//Sa’argathot Ébredése//
//Szamárkiáltás//
*Arnulf élete legjobb, vagy talán legrémesebb italát fogyaszthatta, ugyanis a kép, ami elé tárul józanon biztosan nem fordulna elő. Akkor biztos nem, ha mindenki teljesen épelméjű lenne a világon. Négy falusi atyafi áll ott kaszákkal, Arnulf mindüket láthatta már, becsületes, nem nagy jelentőségű gazdálkodók mindannyian, és most elmagyarázzák neki a helyzetet.*
-Há' begördült ide a Halál pont mostan.
*A sokk a tájszólásukat is redukálhatta, meg nem is valami beszédesek, de talán nem is kell mondani, hiszen két tucat dárda egy szekérbe állítva, a bakon egy lefejezett ork, előtte meg egy döglött szamár nem valami nagy idill. Az atyafiak egyike most elszánja magát.*
-Vontassuk ki a faluból!
*Indítványozzal, ám a másik három egyből rárivall.*
-Az én lovammal aztán nem!
-Majd az ürdüng terelje kifele!
-Hozzá nem nyúlok, az itten már héjtszentség!
*Mindannyian ellenérzésüket fejezik ki, így a kaszával felszerelkezett paraszt Arnulfra sandít.*
-Arnulf?
*Húzza fel a szemöldökét, és sápadt, de elhatározott arccal indul, hogy megkerülje a szekeret.*
-Anyám borogass!
*Kiált fel onnan.*
-Ezek a Döntő!
*Hallatszik hangja.*
-Mi?! A favágójék?
*Hűl el a másik három is.*
-De há' már vagy... fél éve halottak...
*Mondja az egyik, és még jobban elkerekedik a szeme.*
-Valaki szóljon az Intézőnek!
*Dobja el kaszáját, és érthetetlen módon inkább maga szalad.
Ha Arnulf is bátor, és szemügyre veszi a szekér tartalmát minden bizonnyal nagyot néz. Egy izmos férfiú oszladozó teste, mellette egy nő, s egy gyermek. Nem úgy néznek ki, mint akik fél éve halottak, azonban tele vannak tűzdelve dárdákkal, mintha sündisznók lennének. Lábuk fehér lepedővel van letakarva, melyre vérrel írtak, ha Arnulf akarja kibetűzheti, sőt, az írástudatlan, de merész kasza hordozó, aki az előbb hátra bandukolt félve meg is kérdezi.*
-El tudod-é olvasni?
*Persze kaszáját végig maga elé tartja, és az égre pillantva rebeg néha valamit, hátha az megvédi.*
//Faluház és környéke//
*Falu végén kurta hulla... izé, szóval most ismét egy ijedt paraszt fut végig a falun, és már jóval idő előtt elkezd üvöltözni.*
-Naccsád! Naccsád!
*Utal itt Svir rangjára, hátha itt találja.*
-Egy szekérnyi hulla gyütt a faluba, kimúlt a szamár is, meg az orknak sincs feje, borzalom, boszorkány van a vidéken Naccsád, gyüjjék mán Kigyelmed!
*Aztán kezdi előről, és pánikolva ront be a faluházba is.*