// Az ork vágyak álomnyilasa //
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Amennyiben Wruzto cseverészésre fogná, ezúttal csalódnia kell. Egy-két foghegyről odavetett válaszon kívül nemigen kap mást. Főleg azért, mert későre jár; szép lassan mindenki nyugovóra tér. Még meghitt is lenne az ütemes horkolás és szuszogás, ha nem egy ilyen helyen kellene átvészelnie, ráadásul étlen-szomjan.
A hajnal beköszöntével egyesével citálják fel a fogvatartottakat. Nem ellenkezik senki, a legtöbben örülnek, hogy kijuthatnak innen. Piti bűnözők, zsebmetszők ezek, kik napról-napra élnek. Csupán a vonító férfi ad hangot izgatottságának, ahányszor kinyílik a cellasor ajtaja.
Wruzto következik. Két férfi kíséri fel és ha nem ellenkezik, atrocitás sem éri. Szemének szoknia kell a kinti verőfényt; már egyetlen éjszaka is elég volt ahhoz, hogy hozzászokjon a sötétséghez.
Átkelnek az udvaron, hogy a laktanya hosszú építménye felé vegyék az irányt, ahonnét épp egy exrabtársát vezetik most ki. Az őrség most is igen csak foghíjas, ám az ork kiszúrhat egy-két felkötött kezű, bekötött fejű bakát.*
-Itt be.
*Nagyot taszajt az egyik városőr az orkon, hogy aztán a laktanya előteréből egy aprócska irodába kormányozza fogatukat. A fényt a jókora, udvarra tekintő ablak szolgáltatja. A berendezés nincs túlgondolva; két szék, egy irattartó a sarokban, egy asztal, a mögött pedig egy gnómszerzet. Vastag, szarukeretes okulárét visel, s nem is pillant fel rögtön. Elvan foglalva egy irománnyal ugyanis, aminek tüzetes átvizsgálása után néz csak fel. Nem mai csikó, legalábbis az idő már faragni kezdte vonásait. Haja is ritkás, csupán zöldellő szemében bujkál valami sajátos kortalanság. Arcca beretvált és tiszta, ruházata is inkább hivatalnokra utal, semmint bakára.*
-A lázítás súlyos vétség. *Helyezi az asztalra a pergament, ami minden bizonnyal az eljáró városőrök jelentését tartalmazza. Az egyik őr kilép az ajtón, a másik viszont a helyiségben marad, rögtön Wruzto mögött.*
-Nagy szerencse, hogy következmény nélkül maradt. És persze hogy együttműködött. Tudja, hogy akár halálra is ítélhetnék? *Felsóhajt, majd kihúzza a fiókot, hogy egy másik pergament vegyen maga elé. Nem kínálja az orkot hellyel, helyette megmártja a tintában a darutollat, s körmölésbe fog.*
-És nem is illik magára semmiféle körözvény... *Nem néz fel a körmölésből.*
-Megússza ezt most hatvan nap kényszermunkával a Krenkataurban. Eztán még fél évig nem viselhet tisztséget Artheniorban, s közügyekben sem vehet részt. Ha még egyszer vétkezik, úgy a büntetése sokkal súlyosabb lesz. *Vaskos pecsétet nyom irománya végére.*
-Az én nevem Rolphunnio Grogodan. A magáé mi is? A teljes. Wruzto... *Homlokráncolva pillant az orkra. Amennyiben Wruzto tárgyalásra, netalán vallomásának felvételére számított, csalódnia kell. Szemmel láthatóan a gnóm sietősre fogná.*
-Ha elfogadja az ítéletet, itt írja alá. *Csúsztatja a pergament és az írószerszámot az asztal túlvégére.*
-Ha nem tud írni, elég egy jelölés is. *Hangja kifejezéstelenül cseng. Valószínűleg azon lenne meglepődve, ha Wruzto tudna írni. A legtöbb, akit ide behoznak analfabéta.*
-Ha nem... Akkor meg kell várnia a kapitányt odalenn a cellájában. De én inkább előbbit javasolnám. *Előredől ültében.*
-Úgy hiszem, alaposan megkurtítják majd az ítélkezés időtartamát. *Most először elmosolyodik. Eltelt egy éj, minden bizonnyal híre ment már a dolognak.*
-Ráadásul elkaphatja a "délutánit" a Krenkataurba! Jobb minél előbb letudni. *Visszahanyatlik székébe. Megigazítja orrán a szemüveget, s várakozva pillant Wruztora.*