Nincs játékban - Kalácsfalva és birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Kalácsfalva és birtokok | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 37 (721. - 740. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1050-1069
740. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:27:00
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:27:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Hírhozó - Yhart//
*Darna mama sütödéjét ezennel sem próbálja ki, pedig minden egyes alkalommal ezt forgatja a fejében, mióta Svir felhívta rá a figyelmet. Ellenben egy fajtársa étellel kínálja helyette, méghozzá kívánatos és jól hangzó étellel. Már meg is jelent lelki szemei előtt a kolbász, valamint beleborzongott a meleg leves gondolatába.*
-Ó, jó uram! Az életemet menti meg! Köszönöm, elfogadom a meghívást!
*Mosolyodik el, miközben kihúzza az imént eldobott kardot, ami csupán a show részét képezte, de attól még az övé.*
~Túlzottan nagy a nyüzsi, és ráadásul befutott néhány fegyveres is!~
*Elteszi, majd meghívója felé fordul.*
-Alatai Agetkin Rilash, tharg felderítőtiszt vagyok! Önben kit tisztelhetek?
*Nyújtja a kezét a férfinek bemutatkozásképp, majd egy (esetleges) kézfogás után elindul utána.*
-Nem láttam még Kalácsfalván. Mióta lakik itt?
*Kérdezi, mert bár kétségtelenül nem sokszor szokott az orgyilkos errefelé járni, azért egy kétszáz fős falu embereinek az arcát nem olyan nehéz megjegyezni.*
-Aztán mi van Darna mamával? Talán csak nem beteg?
*Érdeklődik, miközben tökéletesen élvezi, hogy végre nem a háborúról kell szót ejteniük.*
-Mi a foglalkozása?
*Kérdezi érdeklődve, miközben elhalad Svir mellett. Nem zavarja most az Intézőt, van neki elég baja. Na meg persze hallhatta ő is a harctérről hozott híreket, ha attól többre kíváncsi, majd megkérdezi. Aletai ezúttal étkezni, beszélgetni és pihenni vágyik csupán.*
//Hírhozó - Yhart//
*Darna mama sütödéjét ezennel sem próbálja ki, pedig minden egyes alkalommal ezt forgatja a fejében, mióta Svir felhívta rá a figyelmet. Ellenben egy fajtársa étellel kínálja helyette, méghozzá kívánatos és jól hangzó étellel. Már meg is jelent lelki szemei előtt a kolbász, valamint beleborzongott a meleg leves gondolatába.*
-Ó, jó uram! Az életemet menti meg! Köszönöm, elfogadom a meghívást!
*Mosolyodik el, miközben kihúzza az imént eldobott kardot, ami csupán a show részét képezte, de attól még az övé.*
~Túlzottan nagy a nyüzsi, és ráadásul befutott néhány fegyveres is!~
*Elteszi, majd meghívója felé fordul.*
-Alatai Agetkin Rilash, tharg felderítőtiszt vagyok! Önben kit tisztelhetek?
*Nyújtja a kezét a férfinek bemutatkozásképp, majd egy (esetleges) kézfogás után elindul utána.*
-Nem láttam még Kalácsfalván. Mióta lakik itt?
*Kérdezi, mert bár kétségtelenül nem sokszor szokott az orgyilkos errefelé járni, azért egy kétszáz fős falu embereinek az arcát nem olyan nehéz megjegyezni.*
-Aztán mi van Darna mamával? Talán csak nem beteg?
*Érdeklődik, miközben tökéletesen élvezi, hogy végre nem a háborúról kell szót ejteniük.*
-Mi a foglalkozása?
*Kérdezi érdeklődve, miközben elhalad Svir mellett. Nem zavarja most az Intézőt, van neki elég baja. Na meg persze hallhatta ő is a harctérről hozott híreket, ha attól többre kíváncsi, majd megkérdezi. Aletai ezúttal étkezni, beszélgetni és pihenni vágyik csupán.*
739. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:17:09
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:17:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy paraszt naplójából//
*Bizony a warg jó reklám lett volna, csak akkor senki nem adna neki, még ennyit se.*
~Mi ez a fennforgás?~
*Néz körbe. Picit megakad a szeme a láncos szekeres bagázson ott messze. Szerencséjükre nappal jöttek, és a faluban vannak.*
~Megnézném az arcukat ha egy láthatatlan warg vacsorálna belőlük.~
*Vigyorog egyet Taitos magában, és most áldja csak magát megint, higy Ragront nem hozta, mert itt még ráeresztené az ellenszenves népre, aztán ugyebár tudjuk, hogy a vér vért szül, bár Amon Ruadh körzetében ilyen férgeknek nincs helye.*
~Jelenteni is fogom Kagannál, hogy ilyenek járják a helyet, és a várba nem mennek fel, pedig a szokásjog...~
*Határoz, de ekkor végre a sokadik kiáltására megjelenik egy gazda.*
-Elaltatom én bizisten, ha akkor üzletelünk.
~Csak egy apró kis mozdulat, és mint a bunda.~
*Örvendezik, hátha ezért állatot kap, persze a valóság nem ez.*
-Hát, mondjuk egy csibe meg egy kismalac meg egy nyúl, és adok 80 aranyat.
*Mondja ki a nem is kicsi árat, jobb helyeken ebből már nem is rossz bájitalokat lehet beszerezni.*
-De tudja mit, Legyen 85 mert ma jó napom van.
*Veti be a "nagyvonalú" trükkjét, ha már olyan jól alkudozik.*
-Rabszolga kereskedők? Igaz-e?
*Hunyorít a központ felé kissé terelvén a szót, hogy megbizonyosodjon a dolgokról.*
*Bizony a warg jó reklám lett volna, csak akkor senki nem adna neki, még ennyit se.*
~Mi ez a fennforgás?~
*Néz körbe. Picit megakad a szeme a láncos szekeres bagázson ott messze. Szerencséjükre nappal jöttek, és a faluban vannak.*
~Megnézném az arcukat ha egy láthatatlan warg vacsorálna belőlük.~
*Vigyorog egyet Taitos magában, és most áldja csak magát megint, higy Ragront nem hozta, mert itt még ráeresztené az ellenszenves népre, aztán ugyebár tudjuk, hogy a vér vért szül, bár Amon Ruadh körzetében ilyen férgeknek nincs helye.*
~Jelenteni is fogom Kagannál, hogy ilyenek járják a helyet, és a várba nem mennek fel, pedig a szokásjog...~
*Határoz, de ekkor végre a sokadik kiáltására megjelenik egy gazda.*
-Elaltatom én bizisten, ha akkor üzletelünk.
~Csak egy apró kis mozdulat, és mint a bunda.~
*Örvendezik, hátha ezért állatot kap, persze a valóság nem ez.*
-Hát, mondjuk egy csibe meg egy kismalac meg egy nyúl, és adok 80 aranyat.
*Mondja ki a nem is kicsi árat, jobb helyeken ebből már nem is rossz bájitalokat lehet beszerezni.*
-De tudja mit, Legyen 85 mert ma jó napom van.
*Veti be a "nagyvonalú" trükkjét, ha már olyan jól alkudozik.*
-Rabszolga kereskedők? Igaz-e?
*Hunyorít a központ felé kissé terelvén a szót, hogy megbizonyosodjon a dolgokról.*
738. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:14:37
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:14:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
*Megvakargatja a képét és próbál rájönni, hogy itt a trükk.*
- Meh. Előbb lássam az árut. *közli bizalmatlanul, és ebben mély az egyetértés a Lakók között is. Ha az árú legalább jobbára megfelelő, akkor átadja a 100 aranyat Mesélő (Morw) srác részére.
Ezek után boldog vigyorral kacsint a fiúra.*
- No, ha lefőztem az elsőt, akkor járjatok erre, adok kóstolót! Meg vehettek is, hehe. *ekkor azonban megérkezik Aletai és teljesen ellopja a műsort, legalább egy időre.*
- Éljen! Éljen! Éljen Bakács Nagyhodály! Vesszenek a holtak! Éljen a Kalácsoshegy! Vagy mi... éljeeen! Elő a pálinkával!
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
*Megvakargatja a képét és próbál rájönni, hogy itt a trükk.*
- Meh. Előbb lássam az árut. *közli bizalmatlanul, és ebben mély az egyetértés a Lakók között is. Ha az árú legalább jobbára megfelelő, akkor átadja a 100 aranyat Mesélő (Morw) srác részére.
Ezek után boldog vigyorral kacsint a fiúra.*- No, ha lefőztem az elsőt, akkor járjatok erre, adok kóstolót! Meg vehettek is, hehe. *ekkor azonban megérkezik Aletai és teljesen ellopja a műsort, legalább egy időre.*
- Éljen! Éljen! Éljen Bakács Nagyhodály! Vesszenek a holtak! Éljen a Kalácsoshegy! Vagy mi... éljeeen! Elő a pálinkával!
737. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 20:58:33
Üzenet elküldve: 2016-04-17 20:58:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy paraszt naplójából//
*Bölcs volt a wargot távol tartani a falutól, elég nagy a fennforgás most errefelé és bizonyára hatalmas jajveszékelés lenne ha egy akkora bestiát meglátnának. Amíg a rabszolga kereskedők le nem lövik vagy be nem fogják árunak... Szép pénz egy ilyen állat, de a prémje és a fogai is. Úgy látszik viszont hogy a Zöldfülűt nem érdekli a helyi látványosság és a vándor árusok, a parasztoknak jött megtölteni a zsebeit. A kiáltozása azonban egészen addig senkit nem érdekel amíg el nem hangzik hogy jó pénzt adna értük. Fura dolog ez, bárki mondhatná anélkül hogy ténylegesen emelt árat tervezne fizetni, mégis meghozza a gazda kedvét ahhoz hogy feltolja magát hintaszékéből. Az első gondolata ugyan valami olyasmi, hogy: "hogy dobná Kagan nagyúr a gödörbe az olyat aki délidőben jön a portámra óbégatni!", annyit megér neki a dolog hogy kisétáljon egy-két percre.*
- Oszt mér itt óbégat kend mér nem a főtéren ahol a vásárosok vannak? Há felkel a gyerek, maga jön be visszaaltatni?
*Nem mintha ő halkabban beszélne, meg amúgy sem érdekli a poronty nyavalyája, szokja csak meg hogy a világ nem szép hely. Közben azért csak odaér a kerítéshez hogy arra könyökölve halkabbra fogja a hangját.*
- No, mennyi kőne és mennyi az a jó pénz?
*Nem válna meg jó szívvel az állataitól, nyula például nincs is, de hát csak rákérdez hogy mennyi is az annyi, hátha éppen ma csinálja meg a szerencséjét. Van az a pénz amiért az asszonyt is eladná, csak kétséges hogy az idegen annyira ostoba lenne, hogy megfizesse az ő ragaszkodásának árát.*
*Bölcs volt a wargot távol tartani a falutól, elég nagy a fennforgás most errefelé és bizonyára hatalmas jajveszékelés lenne ha egy akkora bestiát meglátnának. Amíg a rabszolga kereskedők le nem lövik vagy be nem fogják árunak... Szép pénz egy ilyen állat, de a prémje és a fogai is. Úgy látszik viszont hogy a Zöldfülűt nem érdekli a helyi látványosság és a vándor árusok, a parasztoknak jött megtölteni a zsebeit. A kiáltozása azonban egészen addig senkit nem érdekel amíg el nem hangzik hogy jó pénzt adna értük. Fura dolog ez, bárki mondhatná anélkül hogy ténylegesen emelt árat tervezne fizetni, mégis meghozza a gazda kedvét ahhoz hogy feltolja magát hintaszékéből. Az első gondolata ugyan valami olyasmi, hogy: "hogy dobná Kagan nagyúr a gödörbe az olyat aki délidőben jön a portámra óbégatni!", annyit megér neki a dolog hogy kisétáljon egy-két percre.*
- Oszt mér itt óbégat kend mér nem a főtéren ahol a vásárosok vannak? Há felkel a gyerek, maga jön be visszaaltatni?
*Nem mintha ő halkabban beszélne, meg amúgy sem érdekli a poronty nyavalyája, szokja csak meg hogy a világ nem szép hely. Közben azért csak odaér a kerítéshez hogy arra könyökölve halkabbra fogja a hangját.*
- No, mennyi kőne és mennyi az a jó pénz?
*Nem válna meg jó szívvel az állataitól, nyula például nincs is, de hát csak rákérdez hogy mennyi is az annyi, hátha éppen ma csinálja meg a szerencséjét. Van az a pénz amiért az asszonyt is eladná, csak kétséges hogy az idegen annyira ostoba lenne, hogy megfizesse az ő ragaszkodásának árát.*
736. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 19:28:45
Üzenet elküldve: 2016-04-17 19:28:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Frankó//
//Egy paraszt naplójából//
*Taitos siettében ér be Kalácsfalvára, az biztos, hogy ebéd után érkezik, és ami még biztosabb, hogy gyalog. Ugyanis Ragront letette a földek határában, meghagyta neki (ugyan csak szóban), de legtöbbször ez is működik, hogy közelebb ne jöjjön, mert bizony a parasztok frászt kapnak, a tehenek elvetélnek, meg ilyesmik, az nem lenne jó.
Végül eléri az első, majd a második kertet, és megkezdi körútját.*
-Csókolom, kiscoca, nyúl, tik van eladó? Jó pénzért viszem!
*Kiáltozik be a valószínűleg mostanság ebédjüktől felálló, lassan szerszámot ragadó földművesekhez, és várja, míg valahonnan válaszolnak neki, ha megvan az első, akkor megy tovább. Hármas listájáról kettő kell neki, de lehet, hogy szerencsés lesz, és egy gazdag gazda fogja megnyitni csűrjét előtte.*
//Egy paraszt naplójából//
*Taitos siettében ér be Kalácsfalvára, az biztos, hogy ebéd után érkezik, és ami még biztosabb, hogy gyalog. Ugyanis Ragront letette a földek határában, meghagyta neki (ugyan csak szóban), de legtöbbször ez is működik, hogy közelebb ne jöjjön, mert bizony a parasztok frászt kapnak, a tehenek elvetélnek, meg ilyesmik, az nem lenne jó.
Végül eléri az első, majd a második kertet, és megkezdi körútját.*
-Csókolom, kiscoca, nyúl, tik van eladó? Jó pénzért viszem!
*Kiáltozik be a valószínűleg mostanság ebédjüktől felálló, lassan szerszámot ragadó földművesekhez, és várja, míg valahonnan válaszolnak neki, ha megvan az első, akkor megy tovább. Hármas listájáról kettő kell neki, de lehet, hogy szerencsés lesz, és egy gazdag gazda fogja megnyitni csűrjét előtte.*
735. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 19:22:27
Üzenet elküldve: 2016-04-17 19:22:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
* Ha szívja fogait, ha nem, akkor is csak meg kellene állapodni valamiféle árban. Ha most talpra esett lenne és minduntalan pofátlan, akkor több mint valószínű, hogy tovább feszítené a húrt. De lassan alkonyodik, és bizony Darna Mama nélkül nehéz lenne egyből asztal mellé telepedni. Szóval, mivel még a karaván be nem futott, nagyjából elkészült a jó adagnyi leves. Talán csak alá kell majd melegíteni, hogy kellemes melegen kerüljön a bendőbe és az ízek jobban össze kavarodjanak.*
- Rendben.
* Nem sieti el, mert arannyal bánni csakis megfontoltan szabad! Hosszú út után főzni egyből kicsit fárasztó és bizony a fáradt elme képes csúnya térfákat kerekíteni az életben. Leakasztja kerekded erszényét övéről és lassan kiszámol750csillogó arany tallértMesélő (Morw)kezébe.
Ezután a kereskedő nagy sebtében meg is mutatja neki merre vannak a bőrnek valók és a szerszámok. Elsőre ki szúr egy neki tetszetős bárd darabot. Az árát sem sokaljas, így meg tapogatva az anyagot s annak élét, úgy véli megéri az a pár plusz tallér. Elveszi kiszemelt munka eszközét s még ezében pihenő erszényéből elő kapar30 aranyat amit megint csak Mesélő (Morw) kezébe hullajt. *
//Főtér//
//Mindenkinek - Hírhozó//
* Úgy tűnik itt bizony jókora forgalom van kialakulóban. Nem csak kettő karavánnal kell foglalkoznia a fal hős kalaposának, hanem egy lovassal is, aki eléggé le van strapálódva s érdekes híreket rikkant el. Yhart fülei megremegnek a hallottakon.*
- Nagyon köszönöm uram, de nekem most per pillanat ennyi lenne a vásárlásom. Na majd akkor meglátom mi lesz a totyogókkal. No de megyek... viszlát.
* Úgy tűnik a falura hatalmas dolog szakad, hiszen egy sereg félét kel majd ellátniuk. Na de mg mielőtt a félvér fejébe beindulna az agyrágó bogár, a lovas felé siet aki Darna Mama sütödéje felé trappolhat.*
- Jó uram! Várjon má! Darna Mama mostan nem tud főzni! De ha korog a gyomra, s letelepedni enni akkor jöjjön utánam!
* Ha a lovas nem akar hinni a félvérnek, az csak a nemrégiben magára hagyott kondérra mutat.*
- Nemrégiben főztük pajtásommal. Még meleg a leves. Jó tömény krumpli leves isteni kolbásszal.
//Kereskedők érkeznek//
* Ha szívja fogait, ha nem, akkor is csak meg kellene állapodni valamiféle árban. Ha most talpra esett lenne és minduntalan pofátlan, akkor több mint valószínű, hogy tovább feszítené a húrt. De lassan alkonyodik, és bizony Darna Mama nélkül nehéz lenne egyből asztal mellé telepedni. Szóval, mivel még a karaván be nem futott, nagyjából elkészült a jó adagnyi leves. Talán csak alá kell majd melegíteni, hogy kellemes melegen kerüljön a bendőbe és az ízek jobban össze kavarodjanak.*
- Rendben.
* Nem sieti el, mert arannyal bánni csakis megfontoltan szabad! Hosszú út után főzni egyből kicsit fárasztó és bizony a fáradt elme képes csúnya térfákat kerekíteni az életben. Leakasztja kerekded erszényét övéről és lassan kiszámol750csillogó arany tallértMesélő (Morw)kezébe.
Ezután a kereskedő nagy sebtében meg is mutatja neki merre vannak a bőrnek valók és a szerszámok. Elsőre ki szúr egy neki tetszetős bárd darabot. Az árát sem sokaljas, így meg tapogatva az anyagot s annak élét, úgy véli megéri az a pár plusz tallér. Elveszi kiszemelt munka eszközét s még ezében pihenő erszényéből elő kapar30 aranyat amit megint csak Mesélő (Morw) kezébe hullajt.
*//Főtér//
//Mindenkinek - Hírhozó//
* Úgy tűnik itt bizony jókora forgalom van kialakulóban. Nem csak kettő karavánnal kell foglalkoznia a fal hős kalaposának, hanem egy lovassal is, aki eléggé le van strapálódva s érdekes híreket rikkant el. Yhart fülei megremegnek a hallottakon.*
- Nagyon köszönöm uram, de nekem most per pillanat ennyi lenne a vásárlásom. Na majd akkor meglátom mi lesz a totyogókkal. No de megyek... viszlát.
* Úgy tűnik a falura hatalmas dolog szakad, hiszen egy sereg félét kel majd ellátniuk. Na de mg mielőtt a félvér fejébe beindulna az agyrágó bogár, a lovas felé siet aki Darna Mama sütödéje felé trappolhat.*
- Jó uram! Várjon má! Darna Mama mostan nem tud főzni! De ha korog a gyomra, s letelepedni enni akkor jöjjön utánam!
* Ha a lovas nem akar hinni a félvérnek, az csak a nemrégiben magára hagyott kondérra mutat.*
- Nemrégiben főztük pajtásommal. Még meleg a leves. Jó tömény krumpli leves isteni kolbásszal.
734. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 18:18:29
Üzenet elküldve: 2016-04-17 18:18:29
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Főtér//
//Karavánosdi//
*Kalácsfalva nem lett se jelentősebb, se jelentéktelenebb, csupán a vak szerencse hogy éppen egy időben érkezett két karaván is. Az a néhány óra amivel szürkület előtt érkeznek lehet éppen négy vagy akár hat is, olyan régóta vannak már úton, annyira kimerültek hogy könnyedén elszámolják a vándorlással töltött időt. Néha megtréfálja ez a vidék a vándorokat. A föld mintha vízzé válna, az ég alja szépen belefolyik, a napból is néha kettőt látni... Megesnek néha az ilyen illúziók. Az is lehet hogy csak egy sötétebb felhő vonult át éppen a nap előtt és ezért tűnt úgy mintha nemsokára szürkülne. Mindenki tévedhet néha. Miwashesa pedig könnyedén esik tévedésbe hiszen csak keveset lát a világból onnan ahol éppen van, de bizonyára sóvárog is már az este után hiszen akkor valamivel kényelmesebbek a körülményei, bár az nem biztos hogy ma is megússzák majd a szebb női rabok erőszak nélkül. Lényeg a lényeg, a valóság az hogy még csak dél körül járhat.*
*Mindenekelőtt mosolyra húzódik a kövérkés kereskedő szája ahogy Svir felé fordul ültében. Talán nevetne is, rég hallott ilyen mókás településnevet, de nem szeretné ezzel megsérteni az intézőjét.*
- Úgy.
*Biccent annak aki vélhetőleg zsoldosai vezetője, mire az odaint magához még kettőt közülük és lovaikról leszállva a kereskedő mellé lépnek ahogy az is lekászálódik szekeréről.*
- Pihenünk!
*A kereskedő helyett most a kapitánya osztja a parancsot, ennél többet nem is kell mondania. Pattannak a szekerekről a segítők a felszabadult lovakért, kicsit összébb zsúfolják kocsijaikat hogy kevesebbet foglaljanak el a főtérből, de még eszük ágában sincs kínálni a portékát. A maradék őrség szépen igazodik és bekerítik a szekereket, nem engednek közel senkit és vigyáznak nehogy az árunak lába keljen.*
*A karaván pufi vezetője tehát három katonával a háta mögött indul az intéző felé hogy megnézze tényleg olyan jó-e az a bor amit kínálgat. Testőrségén könnyű láncing, mindnél felajzott nyílpuska, oldalukon kard, de kínosan ügyelnek rá hogy a húrokra illesztett vesszők csakis a föld felé mutassanak amíg nincs rájuk szükség.*
- Barthalan Devos vagyok uram, enyém a karaván. Ki az aki borral kínál, már azon túl hogy Kalácsfalva intézője?
*A jól öltözött kövérkés figura hallatja ismét a hangját, egész kényelmesen sétál közben, tenyereivel széles övébe kapaszkodva. Csak akkor áll meg mikor egy lovas érkezik és rikácsolásba kezd a helyi földesúr hőstetteiről. Felé fordul, meghallgatja, de neki nincs dolga ezzel a hírrel így mikor már a nyúlpörköltről esik szó visszafordul az intézőhöz és folytatja felé az útját. Vélhetőleg bízik katonái fürgeségében mert egész közel sétál a híres kalaposhoz, várva a bemutatkozását.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 18:25:22
//Karavánosdi//
*Kalácsfalva nem lett se jelentősebb, se jelentéktelenebb, csupán a vak szerencse hogy éppen egy időben érkezett két karaván is. Az a néhány óra amivel szürkület előtt érkeznek lehet éppen négy vagy akár hat is, olyan régóta vannak már úton, annyira kimerültek hogy könnyedén elszámolják a vándorlással töltött időt. Néha megtréfálja ez a vidék a vándorokat. A föld mintha vízzé válna, az ég alja szépen belefolyik, a napból is néha kettőt látni... Megesnek néha az ilyen illúziók. Az is lehet hogy csak egy sötétebb felhő vonult át éppen a nap előtt és ezért tűnt úgy mintha nemsokára szürkülne. Mindenki tévedhet néha. Miwashesa pedig könnyedén esik tévedésbe hiszen csak keveset lát a világból onnan ahol éppen van, de bizonyára sóvárog is már az este után hiszen akkor valamivel kényelmesebbek a körülményei, bár az nem biztos hogy ma is megússzák majd a szebb női rabok erőszak nélkül. Lényeg a lényeg, a valóság az hogy még csak dél körül járhat.*
*Mindenekelőtt mosolyra húzódik a kövérkés kereskedő szája ahogy Svir felé fordul ültében. Talán nevetne is, rég hallott ilyen mókás településnevet, de nem szeretné ezzel megsérteni az intézőjét.*
- Úgy.
*Biccent annak aki vélhetőleg zsoldosai vezetője, mire az odaint magához még kettőt közülük és lovaikról leszállva a kereskedő mellé lépnek ahogy az is lekászálódik szekeréről.*
- Pihenünk!
*A kereskedő helyett most a kapitánya osztja a parancsot, ennél többet nem is kell mondania. Pattannak a szekerekről a segítők a felszabadult lovakért, kicsit összébb zsúfolják kocsijaikat hogy kevesebbet foglaljanak el a főtérből, de még eszük ágában sincs kínálni a portékát. A maradék őrség szépen igazodik és bekerítik a szekereket, nem engednek közel senkit és vigyáznak nehogy az árunak lába keljen.*
*A karaván pufi vezetője tehát három katonával a háta mögött indul az intéző felé hogy megnézze tényleg olyan jó-e az a bor amit kínálgat. Testőrségén könnyű láncing, mindnél felajzott nyílpuska, oldalukon kard, de kínosan ügyelnek rá hogy a húrokra illesztett vesszők csakis a föld felé mutassanak amíg nincs rájuk szükség.*
- Barthalan Devos vagyok uram, enyém a karaván. Ki az aki borral kínál, már azon túl hogy Kalácsfalva intézője?
*A jól öltözött kövérkés figura hallatja ismét a hangját, egész kényelmesen sétál közben, tenyereivel széles övébe kapaszkodva. Csak akkor áll meg mikor egy lovas érkezik és rikácsolásba kezd a helyi földesúr hőstetteiről. Felé fordul, meghallgatja, de neki nincs dolga ezzel a hírrel így mikor már a nyúlpörköltről esik szó visszafordul az intézőhöz és folytatja felé az útját. Vélhetőleg bízik katonái fürgeségében mert egész közel sétál a híres kalaposhoz, várva a bemutatkozását.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 18:25:22
733. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 17:57:28
Üzenet elküldve: 2016-04-17 17:57:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Mindenkinek - Hírhozó//
*Aletai egy félnapos lovaglás után érte el Kalácsfalvát. Pontosan ilyen messze küzdöttek meg azzal az iszonyú erejű démonlovassal, akit csak sebesültek tucatja árán tudtak átsegíteni a túlvilágra. Voltak olyan sérültek, akiken a bájitalok, és a sebkötözés segített, ám nem mindenki ilyen szerencsés. Gabrienre például a varázslók hosszas ráolvasása vár, hogy a túlvilágon ragadt lelkét visszasegítsék a testébe. Ha egyáltalán visszatudják!*
-Kalácsfalva népe figyelem!
*Még sincs okuk a bánatra, hiszen ők ott voltak, kiálltak az ellenséggel, és végül győzelemre vitték a csapatot, noha az előrenyomulásukat ezzel csak egy ideig akasztották meg.*
-Halljátok szavam! Délen a bátor szívű tharg harcosok és a szövetségi erők legyőztek egy hatalmas erejű démonlovast, valamint az ő holt csatlósait!
*Kezd bele a beszédben, miközben a lova tempóját sétatempóra lassítja.*
-Örvendj Kalácsfalva! A győzelem után Kagan hadúr úgy döntött, hogy hamarosan tiszteletét teszi!
*Hogy szavainak nyomatékot adjon, az egyik fantomlovas kardját (amit a harcok során kisajátított) előre dobja, hogy az jó húszcentire a földbe fúródva állapodjon meg az időközben megállt lovas mellett. A beszúródástól néhány másodpercig jobbra, és balra leng a kard markolata.*
-A hatalmas Kagan Thargodar és bátor harcosai megóvták az ő népét! Gondoskodjatok hát róla, hogy méltó fogadtatásban részesüljön, mikor Kalácsfalvára látogat!
*A kard egyébként szépen megmunkált, míves darab, bár kétségtelen, hogy kissé kormos.*
-Ünnepeljetek, s ujjongjatok! Megóvott a vésztől, és eljön hozzátok!
*Lehuppan a lóról, és tekintetével Svirt keresi. Ha első körben nem leli, akkor Drana mama sütödéjébe látogat. A háború kiveszi az ember erejét, arról nem is beszélve, hogy Aletai a felderítésben is részt vett, így már hosszú-hosszú napok óta nem evett mást, csak szárított húst és közel sem friss kenyeret.*
-De jól esne egy nyúlpörkölt! Van esetleg?
*Töri meg a feltehetően rá szegeződő csodálkozó tekintetek hálóját egy meglehetősen földhözragadt témával.*
~No fene, mennyi ember! Mi fajták ezek? Kereskedők talán?~
//Mindenkinek - Hírhozó//
*Aletai egy félnapos lovaglás után érte el Kalácsfalvát. Pontosan ilyen messze küzdöttek meg azzal az iszonyú erejű démonlovassal, akit csak sebesültek tucatja árán tudtak átsegíteni a túlvilágra. Voltak olyan sérültek, akiken a bájitalok, és a sebkötözés segített, ám nem mindenki ilyen szerencsés. Gabrienre például a varázslók hosszas ráolvasása vár, hogy a túlvilágon ragadt lelkét visszasegítsék a testébe. Ha egyáltalán visszatudják!*
-Kalácsfalva népe figyelem!
*Még sincs okuk a bánatra, hiszen ők ott voltak, kiálltak az ellenséggel, és végül győzelemre vitték a csapatot, noha az előrenyomulásukat ezzel csak egy ideig akasztották meg.*
-Halljátok szavam! Délen a bátor szívű tharg harcosok és a szövetségi erők legyőztek egy hatalmas erejű démonlovast, valamint az ő holt csatlósait!
*Kezd bele a beszédben, miközben a lova tempóját sétatempóra lassítja.*
-Örvendj Kalácsfalva! A győzelem után Kagan hadúr úgy döntött, hogy hamarosan tiszteletét teszi!
*Hogy szavainak nyomatékot adjon, az egyik fantomlovas kardját (amit a harcok során kisajátított) előre dobja, hogy az jó húszcentire a földbe fúródva állapodjon meg az időközben megállt lovas mellett. A beszúródástól néhány másodpercig jobbra, és balra leng a kard markolata.*
-A hatalmas Kagan Thargodar és bátor harcosai megóvták az ő népét! Gondoskodjatok hát róla, hogy méltó fogadtatásban részesüljön, mikor Kalácsfalvára látogat!
*A kard egyébként szépen megmunkált, míves darab, bár kétségtelen, hogy kissé kormos.*
-Ünnepeljetek, s ujjongjatok! Megóvott a vésztől, és eljön hozzátok!
*Lehuppan a lóról, és tekintetével Svirt keresi. Ha első körben nem leli, akkor Drana mama sütödéjébe látogat. A háború kiveszi az ember erejét, arról nem is beszélve, hogy Aletai a felderítésben is részt vett, így már hosszú-hosszú napok óta nem evett mást, csak szárított húst és közel sem friss kenyeret.*
-De jól esne egy nyúlpörkölt! Van esetleg?
*Töri meg a feltehetően rá szegeződő csodálkozó tekintetek hálóját egy meglehetősen földhözragadt témával.*
~No fene, mennyi ember! Mi fajták ezek? Kereskedők talán?~
732. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:58:19
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:58:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Karavánosdi//
*Talán csak egyszer állnak meg a nap folyamán, amikor nagyjából mindenki elvégezheti soros ügyeit egy útszéli ligetesben. Ebédre megint csak híg leves jut, és víz. A férfiaknak talán kenyér is. A kurta pihenő után újra csak a szekérre terelik a rabokat, és már indulnak is tovább.
A nap éppen eléri a látóhatár peremét, lefelé hajló ívében az aranysárga, narancsba vált át, az égen maga után először világos szürke sávot húzva, melynek végén, a másik oldali horizonton, már sötétebb a táj.
Alkonyodik.
A szekerek házak közé gördülnek. Állatok hangja is eljut a ponyva alá, és a zsivaj, mely népes települést enged következtetni.*
~Ez biztosan nem Arthenior. Oda nem mennének. Vajon hol lehetünk?~
*Bukkan fel benne a gondolat, és ezúttal is megpróbál kilesni a ponyva alatt. Sok helye nincs, csupán egy keskeny csíkban láthat rá a környékre. Házfal előtt alakok mozognak, a közelből alkudozás szavai szűrődnek feléjük. Próbál kivenni valamit, hogy merre lehetnek, amikor felcsendül a "dagadt" hangja. Ösztönből kapja vissza a fejét a kocsi belseje felé. Arca elsápad kicsit. Most esik le neki a tény. Egy település piacán vannak. S néhányuktól biztosan szívesen megválna a "dagadt" néhány aranyért cserébe. Válasz is érkezik hamarosan, és a szavakból kiderül hol is álltak meg.*
~Kalácsfalva. Soha nem hallottam még róla. Merre lehetünk? Kalácsfalva.~
*Ízlelgeti a szót, és megpróbál újra kilesni a ponyva résén. Ezúttal sikerül úgy forgatni a fejét, hogy elcsípi éppen azon a bizonyos tornácon álldogáló, kalapos férfit. Érdeklődve méregeti a különös fejfedőt, nem igazán látott még ilyet. Nem mintha amúgy sokat látott volna a világból. Mosókonyhák nehéz gőze, vagy koszos edények szaga vette körül eddig. Olykor ágyé, melybe akarata ellenére rángatták be. Izzadság bűze. Szalma és állatok szaga.*
~Nem akarom.~
*De vajon mit nem akar? Melyik a jobb? Ha eladják, és ismeretlen gazdához kerül, vagy tovább hurcolják? Lehet még ennél is rosszabb? Vannak elképzelései a lényegesen rosszabb, és a lényegesen jobb életről is.
Persze, nem ő az egyetlen kíváncsiskodó a szekéren. Szinte mindegyik társa érdeklődve fordul a kinti világ újdonságai felé. De legalább is azért, mert végre történik valami.*
//Karavánosdi//
*Talán csak egyszer állnak meg a nap folyamán, amikor nagyjából mindenki elvégezheti soros ügyeit egy útszéli ligetesben. Ebédre megint csak híg leves jut, és víz. A férfiaknak talán kenyér is. A kurta pihenő után újra csak a szekérre terelik a rabokat, és már indulnak is tovább.
A nap éppen eléri a látóhatár peremét, lefelé hajló ívében az aranysárga, narancsba vált át, az égen maga után először világos szürke sávot húzva, melynek végén, a másik oldali horizonton, már sötétebb a táj.
Alkonyodik.
A szekerek házak közé gördülnek. Állatok hangja is eljut a ponyva alá, és a zsivaj, mely népes települést enged következtetni.*
~Ez biztosan nem Arthenior. Oda nem mennének. Vajon hol lehetünk?~
*Bukkan fel benne a gondolat, és ezúttal is megpróbál kilesni a ponyva alatt. Sok helye nincs, csupán egy keskeny csíkban láthat rá a környékre. Házfal előtt alakok mozognak, a közelből alkudozás szavai szűrődnek feléjük. Próbál kivenni valamit, hogy merre lehetnek, amikor felcsendül a "dagadt" hangja. Ösztönből kapja vissza a fejét a kocsi belseje felé. Arca elsápad kicsit. Most esik le neki a tény. Egy település piacán vannak. S néhányuktól biztosan szívesen megválna a "dagadt" néhány aranyért cserébe. Válasz is érkezik hamarosan, és a szavakból kiderül hol is álltak meg.*
~Kalácsfalva. Soha nem hallottam még róla. Merre lehetünk? Kalácsfalva.~
*Ízlelgeti a szót, és megpróbál újra kilesni a ponyva résén. Ezúttal sikerül úgy forgatni a fejét, hogy elcsípi éppen azon a bizonyos tornácon álldogáló, kalapos férfit. Érdeklődve méregeti a különös fejfedőt, nem igazán látott még ilyet. Nem mintha amúgy sokat látott volna a világból. Mosókonyhák nehéz gőze, vagy koszos edények szaga vette körül eddig. Olykor ágyé, melybe akarata ellenére rángatták be. Izzadság bűze. Szalma és állatok szaga.*
~Nem akarom.~
*De vajon mit nem akar? Melyik a jobb? Ha eladják, és ismeretlen gazdához kerül, vagy tovább hurcolják? Lehet még ennél is rosszabb? Vannak elképzelései a lényegesen rosszabb, és a lényegesen jobb életről is.
Persze, nem ő az egyetlen kíváncsiskodó a szekéren. Szinte mindegyik társa érdeklődve fordul a kinti világ újdonságai felé. De legalább is azért, mert végre történik valami.*
731. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:19:08
Üzenet elküldve: 2016-04-17 15:19:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Rolfeuss//
* Sok irányba kell figyelnie a kereskedőnek, így figyelmen kívül hagyja a méhész dolgot - persze nem szándékosan. Amennyiben a kérdést újra felteszi a férfi, akkor csalódnia kell, ugyanis a kalmár nem ér a méhekhez, így azt sem tudja, mi kell hozzájuk. De még csak nem is árul olyat, ami kéne. Ezt pedig szóvá is teszi, ha Rolfeuss megint kérdez. Ha nem, akkor meg szintén veheti úgy, hogy nincsenek méhészkedéshez szükséges kellékek. Hacsak nem kapával, vagy ilyesmikkel akar méhet tenyészteni. Meg, ha nem kell hozzá fa. Mert, hát fa az van, azt láthatja a másik is.
Aztán mikor négyszázra kerül a sor, elhúzza száját, ám végül mégis belecsap a kirakott kézbe. Egyszerre ketten jöttek ez pedig jó taktika, mert nem tud egyszerre nagyon sok helyre figyelni. *
- Akkó' néccáz. Aggya a pínzt, és viheti az árut. * Csak, hogy aztán nehogy fordítva történjen. Nem szívesen válna meg az építőanyagoktól ingyen. Azért még egyszer megkérdezi. *
- No, akkó' építőmunkások biztosan nem köllenek? * Időközben megérkezik egy másik karaván is, úgyhogy a kereskedő gyorsabbra fogja a jelenlegi üzletei lerendezését... A végén még elillannak a vevők, szemügyre venni, hátha van ott valami, ami itt nincs... vagy olcsóbban. Az lenne aztán a katasztrófa gazdasági szempontból... *
//Yhart//
- No, akkor ha jól számolom hétszázötvenér' az építőanyagot és a munkásokat. * Mondja, majd a következő kérdésekre tér át. *
- Övek... Bőr-dógok arra vannak. * Mutat néhány méterrel arrébb, ahol valóban sorakoznak már a különböző anyagú és méretű övek, valamint nyers bőrök is... Meg egyéb hasonló bőráruk. *
- De a szerszámok közelebb; itt ni! * Azzal leugrik a szekérről és néhány lépés múlva, annak a szekérnek a végéhez, odahívja Yhartot is, hogy nézzen csak be. Néhány dolgot már kipakoltak a munkások, de még nem sikerült mindent. Van ott bárdtól kezdve, kapáig, meg minden egyéb szerszám. *
- A bárd harminc. * Jelenti ki. Az tényleg teljesen átlagos és tisztességes ár egy bárdért, ennél olcsóbban nehezen lehet hozzájutni, úgyhogy itt talán nem lesz kivetnivaló. *
- Ó, de állatokat nem hoztunk! Se szárnyast, se mástat. * Csóválja meg fejét szomorúan. *
- Ó, de néhány hat múvva megint gyüvünk erre is, ha akkó' még aktuális lesz. * Teszi hozzá, noha az a néhány hat elég tág fogalom, ráadásul sok minden történhet addig vele.
Persze aztán mehetnek tovább az övekhez is. Vannak az előbbi szekér körül is olyanok, akik megakadályozzák az ingyenélőket a lopásban. Azt még megvárja ugyan a kereskedő, hogy Arnulf esetleg kérdezzen valamit, de aztán az övekhez vezényeli Yhartot, ahol nincs ugyan hatalmas választási lehetőség a díszítések terén, de mindegyik használható. *
- Az eccerűbb tízér', a díszesebb tizenötér' a magájé. * Mondja, és bár nem mutatja meg, hogy melyik-melyik, azért ki lehet következtetni, hogy az, amelyiken apró fémek találhatóak, az a díszes, amin meg annyi sem, az az egyszerű. *
//Arnulf//
* Az ifjú meghallgatja Arnulf vélekedését az árakról és az időközbe érkező, másik karavánról, majd megvonja a vállát. Ő csak egy alkalmazott, neki majdnem ugyanakkora a fizetése, ha ingyen adja el, meg ha kétszázért ugyanazt. Legfeljebb előbbi esetén hamarabb kell új munka után néznie. És mivel van még bőven munka a rakodásban, ezért bólintással egyezik bele. *
- Akkor az összesen száz. Mert, hogy tíz, meg tíz, meg nyócvan, az száz. * Még azt is megmondja a vevőnek, hogy miért annyi. Bizonyosan kevésbé korrupt, mint Yhart és Rolfeuss eladója, ki nem mellesleg a karaván tulajdonosa. Ha Arnulfnak nincs több kérdése és átadja a száz aranyat, akkor a fiú eltűnik egy rövid időre, majd hozza az üstöt és a kellékeket is. *
//Kereskedők érkeznek//
//Rolfeuss//
* Sok irányba kell figyelnie a kereskedőnek, így figyelmen kívül hagyja a méhész dolgot - persze nem szándékosan. Amennyiben a kérdést újra felteszi a férfi, akkor csalódnia kell, ugyanis a kalmár nem ér a méhekhez, így azt sem tudja, mi kell hozzájuk. De még csak nem is árul olyat, ami kéne. Ezt pedig szóvá is teszi, ha Rolfeuss megint kérdez. Ha nem, akkor meg szintén veheti úgy, hogy nincsenek méhészkedéshez szükséges kellékek. Hacsak nem kapával, vagy ilyesmikkel akar méhet tenyészteni. Meg, ha nem kell hozzá fa. Mert, hát fa az van, azt láthatja a másik is.
Aztán mikor négyszázra kerül a sor, elhúzza száját, ám végül mégis belecsap a kirakott kézbe. Egyszerre ketten jöttek ez pedig jó taktika, mert nem tud egyszerre nagyon sok helyre figyelni. *
- Akkó' néccáz. Aggya a pínzt, és viheti az árut. * Csak, hogy aztán nehogy fordítva történjen. Nem szívesen válna meg az építőanyagoktól ingyen. Azért még egyszer megkérdezi. *
- No, akkó' építőmunkások biztosan nem köllenek? * Időközben megérkezik egy másik karaván is, úgyhogy a kereskedő gyorsabbra fogja a jelenlegi üzletei lerendezését... A végén még elillannak a vevők, szemügyre venni, hátha van ott valami, ami itt nincs... vagy olcsóbban. Az lenne aztán a katasztrófa gazdasági szempontból... *
//Yhart//
- No, akkor ha jól számolom hétszázötvenér' az építőanyagot és a munkásokat. * Mondja, majd a következő kérdésekre tér át. *
- Övek... Bőr-dógok arra vannak. * Mutat néhány méterrel arrébb, ahol valóban sorakoznak már a különböző anyagú és méretű övek, valamint nyers bőrök is... Meg egyéb hasonló bőráruk. *
- De a szerszámok közelebb; itt ni! * Azzal leugrik a szekérről és néhány lépés múlva, annak a szekérnek a végéhez, odahívja Yhartot is, hogy nézzen csak be. Néhány dolgot már kipakoltak a munkások, de még nem sikerült mindent. Van ott bárdtól kezdve, kapáig, meg minden egyéb szerszám. *
- A bárd harminc. * Jelenti ki. Az tényleg teljesen átlagos és tisztességes ár egy bárdért, ennél olcsóbban nehezen lehet hozzájutni, úgyhogy itt talán nem lesz kivetnivaló. *
- Ó, de állatokat nem hoztunk! Se szárnyast, se mástat. * Csóválja meg fejét szomorúan. *
- Ó, de néhány hat múvva megint gyüvünk erre is, ha akkó' még aktuális lesz. * Teszi hozzá, noha az a néhány hat elég tág fogalom, ráadásul sok minden történhet addig vele.
Persze aztán mehetnek tovább az övekhez is. Vannak az előbbi szekér körül is olyanok, akik megakadályozzák az ingyenélőket a lopásban. Azt még megvárja ugyan a kereskedő, hogy Arnulf esetleg kérdezzen valamit, de aztán az övekhez vezényeli Yhartot, ahol nincs ugyan hatalmas választási lehetőség a díszítések terén, de mindegyik használható. *
- Az eccerűbb tízér', a díszesebb tizenötér' a magájé. * Mondja, és bár nem mutatja meg, hogy melyik-melyik, azért ki lehet következtetni, hogy az, amelyiken apró fémek találhatóak, az a díszes, amin meg annyi sem, az az egyszerű. *
//Arnulf//
* Az ifjú meghallgatja Arnulf vélekedését az árakról és az időközbe érkező, másik karavánról, majd megvonja a vállát. Ő csak egy alkalmazott, neki majdnem ugyanakkora a fizetése, ha ingyen adja el, meg ha kétszázért ugyanazt. Legfeljebb előbbi esetén hamarabb kell új munka után néznie. És mivel van még bőven munka a rakodásban, ezért bólintással egyezik bele. *
- Akkor az összesen száz. Mert, hogy tíz, meg tíz, meg nyócvan, az száz. * Még azt is megmondja a vevőnek, hogy miért annyi. Bizonyosan kevésbé korrupt, mint Yhart és Rolfeuss eladója, ki nem mellesleg a karaván tulajdonosa. Ha Arnulfnak nincs több kérdése és átadja a száz aranyat, akkor a fiú eltűnik egy rövid időre, majd hozza az üstöt és a kellékeket is. *
730. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 14:26:17
Üzenet elküldve: 2016-04-17 14:26:17
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Karavánosdi//
* Ez már jobban tetszik neki. A legények élelmezése nem olcsó, főleg ha a húst valahonnan meg kell vennie. Mostanság nem nagyon látott vadászokat kimenni a környező földekre fácánért vagy nyulakért. Szóval a húst... sok húst kéne vennie ahhoz, hogy a markos legények jót ehessenek. De akkor már kell zöldség, kenyér meg valami innivaló. Yhart gondolat menetében már számolja is mennyivel olcsóbban jön így ki a dolog. Pláne, hogy a verandából is kap engedményt. Jó pár tucat aranyat megspórolhatna.*
- Legyen így kereskedő uram! Tisztességes! Azt vannak-e vastag marha vagy bika övei? Oszt hentesnek való bárdokat tart-e? Mert ha igen, megnézném magamnak. Ja... és totyogó udvarnépség. Tik... azaz tyúk és kokas.
* Micsoda igények. Ezek egymás után jutnak eszébe. Mert hát ha lenne egy kis kertje, ahol a kotyogó udvartartás elélne, lenne húsa, tojása amivel tudna kereskedni vagy ellátni önmagát. Sőt! Levágásra saját zsebre dolgozhatna! Rolfeuss makacsabb legény és bizony nem lesz könnyű dolga a kereskedőnek. Igen de Arnulf is csatlakozik hozzájuk... ő is bele lendül az alkudozásba és... újabb karaván érkezik. Yhart szemei sarkából sandít az újonnan érkezettekre. Ahogy látja azt jobban is védik. Okát nem tudja, de most ideje sincs arra, hogy jobban megnézze magának az idegeneket.*
//Kereskedők érkeznek//
//Karavánosdi//
* Ez már jobban tetszik neki. A legények élelmezése nem olcsó, főleg ha a húst valahonnan meg kell vennie. Mostanság nem nagyon látott vadászokat kimenni a környező földekre fácánért vagy nyulakért. Szóval a húst... sok húst kéne vennie ahhoz, hogy a markos legények jót ehessenek. De akkor már kell zöldség, kenyér meg valami innivaló. Yhart gondolat menetében már számolja is mennyivel olcsóbban jön így ki a dolog. Pláne, hogy a verandából is kap engedményt. Jó pár tucat aranyat megspórolhatna.*
- Legyen így kereskedő uram! Tisztességes! Azt vannak-e vastag marha vagy bika övei? Oszt hentesnek való bárdokat tart-e? Mert ha igen, megnézném magamnak. Ja... és totyogó udvarnépség. Tik... azaz tyúk és kokas.
* Micsoda igények. Ezek egymás után jutnak eszébe. Mert hát ha lenne egy kis kertje, ahol a kotyogó udvartartás elélne, lenne húsa, tojása amivel tudna kereskedni vagy ellátni önmagát. Sőt! Levágásra saját zsebre dolgozhatna! Rolfeuss makacsabb legény és bizony nem lesz könnyű dolga a kereskedőnek. Igen de Arnulf is csatlakozik hozzájuk... ő is bele lendül az alkudozásba és... újabb karaván érkezik. Yhart szemei sarkából sandít az újonnan érkezettekre. Ahogy látja azt jobban is védik. Okát nem tudja, de most ideje sincs arra, hogy jobban megnézze magának az idegeneket.*
729. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 01:26:31
Üzenet elküldve: 2016-04-17 01:26:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Karavánosdi//
*Csakugyan akad néznivaló szép számmal a kalácsfalvi főtéren, hála a derék kereskedőknek. Természetesen ehhez ők, a kalácsfalviak is kellenek, de elegen képviseltetik magukat ők is. Fél füllel hallja, ahogy Yhart és Rolfeuss talán még Rilait is lepipálva alkuszik az építőanyagokra és a munkásokra. Az elszelelő Arnulfra sem lehet egy rossz szava, láthatóan ő sem hagyja magát megkopasztani. De a kereskedők sem húzhatják a szájukat, ha valamivel olcsóbban is, de azért vásárolnak majd ők rendesen, nem kell attól félni, hogy nem lesz bevétel. Ő maga is rá-ránéz a portékákra, de egyelőre nem áll le válogatni, előbb Tenebrissel cseveg kicsit. Amíg van mit eladni és van aki megvegye, addig úgysem állnak odébb. Itt pedig egyelőre van mindkettő.*
- Még ha csak a kerék! Szerintem egy teli butykost látott meg. *Mondja azt, amire amúgy mindenki gondolni szokott, amikor Arnulfot a lépteit szaporázni látja. A másik eshetőség az, hogy a hasmenés jött rá, de akkor biztosan nem állna meg csevegni a kereskedőkkel. A budira azért mégiscsak hamarabb ki lehet érni, mint egy bilire jó árat kialkudni.*
- Meglátod, csakugyan valódi remekmű. Kiváló tornáca van például, ide néz a főtérre. Amott van! *Megmutatja a közelben álló nagyobb épületet. Intézőként ott van a hivatala és a lakhelye is.*
- Gyere csak, iszunk egy kis frissítőt, aztán megnézzük, mit hagytak nekünk a szekereken a fiúk. *A faluháza felé indul. A lovát, Frankót is maga mellett vezeti. A kertkapu után aztán elengedi az állatot, hadd legelésszen.
Ha eközben az a másik, jól felfegyverzett karaván is betódul a főtérre, akkor nem megy egészen a tornácig, hanem kénytelen lesz hátraarcot csinálni, hogy a kerítés mögül nézhesse a sok marconát. Némi nyaknyújtogatás és nézelődés után megállapítja, hogy ez bizony nem a városőrség. Ez egész jó, lévén azt a bagázst igazi banditáknak tartja. Az viszont, hogy nem a városőrséggel van dolga, még nem jelenti azt, hogy ne lenne veszélyes népség ez a másik csapat is. Kalácsfalván mindenképpen szokatlan látvány ennyi harcos ilyen hirtelen történő megjelenése. A szószólójuk első szavai viszont nem éppen barátságtalanok.*
- Azt hívhatnák, ha nem állna már amúgy is itt a kerítés mögött. Én vagyok Kalácsfalva intézője és hívom a ti vezetőtöket, hogy egy pohár jó bor mellett adja elő a tornácon, mit szeretne. *Válaszolja hangosan a kereskedőnek. Már ugye amennyiben megérkezik egyáltalán a karaván.*
- Mit szólsz? *Kérdi halkabban Tenebrisst.*
//Karavánosdi//
*Csakugyan akad néznivaló szép számmal a kalácsfalvi főtéren, hála a derék kereskedőknek. Természetesen ehhez ők, a kalácsfalviak is kellenek, de elegen képviseltetik magukat ők is. Fél füllel hallja, ahogy Yhart és Rolfeuss talán még Rilait is lepipálva alkuszik az építőanyagokra és a munkásokra. Az elszelelő Arnulfra sem lehet egy rossz szava, láthatóan ő sem hagyja magát megkopasztani. De a kereskedők sem húzhatják a szájukat, ha valamivel olcsóbban is, de azért vásárolnak majd ők rendesen, nem kell attól félni, hogy nem lesz bevétel. Ő maga is rá-ránéz a portékákra, de egyelőre nem áll le válogatni, előbb Tenebrissel cseveg kicsit. Amíg van mit eladni és van aki megvegye, addig úgysem állnak odébb. Itt pedig egyelőre van mindkettő.*
- Még ha csak a kerék! Szerintem egy teli butykost látott meg. *Mondja azt, amire amúgy mindenki gondolni szokott, amikor Arnulfot a lépteit szaporázni látja. A másik eshetőség az, hogy a hasmenés jött rá, de akkor biztosan nem állna meg csevegni a kereskedőkkel. A budira azért mégiscsak hamarabb ki lehet érni, mint egy bilire jó árat kialkudni.*
- Meglátod, csakugyan valódi remekmű. Kiváló tornáca van például, ide néz a főtérre. Amott van! *Megmutatja a közelben álló nagyobb épületet. Intézőként ott van a hivatala és a lakhelye is.*
- Gyere csak, iszunk egy kis frissítőt, aztán megnézzük, mit hagytak nekünk a szekereken a fiúk. *A faluháza felé indul. A lovát, Frankót is maga mellett vezeti. A kertkapu után aztán elengedi az állatot, hadd legelésszen.
Ha eközben az a másik, jól felfegyverzett karaván is betódul a főtérre, akkor nem megy egészen a tornácig, hanem kénytelen lesz hátraarcot csinálni, hogy a kerítés mögül nézhesse a sok marconát. Némi nyaknyújtogatás és nézelődés után megállapítja, hogy ez bizony nem a városőrség. Ez egész jó, lévén azt a bagázst igazi banditáknak tartja. Az viszont, hogy nem a városőrséggel van dolga, még nem jelenti azt, hogy ne lenne veszélyes népség ez a másik csapat is. Kalácsfalván mindenképpen szokatlan látvány ennyi harcos ilyen hirtelen történő megjelenése. A szószólójuk első szavai viszont nem éppen barátságtalanok.*
- Azt hívhatnák, ha nem állna már amúgy is itt a kerítés mögött. Én vagyok Kalácsfalva intézője és hívom a ti vezetőtöket, hogy egy pohár jó bor mellett adja elő a tornácon, mit szeretne. *Válaszolja hangosan a kereskedőnek. Már ugye amennyiben megérkezik egyáltalán a karaván.*
- Mit szólsz? *Kérdi halkabban Tenebrisst.*
728. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-16 21:15:40
Üzenet elküldve: 2016-04-16 21:15:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Karavánosdi//
*Úgy tűnik, Kalácsfalva hirtelen tényleg azzá let, amivé titkon minden hatalmasság szeretné tenni - kereskedelmi központi és mindenféle népek találkahelye. Legalábbis az a tény, hogy Arnulf több karavánt lát ebben a kis faluban, mint eddigi ittléte alatt összesen amerre járt, ezt látszik igazolni.*
- Tyű. *két karaván viszont egészséges piaci légkört és némi alkudozási lehetőséget teremt.*
- Aha. Szóval húsz, mi? Meg kétszáz, he? Nem is tudom. Talán a másik bandában nem rablók vannak. *int fejével az újonnan jöttek irányába, akikről azonban elég gyorsan megállapítja, hogy: de. Ezek rablók. Emberrablók.*
- Legyen tíz a sóért, de csak mert szeretem, és adok... meh. Adok nyolcvanat a kacatokért. Gyümölcs nem kell, az enyémnél jobbat úgysem tudtok szerezni. *legyint, mert hát ami igaz, az igaz: Arnulfnál ügyesebben kevés ember lop almát. Vagy hát jobbára almát. Biztosan a majomkarjával, meg az osztott figyelmével lehet összefüggésben a dolog.*
//Kereskedők érkeznek//
//Karavánosdi//
*Úgy tűnik, Kalácsfalva hirtelen tényleg azzá let, amivé titkon minden hatalmasság szeretné tenni - kereskedelmi központi és mindenféle népek találkahelye. Legalábbis az a tény, hogy Arnulf több karavánt lát ebben a kis faluban, mint eddigi ittléte alatt összesen amerre járt, ezt látszik igazolni.*
- Tyű. *két karaván viszont egészséges piaci légkört és némi alkudozási lehetőséget teremt.*
- Aha. Szóval húsz, mi? Meg kétszáz, he? Nem is tudom. Talán a másik bandában nem rablók vannak. *int fejével az újonnan jöttek irányába, akikről azonban elég gyorsan megállapítja, hogy: de. Ezek rablók. Emberrablók.*
- Legyen tíz a sóért, de csak mert szeretem, és adok... meh. Adok nyolcvanat a kacatokért. Gyümölcs nem kell, az enyémnél jobbat úgysem tudtok szerezni. *legyint, mert hát ami igaz, az igaz: Arnulfnál ügyesebben kevés ember lop almát. Vagy hát jobbára almát. Biztosan a majomkarjával, meg az osztott figyelmével lehet összefüggésben a dolog.*
727. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-16 20:06:10
Üzenet elküldve: 2016-04-16 20:06:10
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
* Tenebris hiába megy elébük valamelyest, mégis csak egy érkezik meg végül hozzá, hisz a nagyobb leválik félúton a vékonyabbtól, de előtte még biztosítja a másikat, hogy az erősítés majd jön, csak felénél járva megállt vásárolni egy-két hasznos ketyerét és motyót. A lány követi tekintetével a férfit egy darabon, utána azonban a többi érdeklődőre és erősen alkudozóra ugrik pillantása néhány szárnyrebbenésnyi idő erejéig. A kínált portékákat is megnézi magának felületesen, csak úgy gyorsan felmérve az egészet, a kiterített bőröket és ruhákat méregetve leginkább, hisz azokból egy hölgynek sohasem volt elég, no meg már pusztán az új göncök jelenléte is ad egy plusz izgalmat, melytől hevesebben verhet az egyének szíve. Miután a végére ért távoli szemléjének lezártnak is tartja a dolgot, részéről ennyi volt a nagy nézelődés, néhány eltévedt vizslatás és inkább visszaülteti kék szemeit Svirre remélve, hogy érdekesebb társaságot találhat majd a férfi személyében, hisz nem azért jött el idáig, hogy csak úgy a négy fal között tengesse napjait, egyedül. *
- Talán a kocsikerék szebben kacsintgatott felé - * halkan elkuncogja magát, megvonva vállait a súlyos köpönyeg alatt.
Igaza volt a férfinek, nem volt akkora a zaj körülöttük, hogy minden szót mohón elnyeljen előlük, de Tenebriss inkább ülve szeretett mesélni, egy kupica valami mellett és hát, hogyan másképp adhatta volna ezt jobban az ember tudtára, mint nőiesen rebegtetett pillákkal, álfélelemekkel és kifogásokkal hozakodva elő.*
- Még nem volt szerencsém hozzá, de ami azt illeti szívesen megnézném, ha már gyöngyszemként emlegeti szépségét. - * Mosolyra húzva ajkait fogadja el az ajánlatot. Egy fél órácskája még az ide vezető úton taposott, így könnyedén el tudta képzeni, ahogy a következő fél órácska leforgása után egy kényelmes széken pihenteti majd megfáradt lábait.*
* Tenebris hiába megy elébük valamelyest, mégis csak egy érkezik meg végül hozzá, hisz a nagyobb leválik félúton a vékonyabbtól, de előtte még biztosítja a másikat, hogy az erősítés majd jön, csak felénél járva megállt vásárolni egy-két hasznos ketyerét és motyót. A lány követi tekintetével a férfit egy darabon, utána azonban a többi érdeklődőre és erősen alkudozóra ugrik pillantása néhány szárnyrebbenésnyi idő erejéig. A kínált portékákat is megnézi magának felületesen, csak úgy gyorsan felmérve az egészet, a kiterített bőröket és ruhákat méregetve leginkább, hisz azokból egy hölgynek sohasem volt elég, no meg már pusztán az új göncök jelenléte is ad egy plusz izgalmat, melytől hevesebben verhet az egyének szíve. Miután a végére ért távoli szemléjének lezártnak is tartja a dolgot, részéről ennyi volt a nagy nézelődés, néhány eltévedt vizslatás és inkább visszaülteti kék szemeit Svirre remélve, hogy érdekesebb társaságot találhat majd a férfi személyében, hisz nem azért jött el idáig, hogy csak úgy a négy fal között tengesse napjait, egyedül. *
- Talán a kocsikerék szebben kacsintgatott felé - * halkan elkuncogja magát, megvonva vállait a súlyos köpönyeg alatt.
Igaza volt a férfinek, nem volt akkora a zaj körülöttük, hogy minden szót mohón elnyeljen előlük, de Tenebriss inkább ülve szeretett mesélni, egy kupica valami mellett és hát, hogyan másképp adhatta volna ezt jobban az ember tudtára, mint nőiesen rebegtetett pillákkal, álfélelemekkel és kifogásokkal hozakodva elő.*
- Még nem volt szerencsém hozzá, de ami azt illeti szívesen megnézném, ha már gyöngyszemként emlegeti szépségét. - * Mosolyra húzva ajkait fogadja el az ajánlatot. Egy fél órácskája még az ide vezető úton taposott, így könnyedén el tudta képzeni, ahogy a következő fél órácska leforgása után egy kényelmes széken pihenteti majd megfáradt lábait.*
726. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-16 19:47:32
Üzenet elküldve: 2016-04-16 19:47:32
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Karavánosdi//
*Sokat utaznak ismét megállás nélkül, egy-két óra lehet csak hátra a szürkület kezdetéig mire a karaván megérkezik Kalácsfalva keleti határára. Egyelőre nem kezdenek nagy kiabálásba és kínálgatásba, nem biztosak benne milyen fogadtatásban lesz részük. Egészen pontosan hét szekér érkezik, mindegyikbe két ló van fogva. Minden kocsin két-két hajtó, vagy tudja fene milyen foglalkozást űző kellékesek, plusz a megtermettebb kereskedő aki finomabb ruházatával kitűnik a többiek közül. Tizenhat lovas kíséri még a szekereket szépen körbefogva a karavánt, mindegyiknél töltött számszeríj, nem bízzák a biztonságot a véletlenre, felkészültek a városba érkezés előtt. Oldalukon azért mindegyik visel kardot is, többségükön könnyű láncing, egy-kettő van csak bőrvértben. Ha senki nem állja útjukat akkor bevonulnak egyenest a falucska közepére, oda amit valamiféle főtérnek vélnek.*
- Üdv néktek jó emberek!
*Szólal meg fennhangon a kereskedő miután megállt az egész karaván.*
- Nem akarunk bajt, csak megpihennénk és feltöltenénk a készleteinket! Hívjátok elém a vezetőtöket!
*Igyekszik kedves, békés hangot megütni, nem úgy tűnik mintha bárki is le akarná rohanni őket. A tizenhat zsoldos is egyelőre leeresztett számszeríjjal mustrálja a falusiakat, ők már kevésbé tűnnek szívélyesnek. Gyakran pislognak a szekerek felé is, nem lenne jó ha valamelyik rab éppen most próbálna szökni.*
*Sokat utaznak ismét megállás nélkül, egy-két óra lehet csak hátra a szürkület kezdetéig mire a karaván megérkezik Kalácsfalva keleti határára. Egyelőre nem kezdenek nagy kiabálásba és kínálgatásba, nem biztosak benne milyen fogadtatásban lesz részük. Egészen pontosan hét szekér érkezik, mindegyikbe két ló van fogva. Minden kocsin két-két hajtó, vagy tudja fene milyen foglalkozást űző kellékesek, plusz a megtermettebb kereskedő aki finomabb ruházatával kitűnik a többiek közül. Tizenhat lovas kíséri még a szekereket szépen körbefogva a karavánt, mindegyiknél töltött számszeríj, nem bízzák a biztonságot a véletlenre, felkészültek a városba érkezés előtt. Oldalukon azért mindegyik visel kardot is, többségükön könnyű láncing, egy-kettő van csak bőrvértben. Ha senki nem állja útjukat akkor bevonulnak egyenest a falucska közepére, oda amit valamiféle főtérnek vélnek.*
- Üdv néktek jó emberek!
*Szólal meg fennhangon a kereskedő miután megállt az egész karaván.*
- Nem akarunk bajt, csak megpihennénk és feltöltenénk a készleteinket! Hívjátok elém a vezetőtöket!
*Igyekszik kedves, békés hangot megütni, nem úgy tűnik mintha bárki is le akarná rohanni őket. A tizenhat zsoldos is egyelőre leeresztett számszeríjjal mustrálja a falusiakat, ők már kevésbé tűnnek szívélyesnek. Gyakran pislognak a szekerek felé is, nem lenne jó ha valamelyik rab éppen most próbálna szökni.*
725. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-15 20:27:28
Üzenet elküldve: 2016-04-15 20:27:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
*Hümmög vagy kettőt a kereskedő ajánlatán. A veszélyes utazásra nem tud mit mondani, még ha van is benne valami azok a bizonyos erős legények bizonyára hadra foghatók.*
-Há én nem sértődök meg de he... ez még mindég nagyon drága kenduram. Ez az engedmény ez kábé... hat korsó söröcske ára. No de mondok én magának valamit. Mindketten tartunk egy bizonyos irányba. Tanákozzunk a kettő között. Adok magának négyszáz aranyat, osztán mán hozom is a szekeremet oszt át is pakolok egybű. Magának meg nem köll visszacipekednie eztet a sok követ. No négyszáz. Áll az alku? *nyújtja a kezét a melák, ha a kereskedő belecsap akkor az üzlet megköttetett. Azt nagyon jól megtanulta az életben, hogy a kereskedőkkel szemtelennek kell lenni, mivel mindenből dupla hasznot szeretnének kipréselni. Szóval ha négyszáz aranyért megkapja a házához valókat, akkor még azon is fog nyerni a kofa.
A méhészkedős kérdésére bizonyára nem figyelt már oda, de nem is csoda hiszen minden irányból bombázzák őket... na nem mintha ez nekik probléma lenne sőt! Egyelőre amíg a házához való anyagok árát nem ütik le addig nem is megy bele másba, talán majd utána ha marad még pénze.*
//Kereskedők érkeznek//
*Hümmög vagy kettőt a kereskedő ajánlatán. A veszélyes utazásra nem tud mit mondani, még ha van is benne valami azok a bizonyos erős legények bizonyára hadra foghatók.*
-Há én nem sértődök meg de he... ez még mindég nagyon drága kenduram. Ez az engedmény ez kábé... hat korsó söröcske ára. No de mondok én magának valamit. Mindketten tartunk egy bizonyos irányba. Tanákozzunk a kettő között. Adok magának négyszáz aranyat, osztán mán hozom is a szekeremet oszt át is pakolok egybű. Magának meg nem köll visszacipekednie eztet a sok követ. No négyszáz. Áll az alku? *nyújtja a kezét a melák, ha a kereskedő belecsap akkor az üzlet megköttetett. Azt nagyon jól megtanulta az életben, hogy a kereskedőkkel szemtelennek kell lenni, mivel mindenből dupla hasznot szeretnének kipréselni. Szóval ha négyszáz aranyért megkapja a házához valókat, akkor még azon is fog nyerni a kofa.
A méhészkedős kérdésére bizonyára nem figyelt már oda, de nem is csoda hiszen minden irányból bombázzák őket... na nem mintha ez nekik probléma lenne sőt! Egyelőre amíg a házához való anyagok árát nem ütik le addig nem is megy bele másba, talán majd utána ha marad még pénze.*
724. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-15 17:56:22
Üzenet elküldve: 2016-04-15 17:56:22
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 140
Játékstílus: Szelíd
//Kereskedők érkeznek//
//Yhart//
* Mint az várható volt, megindul az üzletelés. Az alapár ötszáz arany, és ebből akar lealkudni a férfi. Az uraság engedi, hogy szemügyre vegye a gerendákat, fákat, meg bármi hasonlót, amit akar. Azt úgysem tudják a legtöbben vállra kapni és elrohanni vele, ha meg megrongálják, akkor kifizetteti velük az árat és eladja valaki másnak pár arannyal olcsóbban. Meg persze annyira meg is bízik Yhartban, hogy mikor házat akar építeni, akkor nem fog "harcba szállni" az alapanyagot biztosító kereskedővel. *
- Ejha. * Bosszankodik egy kicsit, majd állát dörzsölve megszólal. *
- Látom Kend valóban ért az üzlethez. No, akkor a veranda csak százötven, s akko' a legények ellátását is biztosítom, erre bíz kereskedői böcsületszavamat is adom. * Az üzlet azonban két fronton halad, így Rolfeuss-nak is válaszol. *
//Rolfeuss//
- Városi bíz; úgy az öccázhatvan. Nem occó ám a lovaknak enni-inni adni, meg a munkásoknak is a bérüket megadni. S akkó még nem szóttam arró, hogy veszélyekkel is jár ennyit utazni... Mostanság má' nem is csak az útonállók, hanem az éber hótak mijatt is. * Ismét megvakargatja állát, majd erőteljesen megrázza fejét. *
- Háromszáz az má' majdhogynem lopás, ha meg nem sértem Kendet. Négyszáznócvan, oszt akkor már occón adom, mint üldözött tóvaj a lopott tyúkot. * Közben Azil és Trodd is a közelbe érkezik, nekik biccent is a kereskedő, de mivel nem tud válaszolni semmire se az intézőt illetően, így megvárja, míg üzletfele válaszol, aztán reméli, hogy már nem nagyon akarja lejjebb vinni az árat. *
//Arnulf//
* Egy ereje teljében lévő nyakas fiú figyel fel Arnulf kéréseire. Hümmög egyet, majd kezével pár méterrel arrébb mutat, ahol egy fából készült ládában sorakozik néhány sótömb. Nagyjából tíz-tizenöt van még, úgyhogy a férfinek bőven jut kettő. *
- Ezeknek darabját húsz aranyér' árulják. * Mondja. Ebben talán nem lesz annyi kivetnivaló. *
- Hmm... Van nekünk üstünk. Van nálunk cső is hozzá. De gondolom a cefrét, vagy gyümölcsöt nem tőlünk venné? A kellékekért meg összesen kétszáz kéne, már ha nem kell másegyéb.
//Yhart//
* Mint az várható volt, megindul az üzletelés. Az alapár ötszáz arany, és ebből akar lealkudni a férfi. Az uraság engedi, hogy szemügyre vegye a gerendákat, fákat, meg bármi hasonlót, amit akar. Azt úgysem tudják a legtöbben vállra kapni és elrohanni vele, ha meg megrongálják, akkor kifizetteti velük az árat és eladja valaki másnak pár arannyal olcsóbban. Meg persze annyira meg is bízik Yhartban, hogy mikor házat akar építeni, akkor nem fog "harcba szállni" az alapanyagot biztosító kereskedővel. *
- Ejha. * Bosszankodik egy kicsit, majd állát dörzsölve megszólal. *
- Látom Kend valóban ért az üzlethez. No, akkor a veranda csak százötven, s akko' a legények ellátását is biztosítom, erre bíz kereskedői böcsületszavamat is adom. * Az üzlet azonban két fronton halad, így Rolfeuss-nak is válaszol. *
//Rolfeuss//
- Városi bíz; úgy az öccázhatvan. Nem occó ám a lovaknak enni-inni adni, meg a munkásoknak is a bérüket megadni. S akkó még nem szóttam arró, hogy veszélyekkel is jár ennyit utazni... Mostanság má' nem is csak az útonállók, hanem az éber hótak mijatt is. * Ismét megvakargatja állát, majd erőteljesen megrázza fejét. *
- Háromszáz az má' majdhogynem lopás, ha meg nem sértem Kendet. Négyszáznócvan, oszt akkor már occón adom, mint üldözött tóvaj a lopott tyúkot. * Közben Azil és Trodd is a közelbe érkezik, nekik biccent is a kereskedő, de mivel nem tud válaszolni semmire se az intézőt illetően, így megvárja, míg üzletfele válaszol, aztán reméli, hogy már nem nagyon akarja lejjebb vinni az árat. *
//Arnulf//
* Egy ereje teljében lévő nyakas fiú figyel fel Arnulf kéréseire. Hümmög egyet, majd kezével pár méterrel arrébb mutat, ahol egy fából készült ládában sorakozik néhány sótömb. Nagyjából tíz-tizenöt van még, úgyhogy a férfinek bőven jut kettő. *
- Ezeknek darabját húsz aranyér' árulják. * Mondja. Ebben talán nem lesz annyi kivetnivaló. *
- Hmm... Van nekünk üstünk. Van nálunk cső is hozzá. De gondolom a cefrét, vagy gyümölcsöt nem tőlünk venné? A kellékekért meg összesen kétszáz kéne, már ha nem kell másegyéb.
723. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-15 16:35:37
Üzenet elküldve: 2016-04-15 16:35:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
*Amíg a fickó megfontolja a választ a melák észrevesz újabb érkezőket. A nagy magasat nem ismeri, sosem látta még, viszont a pásztor ismerős neki, együtt építettek korábban karámot meg kicsit beszélgettek.*
-Jó szerencsét kendteknek! *emeli meg nem létező kalapját az óriás és a pásztor felé.* -Intéző, intéző. *vakarja meg állát majd csettint egyet.* -Ó no akkor az úraságot keresi. A városban vót legutóbb ment a kovácsho, osztán azóta hogy visszagyött e aztat nem tudom. Trodd komám régen láttalak. Rendben van minden? Az állatok átvészelték é a telet?
*Ezután újra visszafordul a kereskedőhöz, hátha átgondolta már a dolgokat. Tehén is kellene majd legalább két fejős, de arra még kuporgatnia kell, hiszen lovat is akar majd még egyet Pajtás mellé és azt előrébb valónak gondolja. Most jön rá, hogy milyen sok minden is kell még, és gondolatban fújtat is egyet... bár legalább van miért felkelni nap mint nap és dolgozni. Ekkor jut eszébe valami amit szintén megkérdez a kereskedőktől.*
-Osztán van é olyan holmija ami a méhészkedéshez köll? Ha van kivele, minden érdekel! *mosolyog a melák.*
//Kereskedők érkeznek//
*Amíg a fickó megfontolja a választ a melák észrevesz újabb érkezőket. A nagy magasat nem ismeri, sosem látta még, viszont a pásztor ismerős neki, együtt építettek korábban karámot meg kicsit beszélgettek.*
-Jó szerencsét kendteknek! *emeli meg nem létező kalapját az óriás és a pásztor felé.* -Intéző, intéző. *vakarja meg állát majd csettint egyet.* -Ó no akkor az úraságot keresi. A városban vót legutóbb ment a kovácsho, osztán azóta hogy visszagyött e aztat nem tudom. Trodd komám régen láttalak. Rendben van minden? Az állatok átvészelték é a telet?
*Ezután újra visszafordul a kereskedőhöz, hátha átgondolta már a dolgokat. Tehén is kellene majd legalább két fejős, de arra még kuporgatnia kell, hiszen lovat is akar majd még egyet Pajtás mellé és azt előrébb valónak gondolja. Most jön rá, hogy milyen sok minden is kell még, és gondolatban fújtat is egyet... bár legalább van miért felkelni nap mint nap és dolgozni. Ekkor jut eszébe valami amit szintén megkérdez a kereskedőktől.*
-Osztán van é olyan holmija ami a méhészkedéshez köll? Ha van kivele, minden érdekel! *mosolyog a melák.*
722. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-15 12:38:31
Üzenet elküldve: 2016-04-15 12:38:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
// Főtér //
*A másnap egyik legjobb ellenszere az intézői óbégatás. Annyira megfájdítja a fejet, hogy a másnapos fejfájás ehhez képest csak szúnyogcsípés, észre sem veszi az ember mellette. Arnulf igen sietős távozását az óbégatás mellett betudhatja annak is, hogy a nemrég megérkezett kereskedők a szerzetes szerint sokkal csábítóbbak, mint a szintén nemrég érkezett leányzó. Nos Svir szerint nem. Meg aztán egy csapat kereskedőt és a szekereiket nem olyan nehéz megtalálni később is, a falujukba tévedő fiatal nőket viszont már egyáltalán nem könnyű, ha az ember egyszer szem elől téveszti őket. Ki tudja, nem találják-e meg rögtön utána az orkok, vagy ami még rosszabb, az a több értelemben is híresen szapora elfje Kagan nagyúrnak, aki az egyik pillanatban általában még a rév másik oldalán van, a másikban pedig már a malom irányából hagyja el a falut, a kettő között pedig még egy gyors menetet is lerendez az egyik szénakazalban. Igen, pontosan azt csinálja ott, amire mindenki gondol, ő tartja a szénakazalban tűkeresési csúcsot közel és távol. A távozó Arnulfnak csak odabiccent, így jelezve, hogy őt aztán igazán nem kell félteni. Az erősítés persze ettől függetlenül azért csak jöhet, nehogy csak ő találkozzon az új jövevénnyel.*
- Hát én se félek. A drága jó Arnulf pedig… *Mondja Tenebrissnek. Fejével a távozó fickó felé bök, hogy a nő is értse, kiről van szó. Ha már így elszelelt a részeges szerzetes, akkor megérdemel egy kis fricskát.*
- Annyira azért nem vagyunk mi hangosak. De egye fene, ha csak bent vagy hajlandó mesélni, akkor megengedem, hogy bent mesélj. Láttad már a faluházát? A falusi építészet igazi gyöngyszeme. *Mondja a színtiszta igazat.*
*A másnap egyik legjobb ellenszere az intézői óbégatás. Annyira megfájdítja a fejet, hogy a másnapos fejfájás ehhez képest csak szúnyogcsípés, észre sem veszi az ember mellette. Arnulf igen sietős távozását az óbégatás mellett betudhatja annak is, hogy a nemrég megérkezett kereskedők a szerzetes szerint sokkal csábítóbbak, mint a szintén nemrég érkezett leányzó. Nos Svir szerint nem. Meg aztán egy csapat kereskedőt és a szekereiket nem olyan nehéz megtalálni később is, a falujukba tévedő fiatal nőket viszont már egyáltalán nem könnyű, ha az ember egyszer szem elől téveszti őket. Ki tudja, nem találják-e meg rögtön utána az orkok, vagy ami még rosszabb, az a több értelemben is híresen szapora elfje Kagan nagyúrnak, aki az egyik pillanatban általában még a rév másik oldalán van, a másikban pedig már a malom irányából hagyja el a falut, a kettő között pedig még egy gyors menetet is lerendez az egyik szénakazalban. Igen, pontosan azt csinálja ott, amire mindenki gondol, ő tartja a szénakazalban tűkeresési csúcsot közel és távol. A távozó Arnulfnak csak odabiccent, így jelezve, hogy őt aztán igazán nem kell félteni. Az erősítés persze ettől függetlenül azért csak jöhet, nehogy csak ő találkozzon az új jövevénnyel.*
- Hát én se félek. A drága jó Arnulf pedig… *Mondja Tenebrissnek. Fejével a távozó fickó felé bök, hogy a nő is értse, kiről van szó. Ha már így elszelelt a részeges szerzetes, akkor megérdemel egy kis fricskát.*
- Annyira azért nem vagyunk mi hangosak. De egye fene, ha csak bent vagy hajlandó mesélni, akkor megengedem, hogy bent mesélj. Láttad már a faluházát? A falusi építészet igazi gyöngyszeme. *Mondja a színtiszta igazat.*
721. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-15 11:19:38
Üzenet elküldve: 2016-04-15 11:19:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
*Ő pedig kiválóan tud óbégatást hallgatni, még másnaposan is, bár úgy nem kedveli.*
- Mindent tagadok. *morog a "mit nem?" kérdésre, majd lassan megfordul, és jól megnézi magának Tenebrisst.*
- Aha. Hé! De most mér mondasz ilyet? *esik le neki a tantusz, és meg is sértődik, ezért nem válaszol Svirnek.*
- Háh! Árusok! *terelődik el nem túl fókuszált figyelme a frissen érkezett karaván felé.*
~ Só. Kellene egy kis só. Meg rézüst, és csövek. Össze kell dobnom egy lepárlót... ~ *nézelődik egy kicsit, majd látja, hogy szegény Svir Gia nem bír egyedül a lánnyal.*
- Na majd mingyá'! Hé te... idefigyejjé, só kellene, úgy két tömb. Meg némi alkatrész, pálinkafőzéshez. Mid van? *közben integetve jelzi Svirnek, hogy már csak kicsit kell egyedül kitartania, hamarosan jön ő is.*
- Tarts ki, Intéző! Hamarosan jön az erősítés!
//Kereskedők érkeznek//
*Ő pedig kiválóan tud óbégatást hallgatni, még másnaposan is, bár úgy nem kedveli.*
- Mindent tagadok. *morog a "mit nem?" kérdésre, majd lassan megfordul, és jól megnézi magának Tenebrisst.*
- Aha. Hé! De most mér mondasz ilyet? *esik le neki a tantusz, és meg is sértődik, ezért nem válaszol Svirnek.*
- Háh! Árusok! *terelődik el nem túl fókuszált figyelme a frissen érkezett karaván felé.*
~ Só. Kellene egy kis só. Meg rézüst, és csövek. Össze kell dobnom egy lepárlót... ~ *nézelődik egy kicsit, majd látja, hogy szegény Svir Gia nem bír egyedül a lánnyal.*
- Na majd mingyá'! Hé te... idefigyejjé, só kellene, úgy két tömb. Meg némi alkatrész, pálinkafőzéshez. Mid van? *közben integetve jelzi Svirnek, hogy már csak kicsit kell egyedül kitartania, hamarosan jön ő is.*
- Tarts ki, Intéző! Hamarosan jön az erősítés!
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1050-1069