Nincs játékban - Kalácsfalva és birtokok
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Kalácsfalva és birtokok | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 38 (741. - 760. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1050-1069
760. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-19 09:01:15
Üzenet elküldve: 2016-04-19 09:01:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 461
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Együtt, mégis külön érkezik meg a Grombar felől felbukkanó tharg csapattal. Láthatóan és direkt elkülönül a többiektől, hacsak út közben melléje nem szegődött valaki kockáztatva a sérült kolosszus haragját. Mellkasának ketrecében sebeit nyalogatva kushad a havasi oroszlán, bundájának hófehérjébe vörös mintákat rajzolt az elmázolt vér.
Kissé görnyetten üli meg Balthazardot, a szénfekete pokolfajzatot, jobbjával szorítva sebesült oldalát, bal karvértjén már sötétvörös cserepekké szikkadt saját vére.
Neki is feltűnik a szokatlan jövésmenés Kalácsfalván, komor tekintettel néz körbe, némán is fizikai bántalmazást üzenve bárkinek, aki oktalan szólítja meg. A faluba érve a kútnál - biztosan akad egy kút - leszenvedi magát a nyeregből, majd a kútnál vizet húz magának és nemes egyszerűséggel a fejére önti a vödör tartalmát.
Pocsékul fest, a mellvértje oroszlánpofájába föld és fűszálak ragadtak, sárral és vérrel elkevert iszap tapadt páncélja csaknem minden darabjára. Sérült a válla, valószínűleg elrepedt a bordája, s bár a thargok gyógyítója kisebb sebeit kezelte, mégis elcseszettül érzi magát. De nem csak a teste, a lelke is sérült, a túlvilágon megejtett kéretlen utazás fel-felbukkanó emlékei zsarátnokként perzselik ép elméjének - jelenleg - sivár pusztáit.
A kút kávájára támaszkodva két kézzel szemléli a körülötte zajló eseményeket, a fegyvereseket és a karavánt. Felméri az erőviszonyokat, s ösztönszerűen ellenőri fegyvereit, majd arra a következtetésre jut, ha itt is elszabadul a pokol, a Grombar mezején elszenvedett vereséggel felérő győzelem szenvedéseit valaki nagyon meg fogja szenvedni.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.19 09:02:53
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Együtt, mégis külön érkezik meg a Grombar felől felbukkanó tharg csapattal. Láthatóan és direkt elkülönül a többiektől, hacsak út közben melléje nem szegődött valaki kockáztatva a sérült kolosszus haragját. Mellkasának ketrecében sebeit nyalogatva kushad a havasi oroszlán, bundájának hófehérjébe vörös mintákat rajzolt az elmázolt vér.
Kissé görnyetten üli meg Balthazardot, a szénfekete pokolfajzatot, jobbjával szorítva sebesült oldalát, bal karvértjén már sötétvörös cserepekké szikkadt saját vére.
Neki is feltűnik a szokatlan jövésmenés Kalácsfalván, komor tekintettel néz körbe, némán is fizikai bántalmazást üzenve bárkinek, aki oktalan szólítja meg. A faluba érve a kútnál - biztosan akad egy kút - leszenvedi magát a nyeregből, majd a kútnál vizet húz magának és nemes egyszerűséggel a fejére önti a vödör tartalmát.
Pocsékul fest, a mellvértje oroszlánpofájába föld és fűszálak ragadtak, sárral és vérrel elkevert iszap tapadt páncélja csaknem minden darabjára. Sérült a válla, valószínűleg elrepedt a bordája, s bár a thargok gyógyítója kisebb sebeit kezelte, mégis elcseszettül érzi magát. De nem csak a teste, a lelke is sérült, a túlvilágon megejtett kéretlen utazás fel-felbukkanó emlékei zsarátnokként perzselik ép elméjének - jelenleg - sivár pusztáit.
A kút kávájára támaszkodva két kézzel szemléli a körülötte zajló eseményeket, a fegyvereseket és a karavánt. Felméri az erőviszonyokat, s ösztönszerűen ellenőri fegyvereit, majd arra a következtetésre jut, ha itt is elszabadul a pokol, a Grombar mezején elszenvedett vereséggel felérő győzelem szenvedéseit valaki nagyon meg fogja szenvedni.*
A hozzászólás írója (Gabrien Chor'Un) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.19 09:02:53
759. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-19 08:55:40
Üzenet elküldve: 2016-04-19 08:55:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Karavánosdi//
*A kíváncsiság az egyik legnagyobb úr a világon, ikertestvére a muszájnak. A szekéren pisszenés nem sok, annyi nesz sem hallik, mégis szinte kézzel foghatóvá sűrűsödik a feszültség. Valami történik. Mindannyian érzik a mellkasukban a változás szelét, mely most ott kering körülöttük.
A szekereket sorba állítják, hogy az őrök könnyebben szemmel tudjanak tartani bárkit, de ez a helyzet kedvez a leselkedésnek. Már nem csak Miwa az, aki rést keres, ahol kikukucskálhat. Tekintete a lehető legtöbb szeletét igyekszik felmérni a falucska képéből.
A főtéren egy másik kereskedő is üzletet köt jó néhány árura. Igaz, ezek a portékák egészen mások, mint amilyen a karaván szekerein bújik meg. Sikerül egyik kezével kicsit jobban félretolni a ponyva hasítékát, így szerencsére rálát épp a tornácra, ahol a "dagadt" egy helyi férfivel és egy hegyesfülű lánnyal elegyedik beszélgetésbe. Miwa arcából nem sok látszik. Orrát a ponyvához nyomja, így csak a bal szeme felett homloka egy háromszöge, bal szeme, s alatta járomcsontja egészen az álláig. Ennyi rés az, amin a környező világot befoghatja pillantása. Sajnos ahhoz messze van az a tornác, hogy a szavak értelme eljusson saját hegyes füleihez, de a hangok monotonja, zsolozsmája igen. Ráadásul felülírja a beszélgetés, a másik kereskedő alkusza, és a váratlanul felbukkanó hírhozó is.
Igen, a karaván utasai és őrei is hallottak már a holtak seregeiről, melyek belakmározták már Karavánpihenőt. Ezek szerint elértek erre a tájra is, ha harcosok fegyvert akasztottak velük. S győztek. Ez jó. Miwa ennek örül, bár megmondani nem tudná, hogy miért is? Neki igazából oly mindegy, kié a föld, kié az ostor, mely a hátát üti.
Felsóhajt, és kicsit elveszi arcát a ponyvától. Kitekert üléséből térdelésbe fordul, sarkaira ülve hajol előre, s így kukkant ki megint csak a résen.
Étel csábító illata száll a szekér irányába, szinte fájón marva bele a rabok agyába. A félvérű gyomra nagyot kordul. Nyel egyet. Vajon mikor lesz vacsora? Vagy ebéd? Vagy ki tudja, épp melyik napszakot élik.
Tekintete újra körbejár, elidőz az étkezni kezdőkön, a hírhozón, a másik kereskedőn, s a vele üzletet kötőkön, majd visszatér a tornácra, végig méri a "dagadtat", hogy aztán a kalapos férfit is újfent górcső alá vonja. Túl részletesen nem tudja felmérni, ahhoz messze van, de az összkép ott marad retináján.*
~Békés hely.~
*Villan belé a felismerés, és még akkor is így tartja, ha most épp zsongás van a főtéren. Ami továbbra sem csitul, sőt tovább fokozódik, ahogy a hírhozó által ígérten megérkezik a harcosok elcsigázott csapata. Újabb látnivaló akad hát a félvérű számára. Most az érkezők kerülnek fürkésző, leskelődő tekintete elé. Fáradt harcosokat lát, sebesülteket. Ami jó is és persze nem. Nem jó, mert ki szeret sérült lenni, és jó, mert túl élték. és szabadok.
Felsóhajt, ahogy kigördül egy fájó könnycsepp a szemeiből, s elveszi arcát újra a ponyvától, hogy letörölje azt. Talán pár perc múlva folytatni fogja a leselkedést.*
//Karavánosdi//
*A kíváncsiság az egyik legnagyobb úr a világon, ikertestvére a muszájnak. A szekéren pisszenés nem sok, annyi nesz sem hallik, mégis szinte kézzel foghatóvá sűrűsödik a feszültség. Valami történik. Mindannyian érzik a mellkasukban a változás szelét, mely most ott kering körülöttük.
A szekereket sorba állítják, hogy az őrök könnyebben szemmel tudjanak tartani bárkit, de ez a helyzet kedvez a leselkedésnek. Már nem csak Miwa az, aki rést keres, ahol kikukucskálhat. Tekintete a lehető legtöbb szeletét igyekszik felmérni a falucska képéből.
A főtéren egy másik kereskedő is üzletet köt jó néhány árura. Igaz, ezek a portékák egészen mások, mint amilyen a karaván szekerein bújik meg. Sikerül egyik kezével kicsit jobban félretolni a ponyva hasítékát, így szerencsére rálát épp a tornácra, ahol a "dagadt" egy helyi férfivel és egy hegyesfülű lánnyal elegyedik beszélgetésbe. Miwa arcából nem sok látszik. Orrát a ponyvához nyomja, így csak a bal szeme felett homloka egy háromszöge, bal szeme, s alatta járomcsontja egészen az álláig. Ennyi rés az, amin a környező világot befoghatja pillantása. Sajnos ahhoz messze van az a tornác, hogy a szavak értelme eljusson saját hegyes füleihez, de a hangok monotonja, zsolozsmája igen. Ráadásul felülírja a beszélgetés, a másik kereskedő alkusza, és a váratlanul felbukkanó hírhozó is.
Igen, a karaván utasai és őrei is hallottak már a holtak seregeiről, melyek belakmározták már Karavánpihenőt. Ezek szerint elértek erre a tájra is, ha harcosok fegyvert akasztottak velük. S győztek. Ez jó. Miwa ennek örül, bár megmondani nem tudná, hogy miért is? Neki igazából oly mindegy, kié a föld, kié az ostor, mely a hátát üti.
Felsóhajt, és kicsit elveszi arcát a ponyvától. Kitekert üléséből térdelésbe fordul, sarkaira ülve hajol előre, s így kukkant ki megint csak a résen.
Étel csábító illata száll a szekér irányába, szinte fájón marva bele a rabok agyába. A félvérű gyomra nagyot kordul. Nyel egyet. Vajon mikor lesz vacsora? Vagy ebéd? Vagy ki tudja, épp melyik napszakot élik.
Tekintete újra körbejár, elidőz az étkezni kezdőkön, a hírhozón, a másik kereskedőn, s a vele üzletet kötőkön, majd visszatér a tornácra, végig méri a "dagadtat", hogy aztán a kalapos férfit is újfent górcső alá vonja. Túl részletesen nem tudja felmérni, ahhoz messze van, de az összkép ott marad retináján.*
~Békés hely.~
*Villan belé a felismerés, és még akkor is így tartja, ha most épp zsongás van a főtéren. Ami továbbra sem csitul, sőt tovább fokozódik, ahogy a hírhozó által ígérten megérkezik a harcosok elcsigázott csapata. Újabb látnivaló akad hát a félvérű számára. Most az érkezők kerülnek fürkésző, leskelődő tekintete elé. Fáradt harcosokat lát, sebesülteket. Ami jó is és persze nem. Nem jó, mert ki szeret sérült lenni, és jó, mert túl élték. és szabadok.
Felsóhajt, ahogy kigördül egy fájó könnycsepp a szemeiből, s elveszi arcát újra a ponyvától, hogy letörölje azt. Talán pár perc múlva folytatni fogja a leselkedést.*
758. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-19 07:16:14
Üzenet elküldve: 2016-04-19 07:16:14
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Szótlanul sétál közvetlen Kagan mögött egészen a faluig. Vannak akik még lemaradnak, és kicsit szét is szakad a csapat, de úgy tűnik a táborból nem akarnak azonnal kimozdulni a megfáradt harcosok... valahol érthető, ámbár Kalácsfalván kényelmesebb lenne. A hóhajú mágus jó bőrben van, de most már ő is kezdi érezni a fizikai fáradtságot, a szellemi kimerülését már sikerült némileg korrigálni. Persze neki a fizikai fáradtság nem ott kezdődik mint egy harcosnál ez teljesen nyilvánvaló, de most tudatosul benne az amit már Úrnőjével is beszélt.*
~Kell egy ló.~
*Kissé elbambul és majdnem bele is ütközik Kagan lovának hátsó felébe, és ki is néz mögüle miért lassít. Nem kicsit lepődik meg a Kalácsfalvi nyüzsgésen, talán Aletai hírei hallatán már meg is kezdték a mulatozást? Kagan nyilván szeretné megtudni az intézőtől mik a történések, látszólag az óvatosságra épít, hiszen ezekben az időkben tényleg bölcs dolog az elővigyázatosság. Amíg Kagan nem megy addig a mágus sem mozdul sehová, bár a törpék úgy tűnik haladnak tovább... híresek a konokságukról. Hirtelen átfutja magában, hogy szüksége van e most a kereskedőktől valamire, de ha lóval nem tudnak szolgálni akkor bizony nem fog venni semmit.*
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Szótlanul sétál közvetlen Kagan mögött egészen a faluig. Vannak akik még lemaradnak, és kicsit szét is szakad a csapat, de úgy tűnik a táborból nem akarnak azonnal kimozdulni a megfáradt harcosok... valahol érthető, ámbár Kalácsfalván kényelmesebb lenne. A hóhajú mágus jó bőrben van, de most már ő is kezdi érezni a fizikai fáradtságot, a szellemi kimerülését már sikerült némileg korrigálni. Persze neki a fizikai fáradtság nem ott kezdődik mint egy harcosnál ez teljesen nyilvánvaló, de most tudatosul benne az amit már Úrnőjével is beszélt.*
~Kell egy ló.~
*Kissé elbambul és majdnem bele is ütközik Kagan lovának hátsó felébe, és ki is néz mögüle miért lassít. Nem kicsit lepődik meg a Kalácsfalvi nyüzsgésen, talán Aletai hírei hallatán már meg is kezdték a mulatozást? Kagan nyilván szeretné megtudni az intézőtől mik a történések, látszólag az óvatosságra épít, hiszen ezekben az időkben tényleg bölcs dolog az elővigyázatosság. Amíg Kagan nem megy addig a mágus sem mozdul sehová, bár a törpék úgy tűnik haladnak tovább... híresek a konokságukról. Hirtelen átfutja magában, hogy szüksége van e most a kereskedőktől valamire, de ha lóval nem tudnak szolgálni akkor bizony nem fog venni semmit.*
757. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-19 00:34:05
Üzenet elküldve: 2016-04-19 00:34:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Főtér//
//Karavánosdi//
//Svir tornáca//
*A kis közjáték után ismét az Intéző kapja a kereskedő minden figyelmét, a vele lévő lánnyal egyáltalán nem törődik mivel a lány maga is és az intéző is látszólag úgy gondolja hogy nincs szükség rá hogy foglalkozzon vele. Bizonyára valami szolga vagy cseléd vagy... bánja is ő miféle. Ha csak szótlanul meghúzza magát és Svir sem mutatja be, akkor jelentéktelen.*
- Köszönöm a kedvességed uram.
*Szól ahogy belép a kapun hármas kíséretével, ők is a lányhoz hasonlóan viselkednek, mintha ott sem lennének, csak figyelnek, őrzik azt aki pénzeli őket.*
- A karavánom kérem, értékes portékát. A védelem pedig szükségszerű, nemrég egy maroknyi ork próbált bolondmód lerohanni minket, még úgy is hogy nem tudhatták mi van a szekereken.
*Nem is tervezett megállni, egyenesen a tornác felé sétál már azóta hogy a kapun belépett, közben folytatja a beszélgetést. Vendéglátója ugyan besiet otthonába, de oda már kevesebb kedvvel követné még így testőrökkel is. Helyet is foglal rögtön a legkényelmesebbnek tűnő széken ahonnan az értékeit is szemmel tarthatja, zsoldosai pedig szépen felsorakoznak mögötte. Mire Svir ismét megjelenik már kényelmesen fonja össze tenyereit domborodó hasán, nincs szükség rá hogy hellyel kínálja.*
- Lekötelez.
*Köszöni meg felsőbbrendű mosolyával az italt, de addig biztosan nem fog belekóstolni amíg az intéző, vagy bárki más nem tette meg. Inkább a száját jártatja, szeretne minél hamarabb túlesni a beszéden hogy aztán igazán kényelembe helyezhesse magát.*
- Megpihennénk önöknél az éjszakára. Feltöltenénk a készleteket. Természetesen fizetnénk az ételért és a szállásért, ha tudnak kényelmeset felajánlani. Ha van valami jóféle italuk eladóban talán vennénk egy-két hordóval. Esetleg két lovat is, ha nem csak málhásokat tartanak.
*Most emeli meg poharát, de csak azért hogy kicsit körbelögybölve az italt beleszagoljon az illatába mielőtt visszateszi eredeti helyére.*
- Vagy cserélhetnénk is, ha talál valamit nálam ami önnek tetszene. Gondolom bőrökből van önöknek is elég... Fűszereket tudok felajánlani.
*Nem gondolná hogy ilyen helyen bárkit is érdekelnének az amulettek és drágakövek amiket még szállít így ezeket nem is említi, a kikötőben valószínűleg sokkal többet kap majd azokért mint amennyit ezek a népek ajánlanának és nem szeretné világgá kürtölni hogy pontosan milyen csecsebecsék vannak a birtokában, messze még az útjuk vége, ki tudja milyen fülekbe jutna ezen a vidéken.*
- Vagy...
*Kis szünetet tart, homlokát ráncolva gondolkodik és előrébb is dől székében. Végül úgy dönt hogy nem vesztegeti az időt körmönfont utalásokkal, a végeredmény úgyis ugyanaz lenne.*
- Rabszolgákat.
*Ezzel vissza is kényelmesedik a székben és várja a reakciót. Nem fogja az egész falunak kitálalni ami a szekereken van, amit esetleg üzletelni fognak azt az intézővel intézné el.*
//Karavánosdi//
//Svir tornáca//
*A kis közjáték után ismét az Intéző kapja a kereskedő minden figyelmét, a vele lévő lánnyal egyáltalán nem törődik mivel a lány maga is és az intéző is látszólag úgy gondolja hogy nincs szükség rá hogy foglalkozzon vele. Bizonyára valami szolga vagy cseléd vagy... bánja is ő miféle. Ha csak szótlanul meghúzza magát és Svir sem mutatja be, akkor jelentéktelen.*
- Köszönöm a kedvességed uram.
*Szól ahogy belép a kapun hármas kíséretével, ők is a lányhoz hasonlóan viselkednek, mintha ott sem lennének, csak figyelnek, őrzik azt aki pénzeli őket.*
- A karavánom kérem, értékes portékát. A védelem pedig szükségszerű, nemrég egy maroknyi ork próbált bolondmód lerohanni minket, még úgy is hogy nem tudhatták mi van a szekereken.
*Nem is tervezett megállni, egyenesen a tornác felé sétál már azóta hogy a kapun belépett, közben folytatja a beszélgetést. Vendéglátója ugyan besiet otthonába, de oda már kevesebb kedvvel követné még így testőrökkel is. Helyet is foglal rögtön a legkényelmesebbnek tűnő széken ahonnan az értékeit is szemmel tarthatja, zsoldosai pedig szépen felsorakoznak mögötte. Mire Svir ismét megjelenik már kényelmesen fonja össze tenyereit domborodó hasán, nincs szükség rá hogy hellyel kínálja.*
- Lekötelez.
*Köszöni meg felsőbbrendű mosolyával az italt, de addig biztosan nem fog belekóstolni amíg az intéző, vagy bárki más nem tette meg. Inkább a száját jártatja, szeretne minél hamarabb túlesni a beszéden hogy aztán igazán kényelembe helyezhesse magát.*
- Megpihennénk önöknél az éjszakára. Feltöltenénk a készleteket. Természetesen fizetnénk az ételért és a szállásért, ha tudnak kényelmeset felajánlani. Ha van valami jóféle italuk eladóban talán vennénk egy-két hordóval. Esetleg két lovat is, ha nem csak málhásokat tartanak.
*Most emeli meg poharát, de csak azért hogy kicsit körbelögybölve az italt beleszagoljon az illatába mielőtt visszateszi eredeti helyére.*
- Vagy cserélhetnénk is, ha talál valamit nálam ami önnek tetszene. Gondolom bőrökből van önöknek is elég... Fűszereket tudok felajánlani.
*Nem gondolná hogy ilyen helyen bárkit is érdekelnének az amulettek és drágakövek amiket még szállít így ezeket nem is említi, a kikötőben valószínűleg sokkal többet kap majd azokért mint amennyit ezek a népek ajánlanának és nem szeretné világgá kürtölni hogy pontosan milyen csecsebecsék vannak a birtokában, messze még az útjuk vége, ki tudja milyen fülekbe jutna ezen a vidéken.*
- Vagy...
*Kis szünetet tart, homlokát ráncolva gondolkodik és előrébb is dől székében. Végül úgy dönt hogy nem vesztegeti az időt körmönfont utalásokkal, a végeredmény úgyis ugyanaz lenne.*
- Rabszolgákat.
*Ezzel vissza is kényelmesedik a székben és várja a reakciót. Nem fogja az egész falunak kitálalni ami a szekereken van, amit esetleg üzletelni fognak azt az intézővel intézné el.*
756. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 23:41:29
Üzenet elküldve: 2016-04-18 23:41:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Valamivel Aletai és nem sokkal Hrothgaar után elkezd befutni a Thargok és bajtársaik dicső hadserege... vagyis körülbelül két tucatnyi fáradt, vérző, a nyeregben is alig megmaradó harcos, a Vashegy erejének színe java, és ha velük tartanak, akkor a bősz orkok, kiknek szintén alig telik nyikkanásra is erő, az Ametiszt bandérium, srága földig levert orcával meg talán a városi őrség - két fő.*
*Ellenben győztek, ez nem vitás - első bizonyítéknak felmutathatják saját magukat, jobbára saját lábukon, és nem merev szemállással agyak és más finomságok után bóklászva érkeznek. Másrészről egy igen nagy rakománnyi sebesültet és fegyvereket, vérteket is szállítanak magukkal, ami egyébként megint csak nem a vesztesek sajátja. A főtér szélén azonban Kagan megállítja hátasát és megálljt int a csapatnak is - már ha van mögötte valaki.*
- Hmmm... Ethea, kerítsd elő nekem az intézőt! *a nagyszámú kereskedő is igen meglepő, bár jó jel, hogy a bajok ellenére sem állt le a Tharg Birtokok vérkeringése - ám a másik karaván a másfél tucatnyi harcedzett fickóval nem feltétlenül jött a legjobbkor.*
- Most.
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
//A Vashegy felé//
*Valamivel Aletai és nem sokkal Hrothgaar után elkezd befutni a Thargok és bajtársaik dicső hadserege... vagyis körülbelül két tucatnyi fáradt, vérző, a nyeregben is alig megmaradó harcos, a Vashegy erejének színe java, és ha velük tartanak, akkor a bősz orkok, kiknek szintén alig telik nyikkanásra is erő, az Ametiszt bandérium, srága földig levert orcával meg talán a városi őrség - két fő.*
*Ellenben győztek, ez nem vitás - első bizonyítéknak felmutathatják saját magukat, jobbára saját lábukon, és nem merev szemállással agyak és más finomságok után bóklászva érkeznek. Másrészről egy igen nagy rakománnyi sebesültet és fegyvereket, vérteket is szállítanak magukkal, ami egyébként megint csak nem a vesztesek sajátja. A főtér szélén azonban Kagan megállítja hátasát és megálljt int a csapatnak is - már ha van mögötte valaki.*
- Hmmm... Ethea, kerítsd elő nekem az intézőt! *a nagyszámú kereskedő is igen meglepő, bár jó jel, hogy a bajok ellenére sem állt le a Tharg Birtokok vérkeringése - ám a másik karaván a másfél tucatnyi harcedzett fickóval nem feltétlenül jött a legjobbkor.*
- Most.
755. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 23:26:16
Üzenet elküldve: 2016-04-18 23:26:16
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Karavánosdi//
*Tenebriss követi fejével az intést és szemei a közelben magasodó intézet falaira siklanak. Ilyen távolságból szép épületnek tűnik, nem olyan rágottnak mint néhány borzalmas állapotú viskó vagy kocsma másütt. *
- Azt hiszem, remek gondolatai támadnak ezen a napon jó uram - * Vigyorodott el az ifjú leány, miközben maga is elindul a férfi másik oldalán ballagva. Lusta léptek ezek, amolyan ráérősek, felvéve a mellette haladó lépteinek ritmusát, nem maradva le tőle, de még egy ujjnyival sem hagyva el őket.
Svir hirtelen fékezése őt is megállásra kényszeríti. Döbbent arccal mered előbb az intézőre, utána a háta mögött bevonuló karavánra. Önkéntelenül is közelebb lép a férfihoz és ezzel együtt a kerítéshez is. Érdekes fejek emelkednek ki a tömegből, fegyveres, durva képek. Összevonja szemöldökét a lány, ahogy nyakát nyújtogatva egy-két alakot jobban megnéz magának. Beszéd is felszáll hamar az egyik újonnan érkezett ajkáról, megnyugtatást és egyben kérelmet hozva magával. Mintha a szavakkal bármit is lehetne kezdeni.
Hatalmasat pislog a leány, talán van az kettő is, gyermeki éllel, mikor az előtte álló szólal fel, elismerve intézői mivoltját. De nem szól, nem kérdez rá, még csak meghökkenő hangokat se ad, vagy arcára kiülő, erre utaló mimikanyomokat. Egyszerűen csak mikor felé fordul az úr hatalmas vigyort engedve meg magának biccent.*
- Érdekes társaságnak tűnnek - *És ezzel még csak nem is hazudik.
Alig, hogy kimondja egy újabb lovas bukkan fel, érdekes híreket hozva. Hallott a történtekről az élőhalottakkal kapcsolatban, keveset és darabosat, de kíváncsiságát talán most mégsem ez a kósza hír köti le.
Tenebriss nem mutatkozik be, meg se szólal, a legkisebb jelét sem kívánva adni létezéséről, csupán halad utánuk, néhány lépéssel kicsit lemaradva. Élénken fülel és figyel a kérdésre, ha pedig érkezik válasz, arra talán még ezerszer jobban is. Érdekesnek találja a kialakult helyzetet, melybe belekeveredett, érdemesnek arra, hogy továbbra is mindent maga halljon és lásson, saját szórakoztatására. Azonban ébersége mit sem lankad a környezetével szemben, sőt, eddig ellazult vállai kissé merevek lesznek, kezei közel járnak tőréhez. Bizalmatlanság, mindig is ez jellemezte őt. *
A hozzászólás írója (Tenebriss Caliko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 23:32:51
//Karavánosdi//
*Tenebriss követi fejével az intést és szemei a közelben magasodó intézet falaira siklanak. Ilyen távolságból szép épületnek tűnik, nem olyan rágottnak mint néhány borzalmas állapotú viskó vagy kocsma másütt. *
- Azt hiszem, remek gondolatai támadnak ezen a napon jó uram - * Vigyorodott el az ifjú leány, miközben maga is elindul a férfi másik oldalán ballagva. Lusta léptek ezek, amolyan ráérősek, felvéve a mellette haladó lépteinek ritmusát, nem maradva le tőle, de még egy ujjnyival sem hagyva el őket.
Svir hirtelen fékezése őt is megállásra kényszeríti. Döbbent arccal mered előbb az intézőre, utána a háta mögött bevonuló karavánra. Önkéntelenül is közelebb lép a férfihoz és ezzel együtt a kerítéshez is. Érdekes fejek emelkednek ki a tömegből, fegyveres, durva képek. Összevonja szemöldökét a lány, ahogy nyakát nyújtogatva egy-két alakot jobban megnéz magának. Beszéd is felszáll hamar az egyik újonnan érkezett ajkáról, megnyugtatást és egyben kérelmet hozva magával. Mintha a szavakkal bármit is lehetne kezdeni.
Hatalmasat pislog a leány, talán van az kettő is, gyermeki éllel, mikor az előtte álló szólal fel, elismerve intézői mivoltját. De nem szól, nem kérdez rá, még csak meghökkenő hangokat se ad, vagy arcára kiülő, erre utaló mimikanyomokat. Egyszerűen csak mikor felé fordul az úr hatalmas vigyort engedve meg magának biccent.*
- Érdekes társaságnak tűnnek - *És ezzel még csak nem is hazudik.
Alig, hogy kimondja egy újabb lovas bukkan fel, érdekes híreket hozva. Hallott a történtekről az élőhalottakkal kapcsolatban, keveset és darabosat, de kíváncsiságát talán most mégsem ez a kósza hír köti le.
Tenebriss nem mutatkozik be, meg se szólal, a legkisebb jelét sem kívánva adni létezéséről, csupán halad utánuk, néhány lépéssel kicsit lemaradva. Élénken fülel és figyel a kérdésre, ha pedig érkezik válasz, arra talán még ezerszer jobban is. Érdekesnek találja a kialakult helyzetet, melybe belekeveredett, érdemesnek arra, hogy továbbra is mindent maga halljon és lásson, saját szórakoztatására. Azonban ébersége mit sem lankad a környezetével szemben, sőt, eddig ellazult vállai kissé merevek lesznek, kezei közel járnak tőréhez. Bizalmatlanság, mindig is ez jellemezte őt. *
A hozzászólás írója (Tenebriss Caliko) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 23:32:51
754. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 22:10:19
Üzenet elküldve: 2016-04-18 22:10:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
//Kereskedők, hírhozó, Hrothgaar//
*Trodd is köszönti az ismerős.*
-Adj isten. Azoknak semmi baja.
*Még meg is szaporodtak azóta kicsit.*
-Hát neked sikerült munkát szerezni itt?
*Ha föld nincs is, de a munka a lényeg. Éhen egy faluban nem hal senki viszont dolgozni azt kell és azt keresni kell az idegennek. A hírhozó híreire Trodd is fellélegzik. Tényleg megvédik őket a Thargok és a vezér ettől nem kell félnie. Megbízik bennük ahogy abban is, hogy a vezér visszatér. Ajándékot illene talán adnia, de még nincs mit. Azon gondolkoznia kell. Az hirtelen érkező nagy tömegben meglát valakit aki felkelti az ő figyelmét. Ott is hagyja kicsit a kereskedőket és megindul Hrothgaar mester felé. Odaérve köszönti is.*
-Adjon isten kovács uram. Beszélhetnénk?
*Trodd is köszönti az ismerős.*
-Adj isten. Azoknak semmi baja.
*Még meg is szaporodtak azóta kicsit.*
-Hát neked sikerült munkát szerezni itt?
*Ha föld nincs is, de a munka a lényeg. Éhen egy faluban nem hal senki viszont dolgozni azt kell és azt keresni kell az idegennek. A hírhozó híreire Trodd is fellélegzik. Tényleg megvédik őket a Thargok és a vezér ettől nem kell félnie. Megbízik bennük ahogy abban is, hogy a vezér visszatér. Ajándékot illene talán adnia, de még nincs mit. Azon gondolkoznia kell. Az hirtelen érkező nagy tömegben meglát valakit aki felkelti az ő figyelmét. Ott is hagyja kicsit a kereskedőket és megindul Hrothgaar mester felé. Odaérve köszönti is.*
-Adjon isten kovács uram. Beszélhetnénk?
753. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 20:54:00
Üzenet elküldve: 2016-04-18 20:54:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//A majdnem faluház egy félreeső pontján//
*Bizony, Taitos a nagy osonásában egy még üresen álló épületbe ment be, bár ezt maga sem tudhatja.
Vagy talán már nem is igaz, hiszen már két tucat plusz kettő lakója van a helynek.*
~Na aszongya, kettő meg kettő, meg kettő...~
*Számolgat párosával, és hamar fel is méri, hogy igen, eddig minden jó. Picit kezd már fáradni, de azért valljuk be, ez kevésbé a mágiának tudható be, mint annak, hogy éppen a nyakába vette ma már a fél világot.*
~Száznál megállok.~
*Határozza el igen egyenesen, mert hát, száz tyúk az talán a duplája a jelenlegi kalácsfalvi állománynak, ennyi mag, meg kukac még csak-csak lesz, de talán éhes száj nem fog rá jutni. Így hát csak mormol megint egy sort.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
*Bizony, Taitos a nagy osonásában egy még üresen álló épületbe ment be, bár ezt maga sem tudhatja.
Vagy talán már nem is igaz, hiszen már két tucat plusz kettő lakója van a helynek.*
~Na aszongya, kettő meg kettő, meg kettő...~
*Számolgat párosával, és hamar fel is méri, hogy igen, eddig minden jó. Picit kezd már fáradni, de azért valljuk be, ez kevésbé a mágiának tudható be, mint annak, hogy éppen a nyakába vette ma már a fél világot.*
~Száznál megállok.~
*Határozza el igen egyenesen, mert hát, száz tyúk az talán a duplája a jelenlegi kalácsfalvi állománynak, ennyi mag, meg kukac még csak-csak lesz, de talán éhes száj nem fog rá jutni. Így hát csak mormol megint egy sort.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
752. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 20:45:07
Üzenet elküldve: 2016-04-18 20:45:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Hírhozó - Yhart, Rolf//
*Útjuk végül egy üsthöz vezet, amiben ott rotyogott nemrégiben a fincsi krumplileves, és most is kellemesen meleg, hogy átjárja a megfáradt testet. A Yharttal történő beszélgetés hamarosan barátságosabb hangvételű lesz, miután a férfi letegezi. Az orgyilkos nem túlzottan szereti a formális dolgokat, így ez egy ínyérevaló momentum.*
-Szóval Yhart. Éretem! Te pedig szólíts Aletainak! Az némiképp egyszerűbb, mint a hosszú és az arthenioriak számára kissé kacifántos nevem.
*Mosolyodik el, majd egy jóízűt nyel a levesből. Ezt a harapást követi egy újabb és még egy harmadik is. Néhány másodperc eltelik így, de bizonyára a vendéglátója nem fog rá neheztelni, mert sietve próbálja elnyomni a gyötrő éhségét.*
-Igazán finom! Úgy vélem, hogy a hentesmunka mellett gyengébb napokon besegíthetsz majd Darna mamának! Remélem, nincs komoly baja!
*Harap egyet a kolbászból is, majd érdeklődve ismét Yhartra pillant.*
-Van esetleg a közelben szántófölded is? Netán a társadnak, akiről beszéltél?
*Időnként lejöhetnének pihenni egy kicsit Ewangellel. Bizonyára ő is élvezné a barátságos és közvetlen emberek társaságát.*
-A helyzet az, hogy egy túlvilági lénytől szereztem, miután legyőztük őt Hrothgarral, a kovácsmesterrel. Piszok nagy ereje van annak a törpének!
*Mosolyodik el, miközben leteszi a kezében lévő tálat, hogy előhúzza a kardot, majd markolatánál fogva átnyújtja Yhartnak.*
-Kormos látszata ellenére igencsak éles, úgyhogy csak óvatosan vele!
*Bizony nem játék, bár a kasza is lehet legalább olyan veszélyes, ha hozzáértő kezek forgatják. Mindenesetre átnyújtja a kardot, majd ismét kezébe veszi a tálat, és tovább falatozik.*
-Fogalmam sincs, hogy mikor érnek ide a többiek.
*Jelenti ki, miközben tekintete rásiklik az érkező Rolfeussra. Üdvözlésképpen beszél valamit, majd rákérdez az orgyilkos pozíciójára. Mutató ujját megemeli, úgy kér egy pillanatnyi türelmet, míg lenyeli a falatot.*
-Valami olyasmi pozíció, igen!
*Elneveti magát a tréfás megfogalmazáson.*
~Különös népek ezek a kalácsfalviak! Akheelhez hasonlítanak. Tán ő is innen való?~
-Inkább egy egér, mint egy varacskos disznó! Osonni kell, akár az a búzászsákok között!
*Fejezi be a gondolatot, ahogy az étel végére ér.*
//Hírhozó - Yhart, Rolf//
*Útjuk végül egy üsthöz vezet, amiben ott rotyogott nemrégiben a fincsi krumplileves, és most is kellemesen meleg, hogy átjárja a megfáradt testet. A Yharttal történő beszélgetés hamarosan barátságosabb hangvételű lesz, miután a férfi letegezi. Az orgyilkos nem túlzottan szereti a formális dolgokat, így ez egy ínyérevaló momentum.*
-Szóval Yhart. Éretem! Te pedig szólíts Aletainak! Az némiképp egyszerűbb, mint a hosszú és az arthenioriak számára kissé kacifántos nevem.
*Mosolyodik el, majd egy jóízűt nyel a levesből. Ezt a harapást követi egy újabb és még egy harmadik is. Néhány másodperc eltelik így, de bizonyára a vendéglátója nem fog rá neheztelni, mert sietve próbálja elnyomni a gyötrő éhségét.*
-Igazán finom! Úgy vélem, hogy a hentesmunka mellett gyengébb napokon besegíthetsz majd Darna mamának! Remélem, nincs komoly baja!
*Harap egyet a kolbászból is, majd érdeklődve ismét Yhartra pillant.*
-Van esetleg a közelben szántófölded is? Netán a társadnak, akiről beszéltél?
*Időnként lejöhetnének pihenni egy kicsit Ewangellel. Bizonyára ő is élvezné a barátságos és közvetlen emberek társaságát.*
-A helyzet az, hogy egy túlvilági lénytől szereztem, miután legyőztük őt Hrothgarral, a kovácsmesterrel. Piszok nagy ereje van annak a törpének!
*Mosolyodik el, miközben leteszi a kezében lévő tálat, hogy előhúzza a kardot, majd markolatánál fogva átnyújtja Yhartnak.*
-Kormos látszata ellenére igencsak éles, úgyhogy csak óvatosan vele!
*Bizony nem játék, bár a kasza is lehet legalább olyan veszélyes, ha hozzáértő kezek forgatják. Mindenesetre átnyújtja a kardot, majd ismét kezébe veszi a tálat, és tovább falatozik.*
-Fogalmam sincs, hogy mikor érnek ide a többiek.
*Jelenti ki, miközben tekintete rásiklik az érkező Rolfeussra. Üdvözlésképpen beszél valamit, majd rákérdez az orgyilkos pozíciójára. Mutató ujját megemeli, úgy kér egy pillanatnyi türelmet, míg lenyeli a falatot.*
-Valami olyasmi pozíció, igen!
*Elneveti magát a tréfás megfogalmazáson.*
~Különös népek ezek a kalácsfalviak! Akheelhez hasonlítanak. Tán ő is innen való?~
-Inkább egy egér, mint egy varacskos disznó! Osonni kell, akár az a búzászsákok között!
*Fejezi be a gondolatot, ahogy az étel végére ér.*
751. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 12:22:32
Üzenet elküldve: 2016-04-18 12:22:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//A majdnem faluház egy félreeső pontján//
*A Taitos által kiszemelt szoba egyre zajosabb és zajosabb lesz. Egy tucat kiscsibe toppan be a szobába a szavak nyomán.
Azonban azt még nem tudja, hogy a kiszemelt házikó nem az, aminek ő vélte, de erről ő maga nem tudhat.*
~No csak, eddig jó.~
*Nyugtázza a haladást, és úgy dönt folytatja. Muszáj, hogy kész legyen az a terv, és Kalácsfalva felvirágozzék. A kisdisznó pedig csak elmegy, elszalad a sarokba, és ott nyugton marad. Majd újrakezdi, ismét.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 13:44:37
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
*A Taitos által kiszemelt szoba egyre zajosabb és zajosabb lesz. Egy tucat kiscsibe toppan be a szobába a szavak nyomán.
Azonban azt még nem tudja, hogy a kiszemelt házikó nem az, aminek ő vélte, de erről ő maga nem tudhat.*
~No csak, eddig jó.~
*Nyugtázza a haladást, és úgy dönt folytatja. Muszáj, hogy kész legyen az a terv, és Kalácsfalva felvirágozzék. A kisdisznó pedig csak elmegy, elszalad a sarokba, és ott nyugton marad. Majd újrakezdi, ismét.*
A hozzászólás írója (Taitos, a Zöldfülű) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 13:44:37
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
750. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 12:04:26
Üzenet elküldve: 2016-04-18 12:04:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//A Vashegy felé//
*A Grombarnál harcolók csapata a Szántóföldek átszelése után rövidesen Kalácsfalvára érkezik. Hrothgaar előre lovagol, de nem hagyja el túlzottan a szekeret, valamiért még mindig ott motoszkál benne a paranoia, hogy rajtaüthetnek a zsákmányt szállító szekéren. Válla felett még visszapillant Turrogra, mielőtt lovát ugratja... ami nem túl jó döntés.*
- Ehh, az istenit...
*Morog magában. Pejkó hosszú évek óta hú hátasa, de most úgy érzi magát a törpe, mintha először ülne az állat nyergében: szétrázza őt, legalábbis úgy érzi. A törpe ingerküszöbe most elég alacsony, így nem feltétlenül legbarátibb arcát mutatja a Kalácsfalviaknak. Titkon a kalpagkirályt keresi, Svir-t, hátha a férfi társasága felvidítaná kissé. Lovát fordítja és visszaléptet a szekérhez.*
- Itt megpihenünk kicsit. Figyeljünk a cuccokra, nehogy valami kíváncsi kölyök megpróbáljon elcsenni valamit.
*Mondja Turrog-nak, majd a többiekhez is szól.*
- Kalácvfalván megpihenünk. Egyetek, igyatok, lássátok el az állataitokat, de ne helyezzétek kényelembe magatokat, nemsokára megyünk tovább! Innen már egyenes út a Vashegy!
*A Grombarnál harcolók csapata a Szántóföldek átszelése után rövidesen Kalácsfalvára érkezik. Hrothgaar előre lovagol, de nem hagyja el túlzottan a szekeret, valamiért még mindig ott motoszkál benne a paranoia, hogy rajtaüthetnek a zsákmányt szállító szekéren. Válla felett még visszapillant Turrogra, mielőtt lovát ugratja... ami nem túl jó döntés.*
- Ehh, az istenit...
*Morog magában. Pejkó hosszú évek óta hú hátasa, de most úgy érzi magát a törpe, mintha először ülne az állat nyergében: szétrázza őt, legalábbis úgy érzi. A törpe ingerküszöbe most elég alacsony, így nem feltétlenül legbarátibb arcát mutatja a Kalácsfalviaknak. Titkon a kalpagkirályt keresi, Svir-t, hátha a férfi társasága felvidítaná kissé. Lovát fordítja és visszaléptet a szekérhez.*
- Itt megpihenünk kicsit. Figyeljünk a cuccokra, nehogy valami kíváncsi kölyök megpróbáljon elcsenni valamit.
*Mondja Turrog-nak, majd a többiekhez is szól.*
- Kalácvfalván megpihenünk. Egyetek, igyatok, lássátok el az állataitokat, de ne helyezzétek kényelembe magatokat, nemsokára megyünk tovább! Innen már egyenes út a Vashegy!
749. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 09:30:24
Üzenet elküldve: 2016-04-18 09:30:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1663
OOC üzenetek: 314
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Karavánosdi//
*Amíg a kereskedő közelebb jön a kerítéshez (és így hozzájuk is), addig a már-már Syoudhoz hasonló tempót diktáló Aletai lovagol be a főtérre. Egyedül. Ez vagy azt jelenti, hogy most ő volt a leggyorsabb vagy azt, hogy csak ő maradt. Akár így, akár úgy, a kiabálását meghallgatja – nem is tehetne másképp, nem foghatja be a fülét.*
~Legalább van valami hír róluk is.~
*A legtöbbekért nem aggódik különösebben, de Hrothgaar mesternek például szurkolt időnként, hogy elég szörnyeteget tudjon visszaküldeni a másvilágra. Meg, ami fontosabb, hogy őt ne vigyék vissza magukkal. Lelke mélyén Etheáak is, ha másért nem, azért, hogy újra lássa azt a fancsali, elégedetlen képét, amit a komptól a malomig viselni szokott.*
~Jobb hírét kelti Kagannak, mint én a kalapomnak bármikor. Vajon mit ígért neki érte?~
*Gondolja még mielőtt visszatér a figyelme a kereskedőre.*
- Svir Gia vagyok. Kerüljön beljebb. *Kinyitja a kert takaros kapuját a vendégnek.*
- Aztán mit szállít az a karaván, hogy egy kisebb hadsereg vigyáz rá? Tőlünk aztán igazán nem kell félteni semmit, egy fia lopás nem történt egészen, nos amióta intéző vagyok nem is tudok ilyesmiről. *Ha Devos belép a kertkapun, akkor mehetnek tovább a tornácra. Ott épp csak egy pillanatra ugrik be a házba, néhány poharat és egy kancsó bort hoz. A kereskedő addig megnézheti a tornác berendezését: egy kör alakú asztalka és néhány fonott szék állatbőrrel leterítve. Nem párnázott karosszékek, de azért elég kényelmesek. Pont rálátni innen a főtérre.*
- Foglaljon helyet ahol tetszik. *Mondja miközben tölt. Már ugye ha egyáltalán eljutottak a tornácig.*
//Karavánosdi//
*Amíg a kereskedő közelebb jön a kerítéshez (és így hozzájuk is), addig a már-már Syoudhoz hasonló tempót diktáló Aletai lovagol be a főtérre. Egyedül. Ez vagy azt jelenti, hogy most ő volt a leggyorsabb vagy azt, hogy csak ő maradt. Akár így, akár úgy, a kiabálását meghallgatja – nem is tehetne másképp, nem foghatja be a fülét.*
~Legalább van valami hír róluk is.~
*A legtöbbekért nem aggódik különösebben, de Hrothgaar mesternek például szurkolt időnként, hogy elég szörnyeteget tudjon visszaküldeni a másvilágra. Meg, ami fontosabb, hogy őt ne vigyék vissza magukkal. Lelke mélyén Etheáak is, ha másért nem, azért, hogy újra lássa azt a fancsali, elégedetlen képét, amit a komptól a malomig viselni szokott.*
~Jobb hírét kelti Kagannak, mint én a kalapomnak bármikor. Vajon mit ígért neki érte?~
*Gondolja még mielőtt visszatér a figyelme a kereskedőre.*
- Svir Gia vagyok. Kerüljön beljebb. *Kinyitja a kert takaros kapuját a vendégnek.*
- Aztán mit szállít az a karaván, hogy egy kisebb hadsereg vigyáz rá? Tőlünk aztán igazán nem kell félteni semmit, egy fia lopás nem történt egészen, nos amióta intéző vagyok nem is tudok ilyesmiről. *Ha Devos belép a kertkapun, akkor mehetnek tovább a tornácra. Ott épp csak egy pillanatra ugrik be a házba, néhány poharat és egy kancsó bort hoz. A kereskedő addig megnézheti a tornác berendezését: egy kör alakú asztalka és néhány fonott szék állatbőrrel leterítve. Nem párnázott karosszékek, de azért elég kényelmesek. Pont rálátni innen a főtérre.*
- Foglaljon helyet ahol tetszik. *Mondja miközben tölt. Már ugye ha egyáltalán eljutottak a tornácig.*
748. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 08:32:33
Üzenet elküldve: 2016-04-18 08:32:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 99
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Hírhozó - Aletai//
* Sajnos Darna Mama nem elérhető, nem tud készíteni isteni reggelit ebédet meg vacsorát. Hiányát igazán megérzi az itt maradt népesség. Sokan, közöttük Yhart is reméli egyszer csak fel bukkan a jó asszonyság és isteni foszlós kaláccsal kínálja körbe a falusi fáradt népet. Nincs itt régóta a fél vér, de ama kis röpke percek alatt megkedvelte a közvetlen asszonyt.*
- Á...! Nem vagyok én uraság!
* Legyint vigyorogva a hálálkodás szavai közepette. Elhiszi, sőt megérti mennyire élet mentő hosszú út után egy kis pihenés és egy kiadós meleg étel. *
~Na ez aztán a cifra név! Hú... aszondja Aletri? Nem... nem így hangsúlyozta.~
*Vívódik egy sort az idegennevén de végül bemutatkozik. Mert hát nem szeretne tiszteletlen lenni egy fontos hírhozóval szemben.*
- Yhart Ntha. Csak Yhart ként hívj. Egyszerűbb megjegyezni.
* Elérik a megtermett főző edényt amibe öt emberes adag gőzölög. Úgy adag, hogy jó mély tányérral mérendő egyetlen fej adag. Ha normális tálat nézünk akkor tíz ember is jóllakna.*
- Nem tudom. talán beteg. Nem emlékszem rá mert régóta nem munkálkodik Darna Mama. Na de... tessék.
* Szervál egy tiszta fa tálat s az id előkészített merőkanál segítségével alaposan szed az utazó féleségnek. Nem fukarkodik se sűrűjével se lével. Sőt, a finoman megpuhult zöldségek mellett egy- egy kacér kolbász darab is fel bukkan a lé tetején. *
- Én leszek majd a hentes. Ha minden jól megy lesz hol dolgoznom. No de mivel jön a sereg meg a dicső úr, biza nem lesz pihenés. Kell levágni disznót és pár totyogót. Majd ha komám végez megkérem segítsen. Kell majd leves meg sörben pácolt disznó. Hm. Nem tudom. majd megmondják a többiek jó ötlet lesz e vagy sem.
* Kicsit mélázik, számolgat fejben, végül sűrű pislogásokkal tér észhez.*
- Egyen nyugodtan! Még langyos. Nosz cipóval nem szolgálhatok. Ahhoz nem értek sajnos.
* Jegyzi meg szakállába túrva.*
- Hm... aztán azt a kardot amit ledobott a földre érkeztekor. Honnan szerezte? Megfoghatnám vagy megcsodálhatnám? Ahhoz hasonlót sohasem láttam.
* Rolfeuss is befut. A megtermett ember úgy tűnik sikeresen nyélbe ütötte üzletét, aminek Yhart örül. Így másik tálkát vesz elő s szed pajtásának jó adagot.*
- Jó az. No de nekem kell az építői erő. Ahogy hallom vendégek jönnek s lakomára lesz szükség. Ahhoz viszont én is kelleni fogok, meg egy, esetleg kettő segítő.
* Széles vigyorra húzza ajkait ahogy Rolfeusst hallgatja.*
A hozzászólás írója (Yhart Ntha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 08:36:04
//Hírhozó - Aletai//
* Sajnos Darna Mama nem elérhető, nem tud készíteni isteni reggelit ebédet meg vacsorát. Hiányát igazán megérzi az itt maradt népesség. Sokan, közöttük Yhart is reméli egyszer csak fel bukkan a jó asszonyság és isteni foszlós kaláccsal kínálja körbe a falusi fáradt népet. Nincs itt régóta a fél vér, de ama kis röpke percek alatt megkedvelte a közvetlen asszonyt.*
- Á...! Nem vagyok én uraság!
* Legyint vigyorogva a hálálkodás szavai közepette. Elhiszi, sőt megérti mennyire élet mentő hosszú út után egy kis pihenés és egy kiadós meleg étel. *
~Na ez aztán a cifra név! Hú... aszondja Aletri? Nem... nem így hangsúlyozta.~
*Vívódik egy sort az idegennevén de végül bemutatkozik. Mert hát nem szeretne tiszteletlen lenni egy fontos hírhozóval szemben.*
- Yhart Ntha. Csak Yhart ként hívj. Egyszerűbb megjegyezni.
* Elérik a megtermett főző edényt amibe öt emberes adag gőzölög. Úgy adag, hogy jó mély tányérral mérendő egyetlen fej adag. Ha normális tálat nézünk akkor tíz ember is jóllakna.*
- Nem tudom. talán beteg. Nem emlékszem rá mert régóta nem munkálkodik Darna Mama. Na de... tessék.
* Szervál egy tiszta fa tálat s az id előkészített merőkanál segítségével alaposan szed az utazó féleségnek. Nem fukarkodik se sűrűjével se lével. Sőt, a finoman megpuhult zöldségek mellett egy- egy kacér kolbász darab is fel bukkan a lé tetején. *
- Én leszek majd a hentes. Ha minden jól megy lesz hol dolgoznom. No de mivel jön a sereg meg a dicső úr, biza nem lesz pihenés. Kell levágni disznót és pár totyogót. Majd ha komám végez megkérem segítsen. Kell majd leves meg sörben pácolt disznó. Hm. Nem tudom. majd megmondják a többiek jó ötlet lesz e vagy sem.
* Kicsit mélázik, számolgat fejben, végül sűrű pislogásokkal tér észhez.*
- Egyen nyugodtan! Még langyos. Nosz cipóval nem szolgálhatok. Ahhoz nem értek sajnos.
* Jegyzi meg szakállába túrva.*
- Hm... aztán azt a kardot amit ledobott a földre érkeztekor. Honnan szerezte? Megfoghatnám vagy megcsodálhatnám? Ahhoz hasonlót sohasem láttam.
* Rolfeuss is befut. A megtermett ember úgy tűnik sikeresen nyélbe ütötte üzletét, aminek Yhart örül. Így másik tálkát vesz elő s szed pajtásának jó adagot.*
- Jó az. No de nekem kell az építői erő. Ahogy hallom vendégek jönnek s lakomára lesz szükség. Ahhoz viszont én is kelleni fogok, meg egy, esetleg kettő segítő.
* Széles vigyorra húzza ajkait ahogy Rolfeusst hallgatja.*
A hozzászólás írója (Yhart Ntha) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.18 08:36:04
747. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-18 08:20:02
Üzenet elküldve: 2016-04-18 08:20:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 327
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Főtér//
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
-Megegyeztünk kenduram!
*Csap bele a kereskedő (Mesélő (Morw) tenyerébe és bele is nyomja a 400 aranyat.*
-Nem az nem köll, majd megcsinágatom maga, vagy kérek egy kis segítséget a falu népétől. No akkor hozom is a szekeret osztán pakolok.
*Sietősen megy az istállóba, hogy Pajtást befoghassa a szekér két rúdjához, fel is ugrik a bakra és hamar a főtéren találja magát megint.*
-Akkor elkezdek pakolni kenduram. *mondja és már kapaszkodik is bele a kövekbe, amit átpakol a saját szekerére.
Ezzel foglalatoskodik egy darabig, amikor újabb szekerek mondhatni egy egész karaván érkezik.*
-E no mennyi nép! Eddig nem vótak kereskedők most meg özönlenek mint az árvíz. Nofene.
*Úgy tűnik közben Yhart komája is dűlőre jut, ő kicsit többet fizet ki mint Rolf bár az igények is némileg magasabbak. Aztán érkezik megint valaki, aki híreket kántál a falu közepén.*
-Hurrá! Hurrá! Hurrá! *lengeti meg nem létező kalapját... ja tényleg kellene egy szalmakalap is majd, de azt készíthet magának is éppen.*
-Koma ha átpakoltam még menek énis... osztán hagyjatok még a bendőmbe valót.
*Az érkező valamiféle felderítőtiszt vagy mit beszél, egyébként teljesen közvetlen és barátságos.*
~Vajon ez magas pozíció? No majd megkérdem tőle.~
*Ki ne hallott volna a harcokról, és tiszteli az ott helytálló harcosokat. A Grombar kastély csak egy jó nagy köpésre van Kalácsfalvától, így ha ott ezek a derék harcosok elbuknak akkor bizony a falubéliek mehettek volna amerre látnak... vagyis hát ő így gondolja aztán ki tudja mi a valóság.
Mikor megpakolja a szekerét el is távolodik a főtérről arra amerre komája és a felderítőtiszt ment.*
-No koma hiába kérdezgettem én a méhészkedős holmikat nem mondott a semmit. *ugrik le a bakról.* -Nézzed csak mán mennyi kövem van... mán csak be köll dógozni egy jó mély alapba. *telepedik le melléjük.* -Osztán a felderítőtiszt miféle pozíció? *kérdezi közvetlenül a hírhozót.* -Azoknak a feji akik szaladnak és leskelik az ellenlábasok táborhelyit? Akkor kend biztosan nem csörtet akár a varacskosdisznó.
//Kereskedők érkeznek//
//Mindenkinek - Hírhozó//
//Karavánosdi//
-Megegyeztünk kenduram!
*Csap bele a kereskedő (Mesélő (Morw) tenyerébe és bele is nyomja a 400 aranyat.*
-Nem az nem köll, majd megcsinágatom maga, vagy kérek egy kis segítséget a falu népétől. No akkor hozom is a szekeret osztán pakolok.
*Sietősen megy az istállóba, hogy Pajtást befoghassa a szekér két rúdjához, fel is ugrik a bakra és hamar a főtéren találja magát megint.*
-Akkor elkezdek pakolni kenduram. *mondja és már kapaszkodik is bele a kövekbe, amit átpakol a saját szekerére.
Ezzel foglalatoskodik egy darabig, amikor újabb szekerek mondhatni egy egész karaván érkezik.*
-E no mennyi nép! Eddig nem vótak kereskedők most meg özönlenek mint az árvíz. Nofene.
*Úgy tűnik közben Yhart komája is dűlőre jut, ő kicsit többet fizet ki mint Rolf bár az igények is némileg magasabbak. Aztán érkezik megint valaki, aki híreket kántál a falu közepén.*
-Hurrá! Hurrá! Hurrá! *lengeti meg nem létező kalapját... ja tényleg kellene egy szalmakalap is majd, de azt készíthet magának is éppen.*
-Koma ha átpakoltam még menek énis... osztán hagyjatok még a bendőmbe valót.
*Az érkező valamiféle felderítőtiszt vagy mit beszél, egyébként teljesen közvetlen és barátságos.*
~Vajon ez magas pozíció? No majd megkérdem tőle.~
*Ki ne hallott volna a harcokról, és tiszteli az ott helytálló harcosokat. A Grombar kastély csak egy jó nagy köpésre van Kalácsfalvától, így ha ott ezek a derék harcosok elbuknak akkor bizony a falubéliek mehettek volna amerre látnak... vagyis hát ő így gondolja aztán ki tudja mi a valóság.
Mikor megpakolja a szekerét el is távolodik a főtérről arra amerre komája és a felderítőtiszt ment.*
-No koma hiába kérdezgettem én a méhészkedős holmikat nem mondott a semmit. *ugrik le a bakról.* -Nézzed csak mán mennyi kövem van... mán csak be köll dógozni egy jó mély alapba. *telepedik le melléjük.* -Osztán a felderítőtiszt miféle pozíció? *kérdezi közvetlenül a hírhozót.* -Azoknak a feji akik szaladnak és leskelik az ellenlábasok táborhelyit? Akkor kend biztosan nem csörtet akár a varacskosdisznó.
746. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 23:18:05
Üzenet elküldve: 2016-04-17 23:18:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
*Taitos elbattyog a vétellel.*
~Hű, ez a disznó nehezebb, mint hittem.~
*Tűnik egyre testesebbnek a kismalac, ahogy Taitos távolodik.*
~Nem baj, majd elcserélem, egy kis izéért ki ne adná el, azzal meg ugyanúgy lehet bánni.~
*Próbálja hóna alá ügyeskedni a malacot, és a tömeget kerülve megcélozza a legnagyobb házat, melyről tudja, hogy Svir cimborája arra lakhat.*
~Faluháza, vagy mi.~
*Nem zavartatja magát, bemegy, ha nem szól neki senki, de ahogy látja a falu apraja-nagyja kint van a téren, nemigen foglalkozik vele senki a vezetőségből. Így hát odabent keres egy szobát, amit be tud zárni, legalább kilincsre, és belekezd ördögi tervének megvalósításába.*
-Na te visítozó, most egy picit poroszkálhatsz.
*Dönti el, és elengedi a disznót, majd a csibe következik, de őt a tenyerébe kapja.*
-Jobb is így, téged tápolni kéne, ezek meg csak bogarat esznek.
*Néz farkasszemet a rózsaszín állatkával, aki valószínűleg igen rémült lehet, majd belekezd a vidékfejlesztési program első részébe. Igét mormol, és reméli, hogy a csipogás hatványozódni fog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
~Hű, ez a disznó nehezebb, mint hittem.~
*Tűnik egyre testesebbnek a kismalac, ahogy Taitos távolodik.*
~Nem baj, majd elcserélem, egy kis izéért ki ne adná el, azzal meg ugyanúgy lehet bánni.~
*Próbálja hóna alá ügyeskedni a malacot, és a tömeget kerülve megcélozza a legnagyobb házat, melyről tudja, hogy Svir cimborája arra lakhat.*
~Faluháza, vagy mi.~
*Nem zavartatja magát, bemegy, ha nem szól neki senki, de ahogy látja a falu apraja-nagyja kint van a téren, nemigen foglalkozik vele senki a vezetőségből. Így hát odabent keres egy szobát, amit be tud zárni, legalább kilincsre, és belekezd ördögi tervének megvalósításába.*
-Na te visítozó, most egy picit poroszkálhatsz.
*Dönti el, és elengedi a disznót, majd a csibe következik, de őt a tenyerébe kapja.*
-Jobb is így, téged tápolni kéne, ezek meg csak bogarat esznek.
*Néz farkasszemet a rózsaszín állatkával, aki valószínűleg igen rémült lehet, majd belekezd a vidékfejlesztési program első részébe. Igét mormol, és reméli, hogy a csipogás hatványozódni fog.*
A varázsló elmormol egy rövid igét, melynek hatására a kezében tartott kismadár vagy kisállat tucatnyi mennyiségben röpül, vagy szalad tova.
745. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 23:03:24
Üzenet elküldve: 2016-04-17 23:03:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy paraszt naplójából//
*Azt a húsz aranyat majd pár hat múlva már úgyis az egyik gyereken vagy az asszonyon fogja keresni... Ezek a malacok viszont igazi paraszthízók, nem valami úrinépnek való korcs aprófajta amit a lakásban simogatnak. Már születésükkor voltak vagy másfél kilók, akkor sem valószínű hogy kényelmesen elfértek volna Taitos egy tenyerében, most meg már hat kiló fölött járnak. Egy hízó nem kisállat, még a picinye sem, pláne ha már elég nagy ahhoz hogy elszakítsák az anyjától. Nem mellesleg ficánkol és visongat, jobb szeretne inkább testvérei mellett maradni mint a Zöldfülű kezében.*
- Gyüjjön máskor is!
*Int a gazda is az idegennek ahogyan az távozik, nem úgy kelt ma fel hogy túlad két jószágon, de az árukból a Jaoni bátyjánál baráti áron a dupláját visszakapja, talán többet is. Kérdéses hogy pár óránál tovább emlékszik majd Taitos nevére, meg hát az Intéző nagy ember, nem szokott vele vacsorázni hogy legyen mikor emlegetni neki ezt a különös látogatót. Csak reméli hogy nem az asszony kedvencét választotta magának a fickó mert akkor arany ide vagy oda, egy-két napig nem lesz jó estéje.*
*Azt a húsz aranyat majd pár hat múlva már úgyis az egyik gyereken vagy az asszonyon fogja keresni... Ezek a malacok viszont igazi paraszthízók, nem valami úrinépnek való korcs aprófajta amit a lakásban simogatnak. Már születésükkor voltak vagy másfél kilók, akkor sem valószínű hogy kényelmesen elfértek volna Taitos egy tenyerében, most meg már hat kiló fölött járnak. Egy hízó nem kisállat, még a picinye sem, pláne ha már elég nagy ahhoz hogy elszakítsák az anyjától. Nem mellesleg ficánkol és visongat, jobb szeretne inkább testvérei mellett maradni mint a Zöldfülű kezében.*
- Gyüjjön máskor is!
*Int a gazda is az idegennek ahogyan az távozik, nem úgy kelt ma fel hogy túlad két jószágon, de az árukból a Jaoni bátyjánál baráti áron a dupláját visszakapja, talán többet is. Kérdéses hogy pár óránál tovább emlékszik majd Taitos nevére, meg hát az Intéző nagy ember, nem szokott vele vacsorázni hogy legyen mikor emlegetni neki ezt a különös látogatót. Csak reméli hogy nem az asszony kedvencét választotta magának a fickó mert akkor arany ide vagy oda, egy-két napig nem lesz jó estéje.*
744. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 22:37:52
Üzenet elküldve: 2016-04-17 22:37:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy paraszt naplójából//
*Az üzlet, az üzlet, Taitos szép lassan adta a pénzt, ha akarja, és tudja rászámolhatott volna, de minthogy ez nem így lett, hát a Zöldfülű gondolatban vállat von, és belépdel az állatokhoz.*
-Emberes egy kölök azé'
*Állapítja meg. Aztán odabent Taitos kiválasztja a legharagosabban néző csibét, elvileg az a legerősebb, abból lesz a legjobb tojó, a malacok közül meg a közepeset, és egyik kezében így a csirke, másikban a malac, kézben viszi, a nyeregtáskába meg simán belefér, hiába, hogy nagy lesz a malac, a kicsi alig lehet nagyobb, mint Taitos tenyere, így már csak el kell indulnia a jó üzlet után.*
-Na akkor hát, az ég áldja bátyámuramékat! Megemlékezünk majd a vacsorán, az is biztos. Maga meg csak emlékezzék majd, hogy Taitos vett magától állatot, s ne restelljen mondani Svirnek!
*Int búcsút miután letudták az alkut, mert hát, nem minden nap jár ő se erre, és azért, ha nem is hordja az orrát magasan, kívülről biztos nem, azért talán többet látott, mint némely templomi előkelőség, a kocsmaasztalnál aztán meg lehet ezzel dicsekedni, ami meg mégis többet ér, mint húsz arany, ha valaha le is jut addig az atyafi.*
*Az üzlet, az üzlet, Taitos szép lassan adta a pénzt, ha akarja, és tudja rászámolhatott volna, de minthogy ez nem így lett, hát a Zöldfülű gondolatban vállat von, és belépdel az állatokhoz.*
-Emberes egy kölök azé'
*Állapítja meg. Aztán odabent Taitos kiválasztja a legharagosabban néző csibét, elvileg az a legerősebb, abból lesz a legjobb tojó, a malacok közül meg a közepeset, és egyik kezében így a csirke, másikban a malac, kézben viszi, a nyeregtáskába meg simán belefér, hiába, hogy nagy lesz a malac, a kicsi alig lehet nagyobb, mint Taitos tenyere, így már csak el kell indulnia a jó üzlet után.*
-Na akkor hát, az ég áldja bátyámuramékat! Megemlékezünk majd a vacsorán, az is biztos. Maga meg csak emlékezzék majd, hogy Taitos vett magától állatot, s ne restelljen mondani Svirnek!
*Int búcsút miután letudták az alkut, mert hát, nem minden nap jár ő se erre, és azért, ha nem is hordja az orrát magasan, kívülről biztos nem, azért talán többet látott, mint némely templomi előkelőség, a kocsmaasztalnál aztán meg lehet ezzel dicsekedni, ami meg mégis többet ér, mint húsz arany, ha valaha le is jut addig az atyafi.*
743. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 22:17:36
Üzenet elküldve: 2016-04-17 22:17:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy paraszt naplójából//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Elpislog még egyszer a fegyveres őrök felé, mi tagadás nyugtalanítja kicsit, de csak nem olyan ostobák hogy fosztogatni akarnának ezen a vidéken. Az érkező aranyakra már tartja is rögtön a markát, nem gondolta volna hogy ilyen hirtelen és alkudozás nélkül megkapja amit kért, pláne hogy nemes egyszerűséggel kihúzta a nyulat és mégis 85-öt mondott.*
- Gyüjjön oszt válasszon kedvére.
*Lábával hajtja ki a kiskaput, csak jelzésként hogy engedje be magát az úrfi.*
- Tista!
*Bekiabál még miközben már az érméket bogarássza, de elég sokáig eltart mire megjelenik a tízen-pár éves fiúcska maszatos pofájával. Kénytelen is a gazda valahogy egy markába megtartani az aranyakat hogy legyen szabad keze lekeverni egy sallert a gyereknek.*
- Tista az anyádat, az ebédhez meg a lányok után bezzeg tudsz futni! No! Vigyed be az urat osztán hadd válogasson egy csibét meg egyet a Mánki síróibul.
*A gyerek csendben tűr, vélhetőleg nem ma kapta élete első pofonját, amilyen ferdén áll a szeme feltételezhető hogy még csak a mai elsőről sem beszélhetünk. Hajbókol egy sort az apjának aztán beinvitálja az idegent oda ahol az állatokat tartják. Csibéből van sok, kismalacból is vagy hat, de egyik kutya másik eb, nem sok különbség van köztük. Már nem a csibe meg a disznó közt, hanem úgy külön-külön, a két állat példányait hasonlítva egymáshoz. Egy csibét Taitos csak összeszed magának valahogy, a disznót meg készséggel segít a gyerek kitúrni a többi közül, de hogy a cipekedést hogyan oldja meg a Zöldfülű az már nem a fiú gondja. Mire kiérnek a gazdához az még mindig a homlokát ráncolja számolgatás közben, feltehetőleg nem egyszer kellett már újrakezdenie. Túlságosan könnyedén megkapta az összeget, nem olyan volt az idegen mint akinek a fogát húzzák érte, ráadásul állítólag az Intéző barátja, csak becsületes ember... Vagy hazug... Pedig valószínűleg csak egyszerű félreértésről van szó. A probléma viszont az, hogy harmadjára is belekavarodik valahol a paraszt a számokba és inkább elhiszi hogy megvan az 85 minthogy a gyerek előtt ostobának tűnjön és negyedszerre is nekiálljon. Inkább beszórja az érméket nadrágja zsebébe mikor odaér hozzá Taitos a választottjaival.*
- Aztán ha finom ebéd lesz belőlük, ne felejtse el megemlíteni kend hogy honnan szalajtotta!
*Még vigyorog is mint aki jó üzletet csinált. Ez a tény mondjuk megkérdőjelezhetetlen, még 65-el is nagyon jól járt, csak az a baj hogy hússzal többet hisz a zsebében csörögni, de hogy valaha kiderül-e a turpisság az majd egy másik naplóbejegyzés meséje lesz.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 22:22:06
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*Elpislog még egyszer a fegyveres őrök felé, mi tagadás nyugtalanítja kicsit, de csak nem olyan ostobák hogy fosztogatni akarnának ezen a vidéken. Az érkező aranyakra már tartja is rögtön a markát, nem gondolta volna hogy ilyen hirtelen és alkudozás nélkül megkapja amit kért, pláne hogy nemes egyszerűséggel kihúzta a nyulat és mégis 85-öt mondott.*
- Gyüjjön oszt válasszon kedvére.
*Lábával hajtja ki a kiskaput, csak jelzésként hogy engedje be magát az úrfi.*
- Tista!
*Bekiabál még miközben már az érméket bogarássza, de elég sokáig eltart mire megjelenik a tízen-pár éves fiúcska maszatos pofájával. Kénytelen is a gazda valahogy egy markába megtartani az aranyakat hogy legyen szabad keze lekeverni egy sallert a gyereknek.*
- Tista az anyádat, az ebédhez meg a lányok után bezzeg tudsz futni! No! Vigyed be az urat osztán hadd válogasson egy csibét meg egyet a Mánki síróibul.
*A gyerek csendben tűr, vélhetőleg nem ma kapta élete első pofonját, amilyen ferdén áll a szeme feltételezhető hogy még csak a mai elsőről sem beszélhetünk. Hajbókol egy sort az apjának aztán beinvitálja az idegent oda ahol az állatokat tartják. Csibéből van sok, kismalacból is vagy hat, de egyik kutya másik eb, nem sok különbség van köztük. Már nem a csibe meg a disznó közt, hanem úgy külön-külön, a két állat példányait hasonlítva egymáshoz. Egy csibét Taitos csak összeszed magának valahogy, a disznót meg készséggel segít a gyerek kitúrni a többi közül, de hogy a cipekedést hogyan oldja meg a Zöldfülű az már nem a fiú gondja. Mire kiérnek a gazdához az még mindig a homlokát ráncolja számolgatás közben, feltehetőleg nem egyszer kellett már újrakezdenie. Túlságosan könnyedén megkapta az összeget, nem olyan volt az idegen mint akinek a fogát húzzák érte, ráadásul állítólag az Intéző barátja, csak becsületes ember... Vagy hazug... Pedig valószínűleg csak egyszerű félreértésről van szó. A probléma viszont az, hogy harmadjára is belekavarodik valahol a paraszt a számokba és inkább elhiszi hogy megvan az 85 minthogy a gyerek előtt ostobának tűnjön és negyedszerre is nekiálljon. Inkább beszórja az érméket nadrágja zsebébe mikor odaér hozzá Taitos a választottjaival.*
- Aztán ha finom ebéd lesz belőlük, ne felejtse el megemlíteni kend hogy honnan szalajtotta!
*Még vigyorog is mint aki jó üzletet csinált. Ez a tény mondjuk megkérdőjelezhetetlen, még 65-el is nagyon jól járt, csak az a baj hogy hússzal többet hisz a zsebében csörögni, de hogy valaha kiderül-e a turpisság az majd egy másik naplóbejegyzés meséje lesz.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.17 22:22:06
742. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:50:33
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:50:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355
Játékstílus: Vakmerő
//Egy paraszt naplójából//
*Maga sem tudhatja ám azt, hogy pontosan kik ezek, de nem néznek ki tisztességesnek.*
-Ennyi őrrel... Nemtom mik ezek, és hát, nem úgy nézem, mintha tilos lenne, de hát majd Svir barátom lekapcsolja őket.
*Említi meg itt mindenképpen, hogy a falu "ura", az ő barátja.*
-Hát, ha nincs nyúl, nincs nyúl, legyen akkor ennyi hát.
*Veszi elő késedelem nélkül a 65 aranyat, melyet erre szán, és Mesélő (Frankó) őstermelőjének kezébe potyogtatja a jó maroknyi érmét. *
-Így megegyeztünk?
*Kérdezi, miután időt hagyott a földművesnek a számolásra, ami nem biztos, hogy a leggyorsabb dolog lesz a világon.*
-Nem mutatványra lesz ám, csak viszem haza, tudja Amon Ruadh környékén lakom, aztán arra ritka az ilyesmi állat, inkább vadak vannak, most meg gondoltam nem mindig csak bogyót együnk viszek már haza egy kis nevelni valót is.
*Magyarázza töredelmesen, hogy mi a látogatásának oka.*
-Egy jó barátom a háborúban harcolt, hamarosan hazatér, az a hír járja, lehet, hogy süldő sült lesz a tiszteletére.
*Teszi még hozzá mosolyogva, persze nem mintha azt várná, hogy a hősök tiszteletére olcsóbban adják, hisz odaadta már, amennyit szándékozott, és a központi dézsma is jön még, de azért arcán látszik, hogy nem hazudik, sőt...*
*Maga sem tudhatja ám azt, hogy pontosan kik ezek, de nem néznek ki tisztességesnek.*
-Ennyi őrrel... Nemtom mik ezek, és hát, nem úgy nézem, mintha tilos lenne, de hát majd Svir barátom lekapcsolja őket.
*Említi meg itt mindenképpen, hogy a falu "ura", az ő barátja.*
-Hát, ha nincs nyúl, nincs nyúl, legyen akkor ennyi hát.
*Veszi elő késedelem nélkül a 65 aranyat, melyet erre szán, és Mesélő (Frankó) őstermelőjének kezébe potyogtatja a jó maroknyi érmét.
*-Így megegyeztünk?
*Kérdezi, miután időt hagyott a földművesnek a számolásra, ami nem biztos, hogy a leggyorsabb dolog lesz a világon.*
-Nem mutatványra lesz ám, csak viszem haza, tudja Amon Ruadh környékén lakom, aztán arra ritka az ilyesmi állat, inkább vadak vannak, most meg gondoltam nem mindig csak bogyót együnk viszek már haza egy kis nevelni valót is.
*Magyarázza töredelmesen, hogy mi a látogatásának oka.*
-Egy jó barátom a háborúban harcolt, hamarosan hazatér, az a hír járja, lehet, hogy süldő sült lesz a tiszteletére.
*Teszi még hozzá mosolyogva, persze nem mintha azt várná, hogy a hősök tiszteletére olcsóbban adják, hisz odaadta már, amennyit szándékozott, és a központi dézsma is jön még, de azért arcán látszik, hogy nem hazudik, sőt...*
741. hozzászólás ezen a helyszínen: Kalácsfalva és birtokok
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:43:38
Üzenet elküldve: 2016-04-17 21:43:38
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Szelíd
//Egy paraszt naplójából//
*A kisdedről tett megjegyzést egyszerűen elengedi a füle mellett, nem olyan világot élünk hogy idegeneket a házába engedjen és a kezükbe nyomja a gyerekét. Az összeg azért elég magas ahhoz hogy elgondolkodjon rajta, vakargatja is a tarkóját rendesen mikor a rabszolga kereskedőkről való kérdés megérkezik. Ez egy kissé megakasztja, eltekint hát arra amerre az idegen is pislog.*
- He?
*Nem mozdult még ki azóta hogy nekiültek az ebédnek, a különös pereputty meg előtte még nem volt ott. Azt ugyan meg nem mondaná hogy mivel kereskednek vagy sem ugyanis az összes szekér le van szépen ponyvázva. Itt-ott ugyan akadnak rések de ilyen messziről be nem lát oda.*
- Rosseb tudja. Nem tilos az?
*Vállat von, ők jól megvannak, majd az asszony úgyis jelent délután ha megjárta a főteret, akad-e olyasmi amire érdemes lehetne alkudni.*
- No de akkor kismalac, kiscsibe, kicsinyúl, és egy darab? Mihez kezd kend abból, valami mutatványra tanítja be őket?
*Lássuk be, ilyen mennyiség nem éppen háztáji tartásra enged következtetni.*
- Nyulam nekem nincsen.
*Nem is hagy időt a válaszra, fikarcnyit sem érdekli igazából hogy mi a rossebre kell neki egy-egy mindegyikből, ha eleget fizet felőle akár hálhat is velük.*
- Azt a Jaonitúl tud guberálni, négy házzal lejjebb.
*El is mutat hüvelykujjával az irányba.*
- Egy visíjtót meg egy csibét tudok adni nyócvanötér. Ilyet meg másutt nem kap ám, nőnek ezek mint a gomba!
*Ha az idegen kicsit is ért hozzá tudja hogy kis időbefektetéssel lényegesen kevesebből is megúszhatja ezt az egészet, kérdés mennyire lusta, vagy éppen az hogy mennyire veti fel a pénz.*
*A kisdedről tett megjegyzést egyszerűen elengedi a füle mellett, nem olyan világot élünk hogy idegeneket a házába engedjen és a kezükbe nyomja a gyerekét. Az összeg azért elég magas ahhoz hogy elgondolkodjon rajta, vakargatja is a tarkóját rendesen mikor a rabszolga kereskedőkről való kérdés megérkezik. Ez egy kissé megakasztja, eltekint hát arra amerre az idegen is pislog.*
- He?
*Nem mozdult még ki azóta hogy nekiültek az ebédnek, a különös pereputty meg előtte még nem volt ott. Azt ugyan meg nem mondaná hogy mivel kereskednek vagy sem ugyanis az összes szekér le van szépen ponyvázva. Itt-ott ugyan akadnak rések de ilyen messziről be nem lát oda.*
- Rosseb tudja. Nem tilos az?
*Vállat von, ők jól megvannak, majd az asszony úgyis jelent délután ha megjárta a főteret, akad-e olyasmi amire érdemes lehetne alkudni.*
- No de akkor kismalac, kiscsibe, kicsinyúl, és egy darab? Mihez kezd kend abból, valami mutatványra tanítja be őket?
*Lássuk be, ilyen mennyiség nem éppen háztáji tartásra enged következtetni.*
- Nyulam nekem nincsen.
*Nem is hagy időt a válaszra, fikarcnyit sem érdekli igazából hogy mi a rossebre kell neki egy-egy mindegyikből, ha eleget fizet felőle akár hálhat is velük.*
- Azt a Jaonitúl tud guberálni, négy házzal lejjebb.
*El is mutat hüvelykujjával az irányba.*
- Egy visíjtót meg egy csibét tudok adni nyócvanötér. Ilyet meg másutt nem kap ám, nőnek ezek mint a gomba!
*Ha az idegen kicsit is ért hozzá tudja hogy kis időbefektetéssel lényegesen kevesebből is megúszhatja ezt az egészet, kérdés mennyire lusta, vagy éppen az hogy mennyire veti fel a pénz.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1050-1069