OOC - Játékon kívüli fórum
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Játékon kívüli fórum | Arthenior főtere (új) Amon Ruadh (új) Füves puszta (új) Dokkok és kikötő (új) |  |
| Játékon kívüli fórum >> Általános fórum >> Játékok >> Enyém a dombocska! |
300. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-27 14:35:53
Üzenet elküldve: 2015-06-27 14:35:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
*De jó is, hogy a macskának a nyomott orra miatt olyan picire sikeredtek a fogai, hogy fele olyan vastag bőrfelszerelést sem lennének képesek átszúrni, mint amilyen Lumirnak van. Lumirnak, aki éppen aktívan gurul le a dombról, arról is megfeledkezve, hogy kicsoda-micsoda ő. A domb aljára háttal érve felnéz a csillagos égre, gyönyörködik a látványban, és próbál egy-egy csillagképet megállapítani az égbolton.*
~Attól az egy büdösnagy csillagtól nem látok többet... meg lassan már mást sem.~
*Ezzel a gondolattal feküdt tovább, és alaposan megvakult a napfényben. Nem is igazán értette, hogy hogy lett hirtelen ilyen sötét, hisz dél van, na de nem is fárasztotta magát tovább felesleges gondolatokkal, megéhezett a halára, így hát elindul a dombon felfelé, mert legutóbb oda kérette azt. Megy egészen addig, amíg valaki meg nem ragadja a lábát. Őrült mód elkezd vergődni, és megpróbálja a fejével leválasztani a kezet a lábáról, eszébe sem jut, hogy keze is van, amivel próbálkozhatna. Tovább fejelget a levegőben miközben távolról boldog mekegést és káposzta-harsogást hall. Idővel a kéznek másik keze, feje, teste és lába nő, de a felzaklatott Lumir továbbra is fejelget a levegőben mint egy bősz bak, és pont megfejeli a kéz tulajdon fejét, aki ennek köszönhetően hanyatt esik és lebuckázik a dombról. A koccanástól Lumir kemény feje is megfájdul, de el nem szédül, mert az agya megedződött már a sok ütéstől, csak lehuppan a domb tetejére.*
~Na, enyém ez az dombocska, de hol a halam?~
A hozzászólás írója (Lumir Arden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.27 14:38:38
~Attól az egy büdösnagy csillagtól nem látok többet... meg lassan már mást sem.~
*Ezzel a gondolattal feküdt tovább, és alaposan megvakult a napfényben. Nem is igazán értette, hogy hogy lett hirtelen ilyen sötét, hisz dél van, na de nem is fárasztotta magát tovább felesleges gondolatokkal, megéhezett a halára, így hát elindul a dombon felfelé, mert legutóbb oda kérette azt. Megy egészen addig, amíg valaki meg nem ragadja a lábát. Őrült mód elkezd vergődni, és megpróbálja a fejével leválasztani a kezet a lábáról, eszébe sem jut, hogy keze is van, amivel próbálkozhatna. Tovább fejelget a levegőben miközben távolról boldog mekegést és káposzta-harsogást hall. Idővel a kéznek másik keze, feje, teste és lába nő, de a felzaklatott Lumir továbbra is fejelget a levegőben mint egy bősz bak, és pont megfejeli a kéz tulajdon fejét, aki ennek köszönhetően hanyatt esik és lebuckázik a dombról. A koccanástól Lumir kemény feje is megfájdul, de el nem szédül, mert az agya megedződött már a sok ütéstől, csak lehuppan a domb tetejére.*
~Na, enyém ez az dombocska, de hol a halam?~
A hozzászólás írója (Lumir Arden) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.27 14:38:38
299. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-27 10:43:12
Üzenet elküldve: 2015-06-27 10:43:12
ÚJ
![>Letrion Wandar [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/144_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
*Ahogy átzuhan a világ peremén le az ürességbe, azon kapja magát, hogy megkapaszkodik valamibe. Méghozzá egy fának a gyökerébe, ami a világ alatt bújik ki a földből.*
- Nem is tudtam, hogy ezek ilyen mélyhe leéhnek!
*Pedig de, ahogy körbenéz, azt látja, hogy a föld alatt mindenfelé ilyen kis gyökérvégek állnak ki. Felmászni a világ peremén már úgysem tudna, így hát a nehezebb utat választja: a gyökerekbe kapaszkodva mászik végig, egyenesen a dombocska alá.*
//Eközben a dombocska körül//
*A kecske valóban megijedt a macskától, de csak mert az anyósára emlékeztette, a mellette álló alak pedig az apósára. Aztán eszébe jutott, hogy az anyósa rég uszonyt növesztett, összehívta a többi tengeri kecskét, és megalapította a Vizigót kecskenépcsoportot. Aztán megáll a futásban, és észreveszi, hogy a szarvára felszúródva ott lötyög az alak, aki elcsavarta az asszony fejét. Addig rázza a szarvát, amíg a muki földi maradványa le nem repül róla, majd miután az asszonyt is jól utcára tette a gyerekekkel együtt - hiába, a hűtlen feleségek így járnak - visszaindul a dombra. Ott, amit korábban az anyósának nézett, arról rájön, hogy az egy ehető dolog, és így meg is eszi, mindenféle probléma nélkül. Mondtam már, hogy a kecske immunis minden méregre? Az pedig, akit az apósának nézett, továbbra is úgy néz ki, mint az apósa, és mivel sosem szerette a vén kecskét, ezért jól a kacsasereg után borítja őt is. Aztán körbenéz, és ismét elbégeti magát:*
- Enéb a dobboska!
*Maga is meglepődik a saját megszólalásán, ám kiderül, hogy ezt nem is ő mondta, hanem az a muki, aki földdel teli szájjal kiátva nyúl ki kezével a föld alól, és ráfog a bakkecske lábszárára. Az próbálja kirángatni a lábát a kézből, meg megpróbálja lefejelni a kiálló kezet, ám minden hiába.*
- Nem is tudtam, hogy ezek ilyen mélyhe leéhnek!
*Pedig de, ahogy körbenéz, azt látja, hogy a föld alatt mindenfelé ilyen kis gyökérvégek állnak ki. Felmászni a világ peremén már úgysem tudna, így hát a nehezebb utat választja: a gyökerekbe kapaszkodva mászik végig, egyenesen a dombocska alá.*
//Eközben a dombocska körül//
*A kecske valóban megijedt a macskától, de csak mert az anyósára emlékeztette, a mellette álló alak pedig az apósára. Aztán eszébe jutott, hogy az anyósa rég uszonyt növesztett, összehívta a többi tengeri kecskét, és megalapította a Vizigót kecskenépcsoportot. Aztán megáll a futásban, és észreveszi, hogy a szarvára felszúródva ott lötyög az alak, aki elcsavarta az asszony fejét. Addig rázza a szarvát, amíg a muki földi maradványa le nem repül róla, majd miután az asszonyt is jól utcára tette a gyerekekkel együtt - hiába, a hűtlen feleségek így járnak - visszaindul a dombra. Ott, amit korábban az anyósának nézett, arról rájön, hogy az egy ehető dolog, és így meg is eszi, mindenféle probléma nélkül. Mondtam már, hogy a kecske immunis minden méregre? Az pedig, akit az apósának nézett, továbbra is úgy néz ki, mint az apósa, és mivel sosem szerette a vén kecskét, ezért jól a kacsasereg után borítja őt is. Aztán körbenéz, és ismét elbégeti magát:*
- Enéb a dobboska!
*Maga is meglepődik a saját megszólalásán, ám kiderül, hogy ezt nem is ő mondta, hanem az a muki, aki földdel teli szájjal kiátva nyúl ki kezével a föld alól, és ráfog a bakkecske lábszárára. Az próbálja kirángatni a lábát a kézből, meg megpróbálja lefejelni a kiálló kezet, ám minden hiába.*
298. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:07:39
Üzenet elküldve: 2015-06-26 18:07:39
ÚJ
![>Puir Certol [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/3494_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
*Szívesen hoz egy tányér halat. De... Magának. Mire visszatér, úgyis csak egy hullát talál majd. A Djh'Ibouk-ank mérge is van, ezt úgy tűnik a férfi nem tudta. Úgyhogy, mire visszaér a tányér hallal, a földön fetrengő férfit egyszerűen legurítja a dombról, és elhelyezkedik rajta Kackac-cal*
-Na, megint mienk a dombocska, és mienk a tányér hal is!
*Ekkor kisebb halfalatokat oszt meg az állatkájával, egyet Puir eszik, egyet Kackac. Elég hamar el fog fogyni a hal, kellene valakivel hozatni...*
-És ha jönne valaki, hozzon magával halat is!
-Na, megint mienk a dombocska, és mienk a tányér hal is!
*Ekkor kisebb halfalatokat oszt meg az állatkájával, egyet Puir eszik, egyet Kackac. Elég hamar el fog fogyni a hal, kellene valakivel hozatni...*
-És ha jönne valaki, hozzon magával halat is!
297. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:47:28
Üzenet elküldve: 2015-06-26 16:47:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
*Lumir nagyon boldog. Kedvesen megsimogatták, elrendezgették a tollait, majd boldogan lesétált a dombról teljes nyugalomban. Megáll annak tövében, és rögtön mielőtt tojást tojt volna, amit helyben kikölt, eszébe jutott, hogy ő nem egy kacsa. De még csak nem is teknős, nem is katona a lövészárokban. Ő egy... *
~Min is gondolkodtam?~
*Gondolja újra emberi nyelven, majd hátra fordul, megtekinteni a dombját.*
~A fenébe, mi lett a szép dombommal? Ez sokkal kisebb, mint amire emlékeztem. És sokkal több francia ül rajta. Na majd megmutatom én... ~
*Azonnal el is indul a dombja tetejére, hogy elintézze bitorlót, mikor egy macska támad rá. A vérmes fenevad úgy ront neki, mint egy tank. Azonnal rámar a lábára, egészen olyan magasra ameddig felér, Lumir bőrcsizmáján fognyomokat hagyva. A macska láttán Lumir azonnal macská-
t ragadt, hogy megsimogassa, ugyanis nagyon szereti az állatokat. Az meg akkor hirtelen a kezét kezdte el mardosni. Ekkor Lumir bizony nagyon mérges lett, mert fontos volt neki a kesztűje, még elefántkorában kapta, és az is fognyomos lett.
Leteszi a Djh'Ibout, hogy megdorgálja, de helyette inkább azon kezd el gondolkodni:*
~Honnan a jó életből tudtam ennek a micsodának a nevét? Talán én is egy...
intelligens ember vagyok?~
*A felismeréstől megdöbbenve halad az izé gazdája felé, hogy móresre tanítsa amiért nincs rendesen megnevelve a macs. Amaz persze alszik.*
~Persze, Djh'Ibout nevelés helyett is alszol mi? Jutalom halakkal bármire-~
*A mondatát sem tudja befejezni, a "hal" szól gondolatára azonnal hal-
at szeretne enni, és megkéri szépen a férfit, hogy hozzon neki egy tányérral. Természetesen a jószándékú úriember készségesen elindult halat szerezni a zsenine- Puff! Éééés Lumir máris halnak képzeli magát, és vergődik a domb tetjén.*
~Min is gondolkodtam?~
*Gondolja újra emberi nyelven, majd hátra fordul, megtekinteni a dombját.*
~A fenébe, mi lett a szép dombommal? Ez sokkal kisebb, mint amire emlékeztem. És sokkal több francia ül rajta. Na majd megmutatom én... ~
*Azonnal el is indul a dombja tetejére, hogy elintézze bitorlót, mikor egy macska támad rá. A vérmes fenevad úgy ront neki, mint egy tank. Azonnal rámar a lábára, egészen olyan magasra ameddig felér, Lumir bőrcsizmáján fognyomokat hagyva. A macska láttán Lumir azonnal macská-
t ragadt, hogy megsimogassa, ugyanis nagyon szereti az állatokat. Az meg akkor hirtelen a kezét kezdte el mardosni. Ekkor Lumir bizony nagyon mérges lett, mert fontos volt neki a kesztűje, még elefántkorában kapta, és az is fognyomos lett.
Leteszi a Djh'Ibout, hogy megdorgálja, de helyette inkább azon kezd el gondolkodni:*
~Honnan a jó életből tudtam ennek a micsodának a nevét? Talán én is egy...
intelligens ember vagyok?~
*A felismeréstől megdöbbenve halad az izé gazdája felé, hogy móresre tanítsa amiért nincs rendesen megnevelve a macs. Amaz persze alszik.*
~Persze, Djh'Ibout nevelés helyett is alszol mi? Jutalom halakkal bármire-~
*A mondatát sem tudja befejezni, a "hal" szól gondolatára azonnal hal-
at szeretne enni, és megkéri szépen a férfit, hogy hozzon neki egy tányérral. Természetesen a jószándékú úriember készségesen elindult halat szerezni a zsenine- Puff! Éééés Lumir máris halnak képzeli magát, és vergődik a domb tetjén.*
296. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:54:29
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:54:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 2
*Sétálgat egy káposztamező mellett. Sétál, sétál... És még mindig sétál, mikor is útjába akad egy bakkecske, aki a káposztát csócsálja, ahelyett hogy figyelne rá. Elhanyagolja a munkáját.
Puir dühösen rámered a kecskebakra, és az amint meglátja elkezd szaladni. Már épp örvendene is, mennyire ijesztő, de ekkor Kackac elkezdi húzgálni a fülét. Ja, úgy tűnik még sem ő rémisztette meg a kecskét aki a dombon végigszaladva magával viszi a domb urát.
Ezért ő felsétál, és kijelenti hogy az ő, és Kackac tulajdona ez a domb.*
-Mienk a dombocska!
-Kackackackac *Mondta Kackac is.*
-Kackac, ha valaki idejön, harapd meg. Én addig alszom.
*Ki ne félne egy Djh'Iboutól? Főleg, ha fenn áll az esélye hogy megharapja. Senki nem akar egy kis mérgezést bekapni, ugye?*
Puir dühösen rámered a kecskebakra, és az amint meglátja elkezd szaladni. Már épp örvendene is, mennyire ijesztő, de ekkor Kackac elkezdi húzgálni a fülét. Ja, úgy tűnik még sem ő rémisztette meg a kecskét aki a dombon végigszaladva magával viszi a domb urát.
Ezért ő felsétál, és kijelenti hogy az ő, és Kackac tulajdona ez a domb.*
-Mienk a dombocska!
-Kackackackac *Mondta Kackac is.*
-Kackac, ha valaki idejön, harapd meg. Én addig alszom.
*Ki ne félne egy Djh'Iboutól? Főleg, ha fenn áll az esélye hogy megharapja. Senki nem akar egy kis mérgezést bekapni, ugye?*
295. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:42:00
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:42:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
*Taitos a leggonoszabb módszerrel tereli el a kecske figyelmét. A dombra sétálva kinöveszt két káposztamezőt is, és rábízza őket a kecskére.
A mocsokságnak még itt sincs vége, mert felmegy a dombra, és a kecske feleségét is ellopja gyerekeivel együtt.*
-Senki vagy kecske.
*Mondja a boldogan lakmározó állatnak, aki igenis valakinek érzi magát.*
A mocsokságnak még itt sincs vége, mert felmegy a dombra, és a kecske feleségét is ellopja gyerekeivel együtt.*
-Senki vagy kecske.
*Mondja a boldogan lakmározó állatnak, aki igenis valakinek érzi magát.*
294. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:38:20
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:38:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 153
Wandart ugyan legyőzték, ám nem pusztították el. És most visszatért. Méghozzá nem egyedül. Vele van egy legyőzhetetlen lény, ami a világon a legvadabb, legvérmesebb, legmegállíthatatlanabb fajból való: Egy kecske. Méghozzá egy bak. S bár a bakkecskék ugyan nem szoktak barátkozni senkivel, most mégis paktumot kötött Wandarral, hogy közös erővel elfoglalhassák a dombocskát. Márpedig ha ők ketten összefogtak, akkor mit nekik sziszegő kígyók, hátsót riszáló kacsasereg, imádott kacsaistennő, vagy örökké lojális kacsaszolgáló! A bakkecske csak megindul, s egyetlen lökésből ledúrja őket a dombocska egy darabjával együtt, nem csak a dombocskáról, hanem a pizza alakú középkori lapos világ peremén át is. Wandar pedig végig ott van, hogy... Asszisztáljon. Aztán ketten együtt felmasíroznak a dombocskára - pontosabban annak a 80%-ára, ami megmaradt - és ahogy felállnak, Wandar kijelenti:*
- Újha megszeheztük a DZ...
*Tovább már nem jut, ugyanis saját magát is hamar röptében találja, a kacsasereg nyomában. A kecske pedig, aki útnak indította, utána ordít:*
- Me-e-e-e-e-e!
*Aztán körbenéz, és hogy egyértelművé tegye, még hangosabban körbebőgi a világba:*
- ME-E-E-E-E-E-E-E-E!
- Újha megszeheztük a DZ...
*Tovább már nem jut, ugyanis saját magát is hamar röptében találja, a kacsasereg nyomában. A kecske pedig, aki útnak indította, utána ordít:*
- Me-e-e-e-e-e!
*Aztán körbenéz, és hogy egyértelművé tegye, még hangosabban körbebőgi a világba:*
- ME-E-E-E-E-E-E-E-E!
293. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:24:33
Üzenet elküldve: 2015-06-26 12:24:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
*Eireni csak komótosan, mint mindig, visszasétál a dombocskára. Nincs harag a történtek miatt, miért is lenne? Hiszen ő tudja, azzal a mindentudó agyával, hogy ez csak egy játék, mely a jövőbeli, kihalt mágia világában játszódik, s az ő történetét, s cselekményeit nem ő maga viszi végbe, hanem fiatal kezek szórakozása csak. Nem szontyolodik el, inkább hálás, amiért megteremtették. Felsétál hát, s a hatalmas káoszt látva a levegőbe emelkedik. Energia áramlik körülötte. Olyan, amilyet még soha senki nem látott - aztán pedig klisésen kiderül, hogy mégis, mint a filmekben. De teljesen értelmetlen, mert a helyzet magától lenyugszik. Pedig már majdnem Deus Ex Machina lett a vége. *
~Na még szerencse... ~
*Hallja Magátkacsánakhívő Lumir Arden alias Kacsa de Voltteknősis Megminden szavait. Mivel ő nyelvprofesszor, ezért kiválóan érti a furcsa teremtmény mondanivalóját. De mivel valójában nem a kacsanyelv az anyanyelve, így nem ért megfelelően hozzá. Ilyesmód azt hiszi, azt mondja: "Enyém a dombocska", de valójában ezt mondja: "Tessék, Eireni, a dombocska íme a tied." Bármilyen hihetetlen is bárki számára, hogy ezt más nyelven egy "háp háp"-al el lehet intézni, ez így van. Így hát odamegy a fent említett, hosszúnevű személyhez, kinek nevét még Ctrl+c, Ctrl+v módon is lusta vagyok újra leírni, s megsimogatva annak feje bubják, leküldi a dombról. Az így is tesz. Ezek után Eireni büszkén, és Fentemlített által érzett hálával a dombocska miatt, kihúzva hátát, kiáll a dombocskára, mint annak új ura - na meg persze kabalája. *
-Enyém a dombocska.
~Na még szerencse... ~
*Hallja Magátkacsánakhívő Lumir Arden alias Kacsa de Voltteknősis Megminden szavait. Mivel ő nyelvprofesszor, ezért kiválóan érti a furcsa teremtmény mondanivalóját. De mivel valójában nem a kacsanyelv az anyanyelve, így nem ért megfelelően hozzá. Ilyesmód azt hiszi, azt mondja: "Enyém a dombocska", de valójában ezt mondja: "Tessék, Eireni, a dombocska íme a tied." Bármilyen hihetetlen is bárki számára, hogy ezt más nyelven egy "háp háp"-al el lehet intézni, ez így van. Így hát odamegy a fent említett, hosszúnevű személyhez, kinek nevét még Ctrl+c, Ctrl+v módon is lusta vagyok újra leírni, s megsimogatva annak feje bubják, leküldi a dombról. Az így is tesz. Ezek után Eireni büszkén, és Fentemlített által érzett hálával a dombocska miatt, kihúzva hátát, kiáll a dombocskára, mint annak új ura - na meg persze kabalája. *
-Enyém a dombocska.
292. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:25:47
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:25:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
*Lumir arra lesz figyelmes, hogy a kádjában gravitációt nem ismerve egy mindenféle színben pompázó alagútban találja magát. Egyszer csak *puff*, a domb aljában találja magát, eszméletlen hápogás közepette.*
~Kádban vagyok, hápogást hallok, biztosan kacsa vagyok.~
*Ezzel a gondolattal elkezd hápogni, és az üres kádban körbe körbe „úszkálni” (húzogatni a seggét, mint egy mopsz). Ahogy meglátja a domb tetején, hogy néhány kacsa úrnőjüként tisztelnek egy fekete ruhás hölgyet. Se szó se beszéd (se hápogás), Lumir mint a naposcsibe, elindul az anyja felé. Futás közben megereszt egy-egy üdvözlő rikoltást, de szinte már az anyjának szárnyai alatt képzeli magát, amikor is számtalan kígyó özönli el a dombot, akik, nagy pechére pont kacsákra vadásznak. Éppen ezért nem is érti, hogy őt miért nem támadják meg, hisz kacsa, és egy elég méretes darab.*
~Egy gonosz nő kővé dermesztette Mamát.~
*Szalad tovább Khyr felé, és félrelöki az útból, aki ennek hatására lehömpölyög a domb aljára. A túloldalon meglátja Shirot, boldogan rámosolyog, és büszkén mondja:*
-Háp háp.
*Egyes nyelvészprofesszorok szerint ez a kifejezés déli kacsadialektusban azt jelenti, „Enyém a dombocska”*
~Kádban vagyok, hápogást hallok, biztosan kacsa vagyok.~
*Ezzel a gondolattal elkezd hápogni, és az üres kádban körbe körbe „úszkálni” (húzogatni a seggét, mint egy mopsz). Ahogy meglátja a domb tetején, hogy néhány kacsa úrnőjüként tisztelnek egy fekete ruhás hölgyet. Se szó se beszéd (se hápogás), Lumir mint a naposcsibe, elindul az anyja felé. Futás közben megereszt egy-egy üdvözlő rikoltást, de szinte már az anyjának szárnyai alatt képzeli magát, amikor is számtalan kígyó özönli el a dombot, akik, nagy pechére pont kacsákra vadásznak. Éppen ezért nem is érti, hogy őt miért nem támadják meg, hisz kacsa, és egy elég méretes darab.*
~Egy gonosz nő kővé dermesztette Mamát.~
*Szalad tovább Khyr felé, és félrelöki az útból, aki ennek hatására lehömpölyög a domb aljára. A túloldalon meglátja Shirot, boldogan rámosolyog, és büszkén mondja:*
-Háp háp.
*Egyes nyelvészprofesszorok szerint ez a kifejezés déli kacsadialektusban azt jelenti, „Enyém a dombocska”*
291. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:07:32
Üzenet elküldve: 2015-06-22 16:07:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
*A semmiből feltűnőkacsák még neki is meglepetést okoznak pedig már sokfélét látott élete során. Khyr is szereti ám az állatokat, azt a fajtát, mely veszélyesebb pár fenékrázó hápogónál.
Erőteljes kézmozdulatot tesz, ennek hatására megremeg a föld és kígyók ezrei özönlik el a dombocska körüli teret. Amelyek nem a kacsákra támadnak, s falják fel őket egészben, azok Khyr köré gyűlnek, hogy körbefonják a testét és vissza sziszegjenek vele a dombra.
A dombtetőn a hajában gyülekező kígyók Shirora meresztik szemüket és méregfogaikat, majd a lány a kacsáival együtt kővé változva zúg alá a dombról. Lent letörik róla a kő borítás és újra a régi lesz. A kígyók a vörös kézmozdulatára eltünnek és ő pipázhat tovább a jól megérdemelt dobján.*
-Enyém a dombocska, fräulein.
Erőteljes kézmozdulatot tesz, ennek hatására megremeg a föld és kígyók ezrei özönlik el a dombocska körüli teret. Amelyek nem a kacsákra támadnak, s falják fel őket egészben, azok Khyr köré gyűlnek, hogy körbefonják a testét és vissza sziszegjenek vele a dombra.
A dombtetőn a hajában gyülekező kígyók Shirora meresztik szemüket és méregfogaikat, majd a lány a kacsáival együtt kővé változva zúg alá a dombról. Lent letörik róla a kő borítás és újra a régi lesz. A kígyók a vörös kézmozdulatára eltünnek és ő pipázhat tovább a jól megérdemelt dobján.*
-Enyém a dombocska, fräulein.
290. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:58:30
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:58:30
ÚJ
Rang: Moderátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 20
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 20
*Mígnem jönnek a kacsák. Sokféle kacsa. Donald-klónok, Hápik, a Jurassic Parkból elszabadult dodók, de még gumikacsák is. Különféle méretben, tömegesen. Hápognak, meg még sípolnak is, és szorgalmasan menetelnek előre, hogy aztán a legapróbbak előre sorakozzanak, mögéjük pedig az egyre magasodók, szamárlétrában. Így kúszik a széles kacsasor Khyr alá, hogy a hátukra vegyék, és továbbkacsagoljanak vele jó messzire; úgy riszálva a kacsahátsójukat, ahogy azt csak a kacsák tudják.
Egy óriás kádbanjátszós gumikacsa marad csak hátra, meg két vadkacsa, hogy őrizzék az őket imádó úrnőjüket, ahogy lehuppan mellettük a kis emelkedőre.*
- Enyém a dombocska!
A hozzászólás írója (Shiro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 15:59:40
Egy óriás kádbanjátszós gumikacsa marad csak hátra, meg két vadkacsa, hogy őrizzék az őket imádó úrnőjüket, ahogy lehuppan mellettük a kis emelkedőre.*
- Enyém a dombocska!
A hozzászólás írója (Shiro) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.06.22 15:59:40
289. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:54:00
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:54:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
*A férfi csak visszajön és elég nevetségesen. Hátára kapta a kádját és így araszol, fel majd mikor ásni kezdi a lány alól a földet az borzasztóan dühös lesz és rúgdosni kezdi a tárgyat. Ezzel semmit nem ér el, csak azt, hogy a férfi megint másnak képzeli magát, mint ami és észveszelytően üböltözni kezd.
Nem kell sokkal több Khyrnek sem előhúzza varázs erszényét, szétnyitja és egy dimenzió kaput nyit, amibe behúzza a kádat és a fickót, hogy az a dombocska alján bukkanjon fel újra.
A kiásott lyukkal nem tud mit kezdeni, ezért leül a szélére és pipázik tovább.*
-Enyém a dombocska.
Nem kell sokkal több Khyrnek sem előhúzza varázs erszényét, szétnyitja és egy dimenzió kaput nyit, amibe behúzza a kádat és a fickót, hogy az a dombocska alján bukkanjon fel újra.
A kiásott lyukkal nem tud mit kezdeni, ezért leül a szélére és pipázik tovább.*
-Enyém a dombocska.
288. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:46:50
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:46:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
*Az öreg legurul a kádban a domb aljára, ahol hasra puffan, a kád pedig a hátára. Ennek köszönhetően azon nyomban teknősbékának képzeli magát, és elindul lerakni a tojásait, pontosan a domb tetejére. Lassan, komótosan, csak olyan teknősösen halad fel a domb teteje felé kúszva. A tetőn hátat fordít a lánynak, és elkezdi a gödröt kaparni, éppen oda, ahol az törökülésben ül, kirúgva őt a kényelmes pozíciójából. Mikor már majdnem megfelelő méretűnek véli a lyukát, a dühös trónfosztott elkezdi rugdosni a kádat. A teknősbékának néhány rúgás után élénk emlékképei támadnak a háborúból, aminek veteránja a hüllő. Behúzza a nyakát és végtagjait, a kád biztonsága alatt a repeszek képzeld süvítése közepette magzati pózba kucorodik, és ordít ahogy a torkán kifér:*
-MIÉNK A DOMB KAPITÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁNY!! ERŐSÍTÉST KÉRÜNK! ISMÉTLEM, MIÉNK A DOMBOCSKAAAAAAAAAAA!
-MIÉNK A DOMB KAPITÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁNY!! ERŐSÍTÉST KÉRÜNK! ISMÉTLEM, MIÉNK A DOMBOCSKAAAAAAAAAAA!
287. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:27:38
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:27:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 58
*Khyr régen nem járt már Lanawin erre eső részén, sőt úgy érzi még soha, mivel itt van egy domb. Egy domb ami nem az övé. Szégyen gyalázat!
A domb tetején éppen egy férfi fürdőzik egy kád vízben teljesen felöltözve - az égett inget leszámítva - és ez is sérti a lányt. Megfosztják egy izmos férfi test látványától és még a domb sem az övé...
Azonnal depresszióba esne, de ez nem a szomorkodás napja, ugyanis felsétál a dombtetőre és még éppen hallja a kérdést, amit a férfi a másiknak tett fel, s közbeszól durván.*
-A domb ura lehúzhatja a seggét az én helyemről!
*Mondja és gonosz vigyorba görbül a szája, majd nagyot rúg a porcelán kád oldalán, hogy a férfi és a nő is leszánkázzanak az ő dombjáról.
Törökülésbe helyezkedik a domb közepén és rágyújt a pipájára, melyben elég tetemes mennyiségű ördögvigyor és sátánfű van. Majd hanyagul kijelenti.*
-Enyém a dombocska, mocskos jobbágyok...
A domb tetején éppen egy férfi fürdőzik egy kád vízben teljesen felöltözve - az égett inget leszámítva - és ez is sérti a lányt. Megfosztják egy izmos férfi test látványától és még a domb sem az övé...
Azonnal depresszióba esne, de ez nem a szomorkodás napja, ugyanis felsétál a dombtetőre és még éppen hallja a kérdést, amit a férfi a másiknak tett fel, s közbeszól durván.*
-A domb ura lehúzhatja a seggét az én helyemről!
*Mondja és gonosz vigyorba görbül a szája, majd nagyot rúg a porcelán kád oldalán, hogy a férfi és a nő is leszánkázzanak az ő dombjáról.
Törökülésbe helyezkedik a domb közepén és rágyújt a pipájára, melyben elég tetemes mennyiségű ördögvigyor és sátánfű van. Majd hanyagul kijelenti.*
-Enyém a dombocska, mocskos jobbágyok...
286. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:09:45
Üzenet elküldve: 2015-06-22 15:09:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
IC üzenetek: 48
OOC üzenetek: 45
*Lumir még mindig pánikszerűen menekül a domb felől, de már azt is elfelejtette, hogy merről jött, így rövidesen újra a domb felé vette az irányt egy tetszőleges kanyar után. Az öreg fakanalától még mindig álmatlan éjszakái vannak, gondolja magában, ugyan még egy éjszakát sem élt meg a történtek óta. Annyira el van merülve a gondolataiban, hogy észre sem veszi a domb tetejére termett porcelánkádat. Ráijeszt a domb jelenlegi tulajdonosára, ahogy a bolond arccal előre beleborul a fürdővízbe. Ha eljutott volna az agyáig, hogy 10 perccel ezelőtt lángolt a felsője, biztosan jól esne most neki a víz, de mivel azt sem tudja, hogy két perce mi történt, hosszú néma fuldoklás után átfordul a kádban, feltolja magát, hogy az oxigénhiánytól egy perc alatt megfeleződött agysejtjeinek maradékát kímélje. A sápadt félvérre tekint, majd mint aki mindig is ott ült a vízzel teli kádban, teljes harci felszerelésben, (a szétégett ingét leszámítva), megkérdezi őt:*
-Miben segíthet a domb ura?
-Miben segíthet a domb ura?
285. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:43:26
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:43:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
*Mindig is szívelte a gyerekeket. Főleg azokat amelyeknek zöld a fülük... Azok különlegesek. De aztán meg elmennek onnan... Úgy tűnik nem működik a tábla varázslata... Az a banya valószínűleg átverte őt. Mindenesetre most nincs senki a dombon, így odamegy, és elfoglalja, majd nekiáll fürdővizet csinálni...*
-Enyém a dombocska! És most senki ne zavarjon, mert fürödni fogok...
*Még nem száll be a vízbe, komolyan értette, hogy ne zavarják...*
-Enyém a dombocska! És most senki ne zavarjon, mert fürödni fogok...
*Még nem száll be a vízbe, komolyan értette, hogy ne zavarják...*
284. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:35:49
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:35:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
*A bébi Taitos sétál a nemlétező szüleivel.*
-Sétálunk, sétálunk egyik dombra lecsücsülünk, csüccs!
*És Taitos leül, és mindenki úgy jár, mint egy szerencsétlen földigiliszta.*
-Mamaaaaa! Valami szúrja a popómat.
*Visít a kisgyerek Taitos.*
-Semmi gond Taitos, söpörd le a Morwonbogarat róla, úgyse tud repülni, hiába van szárnya.
*Nyugtatja meg Taitos mama Taitost, és elsétálnak családostul.*
-Sétálunk, sétálunk egyik dombra lecsücsülünk, csüccs!
*És Taitos leül, és mindenki úgy jár, mint egy szerencsétlen földigiliszta.*
-Mamaaaaa! Valami szúrja a popómat.
*Visít a kisgyerek Taitos.*
-Semmi gond Taitos, söpörd le a Morwonbogarat róla, úgyse tud repülni, hiába van szárnya.
*Nyugtatja meg Taitos mama Taitost, és elsétálnak családostul.*
283. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:31:47
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:31:47
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1436
IC üzenetek: 861
OOC üzenetek: 1436
* Sétál, sétál... és meglátja a dombját. Egy szép dombocska, amin mindig is szépen mutatott ő. Most viszont van rajta valaki. Körbenéz és lát egy nőt, aki egy valami zebráról, meg fűről képzelődik éppen...
Mindenesetre üres a dombocska, mivel Morwon azt akarja, hogy üres legyen és angolnásan lelöki a nőt. *
- Elnézést, ez az enyém. * És már az övé is. *
Mindenesetre üres a dombocska, mivel Morwon azt akarja, hogy üres legyen és angolnásan lelöki a nőt. *
- Elnézést, ez az enyém. * És már az övé is. *
282. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:29:14
Üzenet elküldve: 2015-06-22 13:29:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 74
*Sétál sétál... és lát egy dombot. Egy szép dombocskát, amin igen szépe mutatna ő. Nincs rajta senki. Körbenéz, és lát egy férfit aki egy nőt kísér át a zebrán... Szegény zebra... Nem engedték neki hogy füvet ehessen...
Mindenesetre üres a dombocska, így Imyr fölsétál rá, és ahogy jönne a férfi elfoglalni az ő helyét, fogja, s angolosan lelöki.*
-Enyém a dombocska, és nem eladó.
*A végén kirak egy táblát a következő szöveggel. "Magánterület." A táblában egy különös mágia van, ami nem engedi hogy akárki is feljöhessen... ~Lehet kéne egyet fürödnöm... Talán majd...~*
Mindenesetre üres a dombocska, így Imyr fölsétál rá, és ahogy jönne a férfi elfoglalni az ő helyét, fogja, s angolosan lelöki.*
-Enyém a dombocska, és nem eladó.
*A végén kirak egy táblát a következő szöveggel. "Magánterület." A táblában egy különös mágia van, ami nem engedi hogy akárki is feljöhessen... ~Lehet kéne egyet fürödnöm... Talán majd...~*
281. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2015-06-22 10:48:57
Üzenet elküldve: 2015-06-22 10:48:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
*Úgy tűnik, szegény öregasszony látása is megromlott már. Ugyanis Eireni még ott áll a tűzoltóállomás romjai mellett, azaz pár lépésre Tyúkléptűtől. Megesik szegény nénin a szíve, ezért szépen odalép hozzá, megszólítja kedvesen.*
-Kezét csókolom, Alza néni. Tessék jönni, átkísérem a zebrán.
*Nevét onnan tudja, hogy elolvasta a feje fölött lebegő névsávot. Szépen, támogatásképpen a néni hátára fekteti kezét, s azt szépen, tyúkléptekben vezetve átérnek a zebrán. Ott elköszön tőle, hadd menjen onnantól szépen haza, az öregek otthonába, ami ott van előtte két lépésre.
Komótosan, s elégedett lelkiismerettel visszasétál a dombocska tetejére, majd ott csalódott tekintetet vetve kivágott tornyára, leül a romokra, s büszkén mondja:*
-Enyém a dombocska!
-Kezét csókolom, Alza néni. Tessék jönni, átkísérem a zebrán.
*Nevét onnan tudja, hogy elolvasta a feje fölött lebegő névsávot. Szépen, támogatásképpen a néni hátára fekteti kezét, s azt szépen, tyúkléptekben vezetve átérnek a zebrán. Ott elköszön tőle, hadd menjen onnantól szépen haza, az öregek otthonába, ami ott van előtte két lépésre.
Komótosan, s elégedett lelkiismerettel visszasétál a dombocska tetejére, majd ott csalódott tekintetet vetve kivágott tornyára, leül a romokra, s büszkén mondja:*
-Enyém a dombocska!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 469-488