//Malom, majd a falu felé//
*Hús, kenyér és alma akad az ő elemózsiái között is, azokat nem cserél, de ad, ha valakinek, mondjuk Clednek fájna rá a foga. A víz nem csábítja, van helyette finom bor, amit itt a faluban vásárolt a piacon. Nem olyan jó, mint amit a Harsogó Borászatban mérnek, de nem is olyan drága, egy ilyen útszéli falatozáshoz pont megfelel. Daranel kínálatából egyedül a szalonna az, ami megragadja a figyelmét, cserébe meg mondjuk felajánlhat valamennyi sajtot, az is egészen ízletes. Kanyarít magának a szalonnából tehát, hogy azt is megkóstolja. Szép kis katonákat vág magának belőle, meg a kenyérből, pont úgy, ahogy azt kell.*
- Köszönöm, ízletes! *Mondja Daranelnek az első néhány katona elpusztítása után. Aztán jön hozzá pár harapás alma is a megkezdettből, nehogy megbarnuljon, amíg itt szalonnázik. Már-már dőzsöl itt a füvön, olyan jóízűen eszik, hogy a többiek kezdhetnek rá irigykedni, amiért ilyen jó dolga van. *
- Remek ötlet, biztos akad ilyen. Ha meg nem, hát akkor legalább lesz kitől szállás kérnünk, nem igaz? *A többiek szemét keresi, hátha más is legalább olyan tréfásnak tartja a dolgot, mint ő. Persze ha nem, akkor hát nem, ő nem akar itt semmit sem erőltetni. Viszont akármilyen jó is ez a kis falatozás, nem egy lakodalom, hogy éjfél után is tartson, hamar befejezi az evést. Küld még egy kis bort az étel után, aztán pihen kicsit, majd feltápászkodik.*
- Amondó vagyok, hogy induljunk vissza máris, jó lenne minél hamarabb biztosan tudni, hol ér majd az éjszaka. *Ezeket a szavakat intézi a társasághoz, aztán akár jönnek a többiek, akár nem, visszaindul a falu felé, hogy majd ott keressen szállást magának, na meg a többieknek.*