//Az első mindig különleges//
//Rynsell, Vasborda, Nor'Deron//
*Nor'Deron bár nem olyannak tűnik első ránézésre, de Relael számára világossá válik, hogy óvatosabban szeret eljárni. Persze ez érthető, elvégre egy élete van az embernek, nem árt arra vigyázni. Mivel Vasborda csendben marad, ezért minden figyelme a két férfira irányul - meg persze lopva az idegenekre pillant a másik asztalnál -, akik javaslataikkal és kérdéseikkel egy ici-picit kezdik idegesíteni őt. Nyilván ezek jószándékúak, jócskán tapasztaltabbak ők ketten ebben a világban, mint Relael, aki inkább a kelmék minőségének megállapításában rendelkezik elegendő tudással.*
- A döntést ebben rátok bízom, tegyetek belátásotok szerint.
*Feleli először Nor'Deron javaslatára, aki szeretne először információkhoz jutni. Ezt követően Rynsell szavaira kíván reagálni.*
- Legjobb tudomásom szerint ennyi.
*Kis szünetet tart, utoljára megadva így a lehetőséget a hóhajú férfinak, hogy kijavítsa esetleg kiegészítse őt.*
- Ha sikerül a kedvükben járnunk, és eredményesen zárni ezt, tehát hasznosak tudunk lenni, akkor eltekintenek.
*Határozott kijelentés, kicsit talán merész is, mert ennyire részletekbe menően nem tárgyaltak Kinccsel erről, mindenesetre Relael nem aggódik.*
- Persze csak ha nem nagy fáradtság.
*Pillant Vasbordára, aki korábban fájdalom jeleit mutatta. Talán ha ennyire rossz állapotban van jobb nem ilyen helyre küldeni.*
- Mint mondtam, döntsetek belátásotok szerint. Nor'Deron, menj te is, ha jobb szeretnéd ezt, mint itt az állott levegőt szívni. Most pedig ha megbocsátotok a végére járnék, hogy ki ez a sok ismeretlen.
*Feláll asztalától, de még vár egy pillanatig, megadva a lehetőséget az esetleges záró gondolatokra, majd Leon és Haldrian asztala közötti egyenlő távolságot igyekszik megcélozni.*
//Leon, Haldrian//
//Említés szintjén Myyna//
*Ezmeerhaldát látta még elmenni, mit sem törődik az óriással, legalább valami hasznosnak mondható feladattal foglalja le magát. Egyelőre Myyna is elkerüli figyelmét, jobban leköti a két férfi, akik korábban tekintetüket látványosan rászegezték. A pár lépés megtétele közben magára ölti legbájosabb mosolyát, majd megtorpan két említett asztal között.*
- Szép napot! Segíthetek esetleg valamiben?
*Apró szünetet tart, egyszer Leonra, majd Haldrianra pillant, gondosan ügyelve, hogy egyenlő ideig tegye mindezt. Egy tincset füle mögé simít, majd ujjait összekulcsolva pihenteti karjait maga előtt. Gyakorlott, ez látható rajta, de volt elég lehetősége, amikor vagyonos és nagy hatalmú férfiaknak kellett tesztelegnie kifogástalan modorával, és kellemes külsejével.*
- Sajnos étel és ital hiányában a taverna egyelőre nem üzemel, de ha esetleg szolgálhatok valamivel, akkor szívesen segítek.
*Gyorsan körbepillant, sajnos Nellethyent nem látja sehol, pedig számára biztos kedvező üzleti lehetőség volna ez.
~ Kár. ~
Nem rágódik ezen sokat, helyette figyelmét a "vendégeknek" szenteli, ami kissé nehezére esik, miközben függősége kezdi lassan utolérni. Vállára telepedik a hiány súlya, ennek ellenére egyenesen tartja hátát, és törekszik apró ideges gesztusait elfojtani legyen akármilyen vonzó is körmei tépkedésének gondolata.*