Ebben az tetszik, hogy többféleképpen is meg lehet közelíteni. Alapvetően az általad felírt képlet vagy nem ugyanazt az időpillanatot vizsgálja, vagy nem ugyanabban a viszonyítási rendszerben ér véget, amiben kezdődött. Leegyszerűsítve:
A vándoroknál van 3 arany, a futárnál 2, a kasszában 25, tehát megvan az a 30 arany.
Ha úgy tekintjük, hogy nincs időbeli eltolódás a képletben (és ez a szimpatikusabb megközelítés számomra), akkor simán csak helytelen az egyik matematikai művelet. A 3*9 arany a vándorok zsebéből hiányzik, de ebből a futár már levette a részét. Ami őt megilleti. Mert az ilyeneknek mindig tartaniuk kell ám a markukat, nem rendelhetsz egy pizzát, hogy... Szóval ha maradunk ott, hogy a vándorok zsebéből hiányzó aranyból indulunk ki, akkor helyesebb a 3*9-2 kifejezést felírni, ami 25, és valóban ennyi van a fogadós kasszájában jelenleg.
De ha az eredetit akarod simán megjavítani, ami kevésbé látványos, de valaki tuti erre vágyik: fizettek fejenként kilenc aranyat, visszakaptak fejenként egyet, szóval 3*9+3=30. Így is működik a tömegmegmaradás, és jól szemlélteti, miért rossz a te kifejezésed: abban nincs is benne az a 3 arany, amit visszakaptak. És kétszer számolod benne a két aranyat, amit a futár elrakott.
Még egy lehetséges teória, hogy az az arany is a futárnál volt, csak elejtette, elvégre gondoljunk bele... Ha három aranyat rak el, attól a szoba nem drágább, ugyanúgy 3*9 aranyat fizettek a vándorok, és úgy a 3*9+3=30. Az egyenlőség pedig csak így állhat fenn, tehát az utolsó aranynak legalább egy rövid időre a futár birtokában kellett lennie. Csak aztán kipottyant a zsebéből, vagy ilyenek (amortizáció).
Mindenki eldöntheti, melyik teória kedvesebb a szívének. De komolyan...