// Kalácsfalvi fogadtatás után //
- Óvatosan, az a pasas úgy küzdött mint a démonok. - *Készséggel hajtja szét a szabdalt inget, hogy véraláfutások bemutatásával támassza alá: mellkasa sem jutott boldogabb sorsra a hevenyen osztott pofonok műsorában. A pipiskedő csókosztást azért már mosollyal fogadja és ha arra ugyan képes volna, menten közelebb is vonná magához Rilait. Csakhogy akkor néhány a kellemetlenebb kimenetelek közül bizton megesne, s ő most nem akar többet a megszégyenülés oltárán áldozni. Nem mintha merev elvek kötnék bármihez is, de ebből még nem vezet egyenes út odáig, hogy kigyomlálná magából a hiúságot gyökerestől.*
- Nem ölt meg, ez mindenképp jó. Tudtom szerint én sem öltem meg őt, de erről még nem tudnám megmondani, hogy jó-e vagy sem. De a dombra érve már nem is akartam az életét venni, csak látni, hogy miféle eresztés, ha már a Barakkban olyan nagyra volt magával. Bitang jól forgatja a fegyvert, ha a fene az utunkba kavarná megint, már más lesz a helyzet. - *A lánnyal már többször meg akarta értetni, hogy mit lát és keres ő a harcban vagy egy harcosban. Rilainak az esetek kiugró százalékában értelmetlen vagdalkozás csak, Khannak saját körülírása alapján valami sokkal mélyebb értelemmel bíró eseménylánc.
További homlok- vagy mellkaskocogtatást előzendő összefűzi ujjait a lányéval, jól esik egy darabon úgy menni, hogy nem csak önfejűségébe lelhet támaszt. Aggodalmáról szóló kérdését picit megkerülve, a másik oldalról közelíti meg.*
- Mit tettél volna, ha nem jövök vissza? Kharasshi a vívás előtt megkérdezte, hogy mit kívánnék, hogy történjen abban az esetben, ha végezne velem. Utánam jöttél volna? - *Az az él hangjából, amit Rilai hiányol tőle még most sem tér vissza, pedig nem veszítette el sem humorérzékét, sem ellenállhatatlan jellemének stílusjegyeit. Mindössze csak fáradt. Fáradt és sérült. Nagyobbrészt az utóbbi.
Bárminemű szilárd gondolatától jelenleg csak kényelmetlen bunkfencet vet a gyomra, ezért a kaláccsal csak annyit tesz, hogy rászagol, mintha kétkedne annak eredetében-állagában. A vizet viszont nem kell sokat tukmálni: nem csak iszik a tömlőből, hanem locsol magára tarkója környékén is, hadd kússzon végig a ruha alatt, egészen a derekáig.*
- Mi hiányzott belőle? A nagyváros nyüzsgése, a színek-illatok-hangok tengere, vagy az az elmaradó érzés, amit olyan nagyon vártál már, amióta csak felötlött benned a gondolat, hogy hazatérnél? Odass. - *Az lehet, hogy szemkötőt visel az egyik szemén, s hogy jelenleg még az épnek számítóból se húzhat túl sok hasznot, de ezt a környéket még vakon is felismerné. A folyó nyugati oldalán vannak már, közel a platóhoz.*
- Az lesz a legjobb, ha Kagannal te tárgyalsz csak. Én összeszedem emberi mivoltom maradványait és eligazítom a hordszekeres fickókat, ha befutnának közben. - *Tudja, hogy mi minden függ a jó időzítésen és megfelelő tálaláson, s fontosnak tartja, hogy Rilai mindent az elképzelései szerint csinálhasson. Ez az ő szakértelmének helyszíne.*
- Hiányoztál, szépségem.