egész életét nekik szenteli. Ebben az esetben érdemes lesz tisztelettel bánni vele, amikor ilyen sokat mesél, hisz ilyenkor az élete egy darabjáról szól valójában.*
- Értem *bólint kedvesen. Arra azért kíváncsi, ha esetleg holtan talált volna már rá az utcán, akkor az ő haláltusáját is megnézte-e volna a gnóm, de nem kérdez rá, mert nem is akar gondolni, mi történt volna akkor, ha csak egy kicsit is később érkezik a megmentője.*
- Köszönöm szépen Drun! Jó éjszakát! *Azzal Drun távozik, ő pedig egyedül marad a szobában. Melegben, biztonságban. Még mindig hihetetlen. Bármennyire is fáradt, nem megy egyből aludni. Hosszú ideig fürdőzik, miután vizet készített magának a mosdótálban, utána pedig rongyos öltözékét is megpróbálja kimosni. Bár, azokat jobb lenne inkább a szemétbe dobni, de nincs neki más, így muszáj megtartania. Mikor már a ruhái is kiterítve száradnak, akkor mászik be az ágyba, és a takaró alatt kis gombóc pózban összehúzódva alszik el. Ennél boldogabban nem is végződhetett volna ez a nap. Na jó, azért a bilincsei kissé kényelmetlenül nyomják, főleg a nyakán lévő, de ez elenyésző ahhoz a kényelemhez képest, amit az ágy ad neki.*
*Még illedelmesen hallgatja végig, ahogy Drun tovább mesél. Megtudja, hogy a szoba most épp Drun-t illeti, még ha csak kölcsönbe is, és azt is, hogy magára fogja hagyni őt az éjszakára. Ettől kicsit megijed, de nem mondja. Ha bezárja az ajtót belülről, remélhetőleg biztonságban lesz. Az istenekről is további gondolatokat oszt meg vele a másik, amire halványan elmosolyodik. Már kezdi érteni, miért beszél róluk ennyit. Az egész életét nekik szenteli. Ebben az esetben érdemes lesz tisztelettel bánni vele, amikor ilyen sokat mesél, hisz ilyenkor az élete egy darabjáról szól valójában.*
- Értem *bólint kedvesen. Arra azért kíváncsi, ha esetleg holtan talált volna már rá az utcán, akkor az ő haláltusáját is megnézte-e volna a gnóm, de nem kérdez rá, mert nem is akar gondolni, mi történt volna akkor, ha csak egy kicsit is később érkezik a megmentője.*
- Köszönöm szépen Drun! Jó éjszakát! *Azzal Drun távozik, ő pedig egyedül marad a szobában. Melegben, biztonságban. Még mindig hihetetlen. Bármennyire is fáradt, nem megy egyből aludni. Hosszú ideig fürdőzik, miután vizet készített magának a mosdótálban, utána pedig rongyos öltözékét is megpróbálja kimosni. Bár, azokat jobb lenne inkább a szemétbe dobni, de nincs neki más, így muszáj megtartania. Mikor már a ruhái is kiterítve száradnak, akkor mászik be az ágyba, és a takaró alatt kis gombóc pózban összehúzódva alszik el. Ennél boldogabban nem is végződhetett volna ez a nap. Na jó, azért a bilincsei kissé kényelmetlenül nyomják, főleg a nyakán lévő, de ez elenyésző ahhoz a kényelemhez képest, amit az ágy ad neki.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-10 19:42:53
Üzenet elküldve: 2024-01-10 19:42:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Isteni szikra//
* A lány felé fordul. Látja már le-le ragadnak a szemei. Szórakozottan a pipájával játszik, de nem gyújt rá. Inkább csak megszokásból. *
- A szoba természetesen a Hét Varjú Taverna tulajdonosáé, mint ahogy maga az épület is. Én csupán fizettem érte, a lenti pultnál, hogy legyen hol meghúznom magam. De biztos vagyok benne, neked most nagyobb szükséged van rá, mint nekem lenne. Egyébként is még más terveim voltak. Szóval nem bánom, ha maradsz és kipihened magad. Az istenekkel kapcsolatban pedig annyi, hogy a világ megismeréséhez sok út vezet, vannak logikus és kevésbé logikus utak. Én magam arra tettem fel az életemet, hogy azok számára elhozzam az istenek tanításait, akik eléggé nyitottak rá és nem akarnak tovább tévelyegni tudatlanul. Amikor igazán elkötelezetté válsz egy vagy két isten irányába, azok megajándékoznak a hatalmukkal. Én is azon kevesek közé tartozom, akik bírnak hatalommal. Sa'tereth kegyelméből például az elhunytak utolsó átélt pár másodpercébe nyerhetek bepillantást. De nem is ez a lényeg. Látom tényleg kimerült vagy. Most itt hagylak, aludj. Majd alkalom később visszajövök hozzád. Addig is jó éjszakát kívánok, itt senki sem fog zavarni.
*Azzal felkel a székről és elindul az ajtó felé. Léptei mint mindig határozottak, de koránt sem sietősek. *
* A lány felé fordul. Látja már le-le ragadnak a szemei. Szórakozottan a pipájával játszik, de nem gyújt rá. Inkább csak megszokásból. *
- A szoba természetesen a Hét Varjú Taverna tulajdonosáé, mint ahogy maga az épület is. Én csupán fizettem érte, a lenti pultnál, hogy legyen hol meghúznom magam. De biztos vagyok benne, neked most nagyobb szükséged van rá, mint nekem lenne. Egyébként is még más terveim voltak. Szóval nem bánom, ha maradsz és kipihened magad. Az istenekkel kapcsolatban pedig annyi, hogy a világ megismeréséhez sok út vezet, vannak logikus és kevésbé logikus utak. Én magam arra tettem fel az életemet, hogy azok számára elhozzam az istenek tanításait, akik eléggé nyitottak rá és nem akarnak tovább tévelyegni tudatlanul. Amikor igazán elkötelezetté válsz egy vagy két isten irányába, azok megajándékoznak a hatalmukkal. Én is azon kevesek közé tartozom, akik bírnak hatalommal. Sa'tereth kegyelméből például az elhunytak utolsó átélt pár másodpercébe nyerhetek bepillantást. De nem is ez a lényeg. Látom tényleg kimerült vagy. Most itt hagylak, aludj. Majd alkalom később visszajövök hozzád. Addig is jó éjszakát kívánok, itt senki sem fog zavarni.
*Azzal felkel a székről és elindul az ajtó felé. Léptei mint mindig határozottak, de koránt sem sietősek. *
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-10 19:22:20
Üzenet elküldve: 2024-01-10 19:22:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Isteni szikra//
- Drun, oké. *Becsszó, most már megpróbálja megjegyezni a nevet, de mentségére szóljon, hogy a sok zagyvaság mellett, amiről a gnóm beszél folyamatosan, pont nem a neve a legérdekesebb részlet. A tavernába lépve is úgy szól hozzá, mintha csak ő maga lenne az, aki elhozza a megváltást Maavie számára. Na jó, ez talán valahol igaz is, de azért álljon meg a menet! Gondolhatná a kislány, de van annyira hálás, hogy ilyenek eszébe sem jutnak, és egyáltalán nem zavarja a másik viselkedése.*
- Tudom, hogy nem a sajátom, éppen ezért nagyon vigyázni fogok rá. A tiéd egyébként?
*Ezt a kérdést azért nem árt tisztázni, mert még fogalma sincs, honnan van a kulcs és a szoba. Elképzelhető, hogy valóban Drun tulajdona, lehet, hogy csak bérli, de annyit már tud a kikötő világáról, hogy sokkal bonyolultabb megfejtés is lehet mögötte.
A szobában Maavie megkönnyebbülve sóhajt fel, nagyon jól esik neki a finom meleg, amit ott bent érez. Hamar ledobja magáról a vastag pokrócot is, így viszont látni, hogy mennyire szörnyű állapotban van a lány és a ruhái is. Egy alapos csutakolás és néhány új gönc is ráférne. Az előbbit valószínűleg megoldja még ma éjszaka, és talán valahogy azokat a rongyokat is megpróbálja kimosni. Egyébként a két csuklóján, a bokáin, és a nyakában lévő fémkarikák is elkezdtek már rozsdásodni, minél előbb le kéne valahogy szedni őket szegényről.*
- Jól van, jól van, Drun, mára elég lesz a tündérmeséből! Őszintén, annyira fáradt vagyok, hogy nem is igazán értem, mit beszlész Eeyr-ről, Teysusról, Sa'Terethről, de abban biztos vagyok, hogy nagyon rá vagy függve az istenekre. Miért? *kérdezi Maavie kíváncsian.*
- Drun, oké. *Becsszó, most már megpróbálja megjegyezni a nevet, de mentségére szóljon, hogy a sok zagyvaság mellett, amiről a gnóm beszél folyamatosan, pont nem a neve a legérdekesebb részlet. A tavernába lépve is úgy szól hozzá, mintha csak ő maga lenne az, aki elhozza a megváltást Maavie számára. Na jó, ez talán valahol igaz is, de azért álljon meg a menet! Gondolhatná a kislány, de van annyira hálás, hogy ilyenek eszébe sem jutnak, és egyáltalán nem zavarja a másik viselkedése.*
- Tudom, hogy nem a sajátom, éppen ezért nagyon vigyázni fogok rá. A tiéd egyébként?
*Ezt a kérdést azért nem árt tisztázni, mert még fogalma sincs, honnan van a kulcs és a szoba. Elképzelhető, hogy valóban Drun tulajdona, lehet, hogy csak bérli, de annyit már tud a kikötő világáról, hogy sokkal bonyolultabb megfejtés is lehet mögötte.
A szobában Maavie megkönnyebbülve sóhajt fel, nagyon jól esik neki a finom meleg, amit ott bent érez. Hamar ledobja magáról a vastag pokrócot is, így viszont látni, hogy mennyire szörnyű állapotban van a lány és a ruhái is. Egy alapos csutakolás és néhány új gönc is ráférne. Az előbbit valószínűleg megoldja még ma éjszaka, és talán valahogy azokat a rongyokat is megpróbálja kimosni. Egyébként a két csuklóján, a bokáin, és a nyakában lévő fémkarikák is elkezdtek már rozsdásodni, minél előbb le kéne valahogy szedni őket szegényről.*
- Jól van, jól van, Drun, mára elég lesz a tündérmeséből! Őszintén, annyira fáradt vagyok, hogy nem is igazán értem, mit beszlész Eeyr-ről, Teysusról, Sa'Terethről, de abban biztos vagyok, hogy nagyon rá vagy függve az istenekre. Miért? *kérdezi Maavie kíváncsian.*
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-09 23:32:53
Üzenet elküldve: 2024-01-09 23:32:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 57
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
-Már mondtam, szólíts Drunnak. Csak annyit akarok mondani ezzel az egésszel, hogy világ amit ismersz és körül vesz, teljesen más, mint aminek eddig hitted. Igen, már is megérkeztünk, mára véget értek a megpróbáltatásaid. Gyere, bátran.
* Kihúzza magát és határozott léptekkel belép a taverna kétszárnyas ajtaján. A bentiekkel sokat nem törődve rögtön jobbra veszi az irány, fel a lépcsőkön. Felérve az emeleti részre visszanéz a lenti személyekre. Próbálja kideríteni, hogy mi történik odalent és kik kerültek elő, amíg távol volt. majd elindul az átellenes oldalra a hálótérhez vezető ajtóhoz. A hálótérre vezető folyosón sorakoznak az ajtó. Pár ajtót megpróbálva végül megtalálja a kulcshoz tartozó ajtót. Odabent egy egyszemélyes ágy, egy szék és egy kisebb asztal található. *
- Ez csak egy szoba, nem a sajátod, de meghúzhatod magad itt, nekem per pillanat nincs szükségem rá. * Leül a székre, majd ismét a lány felé fordul. * Nem Eeyr-t nem tartom sokra, hanem a tanításai kártékony hatását nem szeretem. Valamint az illúziót, ami szerint csak mert pusztán szerepel a szeretet a sorai között még nem lesz jóságos. Viszont hívői szeretik figyelmen kívül hagyni a logikát és az igazságot. Most egy kis időre el kell mennem, de még visszafogok nézni hozzád.
* Kihúzza magát és határozott léptekkel belép a taverna kétszárnyas ajtaján. A bentiekkel sokat nem törődve rögtön jobbra veszi az irány, fel a lépcsőkön. Felérve az emeleti részre visszanéz a lenti személyekre. Próbálja kideríteni, hogy mi történik odalent és kik kerültek elő, amíg távol volt. majd elindul az átellenes oldalra a hálótérhez vezető ajtóhoz. A hálótérre vezető folyosón sorakoznak az ajtó. Pár ajtót megpróbálva végül megtalálja a kulcshoz tartozó ajtót. Odabent egy egyszemélyes ágy, egy szék és egy kisebb asztal található. *
- Ez csak egy szoba, nem a sajátod, de meghúzhatod magad itt, nekem per pillanat nincs szükségem rá. * Leül a székre, majd ismét a lány felé fordul. * Nem Eeyr-t nem tartom sokra, hanem a tanításai kártékony hatását nem szeretem. Valamint az illúziót, ami szerint csak mert pusztán szerepel a szeretet a sorai között még nem lesz jóságos. Viszont hívői szeretik figyelmen kívül hagyni a logikát és az igazságot. Most egy kis időre el kell mennem, de még visszafogok nézni hozzád.
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-08 19:06:12
Üzenet elküldve: 2024-01-08 19:06:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Haldrian//
*Árvánk csalódottan veszi tudomásul a pultos válaszát. Szerinte a hóhajú lányt itt nem fogja megtalálni. Azt, hogy járt-e itt egyáltalán, vagy már nem tarkítja a személyzetet, viszont nem köti a félvér orrára. Két lemondó sóhaj után azonban beugrik neki, honnan ismeri az asztalnál ülő félvért. Ennek a felismerésének annyira meg is örül, hogy fennhangon kimondja annak nevét. Arra semmi esélyt sem lát, hogy Haldrian ne hallotta volna, ám a bizonyosság kedvéért lopva rápillant. Ekkor meg találkozik a tekintetük. Hiába minden. Erről a pontról már nem létezik visszaút. A lány kénytelen oda menni hozzá. Hadd maradjon meg számára a kezdeményezés előnye! Határozott ábrázatot erőltetve arcára oda is battyog a sráchoz.*
- Üdv!
*Köszön, mert értelmes szerzetek között így szokás. De mielőtt folytathatná fajtársa a szavába vág.*
- Meglógott?
*Visszhangozza a szót.*
- Mi oka volt rá? Bántották? Vagy talán rabszolgaként tartották?
*Kérdezi kissé meghökkenve. Nem igazán szeretné elképzelni, amint Myynával így bánnak. Más okot azonban nem lát arra, hogy a lányka kitépje magát egy ilyesfajta intézmény ölelő karjai közül. Főleg a múltját és a családját tekintetbe véve. Aztán a téma más vizekre terelődik. Egészen pontosan arra, hogy Lily honnan ismeri Haldriant. Az árva nem is rest megválaszolni a kérdést. Ám úgy gondolja, nem árt előtte tréfát űzni a nagyszájú ficsúrból.*
- Hogy "honnét van a neved", azt nem tudhatom.
*Vonja meg a vállát miközben lehámozza hátáról kardocskáját. Azt az asztalnak támasztja, ő maga pedig komótosan leül a mutatott székre.*
- Valószínűleg anyánk, vagy apánk adta neked. Ugyanis a húgod vagyok, te ostoba. Innen ismerlek.
*Hollóhajú árvánk itt tart egy pici hatásszünetet. Hadd emésztgesse fajtársa az új információt. Közben azért kékjeivel reakció után kutat. Nem is bírja sokáig mielőtt vad kacagásban törne ki. Még az asztalra is rácsap közben.*
- Nem, nem, nem, nem! Csak vicceltem.
*Mondja, amint ismét levegőhöz jut.*
- De látnod kellene most a képed. Teljesen megérte. Ha viszont tudni akarod, honnan ismerlek, hívj meg egy forró italra! Mondjuk legyen tea! És hidd el, tudni akarod!
*Vált nagyon gyorsan komolyabb hangnemre. Majd székén hátra dőlve, keresztbe font karokkal várja a srác következő lépését. Valaki, aki egy komoly üzletet visz, ahogy azt Haldrian állítja, meg sem érzi egy tea árát.*
A hozzászólás írója (Lilyenn Freggi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.08 20:50:58
//Haldrian//
*Árvánk csalódottan veszi tudomásul a pultos válaszát. Szerinte a hóhajú lányt itt nem fogja megtalálni. Azt, hogy járt-e itt egyáltalán, vagy már nem tarkítja a személyzetet, viszont nem köti a félvér orrára. Két lemondó sóhaj után azonban beugrik neki, honnan ismeri az asztalnál ülő félvért. Ennek a felismerésének annyira meg is örül, hogy fennhangon kimondja annak nevét. Arra semmi esélyt sem lát, hogy Haldrian ne hallotta volna, ám a bizonyosság kedvéért lopva rápillant. Ekkor meg találkozik a tekintetük. Hiába minden. Erről a pontról már nem létezik visszaút. A lány kénytelen oda menni hozzá. Hadd maradjon meg számára a kezdeményezés előnye! Határozott ábrázatot erőltetve arcára oda is battyog a sráchoz.*
- Üdv!
*Köszön, mert értelmes szerzetek között így szokás. De mielőtt folytathatná fajtársa a szavába vág.*
- Meglógott?
*Visszhangozza a szót.*
- Mi oka volt rá? Bántották? Vagy talán rabszolgaként tartották?
*Kérdezi kissé meghökkenve. Nem igazán szeretné elképzelni, amint Myynával így bánnak. Más okot azonban nem lát arra, hogy a lányka kitépje magát egy ilyesfajta intézmény ölelő karjai közül. Főleg a múltját és a családját tekintetbe véve. Aztán a téma más vizekre terelődik. Egészen pontosan arra, hogy Lily honnan ismeri Haldriant. Az árva nem is rest megválaszolni a kérdést. Ám úgy gondolja, nem árt előtte tréfát űzni a nagyszájú ficsúrból.*
- Hogy "honnét van a neved", azt nem tudhatom.
*Vonja meg a vállát miközben lehámozza hátáról kardocskáját. Azt az asztalnak támasztja, ő maga pedig komótosan leül a mutatott székre.*
- Valószínűleg anyánk, vagy apánk adta neked. Ugyanis a húgod vagyok, te ostoba. Innen ismerlek.
*Hollóhajú árvánk itt tart egy pici hatásszünetet. Hadd emésztgesse fajtársa az új információt. Közben azért kékjeivel reakció után kutat. Nem is bírja sokáig mielőtt vad kacagásban törne ki. Még az asztalra is rácsap közben.*
- Nem, nem, nem, nem! Csak vicceltem.
*Mondja, amint ismét levegőhöz jut.*
- De látnod kellene most a képed. Teljesen megérte. Ha viszont tudni akarod, honnan ismerlek, hívj meg egy forró italra! Mondjuk legyen tea! És hidd el, tudni akarod!
*Vált nagyon gyorsan komolyabb hangnemre. Majd székén hátra dőlve, keresztbe font karokkal várja a srác következő lépését. Valaki, aki egy komoly üzletet visz, ahogy azt Haldrian állítja, meg sem érzi egy tea árát.*
A hozzászólás írója (Lilyenn Freggi) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.08 20:50:58
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:36:08
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:36:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Alissäna nem sejti, hogy Mykael számára ekkora élmény az, hogy megrajzolhatja őt. Ha volna róla tudomása, akkor bizonyosan rájátszana erre.*
- Úgy hallottam akik a bőrre való festéssel próbálkoznak, azok sokszor először disznóbőrt vesznek és azon gyakorolnak. Gondolkodtál már ezen?
*Gusztustalannak tartja már csak elképzelve is. Van ebben valami morbid is. Mykael szén rajza viszont kedvére való, és szívesen vizsgálgatja, amíg lehetősége van rá.*
- Nem baj. A magam fajta lányokat egyébként sem szokás megfesteni, sőt, bizonyos körökben arcpirító illetlenség volna a drága alapanyagokat egy kurtizánra pazarolni, amikor szépséges kisasszonyokat és szalonokat is lehetne ábrázolni.
*Nincsenek ilyesféle ambíciói, ezért nem is zavarja, hogy a róla készült alkotások kérészéletűek. Nem úgy mint ő, aki jó eséllyel a fiút is túl fogja élni, talán még annak utódjait is.*
- Relael kisasszony alkalmasabb múzsa volna ha festésre szánnád magadat, s úgy hiszem hízelgőnek is találná, ha ilyen jellegű kéréssel fordulná hozzá.
*Örömmel nézi ahogy a fiú megmosakszik. Mint valaki, aki komoly, szinte már túlzott figyelmet fordít teste makulátlanságára, ezt figyelmes és vonzó tulajdonságnak tartja ügyfelei részéről is.
Lassan eldől az ágyon és egy mosollyal arcán simul bele Mykael érdes tenyerébe.*
- Igazán nincs mit. Akár máshogy is megrajzolhatsz, ha van kedved majd hozzá.
*Mutatóujjával szórakozottan láthatatlan formákat rajzol a fiatal harcos bőrére.*
- Például úgy, hogy közben játszadozom magammal.
*Búgja.*
- Vagy akár úgy, hogy veled játszom közben.
*Egy huncut mosollyal arcán vándorolnak zöld íriszei Mykael arcára, hogy a fiatal férfi tekintetét keresse, s annak reakcióját lesse.*
- Mit gondolsz, sikerült volna? Megrajzolni engem, miközben megkóstollak?
*Mondanivalója tetézése érdekében nyelvével lassan benedvesíti alsó ajkát. Hogy ezzel tovább hergeli-e a fiút addig, amíg képtelen lesz visszafogni magát, vagy kedvet kap az ötlet megvalósítására, ezt még nem tudja előzetesen eldönteni, de kíváncsian várja, hogy Mykael melyik mellett teszi le végül voksát.*
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Alissäna nem sejti, hogy Mykael számára ekkora élmény az, hogy megrajzolhatja őt. Ha volna róla tudomása, akkor bizonyosan rájátszana erre.*
- Úgy hallottam akik a bőrre való festéssel próbálkoznak, azok sokszor először disznóbőrt vesznek és azon gyakorolnak. Gondolkodtál már ezen?
*Gusztustalannak tartja már csak elképzelve is. Van ebben valami morbid is. Mykael szén rajza viszont kedvére való, és szívesen vizsgálgatja, amíg lehetősége van rá.*
- Nem baj. A magam fajta lányokat egyébként sem szokás megfesteni, sőt, bizonyos körökben arcpirító illetlenség volna a drága alapanyagokat egy kurtizánra pazarolni, amikor szépséges kisasszonyokat és szalonokat is lehetne ábrázolni.
*Nincsenek ilyesféle ambíciói, ezért nem is zavarja, hogy a róla készült alkotások kérészéletűek. Nem úgy mint ő, aki jó eséllyel a fiút is túl fogja élni, talán még annak utódjait is.*
- Relael kisasszony alkalmasabb múzsa volna ha festésre szánnád magadat, s úgy hiszem hízelgőnek is találná, ha ilyen jellegű kéréssel fordulná hozzá.
*Örömmel nézi ahogy a fiú megmosakszik. Mint valaki, aki komoly, szinte már túlzott figyelmet fordít teste makulátlanságára, ezt figyelmes és vonzó tulajdonságnak tartja ügyfelei részéről is.
Lassan eldől az ágyon és egy mosollyal arcán simul bele Mykael érdes tenyerébe.*
- Igazán nincs mit. Akár máshogy is megrajzolhatsz, ha van kedved majd hozzá.
*Mutatóujjával szórakozottan láthatatlan formákat rajzol a fiatal harcos bőrére.*
- Például úgy, hogy közben játszadozom magammal.
*Búgja.*
- Vagy akár úgy, hogy veled játszom közben.
*Egy huncut mosollyal arcán vándorolnak zöld íriszei Mykael arcára, hogy a fiatal férfi tekintetét keresse, s annak reakcióját lesse.*
- Mit gondolsz, sikerült volna? Megrajzolni engem, miközben megkóstollak?
*Mondanivalója tetézése érdekében nyelvével lassan benedvesíti alsó ajkát. Hogy ezzel tovább hergeli-e a fiút addig, amíg képtelen lesz visszafogni magát, vagy kedvet kap az ötlet megvalósítására, ezt még nem tudja előzetesen eldönteni, de kíváncsian várja, hogy Mykael melyik mellett teszi le végül voksát.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:22:46
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:22:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lilyenn//
*Épp egy plafonon éktelenkedő repedést szemrevételez székében hintázva, mikor nyílik a bejárati ajtó. Előredőlve veszi szemügyre a betoppanó félvért. Merthogy lerí róla kever vére. Túl nagy figyelmet azonban nem szentel neki; nem kerekedik úgy, hogy különösen rabul ejtse tekintetét, s ruházata sem utal arra, hogy vagyonos lenne. Azért megbámulja, ha nem is túl feltűnően.*
~Mynát keresi.~ *Talán valami barátnője annak a kis fruskának. Korban sem lehet messze tőle. Szolgálhatna válasszal a söntés mögött fejét csóváló férfi helyett, de nem teszi. Miért tenné? Hadd keresse csak a fehérhajút. Talán bajban van, s azért keresi?
Továbbra is fent tartaná eddigi tevékenységét - ami kimerül a plafon bámulásában - ha nem hallaná meg felcsattanni tulajdon nevét. Majdhogynem lefordul a székről meglepetésében. Nincs tudomása róla, hogy bárhol is névről keresnék, így csupán egy kurta kis döbbenet fut át arcán.*
-Hemm? *Ráncolja homlokát, ahogy ismét befókuszálja a félvér lányt, aki talán meg is közelíti.*
-A fehérhajút nem fogod itt meglelni. Rég meglógott már. De engem... Ismerjük egymást? *Nem áll fel ültéből, hogy köszöntse az idegent. Kissé bárdolatlanul méregeti végig, hátha beugrik neki, honnét ismeri. Már ha ismeri, de a helyzet nem így áll.
Helyére tűri magán a nagy lustálkodás közepette félrecsúszott ruhadarabjait, majd ráncba szedi arcizmait is, hogy magabiztosabbnak tűnhessen az idegen szemébe. Közben kezével hanyagul a szemközti szék felé bök.*
-Add hát elő, honnét van a nevem. Tudod, én itt üzletet viszek, roppant elfoglalt vagyok. *Vaskos lódítás több szempontból is, de ő már csak ilyen.*
//Lilyenn//
*Épp egy plafonon éktelenkedő repedést szemrevételez székében hintázva, mikor nyílik a bejárati ajtó. Előredőlve veszi szemügyre a betoppanó félvért. Merthogy lerí róla kever vére. Túl nagy figyelmet azonban nem szentel neki; nem kerekedik úgy, hogy különösen rabul ejtse tekintetét, s ruházata sem utal arra, hogy vagyonos lenne. Azért megbámulja, ha nem is túl feltűnően.*
~Mynát keresi.~ *Talán valami barátnője annak a kis fruskának. Korban sem lehet messze tőle. Szolgálhatna válasszal a söntés mögött fejét csóváló férfi helyett, de nem teszi. Miért tenné? Hadd keresse csak a fehérhajút. Talán bajban van, s azért keresi?
Továbbra is fent tartaná eddigi tevékenységét - ami kimerül a plafon bámulásában - ha nem hallaná meg felcsattanni tulajdon nevét. Majdhogynem lefordul a székről meglepetésében. Nincs tudomása róla, hogy bárhol is névről keresnék, így csupán egy kurta kis döbbenet fut át arcán.*
-Hemm? *Ráncolja homlokát, ahogy ismét befókuszálja a félvér lányt, aki talán meg is közelíti.*
-A fehérhajút nem fogod itt meglelni. Rég meglógott már. De engem... Ismerjük egymást? *Nem áll fel ültéből, hogy köszöntse az idegent. Kissé bárdolatlanul méregeti végig, hátha beugrik neki, honnét ismeri. Már ha ismeri, de a helyzet nem így áll.
Helyére tűri magán a nagy lustálkodás közepette félrecsúszott ruhadarabjait, majd ráncba szedi arcizmait is, hogy magabiztosabbnak tűnhessen az idegen szemébe. Közben kezével hanyagul a szemközti szék felé bök.*
-Add hát elő, honnét van a nevem. Tudod, én itt üzletet viszek, roppant elfoglalt vagyok. *Vaskos lódítás több szempontból is, de ő már csak ilyen.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-07 17:21:28
Üzenet elküldve: 2024-01-07 17:21:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 307
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Haldrian Rhuuv//
*Árvánk végül meg is találja a Tavernát, amit keresett. Meglepő módon pont ott ahová az öreg irányította. Létezne még becsületes ember? Ez még viccnek is rossz gondolat a félvér számára. Biztosan csak nagy szüksége volt az aranyra. Mindegy is. A lényeg, hogy a félvér célba ért. Amint becsukja maga mögött a Hét Varjú ajtaját lassú mozdulattal le is hámozza fejéről a csuklyát. A benti meleg azonnal hatni kezd rá. Ujjai hegye fájva oldódnak fel a hosszú út után. Figyelme azonban egy pillanatra sem hagy alább. Minden rávetülő tekintetet alaposan megvizsgál. Ezek nagyrészt a törzsvendégek, akik új arcot látnak. Van, ki örül neki és akadnak, akik nem. A pofájukból ítélve. A többiek pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják a lányt. Lényegében senkiben sem véli felfedezni, hogy ráismert volna. Talán tényleg nincs is vér díj a kobakján és az egész félelme alaptalan. Ellenben nem eshet abba a kényelmes helyzetbe, hogy elfelejti, mit is tett mikor legutóbb a Kikötőben járt. Ezt észben tartva indul el a pult irányába, közben pedig lopva pillant azokra, akiket eddig nem láthatott. Alig tesz meg néhány lépést, mikor kékjei megakadnak egy másik félvéren, aki unottan üldögél az egyik asztalnál.*
~Ezt az arcot láttam már valahol. De hol?~
*Felettébb ismerősnek találja a ficsúrt. Csak egyelőre még nem tudja hová tenni. Nem is kerít nagy feneket a dolognak. Hiszen teljesen más vezérelte idáig. A pulthoz érve helyet is foglal egy széken, majd türelmesen megvárja míg a személyzet hajlandó lesz vele is foglalkozni.*
- Üdv! Nos én egy lányt keresek. A neve Myyna. Fehér hajú, kék szemű. Úgy tudom, hogy itt dolgozik. Tudsz esetleg segíteni?
*Áll is elő a lényeggel még mielőtt bármit is rendelne magának. Itt nyilván az fog következni, hogy ez a hely nem egy ingyen melegedő és a székeket fogyasztó vendégeknek tartják fenn. Ellenben árvánk mégis megpróbálja a szerencséjét. Hiszen az említett lány egy ingyen teát ígért Lilynek. A mondást pedig mindenki ismeri. Ha adnak, fogadd el! Ám az a fattyú csak nem akar kimenni a fejéből. Vajon hol láthatta őt? Vagy miért tűnik olyan ismerősnek? Két marokkal kutat az emlékei között, mire végre beugrik neki.*
- Haldrian!
*Kiált fel, mint akibe tűt döftek. A hasonszőrű tolvaj, aki ott virít az artheniori körözési plakátok között. Nem pici hatással volt árvánkra, mikor megpillantotta. Lényegében ő volt az utolsó csepp a kupában, ami arra sarkallta a lányt, hogy változtasson az életén. Nem csoda, hogy itt lehet vele találkozni. De vajon menjen oda hozzá? Igen. Oda fog menni. Hiszen ez a srác pont úgy illik árvánk terveibe, mint sült szalonna a tükörtojáshoz. Ám előbb megvárja, hogy Myyna felbukkanjon. Már csak azért is, hogy újra találkozzon a barátnőjével.*
//Haldrian Rhuuv//
*Árvánk végül meg is találja a Tavernát, amit keresett. Meglepő módon pont ott ahová az öreg irányította. Létezne még becsületes ember? Ez még viccnek is rossz gondolat a félvér számára. Biztosan csak nagy szüksége volt az aranyra. Mindegy is. A lényeg, hogy a félvér célba ért. Amint becsukja maga mögött a Hét Varjú ajtaját lassú mozdulattal le is hámozza fejéről a csuklyát. A benti meleg azonnal hatni kezd rá. Ujjai hegye fájva oldódnak fel a hosszú út után. Figyelme azonban egy pillanatra sem hagy alább. Minden rávetülő tekintetet alaposan megvizsgál. Ezek nagyrészt a törzsvendégek, akik új arcot látnak. Van, ki örül neki és akadnak, akik nem. A pofájukból ítélve. A többiek pedig egyszerűen figyelmen kívül hagyják a lányt. Lényegében senkiben sem véli felfedezni, hogy ráismert volna. Talán tényleg nincs is vér díj a kobakján és az egész félelme alaptalan. Ellenben nem eshet abba a kényelmes helyzetbe, hogy elfelejti, mit is tett mikor legutóbb a Kikötőben járt. Ezt észben tartva indul el a pult irányába, közben pedig lopva pillant azokra, akiket eddig nem láthatott. Alig tesz meg néhány lépést, mikor kékjei megakadnak egy másik félvéren, aki unottan üldögél az egyik asztalnál.*
~Ezt az arcot láttam már valahol. De hol?~
*Felettébb ismerősnek találja a ficsúrt. Csak egyelőre még nem tudja hová tenni. Nem is kerít nagy feneket a dolognak. Hiszen teljesen más vezérelte idáig. A pulthoz érve helyet is foglal egy széken, majd türelmesen megvárja míg a személyzet hajlandó lesz vele is foglalkozni.*
- Üdv! Nos én egy lányt keresek. A neve Myyna. Fehér hajú, kék szemű. Úgy tudom, hogy itt dolgozik. Tudsz esetleg segíteni?
*Áll is elő a lényeggel még mielőtt bármit is rendelne magának. Itt nyilván az fog következni, hogy ez a hely nem egy ingyen melegedő és a székeket fogyasztó vendégeknek tartják fenn. Ellenben árvánk mégis megpróbálja a szerencséjét. Hiszen az említett lány egy ingyen teát ígért Lilynek. A mondást pedig mindenki ismeri. Ha adnak, fogadd el! Ám az a fattyú csak nem akar kimenni a fejéből. Vajon hol láthatta őt? Vagy miért tűnik olyan ismerősnek? Két marokkal kutat az emlékei között, mire végre beugrik neki.*
- Haldrian!
*Kiált fel, mint akibe tűt döftek. A hasonszőrű tolvaj, aki ott virít az artheniori körözési plakátok között. Nem pici hatással volt árvánkra, mikor megpillantotta. Lényegében ő volt az utolsó csepp a kupában, ami arra sarkallta a lányt, hogy változtasson az életén. Nem csoda, hogy itt lehet vele találkozni. De vajon menjen oda hozzá? Igen. Oda fog menni. Hiszen ez a srác pont úgy illik árvánk terveibe, mint sült szalonna a tükörtojáshoz. Ám előbb megvárja, hogy Myyna felbukkanjon. Már csak azért is, hogy újra találkozzon a barátnőjével.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-07 15:49:01
Üzenet elküldve: 2024-01-07 15:49:01
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vasököl//
*A pultot törölgeti épp, mikor az ork visszatér. Nem azért, mert koszos, hanem mert szívesen mímeli a munkát. A csiszolt falapok már a helyiségben táncoló fáklyafényt is visszaverik, oly ragyogóak.*
-Á. *Hagyja helyben az információt, miközben Wrugg széles válla mellett vet egy pillantást a vén hosszúéletűre.*
-Ha így van, megoldjuk. Nem tudom, hogy ezek a satnyák megmaradnak-e... Lehet, hogy el kell a gombáért menni a lelőhelyére. *Von vállat. Nem szakember, csak józan paraszti eszét hívja elő.*
-Azt hiszem, mégiscsak rémlik nekem egy kereskedő Artheniorban... Olyan fajta, aki nem hallal meg ócskaságokkal kufárkodik. Orthus Morthimer a neve. Mondd valamit? *Persze nem várja meg a költői választ.*
-Na, szerintem őt keresd. Nem mondom, hogy olcsó a díja, de nem lesz vele gond. Kissé modoros. *Vállat von.*
-Aztán megfelezzük az árát, ahogy ígértem. *Csak hát azt sem tudja, mennyi az annyi.*
-Ha meg nincs nálad elég, akkor adj a fickónak előleget. Megbízható pojáca. *Megenged egy halovány mosolyt.*
*A pultot törölgeti épp, mikor az ork visszatér. Nem azért, mert koszos, hanem mert szívesen mímeli a munkát. A csiszolt falapok már a helyiségben táncoló fáklyafényt is visszaverik, oly ragyogóak.*
-Á. *Hagyja helyben az információt, miközben Wrugg széles válla mellett vet egy pillantást a vén hosszúéletűre.*
-Ha így van, megoldjuk. Nem tudom, hogy ezek a satnyák megmaradnak-e... Lehet, hogy el kell a gombáért menni a lelőhelyére. *Von vállat. Nem szakember, csak józan paraszti eszét hívja elő.*
-Azt hiszem, mégiscsak rémlik nekem egy kereskedő Artheniorban... Olyan fajta, aki nem hallal meg ócskaságokkal kufárkodik. Orthus Morthimer a neve. Mondd valamit? *Persze nem várja meg a költői választ.*
-Na, szerintem őt keresd. Nem mondom, hogy olcsó a díja, de nem lesz vele gond. Kissé modoros. *Vállat von.*
-Aztán megfelezzük az árát, ahogy ígértem. *Csak hát azt sem tudja, mennyi az annyi.*
-Ha meg nincs nálad elég, akkor adj a fickónak előleget. Megbízható pojáca. *Megenged egy halovány mosolyt.*
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-06 18:06:12
Üzenet elküldve: 2024-01-06 18:06:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Lilyenn Freggi//
*Sűrűn hintázik a széken. Nem unatkozik, éppenséggel lenne tennivalója bőven. Ugyanakkor nem fűlik most a fogához a munka, még ha Ezméé egész sor munkát akasztott a nyakába. Majd összecsapja később. Most inkább "nyitva tartja a szemét" a fogadótérben, ahogy az kérve volt tőle annak idején. Relael neve pedig elégséges hozzá, hogy bármilyen számonkérésre megfelelő válasz legyen.
Nem zavar sok vizet a félreeső asztal mellett, s kötekedni sem igen kötekszik vele senki. Egyrészt karizmatikus alkat, másrészről pedig nem kihívó jelenség. Nem az a vaskos tengerészfajta, akiről lerí a balhé lehetősége.
Füle mögé tűri göndörödő tincseit, majd hangos puffanással dől a szék négy lábára. Csak lézengenek a vendégtérben, nem túl izgalmas látvány. Rég lépett már be új arc. Az asztalon támaszkodva összefonja karjait, majd elhúzza száját. Lassan bizony a nyakába veszi a Kikötőt, mielőtt megeszi itt a fene. Azért még kitart egy darabig, hátha történik valami. Mert itt mindig történik valami, ha az ember hajlandó kivárni. Ő pedig munkájából adódóan türelmes fajta; megtanulta, mily értékes is ez a tulajdonság. Vár még hát egy keveset, hátha az a sokat emlegetett sült galamb mégis csak a szájába repül.*
//Lilyenn Freggi//
*Sűrűn hintázik a széken. Nem unatkozik, éppenséggel lenne tennivalója bőven. Ugyanakkor nem fűlik most a fogához a munka, még ha Ezméé egész sor munkát akasztott a nyakába. Majd összecsapja később. Most inkább "nyitva tartja a szemét" a fogadótérben, ahogy az kérve volt tőle annak idején. Relael neve pedig elégséges hozzá, hogy bármilyen számonkérésre megfelelő válasz legyen.
Nem zavar sok vizet a félreeső asztal mellett, s kötekedni sem igen kötekszik vele senki. Egyrészt karizmatikus alkat, másrészről pedig nem kihívó jelenség. Nem az a vaskos tengerészfajta, akiről lerí a balhé lehetősége.
Füle mögé tűri göndörödő tincseit, majd hangos puffanással dől a szék négy lábára. Csak lézengenek a vendégtérben, nem túl izgalmas látvány. Rég lépett már be új arc. Az asztalon támaszkodva összefonja karjait, majd elhúzza száját. Lassan bizony a nyakába veszi a Kikötőt, mielőtt megeszi itt a fene. Azért még kitart egy darabig, hátha történik valami. Mert itt mindig történik valami, ha az ember hajlandó kivárni. Ő pedig munkájából adódóan türelmes fajta; megtanulta, mily értékes is ez a tulajdonság. Vár még hát egy keveset, hátha az a sokat emlegetett sült galamb mégis csak a szájába repül.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-05 09:50:46
Üzenet elküldve: 2024-01-05 09:50:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Prophessyr//
- Hmm...
*Őszintén szólva valami cirádásabb névre számított az erjesztőgombánál, de a funkcióját hála az égieknek nem rontja el az elnevezése.
Annak különösen örül, hogy az öreg szerint egy hűvös pincében saját maga is tudná tenyészteni, egy ászokpince tökéletes lesz erre, az meg úgyis kell a sörnek, így pedig ászokolás alatt akár természetesen is a sörbe juthatna a gomba.
Eddig tényleg minden jól halad. A Csirke nem tévedett.*
- Nagyon köszönöm a segítséged.
*Hajlong egyet az öreg elf előtt, majd visszakullog újdonsült társához.*
//Mardeii//
*Visszatér immár Mardeiihez, és ha amaz éppen nincs túl mélyen elfoglalva dolgával, belekezd mondandójába.*
- Az öreg szerint egy hűvös pince elég a gomba fejlődéséhez. Helyben is lehet csinálni a sörrel együtt.
*Már csak a komló kérdése a húzós, piachelyen valószínűleg fel lehet az ilyesmit lelni, de egy orknak ez vagy drágább, vagy elérhetetlen, valakivel minimum össze kell szűrnie a levet, hogy ezt megvásárolhassa. Az se mindegy, milyen minőségű a komló.*
- Hmm...
*Őszintén szólva valami cirádásabb névre számított az erjesztőgombánál, de a funkcióját hála az égieknek nem rontja el az elnevezése.
Annak különösen örül, hogy az öreg szerint egy hűvös pincében saját maga is tudná tenyészteni, egy ászokpince tökéletes lesz erre, az meg úgyis kell a sörnek, így pedig ászokolás alatt akár természetesen is a sörbe juthatna a gomba.
Eddig tényleg minden jól halad. A Csirke nem tévedett.*
- Nagyon köszönöm a segítséged.
*Hajlong egyet az öreg elf előtt, majd visszakullog újdonsült társához.*
//Mardeii//
*Visszatér immár Mardeiihez, és ha amaz éppen nincs túl mélyen elfoglalva dolgával, belekezd mondandójába.*
- Az öreg szerint egy hűvös pince elég a gomba fejlődéséhez. Helyben is lehet csinálni a sörrel együtt.
*Már csak a komló kérdése a húzós, piachelyen valószínűleg fel lehet az ilyesmit lelni, de egy orknak ez vagy drágább, vagy elérhetetlen, valakivel minimum össze kell szűrnie a levet, hogy ezt megvásárolhassa. Az se mindegy, milyen minőségű a komló.*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-03 00:24:24
Üzenet elküldve: 2024-01-03 00:24:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Átszellemült lelkesedéssel dolgozik, és piszkosul élvezi, amit csinál. Nagyon felvillanyozza, hogy így megrajzolhatja magának a lányt. Alighanem olyan erotikus élmény ez a számára, amiben még nem volt része, hiszen itt vannak mind a ketten, pőrén, és akár hódolhatnának a testi élvezeteknek is. Hogy mégsem ezt teszik, abban van valami veszettül izgató. Kicsit arra emlékezteti, amikor először lesett meg egy meztelen nőt. Látni látott már korábban is, fiatalabban, de akkor nem leste. Aztán egy nap valamiért úgy érezte, hogy ez valami tilos, de annál érdekesebb. A mostani is egy hasonlóan újszerű élmény.
Alissäna kérdésére kicsit megkésve válaszol, mert el van mélyülve a munkában.*
- Artheniorban vettem, a piacon. Ez nem valami jó minőségű papíros. De így is elég drága volt. De nem bánom. Sokat tudtam gyakorolni, amióta van mire.
*fejti ki. Tény, hogy a pénzszerzés motíválja főleg. Vagy inkább a több lábon állás. Ezt már hozta magával a zsoldostáborból, ahol a túlélést tudta jelenteni, hogy mennyi pénzt tud összeszedni, vagy szívességet begyűjteni. De bármennyire is úgy gondolja még ő is saját magáról, hogy ezt főleg a pénzért csinálja, azért láthatóan élvezi is, és kihívást lát benne. Nem véletlen, hogy nem kímélte az erszényét se akkor, amikor papírost kellett venni, sem pedig, amikor a tetováló készletet.
Amikor aztán végez és Lissza odalép hozzá, megnézni a rajzait, önkéntelenül is valami zavar lesz úrrá rajta. Ami elég ritka. Mykael nem az a szégyenlős fajta. És talán más helyzetben a rajzai miatt se szégyenlősködne. De ezek a rajzok Alissäna legintimebb részleteit mutatják be nagy alapossággal. Mintha egy nő a kukkolója szemén át láthatná önmagát. És önmagából is leginkább azt, amiről a kukkolója nem tudja levenni a szemét. De vannak azért egész alakos rajzai is, amikre büszke lehet. A gyertyák fényétől az egész árnyékolósdi is sokkal érdekesebb lett.
Úgy dönt, ideje félretenni a rajzot. Épp eleget nézte már a lányt ahhoz, hogy nagyon is meg akarja kapni. Ám nem lép rögtön Alissänához. Helyette vizet önt egy kis fürdőtálba, és elkezdi lemosni a kezét. Elvégre a szénpor elég rendesen meghintette az ujjait, nem akarná így fogdosni a kurtizánt. A kérdésre kicsit szabadkozva így felel.*
- Hát, ezek a rajzok nem túl tartósak. Gyakorlásra jó, de ahogy te is mondtad, könnyen el tud mosódni. Én a festéshez nem értek, amikor vászonra pingálnak. Attól tartok, ilyen képet én nem tudok készíteni rólad.
*teszi hozzá, mert arra gondol, Lissza talán örülne egy ilyen festménynek önmagáról.*
- De tudod, engem már megfestettek így. Egy nő, akitől sokat tanultam az árnyékolásról, hasonlókról. Cserébe azt kérte, hogy megfesthessen, ruha nélkül. Szóval rólam lehet, hogy van valakinek egy festménye.
*jegyzi meg kaján vigyorral. Nem mintha túlzottan zavarná a dolog. Most azonban, hogy a rajzzal végzett, odalép Lissza mellé és az ágyra fekteti, ő maga meg fölé helyezkedik.*
- Nagyon köszönöm, hogy megrajzolhattalak. Gyönyörű lány vagy, alig bírtam magammal.
*teszi hozzá, miközben simogatni kezdi Lissza keblét. Még mindig lenyűgözőnek találja a tiszta, selymes ép bőrt.*
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Átszellemült lelkesedéssel dolgozik, és piszkosul élvezi, amit csinál. Nagyon felvillanyozza, hogy így megrajzolhatja magának a lányt. Alighanem olyan erotikus élmény ez a számára, amiben még nem volt része, hiszen itt vannak mind a ketten, pőrén, és akár hódolhatnának a testi élvezeteknek is. Hogy mégsem ezt teszik, abban van valami veszettül izgató. Kicsit arra emlékezteti, amikor először lesett meg egy meztelen nőt. Látni látott már korábban is, fiatalabban, de akkor nem leste. Aztán egy nap valamiért úgy érezte, hogy ez valami tilos, de annál érdekesebb. A mostani is egy hasonlóan újszerű élmény.
Alissäna kérdésére kicsit megkésve válaszol, mert el van mélyülve a munkában.*
- Artheniorban vettem, a piacon. Ez nem valami jó minőségű papíros. De így is elég drága volt. De nem bánom. Sokat tudtam gyakorolni, amióta van mire.
*fejti ki. Tény, hogy a pénzszerzés motíválja főleg. Vagy inkább a több lábon állás. Ezt már hozta magával a zsoldostáborból, ahol a túlélést tudta jelenteni, hogy mennyi pénzt tud összeszedni, vagy szívességet begyűjteni. De bármennyire is úgy gondolja még ő is saját magáról, hogy ezt főleg a pénzért csinálja, azért láthatóan élvezi is, és kihívást lát benne. Nem véletlen, hogy nem kímélte az erszényét se akkor, amikor papírost kellett venni, sem pedig, amikor a tetováló készletet.
Amikor aztán végez és Lissza odalép hozzá, megnézni a rajzait, önkéntelenül is valami zavar lesz úrrá rajta. Ami elég ritka. Mykael nem az a szégyenlős fajta. És talán más helyzetben a rajzai miatt se szégyenlősködne. De ezek a rajzok Alissäna legintimebb részleteit mutatják be nagy alapossággal. Mintha egy nő a kukkolója szemén át láthatná önmagát. És önmagából is leginkább azt, amiről a kukkolója nem tudja levenni a szemét. De vannak azért egész alakos rajzai is, amikre büszke lehet. A gyertyák fényétől az egész árnyékolósdi is sokkal érdekesebb lett.
Úgy dönt, ideje félretenni a rajzot. Épp eleget nézte már a lányt ahhoz, hogy nagyon is meg akarja kapni. Ám nem lép rögtön Alissänához. Helyette vizet önt egy kis fürdőtálba, és elkezdi lemosni a kezét. Elvégre a szénpor elég rendesen meghintette az ujjait, nem akarná így fogdosni a kurtizánt. A kérdésre kicsit szabadkozva így felel.*
- Hát, ezek a rajzok nem túl tartósak. Gyakorlásra jó, de ahogy te is mondtad, könnyen el tud mosódni. Én a festéshez nem értek, amikor vászonra pingálnak. Attól tartok, ilyen képet én nem tudok készíteni rólad.
*teszi hozzá, mert arra gondol, Lissza talán örülne egy ilyen festménynek önmagáról.*
- De tudod, engem már megfestettek így. Egy nő, akitől sokat tanultam az árnyékolásról, hasonlókról. Cserébe azt kérte, hogy megfesthessen, ruha nélkül. Szóval rólam lehet, hogy van valakinek egy festménye.
*jegyzi meg kaján vigyorral. Nem mintha túlzottan zavarná a dolog. Most azonban, hogy a rajzzal végzett, odalép Lissza mellé és az ágyra fekteti, ő maga meg fölé helyezkedik.*
- Nagyon köszönöm, hogy megrajzolhattalak. Gyönyörű lány vagy, alig bírtam magammal.
*teszi hozzá, miközben simogatni kezdi Lissza keblét. Még mindig lenyűgözőnek találja a tiszta, selymes ép bőrt.*
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-01-01 19:54:55
Üzenet elküldve: 2024-01-01 19:54:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Visszafogottan megmosolyogja Mykael küzdelmét az új kifejezéssel, majd ez a mosoly észrevétlenül olvad le arcáról.
Miután elhelyezkedik természetesen a fiatal harcos még igazít rajta. Igyekszik teljesen ellazítani végtagjait, hogy engedelmesen hajoljanak Mykael akaratának, már amennyiben szükséges a helyzetükön módosítani. A fiú izgatottságát egyszerűen dicséretként éli meg, de nem tesz semmit a szituáció más irányba terelése iránt, s ennek hála az ifjú zsoldos vissza is tér rajzlapja fölé.
Nem esik nehezére nem mozdulni, sőt, annyira elkényelmesedik az ágyon, hogy kedve lenne lehunyni szemhéjait, s kicsit pihengetni a szén halk súrlódását hallgatva. Persze nem enged meg magának ekkora kényelmet, helyette inkább igyekszik arcát is érdekesebbé tenni, színészi tudását bevetve kicsit játszani igyekszik vonásaival. Hogy ez mennyire sikerül ennek csupán Mykael a megmondhatója.*
- Igen, a fafaragás gyakoribb hobbi, nem úgy mint a rajzolás. Mennyire volt nehéz papírt beszerezni? Úgy tudom elég drága is tud lenni.
*Kicsit elveszti érdeklődését, amikor elsőre úgy tűnik, hogy Mykael csupán pénzszerzés miatt kezdett bele kreatív szabadidős tevékenységeibe, ami meglehetősen ellentmondásos azzal, amit Alissäna a tekintetében lát rajzolás közben.
A fiatal férfi közelebb kerül hozzá, s onnan tanulmányozza teste bizonyos részleteit, a kurtizán pedig őt, illetve a lassan megformálódó rajzot. Érdekesnek tartja, hogy a vonalakból lassan formák lesznek, majd a tónusoknak hála térbeli elemekké válnak.
Végül ő is megcsodálhatja az alkotást, ami rögtön fellelkesíti. Izgatottan térdel fel és hajol közelebb.*
- Nagyon jó. Minden a helyén van.
*Alaposan szemügyre veszi rajzolt önmagát, de inkább azt vizsgálgatja, hogy megérzései szerint minden megfelelő méretű, s úgy találja, hogy a rajz anatómiailag rendben van, ha részleteiben még kissé hiányos is.*
- Ígéretes. A lényeg a jó alap, utána a többi részén lehet külön-külön fejleszteni.
*A kérésre biccent és már mozdul is, hogy ismételten elnyújtózzon az ágyon.*
- Köszönöm. Oda figyelek magamra.
*Válla fölött hátra pillantva egy mosolyt intéz Mykael felé, aki már serényen dolgozik következő alkotásán. A második bók már inkább meglepi a kis pillangót. Sokszor vizsgálgatja magát, szinte mindennap, de leginkább az a szembetűnő a számára - s általában másoknak is -, hogy milyen apró, milyen vékony más lányokhoz képest. Domborulatai is szerény méretűek, ha nem lenne kacér attitűdje és lenge ruházata, akkor aligha vetnének szemet rá a férfiak. Az viszont tagadhatatlan, hogy nem túlzottan puhák combjai, fenekei is formásak, és apró mellei is jól tartják formájukat.
Mozdul amikor kérik, s amikor nem, akkor a szoba különböző pontjainak részleteiben vesz el. Jellemzően a takaró szálainak mintázatát vizsgálgatja.*
- Hogy fog a rajz a papíron maradni? Nem kenődik el? Én is gyakran használok szenet, ha ki akarom húzni a szemeimet, és állandóan oda kell rá figyelni, mert olyan könnyen maszatolódik.
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Visszafogottan megmosolyogja Mykael küzdelmét az új kifejezéssel, majd ez a mosoly észrevétlenül olvad le arcáról.
Miután elhelyezkedik természetesen a fiatal harcos még igazít rajta. Igyekszik teljesen ellazítani végtagjait, hogy engedelmesen hajoljanak Mykael akaratának, már amennyiben szükséges a helyzetükön módosítani. A fiú izgatottságát egyszerűen dicséretként éli meg, de nem tesz semmit a szituáció más irányba terelése iránt, s ennek hála az ifjú zsoldos vissza is tér rajzlapja fölé.
Nem esik nehezére nem mozdulni, sőt, annyira elkényelmesedik az ágyon, hogy kedve lenne lehunyni szemhéjait, s kicsit pihengetni a szén halk súrlódását hallgatva. Persze nem enged meg magának ekkora kényelmet, helyette inkább igyekszik arcát is érdekesebbé tenni, színészi tudását bevetve kicsit játszani igyekszik vonásaival. Hogy ez mennyire sikerül ennek csupán Mykael a megmondhatója.*
- Igen, a fafaragás gyakoribb hobbi, nem úgy mint a rajzolás. Mennyire volt nehéz papírt beszerezni? Úgy tudom elég drága is tud lenni.
*Kicsit elveszti érdeklődését, amikor elsőre úgy tűnik, hogy Mykael csupán pénzszerzés miatt kezdett bele kreatív szabadidős tevékenységeibe, ami meglehetősen ellentmondásos azzal, amit Alissäna a tekintetében lát rajzolás közben.
A fiatal férfi közelebb kerül hozzá, s onnan tanulmányozza teste bizonyos részleteit, a kurtizán pedig őt, illetve a lassan megformálódó rajzot. Érdekesnek tartja, hogy a vonalakból lassan formák lesznek, majd a tónusoknak hála térbeli elemekké válnak.
Végül ő is megcsodálhatja az alkotást, ami rögtön fellelkesíti. Izgatottan térdel fel és hajol közelebb.*
- Nagyon jó. Minden a helyén van.
*Alaposan szemügyre veszi rajzolt önmagát, de inkább azt vizsgálgatja, hogy megérzései szerint minden megfelelő méretű, s úgy találja, hogy a rajz anatómiailag rendben van, ha részleteiben még kissé hiányos is.*
- Ígéretes. A lényeg a jó alap, utána a többi részén lehet külön-külön fejleszteni.
*A kérésre biccent és már mozdul is, hogy ismételten elnyújtózzon az ágyon.*
- Köszönöm. Oda figyelek magamra.
*Válla fölött hátra pillantva egy mosolyt intéz Mykael felé, aki már serényen dolgozik következő alkotásán. A második bók már inkább meglepi a kis pillangót. Sokszor vizsgálgatja magát, szinte mindennap, de leginkább az a szembetűnő a számára - s általában másoknak is -, hogy milyen apró, milyen vékony más lányokhoz képest. Domborulatai is szerény méretűek, ha nem lenne kacér attitűdje és lenge ruházata, akkor aligha vetnének szemet rá a férfiak. Az viszont tagadhatatlan, hogy nem túlzottan puhák combjai, fenekei is formásak, és apró mellei is jól tartják formájukat.
Mozdul amikor kérik, s amikor nem, akkor a szoba különböző pontjainak részleteiben vesz el. Jellemzően a takaró szálainak mintázatát vizsgálgatja.*
- Hogy fog a rajz a papíron maradni? Nem kenődik el? Én is gyakran használok szenet, ha ki akarom húzni a szemeimet, és állandóan oda kell rá figyelni, mert olyan könnyen maszatolódik.
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-28 08:44:37
Üzenet elküldve: 2023-12-28 08:44:37
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy nyugodt vacsorának indult//
//Vasököl//
*Még mosolygós egy lelkecske ez a páncélos. Furcsa egy jelek vannak firkálva a páncéljára annyi szent ziher. Fekete is mint az éjszaka. No de hát ez jó elfünket nem zavarja ugye.*
- Az orkoktól? Áhhh. Ugyan már. Nézd milyen jámborak.
*Példa orknak mindjárt mutatja a hordósat.*
- Ez csak régi dajkamese. No vannak ám vadak de a városi nevelésnek hála gyámolíthatók.
*Bizony változtak a zord idők.*
- No én magam gyógyító orvos volnék. Kórságok és gyógyitalok, na meg főzetek, meg füvek, meg fák, meg gombák, meg mérgek és ellenmérgek tudósa.
*És ez még nem is minden de fő a szerénység ugye. Már éppen mélyen benne szántanak a beszélgetésben a páncélossal amikor a jámbor ork odabucskázik hozzájuk.*
- Szervusz fiam! Mondjad csak miben lehetek a segedelmedre?
*A bármit ugyan félbeszakítja de a jó Dohhtror úr mindig kész a segedelemre. Aztán egy gombás téma következik. A hordóban egy igen érdekes veres gomba foszlány nyúlik a ser körül. Még bele is nyal az újával az ork. Elfünk is egy ujjnyit kivesz és mócsikálja két úja között.*
- Hát fiam ez erjesztő gomba nem vitás. Bizony ritka az ilyesmi. Tán megvan száznyolcvan éve, hogy közöm volt ilyen gombákhoz. Na mostan én nem mennék vissza a Krentaur barlangba ezért. Keress egy pincét ami hűvőske de nem fagyos. Járjon benne a levegő. Meg ugye valami komposzt se ártana amit megeszik a gomba. Aztán ha ez megvan én kennék a hordódból ebbe a pincébe és megvárnám míg elszaporodik.
*Ez vagy ötszáz aranyas tanács lenne de mivel ilyen szépen kérte ingyér volt.*
//Vasököl//
*Még mosolygós egy lelkecske ez a páncélos. Furcsa egy jelek vannak firkálva a páncéljára annyi szent ziher. Fekete is mint az éjszaka. No de hát ez jó elfünket nem zavarja ugye.*
- Az orkoktól? Áhhh. Ugyan már. Nézd milyen jámborak.
*Példa orknak mindjárt mutatja a hordósat.*
- Ez csak régi dajkamese. No vannak ám vadak de a városi nevelésnek hála gyámolíthatók.
*Bizony változtak a zord idők.*
- No én magam gyógyító orvos volnék. Kórságok és gyógyitalok, na meg főzetek, meg füvek, meg fák, meg gombák, meg mérgek és ellenmérgek tudósa.
*És ez még nem is minden de fő a szerénység ugye. Már éppen mélyen benne szántanak a beszélgetésben a páncélossal amikor a jámbor ork odabucskázik hozzájuk.*
- Szervusz fiam! Mondjad csak miben lehetek a segedelmedre?
*A bármit ugyan félbeszakítja de a jó Dohhtror úr mindig kész a segedelemre. Aztán egy gombás téma következik. A hordóban egy igen érdekes veres gomba foszlány nyúlik a ser körül. Még bele is nyal az újával az ork. Elfünk is egy ujjnyit kivesz és mócsikálja két úja között.*
- Hát fiam ez erjesztő gomba nem vitás. Bizony ritka az ilyesmi. Tán megvan száznyolcvan éve, hogy közöm volt ilyen gombákhoz. Na mostan én nem mennék vissza a Krentaur barlangba ezért. Keress egy pincét ami hűvőske de nem fagyos. Járjon benne a levegő. Meg ugye valami komposzt se ártana amit megeszik a gomba. Aztán ha ez megvan én kennék a hordódból ebbe a pincébe és megvárnám míg elszaporodik.
*Ez vagy ötszáz aranyas tanács lenne de mivel ilyen szépen kérte ingyér volt.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-26 14:20:11
Üzenet elküldve: 2023-12-26 14:20:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vasököl//
*Hogy hogyan végzi el a munka ráeső részét az ork, az rajta áll. Ő biztosan közvetítőn keresztül intézné a helyében a kupec dolgát. Nem szerencsés agyarral felszerelve üzletelni Artheniorban, talán lesz olyan kalmár, aki magasabb árat is számol emiatt. Mindenesetre az ork nem fejti ki aggályait, helyette belemegy az üzletbe; s mint minden ilyen, kézfogással pecsételik meg.
Biccent Wrugg felé, egy ideig pedig tekintetével követi. Ő maga nem kockáztat sokat ezzel az üzlettel, valójában az orkon múlik az oroszlánrésze. Poharakat törölget, a pultot rendezgeti. Örömét leli az effajta, üres feladatokban. Nyugodtan tud gondolkodni közben. Ez az állapot jó ideig el is tart; talán még sosem csillogott ennyire a söntés. Mindenesetre örül a lélegzetvételnyi szünetnek és hogy rég nem nyikordult már a bejárati ajtó. Még ha tudja is, hogy a valódi munka nagyobb fele még hátra van.*
*Hogy hogyan végzi el a munka ráeső részét az ork, az rajta áll. Ő biztosan közvetítőn keresztül intézné a helyében a kupec dolgát. Nem szerencsés agyarral felszerelve üzletelni Artheniorban, talán lesz olyan kalmár, aki magasabb árat is számol emiatt. Mindenesetre az ork nem fejti ki aggályait, helyette belemegy az üzletbe; s mint minden ilyen, kézfogással pecsételik meg.
Biccent Wrugg felé, egy ideig pedig tekintetével követi. Ő maga nem kockáztat sokat ezzel az üzlettel, valójában az orkon múlik az oroszlánrésze. Poharakat törölget, a pultot rendezgeti. Örömét leli az effajta, üres feladatokban. Nyugodtan tud gondolkodni közben. Ez az állapot jó ideig el is tart; talán még sosem csillogott ennyire a söntés. Mindenesetre örül a lélegzetvételnyi szünetnek és hogy rég nem nyikordult már a bejárati ajtó. Még ha tudja is, hogy a valódi munka nagyobb fele még hátra van.*
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-24 15:21:15
Üzenet elküldve: 2023-12-24 15:21:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 13
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Mardeii//
*Gondolkodva bólint a már adott eszközök felsorolására. Mindenképpen a pince és a hűvös a legfontosabb aspektusa a sörfőzés menetének, főleg ha a gombával tervezik azt ászokolás alá vonni, nem árt ha egy üveg falára jégvirág ül ki a helyiségben.
A kereskedő dolgához nem tud mit hozzáfűzni. Nem igazán gondolja úgy, hogy orkként ő lenne a megfelelő egyén erre a feladatra, s ha nem is ork lenne, Wrugg kereskedelmi érzéke egyenlő a nullával. Szerencsére tanulékony egy zöldbőrű, egy idő után ráérezne, de még mindig ott van a faji kérdés. Relael reakciója, plusz az elmúlt idők tapasztalatai alapján ez lesz a legnagyobb falat, amit le kell nyelnie, és őszintén reméli, hogy nem fog a torkán akadni.
Mardeii tekintetét keresi. Ha amaz hagyja, egy pillanatra felveszi vele a szemkontaktust, majd röptiben felméri; végig gondolja ajánlata buktatóit és nehézségeit.*
- Áll az alku.
*Majd a nyújtott jobbot elfogadja, igyekszik nem túl erősen, de mégis határozottan megszorítani azt, jelezvén komoly szándékát.
A gomba-probléma azonban még mindig megoldatlan, és a férfi áldását is megkapja az öreg elf segítségére.*
- Akkor ha megbocsájtasz... *Kezdi felültében a pulttól, majd még odaszól egyszer* - Két perc. Remélem.
//Prophessyr Dohhtror Madnezar//
//érintőlegesen Wangiyan//
*A hordóval a kezében, szép lassan megközelíti az öreget. Furcsa, de kellemes társaságnak vélte őt az asztalnál, aki nem egyből arra számít, hogy Wrugg a torkának esik. Valószínűleg egyfajta szenilisség ez, de az ork addig nem bánja, míg választ kaphat kérdéseire.
Éppen egy férfivel beszélget, így türelmesen kivárja, amíg azok szót váltanak egymással. Ha sikerül elkapnia egy csendes pillanatot, közelebb lép.*
- Bocsáss meg mester, ha félbeszakítottam bármit is. A segítségedet szeretném kérni.
*Mondja, majd ha amaz készen is áll a segítségre, felnyitja a hordó tetejét, igyekszik úgy illeszteni azt, hogy a fény megvilágíthassa a hordó belső falán vöröslő gombakezdeményeket.*
- Szeretném, ha megmondanád, miféle gomba ez, ami a hordómban nő. Azt bizton mondom, hogy nem mérges fajta, segíti a sör erjedését, savanykás-édes íze van.
*Mondandóját nyomatékosítandó az ujjával végig is húz egy ilyen vörös folton. Érintésre nyálkás, ahogy a fonalak körbenövik a lebontandó cukrot. Ujját megmutatja az öregnek, majd lenyalja, bizonyítva előző állításait.*
- A Krenkataur-barlang belsejében nő, ha ez segít.
*Gondolkodva bólint a már adott eszközök felsorolására. Mindenképpen a pince és a hűvös a legfontosabb aspektusa a sörfőzés menetének, főleg ha a gombával tervezik azt ászokolás alá vonni, nem árt ha egy üveg falára jégvirág ül ki a helyiségben.
A kereskedő dolgához nem tud mit hozzáfűzni. Nem igazán gondolja úgy, hogy orkként ő lenne a megfelelő egyén erre a feladatra, s ha nem is ork lenne, Wrugg kereskedelmi érzéke egyenlő a nullával. Szerencsére tanulékony egy zöldbőrű, egy idő után ráérezne, de még mindig ott van a faji kérdés. Relael reakciója, plusz az elmúlt idők tapasztalatai alapján ez lesz a legnagyobb falat, amit le kell nyelnie, és őszintén reméli, hogy nem fog a torkán akadni.
Mardeii tekintetét keresi. Ha amaz hagyja, egy pillanatra felveszi vele a szemkontaktust, majd röptiben felméri; végig gondolja ajánlata buktatóit és nehézségeit.*
- Áll az alku.
*Majd a nyújtott jobbot elfogadja, igyekszik nem túl erősen, de mégis határozottan megszorítani azt, jelezvén komoly szándékát.
A gomba-probléma azonban még mindig megoldatlan, és a férfi áldását is megkapja az öreg elf segítségére.*
- Akkor ha megbocsájtasz... *Kezdi felültében a pulttól, majd még odaszól egyszer* - Két perc. Remélem.
//Prophessyr Dohhtror Madnezar//
//érintőlegesen Wangiyan//
*A hordóval a kezében, szép lassan megközelíti az öreget. Furcsa, de kellemes társaságnak vélte őt az asztalnál, aki nem egyből arra számít, hogy Wrugg a torkának esik. Valószínűleg egyfajta szenilisség ez, de az ork addig nem bánja, míg választ kaphat kérdéseire.
Éppen egy férfivel beszélget, így türelmesen kivárja, amíg azok szót váltanak egymással. Ha sikerül elkapnia egy csendes pillanatot, közelebb lép.*
- Bocsáss meg mester, ha félbeszakítottam bármit is. A segítségedet szeretném kérni.
*Mondja, majd ha amaz készen is áll a segítségre, felnyitja a hordó tetejét, igyekszik úgy illeszteni azt, hogy a fény megvilágíthassa a hordó belső falán vöröslő gombakezdeményeket.*
- Szeretném, ha megmondanád, miféle gomba ez, ami a hordómban nő. Azt bizton mondom, hogy nem mérges fajta, segíti a sör erjedését, savanykás-édes íze van.
*Mondandóját nyomatékosítandó az ujjával végig is húz egy ilyen vörös folton. Érintésre nyálkás, ahogy a fonalak körbenövik a lebontandó cukrot. Ujját megmutatja az öregnek, majd lenyalja, bizonyítva előző állításait.*
- A Krenkataur-barlang belsejében nő, ha ez segít.
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-22 17:59:47
Üzenet elküldve: 2023-12-22 17:59:47
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 5
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egy nyugodt vacsorának indult//
*Nyugodtan ül a székén és az óriással beszéli épp a rendelését, amikor szinte a semmiből egy alak lép oda mellé. Szemöldök ráncolva fordul oda, hogy megnézze ki szólította meg. Meglepetésére egy nagyon idősnek látszó elf férfi. Magas, hófehér haj és szakáll, s a ruhája is olyan mintha pap vagy valami tudós lenne.*
- Üdvözöllek elf uram! Érezd magad otthon. *Mosolyogva konstatálja az érdekes belépőt, amit az aggastyán tesz. Mintha több személyt is ismerne a tavernában. Az is lehet, hogy régi oszlopos tagja a társaságnak. Azon viszont majdnem elneveti magát, amikor az óriás nő előtt az óriásokat kezdi rossz színben feltüntetni. Nem tud egy apró vigyort eltüntetni az arcáról, mert kíváncsi, hogy mit szól ehhez a pult mögött a hölgy. Ettől függetlenül mókás alaknak néz ki az öreg.*
- Ennyire rossz benyomások értek elf uram? Én jobban tartanék orkoktól, már ha nem veszed rossz néven ezt a megjegyzésem. *Nem ismeri még annyira az elfet így próbál diplomatikusan fogalmazni. Ha ez nem lenne elég a páncéljára is kap egy mosolyra okot adó megjegyzést.*
- Jogos az észrevételed. Hajón nem viselek én sem páncélt, de szárazföldön jó hasznát veszem. *Hajókat ritkán kísér, bár épp ma szállt le egyről.*
- Neked mi a foglalkozásod jó uram? *Kíváncsi, hogy az idős elf mit oszt meg vele. Túlzottan nem kezd bizalmaskodni vele hiszen alig pár perce lépett csak ide mellé. Olyannyira leköti az idős elf jövetele, hogy nem veszi észre a mögötte asztalhoz invitáló hangot. Egybemosódik a taverna zajával.*
A hozzászólás írója (Wangiyan Yu'Zanao) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.12.22 18:01:16
*Nyugodtan ül a székén és az óriással beszéli épp a rendelését, amikor szinte a semmiből egy alak lép oda mellé. Szemöldök ráncolva fordul oda, hogy megnézze ki szólította meg. Meglepetésére egy nagyon idősnek látszó elf férfi. Magas, hófehér haj és szakáll, s a ruhája is olyan mintha pap vagy valami tudós lenne.*
- Üdvözöllek elf uram! Érezd magad otthon. *Mosolyogva konstatálja az érdekes belépőt, amit az aggastyán tesz. Mintha több személyt is ismerne a tavernában. Az is lehet, hogy régi oszlopos tagja a társaságnak. Azon viszont majdnem elneveti magát, amikor az óriás nő előtt az óriásokat kezdi rossz színben feltüntetni. Nem tud egy apró vigyort eltüntetni az arcáról, mert kíváncsi, hogy mit szól ehhez a pult mögött a hölgy. Ettől függetlenül mókás alaknak néz ki az öreg.*
- Ennyire rossz benyomások értek elf uram? Én jobban tartanék orkoktól, már ha nem veszed rossz néven ezt a megjegyzésem. *Nem ismeri még annyira az elfet így próbál diplomatikusan fogalmazni. Ha ez nem lenne elég a páncéljára is kap egy mosolyra okot adó megjegyzést.*
- Jogos az észrevételed. Hajón nem viselek én sem páncélt, de szárazföldön jó hasznát veszem. *Hajókat ritkán kísér, bár épp ma szállt le egyről.*
- Neked mi a foglalkozásod jó uram? *Kíváncsi, hogy az idős elf mit oszt meg vele. Túlzottan nem kezd bizalmaskodni vele hiszen alig pár perce lépett csak ide mellé. Olyannyira leköti az idős elf jövetele, hogy nem veszi észre a mögötte asztalhoz invitáló hangot. Egybemosódik a taverna zajával.*
A hozzászólás írója (Wangiyan Yu'Zanao) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.12.22 18:01:16
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-22 13:15:37
Üzenet elküldve: 2023-12-22 13:15:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Vasököl//
-Én sem értem. *Válaszolja az elfeket firtató kérdéskört meg tömören. Hogyne értené. A hosszúéletűek és az orkok közötti feszültség nem újkeletű. Ezer és egy oka van már, de a kiindulópontjára még a legöregebbek sem emlékezhetnek már.
Figyelmesen hallgatja az orkot. Nem csak az ötlet tetszik neki, hanem a méretes agyaras is. Látszik, hogy nem fogja egyhamar szétbarmolni a helyet, ez pedig nála már jó kiindulópont.*
-Pince az van. Hűvös is. A víz dolgával sem lesz baj. Sok patakocska ered a Vaserdőben. Hanem a többi... *Fejét megtámasztja a pulton, úgy gondolkodik.*
-Nem ússzuk meg egy valamirevaló kereskedő nélkül. Ráadásul artheniori kéne. Komló az nemigen van itt a környéken és nem is teremne meg. *Komoran elmosolyodik.*
-Kössünk üzletet. Adok neked helyet főzni itt lenn. Olyat, ami szellőzik. Állom a felszerelésed árának felét és tisztességes áron megveszem a söröd a Tavernának. Koszt és kvártély is jár. Cserébe Te kitanítasz a szakmára. Már a sörfőzésre. *Nem árt pontosítani.*
-Már csak egy kereskedőt kell lelned, aki beszerzi ezeket a javakat. Mit szólsz? *Jobbját nyújtja a pult felett.*
-Ó, a gomba mindenit. Igen. Próbálj szerencsét az öregnél, ha úgy tetszik. De ne vedd igazi aranynak azt, amit hallani fogsz. *Járt ő gombászni az erdőbe, de megmaradt a csiperkénél. Hogy mi kellhet ehhez a féléhez, vagy hogy hol nő, arról gőze sincs.*
-Én sem értem. *Válaszolja az elfeket firtató kérdéskört meg tömören. Hogyne értené. A hosszúéletűek és az orkok közötti feszültség nem újkeletű. Ezer és egy oka van már, de a kiindulópontjára még a legöregebbek sem emlékezhetnek már.
Figyelmesen hallgatja az orkot. Nem csak az ötlet tetszik neki, hanem a méretes agyaras is. Látszik, hogy nem fogja egyhamar szétbarmolni a helyet, ez pedig nála már jó kiindulópont.*
-Pince az van. Hűvös is. A víz dolgával sem lesz baj. Sok patakocska ered a Vaserdőben. Hanem a többi... *Fejét megtámasztja a pulton, úgy gondolkodik.*
-Nem ússzuk meg egy valamirevaló kereskedő nélkül. Ráadásul artheniori kéne. Komló az nemigen van itt a környéken és nem is teremne meg. *Komoran elmosolyodik.*
-Kössünk üzletet. Adok neked helyet főzni itt lenn. Olyat, ami szellőzik. Állom a felszerelésed árának felét és tisztességes áron megveszem a söröd a Tavernának. Koszt és kvártély is jár. Cserébe Te kitanítasz a szakmára. Már a sörfőzésre. *Nem árt pontosítani.*
-Már csak egy kereskedőt kell lelned, aki beszerzi ezeket a javakat. Mit szólsz? *Jobbját nyújtja a pult felett.*
-Ó, a gomba mindenit. Igen. Próbálj szerencsét az öregnél, ha úgy tetszik. De ne vedd igazi aranynak azt, amit hallani fogsz. *Járt ő gombászni az erdőbe, de megmaradt a csiperkénél. Hogy mi kellhet ehhez a féléhez, vagy hogy hol nő, arról gőze sincs.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2023-12-22 13:05:10
Üzenet elküldve: 2023-12-22 13:05:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Nyílt//
*Nem volt eredményes feladatával, de nem bánja a dolgot. Legalább nem kell aggódnia a vörös miatt a Sellőházban. Még ha nem is megy egyhamar az intézmény környékére.
Visszatér hát a tavernába, s kissé felszalad a szemöldöke a népes vendégsereglet láttán. Nem zavartatja magát; keres magának egy félreeső, magányos asztalkát. Nem ismerősek számára a vendégek, habár a szőke elfhez már volt szerencséje. Sajnálatára ezúttal az aranyhajú nélkül találja. Azért annyira nem sajnálja. Alissänát várja, ugyanis megbeszélt találkozójuk lenne a "rendelés" ügyén. Ám míg várakozik, figyelemmel követi az eseményeket idelenn a fogadótérben, ahogy Relael kérte tőle. Szeme és füle nyitva.*
*Nem volt eredményes feladatával, de nem bánja a dolgot. Legalább nem kell aggódnia a vörös miatt a Sellőházban. Még ha nem is megy egyhamar az intézmény környékére.
Visszatér hát a tavernába, s kissé felszalad a szemöldöke a népes vendégsereglet láttán. Nem zavartatja magát; keres magának egy félreeső, magányos asztalkát. Nem ismerősek számára a vendégek, habár a szőke elfhez már volt szerencséje. Sajnálatára ezúttal az aranyhajú nélkül találja. Azért annyira nem sajnálja. Alissänát várja, ugyanis megbeszélt találkozójuk lenne a "rendelés" ügyén. Ám míg várakozik, figyelemmel követi az eseményeket idelenn a fogadótérben, ahogy Relael kérte tőle. Szeme és füle nyitva.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1458-1477