Külső területek - Ingoványos vidék
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-01-01 18:30:52
Üzenet elküldve: 2018-01-01 18:30:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Céltalanul//
~Egyre jobb, és jobb területeken kell átverekednem magam. De hiszem, mindez próbatétel csak és ezek után csak jó jöhet. Persze ha ki sikerül jutnom ebből a posványból.~
*Szinte semmit sem lát, próbál a szerencsére hagyatkozva átjutni a lápon.*
~Nem elég, a ködfátyol, még bűz is társul hozzá...~
*Gondolataiba és egy jókora mocsárrészben derékig elmerülve, kínjában félhangosan felnevet. Már nem érdekli, ha felfalja valami menet közben. Az sem hozza már lázba, ha valaki itt támadná meg, és lekaszabolná.*
~Esküszöm, még csak nem is védekeznék. Ennél rosszabb már úgysem jöhet.~
*Persze jön. Már majdnem elér egy szárazulatot, amikor tetőtől talpig elmerül valamiben. Kétségbe esésében, a karjaival csapkod, így ér el egy vékonyka ágat. Szerencséje van, vagy Eeyr nem akarja a pusztulását, de kihúzza magát, nagy nehezen. Miután végig méri magát, rájön ha innen kiszabadul, sürgősen fel kell keresnie egy tisztálkodó helyet.*
~Úgy nézek ki, mint valami összetöpörödött ork. Vagy egy gnóm aki latrinába esett.~
*Dohogva, saját magát kárhoztatva látja meg a kiutat.*
~No, ez már ismerős terep!~
*Rálép az Erdőmélye felé vezető ösvényre.*
A hozzászólás írója (Elostor Fh'el) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.01 18:31:17
~Egyre jobb, és jobb területeken kell átverekednem magam. De hiszem, mindez próbatétel csak és ezek után csak jó jöhet. Persze ha ki sikerül jutnom ebből a posványból.~
*Szinte semmit sem lát, próbál a szerencsére hagyatkozva átjutni a lápon.*
~Nem elég, a ködfátyol, még bűz is társul hozzá...~
*Gondolataiba és egy jókora mocsárrészben derékig elmerülve, kínjában félhangosan felnevet. Már nem érdekli, ha felfalja valami menet közben. Az sem hozza már lázba, ha valaki itt támadná meg, és lekaszabolná.*
~Esküszöm, még csak nem is védekeznék. Ennél rosszabb már úgysem jöhet.~
*Persze jön. Már majdnem elér egy szárazulatot, amikor tetőtől talpig elmerül valamiben. Kétségbe esésében, a karjaival csapkod, így ér el egy vékonyka ágat. Szerencséje van, vagy Eeyr nem akarja a pusztulását, de kihúzza magát, nagy nehezen. Miután végig méri magát, rájön ha innen kiszabadul, sürgősen fel kell keresnie egy tisztálkodó helyet.*
~Úgy nézek ki, mint valami összetöpörödött ork. Vagy egy gnóm aki latrinába esett.~
*Dohogva, saját magát kárhoztatva látja meg a kiutat.*
~No, ez már ismerős terep!~
*Rálép az Erdőmélye felé vezető ösvényre.*
A hozzászólás írója (Elostor Fh'el) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.01.01 18:31:17
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-01-01 15:27:01
Üzenet elküldve: 2018-01-01 15:27:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 483
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
~Lehet, hogy ma már nem érek el a városba.~ *Kezd beletörődni. A táj, ahol jár, újra megváltozik. Először teljesen ingoványossá válik, víz mindenütt, alig győzi megválasztani, merre induljon, hogy ne még vizenyősebb, meg süppedősebb talajt érjen. Aztán a hátborzongató romok, és ami a legrosszabb, a vidék teljesen kihalt. De ez nem az erdő élettel, neszekkel, élő hatalommal teli csendje. Halott, fenyegető a csend. Isqeha mindenhova kívánkozik, csak innen el, mihamarabb.*
~Lehet, hogy ma már nem érek el a városba.~ *Kezd beletörődni. A táj, ahol jár, újra megváltozik. Először teljesen ingoványossá válik, víz mindenütt, alig győzi megválasztani, merre induljon, hogy ne még vizenyősebb, meg süppedősebb talajt érjen. Aztán a hátborzongató romok, és ami a legrosszabb, a vidék teljesen kihalt. De ez nem az erdő élettel, neszekkel, élő hatalommal teli csendje. Halott, fenyegető a csend. Isqeha mindenhova kívánkozik, csak innen el, mihamarabb.*
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2018-01-01 13:47:20
Üzenet elküldve: 2018-01-01 13:47:20
ÚJ
![>Selestwen Sellewennar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10707_1473675245_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 332
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Megfontolt
*Seles elégedetlen, tekintve, hogy útja még nehézkesebbnek bizonyul, mint amilyennek remélte. Mindene koszos, büdös, és az élelme is fogytán: már csak azt várja, hogy végre az erdő talaját érje a lába, és egy tiszta csermely vizében levakarhassa a koszt. De addig is kitartóan caplat a célja felé, még azzal sem igyekszik foglalkozni, hogy feje körül szúnyogok hemzsegnek, lába előtt pedig furcsa, undorító lényeket pillant és tapos meg minden egyes megtett lépéssel. Mikor végre egy szárazabb területre kerül, nagyon megkönnyebbül. Valószínűleg eshetett, mert mikor legutóbb itt járt, még nem volt ennyire nyálkás minden. Rendíthetetlenül folytatja útját Erdőmélye és a célja felé.*
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-12 00:06:11
Üzenet elküldve: 2017-12-12 00:06:11
ÚJ
![>Árnytörő Xotara [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11394_1547776595_sotetelf_no.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Visszaút//
*A mélységi lány most is ellenőrzi a rögtönzött nyeregtáskáját, és annak tartalmát. Nem szeretné, ha a venároknak szánt piaci szerzeményei a posványban végeznék. Azonban, most sem talál semmi kifogásolhatót a zsákokból és kötélből készített alkotásában. Eközben a termetes pej ló, természetéhez híven, kíváncsian szaglássza a partról a nem éppen rózsa illatú ingoványt, majd hangosan prüszköl egyet.*
- Nem valami hívogató, mi? Sajnálom, nagyfiú, de az utunk ezen vezet keresztül. Gyerünk!
*Azzal Xotara sarkával megböki a jámbor óriást, aki ellenszegülés nélkül gázol bele a lápba, amiért természetesen egy nyakpaskolás a jutalma. Kajtár a bokaszőrös lábvégeivel, és a nagy patáival hangosan cuppogva halad keresztül az ingoványon.
~Csodás! Ha eddig nem, most már az összes mocsári szörnyeteg tudja, hogy itt járunk. Remélem, inkább riasztónak tartják ezt a lármát, mint ebédmeghívásnak.~
Közben a havazás hószállingózássá csitul, és mire kikászálódnak az ingoványból, az is eláll.
Xotara arra irányítja a lovát, ahonnan múltkor a medve elől menekült ki az erdőből, mert arra van az az út, amit járhatóbbnak talált, mint azt, amin az erődhöz érkezett. Az igazat megvallva nem is tudná megmondani, hogy akkor, abban a ködben hogy keveredett a Vadvédhez.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.12 00:09:06
*A mélységi lány most is ellenőrzi a rögtönzött nyeregtáskáját, és annak tartalmát. Nem szeretné, ha a venároknak szánt piaci szerzeményei a posványban végeznék. Azonban, most sem talál semmi kifogásolhatót a zsákokból és kötélből készített alkotásában. Eközben a termetes pej ló, természetéhez híven, kíváncsian szaglássza a partról a nem éppen rózsa illatú ingoványt, majd hangosan prüszköl egyet.*
- Nem valami hívogató, mi? Sajnálom, nagyfiú, de az utunk ezen vezet keresztül. Gyerünk!
*Azzal Xotara sarkával megböki a jámbor óriást, aki ellenszegülés nélkül gázol bele a lápba, amiért természetesen egy nyakpaskolás a jutalma. Kajtár a bokaszőrös lábvégeivel, és a nagy patáival hangosan cuppogva halad keresztül az ingoványon.
~Csodás! Ha eddig nem, most már az összes mocsári szörnyeteg tudja, hogy itt járunk. Remélem, inkább riasztónak tartják ezt a lármát, mint ebédmeghívásnak.~
Közben a havazás hószállingózássá csitul, és mire kikászálódnak az ingoványból, az is eláll.
Xotara arra irányítja a lovát, ahonnan múltkor a medve elől menekült ki az erdőből, mert arra van az az út, amit járhatóbbnak talált, mint azt, amin az erődhöz érkezett. Az igazat megvallva nem is tudná megmondani, hogy akkor, abban a ködben hogy keveredett a Vadvédhez.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.12.12 00:09:06
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-09 18:34:44
Üzenet elküldve: 2017-12-09 18:34:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//A hazaút//
*Noha Krestvirrel megbeszélték, hogy Ragront Taitos elé küldik majd, Taitos azért csak elindul szerencséjére a szél mögüle fúj. Most nem is akar bujkálni, csak hazagyalogolni az úton, mint olyan sokszor tette már. Az úton egy furcsa lényre akad. Egy amolyan macskaféle szegődik mellé az egyre csípősebb hideg szélben.*
-Na mi a helyzet, nyávogunk, nyávogunk?
*Nevet a kóborra.*
-Csak aztán nehogy kiderüljön, hogy hátsó szándékkal.
* Csendben megy tovább egy kicsit, míg a macska utána sündörög.*
-Tudsz titkot tartani?
*Néz a fénylő szemekbe, és nyávogást kap válaszul, szóval folytatja.*
-Tudod, elástam a dühömet.
*Kezd bele.*
-Itt, hátul!
*Mutat hátra a még éppen látható toronyra.*
-És szeretném, ha ott is maradna.
*Kicsit sóhajt.*
-Nem lehet minden ember sorsának terhét magaménak érezni. Ezt te is tudod. Te is vándor vagy.
*Hiszen ki lehetne vándorabb egy kóborló, sovány macskánál.*
-Nézd csak!
*Húz elő egy kis étket egy kevés kotorászás után.*
-Tied!
*A földre pedig már nem ér le a sajtdarab.*
-Na most tudod mit terveltem ki? Egy amolyan mágus volnék, tudod, mint egy repülő macska.
*Fejtegeti személyének mibenlétét.*
-Ha már nem teremthetek mindenkinek nyugalmat, legalább fejlesztem magamat, és azokat segítem, akikig elér a kezem.
*Magyarázza türelmesen, de eddigre a macska már eltűnik.*
~Heh, a kis tolvaj!~
*Horkan fel magában, hiszen az étek után feltűnően hamar eltűnt. Ám az egész azért van, mert Taitosba, ahogy könyvében is leírta, nem szorult elég nap, hogy érzékszervei elég élesek legyenek, így csak fél perccel később veszi észre a közeledő rémfarkast.*
~Hát ezért világít a macskák szeme!~
*Döbben rá, hogy ez az enyhe napmágia itt is jelen van a természetben, mialatt beletúr a csapzott bundába.*
-Köszönöm, hogy jöttél!
*Szól a legendás hátashoz, majd felpattan rá, mire csak egy prüszkölést kap válaszul.*
-Akkor nyargaljunk!
*Rikkant egy jót.*
*Noha Krestvirrel megbeszélték, hogy Ragront Taitos elé küldik majd, Taitos azért csak elindul szerencséjére a szél mögüle fúj. Most nem is akar bujkálni, csak hazagyalogolni az úton, mint olyan sokszor tette már. Az úton egy furcsa lényre akad. Egy amolyan macskaféle szegődik mellé az egyre csípősebb hideg szélben.*
-Na mi a helyzet, nyávogunk, nyávogunk?
*Nevet a kóborra.*
-Csak aztán nehogy kiderüljön, hogy hátsó szándékkal.
* Csendben megy tovább egy kicsit, míg a macska utána sündörög.*
-Tudsz titkot tartani?
*Néz a fénylő szemekbe, és nyávogást kap válaszul, szóval folytatja.*
-Tudod, elástam a dühömet.
*Kezd bele.*
-Itt, hátul!
*Mutat hátra a még éppen látható toronyra.*
-És szeretném, ha ott is maradna.
*Kicsit sóhajt.*
-Nem lehet minden ember sorsának terhét magaménak érezni. Ezt te is tudod. Te is vándor vagy.
*Hiszen ki lehetne vándorabb egy kóborló, sovány macskánál.*
-Nézd csak!
*Húz elő egy kis étket egy kevés kotorászás után.*
-Tied!
*A földre pedig már nem ér le a sajtdarab.*
-Na most tudod mit terveltem ki? Egy amolyan mágus volnék, tudod, mint egy repülő macska.
*Fejtegeti személyének mibenlétét.*
-Ha már nem teremthetek mindenkinek nyugalmat, legalább fejlesztem magamat, és azokat segítem, akikig elér a kezem.
*Magyarázza türelmesen, de eddigre a macska már eltűnik.*
~Heh, a kis tolvaj!~
*Horkan fel magában, hiszen az étek után feltűnően hamar eltűnt. Ám az egész azért van, mert Taitosba, ahogy könyvében is leírta, nem szorult elég nap, hogy érzékszervei elég élesek legyenek, így csak fél perccel később veszi észre a közeledő rémfarkast.*
~Hát ezért világít a macskák szeme!~
*Döbben rá, hogy ez az enyhe napmágia itt is jelen van a természetben, mialatt beletúr a csapzott bundába.*
-Köszönöm, hogy jöttél!
*Szól a legendás hátashoz, majd felpattan rá, mire csak egy prüszkölést kap válaszul.*
-Akkor nyargaljunk!
*Rikkant egy jót.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-09 11:03:02
Üzenet elküldve: 2017-12-09 11:03:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
*Hosszú, küzdelmes, de kitartó gyaloglást követően hamarosan már kitaposott és gondozott utat sejtet a lába. Érezhetően és láthatóan is megkönnyebbül, no nem azért mert szikrányi félelmet is érzett volna, távol álljon tőle. Egész egyszerűen szeretne már emberek közé kerülni, kissé untatta a folytonos hullámzó fűtenger látványa. Undorodva néz végig magán. Bár csuhája látványa egyébként sem bizalomgerjesztő, tekintve, hogy ki tudja mennyi ideje feküdt a kikötő porában, de most, hogy a pusztaság mocskát is magáénak tudhatja, gyakorlatilag hontalan kinézetet öltött. Itt felnevet egy pillanatra, hisz tulajdonképpen kinézete, csak érzéseit erősíti, ruhájának állapota, üres zsebei és emlékezete, egyetlen gyűrűje csak azt mutatja, ami valójában, egy hontalan. Egyéniségével, habitusával ugyan már kezd tisztában lenni. Azt érzi, hogy túl sok félelem nem szorult belé, meglehetősen nyugodt tud maradni, még ebben a kétségbeesett helyzetben is. Nem túl nagyigényű és jobban érzi magát a fák ölén, mint egy pusztaságban, jóllehet ez több embert is jellemezhet. A várost szeretné elérni, ha lehet, minél hamarabb. Talán emlékeiből ismét visszakaphat egy szeletet. A kitapodott út érzete azonban hamarosan tovaszáll, talán egy pusztasági teremtmény, talán egy hasonló szerencsétlen szerzet járt erre és taposta le kissé az ingovány szélét. Mert hogy képzelete megcsalja, a városba vezető út még nagyon messze van és abban is biztos, hogy poros ruhája jelenleg kevésbé aggasztja, mint ami a nyirkos, nedves láp után majd rátapad.*
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-05 22:28:25
Üzenet elküldve: 2017-12-05 22:28:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Megfontolt
* Az ingoványos vidék a maga módján köszönti ismét a szerzetest, aminek a félvér ruházata látja kárát, hisz nem egyszer lép rossz helyre, hogy aztán majdnem elmerüljön. Az egyetlen dolog ami vigaszt nyújt Cralannak ezen a szakaszon, hogy hamarosan már újra a városban lehet, remélhetőleg egy régi barát oldalán. *
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-04 18:23:33
Üzenet elküldve: 2017-12-04 18:23:33
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Vakmerő
//Visszatérés//
*Az ismerős város körvonalai lassan kibontakoznak előtte, de még ez sem jelent megnyugvást számára. Az oly régen képviselt értékek mára már mind megszűntek számára létezni, az egész élete felfordult, mióta itt hagyták. Igazából nincs joga dühösnek lenni és igazán értelme sincs már, de kérdem én minek van. Az egyedüli megnyugvást a vér szaga és a halál közelsége jelenti. S bár nincs ereje, hogy végezzen magával, minden harcban, minden suhintásban, minden felszálló sikolyban ott a remény, hogy talán megjön a megváltás, de eddig még csalódnia kelett. De lehet hogy itt az ismerős falak alatt egy ismeretlen végre segít abban, hogy átjárja egy ismerős érzés, hogy végre eljusson egy számára ismeretlen helyre.
Egy utolsó pillantás a mögötte elterülő erdőre, egy gyenge fél mosoly, majd végleg elindul az úton Arrhenior felé, a végzete felé. *
*Az ismerős város körvonalai lassan kibontakoznak előtte, de még ez sem jelent megnyugvást számára. Az oly régen képviselt értékek mára már mind megszűntek számára létezni, az egész élete felfordult, mióta itt hagyták. Igazából nincs joga dühösnek lenni és igazán értelme sincs már, de kérdem én minek van. Az egyedüli megnyugvást a vér szaga és a halál közelsége jelenti. S bár nincs ereje, hogy végezzen magával, minden harcban, minden suhintásban, minden felszálló sikolyban ott a remény, hogy talán megjön a megváltás, de eddig még csalódnia kelett. De lehet hogy itt az ismerős falak alatt egy ismeretlen végre segít abban, hogy átjárja egy ismerős érzés, hogy végre eljusson egy számára ismeretlen helyre.
Egy utolsó pillantás a mögötte elterülő erdőre, egy gyenge fél mosoly, majd végleg elindul az úton Arrhenior felé, a végzete felé. *
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-03 19:39:53
Üzenet elküldve: 2017-12-03 19:39:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49
Játékstílus: Vakmerő
*Még a warg hátán ülve, vágtatva is aggódón les a köddel borított távolba. Ott valahol rémséges lények várják, hogy erre a világra jöhessenek. Némelyikük már át is jutott, s ki tudja, mire készülnek?
Vajon mennyi idejük van, mielőtt az a köd terjedni kezd? S tehetnek ellene bármit is?
Ő még mindig túl kicsinek érzi magát mindehhez, de erős a bizalma mesterei felé. Ők biztosan találnak majd megoldást!
De még nem most! Előbb erősítést kell szerezniük!
Fáradt, de kihúzza magát a nyeregben és úgy kémleli tovább a messzeséget, immár maguk előtt. Vissza már nem néz, csak előre, a pusztaságba, aminek végénél valahol ott vannak a szántóföldek, s rajtuk túl az erdő, s Amon Ruadh dombja.*
Vajon mennyi idejük van, mielőtt az a köd terjedni kezd? S tehetnek ellene bármit is?
Ő még mindig túl kicsinek érzi magát mindehhez, de erős a bizalma mesterei felé. Ők biztosan találnak majd megoldást!
De még nem most! Előbb erősítést kell szerezniük!
Fáradt, de kihúzza magát a nyeregben és úgy kémleli tovább a messzeséget, immár maguk előtt. Vissza már nem néz, csak előre, a pusztaságba, aminek végénél valahol ott vannak a szántóföldek, s rajtuk túl az erdő, s Amon Ruadh dombja.*
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-02 14:53:20
Üzenet elküldve: 2017-12-02 14:53:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
-Bah. *Csak sikerült a sötétedő mocsárban belegázolni egy valamirevaló pocsolyába. Miközben igyekszik ültében kiszabadítani a csizmáját, éles kurjantások hallatszódnak, ahogy visszhangot vernek a néptelen ingoványban. Ledermedve, tágra nyílt szemekkel bámul a sötétbe és hegyezi a fülét. Percek telnek el, de a vérfagyasztó kurjantások nem folytatódnak.
Sietősre fogja, gyorsan kitépi a sárból a lábát, majd gyors léptekkel indul tovább. Egyáltalán nem kíváncsi rá, mi adta ki azt a hangot, de az út hátralévő részében gyakorta pillant hátra válla felett.*
Sietősre fogja, gyorsan kitépi a sárból a lábát, majd gyors léptekkel indul tovább. Egyáltalán nem kíváncsi rá, mi adta ki azt a hangot, de az út hátralévő részében gyakorta pillant hátra válla felett.*
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-12-02 11:20:23
Üzenet elküldve: 2017-12-02 11:20:23
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Fintorogva kel át a bűzös kigőzölgésekkel teli, sáros mocsáron, szerencsére párszor már megjárta, így ismeri az utat.
Órák óta sétál, út közben kikerül pár méretes tócsát, amelyekbe volt alkalma már térdig merülni.
A távolban felsejlik a jól ismert torony, ám most nem kíván túl sokat időzni itt. Csak egy bizonyos tekercset szeretne megtekinteni, nincs oka Abogr mesterre hagyatkozni. Worenthet jobb tanítómesternek tartja és neki még toronyra sincs szüksége. Bár igaz ami igaz, megtalálni sem könnyebb őt.*
~No meg jóval gazdaságosabb is mint Abogr.~
Órák óta sétál, út közben kikerül pár méretes tócsát, amelyekbe volt alkalma már térdig merülni.
A távolban felsejlik a jól ismert torony, ám most nem kíván túl sokat időzni itt. Csak egy bizonyos tekercset szeretne megtekinteni, nincs oka Abogr mesterre hagyatkozni. Worenthet jobb tanítómesternek tartja és neki még toronyra sincs szüksége. Bár igaz ami igaz, megtalálni sem könnyebb őt.*
~No meg jóval gazdaságosabb is mint Abogr.~
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-30 20:50:33
Üzenet elküldve: 2017-11-30 20:50:33
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A munka nehezebbik vége 8.//
*A páros újra neki vág a vendégmarasztaló, bűzös ingoványnak. Xotara magában szitkozódva: *
~Hogy az eredarok szánkázzanak a hátán, annak a vájt agyúnak, aki kitalálta, hogy ez az egy út vezessen északról a fővárosba. Teljesen ésszerű, hogy egy kereskedelmi fő útvonal az ingoványon haladjon keresztül. Nem is értem, hogy tudnak itt átkelni a karavánok.~
*A bosszantó mocsárdagasztást leszámítva gond nélkül kelnek át, és lépnek a láp partjára. Elhaladva a Hold karaván-pihenő romjai mellett lépésből ügetésbe váltva térnek rá a ritka kincsnek számító Artheniorba vezető útra.*
*A páros újra neki vág a vendégmarasztaló, bűzös ingoványnak. Xotara magában szitkozódva: *
~Hogy az eredarok szánkázzanak a hátán, annak a vájt agyúnak, aki kitalálta, hogy ez az egy út vezessen északról a fővárosba. Teljesen ésszerű, hogy egy kereskedelmi fő útvonal az ingoványon haladjon keresztül. Nem is értem, hogy tudnak itt átkelni a karavánok.~
*A bosszantó mocsárdagasztást leszámítva gond nélkül kelnek át, és lépnek a láp partjára. Elhaladva a Hold karaván-pihenő romjai mellett lépésből ügetésbe váltva térnek rá a ritka kincsnek számító Artheniorba vezető útra.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-30 10:03:09
Üzenet elküldve: 2017-11-30 10:03:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A munka nehezebbik vége 6.//
*Xotara határozottan hajtja előre, Manreast.*
- Gyerünk! Eddig Te akartál menni, hát most menj!
*A sárga csődör idegesen tipródik, ugrál a parton, de a sötételf lány kitartó. A ló végül enged, és lépésben gázol bele a posványba, amiért egy nyakpaskolást kap dicséretül. Xotara most, a nyugatra található erdőség helyett, keletnek veszi az irányt. Ló és lovasa lassan haladnak keresztül a mocsáron, de a sötételf lány nem is akarja itt hajszolni az állatot, hiszen ez a terep lépésben is elég fárasztó, nem is beszélve arról, hogy minden bizonnyal a ló most jár először ilyen ingoványos talajon. Kiérve a lápból egy füves pusztaságra kászálódnak ki.*
*Xotara határozottan hajtja előre, Manreast.*
- Gyerünk! Eddig Te akartál menni, hát most menj!
*A sárga csődör idegesen tipródik, ugrál a parton, de a sötételf lány kitartó. A ló végül enged, és lépésben gázol bele a posványba, amiért egy nyakpaskolást kap dicséretül. Xotara most, a nyugatra található erdőség helyett, keletnek veszi az irányt. Ló és lovasa lassan haladnak keresztül a mocsáron, de a sötételf lány nem is akarja itt hajszolni az állatot, hiszen ez a terep lépésben is elég fárasztó, nem is beszélve arról, hogy minden bizonnyal a ló most jár először ilyen ingoványos talajon. Kiérve a lápból egy füves pusztaságra kászálódnak ki.*
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-29 01:37:19
Üzenet elküldve: 2017-11-29 01:37:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Rálátás//
*Ez a táj még tündöklő napsütésben se lesz szebb, sőt az erős kontraszttól inkább még visszataszítóbbnak tűnik. Úgy terül el Lanawin felszínén, mint valami elfertőződött, váladékozó seb, aminek környéke szépen lassan elhal.
A ragyogó dágványos vidéken Xotrara kissé hunyorogva halad. Arcába is húzza csuklyáját.
Ahogy a sötét félhomályban jól szolgálja szeme, most úgy válik eme örökölt képessége a hátrányára. Az ingoványvíz visszaverve az erős fényt fokozza, annak erejét. Bár, két generációváltás után, már elégé elsatnyult a látása, anno a hegyek gyomrában élő ősei látásához képest, de nem is bánja. Ma már nincs ilyen, de régen az úgy nevezett 'felszíni betegség' sok mélységit kínzott, miután a "Nagy Omlás Napját" követően visszatértek a felszíni élethez. A kór fokozatos megvakulással, egyre súlyosabb migrénekkel és kiszáradással járt. Kezeletlenül pedig halált okozott. Xotara anyai nagyanyja is ebben lelte halálát.
A sötételf lány lassan kikecmereg a mocsárból. A lápot maga mögött hagyva nem kell tovább hunyorognia, és csuklyáját hátravetve folytatja útját.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.29 01:45:38
*Ez a táj még tündöklő napsütésben se lesz szebb, sőt az erős kontraszttól inkább még visszataszítóbbnak tűnik. Úgy terül el Lanawin felszínén, mint valami elfertőződött, váladékozó seb, aminek környéke szépen lassan elhal.
A ragyogó dágványos vidéken Xotrara kissé hunyorogva halad. Arcába is húzza csuklyáját.
Ahogy a sötét félhomályban jól szolgálja szeme, most úgy válik eme örökölt képessége a hátrányára. Az ingoványvíz visszaverve az erős fényt fokozza, annak erejét. Bár, két generációváltás után, már elégé elsatnyult a látása, anno a hegyek gyomrában élő ősei látásához képest, de nem is bánja. Ma már nincs ilyen, de régen az úgy nevezett 'felszíni betegség' sok mélységit kínzott, miután a "Nagy Omlás Napját" követően visszatértek a felszíni élethez. A kór fokozatos megvakulással, egyre súlyosabb migrénekkel és kiszáradással járt. Kezeletlenül pedig halált okozott. Xotara anyai nagyanyja is ebben lelte halálát.
A sötételf lány lassan kikecmereg a mocsárból. A lápot maga mögött hagyva nem kell tovább hunyorognia, és csuklyáját hátravetve folytatja útját.*
A hozzászólás írója (Árnytörő Xotara) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2017.11.29 01:45:38
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-21 17:25:45
Üzenet elküldve: 2017-11-21 17:25:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 112
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
*Északról. Pontosabban az északi hegyekből ereszkedik alá a komor tekintetű törpe. Közösségét hátrahagyva új életet keres magának. Ehhez pedig a déli pusztaságot választja. Habár tudja, hogy a föld kincsei itt nem igazán gazdagok, vagyis nem annyira mint északon, de reményei szerint nincs is annyi konkurense, mint odahaza.
Ahogy átvergődik a mocsaras vidéken és megpillantja a déli pusztaságot, már tudja, hogy jó helyen jár. Az ingovány szerinte senki hazája, nincs ott más mint oktalan állatok sokasága. Ez egyetlen fajnak sem lehet kellemes és otthona. Ezek a gondolatok emlékeztetik arra az útra, amelyet ezen a területen kellett megtennie. Elég is volt. Talán még sok is, ezért gyors léptekkel halad a szárazföld irányába. Hátán felszerelését cipeli egy hatalmas táskába. Ennek oldalához erősítve jó öreg csákánya és kalapácsa. Ezen felszerelésekkel megmálházva halad a füves puszta irányába.
Szakálla alatt néha fel fel horkan, ha valami kellemetlenség éri, de ettől eltekintve csendben és nyugodtan teszi meg útját a pusztaság dombos területei irányába.*
Ahogy átvergődik a mocsaras vidéken és megpillantja a déli pusztaságot, már tudja, hogy jó helyen jár. Az ingovány szerinte senki hazája, nincs ott más mint oktalan állatok sokasága. Ez egyetlen fajnak sem lehet kellemes és otthona. Ezek a gondolatok emlékeztetik arra az útra, amelyet ezen a területen kellett megtennie. Elég is volt. Talán még sok is, ezért gyors léptekkel halad a szárazföld irányába. Hátán felszerelését cipeli egy hatalmas táskába. Ennek oldalához erősítve jó öreg csákánya és kalapácsa. Ezen felszerelésekkel megmálházva halad a füves puszta irányába.
Szakálla alatt néha fel fel horkan, ha valami kellemetlenség éri, de ettől eltekintve csendben és nyugodtan teszi meg útját a pusztaság dombos területei irányába.*
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-21 16:13:35
Üzenet elküldve: 2017-11-21 16:13:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
*Nem mondhatja, hogy nem vált hasznára a mai út. Még akkor is, ha a látogatás nem volt túl hosszú. Eddig nem találkozott még az idős mágussal, és nem látott ennyi mágikus könyvet egy helyen. Ugyan egyetlen egy varázslatot sem tanult meg, de sokkal közelebb került hozzá. Lényegesebb az, amit nem közvetlenül a varázslással kapcsolatban tanult a mágustól.
Sokkal határozottabb lett, mint eddig volt. Úgy érzi, hogy nem számítanak már a szülei parancsai, hogy azt akarják, Aleimord úgy táncoljon, ahogyan ők zenélnek. Miért tenné, ha sokkal gyönyörűbb zenék is vannak? Sokkal jobb, izgalmas dolgokat kínál az élet, mint amit a szülei akarnak ráerőltetni. Worenth tanácsos és mester tanít neki mágiát, elfog venni egy gyönyörű nőt, jól megy az üzlet, anyagilag sem panaszkodhat.
Veszíteni valója már úgy sincs. Az örökséget már megtagadták tőle, és ha kitagadják? Annyi pénze van, hogy vegyen magának egy házat, a többi pedig nem számít, talán Aleniát fogja csak sajnálni. A húgocskáját. Hiányozni fog neki.*
Sokkal határozottabb lett, mint eddig volt. Úgy érzi, hogy nem számítanak már a szülei parancsai, hogy azt akarják, Aleimord úgy táncoljon, ahogyan ők zenélnek. Miért tenné, ha sokkal gyönyörűbb zenék is vannak? Sokkal jobb, izgalmas dolgokat kínál az élet, mint amit a szülei akarnak ráerőltetni. Worenth tanácsos és mester tanít neki mágiát, elfog venni egy gyönyörű nőt, jól megy az üzlet, anyagilag sem panaszkodhat.
Veszíteni valója már úgy sincs. Az örökséget már megtagadták tőle, és ha kitagadják? Annyi pénze van, hogy vegyen magának egy házat, a többi pedig nem számít, talán Aleniát fogja csak sajnálni. A húgocskáját. Hiányozni fog neki.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-19 18:09:56
Üzenet elküldve: 2017-11-19 18:09:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
* Ezen területen ismét felkap egy nagy ágat, akár csak legutóbb, s azzal tapogatja ki a biztos utat. Az orrfacsaró bűz és a cuppogó sártenger borzasztóan undorító, így fél kézzel orra elé húzza rongyos ruháját, hogy ne érezze annyira ezt a bűzt. Mire végre sikerül átérni a ruhája csupa sár, de hát ezért is öltözött finom selyem ruhák helyett, ilyen durva, rongyos öltözetbe. Megpróbálja letakarítani a sár nagy részét, ami többé kevésbé sikerül is neki. Ezután citromfűvel (amit a zsebében hozott magával) bekeni testét, hogy belőle ne érződjön annyira ez a mocsár bűz. *
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-17 23:06:58
Üzenet elküldve: 2017-11-17 23:06:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 297
OOC üzenetek: 164
Játékstílus: Vakmerő
//Hatokkal ezelőtt//
*Végre kiér az ingoványra. Ezt ritkán lehet hallani bárki szájából, de abban az erdőben van valami hátborzongató, amitől még eme harcosnak is borsódzik a háta, akárhányszor egyedül járja a rengeteget. Igazi megváltás megszabadulni egy kis időre ettől a folytonos nyomástól, mely béklyóként nehezedett rá eddig. Talán az új jövevény szavai az Erdőszellemről nem is annyira alaptalanok, minden bizonnyal van odabenn valami természetfeletti erő, amely rugóként mozgatja az erdő örökös fogaskerekét. Túl tökéletes ahhoz az a hely, hogy a természet ily' módon formálhassa az. Nem, nem is. Nem tökéletes, inkább a rendezett káosz a hozzáillő.
Végtére is már hátrahagyta az erdőt, kár is ezen rágódni. Egyenesen a város felé veszi az irányt, igyekezne minél hamarabb befejezni a dolgait, hogy visszatérhessen.*
*Végre kiér az ingoványra. Ezt ritkán lehet hallani bárki szájából, de abban az erdőben van valami hátborzongató, amitől még eme harcosnak is borsódzik a háta, akárhányszor egyedül járja a rengeteget. Igazi megváltás megszabadulni egy kis időre ettől a folytonos nyomástól, mely béklyóként nehezedett rá eddig. Talán az új jövevény szavai az Erdőszellemről nem is annyira alaptalanok, minden bizonnyal van odabenn valami természetfeletti erő, amely rugóként mozgatja az erdő örökös fogaskerekét. Túl tökéletes ahhoz az a hely, hogy a természet ily' módon formálhassa az. Nem, nem is. Nem tökéletes, inkább a rendezett káosz a hozzáillő.
Végtére is már hátrahagyta az erdőt, kár is ezen rágódni. Egyenesen a város felé veszi az irányt, igyekezne minél hamarabb befejezni a dolgait, hogy visszatérhessen.*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-17 22:17:40
Üzenet elküldve: 2017-11-17 22:17:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 313
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Barangolás 3.//
*A sötételf lány elhagyva a romokat egy ingoványos vidékhez érkezik. A táj nem éppen hívogató, de annál inkább vendégmarasztaló. Tudja, okosabb lenne visszafordulnia és másik utat keresnie, de makacsságából adódó egyik rossz szokása, hogy nem szokott visszafordulni egy útról, ha már elindult rajta. Az nemcsak elvesztegetett időt jelentene, de egyfajta kudarc elismerését is. Szóval, Xotara habozás nélkül vág neki, esőben, a mocsárnak. Egy jó félórányi, fárasztó lápdagasztás után, botorsága ellenére, szerencsésen átverekszi magát a kulimászos tájon.*
*A sötételf lány elhagyva a romokat egy ingoványos vidékhez érkezik. A táj nem éppen hívogató, de annál inkább vendégmarasztaló. Tudja, okosabb lenne visszafordulnia és másik utat keresnie, de makacsságából adódó egyik rossz szokása, hogy nem szokott visszafordulni egy útról, ha már elindult rajta. Az nemcsak elvesztegetett időt jelentene, de egyfajta kudarc elismerését is. Szóval, Xotara habozás nélkül vág neki, esőben, a mocsárnak. Egy jó félórányi, fárasztó lápdagasztás után, botorsága ellenére, szerencsésen átverekszi magát a kulimászos tájon.*
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Ingoványos vidék
Üzenet elküldve: 2017-11-17 22:03:53
Üzenet elküldve: 2017-11-17 22:03:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Vakmerő
*Látja az őröm, hogy folyamatosan figyel. Ellenséget keres, bárkit, aki rájuk akar támadni, aki kirabolhatja az ő urát. Helyes, ez az, amit Aleimord elvár tőle, hiszen ezért fizeti. Hogy ne essen semmi baja, főleg ne egy ilyen helye, Itt a mocsárban, az ingoványban szoktak megfordulni a gyenge prédára leső banditák. Egy nemes, valaki, aki főnemesek gyermeke igazi aranyfogás lenne számukra. Szó szerint. Sokkal gyorsabban vágtázik ezen a helyen, mind a többin, próbál minél gyorsabban kikeveredni innen.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1918-1937