Kikötő - Hét Varjú Taverna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 50 (981. - 1000. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1000. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 08:53:59
Üzenet elküldve: 2024-02-05 08:53:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Ajkát harapdálva figyeli, miként veszi fel a kívánt pozíciót az elf. Biztos, hogy kifulladásig hajtaná a hosszúéletűt, ha tehetné... Jelenleg azonban rá van szorulva Alissäna nagylelkűségére, na meg a saját, szűkös kereteire, hogy megkaparinthassa olykor a lányt.
Biztosan ostorozná hiúságát, ha olvasna a lány gondolataiban. Kíváncsi lenne, mennyire van Alissänának nehéz dolga a többi kuncsafttal. Ő magából kiindulva úgy gondolja, hogy bizonyára nincs, épp ellenkezőleg.*
-Tökéletes. *Feleli meg arcára ülő elégedettséggel a kérdést, miközben végigpillant a karcsú kis testen. Függetlenül attól, mi "vendéglátója" mestersége, most neki teszi a szépet. Immáron ismét felkészülve a pillangó mögé lép, ujjaival pedig óvatos gyöngédséggel, ahogy Alissäna mondta, végigsimít combjai között. Sokkal inkább kíváncsi, semmint hogy különösebb kéjben óhajtaná részesíteni a kurtizánt. Csak azt igyekszik néhány momentumban gyakorlatban is megtapasztalni, amit hallott. Nem is habozik sokat; mozdul, hogy kardjának hüvelyt szerezhessen. Lassan merül el a kéjben. Ismét körbeöleli a forróság, csak ez most valahogy még mámorosabb érzés. Megkeresi kezeivel a lány csípőjét, hogy "feladatát" könnyebben végezhesse. Egy ponton megtámaszkodva a falban még rá is hajol az elfre, hogy átkarolva a kis testet kebleibe kapaszkodjon.*
-Rég vártalak már. *Zihálja. Valóban elégedett, nem csak Alissänával. Mindig dagad a melle, ha magáénak tudhatja. Hisz az elf "úri játék" benyomását kelti.*
-Talán lefeküdhetnél a földre. *Szólal meg még rekedten, ha csak Alissänának nincs jobb ötlete.*
*Ajkát harapdálva figyeli, miként veszi fel a kívánt pozíciót az elf. Biztos, hogy kifulladásig hajtaná a hosszúéletűt, ha tehetné... Jelenleg azonban rá van szorulva Alissäna nagylelkűségére, na meg a saját, szűkös kereteire, hogy megkaparinthassa olykor a lányt.
Biztosan ostorozná hiúságát, ha olvasna a lány gondolataiban. Kíváncsi lenne, mennyire van Alissänának nehéz dolga a többi kuncsafttal. Ő magából kiindulva úgy gondolja, hogy bizonyára nincs, épp ellenkezőleg.*
-Tökéletes. *Feleli meg arcára ülő elégedettséggel a kérdést, miközben végigpillant a karcsú kis testen. Függetlenül attól, mi "vendéglátója" mestersége, most neki teszi a szépet. Immáron ismét felkészülve a pillangó mögé lép, ujjaival pedig óvatos gyöngédséggel, ahogy Alissäna mondta, végigsimít combjai között. Sokkal inkább kíváncsi, semmint hogy különösebb kéjben óhajtaná részesíteni a kurtizánt. Csak azt igyekszik néhány momentumban gyakorlatban is megtapasztalni, amit hallott. Nem is habozik sokat; mozdul, hogy kardjának hüvelyt szerezhessen. Lassan merül el a kéjben. Ismét körbeöleli a forróság, csak ez most valahogy még mámorosabb érzés. Megkeresi kezeivel a lány csípőjét, hogy "feladatát" könnyebben végezhesse. Egy ponton megtámaszkodva a falban még rá is hajol az elfre, hogy átkarolva a kis testet kebleibe kapaszkodjon.*
-Rég vártalak már. *Zihálja. Valóban elégedett, nem csak Alissänával. Mindig dagad a melle, ha magáénak tudhatja. Hisz az elf "úri játék" benyomását kelti.*
-Talán lefeküdhetnél a földre. *Szólal meg még rekedten, ha csak Alissänának nincs jobb ötlete.*
999. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-05 06:50:29
Üzenet elküldve: 2024-02-05 06:50:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*Alissäna azért is kedveli annyira Haldriant, mert a rajongó ifjúval igen könnyű dolga van. Erre már az első alkalommal is rájött, s most sincs ez másképp. Nem egészen így tervezte együttlétüket, de nem bánja különösebben. Miközben Haldrian beszél, addig ő is rendezi magát és lassan feltápászkodik, közben pedig a fiú combjába kapaszkodik.
Tényleg kifejezetten fáradt, ezért nem annyira rajong a folytatás gondolatáért, de most is mint mindig kicsit hajlik a fiú akaratának. Közben megigazgatja ékszereit, köztük a Haldriantól kapott láncot is megérinti, ami emlékezteti arra, hogy milyen bőkezű volt vele a tolvaj, s ennek hatására kicsit megint megenyhül.*
- Hogyne.
*Feleli készségesen, a tőle megszokott mosollyal arcán. A fiú már neki is lát, hogy felkészüljön a folytatásra, Alissäna pedig minduntalan meglepődik azon, hogy milyen könnyedén tettre kész állapotba képes kerülni partnere. Ez neki persze sok aranyat hozott már a konyhára, s szerencséjére Haldriannak nincsen barátnője, aki biztosan csalódott volna, hogy a fiú inkább a mennyiséget semmint a minőséget képviseli.
A kérésnek megfelelően megtámaszkodik, közben érdeklődve pillantgat Haldrianra, hogy vajon amaz mit tervezget. Remélhetőleg semmi hajmeresztőt.*
- Így megfelel?
*Kérdezi kacéran, s minden maradék erejét beveti, hogy őszinte legyen kacérkodásának minden szükséges eleme.*
*Alissäna azért is kedveli annyira Haldriant, mert a rajongó ifjúval igen könnyű dolga van. Erre már az első alkalommal is rájött, s most sincs ez másképp. Nem egészen így tervezte együttlétüket, de nem bánja különösebben. Miközben Haldrian beszél, addig ő is rendezi magát és lassan feltápászkodik, közben pedig a fiú combjába kapaszkodik.
Tényleg kifejezetten fáradt, ezért nem annyira rajong a folytatás gondolatáért, de most is mint mindig kicsit hajlik a fiú akaratának. Közben megigazgatja ékszereit, köztük a Haldriantól kapott láncot is megérinti, ami emlékezteti arra, hogy milyen bőkezű volt vele a tolvaj, s ennek hatására kicsit megint megenyhül.*
- Hogyne.
*Feleli készségesen, a tőle megszokott mosollyal arcán. A fiú már neki is lát, hogy felkészüljön a folytatásra, Alissäna pedig minduntalan meglepődik azon, hogy milyen könnyedén tettre kész állapotba képes kerülni partnere. Ez neki persze sok aranyat hozott már a konyhára, s szerencséjére Haldriannak nincsen barátnője, aki biztosan csalódott volna, hogy a fiú inkább a mennyiséget semmint a minőséget képviseli.
A kérésnek megfelelően megtámaszkodik, közben érdeklődve pillantgat Haldrianra, hogy vajon amaz mit tervezget. Remélhetőleg semmi hajmeresztőt.*
- Így megfelel?
*Kérdezi kacéran, s minden maradék erejét beveti, hogy őszinte legyen kacérkodásának minden szükséges eleme.*
998. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 22:11:03
Üzenet elküldve: 2024-02-04 22:11:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Ahogy a törölköző földet ér, rögtön tudja, mi fog következni ezután. Kellő lelkesedéssel huppan le a mutatott lócára, hogy hátát a falnak vetve, izgatottan várja, hogyan s miként jár el a kis kurtizán.
Alissäna már elég jól ismeri őt. Pontosan tudja, hogy nem kell különösebben megerőltetnie magát, hogy lázba hozza őt.
Miközben elnézi, ahogy a mezítelen elf az ölébe dönti fejét, eszébe jut az is, hogy bárki rájuk nyithat. Elvégre a fürdőben vannak. Nem, mintha ez különösebben zavarná, épp ellenkezőleg.
Felnyög, ahogy körbeveszi a kellemes forróság, kezét pedig reflexszerűen tapasztja Alissäna ében kobakjára. Gondolkodni nem sok ideje marad. Olybá tűnik, az érzékei viszont nem tartanak ki akarata mellett; Nem sokkal azután, hogy a kurtizán munkához látott, felnyögve feszül meg az ébenhajú szépség ajkai között.*
-Unh! *Hagyja el száját, miközben fejét hátravetve enged az érzésnek. Zavarba ejtő, de most túlságosan átjárja a kéj, hogy az ilyen és ehhez hasonló gondolatok utat találjanak agyához. Helyette pihegve, zihálva pillant Alissänára. Kell néhány szívdobbanásnyi idő, mire ocsúdni tud.*
-Arra gondoltam, hogy nekitámaszkodhatnál ennek a lócának. Már ha bírod még. *Beharapja ajkait. Keze szórakozottan simít végig saját testén, hogy amennyiben Alissäna ajkai már nem munkálkodnak, ölébe érkezvén segíthessen magán. Nem valószínű, hogy nehezére esik újra vigyázzba állni. Ugyanakkor ismeri a kurtizán szabályait, ráadásul a lány is fáradtnak tűnt. Ennek ellenére bízik a pozitív elbírálásban.*
*Ahogy a törölköző földet ér, rögtön tudja, mi fog következni ezután. Kellő lelkesedéssel huppan le a mutatott lócára, hogy hátát a falnak vetve, izgatottan várja, hogyan s miként jár el a kis kurtizán.
Alissäna már elég jól ismeri őt. Pontosan tudja, hogy nem kell különösebben megerőltetnie magát, hogy lázba hozza őt.
Miközben elnézi, ahogy a mezítelen elf az ölébe dönti fejét, eszébe jut az is, hogy bárki rájuk nyithat. Elvégre a fürdőben vannak. Nem, mintha ez különösebben zavarná, épp ellenkezőleg.
Felnyög, ahogy körbeveszi a kellemes forróság, kezét pedig reflexszerűen tapasztja Alissäna ében kobakjára. Gondolkodni nem sok ideje marad. Olybá tűnik, az érzékei viszont nem tartanak ki akarata mellett; Nem sokkal azután, hogy a kurtizán munkához látott, felnyögve feszül meg az ébenhajú szépség ajkai között.*
-Unh! *Hagyja el száját, miközben fejét hátravetve enged az érzésnek. Zavarba ejtő, de most túlságosan átjárja a kéj, hogy az ilyen és ehhez hasonló gondolatok utat találjanak agyához. Helyette pihegve, zihálva pillant Alissänára. Kell néhány szívdobbanásnyi idő, mire ocsúdni tud.*
-Arra gondoltam, hogy nekitámaszkodhatnál ennek a lócának. Már ha bírod még. *Beharapja ajkait. Keze szórakozottan simít végig saját testén, hogy amennyiben Alissäna ajkai már nem munkálkodnak, ölébe érkezvén segíthessen magán. Nem valószínű, hogy nehezére esik újra vigyázzba állni. Ugyanakkor ismeri a kurtizán szabályait, ráadásul a lány is fáradtnak tűnt. Ennek ellenére bízik a pozitív elbírálásban.*
997. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-04 18:18:08
Üzenet elküldve: 2024-02-04 18:18:08
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*A fiú jóformán meg sem szólal, de még abban is kételkedik a kurtizán, hogy egyáltalán felfogta-e a neki szánt szavakat. Neki persze mindegy, nem óhajtja megismételni az oktatást, arra viszont megfelelő, hogy kicsit feltüzelje a fiút. Tisztában van vele, hogy picit lehet elhanyagolta őt, elvégre a tolvaj oly rajongással rohangál utána, hogy könnyű magától értetődőnek venni a jelenlétét. Azt viszont nagyon bánná, ha a Sellőházba járna át emiatt.*
- Igen. Mindenki szereti azt, ha úgy tűnik a másik fél is oda van azért, ami történik. Akkor is, ha ez csupán illúzió.
*Haldrian felzárkózik hozzá, Alissäna pedig rögtön magához is vonja a fiút. Nem mennek messzire, csak a falhoz és a fal közelében lévő padhoz invitálja partnerét.*
- Ülj le szépen!
*Kezével megpaskolja a lócát, magának pedig egy törölközőt kerít, amit rögtön le is dob Haldrian elé a földre, hogy lassan ráereszkedve oda térdeljen.*
- Kapsz egy kis gondolkodási időt arra, hogy kitaláld mihez volna kedved.
*Beszéd közben forró csókokkal pecsételi végig a szikár felsőtestet, kezével pedig a fiú belső combját cirógatja finoman. Nem húzza sokáig az időt, meleg ajkaival és puha nyelvével rövidesen Haldrian ölében kezdi meg ráérős tevékenységét. Kifejezetten lassan jár el akkor is, amikor a fiút teljes terjedelmében ízleli meg. Halk szuszogását visszafogott sóhajokkal egészíti ki - ahogy a tolvajnak is tanította -, s közben gyakran pillantgat fel rá. Hogy eközben mennyire születnek meg kreatív gondolatok a fiú fejében, ez már nem az Alissäna problémája, ő készségesen, már-már lelkesen végzi a dolgát addig is.*
*A fiú jóformán meg sem szólal, de még abban is kételkedik a kurtizán, hogy egyáltalán felfogta-e a neki szánt szavakat. Neki persze mindegy, nem óhajtja megismételni az oktatást, arra viszont megfelelő, hogy kicsit feltüzelje a fiút. Tisztában van vele, hogy picit lehet elhanyagolta őt, elvégre a tolvaj oly rajongással rohangál utána, hogy könnyű magától értetődőnek venni a jelenlétét. Azt viszont nagyon bánná, ha a Sellőházba járna át emiatt.*
- Igen. Mindenki szereti azt, ha úgy tűnik a másik fél is oda van azért, ami történik. Akkor is, ha ez csupán illúzió.
*Haldrian felzárkózik hozzá, Alissäna pedig rögtön magához is vonja a fiút. Nem mennek messzire, csak a falhoz és a fal közelében lévő padhoz invitálja partnerét.*
- Ülj le szépen!
*Kezével megpaskolja a lócát, magának pedig egy törölközőt kerít, amit rögtön le is dob Haldrian elé a földre, hogy lassan ráereszkedve oda térdeljen.*
- Kapsz egy kis gondolkodási időt arra, hogy kitaláld mihez volna kedved.
*Beszéd közben forró csókokkal pecsételi végig a szikár felsőtestet, kezével pedig a fiú belső combját cirógatja finoman. Nem húzza sokáig az időt, meleg ajkaival és puha nyelvével rövidesen Haldrian ölében kezdi meg ráérős tevékenységét. Kifejezetten lassan jár el akkor is, amikor a fiút teljes terjedelmében ízleli meg. Halk szuszogását visszafogott sóhajokkal egészíti ki - ahogy a tolvajnak is tanította -, s közben gyakran pillantgat fel rá. Hogy eközben mennyire születnek meg kreatív gondolatok a fiú fejében, ez már nem az Alissäna problémája, ő készségesen, már-már lelkesen végzi a dolgát addig is.*
996. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 23:28:36
Üzenet elküldve: 2024-02-03 23:28:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Relael mit sem veszített Haldrian szemében renoméjából elfajzott habitusai ellenére. Hisz hatalmasnak tartja, megközelíthetetlennek. Persze szívesen magára öltené egy napra valamelyik nagy ember bőrét. Kíváncsi, velük hogyan beszél s bánik az úrnő. Mennyire engedi közel magához őket. Mert olybá tűnik, némelyikkel igen jól elszórakozik.
Egészen felhúzza magát izgatottságában a kurtizán közeledésére. Meg kell hagyni, nem számított erre. Egész testén végigfut az a sajátos borzongás, ahogy a finom, törékeny test az övének simul.
Bólogat. Érteni véli. Őt biztosan a látvány hozza lázba. Elvégre... Nem véletlen az sem, hogy előszeretettel lesi ki a fehérnépeket olykor. Csak olykor. Alissäna pedig mindig látványos eredményt vált ki belőle, ez tagadhatatlan.*
-Lassan és kitartóan. *Ismétli. Automatikusan simít végig Alissäna hátán jobbjával. Ha akarná, sem bírná levenni tekintetét a mozgó ajkakról és a szavakról, mik elhagyják azt.
Megérinti a lányt. Kezei végigfutnak a csípőjén, egészen válláig, majd gyengéden végigszánkáznak az apró melleken is. Még mindig magával ragadja az elf faj. Tökéletesnek találja őket, pedig egymástól is különböznek. Jólesőt fordul gyomra, ahogy a lány a fülébe sóhajt. A határokig feszíti kívánalmát, bár a cél még nem egészen világos számára.
Tisztában van vele, hogy Alissäna érzékeire óhajt hatni közelségével, persze ez még nem felhívás keringőre. Éppen ezért lesz olyan izgatott, mikor int neki a pillangó. Mintha csak első alkalommal hívná őt ágyba. Pedig már elkönyvelte, hogy ma este is Alissänára kell gondolnia.*
-A hangok? Mármint nyögések, sóhajok? *Csak ez lehet a válasz. Ő is kikászálódik a vízből, hogy buzgó vérétől lüktetve az elf után eredjen, bárhová is megy.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 23:31:58
*Relael mit sem veszített Haldrian szemében renoméjából elfajzott habitusai ellenére. Hisz hatalmasnak tartja, megközelíthetetlennek. Persze szívesen magára öltené egy napra valamelyik nagy ember bőrét. Kíváncsi, velük hogyan beszél s bánik az úrnő. Mennyire engedi közel magához őket. Mert olybá tűnik, némelyikkel igen jól elszórakozik.
Egészen felhúzza magát izgatottságában a kurtizán közeledésére. Meg kell hagyni, nem számított erre. Egész testén végigfut az a sajátos borzongás, ahogy a finom, törékeny test az övének simul.
Bólogat. Érteni véli. Őt biztosan a látvány hozza lázba. Elvégre... Nem véletlen az sem, hogy előszeretettel lesi ki a fehérnépeket olykor. Csak olykor. Alissäna pedig mindig látványos eredményt vált ki belőle, ez tagadhatatlan.*
-Lassan és kitartóan. *Ismétli. Automatikusan simít végig Alissäna hátán jobbjával. Ha akarná, sem bírná levenni tekintetét a mozgó ajkakról és a szavakról, mik elhagyják azt.
Megérinti a lányt. Kezei végigfutnak a csípőjén, egészen válláig, majd gyengéden végigszánkáznak az apró melleken is. Még mindig magával ragadja az elf faj. Tökéletesnek találja őket, pedig egymástól is különböznek. Jólesőt fordul gyomra, ahogy a lány a fülébe sóhajt. A határokig feszíti kívánalmát, bár a cél még nem egészen világos számára.
Tisztában van vele, hogy Alissäna érzékeire óhajt hatni közelségével, persze ez még nem felhívás keringőre. Éppen ezért lesz olyan izgatott, mikor int neki a pillangó. Mintha csak első alkalommal hívná őt ágyba. Pedig már elkönyvelte, hogy ma este is Alissänára kell gondolnia.*
-A hangok? Mármint nyögések, sóhajok? *Csak ez lehet a válasz. Ő is kikászálódik a vízből, hogy buzgó vérétől lüktetve az elf után eredjen, bárhová is megy.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 23:31:58
995. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 20:43:07
Üzenet elküldve: 2024-02-03 20:43:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mardeii//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szokása, hogy sokat beszél. Nem az a hallgatódzó fajta. Általában azt mondja, ami először eszébe jut, nem gondolkozik. Ez akár rossz, akár nem, még sosem volt belőle gondja. *
- Köszönöm, egészségedre!
* Átveszi a sört, kissé megemeli a pultos felé, majd belekortyol egy nagyot. Talán szomjas volt egy kicsit, mert majdnem lehúzza az egész korsóval. Visszateszi a poharat a pultra, és böfög egy nagyot. Nem fáradozik azon, hogy visszatartsa. Aminek ki kell jönnie, annak ki kell jönnie. *
- Áh, finom ez a sör. Jobb, mint a Rókalyuké. Voltál már ott? Én mondom, mint a meleg húgy, olyan ott a sör.
* Mardeii történetét meghallgatva aprókat bólogat. Tudja, hogy Relael is nemes volt, így nem lepődik meg azon, hogy Mardeii onnan ismeri őt. *
- Persze. Megoldóember. Szép megnevezés. * Lassan elmosolyodik. * Hát akkor én is az vagyok. Megoldóember.
* Örül, hogy nevet talált a tavernabéli foglalkozásának. *
- Akkor te értesz a nemesekhez, mi? Mit csináltál a lázadáskor?
* Kíváncsi rá, hogy az efféle megoldóemberek milyen megoldást voltak képesek nyújtani, amikor a parasztok felkeltek a nemesek ellen. Ő persze nem ítél el senkit, elvégre egyik oldalhoz sem kötődik. Ő csupán egy semleges érdeklődő. *
- Természetesen. Talán a kardforgatáshoz jobban értek, de pofán is vágom azt, akit kell. A pofán vágásról jut eszembe, nem láttál errefelé egy kalózt? Tartozom neki eggyel.
* Nem látta Leont már egy ideje, de ha verekedésről van szó, akkor ő lesz az ideális jelölt. *
- Gondolom neked se idegen a kardforgatás. Jobb is ez így. Sosem tudni, hogy milyen beteg állat jön be azon az ajtón.
* A bejárat felé mutat, majd lehúzza a maradék sörét is. *
- Áh, ez most kurva jól esett.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
* Szokása, hogy sokat beszél. Nem az a hallgatódzó fajta. Általában azt mondja, ami először eszébe jut, nem gondolkozik. Ez akár rossz, akár nem, még sosem volt belőle gondja. *
- Köszönöm, egészségedre!
* Átveszi a sört, kissé megemeli a pultos felé, majd belekortyol egy nagyot. Talán szomjas volt egy kicsit, mert majdnem lehúzza az egész korsóval. Visszateszi a poharat a pultra, és böfög egy nagyot. Nem fáradozik azon, hogy visszatartsa. Aminek ki kell jönnie, annak ki kell jönnie. *
- Áh, finom ez a sör. Jobb, mint a Rókalyuké. Voltál már ott? Én mondom, mint a meleg húgy, olyan ott a sör.
* Mardeii történetét meghallgatva aprókat bólogat. Tudja, hogy Relael is nemes volt, így nem lepődik meg azon, hogy Mardeii onnan ismeri őt. *
- Persze. Megoldóember. Szép megnevezés. * Lassan elmosolyodik. * Hát akkor én is az vagyok. Megoldóember.
* Örül, hogy nevet talált a tavernabéli foglalkozásának. *
- Akkor te értesz a nemesekhez, mi? Mit csináltál a lázadáskor?
* Kíváncsi rá, hogy az efféle megoldóemberek milyen megoldást voltak képesek nyújtani, amikor a parasztok felkeltek a nemesek ellen. Ő persze nem ítél el senkit, elvégre egyik oldalhoz sem kötődik. Ő csupán egy semleges érdeklődő. *
- Természetesen. Talán a kardforgatáshoz jobban értek, de pofán is vágom azt, akit kell. A pofán vágásról jut eszembe, nem láttál errefelé egy kalózt? Tartozom neki eggyel.
* Nem látta Leont már egy ideje, de ha verekedésről van szó, akkor ő lesz az ideális jelölt. *
- Gondolom neked se idegen a kardforgatás. Jobb is ez így. Sosem tudni, hogy milyen beteg állat jön be azon az ajtón.
* A bejárat felé mutat, majd lehúzza a maradék sörét is. *
- Áh, ez most kurva jól esett.
994. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 17:42:55
Üzenet elküldve: 2024-02-03 17:42:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*A félreértés ügyét nem firtatja, holott további kérdések merülnek fel benne ezzel kapcsolatosan, ugyanakkor az a tudat elegendő már a számára, hogy nem Relael lépett át egy bizonyos határt.
Egészen kellemesen kipletykálta magát, amitől meg is könnyebbül. Már rég nyomta a szívét, hogy megossza mással mennyire alantas az ő kis szánalmas világuk felmagasztalt úrnője. Kellemesen ellazult, már azt is el tudná képzelni, hogy elszenderedik a meleg víz ölelésében. Nem ez volna az első alkalom, ám Haldrian érintése és éhes pillantása nem hagyja őt nyugodni.*
- Kitartó vagy.
*Jegyzi meg Alissäna kissé bágyadtan, de láthatóan egyre éberebbé válik. Egy sóhajjal araszol közelebb Haldrianhoz, hogy hozzá simulhasson a fiú vékony felsőtestéhez.*
- Kicsit talán bosszantó is, de nem lehet neked ellenállni.
*Szavain érezhető az a fajta mesterkélt tónus, amit ügyfeleivel szemben tanúsít. Ez a változás nem tudatos, automatikusan végbemegy, amikor hízelegve közelít valakihez.*
- Adok néhány tippet, szóval jól figyelj!
*Beszéd közben egy göndör tincset fűz ujjai közé, s azzal játszadozik.*
- Titeket férfiakat a látvány hoz lázba. Egy szép nyak íve, egy dekoltázs, egy eddig nem látott nézőpont... Mi nők viszont sokkal komplexebb lények vagyunk, s bizony összetettebb feladat nekünk örömöt szerezni.
*A dézsából éppen eléri a sört, ezért most érte nyúl, hogy beszéd közben kiszáradt ajkait benedvesíthesse.*
- Tételezzük fel, hogy a Kisasszony kérne tőled ilyet és szeretnél megfelelni. Az egyik legfontosabb a türelem. A női test nagyon finom, nagyon érzékeny, ezért így is kell bánni vele. Egy kis játszadozást is igényel, és lassú, kitartó, gyengéd munkát.
*Kiüríti a kupa tartalmát, majd vissza teszi a helyére. Közel marad, ha a fattyúnak kedve van hozzá, akkor megérintheti, ahogy eddig is tette.*
- Érdemes mindennek figyelmet szentelni, esetleg a kezedet is bevetni, de a legtöbb törődést egy picike pont igényel, amit könnyen meg fogsz találni, s ha odaérsz, a reakciókból érezni fogod, hogy jó helyen jársz.
*A kurtizán teljes természetességgel osztja meg ezeket a részleteket, s igény esetén akár bővebben is kifejti őket, de inkább támpontot kíván nyújtani, elvégre a konkrét képlet mindenkinél más, annak felfedezése pedig úgyis Haldrian feladata lesz, amennyiben valóban adódik egy ilyen lehetőség számára.*
- Oh, még valami! A férfiakat ugye a látvány, a hölgyeket pedig a hangok csigázzák fel.
*Szórakozottan közelebb hajol Haldrian hosszú füléhez. hogy érzéki sóhajjal csiklandozza annak fülcimpáját.*
- Nos *A dézsa szélébe kapaszkodva, lassan, óvatosan kiemelkedik a vízből.* van kérdés? *Karjával int Haldriannak, hogy kövesse őt, elvégre a dézsa remek környezet a kikapcsolódásra, de komoly korlátokat is szab a számukra.*
*A félreértés ügyét nem firtatja, holott további kérdések merülnek fel benne ezzel kapcsolatosan, ugyanakkor az a tudat elegendő már a számára, hogy nem Relael lépett át egy bizonyos határt.
Egészen kellemesen kipletykálta magát, amitől meg is könnyebbül. Már rég nyomta a szívét, hogy megossza mással mennyire alantas az ő kis szánalmas világuk felmagasztalt úrnője. Kellemesen ellazult, már azt is el tudná képzelni, hogy elszenderedik a meleg víz ölelésében. Nem ez volna az első alkalom, ám Haldrian érintése és éhes pillantása nem hagyja őt nyugodni.*
- Kitartó vagy.
*Jegyzi meg Alissäna kissé bágyadtan, de láthatóan egyre éberebbé válik. Egy sóhajjal araszol közelebb Haldrianhoz, hogy hozzá simulhasson a fiú vékony felsőtestéhez.*
- Kicsit talán bosszantó is, de nem lehet neked ellenállni.
*Szavain érezhető az a fajta mesterkélt tónus, amit ügyfeleivel szemben tanúsít. Ez a változás nem tudatos, automatikusan végbemegy, amikor hízelegve közelít valakihez.*
- Adok néhány tippet, szóval jól figyelj!
*Beszéd közben egy göndör tincset fűz ujjai közé, s azzal játszadozik.*
- Titeket férfiakat a látvány hoz lázba. Egy szép nyak íve, egy dekoltázs, egy eddig nem látott nézőpont... Mi nők viszont sokkal komplexebb lények vagyunk, s bizony összetettebb feladat nekünk örömöt szerezni.
*A dézsából éppen eléri a sört, ezért most érte nyúl, hogy beszéd közben kiszáradt ajkait benedvesíthesse.*
- Tételezzük fel, hogy a Kisasszony kérne tőled ilyet és szeretnél megfelelni. Az egyik legfontosabb a türelem. A női test nagyon finom, nagyon érzékeny, ezért így is kell bánni vele. Egy kis játszadozást is igényel, és lassú, kitartó, gyengéd munkát.
*Kiüríti a kupa tartalmát, majd vissza teszi a helyére. Közel marad, ha a fattyúnak kedve van hozzá, akkor megérintheti, ahogy eddig is tette.*
- Érdemes mindennek figyelmet szentelni, esetleg a kezedet is bevetni, de a legtöbb törődést egy picike pont igényel, amit könnyen meg fogsz találni, s ha odaérsz, a reakciókból érezni fogod, hogy jó helyen jársz.
*A kurtizán teljes természetességgel osztja meg ezeket a részleteket, s igény esetén akár bővebben is kifejti őket, de inkább támpontot kíván nyújtani, elvégre a konkrét képlet mindenkinél más, annak felfedezése pedig úgyis Haldrian feladata lesz, amennyiben valóban adódik egy ilyen lehetőség számára.*
- Oh, még valami! A férfiakat ugye a látvány, a hölgyeket pedig a hangok csigázzák fel.
*Szórakozottan közelebb hajol Haldrian hosszú füléhez. hogy érzéki sóhajjal csiklandozza annak fülcimpáját.*
- Nos *A dézsa szélébe kapaszkodva, lassan, óvatosan kiemelkedik a vízből.* van kérdés? *Karjával int Haldriannak, hogy kövesse őt, elvégre a dézsa remek környezet a kikapcsolódásra, de komoly korlátokat is szab a számukra.*
993. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 16:17:49
Üzenet elküldve: 2024-02-03 16:17:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Agin//
-Vagy úgy. Hát üdvözöllek, Agin. *Elfogadja a felé nyújtott jobbot. A többit ráhagyja az ifjoncra. Be nem áll a szája, de túl sok olyan információ, ami számára hasznos lehetne, nemigen jön ki rajta. Közben egy korsót vesz a kezébe, és csapol a kölyöknek egy sört. Most, hogy tisztázták, hogy amaz is Relaelnek dolgozik, kijár az ilyesmi.*
-A Kisasszony jobbkeze. Értem. *Ezt is ráhagyja. El tudja képzelni, hogy Relael valójában mindegyikőjüknek ezt mondta. Az nagyon vallana rá. Ugyanakkor nem érti, miért van szüksége a kisasszonynak ezekre a sihederekre. Biztos a kikötői miliő miatt.
A korsót a vöröshajú elé küldi a pulton, majd a söntésre támaszkodik.*
-Mondjuk úgy, hogy Relael értem küldött. Amolyan megoldóember voltam Artheniorban. A nemesség ügyes-bajos dolgait intéztem, ha érted, mire gondolok. Olyan dolgokat, amikkel nem bízhattak meg mást. Én tudtam, kiket kell keresni. Aztán a Kikötőbe jöttem szerencsét próbálni. Csupán mázli, hogy ismét egymásba botlottunk. Ez pedig itt... *Tárja szét kezeit.* -Testhezálló. *Megenged egy mosolyt magának.*
-És verekedni tudsz? Vagy kardot forgatni?
-Vagy úgy. Hát üdvözöllek, Agin. *Elfogadja a felé nyújtott jobbot. A többit ráhagyja az ifjoncra. Be nem áll a szája, de túl sok olyan információ, ami számára hasznos lehetne, nemigen jön ki rajta. Közben egy korsót vesz a kezébe, és csapol a kölyöknek egy sört. Most, hogy tisztázták, hogy amaz is Relaelnek dolgozik, kijár az ilyesmi.*
-A Kisasszony jobbkeze. Értem. *Ezt is ráhagyja. El tudja képzelni, hogy Relael valójában mindegyikőjüknek ezt mondta. Az nagyon vallana rá. Ugyanakkor nem érti, miért van szüksége a kisasszonynak ezekre a sihederekre. Biztos a kikötői miliő miatt.
A korsót a vöröshajú elé küldi a pulton, majd a söntésre támaszkodik.*
-Mondjuk úgy, hogy Relael értem küldött. Amolyan megoldóember voltam Artheniorban. A nemesség ügyes-bajos dolgait intéztem, ha érted, mire gondolok. Olyan dolgokat, amikkel nem bízhattak meg mást. Én tudtam, kiket kell keresni. Aztán a Kikötőbe jöttem szerencsét próbálni. Csupán mázli, hogy ismét egymásba botlottunk. Ez pedig itt... *Tárja szét kezeit.* -Testhezálló. *Megenged egy mosolyt magának.*
-És verekedni tudsz? Vagy kardot forgatni?
992. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 16:08:06
Üzenet elküldve: 2024-02-03 16:08:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Nem mondja ki hangosan, de olyannyira megmérgezte már az elméjét Relael, hogy már azt sem bánja, ha kígyó módjára körülfonja és megfojtja. Persze ettől nem tart. Kevés figyelemben van része a nemestől. Feltételezi, hogy unalomból fanyalodik olykor rá, hogy őt pécézze ki szórakozásul.
Szerencséjére itt van viszont Alissäna, akit kimondottan kedvel. Sőt! Úgy érzi, valahol kötődnek egymáshoz, de nem áltatja magát; elvégre egy kurtizánnal van dolga. Ő mindenesetre táplál valamiféle érzelmeket a lány iránt, még ha ez könnyedsége miatt nem is látszik túlságosan.*
-Hogy? Ja, hogy azt... *Elvörösödik füle, mert ebből nehezen lehet úgy kijönni, hogy ne csorbítsa férfiasságát Alissäna előtt.*
-Nem az úrnő. Dehogy! A küldetésemen szereztem a Sellőházban. Az egyik sellő... Félreértett. *Vállat von. A lehető legszebb szavakkal fejezte ki magát.
Az Agint érintő kérdés már nem boldogítja. Egészen libidóromboló valahogy számára a tudat, hogy ilyen gyengéd érzelmeket táplál Alissäna felé. Elhatározza hát, hogy "lerendezi". Nem sok olyan munkavállalója van Relaelnek, akitől nem tart valahol, de az ifjonc ezek közé tartozik. Persze nem avatja be elképzelésébe a pillangót, mert biztosan le akarná beszélni róla.*
-Hmm. *Közli gondolatait, habár ábrázatán látszik, hogy azért rágja a dolog.*
-Talán igazad van. *Húzza el száját, majd feljebb tolja magát a dézsa szélén. Merengve simogatja tarkóját jobbjával, miközben elgondolkodik a dolgon.*
-De azért jobb felkészülni, nem? Mármint... *Simítja végig Alissäna puha combját maga mellett.*
-Sosem lehet tudni. *Látszik tekintetéből - és másból is - hogyha mersze lenne, biztosan magáévá tenné a kurtizánt a dézsában. Hisz erre van szüksége voltaképp. Alissänának viszont nem szívesen szegül ellen, tekintettel kapcsolatukra.*
*Nem mondja ki hangosan, de olyannyira megmérgezte már az elméjét Relael, hogy már azt sem bánja, ha kígyó módjára körülfonja és megfojtja. Persze ettől nem tart. Kevés figyelemben van része a nemestől. Feltételezi, hogy unalomból fanyalodik olykor rá, hogy őt pécézze ki szórakozásul.
Szerencséjére itt van viszont Alissäna, akit kimondottan kedvel. Sőt! Úgy érzi, valahol kötődnek egymáshoz, de nem áltatja magát; elvégre egy kurtizánnal van dolga. Ő mindenesetre táplál valamiféle érzelmeket a lány iránt, még ha ez könnyedsége miatt nem is látszik túlságosan.*
-Hogy? Ja, hogy azt... *Elvörösödik füle, mert ebből nehezen lehet úgy kijönni, hogy ne csorbítsa férfiasságát Alissäna előtt.*
-Nem az úrnő. Dehogy! A küldetésemen szereztem a Sellőházban. Az egyik sellő... Félreértett. *Vállat von. A lehető legszebb szavakkal fejezte ki magát.
Az Agint érintő kérdés már nem boldogítja. Egészen libidóromboló valahogy számára a tudat, hogy ilyen gyengéd érzelmeket táplál Alissäna felé. Elhatározza hát, hogy "lerendezi". Nem sok olyan munkavállalója van Relaelnek, akitől nem tart valahol, de az ifjonc ezek közé tartozik. Persze nem avatja be elképzelésébe a pillangót, mert biztosan le akarná beszélni róla.*
-Hmm. *Közli gondolatait, habár ábrázatán látszik, hogy azért rágja a dolog.*
-Talán igazad van. *Húzza el száját, majd feljebb tolja magát a dézsa szélén. Merengve simogatja tarkóját jobbjával, miközben elgondolkodik a dolgon.*
-De azért jobb felkészülni, nem? Mármint... *Simítja végig Alissäna puha combját maga mellett.*
-Sosem lehet tudni. *Látszik tekintetéből - és másból is - hogyha mersze lenne, biztosan magáévá tenné a kurtizánt a dézsában. Hisz erre van szüksége voltaképp. Alissänának viszont nem szívesen szegül ellen, tekintettel kapcsolatukra.*
991. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 15:46:33
Üzenet elküldve: 2024-02-03 15:46:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Lezártad? ~ Jelentsen ez bármit. ~
*Kicsit ráncolja a homlokát.*
- Helyes. Jobb lesz ez így.
*Nyugtázza látszólag közömbösen, valójában tagadhatatlanul megkönnyebbült. Haldrian egy aprócska hal itt a kikötőben, s nem örülne neki, ha felfalnák a cápák csupán szórakozásból.*
- Tessék?
*Azok alapján amit látott sejtette, hogy Relael igen szélsőséges és kreatív, ha a testi örömökről, illetve ereje fitogtatásáról van szó, de nem sejtette, hogy ennek Haldrian lesz az egyik fő célpontja. Haragszik, s kedve lenne megszidni a fiút, hogy készségesen részt vesz a züllött kisasszony játékaiban, ugyanakkor ráébred, hogy talán ellentmondani neki sem volna túl bölcs alternatíva.*
- Tényleg meg fogod égetni magadat vele. Ki tudja ezt követően milyen kegyetlen játékokat fog veled űzni, majd félredob, ha megunt. Jól ismerem ezt a fajtát, bár többnyire férfiakból.
*Idő közben feltűnik neki Haldrian kipirosodott bőre, amit nem hagyhat szó nélkül.*
- Azt is ő csinálta? Ugye nem vert meg?
*Ezek után már semmin sem lepődne meg, mégis reménykedik, hogy nemleges választ kap.
Mindentől függetlenül Alissäna szívesen fogadja dézsájában Haldriant, bár elsősorban saját kikapcsolódásával törődik. A fürdőzés az ő ideje, itt megtisztul és ellazul, meggyötört testét ezzel nyugtatgatja egy hosszú este után.*
- Inkább érzelmileg volt az.
*Sóhajtja, miközben egy puhább ronggyal elkezdi finoman dörzsölgetni érzékeny bőrét. Ráérős mozdulataiból könnyen rá lehet jönni, hogy mennyire élvezi is ezt a folyamatot a kurtizán.*
- Nagyon... ragaszkodó típus. Kicsit talán már túlzottan is az, rég volt dolgom ennyire szerelmes ifjúval.
*Nem érinti különösen kellemetlenül, hiszen ez is a munkája velejárója, ami tele van szélsőségekkel. A durvaságnál ez határozottan jobb alternatíva.*
- Nem tudom eldönteni, hogy többet képzel az egészbe vagy csak áltatja magát.
*Vállait megvonva zárja le Agin témáját. A légyottnak vége, ezért maga mögött is hagyja, majd ráér ezen töprengeni, ha a fiatal fiú ráadást kérne valamikor.*
- Nem akarlak megbántani Haldrian, de nem hiszem, hogy a kisasszony valaha a combjai közé engedne. Megvannak erre az emberei, például az a vagyonos kereskedő. De ha óhajtod, akkor persze taníthatok neked ezt-azt.
- Lezártad? ~ Jelentsen ez bármit. ~
*Kicsit ráncolja a homlokát.*
- Helyes. Jobb lesz ez így.
*Nyugtázza látszólag közömbösen, valójában tagadhatatlanul megkönnyebbült. Haldrian egy aprócska hal itt a kikötőben, s nem örülne neki, ha felfalnák a cápák csupán szórakozásból.*
- Tessék?
*Azok alapján amit látott sejtette, hogy Relael igen szélsőséges és kreatív, ha a testi örömökről, illetve ereje fitogtatásáról van szó, de nem sejtette, hogy ennek Haldrian lesz az egyik fő célpontja. Haragszik, s kedve lenne megszidni a fiút, hogy készségesen részt vesz a züllött kisasszony játékaiban, ugyanakkor ráébred, hogy talán ellentmondani neki sem volna túl bölcs alternatíva.*
- Tényleg meg fogod égetni magadat vele. Ki tudja ezt követően milyen kegyetlen játékokat fog veled űzni, majd félredob, ha megunt. Jól ismerem ezt a fajtát, bár többnyire férfiakból.
*Idő közben feltűnik neki Haldrian kipirosodott bőre, amit nem hagyhat szó nélkül.*
- Azt is ő csinálta? Ugye nem vert meg?
*Ezek után már semmin sem lepődne meg, mégis reménykedik, hogy nemleges választ kap.
Mindentől függetlenül Alissäna szívesen fogadja dézsájában Haldriant, bár elsősorban saját kikapcsolódásával törődik. A fürdőzés az ő ideje, itt megtisztul és ellazul, meggyötört testét ezzel nyugtatgatja egy hosszú este után.*
- Inkább érzelmileg volt az.
*Sóhajtja, miközben egy puhább ronggyal elkezdi finoman dörzsölgetni érzékeny bőrét. Ráérős mozdulataiból könnyen rá lehet jönni, hogy mennyire élvezi is ezt a folyamatot a kurtizán.*
- Nagyon... ragaszkodó típus. Kicsit talán már túlzottan is az, rég volt dolgom ennyire szerelmes ifjúval.
*Nem érinti különösen kellemetlenül, hiszen ez is a munkája velejárója, ami tele van szélsőségekkel. A durvaságnál ez határozottan jobb alternatíva.*
- Nem tudom eldönteni, hogy többet képzel az egészbe vagy csak áltatja magát.
*Vállait megvonva zárja le Agin témáját. A légyottnak vége, ezért maga mögött is hagyja, majd ráér ezen töprengeni, ha a fiatal fiú ráadást kérne valamikor.*
- Nem akarlak megbántani Haldrian, de nem hiszem, hogy a kisasszony valaha a combjai közé engedne. Megvannak erre az emberei, például az a vagyonos kereskedő. De ha óhajtod, akkor persze taníthatok neked ezt-azt.
990. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 15:01:31
Üzenet elküldve: 2024-02-03 15:01:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Nem lombozza le a kapott válasz, habár az ágyéktáji állapota azért zavarba ejtő.*
-A kisasszonnyal? Nem olyan rég. A Sellőház miatt. Tudod. Volt ott az a fickó... De már lezártam azt az ügyet. *Zárja rövidre a Sellőházat érintő beszámolót. Hallgat egy picit, mintha azon morfondírozna, hogyan számoljon be a következőkről.*
-Azt mondta, hogy verjem ki előtte. *Hadarja.*
-Mármint megengedte. De tudod, olyan parancsszerűen. Úgyhogy megtettem. Ő meg nézte. De nem csinált semmit. *Vállat von, mintha ez valami mindennapos dolog lenne. Amúgy sem volt ellenére, ez talán látszik is az ábrázatán.
Tekintete követi a karcsú alakot, ahogy elmerül a forró vízben. Menten felrobban, legalábbis ilyen érzés kerülgeti.*
-Nem voltak különlegesek. De megkértek, úgyhogy megtettem. *Nem érezte magát sehogy közben. Élvhajhász, és rendszerint nem igazán érdekli, hogy a másik hogyan érzi magát az aktus közben. A maga igényeit igyekszik szem előtt tartani.*
-Végül is, miért ne. *Mosolyodik el. Szeret fürdőzni, és relatív sokszor része is van benne, mióta a Hét Varjú Tavernában ténykedik. Hamar ledobja magáról a ruháit, nem is vesződik azzal, hogy összehajtsa őket esetleg. Kilép a nadrágjából, majd a gőzölgő fürdő felé veszi az irányt. Kifejezetten vékony teremtés, izmok is leginkább ezért látszanak meg testén. Nem, mintha szégyenlős lenne, épp ellenkezőleg! Habár feszülő hímtagja árulkodó lehet, nincs mit szégyellenie Alissäna előtt. Legalábbis nem jut eszébe, hogy lenne; hisz vöröslő hátsófelét már alig érzi, el is feledkezett az esetről. Befordul a fürdőbe Alissänával szemben és hamar belemerül. Lábait szétvetve kidobja a dézsa két szélére, hogy ne legyenek útban a kurtizánnak.*
-Szóval elfáradtál. Biztos kimerítő volt azzal a vörös loboncú pojácával! *Gondol itt természetesen Aginra. Hogy a fiú konchoz jutott, míg ő nem, az azért kellemetlenül érinti. Legalábbis annyira, hogy szóvá tegye. Elvégre itt fürdőzik a kis pillangóval.*
-De esetleg, megkóstolhatnálak én. Csak gyakorlásképp, hátha az úrnő... Tudod. *Valóban feltett szándéka megfelelni, ha adja mindegyik isten erre kerülne a sor. Nem örömet óhajt szerezni a kurtizánnak, mindinkább tanulni tőle. Biztos benne, hogy Alissäna mestere ennek is.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 15:03:16
*Nem lombozza le a kapott válasz, habár az ágyéktáji állapota azért zavarba ejtő.*
-A kisasszonnyal? Nem olyan rég. A Sellőház miatt. Tudod. Volt ott az a fickó... De már lezártam azt az ügyet. *Zárja rövidre a Sellőházat érintő beszámolót. Hallgat egy picit, mintha azon morfondírozna, hogyan számoljon be a következőkről.*
-Azt mondta, hogy verjem ki előtte. *Hadarja.*
-Mármint megengedte. De tudod, olyan parancsszerűen. Úgyhogy megtettem. Ő meg nézte. De nem csinált semmit. *Vállat von, mintha ez valami mindennapos dolog lenne. Amúgy sem volt ellenére, ez talán látszik is az ábrázatán.
Tekintete követi a karcsú alakot, ahogy elmerül a forró vízben. Menten felrobban, legalábbis ilyen érzés kerülgeti.*
-Nem voltak különlegesek. De megkértek, úgyhogy megtettem. *Nem érezte magát sehogy közben. Élvhajhász, és rendszerint nem igazán érdekli, hogy a másik hogyan érzi magát az aktus közben. A maga igényeit igyekszik szem előtt tartani.*
-Végül is, miért ne. *Mosolyodik el. Szeret fürdőzni, és relatív sokszor része is van benne, mióta a Hét Varjú Tavernában ténykedik. Hamar ledobja magáról a ruháit, nem is vesződik azzal, hogy összehajtsa őket esetleg. Kilép a nadrágjából, majd a gőzölgő fürdő felé veszi az irányt. Kifejezetten vékony teremtés, izmok is leginkább ezért látszanak meg testén. Nem, mintha szégyenlős lenne, épp ellenkezőleg! Habár feszülő hímtagja árulkodó lehet, nincs mit szégyellenie Alissäna előtt. Legalábbis nem jut eszébe, hogy lenne; hisz vöröslő hátsófelét már alig érzi, el is feledkezett az esetről. Befordul a fürdőbe Alissänával szemben és hamar belemerül. Lábait szétvetve kidobja a dézsa két szélére, hogy ne legyenek útban a kurtizánnak.*
-Szóval elfáradtál. Biztos kimerítő volt azzal a vörös loboncú pojácával! *Gondol itt természetesen Aginra. Hogy a fiú konchoz jutott, míg ő nem, az azért kellemetlenül érinti. Legalábbis annyira, hogy szóvá tegye. Elvégre itt fürdőzik a kis pillangóval.*
-De esetleg, megkóstolhatnálak én. Csak gyakorlásképp, hátha az úrnő... Tudod. *Valóban feltett szándéka megfelelni, ha adja mindegyik isten erre kerülne a sor. Nem örömet óhajt szerezni a kurtizánnak, mindinkább tanulni tőle. Biztos benne, hogy Alissäna mestere ennek is.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.02.03 15:03:16
989. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 13:24:27
Üzenet elküldve: 2024-02-03 13:24:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
*A leány nyelve megered Haldrian társaságában, részben azért, mert a fiút ténylegesen barátjának érzi, vagy legalábbis kötődik hozzá valamilyen formában, részben pedig amiatt, mert ezeket az információkat mindeddig magában kellett tartania. Most viszont végre pletykálhat, ami a legkedvesebb időtöltése.
Érzi a kételyeket a fattyú részéről, amik szépen lassan elpárolognak, ahogy lassan megérkeznek célállomásuk felé. Természetesen nem kerülik el figyelmét az apró rajongó megjegyzések, amik csupán azért zavarják, mert ő iszonyatosan tart Relaeltől, s nem érti, hogy Haldrianban miért nem munkálnak hasonló érzések.
A pillangó valóban nem azért választotta ezt a helyszínt, s kezdett el vetkőzni, hogy a tolvaj étvágyát meghozza, hanem azért, mert valóban kimerült és fürdeni óhajt. A simítás persze kicsit megingatja elhatározását, bele is borzong, de ilyen könnyen nem adja meg magát.*
- Szívesen megkóstolnálak, de most tényleg nagyon elfáradtam.
*Még azt a néhány arany hiányt hajlandó is volna elnézni Haldriannak, elvégre szépséges ajándékot kapott tőle korábban, valamint a fiú tényleg sokat segít neki. Persze nem önzetlenül teszi mindezt, de Alissäna mégis figyelembe veszi.
Hamarosan megérkezik a gőzölgő víz, s ameddig Ezmee cipekedik, addig engedelmesen a falhoz simul. Nem takargatja magát, mert nem érzi szükségét, elvégre egyedül Haldriant érdekli testének látványa. Alig várja, hogy az óriás asszony távozzon, egyrészt kellemetlen kisugárzása miatt, másrészt igazán szeretné már lehordani a fattyút. Szinte levegőt sem vesz addig, amíg nem zárul be az ajtó Ezmee mögött.*
- Te mikor beszéltél a Kisasszonnyal ilyenekről? És miért?
*Kissé talán indulatosabb a kelleténél, amit ő maga is észlel, ezért egy sóhajjal kiereszti magából haragját, hogy a fürdője felé vegye az irányt. Melegebb a kelleténél, de ő pontosan így szereti.*
- Szerény szám. Biztos különleges leányok voltak.
*Jegyzi meg látszólag unottan, s nyakig merül a vízben, de szeme sarkából Haldrian felé pillant.*
- Nem szép dolog megváratni engem, ráadásul a víz is kihűl. Vagy talán szégyenlős lettél előttem?
*A leány nyelve megered Haldrian társaságában, részben azért, mert a fiút ténylegesen barátjának érzi, vagy legalábbis kötődik hozzá valamilyen formában, részben pedig amiatt, mert ezeket az információkat mindeddig magában kellett tartania. Most viszont végre pletykálhat, ami a legkedvesebb időtöltése.
Érzi a kételyeket a fattyú részéről, amik szépen lassan elpárolognak, ahogy lassan megérkeznek célállomásuk felé. Természetesen nem kerülik el figyelmét az apró rajongó megjegyzések, amik csupán azért zavarják, mert ő iszonyatosan tart Relaeltől, s nem érti, hogy Haldrianban miért nem munkálnak hasonló érzések.
A pillangó valóban nem azért választotta ezt a helyszínt, s kezdett el vetkőzni, hogy a tolvaj étvágyát meghozza, hanem azért, mert valóban kimerült és fürdeni óhajt. A simítás persze kicsit megingatja elhatározását, bele is borzong, de ilyen könnyen nem adja meg magát.*
- Szívesen megkóstolnálak, de most tényleg nagyon elfáradtam.
*Még azt a néhány arany hiányt hajlandó is volna elnézni Haldriannak, elvégre szépséges ajándékot kapott tőle korábban, valamint a fiú tényleg sokat segít neki. Persze nem önzetlenül teszi mindezt, de Alissäna mégis figyelembe veszi.
Hamarosan megérkezik a gőzölgő víz, s ameddig Ezmee cipekedik, addig engedelmesen a falhoz simul. Nem takargatja magát, mert nem érzi szükségét, elvégre egyedül Haldriant érdekli testének látványa. Alig várja, hogy az óriás asszony távozzon, egyrészt kellemetlen kisugárzása miatt, másrészt igazán szeretné már lehordani a fattyút. Szinte levegőt sem vesz addig, amíg nem zárul be az ajtó Ezmee mögött.*
- Te mikor beszéltél a Kisasszonnyal ilyenekről? És miért?
*Kissé talán indulatosabb a kelleténél, amit ő maga is észlel, ezért egy sóhajjal kiereszti magából haragját, hogy a fürdője felé vegye az irányt. Melegebb a kelleténél, de ő pontosan így szereti.*
- Szerény szám. Biztos különleges leányok voltak.
*Jegyzi meg látszólag unottan, s nyakig merül a vízben, de szeme sarkából Haldrian felé pillant.*
- Nem szép dolog megváratni engem, ráadásul a víz is kihűl. Vagy talán szégyenlős lettél előttem?
988. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 11:48:30
Üzenet elküldve: 2024-02-03 11:48:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Természetesen követi Alissänát. Ő pedig karon ragadja és mesélni kezd. Na de miket! Elsőre azt hiszi, a pillangó csak ugratja. Még homlokát is ráncolja közben, ahogy arcára ül a hitetlenség. Relaelt valahogy mindig magas körök díszeként tekintette, bár valóban voltak gyanús mozzanatai... Olyannyira belejön a kurtizán a csicsergésbe, hogy hamar eloszlatja kételyeit. Olyan érzése van így, kézen fogva pletykálva, mintha régi, gyermekkori barátok volnának. Ezt a képzetet viszont hamar eloszlatja nadrágjának erőteljes feszülése. A pillangó közelsége és ez a történet a kisasszonyról megteszik hatásukat. A hodaril viszont érdekes adalék. Megjegyzi. Ha lenne pénze ilyesmire...*
-Fú. Ha ott lettem volna... *Szívesen játszik a gondolattal, habár valahol kilóg a lóláb. Nehéz ezek közé az emberek közé képzelnie magát. Alissäna viszont valahogy belesiklik.
Közben megérkeznek a fürdőszobába, ő pedig mohón lesi, miként veti le magáról Alissäna a ruháit. Nagyot nyel. Nem úgy tűnik, mintha a pillangó az ő képzeletét óhajtaná csiklandozni a látvánnyal, valószínűleg csak fürdésre készül, de... Megteszi a hatását. Mögé lép, hogy tenyerével végig simíthasson a lány immáron mezítelen derekán.*
-Tudod, van harminchárom aranyam még, ha kedved lenne... *Beharapja ajkait. Tudja, hogy Alissäna nem szeret alkudozni. Ő viszont szinte remeg a kéjvágytól, főleg ezután a történet után.*
-Nem gondoltam volna ezt az úrnőről. Hogy így... És a szájazást szerette? Tudod, nekem is mondott valami hasonlót. Hogy jól mutatnék a lábai között. *Simogatni kezdi Alissäna vékony csípőjét.*
-Szerintem kétszer, ha csináltam ilyesmit.
*Természetesen követi Alissänát. Ő pedig karon ragadja és mesélni kezd. Na de miket! Elsőre azt hiszi, a pillangó csak ugratja. Még homlokát is ráncolja közben, ahogy arcára ül a hitetlenség. Relaelt valahogy mindig magas körök díszeként tekintette, bár valóban voltak gyanús mozzanatai... Olyannyira belejön a kurtizán a csicsergésbe, hogy hamar eloszlatja kételyeit. Olyan érzése van így, kézen fogva pletykálva, mintha régi, gyermekkori barátok volnának. Ezt a képzetet viszont hamar eloszlatja nadrágjának erőteljes feszülése. A pillangó közelsége és ez a történet a kisasszonyról megteszik hatásukat. A hodaril viszont érdekes adalék. Megjegyzi. Ha lenne pénze ilyesmire...*
-Fú. Ha ott lettem volna... *Szívesen játszik a gondolattal, habár valahol kilóg a lóláb. Nehéz ezek közé az emberek közé képzelnie magát. Alissäna viszont valahogy belesiklik.
Közben megérkeznek a fürdőszobába, ő pedig mohón lesi, miként veti le magáról Alissäna a ruháit. Nagyot nyel. Nem úgy tűnik, mintha a pillangó az ő képzeletét óhajtaná csiklandozni a látvánnyal, valószínűleg csak fürdésre készül, de... Megteszi a hatását. Mögé lép, hogy tenyerével végig simíthasson a lány immáron mezítelen derekán.*
-Tudod, van harminchárom aranyam még, ha kedved lenne... *Beharapja ajkait. Tudja, hogy Alissäna nem szeret alkudozni. Ő viszont szinte remeg a kéjvágytól, főleg ezután a történet után.*
-Nem gondoltam volna ezt az úrnőről. Hogy így... És a szájazást szerette? Tudod, nekem is mondott valami hasonlót. Hogy jól mutatnék a lábai között. *Simogatni kezdi Alissäna vékony csípőjét.*
-Szerintem kétszer, ha csináltam ilyesmit.
987. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 10:55:40
Üzenet elküldve: 2024-02-03 10:55:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Igen, ők.
*Nem egészen érti mit kell ezen ennyire csodálkozni, hiszen bárki aki kicsit is mozgott a nemesi körökben, az jól tudhatja, hogy milyen romlottak is a mutatós felszín alatt. Alissänának aztán eszébe jut, hogy feltehetően Haldrian sosem járt ilyen körökben, még csak takarítóként sem, így aligha ismerheti ezt a világot. Alissäna viszont saját bőrén tapasztalta meg a vagyonos réteg pikáns ízlését.*
- Majd mesélek, de nem itt. Még a végén meghallja valaki és beárul a Kisasszonynak.
*Teszi hozzá suttogva, közben pedig szemével a pult környékét vizsgálgatja, hogy akad-e kíváncsiskodó személy a közelben.
A sörre megrántja vállát, majd magához veszi a nehéz korsót. Mára már nem tervez senkit fogadni, neki is kijár némi pihenés, ahhoz pedig egy kis sör egész kellemes kiegészítés. Elszürcsölgeti addig, amíg Haldrian rövid időre magára hagyja, hogy intézkedjen. A még hideg ital kicsit felfrissíti, s már a felével végez mire a fattyú visszatér hozzá.*
- Szívesen? Kötve hiszem.
*Gyenge hazugság, de mindegy is a számára, amíg nem neki kell szívességet kérnie a kelletlen asszonyságtól. Szabad kezével megkeresi Haldrianét, hogy megfogva gyengéden húzza maga után.*
- Gyere! Itt nem lehet nyugodtan beszélgetni.
*Reményei szerint a félvér követi őt, akkor pedig suttogva közelebb hajol hozzá, hogy rövid részleteket megoszthasson vele.*
- Szóval ugye a Kisasszony fogadta azt a vagyonos férfit és a harcost, aki már napok óta itt van. *A nevekkel nem töri magát, úgy érzi ez csak összezavarná Haldriant.* Képzeld van lent egy szoba, medencével. Valamikor talán egy fürdő lehetett, na oda mentünk le. Nagyon alaposan előkészült a kisasszony, egész pofás volt a terem, biztos hiányzik neki az egykori pompás élet. *Kicsit elréved a látott kárpitok mintáján, aztán észbe kap.*
- Volt ott Hodaril is, amitől a harcos meg a kisasszony nem igazán voltak önmaguk. Mókás volt. Relael például nagyon érzelmes lett tőle, mindenkit ölelgetett.
*Idő közben megérkeznek a fürdőhöz is, s az időre amíg ajtót nyit maguknak elengedi Haldrian kezét. A víz még természetesen nincs itt, de ezt nem is bánja. Leteszi a sört az egyik padra, majd vetkőzni kezd.*
- Aztán persze mindenki megkívánt mindenkit. A kereskedő nagyon meg akarhatott felelni a Kisasszonynak, mert még a szájával is a kedvére tett.
*Fekete ruhája könnyedén siklik le aprócska testéről, ezt követően haja felkötésével bíbelődik, hogy az a lehető legkevésbé legyen vizes.*
- Igen, ők.
*Nem egészen érti mit kell ezen ennyire csodálkozni, hiszen bárki aki kicsit is mozgott a nemesi körökben, az jól tudhatja, hogy milyen romlottak is a mutatós felszín alatt. Alissänának aztán eszébe jut, hogy feltehetően Haldrian sosem járt ilyen körökben, még csak takarítóként sem, így aligha ismerheti ezt a világot. Alissäna viszont saját bőrén tapasztalta meg a vagyonos réteg pikáns ízlését.*
- Majd mesélek, de nem itt. Még a végén meghallja valaki és beárul a Kisasszonynak.
*Teszi hozzá suttogva, közben pedig szemével a pult környékét vizsgálgatja, hogy akad-e kíváncsiskodó személy a közelben.
A sörre megrántja vállát, majd magához veszi a nehéz korsót. Mára már nem tervez senkit fogadni, neki is kijár némi pihenés, ahhoz pedig egy kis sör egész kellemes kiegészítés. Elszürcsölgeti addig, amíg Haldrian rövid időre magára hagyja, hogy intézkedjen. A még hideg ital kicsit felfrissíti, s már a felével végez mire a fattyú visszatér hozzá.*
- Szívesen? Kötve hiszem.
*Gyenge hazugság, de mindegy is a számára, amíg nem neki kell szívességet kérnie a kelletlen asszonyságtól. Szabad kezével megkeresi Haldrianét, hogy megfogva gyengéden húzza maga után.*
- Gyere! Itt nem lehet nyugodtan beszélgetni.
*Reményei szerint a félvér követi őt, akkor pedig suttogva közelebb hajol hozzá, hogy rövid részleteket megoszthasson vele.*
- Szóval ugye a Kisasszony fogadta azt a vagyonos férfit és a harcost, aki már napok óta itt van. *A nevekkel nem töri magát, úgy érzi ez csak összezavarná Haldriant.* Képzeld van lent egy szoba, medencével. Valamikor talán egy fürdő lehetett, na oda mentünk le. Nagyon alaposan előkészült a kisasszony, egész pofás volt a terem, biztos hiányzik neki az egykori pompás élet. *Kicsit elréved a látott kárpitok mintáján, aztán észbe kap.*
- Volt ott Hodaril is, amitől a harcos meg a kisasszony nem igazán voltak önmaguk. Mókás volt. Relael például nagyon érzelmes lett tőle, mindenkit ölelgetett.
*Idő közben megérkeznek a fürdőhöz is, s az időre amíg ajtót nyit maguknak elengedi Haldrian kezét. A víz még természetesen nincs itt, de ezt nem is bánja. Leteszi a sört az egyik padra, majd vetkőzni kezd.*
- Aztán persze mindenki megkívánt mindenkit. A kereskedő nagyon meg akarhatott felelni a Kisasszonynak, mert még a szájával is a kedvére tett.
*Fekete ruhája könnyedén siklik le aprócska testéről, ezt követően haja felkötésével bíbelődik, hogy az a lehető legkevésbé legyen vizes.*
986. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-03 10:23:49
Üzenet elküldve: 2024-02-03 10:23:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Múzsa//
//Záró//
*Alissäna teljesen elfelejtette, hogy az ő csekélyke tudása a szavak terén nem magától értetődő. Hosszú, cirádás monológokkal aligha tudna bárkit megörvendeztetni, legfeljebb néhány kurta mondatot lenne képes küldeni Mykaelnek egy-két rajzocskával kiegészítve. Nem kér bocsánatot botlása miatt, csupán biccentve veszi tudomásul a választ. Talán jobb is így, minél többet várnak rá, annál inkább fel fog értékelődni a társasága.
Öltözködés terén is éppen olyan gyors és rutinos, mint a vetkőzésben, ezért pillanatokon belül sikeresen abszolválja a feladatot.*
- Remélem is.
*Még egy kacér mosollyal arcán búcsúztatja a fiút, ujjbegyeire egy csókot nyomva, majd egy könnyed kézmozdulattal tovább küldve Mykael felé. Ezt követően pedig kilép az ajtón, hogy a nap többi részét többnyire a pult mögötti "pihenéssel" töltse el.*
//Múzsa//
//Záró//
*Alissäna teljesen elfelejtette, hogy az ő csekélyke tudása a szavak terén nem magától értetődő. Hosszú, cirádás monológokkal aligha tudna bárkit megörvendeztetni, legfeljebb néhány kurta mondatot lenne képes küldeni Mykaelnek egy-két rajzocskával kiegészítve. Nem kér bocsánatot botlása miatt, csupán biccentve veszi tudomásul a választ. Talán jobb is így, minél többet várnak rá, annál inkább fel fog értékelődni a társasága.
Öltözködés terén is éppen olyan gyors és rutinos, mint a vetkőzésben, ezért pillanatokon belül sikeresen abszolválja a feladatot.*
- Remélem is.
*Még egy kacér mosollyal arcán búcsúztatja a fiút, ujjbegyeire egy csókot nyomva, majd egy könnyed kézmozdulattal tovább küldve Mykael felé. Ezt követően pedig kilép az ajtón, hogy a nap többi részét többnyire a pult mögötti "pihenéssel" töltse el.*
985. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 23:20:35
Üzenet elküldve: 2024-02-02 23:20:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
*Kyr változatlanul szűkszavú, ezért továbbra is neki kell arról gondoskodnia, hogy ne teljes némaságban töltsék el az időt. Azt is el tudná képzelni, hogy a fiatal férfi számára ez tökéletesen megfelelne, ám az elf nem kedveli a csendet, határozottan rossz hatással van rá, ezért is van örökös mozgásban.
Kyr jó hosszan töprenghet még azon, hogy Relael mit is akar elérni vele, mert a valódi válasz erre az, hogy semmi konkrétat. Relaelnek nagyjából vannak elképzelései, inkább csak stilizált képe van arról, hogy mit is szeretne elérni, s ezek között nem szerepelnek ilyen részletek. Könnyen lehet, hogy ördögi zseninek mutatja magát, aki mindig mások előtt jár egy lépéssel, valójában az esetek igen jelentős százalékában csupán improvizál. Engedi, hogy megérzései vezessék, s ezek többnyire elégséges eredménnyel szolgálnak.
A többi meg csak játék. Valami, amivel elüti az idejét, amivel lefoglalja eléggé elméjét ahhoz, hogy ne forduljon saját maga ellen. Szüntelen csitítgatása ellenére a rossz sugallatok így is kellőképpen erősek ahhoz, hogy egy óvatlan pillanatban leterítsék őt a lábáról.
Mardeii szavait jóformán teljesen elengedi hosszú fülei mellett, s útra kész állatával törődik inkább. Kyr közeledésére az állat kíváncsivá válik, de ezen felül nem mutatja sem agresszió, sem barátságosság jeleit. A méltatlanul elanyagolt jószág névvel sem rendelkezik, csupán egy jól nevelt eszköz Relael számára, amiért elég sok aranyat fizetett annak tisztavérű szépségéért.*
- Rajtad áll.
*Az elf közben lendületesen felhúzza magát a nyeregbe, majd ott elhelyezkedik. Még vár, ad időt esetleg Kyrnek arra, hogy meggondolja magát, majd indulásra ösztökéli hátasát.*
- Na és máshol is szereted te diktálni a tempót? Oh, bárcsak minden férfi ilyen készséges volna.
*Szeme sarkából ravaszkásan pillant Kyrre, látszólag érdektelenül tudomásul véve annak reakcióját, ám továbbra is kíváncsi arra, hogy miért nincs hatással rá. Kudarcnak éli meg ezt a zárkózottságot, elvégre nem ehhez szokott.*
- Mi történt egyébként az orroddal? Biztos izgalmas történet.
*Kyr változatlanul szűkszavú, ezért továbbra is neki kell arról gondoskodnia, hogy ne teljes némaságban töltsék el az időt. Azt is el tudná képzelni, hogy a fiatal férfi számára ez tökéletesen megfelelne, ám az elf nem kedveli a csendet, határozottan rossz hatással van rá, ezért is van örökös mozgásban.
Kyr jó hosszan töprenghet még azon, hogy Relael mit is akar elérni vele, mert a valódi válasz erre az, hogy semmi konkrétat. Relaelnek nagyjából vannak elképzelései, inkább csak stilizált képe van arról, hogy mit is szeretne elérni, s ezek között nem szerepelnek ilyen részletek. Könnyen lehet, hogy ördögi zseninek mutatja magát, aki mindig mások előtt jár egy lépéssel, valójában az esetek igen jelentős százalékában csupán improvizál. Engedi, hogy megérzései vezessék, s ezek többnyire elégséges eredménnyel szolgálnak.
A többi meg csak játék. Valami, amivel elüti az idejét, amivel lefoglalja eléggé elméjét ahhoz, hogy ne forduljon saját maga ellen. Szüntelen csitítgatása ellenére a rossz sugallatok így is kellőképpen erősek ahhoz, hogy egy óvatlan pillanatban leterítsék őt a lábáról.
Mardeii szavait jóformán teljesen elengedi hosszú fülei mellett, s útra kész állatával törődik inkább. Kyr közeledésére az állat kíváncsivá válik, de ezen felül nem mutatja sem agresszió, sem barátságosság jeleit. A méltatlanul elanyagolt jószág névvel sem rendelkezik, csupán egy jól nevelt eszköz Relael számára, amiért elég sok aranyat fizetett annak tisztavérű szépségéért.*
- Rajtad áll.
*Az elf közben lendületesen felhúzza magát a nyeregbe, majd ott elhelyezkedik. Még vár, ad időt esetleg Kyrnek arra, hogy meggondolja magát, majd indulásra ösztökéli hátasát.*
- Na és máshol is szereted te diktálni a tempót? Oh, bárcsak minden férfi ilyen készséges volna.
*Szeme sarkából ravaszkásan pillant Kyrre, látszólag érdektelenül tudomásul véve annak reakcióját, ám továbbra is kíváncsi arra, hogy miért nincs hatással rá. Kudarcnak éli meg ezt a zárkózottságot, elvégre nem ehhez szokott.*
- Mi történt egyébként az orroddal? Biztos izgalmas történet.
984. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 20:21:33
Üzenet elküldve: 2024-02-02 20:21:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 337
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán kissé gyerekhez illő dicséreteket kap Alissänától, de nem zavarja különösképpen. Főleg úgy nem, hogy közben összesimulnak. Attól meg, ahogy a szemébe bámul, miután megfordult, kihagy egy ütemet a fiú szíve.
Óvatosnak kell lenni az ilyen bámulással, még a végén vak szerelembe kergeti az ember fiát, főleg azután, hogy ilyen csodás bujálkodáson vannak túl. De állja a pillantást, és sütkérezik benne ugyanúgy, ahogy a nő az ő dicsérő szavaiban.
De a gondolat, hogy Alissänát bármikor megtalálja a kikötőben, felvillanyozza. Többet kell erre járnia, ezek szerint.
Figyeli, ahogy lassan eltávolodik és felkel, bár nem örül neki, de elfogadja. Hanem a levél említésére kissé zavarba jön.*
- Hát... nem igazán megy az olvasás. És fogalmam sincs, mikor merre járok majd. Ne fáradj az írással. Majd elmondod, ha újra látlak.
*mondja végül, miközben a távozáshoz készülődő lányon legelteti a tekintetét. Szemmel még mindig nagyon kívánja, csak testileg nem képes már többet akarni. Vagyis tudna, ha nagyon akarna. Helyette próbál inkább fegyelmet erőltetni magára.*
- Ezt az éjszakát nem fogom elfelejteni, amíg élek.
*feleli búcsúzóul a lánynak, ha az távozni készülne.*
//Múzsa//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Talán kissé gyerekhez illő dicséreteket kap Alissänától, de nem zavarja különösképpen. Főleg úgy nem, hogy közben összesimulnak. Attól meg, ahogy a szemébe bámul, miután megfordult, kihagy egy ütemet a fiú szíve.
Óvatosnak kell lenni az ilyen bámulással, még a végén vak szerelembe kergeti az ember fiát, főleg azután, hogy ilyen csodás bujálkodáson vannak túl. De állja a pillantást, és sütkérezik benne ugyanúgy, ahogy a nő az ő dicsérő szavaiban.
De a gondolat, hogy Alissänát bármikor megtalálja a kikötőben, felvillanyozza. Többet kell erre járnia, ezek szerint.
Figyeli, ahogy lassan eltávolodik és felkel, bár nem örül neki, de elfogadja. Hanem a levél említésére kissé zavarba jön.*
- Hát... nem igazán megy az olvasás. És fogalmam sincs, mikor merre járok majd. Ne fáradj az írással. Majd elmondod, ha újra látlak.
*mondja végül, miközben a távozáshoz készülődő lányon legelteti a tekintetét. Szemmel még mindig nagyon kívánja, csak testileg nem képes már többet akarni. Vagyis tudna, ha nagyon akarna. Helyette próbál inkább fegyelmet erőltetni magára.*
- Ezt az éjszakát nem fogom elfelejteni, amíg élek.
*feleli búcsúzóul a lánynak, ha az távozni készülne.*
983. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 20:08:41
Üzenet elküldve: 2024-02-02 20:08:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mardeii//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem lepődök meg. Sok a dolga, tudod?
* Teszi hozzá a Kisasszony elutazásához. Nem mintha most őt keresné. Jelenleg semmi dolga sincs vele, csupán kíváncsi volt.
Mikor megkapja a létére vonatkozó kérdést, hangos és hosszadalmas nevetésben tör ki. Ez könnyedén felkeltheti mások figyelmét is, őt viszont ez nem érdekli. Válaszolna, de a hatalmas mosolya és a rángatózó állkapcsa most ezt nem engedi. Vár egy kicsit, nyugodtan kineveti magát. Megvárja még lenyugszik, bár lehet, hogy egy-kettőt még ezután is kuncog majd. *
- Bocs, Mardeii. Csak szopattalak, *kuncog* kíváncsi voltam hogy reagálsz. A nevem Agin. * Átnyújtja a pult felett a kezét, hogy Mardeii megrázhassa azt. * Az igazság azt, hogy hallottam már a nevedet, de csak ennyi. A pult mögött állsz, így gondoltam hogy te leszel az.
* Még soha életében nem látta Mardeiit. Igazából azt sem tudja hogy került ide. Egyik pillanatban csak itt termett. *
- Egy dologban viszont tévedsz. Igenis azon az ajtón jöttem be *a bejárati ajtóra mutat*, de az már régebb volt. Igazából itt lakom.
* Emlékszik még arra, mikor először jött be a bejárati ajtón munkát keresve. Emlékszik az első feladatára is. Sőt, arra is emlékszik amikor utoljára jött be azon az ajtón a kereskedővel. Akkor viszont még Mardeii nem volt a pult mögött. *
- Miben is utazom, miben is utazom? * Halkan mondogatja maga elé, a válaszon a gondolkozik. * Hát tudod hogy megy ez. Ebben is-abban is. Egyszer egy hullát kell elásni, egyszer a sört kell kitölteni. Mindenre jó vagyok.
* Ekkor egy kicsit közelebb hajol Mardeiihez, mintha egy féltett titkot akarna elmesélni neki, amit senki más nem hallhat. *
- Az az igazság, hogy úgymond én vagyok a Kisasszony jobb keze. Amit mond, én azt megcsinálom. Ennyi.
* Megrendíti a vállait olyan „ez van” alapon. *
- És te mit csinálsz itt Mardeii? Azon kívül, hogy vezeted a boltot. Hogy kerültél egyáltalán ide? Még nem láttalak itt. És ha már itt tartunk. Volnál oly szíves tölteni nekem egy pohár sört? Megköszönném.
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
- Nem lepődök meg. Sok a dolga, tudod?
* Teszi hozzá a Kisasszony elutazásához. Nem mintha most őt keresné. Jelenleg semmi dolga sincs vele, csupán kíváncsi volt.
Mikor megkapja a létére vonatkozó kérdést, hangos és hosszadalmas nevetésben tör ki. Ez könnyedén felkeltheti mások figyelmét is, őt viszont ez nem érdekli. Válaszolna, de a hatalmas mosolya és a rángatózó állkapcsa most ezt nem engedi. Vár egy kicsit, nyugodtan kineveti magát. Megvárja még lenyugszik, bár lehet, hogy egy-kettőt még ezután is kuncog majd. *
- Bocs, Mardeii. Csak szopattalak, *kuncog* kíváncsi voltam hogy reagálsz. A nevem Agin. * Átnyújtja a pult felett a kezét, hogy Mardeii megrázhassa azt. * Az igazság azt, hogy hallottam már a nevedet, de csak ennyi. A pult mögött állsz, így gondoltam hogy te leszel az.
* Még soha életében nem látta Mardeiit. Igazából azt sem tudja hogy került ide. Egyik pillanatban csak itt termett. *
- Egy dologban viszont tévedsz. Igenis azon az ajtón jöttem be *a bejárati ajtóra mutat*, de az már régebb volt. Igazából itt lakom.
* Emlékszik még arra, mikor először jött be a bejárati ajtón munkát keresve. Emlékszik az első feladatára is. Sőt, arra is emlékszik amikor utoljára jött be azon az ajtón a kereskedővel. Akkor viszont még Mardeii nem volt a pult mögött. *
- Miben is utazom, miben is utazom? * Halkan mondogatja maga elé, a válaszon a gondolkozik. * Hát tudod hogy megy ez. Ebben is-abban is. Egyszer egy hullát kell elásni, egyszer a sört kell kitölteni. Mindenre jó vagyok.
* Ekkor egy kicsit közelebb hajol Mardeiihez, mintha egy féltett titkot akarna elmesélni neki, amit senki más nem hallhat. *
- Az az igazság, hogy úgymond én vagyok a Kisasszony jobb keze. Amit mond, én azt megcsinálom. Ennyi.
* Megrendíti a vállait olyan „ez van” alapon. *
- És te mit csinálsz itt Mardeii? Azon kívül, hogy vezeted a boltot. Hogy kerültél egyáltalán ide? Még nem láttalak itt. És ha már itt tartunk. Volnál oly szíves tölteni nekem egy pohár sört? Megköszönném.
982. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 18:33:19
Üzenet elküldve: 2024-02-02 18:33:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*A meleg szavaktól szinte cseng a füle. Valójában Alissäna egy pillanat alatt feledtette vele bosszúságát. Hisz látszólag most minden figyelme az övé, ez pedig simogatja hiúságát.*
-Nagy étvágyúak. *Visszhangozza. Nem kerüli el figyelmét a többesszám.*
-A kisa... Az Úrnő ÉS a vendégei is? *Homlokráncolva hüledezik, valójában pedig roppant kíváncsi a folytatásra.
Őt magát valóban nem zavarná az sem, ha a pillangó csak pihegne az ágyon, míg ő kiéli rajta minden vágyát. Persze ha amaz fürdőzni akar... Semmi jónak nem elrontója. Az is valami. Már napját sem tudja, mikor látott fehérnépet ruha nélkül legutoljára és szívesen cseverészik is. Legalábbis a pillangóval.*
-Egy fürdő... Legyen. *Húzza el száját, de azért felcsillan szeme. Alissäna kimondottan "érzelmes" kedvében van, neki pedig nincs ellenére, hogy ily módon kezeli őt az elf.*
-Az nem az enyém. *Pillant a magányos sörre.*
-Kéred? A kisasszony egyik vendége hagyta itt. De csak jöttek és mentek, nem kért belőle. Én meg nem iszom sört. *Von vállat, miközben csak lecsúszik keze a lány derekáról, hogy elsiessen felkutatni Ezméét.
Utóbbi aligha repes a boldogságtól, hogy fürdőt kell varázsolnia, de erre számított. Természetesen azzal állt elő, hogy Relael utasítása, így nem kellett percekig hallgatnia a szájtépést a "nagy igényű kis kurváról".*
-Hamarosan kész. Szívesen segít. *Tér vissza Alissänához, miközben elmorzsol egy vigyort.*
-Szóval a Nagyasszony és a vendégei... *Tompít hangján, ahogy közelebb hajol. Ő maga egyelőre nem számol be a kis "kalandjáról". Tekintete lopva elréved a vörös fiú felé, de csak egy pillanatra. Hisz jó tíz perce talán Alissäna fölött ténykedett minden erejével. Ez a gondolat egyszerre idegesíti és foglalkoztatja fantáziáját, elvégre könnyen képzeli bele magát más helyzetébe. Ugyanakkor amikor lent járt, egyszerű csevejt hallott. Kíváncsibb azonban Alissäna mondanivalójára most, minthogy túl sokat rugózzon a lány kuncsaftjain.*
*A meleg szavaktól szinte cseng a füle. Valójában Alissäna egy pillanat alatt feledtette vele bosszúságát. Hisz látszólag most minden figyelme az övé, ez pedig simogatja hiúságát.*
-Nagy étvágyúak. *Visszhangozza. Nem kerüli el figyelmét a többesszám.*
-A kisa... Az Úrnő ÉS a vendégei is? *Homlokráncolva hüledezik, valójában pedig roppant kíváncsi a folytatásra.
Őt magát valóban nem zavarná az sem, ha a pillangó csak pihegne az ágyon, míg ő kiéli rajta minden vágyát. Persze ha amaz fürdőzni akar... Semmi jónak nem elrontója. Az is valami. Már napját sem tudja, mikor látott fehérnépet ruha nélkül legutoljára és szívesen cseverészik is. Legalábbis a pillangóval.*
-Egy fürdő... Legyen. *Húzza el száját, de azért felcsillan szeme. Alissäna kimondottan "érzelmes" kedvében van, neki pedig nincs ellenére, hogy ily módon kezeli őt az elf.*
-Az nem az enyém. *Pillant a magányos sörre.*
-Kéred? A kisasszony egyik vendége hagyta itt. De csak jöttek és mentek, nem kért belőle. Én meg nem iszom sört. *Von vállat, miközben csak lecsúszik keze a lány derekáról, hogy elsiessen felkutatni Ezméét.
Utóbbi aligha repes a boldogságtól, hogy fürdőt kell varázsolnia, de erre számított. Természetesen azzal állt elő, hogy Relael utasítása, így nem kellett percekig hallgatnia a szájtépést a "nagy igényű kis kurváról".*
-Hamarosan kész. Szívesen segít. *Tér vissza Alissänához, miközben elmorzsol egy vigyort.*
-Szóval a Nagyasszony és a vendégei... *Tompít hangján, ahogy közelebb hajol. Ő maga egyelőre nem számol be a kis "kalandjáról". Tekintete lopva elréved a vörös fiú felé, de csak egy pillanatra. Hisz jó tíz perce talán Alissäna fölött ténykedett minden erejével. Ez a gondolat egyszerre idegesíti és foglalkoztatja fantáziáját, elvégre könnyen képzeli bele magát más helyzetébe. Ugyanakkor amikor lent járt, egyszerű csevejt hallott. Kíváncsibb azonban Alissäna mondanivalójára most, minthogy túl sokat rugózzon a lány kuncsaftjain.*
981. hozzászólás ezen a helyszínen: Hét Varjú Taverna
Üzenet elküldve: 2024-02-02 18:22:31
Üzenet elküldve: 2024-02-02 18:22:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Agin//
*Most, hogy végzett az istállóban, visszaáll a pult mögé, s mihelyst nekikezd a poharak ismételt portalanításába, kompániája is akad. Amaz ismeri őt névről - ezen nem csodálkozik, talán szóltak róla - és olyan hangot üt meg, mintha ezer éve cimborák lennének. Nem mutatja jelét, hogy ne így lenne, türelmesen végighallgatja a legényt. Közben nem rest folytatni addigi tevékenységét.
Végül a poharat helyére téve sóhajtva támasztja kezeit a pultra, úgy szemléli a vehemens férfiút.*
-A Kisasszony elment. Sokára jön vissza. *Neki nehezebben jön szájára a Nagysága, de már az óriásasszonytól is hallotta. Ennél többet pedig nem kell tudnia a kölyöknek.*
-Én viszem a boltot addig. Részemről pedig azt versz pofán, akit akarsz, csak ne törj össze semmit. Ez fontos! *Emeli mutatóujját maga elé egy pillanatra. Egy kis pofozkodásba jó eséllyel nem hal bele senki és még szórakoztató is.
Maga is körbepillant a fogadótérben. A pult közelében csak a vörös kobakkal áldott legény van, a pillangó meg félvér. A vendégtérben csak lézengenek, de most így van ez rendjén.*
-Azt mondd meg nekem, fiam, hogy Te ki vagy? Mert nem az ajtón jöttél be, az olyan biztos, mint a fekete isten. *Megereszt egy mosolyt. Ha valamit egy jó csapos figyel, az a bejárati ajtó.*
-És a "Nagyságát" keresed. Itt dolgozol Tehát. Miben utazol?
*Most, hogy végzett az istállóban, visszaáll a pult mögé, s mihelyst nekikezd a poharak ismételt portalanításába, kompániája is akad. Amaz ismeri őt névről - ezen nem csodálkozik, talán szóltak róla - és olyan hangot üt meg, mintha ezer éve cimborák lennének. Nem mutatja jelét, hogy ne így lenne, türelmesen végighallgatja a legényt. Közben nem rest folytatni addigi tevékenységét.
Végül a poharat helyére téve sóhajtva támasztja kezeit a pultra, úgy szemléli a vehemens férfiút.*
-A Kisasszony elment. Sokára jön vissza. *Neki nehezebben jön szájára a Nagysága, de már az óriásasszonytól is hallotta. Ennél többet pedig nem kell tudnia a kölyöknek.*
-Én viszem a boltot addig. Részemről pedig azt versz pofán, akit akarsz, csak ne törj össze semmit. Ez fontos! *Emeli mutatóujját maga elé egy pillanatra. Egy kis pofozkodásba jó eséllyel nem hal bele senki és még szórakoztató is.
Maga is körbepillant a fogadótérben. A pult közelében csak a vörös kobakkal áldott legény van, a pillangó meg félvér. A vendégtérben csak lézengenek, de most így van ez rendjén.*
-Azt mondd meg nekem, fiam, hogy Te ki vagy? Mert nem az ajtón jöttél be, az olyan biztos, mint a fekete isten. *Megereszt egy mosolyt. Ha valamit egy jó csapos figyel, az a bejárati ajtó.*
-És a "Nagyságát" keresed. Itt dolgozol Tehát. Miben utazol?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1458-1477