Kikötő - Kígyófészek
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 240-259
220. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-03-09 15:59:42
Üzenet elküldve: 2024-03-09 15:59:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Jó néhány óráig elüti idejét. Gyakorlatilag az egész fogadóteret rendbe rakja; még önmagát is meglepi vele. A lehetőségeihez mérten leginkább csak mímelni szokta a munkát, míg Alissäna és a vendégek között legyeskedik.
Óvatosan nyitja ki Alissäna szobájának ajtaját - kopogással nem vesződik - hogy aztán bekukkantson, majd látva, hogy a lány ébren van, beljebb lépjen. A nemrégiben lezajlott beszélgetésnek rajta már nyomai sem látszanak. Megtudta, amit óhajtott, lezártnak tekinti a témát.
Feltűnik neki, mennyire máshogy néz ki most a hosszúéletű; illetve nem is máshogy, csak nem annyira kihívóan. Nem is nagyon látta még így a lányt, de megtudja érteni. A magányában aligha van szükség a sejtelmesen áttetsző selyemruhákra és a megannyi ékszerre, amivel a vendégeknek tetszeleg.*
-A szőke elf uraság igen készséges volt, már ami a költekezést illeti. *Zsebébe túr, hogy az időközben erszényébe gyűjtött aranyat könnyed mozdulattal dobja a magasba, hogy aztán két kézzel elkapja. Nem könnyű ugyanis a vaskos kis szütyő.*
-Megszámoltam. Ezerötszáz arany. Illetve már csak ezernégyszáz. *Hisz ebből fizette a kurtizán szolgáltatásait is. Az ágyra huppan, még mindig az erszényt zörgetve. Beharapja ajkait, úgy lesi Alissänát, vajon mit szól mindehhez. Nem csak azért izgatott, mert ekkora vagyon jóformán nem volt még birtokában, de azért is, mert tudja, a hosszúéletű kurtizán sem kevésbé mohó, ha aranyról van szó.*
-Talán Te is kapsz valami szépet. *Dől hátra az ágyon. Eszébe jutott az is, hogy jó hosszú ideig fizeti majd az elf szolgáltatásait, de pontosan tudja, hogy a Nagyasszonyuknak elvárásai vannak a vendégek kiszolgálását illetően. Ha akarná sem tudná rátenni a kezét Alissänára, s ezzel már meg is békélt rég.*
-Meg még ki tudja. Ennyi aranyból elég sok minden kijön. Láttál már ennyit? *Az ágy szélére löki az erszényt.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.09 16:13:05
*Jó néhány óráig elüti idejét. Gyakorlatilag az egész fogadóteret rendbe rakja; még önmagát is meglepi vele. A lehetőségeihez mérten leginkább csak mímelni szokta a munkát, míg Alissäna és a vendégek között legyeskedik.
Óvatosan nyitja ki Alissäna szobájának ajtaját - kopogással nem vesződik - hogy aztán bekukkantson, majd látva, hogy a lány ébren van, beljebb lépjen. A nemrégiben lezajlott beszélgetésnek rajta már nyomai sem látszanak. Megtudta, amit óhajtott, lezártnak tekinti a témát.
Feltűnik neki, mennyire máshogy néz ki most a hosszúéletű; illetve nem is máshogy, csak nem annyira kihívóan. Nem is nagyon látta még így a lányt, de megtudja érteni. A magányában aligha van szükség a sejtelmesen áttetsző selyemruhákra és a megannyi ékszerre, amivel a vendégeknek tetszeleg.*
-A szőke elf uraság igen készséges volt, már ami a költekezést illeti. *Zsebébe túr, hogy az időközben erszényébe gyűjtött aranyat könnyed mozdulattal dobja a magasba, hogy aztán két kézzel elkapja. Nem könnyű ugyanis a vaskos kis szütyő.*
-Megszámoltam. Ezerötszáz arany. Illetve már csak ezernégyszáz. *Hisz ebből fizette a kurtizán szolgáltatásait is. Az ágyra huppan, még mindig az erszényt zörgetve. Beharapja ajkait, úgy lesi Alissänát, vajon mit szól mindehhez. Nem csak azért izgatott, mert ekkora vagyon jóformán nem volt még birtokában, de azért is, mert tudja, a hosszúéletű kurtizán sem kevésbé mohó, ha aranyról van szó.*
-Talán Te is kapsz valami szépet. *Dől hátra az ágyon. Eszébe jutott az is, hogy jó hosszú ideig fizeti majd az elf szolgáltatásait, de pontosan tudja, hogy a Nagyasszonyuknak elvárásai vannak a vendégek kiszolgálását illetően. Ha akarná sem tudná rátenni a kezét Alissänára, s ezzel már meg is békélt rég.*
-Meg még ki tudja. Ennyi aranyból elég sok minden kijön. Láttál már ennyit? *Az ágy szélére löki az erszényt.*
A hozzászólás írója (Haldrian Rhuuv) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.03.09 16:13:05
219. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-03-09 15:42:55
Üzenet elküldve: 2024-03-09 15:42:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
*Alissäna kicsit elvonul a világ elől szobájába, s nem csupán azért, mert érzelmileg megterhelő volt számára a Haldriannal történt beszélgetés, hanem mert bizonyos időközönként szüksége van erre. Elsőként az ágyára huppan le, a takaró alá kucorodik és a szembe lévő falat bámulja. Mikor úgy érzi, hogy telítődik rossz érzésekkel, akkor engedi, hogy könnyei által megtisztulhasson. Nem sokkal ezután a fáradtság is utol éri, amit egy kurta szundikálással enyhít. Kicsit még lustálkodik ébredése pillanatában, aztán kikászálódik az ágyban.
Nem sok időt töltött még szobájában, ezért most erre is alkalmat kerít. Utazóládájából kipakolja ruháit, gondosan összehajtja őket és leváltja azt, ami éppen rajta van. Tőle nem megszokott módon egy vékony nadrágot és tunikát húz magára, haját pedig hanyagul összefonja, hogy ne zavarja őt munkája közben. Így a négy fal között, hogy senkinek nem kell tetszelegnie, örömmel fedi el testét, s még jól is esik számára a ruha anyagának érintése. Mint egy hordozható menedék.
Kevés tárgya van, ezért hamar végez. Rövidesen átvált ékszerei rendezgetésébe, meg is szabadul néhánytól, majd a szobában lévő rozoga asztalhoz viszi őket, ami az ajtó mellett található. Az ablakon némi fény ugyan beszűrődik, de kénytelen gyertyát gyújtania a türelmet igénylő munkához. Egy finom, tenyérnyi méretű kis anyaggal kezdi el megtisztítani a vékony díszeket, közben pedig szórakozottan énekelgetni kezd.
Ha tudna, bizonyosan olvasna, ám mivel ez nem Wegtoren, s sokkal kevesebb az inger, s mivel holmija sem sok van, ezért legfeljebb énekének milyenségét tudja szabadidejében fejleszteni.*
Nem sok időt töltött még szobájában, ezért most erre is alkalmat kerít. Utazóládájából kipakolja ruháit, gondosan összehajtja őket és leváltja azt, ami éppen rajta van. Tőle nem megszokott módon egy vékony nadrágot és tunikát húz magára, haját pedig hanyagul összefonja, hogy ne zavarja őt munkája közben. Így a négy fal között, hogy senkinek nem kell tetszelegnie, örömmel fedi el testét, s még jól is esik számára a ruha anyagának érintése. Mint egy hordozható menedék.
Kevés tárgya van, ezért hamar végez. Rövidesen átvált ékszerei rendezgetésébe, meg is szabadul néhánytól, majd a szobában lévő rozoga asztalhoz viszi őket, ami az ajtó mellett található. Az ablakon némi fény ugyan beszűrődik, de kénytelen gyertyát gyújtania a türelmet igénylő munkához. Egy finom, tenyérnyi méretű kis anyaggal kezdi el megtisztítani a vékony díszeket, közben pedig szórakozottan énekelgetni kezd.
Ha tudna, bizonyosan olvasna, ám mivel ez nem Wegtoren, s sokkal kevesebb az inger, s mivel holmija sem sok van, ezért legfeljebb énekének milyenségét tudja szabadidejében fejleszteni.*
218. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-11 18:58:26
Üzenet elküldve: 2024-02-11 18:58:26
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Igen, úgy hiszem értem.
*Biccent.*
- Feltehetően szereti a veszélyt. Legalábbis azt a fajtát, amit képes irányítani.
*Ennyiben hagyja a dolgot. Ha módja van rá, akkor nem szeretne Relaelről beszélni, elvégre feltehetően a kisasszonynak is ez a célja. Másokat foglalkoztatni. Alissäna persze nem gyűlöli őt, de eléggé ellenszenves számára fajtársa, hogy ezt az örömöt ne akarja megadni neki.
Örömmel veszi tudomásul, hogy nem sértette meg a fattyút, ez egy újabb jó pont a félvér listáján, elvégre valóban úgy tűnik, hogy bármi elmesélhet neki.*
- Lehetséges.
*Valójában ő sem találkozott kifejezetten eszes daliákkal, ez persze nem zárja ki azt, hogy ne lenne egy sem.*
- Ha választani kellene, akkor inkább legyen némi sütnivalója.
*Az érintésre megborzong. Szíve szerint parancsba adná Haldriannak, hogy egy teljes napig csupán cirógassa őt, de aligha volna ez elvárható, s bizony aznap érdemi munkát így biztosan nem tenne le az asztalra.*
- Ugyan ugyan, zöldfülű vagy te, nem férfi.
*Játékosan meg is húzza az említett testrészt.*
- Akinek nem mellesleg a szerénység jobban állna.
*Valójában nem változtatna a tolvaj kérkedő természetén. Egyrészt ez adja meg a sajátos báját, másrészt ez teszi igazán szórakoztatóvá.*
- De, ami azt illeti nagyon jól esne.
*Nem is kell neki több, hátrébb csúszik, a takarót pedig megemeli, hogy először lábaival bújjon alá. A hűvös anyag érintése egyelőre kellemetlen a számára, ezért Haldrian forró testéhez simul. Hogy végül a fattyú öleli magához, vagy fordítva, az mindegy. Nagyon hamar átmelegszik, légzése pedig lelassul. Békésen és mélyen szendereg, pihenése pedig szép álmokkal örvendezteti meg.*
- Igen, úgy hiszem értem.
*Biccent.*
- Feltehetően szereti a veszélyt. Legalábbis azt a fajtát, amit képes irányítani.
*Ennyiben hagyja a dolgot. Ha módja van rá, akkor nem szeretne Relaelről beszélni, elvégre feltehetően a kisasszonynak is ez a célja. Másokat foglalkoztatni. Alissäna persze nem gyűlöli őt, de eléggé ellenszenves számára fajtársa, hogy ezt az örömöt ne akarja megadni neki.
Örömmel veszi tudomásul, hogy nem sértette meg a fattyút, ez egy újabb jó pont a félvér listáján, elvégre valóban úgy tűnik, hogy bármi elmesélhet neki.*
- Lehetséges.
*Valójában ő sem találkozott kifejezetten eszes daliákkal, ez persze nem zárja ki azt, hogy ne lenne egy sem.*
- Ha választani kellene, akkor inkább legyen némi sütnivalója.
*Az érintésre megborzong. Szíve szerint parancsba adná Haldriannak, hogy egy teljes napig csupán cirógassa őt, de aligha volna ez elvárható, s bizony aznap érdemi munkát így biztosan nem tenne le az asztalra.*
- Ugyan ugyan, zöldfülű vagy te, nem férfi.
*Játékosan meg is húzza az említett testrészt.*
- Akinek nem mellesleg a szerénység jobban állna.
*Valójában nem változtatna a tolvaj kérkedő természetén. Egyrészt ez adja meg a sajátos báját, másrészt ez teszi igazán szórakoztatóvá.*
- De, ami azt illeti nagyon jól esne.
*Nem is kell neki több, hátrébb csúszik, a takarót pedig megemeli, hogy először lábaival bújjon alá. A hűvös anyag érintése egyelőre kellemetlen a számára, ezért Haldrian forró testéhez simul. Hogy végül a fattyú öleli magához, vagy fordítva, az mindegy. Nagyon hamar átmelegszik, légzése pedig lelassul. Békésen és mélyen szendereg, pihenése pedig szép álmokkal örvendezteti meg.*
217. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-10 21:08:51
Üzenet elküldve: 2024-02-10 21:08:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
-Az. Bölcs. *Gondolkodik el Kroff dolgán. Valóban megannyi bölcseletet tanult tőle, bár jobbára ostobaságnak hangzottak. Mint a korán kelés és az arany összefüggése. Ezt sosem értette.*
-Hát... *Tépelődik egy sort Relael dolgán.*
-Mindig olyan férfiak társaságában látom, akik úgy festenek, mintha puszta kézzel ki tudnák tépni a nyelved. Ha érted, mire gondolok. *Egész életében azt tanulta, hogy az ilyeneket kell kerülni.
Jóleső számára Alissäna érintése. Olyan figyelmesség ez, ami csigázza érzékeit.*
-Talán. *Persze simogatja hiúságát, ha a Nagyasszonyhoz hasonlítják, de nem ámítja magát. A következők már annyira nem, fészkelődve hátára is fordul. Hisz ő se nem szőke, se nem nemes, se nem daliás. De még tanultnak vagy előzékenynek sem igazán mondható. Persze megteszi, ami tőle telik, ha Alissänáról van szó, de jólneveltség terén nem túl edukált.
Hümment is egyet, mint aki érti, mire gondol az elf. Túl nagy problémát nem csinál a dologból.*
-Én nem ismerek egy ilyet se. Általában akik daliásak, azok nem túl okosak. Az ilyen harcosok nem szoktak tanultak lenni.
*Szórakozottan simítja végig Alissäna hátát.*
-A legjobb férfi pedig már úgy is itt van. Olyan, aki érti is a dolgát. *Beharapja ajkait. Nehéz a ruha nélküli elfre nem "úgy" néznie. Hogy a hosszúéletű mennyire tekinti férfinak, az más kérdés. A sok negédes szó természetesen utat talál hegyes füleihez.*
-Nem akarsz pihenni egy keveset? *Ásít nagyot.*
-Aztán visszamehetnénk a fogadótérbe. Tudod... Úgy kéne tennem, mint aki hasznos. Nem akarom, hogy a Nagyasszony kihajítson innen. *Noha nem ez lenne az első, hogy tető nélkül marad, azért ha lehet, odateszi magát. Fogadja a vendégeket, ilyesmi.*
-Az. Bölcs. *Gondolkodik el Kroff dolgán. Valóban megannyi bölcseletet tanult tőle, bár jobbára ostobaságnak hangzottak. Mint a korán kelés és az arany összefüggése. Ezt sosem értette.*
-Hát... *Tépelődik egy sort Relael dolgán.*
-Mindig olyan férfiak társaságában látom, akik úgy festenek, mintha puszta kézzel ki tudnák tépni a nyelved. Ha érted, mire gondolok. *Egész életében azt tanulta, hogy az ilyeneket kell kerülni.
Jóleső számára Alissäna érintése. Olyan figyelmesség ez, ami csigázza érzékeit.*
-Talán. *Persze simogatja hiúságát, ha a Nagyasszonyhoz hasonlítják, de nem ámítja magát. A következők már annyira nem, fészkelődve hátára is fordul. Hisz ő se nem szőke, se nem nemes, se nem daliás. De még tanultnak vagy előzékenynek sem igazán mondható. Persze megteszi, ami tőle telik, ha Alissänáról van szó, de jólneveltség terén nem túl edukált.
Hümment is egyet, mint aki érti, mire gondol az elf. Túl nagy problémát nem csinál a dologból.*
-Én nem ismerek egy ilyet se. Általában akik daliásak, azok nem túl okosak. Az ilyen harcosok nem szoktak tanultak lenni.
*Szórakozottan simítja végig Alissäna hátát.*
-A legjobb férfi pedig már úgy is itt van. Olyan, aki érti is a dolgát. *Beharapja ajkait. Nehéz a ruha nélküli elfre nem "úgy" néznie. Hogy a hosszúéletű mennyire tekinti férfinak, az más kérdés. A sok negédes szó természetesen utat talál hegyes füleihez.*
-Nem akarsz pihenni egy keveset? *Ásít nagyot.*
-Aztán visszamehetnénk a fogadótérbe. Tudod... Úgy kéne tennem, mint aki hasznos. Nem akarom, hogy a Nagyasszony kihajítson innen. *Noha nem ez lenne az első, hogy tető nélkül marad, azért ha lehet, odateszi magát. Fogadja a vendégeket, ilyesmi.*
216. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-10 20:10:03
Üzenet elküldve: 2024-02-10 20:10:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Bizonyos értelemben igen.
*A saját szoba egy tagadhatatlanul kellemes szempont, most hogy rendelkezik vele, aligha mondana le róla. Ennek ellenére Wegtoren számtalan előnnyel rendelkezik, amivel sem Arthenior, sem a Kikötő nem veheti fel a versenyt.*
- Igen. Vagy a megfelelő személyek kedvencei voltak, vagy igazi ritkaságok. Az elfek sem gyakoriak a tűz városában, de mondjuk egy tündér még inkább ínyenc falat.
*Alissäna előszeretettel mesél, elvégre nem csak másik örömszerzésében van igen sok tapasztalata. Szívesen megmutatná Haldrian számára azt, ahol eddig élt, azokat az utcákat, amiket már annyira jól ismert.
~ Biztos tetszenének neki az ételek. ~
El is képzeli, hogy rövid üdülésük során jó néhány kilóval többel térnének vissza.*
- De persze az is lehet, hogy valami különlegességhez értettek.
*Nem óhajtja részletezni, főleg mert ötleteket sem szeretne adni a félvérnek, hogy azután majd mindig ezzel nyaggassa.
Nagy kő esik le szívéről amiatt, hogy Haldrian nem dramatizálja túl felvetését, ugyanakkor látszólag érdekli is eléggé ahhoz, hogy megfontoltan feleljen.*
- Azt mindjárt gondoltam, hogy neked tetszene ez, ó kegyes úr.
*Mosolyt csal arcára mindez. Nem azért, mert bármi nevetségeset mondott volna neki a tolvaj, hanem inkább a megkönnyebbülés miatt. Jól érzi magát a fiú közelében.*
- Igazán bölcs lehet ez a Kroff.
*Szavai gúnyos felhangja ellenére gondolkodóba ejti mindez. Olyan sok mindent látott és tett már meg, hogy eléggé bizonytalan abban, hogy képes lenne elengedni magát más társaságában, de egy próbát akár megérhetne.*
- Igen?
*Nagyon szívesen hallgatja Haldriant. Minél többet beszél, ő annál jobban megnyugszik.*
- Ez biztos? Néha azt érzem a Kisasszonynak mindenki tetszik.
*Félre söpri a göndör fürtöket, hogy ujjbegyével megcirógathassa a hegyes füleket. Tudja, hogy a fattyú egyenesen rajong hosszúéletű társaihoz, s kicsit talán szeretne is közéjük tartozni.*
- Mindketten ijesztően nagy étvágyúak vagytok, ebben is hasonlítotok.
*Ezt követően hosszabb időre elhallgat. Nehéz kérdés ez, mert ennyi évtized után sincs elképzelése sem a válaszról, hiszen ez sosem számított. Mindig az volt a fontos, hogy mások mit óhajtanak.*
- Azt hiszem a szőkék tetszenek nekem. Meg a nemes, daliás férfiak, akik előzékenyek és tanultak.
*Gyakran megtorpan mondanivalója közben, vagy éppen elnyújtja bizonyos magánhangzókat. Érzékelhetően bizonytalan kijelentésében.*
- De a kedvességet szeretem, azt tudom. Ezért is kedvellek téged.
- Bizonyos értelemben igen.
*A saját szoba egy tagadhatatlanul kellemes szempont, most hogy rendelkezik vele, aligha mondana le róla. Ennek ellenére Wegtoren számtalan előnnyel rendelkezik, amivel sem Arthenior, sem a Kikötő nem veheti fel a versenyt.*
- Igen. Vagy a megfelelő személyek kedvencei voltak, vagy igazi ritkaságok. Az elfek sem gyakoriak a tűz városában, de mondjuk egy tündér még inkább ínyenc falat.
*Alissäna előszeretettel mesél, elvégre nem csak másik örömszerzésében van igen sok tapasztalata. Szívesen megmutatná Haldrian számára azt, ahol eddig élt, azokat az utcákat, amiket már annyira jól ismert.
~ Biztos tetszenének neki az ételek. ~
El is képzeli, hogy rövid üdülésük során jó néhány kilóval többel térnének vissza.*
- De persze az is lehet, hogy valami különlegességhez értettek.
*Nem óhajtja részletezni, főleg mert ötleteket sem szeretne adni a félvérnek, hogy azután majd mindig ezzel nyaggassa.
Nagy kő esik le szívéről amiatt, hogy Haldrian nem dramatizálja túl felvetését, ugyanakkor látszólag érdekli is eléggé ahhoz, hogy megfontoltan feleljen.*
- Azt mindjárt gondoltam, hogy neked tetszene ez, ó kegyes úr.
*Mosolyt csal arcára mindez. Nem azért, mert bármi nevetségeset mondott volna neki a tolvaj, hanem inkább a megkönnyebbülés miatt. Jól érzi magát a fiú közelében.*
- Igazán bölcs lehet ez a Kroff.
*Szavai gúnyos felhangja ellenére gondolkodóba ejti mindez. Olyan sok mindent látott és tett már meg, hogy eléggé bizonytalan abban, hogy képes lenne elengedni magát más társaságában, de egy próbát akár megérhetne.*
- Igen?
*Nagyon szívesen hallgatja Haldriant. Minél többet beszél, ő annál jobban megnyugszik.*
- Ez biztos? Néha azt érzem a Kisasszonynak mindenki tetszik.
*Félre söpri a göndör fürtöket, hogy ujjbegyével megcirógathassa a hegyes füleket. Tudja, hogy a fattyú egyenesen rajong hosszúéletű társaihoz, s kicsit talán szeretne is közéjük tartozni.*
- Mindketten ijesztően nagy étvágyúak vagytok, ebben is hasonlítotok.
*Ezt követően hosszabb időre elhallgat. Nehéz kérdés ez, mert ennyi évtized után sincs elképzelése sem a válaszról, hiszen ez sosem számított. Mindig az volt a fontos, hogy mások mit óhajtanak.*
- Azt hiszem a szőkék tetszenek nekem. Meg a nemes, daliás férfiak, akik előzékenyek és tanultak.
*Gyakran megtorpan mondanivalója közben, vagy éppen elnyújtja bizonyos magánhangzókat. Érzékelhetően bizonytalan kijelentésében.*
- De a kedvességet szeretem, azt tudom. Ezért is kedvellek téged.
215. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-06 22:57:23
Üzenet elküldve: 2024-02-06 22:57:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*Kicsit elvörösödik a füle, hogy Alissäna az alsóneművel foglalatoskodik. A legjobbnak látja, ha nem forszírozza a dolgot. Elnézi helyette, miként matat a szobában a lány, s miként gyújt gyertyára. Egészen lebilincseli, ahogy az elf ledobja magáról a törölközőt. Ezt sosem unja meg.*
-Akkor jobb dolgod van itt. *Jelenti ki. Hisz saját szobája van, ráadásul véletlenül sem akarja, hogy Alissäna bármikor is úgy érezze, hogy vissza akar menni oda, ahonnan jött.*
-Nálad drágábbak? *Nehezen tudja elképzelni, azok vajon mit tudtak.
Figyelmesen, homlokráncolva hallgatja a lányt. Élvezi a csicsergését, s közben azt is, hogy cirógatja. Ez a fajta figyelem kevésszer jut osztályrészül számára, ráadásul Alissänától megint csak bérmentve érkezik. Valahol dagad a melle ettől a tudattól.
Szüksége van néhány másodpercre hozzá, hogy rájöjjön, mire gondol a lány.*
-Ó. Hogy az. *Felkönyökölve megvakarja tarkóját, miközben elmereng a dolgon.*
-Velem bármikor lehetsz önszántadból. *Pislog Alissänára beleegyezően. Nehéz téma ez, legalábbis csekély tapasztalata van ilyen téren. Nem járt még soha Alissäna cipőjében, de a tőle telhető legbölcsebb választ szeretné adni.*
-Szerintem teljesen rendben vagy. A nők amúgy is mások. De ezt Te jobban tudod. *Von vállat.*
-Szegfűszeg Kroff mindig azt mondta, hogy munka az, amit nem élvezel igazán, de csinálsz. Talán ha önszántadból lennél valakivel, aki tetszik és elengednéd magad... *Oldalvást fordul, hogy szemügyre vegye Alissänát. Nem tűnik épp szomorúnak vagy töprengőnek, egyszerűen csak érdekli a véleménye. Ez pedig már önmagában megtisztelő.*
-Én mindig itt vagyok, ha rá akarsz jönni, mi az, ami bejön neked. *Beharapja ajkát. Természetesen nem teljesen önzetlen a felajánlás, de attól függetlenül szívesen segít. Nem is szívesen adná át másnak ezt a feladatot.*
-Meg az is számít, kivel vagy. *Egészen belejön a fecsegésbe.*
-Például a kisasszonynak elég egyértelmű, milyen férfiak tetszenek. Én nagyon szeretem a tisztavérű elfeket. Velük sokkal könnyebben... Megy. Neked mi a hepped?
*Kicsit elvörösödik a füle, hogy Alissäna az alsóneművel foglalatoskodik. A legjobbnak látja, ha nem forszírozza a dolgot. Elnézi helyette, miként matat a szobában a lány, s miként gyújt gyertyára. Egészen lebilincseli, ahogy az elf ledobja magáról a törölközőt. Ezt sosem unja meg.*
-Akkor jobb dolgod van itt. *Jelenti ki. Hisz saját szobája van, ráadásul véletlenül sem akarja, hogy Alissäna bármikor is úgy érezze, hogy vissza akar menni oda, ahonnan jött.*
-Nálad drágábbak? *Nehezen tudja elképzelni, azok vajon mit tudtak.
Figyelmesen, homlokráncolva hallgatja a lányt. Élvezi a csicsergését, s közben azt is, hogy cirógatja. Ez a fajta figyelem kevésszer jut osztályrészül számára, ráadásul Alissänától megint csak bérmentve érkezik. Valahol dagad a melle ettől a tudattól.
Szüksége van néhány másodpercre hozzá, hogy rájöjjön, mire gondol a lány.*
-Ó. Hogy az. *Felkönyökölve megvakarja tarkóját, miközben elmereng a dolgon.*
-Velem bármikor lehetsz önszántadból. *Pislog Alissänára beleegyezően. Nehéz téma ez, legalábbis csekély tapasztalata van ilyen téren. Nem járt még soha Alissäna cipőjében, de a tőle telhető legbölcsebb választ szeretné adni.*
-Szerintem teljesen rendben vagy. A nők amúgy is mások. De ezt Te jobban tudod. *Von vállat.*
-Szegfűszeg Kroff mindig azt mondta, hogy munka az, amit nem élvezel igazán, de csinálsz. Talán ha önszántadból lennél valakivel, aki tetszik és elengednéd magad... *Oldalvást fordul, hogy szemügyre vegye Alissänát. Nem tűnik épp szomorúnak vagy töprengőnek, egyszerűen csak érdekli a véleménye. Ez pedig már önmagában megtisztelő.*
-Én mindig itt vagyok, ha rá akarsz jönni, mi az, ami bejön neked. *Beharapja ajkát. Természetesen nem teljesen önzetlen a felajánlás, de attól függetlenül szívesen segít. Nem is szívesen adná át másnak ezt a feladatot.*
-Meg az is számít, kivel vagy. *Egészen belejön a fecsegésbe.*
-Például a kisasszonynak elég egyértelmű, milyen férfiak tetszenek. Én nagyon szeretem a tisztavérű elfeket. Velük sokkal könnyebben... Megy. Neked mi a hepped?
214. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-06 22:32:46
Üzenet elküldve: 2024-02-06 22:32:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Haldrian//
- Ó, abban nem kételkedem.
*Hagyja rá a fiúra a kérkedés dolgát, s helyette a sajátjára összepontosít. A végén többnyire szárazan és mindenképpen tisztábban távozik Haldrian tőle.*
- Milyen szerencse, hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz. Bár amennyi időt töltesz az ágyamban, akár egy szobánk is lehetne.
*Orra alatt somolyogva siet ki, és lábait kapkodva vág át a fogadótér emeletén, majd a lépcsőkön. Feltehetően senkit sem fog foglalkoztatni hiányos öltözetük, főleg mert alig vannak páran a tavernában.
Haldrian szobájához érve megállapítja, hogy valóban többnyire ugyanúgy néznek ki a hálók. Talán egy-egy apró részletben, elrendezésben mások, de akár sajátja is lehetne, ha ruhái ott hevernének valahol.*
- Az istenekre Haldrian!
*Bár ne látta volna a gyorsan eltűntetett alsóneműt, ami egy kicsit még őt is megbotránkoztatja, főleg a legutóbbi szörnyű história óta.*
- Szörnyen néz már ki az a... valami. A helyedben inkább tűzre vetném, mielőtt bajom származik belőle.
*Haldrian beteges rajongásába már nem is üti bele az orrát. Ez a fiú és a kisasszony dolga, függetlenül attól, hogy helyteleníti. Talán aggodalomból kifolyólag kicsit nyugtalanítja is.*
- Nekem pont ez tetszik benne.
*Ruháit le is dobja egy szabad felületre, rögtön otthonosabbá válik számára a tér. Kerít az egyik bútor fiókjából gyertyát, majd meggyújtja azt és az ágy közelébe helyezi. A kellemes, meleg fényű félhomály kifejezetten nyugtatólag hat rá.*
- Dehogy! Még a nagyon drága lányoknak sem adatott meg a külön szoba. Ezt a különösen kiváltságosok, vagy a madámok engedhetik meg. Én több lánnyal is osztoztam a szobámon, mindig nagy volt a káosz.
*Örömmel csicsereg, főleg azért, mert úgy érzi Haldrian meg is hallgatja. Lassan az ágyra telepedik a fiú mellé, és magáról megfeledkezve kezdi el cirógatni annak hátát.*
- Tudod...
*Kissé óvatosan kezd ebbe bele, mert nem akarja a fiút butaságokkal nyomasztani, de ugyan kinek mondja el, ha nem neki?*
- Én még sosem voltam önszántamból senkivel. Mármint... úgy értem, hogy ne fizettek volna érte.
*Hangjában szikrája sincs keserűségnek, elvégre ebben nőtt fel, ezt az életet ismeri, valahol talán még szereti is. Megvannak a maga előnyei és hátrányai. Tagadhatatlanul jól fizető munka, olykor kényelmes is, bár nem teljesen veszélytelen.*
- És még sosem volt abban részem, mint neked. Szerinted lehet, hogy valami baj van velem?
- Ó, abban nem kételkedem.
*Hagyja rá a fiúra a kérkedés dolgát, s helyette a sajátjára összepontosít. A végén többnyire szárazan és mindenképpen tisztábban távozik Haldrian tőle.*
- Milyen szerencse, hogy ilyen közel vagyunk egymáshoz. Bár amennyi időt töltesz az ágyamban, akár egy szobánk is lehetne.
*Orra alatt somolyogva siet ki, és lábait kapkodva vág át a fogadótér emeletén, majd a lépcsőkön. Feltehetően senkit sem fog foglalkoztatni hiányos öltözetük, főleg mert alig vannak páran a tavernában.
Haldrian szobájához érve megállapítja, hogy valóban többnyire ugyanúgy néznek ki a hálók. Talán egy-egy apró részletben, elrendezésben mások, de akár sajátja is lehetne, ha ruhái ott hevernének valahol.*
- Az istenekre Haldrian!
*Bár ne látta volna a gyorsan eltűntetett alsóneműt, ami egy kicsit még őt is megbotránkoztatja, főleg a legutóbbi szörnyű história óta.*
- Szörnyen néz már ki az a... valami. A helyedben inkább tűzre vetném, mielőtt bajom származik belőle.
*Haldrian beteges rajongásába már nem is üti bele az orrát. Ez a fiú és a kisasszony dolga, függetlenül attól, hogy helyteleníti. Talán aggodalomból kifolyólag kicsit nyugtalanítja is.*
- Nekem pont ez tetszik benne.
*Ruháit le is dobja egy szabad felületre, rögtön otthonosabbá válik számára a tér. Kerít az egyik bútor fiókjából gyertyát, majd meggyújtja azt és az ágy közelébe helyezi. A kellemes, meleg fényű félhomály kifejezetten nyugtatólag hat rá.*
- Dehogy! Még a nagyon drága lányoknak sem adatott meg a külön szoba. Ezt a különösen kiváltságosok, vagy a madámok engedhetik meg. Én több lánnyal is osztoztam a szobámon, mindig nagy volt a káosz.
*Örömmel csicsereg, főleg azért, mert úgy érzi Haldrian meg is hallgatja. Lassan az ágyra telepedik a fiú mellé, és magáról megfeledkezve kezdi el cirógatni annak hátát.*
- Tudod...
*Kissé óvatosan kezd ebbe bele, mert nem akarja a fiút butaságokkal nyomasztani, de ugyan kinek mondja el, ha nem neki?*
- Én még sosem voltam önszántamból senkivel. Mármint... úgy értem, hogy ne fizettek volna érte.
*Hangjában szikrája sincs keserűségnek, elvégre ebben nőtt fel, ezt az életet ismeri, valahol talán még szereti is. Megvannak a maga előnyei és hátrányai. Tagadhatatlanul jól fizető munka, olykor kényelmes is, bár nem teljesen veszélytelen.*
- És még sosem volt abban részem, mint neked. Szerinted lehet, hogy valami baj van velem?
213. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-06 20:16:11
Üzenet elküldve: 2024-02-06 20:16:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 335
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Alissäna//
*A kedves szavak utat találnak füléhez, s noha tisztában van vele, hogy Alissäna munkája miben rejlik, valahogy igaznak tűnnek számára.*
-Tudod, ez még semmi. *Hárítja a bókot, jelezvén, hogy alkalmasint tud ő ennél többet is. A felhívásra természetesen feltápászkodik a kőről, ami a pihegés közepette fel sem tűnt számára, mennyire hideg. Kissé beleborzong, de a hosszúéletű már ott is terem, hogy végigtörölgesse őt. Hagyja, még jól is esik neki a törődés. Főleg, hogy Alissänától jön, bérmentve.*
-Persze, hogy kaptam. *Jelenti ki.*
-Lent van, kettőre a Tiédtől. *Azt nem fejti ki, honnét tudja, melyik Alissäna szobája. Természetesen hallgatózott. Felkapja a ruháit, majd az ajtó felé veszi az irányt.
Hamar meg is járják a távot, az ő szobának ajtaja pedig nincs is kulcsra zárva. Nem nagyon van ugyanis érték ott. Talán csak egyvalami; az elf által már ismert, fodros alsónemű az ágyon hever, csak jóval viseltesebb formában. Azon nyomban ott is terem, hogy az ágy alá hajítsa, hátha elkerüli a bámészkodó Alissäna figyelmét, majd ledobja magáról a nedves rongyot.*
-Idelenn minden olyan csendes. Túl csendes. *A saját szoba kényelmét igen, ezt már nehezebben szokja. Ilyen ez, ha sokáig többedmagaddal osztod meg a hajlékod.*
-Te biztos palotákban aludtál Wegtorenben. Nagyurak mellett. *Látványosat ásít, majd az ágyra veti magát. Hasra fordul, hogy alkarjaival támaszkodva fixírozza Alissänát. Még így is megkapó látvány. Természetesen nem hagyott alább a kedve, de tudja, hol húzódnak a határaik. Megmarad hát a nézegetésnél, s hagyja, hogy a kurtizán felkészüljön az alvásra, ha úgy tetszik.*
*A kedves szavak utat találnak füléhez, s noha tisztában van vele, hogy Alissäna munkája miben rejlik, valahogy igaznak tűnnek számára.*
-Tudod, ez még semmi. *Hárítja a bókot, jelezvén, hogy alkalmasint tud ő ennél többet is. A felhívásra természetesen feltápászkodik a kőről, ami a pihegés közepette fel sem tűnt számára, mennyire hideg. Kissé beleborzong, de a hosszúéletű már ott is terem, hogy végigtörölgesse őt. Hagyja, még jól is esik neki a törődés. Főleg, hogy Alissänától jön, bérmentve.*
-Persze, hogy kaptam. *Jelenti ki.*
-Lent van, kettőre a Tiédtől. *Azt nem fejti ki, honnét tudja, melyik Alissäna szobája. Természetesen hallgatózott. Felkapja a ruháit, majd az ajtó felé veszi az irányt.
Hamar meg is járják a távot, az ő szobának ajtaja pedig nincs is kulcsra zárva. Nem nagyon van ugyanis érték ott. Talán csak egyvalami; az elf által már ismert, fodros alsónemű az ágyon hever, csak jóval viseltesebb formában. Azon nyomban ott is terem, hogy az ágy alá hajítsa, hátha elkerüli a bámészkodó Alissäna figyelmét, majd ledobja magáról a nedves rongyot.*
-Idelenn minden olyan csendes. Túl csendes. *A saját szoba kényelmét igen, ezt már nehezebben szokja. Ilyen ez, ha sokáig többedmagaddal osztod meg a hajlékod.*
-Te biztos palotákban aludtál Wegtorenben. Nagyurak mellett. *Látványosat ásít, majd az ágyra veti magát. Hasra fordul, hogy alkarjaival támaszkodva fixírozza Alissänát. Még így is megkapó látvány. Természetesen nem hagyott alább a kedve, de tudja, hol húzódnak a határaik. Megmarad hát a nézegetésnél, s hagyja, hogy a kurtizán felkészüljön az alvásra, ha úgy tetszik.*
212. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-02 11:19:50
Üzenet elküldve: 2024-02-02 11:19:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
//Zárás//
- Akkor jó.
* Tetszik neki Lissa válasza. Önbizalmat kap belőle. Elhiszi, hogy Lissa is annyira élvezte együttlétüket, hogy akár a szabadidejét is képes lenne rá áldozni. A csókra elmosolyodik. Örül neki, hogy végre talált egy lányt, akivel szeretik egymást, és akit megvédhet. *
- Köszi, hogy megérted.
* Feleli ártatlanul. Nem vesz észre semmi sértettségre utaló jelet a lány irányából. Már miért is lenne megsértve? Eredetileg is a Nagysága ajándéka volt, amihez Agin még bónuszt is adott. Igazából elég nagylelkűnek tartja magát, de azt is tudja, hogy következőkor még nagylelkűbb lesz.
Mindenesetre Lissa távozik, ezzel egyedül hagyva az ágyon fekvő Agint. Nem akar elaludni, mégis sikerül neki. Igaz, már jó ideje nem aludt, így elég könnyen álom jön a szemére.
Nem tudja, hogy mennyit aludt, mikor felébred, de nem sieti el a felkelést. Még fekszik egy kicsit az ágyban, majd mikor úgy érzi, hogy eleget feküdt, felkelésre kényszeríti magát. Megmosakodik, felöltözik, és feltakarít a szobában. Még kissé álmos fejjel tántorog vissza a fogadótérhez, hogy megnézze még ki van életben. *
//Zárás//
- Akkor jó.
* Tetszik neki Lissa válasza. Önbizalmat kap belőle. Elhiszi, hogy Lissa is annyira élvezte együttlétüket, hogy akár a szabadidejét is képes lenne rá áldozni. A csókra elmosolyodik. Örül neki, hogy végre talált egy lányt, akivel szeretik egymást, és akit megvédhet. *
- Köszi, hogy megérted.
* Feleli ártatlanul. Nem vesz észre semmi sértettségre utaló jelet a lány irányából. Már miért is lenne megsértve? Eredetileg is a Nagysága ajándéka volt, amihez Agin még bónuszt is adott. Igazából elég nagylelkűnek tartja magát, de azt is tudja, hogy következőkor még nagylelkűbb lesz.
Mindenesetre Lissa távozik, ezzel egyedül hagyva az ágyon fekvő Agint. Nem akar elaludni, mégis sikerül neki. Igaz, már jó ideje nem aludt, így elég könnyen álom jön a szemére.
Nem tudja, hogy mennyit aludt, mikor felébred, de nem sieti el a felkelést. Még fekszik egy kicsit az ágyban, majd mikor úgy érzi, hogy eleget feküdt, felkelésre kényszeríti magát. Megmosakodik, felöltözik, és feltakarít a szobában. Még kissé álmos fejjel tántorog vissza a fogadótérhez, hogy megnézze még ki van életben. *
211. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-01 21:50:33
Üzenet elküldve: 2024-02-01 21:50:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Agin gyöngéd közeledését továbbra is melegen fogadja, könnyed mosollyal és lágy cirógatással, ahogy ezt a fiú már megszokta. Alissäna biztos benne, hogy a fiatal férfi tisztában van mesterségével, s azzal is, hogy amit közösen eltöltöttek időt, ez is csupán munkája része. Ugyanakkor a kurtizán sokféle emberrel találkozott már, és sok igényt meg is ismert, köztük azt melyben a kuncsaft bizonyos szerepet vagy jelenetet óhajtott eljátszani. Úgy sejti Agin is ilyen, aki túl romantikus lélek ahhoz, hogy egyszerű légyottjukat annak tekintse ami, s helyette egy színjátékot játszat vele. Ezzel természetesen nincsen problémája, ahogy azzal sem, ha a partnere vágyait nem adja szavakkal tudtára, helyette neki kell rájönnie. Valahol ez utóbbi talán izgalmasabb is.
Mivel a leány úgy sejti erről lehet szó, ezért igyekszik jól játszani a szerepét. Kissé berozsdásodott, sokkal egyszerűbb igényekhez szokott már, de még így is kellőképpen meggyőző tud lenni.*
- Persze, remekül éreztem magamat. Egyedülálló élmény volt.
*Egy apró csókot biggyeszt Agin orrára, mielőtt eltávolodna tőle, hogy kezdetét vegye a készülődés, elvégre az ő jelenléte mindig elengedhetetlen a fogadótérben.
Türelmesen vár, s hogy kevésbé legyen kellemetlen az arany utáni kutakodás, addig elfoglalja magát azzal, hogy tökéletesíti öltözékét. Persze számára csupán akkor lesz kifogástalan, ha végre egy forró fürdőt is vehet, amiben talán egy órája lehetett része.
Alissäna szemügyre veszi Agint, de nem éhes pillantást vet rá, sokkal inkább elemzőt. Ha elég ügyes lesz, akkor rövidesen igen jól fogja ismerni az ifjú testét, s azt, hogy mire hogyan reagál. Ez a felfedezés mindig érdekesebbé teszi a hétköznapokat.
A fizetség eléggé lelombozó, de Alissäna többnyire rezzenéstelen arccal fogadja ezt a tényt. Egyértelműen nem annyit kapott, mint amennyit érdemelne, s ez valahol felbosszantja őt. Rég volt ily dühös, most viszont forrong amiatt, hogy egy útszéli szajha jussával szúrják ki szemét.*
- Semmi gond. Majd megadod.
*Feleli tárgyilagosan. Haragja nem mutatkozik meg rajta, s hangjából sem érzékelhető, ám most, hogy aktusuk véget ért már közel sem olyan bájos, mint amikor még ágyba kellett csalogatnia Agint.
Az aranyat elteszi és elindul az ajtó felé. Talán mondania kellene valamit, de úgy érzi, hogy jobb ha csendben távozik, ezért így is jár el.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Agin gyöngéd közeledését továbbra is melegen fogadja, könnyed mosollyal és lágy cirógatással, ahogy ezt a fiú már megszokta. Alissäna biztos benne, hogy a fiatal férfi tisztában van mesterségével, s azzal is, hogy amit közösen eltöltöttek időt, ez is csupán munkája része. Ugyanakkor a kurtizán sokféle emberrel találkozott már, és sok igényt meg is ismert, köztük azt melyben a kuncsaft bizonyos szerepet vagy jelenetet óhajtott eljátszani. Úgy sejti Agin is ilyen, aki túl romantikus lélek ahhoz, hogy egyszerű légyottjukat annak tekintse ami, s helyette egy színjátékot játszat vele. Ezzel természetesen nincsen problémája, ahogy azzal sem, ha a partnere vágyait nem adja szavakkal tudtára, helyette neki kell rájönnie. Valahol ez utóbbi talán izgalmasabb is.
Mivel a leány úgy sejti erről lehet szó, ezért igyekszik jól játszani a szerepét. Kissé berozsdásodott, sokkal egyszerűbb igényekhez szokott már, de még így is kellőképpen meggyőző tud lenni.*
- Persze, remekül éreztem magamat. Egyedülálló élmény volt.
*Egy apró csókot biggyeszt Agin orrára, mielőtt eltávolodna tőle, hogy kezdetét vegye a készülődés, elvégre az ő jelenléte mindig elengedhetetlen a fogadótérben.
Türelmesen vár, s hogy kevésbé legyen kellemetlen az arany utáni kutakodás, addig elfoglalja magát azzal, hogy tökéletesíti öltözékét. Persze számára csupán akkor lesz kifogástalan, ha végre egy forró fürdőt is vehet, amiben talán egy órája lehetett része.
Alissäna szemügyre veszi Agint, de nem éhes pillantást vet rá, sokkal inkább elemzőt. Ha elég ügyes lesz, akkor rövidesen igen jól fogja ismerni az ifjú testét, s azt, hogy mire hogyan reagál. Ez a felfedezés mindig érdekesebbé teszi a hétköznapokat.
A fizetség eléggé lelombozó, de Alissäna többnyire rezzenéstelen arccal fogadja ezt a tényt. Egyértelműen nem annyit kapott, mint amennyit érdemelne, s ez valahol felbosszantja őt. Rég volt ily dühös, most viszont forrong amiatt, hogy egy útszéli szajha jussával szúrják ki szemét.*
- Semmi gond. Majd megadod.
*Feleli tárgyilagosan. Haragja nem mutatkozik meg rajta, s hangjából sem érzékelhető, ám most, hogy aktusuk véget ért már közel sem olyan bájos, mint amikor még ágyba kellett csalogatnia Agint.
Az aranyat elteszi és elindul az ajtó felé. Talán mondania kellene valamit, de úgy érzi, hogy jobb ha csendben távozik, ezért így is jár el.*
210. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-02-01 12:28:40
Üzenet elküldve: 2024-02-01 12:28:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 823
OOC üzenetek: 277
Játékstílus: Vakmerő
//Árnyak és csillagok//
//Öltözködés//
*Úgy látja minden kérésének megfelelően történik, ezért bátorkodik magára hagyni Kyrt. Nem tervez hosszú ideig időzni lent, csak ameddig feltétlenül szükséges.
Hamar eltűnik karcsú alakja a lépcsők irányában. Céltudatosan halad szobája felé, csupán akkor torpan meg, amikor benyit az említett helységbe, s annak tisztaságát ellenőrzi. Haldrian szerencsére megfelelve elvárásinak ezúttal is engedelmeskedett.
Az ajtót maga mögött belökve már el is kezdi lerángatni magáról finom anyagú ruházatát, hogy ezt követően pőrén válogasson lehetőségei közül. Nem töpreng sokat, egy lovaglónadrág, egy hosszúszárú csizma és egy díszesebb ing mellett dönt, melyeket prémkabátjával koronáz meg. Szerencsére már érzi a tavasz közeledtét, ami az öltözködésre igényes Relael számára rendkívül jó hír, bár tagadhatatlanul egészen a szívéhez nőttek a jó minőségű szőrmék és bőrök.
Gyorsan megfésülködik, hogy ezt követően haját két oldalt egy-egy fonatba rendezze. Megcsodálva magát a tükörben kissé kelletlenkedik az egyszerű összképen, ámbár el kell ismernie, hogy valamelyest fiatalítja őt jelenlegi összeállítása.
Már majdhogynem útra kész, de még előtte erszényét kutatja elő korábbi ruhájából, majd aranyai fölött töpreng néhány pillanatig. Nem akar túlzottan nagy összeggel rohangálni, legutóbb is pórul járt emiatt az artheniori piacon. Nem számolgat pontosan, nagyjából elfelezi az arany mennyiségét, és zsebre vágja a kis erszényt, a maradékot pedig egy kulcsos ládikába helyezi. Amint kilép az ajtón, szobája kulcsával elfordítja a zárt, hogy távollétében se legyen senkinek kedve kíváncsiskodni, majd elindul a fogadótér felé.*
//Öltözködés//
*Úgy látja minden kérésének megfelelően történik, ezért bátorkodik magára hagyni Kyrt. Nem tervez hosszú ideig időzni lent, csak ameddig feltétlenül szükséges.
Hamar eltűnik karcsú alakja a lépcsők irányában. Céltudatosan halad szobája felé, csupán akkor torpan meg, amikor benyit az említett helységbe, s annak tisztaságát ellenőrzi. Haldrian szerencsére megfelelve elvárásinak ezúttal is engedelmeskedett.
Az ajtót maga mögött belökve már el is kezdi lerángatni magáról finom anyagú ruházatát, hogy ezt követően pőrén válogasson lehetőségei közül. Nem töpreng sokat, egy lovaglónadrág, egy hosszúszárú csizma és egy díszesebb ing mellett dönt, melyeket prémkabátjával koronáz meg. Szerencsére már érzi a tavasz közeledtét, ami az öltözködésre igényes Relael számára rendkívül jó hír, bár tagadhatatlanul egészen a szívéhez nőttek a jó minőségű szőrmék és bőrök.
Gyorsan megfésülködik, hogy ezt követően haját két oldalt egy-egy fonatba rendezze. Megcsodálva magát a tükörben kissé kelletlenkedik az egyszerű összképen, ámbár el kell ismernie, hogy valamelyest fiatalítja őt jelenlegi összeállítása.
Már majdhogynem útra kész, de még előtte erszényét kutatja elő korábbi ruhájából, majd aranyai fölött töpreng néhány pillanatig. Nem akar túlzottan nagy összeggel rohangálni, legutóbb is pórul járt emiatt az artheniori piacon. Nem számolgat pontosan, nagyjából elfelezi az arany mennyiségét, és zsebre vágja a kis erszényt, a maradékot pedig egy kulcsos ládikába helyezi. Amint kilép az ajtón, szobája kulcsával elfordítja a zárt, hogy távollétében se legyen senkinek kedve kíváncsiskodni, majd elindul a fogadótér felé.*
209. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-01-30 17:20:14
Üzenet elküldve: 2024-01-30 17:20:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Természetesen megbízik az elfben, így nem fél mikor becsukja a szemét. Ez akár jó, akár nem, Agin sosem tudná elképzelni Lissáról azt, hogy meggyilkolná őt. Főleg nem a korábbi beszélgetésük után.
Szerencsére a lány engedelmeskedik Aginnak, és pontosan úgy cselekedik, ahogy azt ő elképzelte és kérte is. Ennek eredményeként Agin olyan élvezeteket él át, melyeknek köszönhetően minden rosszat elfelejt. Csak a jó marad: ő és Lissa.
Miután mindketten visszadőltek az ágyra, elengedi a lányt az ölelésből. Hanyatt fekszik, bal kezét a feje alá rakja. Kis ideig elnézegeti a plafont. Azon gondolkozik, hogy vajon Lissa hogyan érezte magát. Kissé zihálva szólal meg. *
- Ez nagyon jó volt.
* Oldalára feküdve a lány fele fordul, bal kezével megtámasztja a fejét. Elmosolyodik és Lissára néz. *
- Jól érezted magad velem?
* Fontos számára a pozitív visszajelzés, hiába hogy nem ő a kurtizán. Közben a lány már indulna, mire ő egy kissé hezitálva biccent egyet. Való igaz, hogy sokat elidőztek itt a lánnyal, így lassan már ő is kimehetne. *
- Menj csak, mindjárt megyek én is.
* Viszont úgy tűnik, hogy Lissa ennyivel nem éri be, és rákérdez a pénz ügyére. Agin ártatlanul felhúzza a szemöldökét. Erről megfeledkezett. *
- Ó, öhm… *elgondolkozik* Igen, a Nagysága tényleg mondott valami hasonlót, de ez…*ismét elgondolkozik* nem tisztességes veled szemben. Elvégre te dolgoztál, nem ő *kínosan felnevet*. Na várj, megnézem, hogy mim van.
* Tudja, hogy nincsen pénze, mégis a földön heverő nadrágjáért nyúl. Természetesen nem száll le az ágyról, ahhoz túl lusta. Inkább a kezével megtámasztva magát a földön kúszik a nadrágja fele úgy, hogy a lába továbbra is az ágyon marad. Ennek eredményeként a lány alaposan megfigyelheti magának a fenekét, de ez Agint egy cseppet sem zavarja. Kutatni kezd a nadrágzsebében, ami sikeresnek is bizonyul, hiszen a keze között tudhat néhány aranyat. Ekkor jut eszébe, hogy korábban ketten is neki fizették ki a sörüket.
Valahogy visszatápászkodik az ágyra, majd egy kínos mosollyal az arcán átnyújt 14 aranyat Alissäna Lucthel-nek.
*
- Most csak ennyi van nálam, de következőkor már ígérem, hogy több lesz.
* Arról persze nem szól, hogy honnan van a pénz. Eszébe se jutott a pénz kérdése, amíg a lány fel nem hozta. Kicsit elszomorítja a tény, hogy ezek szerint a lánynak nem volt olyan kellemes a vele töltött idő, mint ő azt hitte. *
~ Hogy lehetek ilyen hülye? Hisz ő kurtizán, persze hogy csak egy munka vagyok neki. ~
* Ezen érzéseit próbálja nem kimutatni *
- Mindjárt megyek én is, hátha nekem is akad valami teendő. Köszönöm az együttlétet.
* Egy kis időre visszadől az ágyra. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Természetesen megbízik az elfben, így nem fél mikor becsukja a szemét. Ez akár jó, akár nem, Agin sosem tudná elképzelni Lissáról azt, hogy meggyilkolná őt. Főleg nem a korábbi beszélgetésük után.
Szerencsére a lány engedelmeskedik Aginnak, és pontosan úgy cselekedik, ahogy azt ő elképzelte és kérte is. Ennek eredményeként Agin olyan élvezeteket él át, melyeknek köszönhetően minden rosszat elfelejt. Csak a jó marad: ő és Lissa.
Miután mindketten visszadőltek az ágyra, elengedi a lányt az ölelésből. Hanyatt fekszik, bal kezét a feje alá rakja. Kis ideig elnézegeti a plafont. Azon gondolkozik, hogy vajon Lissa hogyan érezte magát. Kissé zihálva szólal meg. *
- Ez nagyon jó volt.
* Oldalára feküdve a lány fele fordul, bal kezével megtámasztja a fejét. Elmosolyodik és Lissára néz. *
- Jól érezted magad velem?
* Fontos számára a pozitív visszajelzés, hiába hogy nem ő a kurtizán. Közben a lány már indulna, mire ő egy kissé hezitálva biccent egyet. Való igaz, hogy sokat elidőztek itt a lánnyal, így lassan már ő is kimehetne. *
- Menj csak, mindjárt megyek én is.
* Viszont úgy tűnik, hogy Lissa ennyivel nem éri be, és rákérdez a pénz ügyére. Agin ártatlanul felhúzza a szemöldökét. Erről megfeledkezett. *
- Ó, öhm… *elgondolkozik* Igen, a Nagysága tényleg mondott valami hasonlót, de ez…*ismét elgondolkozik* nem tisztességes veled szemben. Elvégre te dolgoztál, nem ő *kínosan felnevet*. Na várj, megnézem, hogy mim van.
* Tudja, hogy nincsen pénze, mégis a földön heverő nadrágjáért nyúl. Természetesen nem száll le az ágyról, ahhoz túl lusta. Inkább a kezével megtámasztva magát a földön kúszik a nadrágja fele úgy, hogy a lába továbbra is az ágyon marad. Ennek eredményeként a lány alaposan megfigyelheti magának a fenekét, de ez Agint egy cseppet sem zavarja. Kutatni kezd a nadrágzsebében, ami sikeresnek is bizonyul, hiszen a keze között tudhat néhány aranyat. Ekkor jut eszébe, hogy korábban ketten is neki fizették ki a sörüket.
Valahogy visszatápászkodik az ágyra, majd egy kínos mosollyal az arcán átnyújt 14 aranyat Alissäna Lucthel-nek.
*- Most csak ennyi van nálam, de következőkor már ígérem, hogy több lesz.
* Arról persze nem szól, hogy honnan van a pénz. Eszébe se jutott a pénz kérdése, amíg a lány fel nem hozta. Kicsit elszomorítja a tény, hogy ezek szerint a lánynak nem volt olyan kellemes a vele töltött idő, mint ő azt hitte. *
~ Hogy lehetek ilyen hülye? Hisz ő kurtizán, persze hogy csak egy munka vagyok neki. ~
* Ezen érzéseit próbálja nem kimutatni *
- Mindjárt megyek én is, hátha nekem is akad valami teendő. Köszönöm az együttlétet.
* Egy kis időre visszadől az ágyra. *
208. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-01-28 20:52:31
Üzenet elküldve: 2024-01-28 20:52:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Agin önuralma kellemes meglepetés, s örömmel él is a lehetőséggel, hogy egészen a türelme határáig hergelje az ifjú harcost. Míg Agin csukott szemmel adja át magát a kurtizánnak, addig Alissäna eltöpreng néhány dolgon. Egyfelől rácsodálkozik a fiú bizalmára, hiszen olyan sérülékeny ebben a helyzetben. Igaz ami igaz, hogy a pillangó gyönge és törékeny, de még így is veszélyes lehet. Ez a gondolat némi elégedettséggel tölti el. A hatalom illúziója is megédesíti munkáját. Másfelől rácsodálkozik Agin kettősségére, s nem is teljesen érti ezt, ami érdekesebbé teszi őt a számára.
Elégedett mosolyt csal arcára az ösztökélés. A fiú áhítata megrészegíti, rá is játszik. Csípőjének mozgásán változtat, de nem a ritmuson gyorsít, csupán több szenvedélyt, dinamikát csempész aktusukba.
Valamivel később eleget tesz a kérésnek, s emeli a tétet. Combjai már fáradtak, meleg érzés járja át izmait, de ennek ellenére is szívesebben diktálja ő a tempót, minthogy újra alávesse magát mások akaratának. Üde változatosság ez a számára.
Agin mozdul, s ezzel kicsit kizökkenti. Megvárja míg elhelyezkedik, csak ezt követően folytatja korábbi érzéki táncát. Karjai Agin kérésének megfelelően a fiú nyakára siklanak, tarkója mögött keresztezve kapaszkodik partnerébe.
Érzékeli, hogy a fiatal férfinak ez sokkal többet jelent, mint neki valaha is fog. Talán kicsit rá is játszik erre gyöngédséggel, lágy simítással, miközben a gyönyör utoléri a fiút. Fejét vállán pihentetve hagyja, hogy megpihenjenek, s annak is enged, amikor Alissänát is magával húzva dől az ágyra.
Egyelőre nem mozdul, lusta mosollyal, és lapos pislogásokkal nyugszik meg, s hagy időt Aginnak is összeszednie magát. Még egy picit fürdőzhet az ábrándok langyos vizén, mielőtt szembesíti a valóság rideg tényeivel.
Lassan, s apránként távolodik el. Először csak átfordul, kinyújtóztatja végtagjait, majd felül, és haját kezdi el rendezgetni. Még nem távozik, helyette meleg mosollyal pillant le Aginra.*
- Lassan indulnom kellene. Biztos sok a teendő kint.
*Búgja, ujjaival fekete tincsei között babrál, azokat igazgatja végtelen türelemmel.*
- A fizetést te intézed, vagy a Kisasszony ajándéka voltam neked?
*Sajnos egyre gyakrabban esik meg, hogy csak úgy oda ajánlgatja őt Relael másoknak, ám Alissäna nem rest ezt is ugyanúgy felszámolni, sőt, talán jobban is. Szállás ide vagy oda, az árakat ez nem befolyásolja részéről.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Agin önuralma kellemes meglepetés, s örömmel él is a lehetőséggel, hogy egészen a türelme határáig hergelje az ifjú harcost. Míg Agin csukott szemmel adja át magát a kurtizánnak, addig Alissäna eltöpreng néhány dolgon. Egyfelől rácsodálkozik a fiú bizalmára, hiszen olyan sérülékeny ebben a helyzetben. Igaz ami igaz, hogy a pillangó gyönge és törékeny, de még így is veszélyes lehet. Ez a gondolat némi elégedettséggel tölti el. A hatalom illúziója is megédesíti munkáját. Másfelől rácsodálkozik Agin kettősségére, s nem is teljesen érti ezt, ami érdekesebbé teszi őt a számára.
Elégedett mosolyt csal arcára az ösztökélés. A fiú áhítata megrészegíti, rá is játszik. Csípőjének mozgásán változtat, de nem a ritmuson gyorsít, csupán több szenvedélyt, dinamikát csempész aktusukba.
Valamivel később eleget tesz a kérésnek, s emeli a tétet. Combjai már fáradtak, meleg érzés járja át izmait, de ennek ellenére is szívesebben diktálja ő a tempót, minthogy újra alávesse magát mások akaratának. Üde változatosság ez a számára.
Agin mozdul, s ezzel kicsit kizökkenti. Megvárja míg elhelyezkedik, csak ezt követően folytatja korábbi érzéki táncát. Karjai Agin kérésének megfelelően a fiú nyakára siklanak, tarkója mögött keresztezve kapaszkodik partnerébe.
Érzékeli, hogy a fiatal férfinak ez sokkal többet jelent, mint neki valaha is fog. Talán kicsit rá is játszik erre gyöngédséggel, lágy simítással, miközben a gyönyör utoléri a fiút. Fejét vállán pihentetve hagyja, hogy megpihenjenek, s annak is enged, amikor Alissänát is magával húzva dől az ágyra.
Egyelőre nem mozdul, lusta mosollyal, és lapos pislogásokkal nyugszik meg, s hagy időt Aginnak is összeszednie magát. Még egy picit fürdőzhet az ábrándok langyos vizén, mielőtt szembesíti a valóság rideg tényeivel.
Lassan, s apránként távolodik el. Először csak átfordul, kinyújtóztatja végtagjait, majd felül, és haját kezdi el rendezgetni. Még nem távozik, helyette meleg mosollyal pillant le Aginra.*
- Lassan indulnom kellene. Biztos sok a teendő kint.
*Búgja, ujjaival fekete tincsei között babrál, azokat igazgatja végtelen türelemmel.*
- A fizetést te intézed, vagy a Kisasszony ajándéka voltam neked?
*Sajnos egyre gyakrabban esik meg, hogy csak úgy oda ajánlgatja őt Relael másoknak, ám Alissäna nem rest ezt is ugyanúgy felszámolni, sőt, talán jobban is. Szállás ide vagy oda, az árakat ez nem befolyásolja részéről.*
207. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-01-09 15:49:34
Üzenet elküldve: 2024-01-09 15:49:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kurtizán ért ahhoz amit csinál, ehhez semmi kétség sem férhet. Nem sieti el a dolgot. Szép nyugodtan fog hozzá, így Agin is eléggé felizgul, amit a lány szavai még tovább fokoznak. Ennek ellenére nem türelmetlenkedik. Hagyja, hogy a lány tempójában haladjanak, és nem sietteti őt, akármennyire is várja már a pillanatot.
Türelme meghozza a gyümölcsét. Mikor érintkeznek, kifújja a levegőt, közben a lány arcát fürkészi. Elbűvöli a lány tekintete és arckifejezése *
~ Ez a gyönyörű, ártatlan tekintet. Egész nap ezt az arcot nézném. ~
* Közben Lissa ahogy felegyenesedik, valamelyest eltávolodik, de a lassú táncát szerencsére nem hagyja abba. Agin a szemébe néz, majd hátra engedi a fejét a párnára, és rövid időre becsukja a szemét. Két kezével megfogja a lány fenekét, de nem változtat a tempón. *
- Igen, ez az. * Sóhajtja * Kérlek ne hagyd abba!
* Újra elmerül a tekintetében, majd felkészül a végjátékra. *
- Gyorsabban, gyorsabban!
* Meri remélni, hogy a lány engedelmeskedik. Közben ő is felül, de ügyel rá, hogy Lissát ne lökje meg. Hagyja, hogy az elf tovább csinálja a dolgát, azért hogy ő szorosan magához ölelje. *
- Kérlek kapaszkodj belém!
* Ebben a pillanatban úgy éri, hogy a világért sem engedné el a lányt. Amennyiben az nem hagyja abba a mozdulatait, úgy Agin lassan közeledni kezd a csúcsponthoz. Még jobban magához szorítja, mint ha Lissa csak egy játék lenne, amit ő csak magának akar, és amit ha elvennének tőle, akkor sírva fakadna. Az ölelés miatt nem látja a lány arcát, de ezt most nem bánja, mert eléri a tetőpontot. Nem nyög fel, csupán szaporábban veszi a levegőt. Fejét lehajtja. Nem akarja elengedni őt. Egy apró szünet után ketten együtt, ölelésben dőlhetnek vissza az ágyra, ahol már Agin is elengedi gyöngéd szorításából a lányt. *
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* A kurtizán ért ahhoz amit csinál, ehhez semmi kétség sem férhet. Nem sieti el a dolgot. Szép nyugodtan fog hozzá, így Agin is eléggé felizgul, amit a lány szavai még tovább fokoznak. Ennek ellenére nem türelmetlenkedik. Hagyja, hogy a lány tempójában haladjanak, és nem sietteti őt, akármennyire is várja már a pillanatot.
Türelme meghozza a gyümölcsét. Mikor érintkeznek, kifújja a levegőt, közben a lány arcát fürkészi. Elbűvöli a lány tekintete és arckifejezése *
~ Ez a gyönyörű, ártatlan tekintet. Egész nap ezt az arcot nézném. ~
* Közben Lissa ahogy felegyenesedik, valamelyest eltávolodik, de a lassú táncát szerencsére nem hagyja abba. Agin a szemébe néz, majd hátra engedi a fejét a párnára, és rövid időre becsukja a szemét. Két kezével megfogja a lány fenekét, de nem változtat a tempón. *
- Igen, ez az. * Sóhajtja * Kérlek ne hagyd abba!
* Újra elmerül a tekintetében, majd felkészül a végjátékra. *
- Gyorsabban, gyorsabban!
* Meri remélni, hogy a lány engedelmeskedik. Közben ő is felül, de ügyel rá, hogy Lissát ne lökje meg. Hagyja, hogy az elf tovább csinálja a dolgát, azért hogy ő szorosan magához ölelje. *
- Kérlek kapaszkodj belém!
* Ebben a pillanatban úgy éri, hogy a világért sem engedné el a lányt. Amennyiben az nem hagyja abba a mozdulatait, úgy Agin lassan közeledni kezd a csúcsponthoz. Még jobban magához szorítja, mint ha Lissa csak egy játék lenne, amit ő csak magának akar, és amit ha elvennének tőle, akkor sírva fakadna. Az ölelés miatt nem látja a lány arcát, de ezt most nem bánja, mert eléri a tetőpontot. Nem nyög fel, csupán szaporábban veszi a levegőt. Fejét lehajtja. Nem akarja elengedni őt. Egy apró szünet után ketten együtt, ölelésben dőlhetnek vissza az ágyra, ahol már Agin is elengedi gyöngéd szorításából a lányt. *
206. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:15:40
Üzenet elküldve: 2024-01-07 22:15:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Lehet.
*Hagyja ennyiben. Ha történt is valami a bácsival, nem különösebben érinti meg, elvégre nem is ismerik igazán egymást. S ha ismernék is, Alissäna azért igyekszik érzelmileg távolságot tartani másoktól.*
- Vagy mert tényleg az az érzésem velük, hogy mindenhova elér a kezük és mindent látnak a kis kémeik.
*Ez a hatalmas befolyás érthetően ijesztő a kurtizán számára, akit még Relael aprócska hatalma is óvatosságra késztet.
A beszédet végül maguk mögött hagyják, mert Agin kedvet kap hozzá. Engedi közelebb vonni törékeny testét, egyik szabad kezével pedig gyengéd simogatással kényezteti a fiút.
A szavakból ezúttal nem érez ki semmiféle érzelmet, csak az ehhez hasonló helyzetekben megszokott birtoklási vágyat, mely jellemzően a kéjtől ködös elme sajátossága. Az elf leány először nem szól semmit, csak egy apró mosollyal nyugtázza és egy könnyed, kurta csókot ad jutalmul a fiúnak.*
- Most a tiéd vagyok.
*Feleli kéjes elégedettséggel, miközben csípőjét igazítva lassan lejjebb ereszkedik. Intim közelségből, egyenesen Agin szemeibe bámul, miközben lassan elmerülnek egymásban. Vággyal teli nyögése és arckifejezése feltehetően kielégítik az ifjú harcos igényeit.
Alissäna lassan mozdul, több fajta mozdulattal is kísérletezve, azt vizsgálva hogy ezek milyen reakciót váltanak ki Aginból és milyen érzetet keltenek benne.
Ha Agin engedi, akkor felegyenesedve folytatja lassú tevékenységét. Hajtincseit összegyűjti, majd egyik markába szorítva feljebb tartja, hogy gyöngyöző hátának enyhülést szerezzen ezzel.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Lehet.
*Hagyja ennyiben. Ha történt is valami a bácsival, nem különösebben érinti meg, elvégre nem is ismerik igazán egymást. S ha ismernék is, Alissäna azért igyekszik érzelmileg távolságot tartani másoktól.*
- Vagy mert tényleg az az érzésem velük, hogy mindenhova elér a kezük és mindent látnak a kis kémeik.
*Ez a hatalmas befolyás érthetően ijesztő a kurtizán számára, akit még Relael aprócska hatalma is óvatosságra késztet.
A beszédet végül maguk mögött hagyják, mert Agin kedvet kap hozzá. Engedi közelebb vonni törékeny testét, egyik szabad kezével pedig gyengéd simogatással kényezteti a fiút.
A szavakból ezúttal nem érez ki semmiféle érzelmet, csak az ehhez hasonló helyzetekben megszokott birtoklási vágyat, mely jellemzően a kéjtől ködös elme sajátossága. Az elf leány először nem szól semmit, csak egy apró mosollyal nyugtázza és egy könnyed, kurta csókot ad jutalmul a fiúnak.*
- Most a tiéd vagyok.
*Feleli kéjes elégedettséggel, miközben csípőjét igazítva lassan lejjebb ereszkedik. Intim közelségből, egyenesen Agin szemeibe bámul, miközben lassan elmerülnek egymásban. Vággyal teli nyögése és arckifejezése feltehetően kielégítik az ifjú harcos igényeit.
Alissäna lassan mozdul, több fajta mozdulattal is kísérletezve, azt vizsgálva hogy ezek milyen reakciót váltanak ki Aginból és milyen érzetet keltenek benne.
Ha Agin engedi, akkor felegyenesedve folytatja lassú tevékenységét. Hajtincseit összegyűjti, majd egyik markába szorítva feljebb tartja, hogy gyöngyöző hátának enyhülést szerezzen ezzel.*
205. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2024-01-02 13:34:05
Üzenet elküldve: 2024-01-02 13:34:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hm, érdekes.
* Ennyit tud mondani a híres Láng Fattyáról, akiről persze hogy most hall először. Ennél jobban nem foglalkoztatja a férfi, bár Agin egyszer szívesen belenézne a férfi szemébe.
A kurtizán feleletére ő is elmosolyodik. *
~ Hát persze, hogy nem. ~
* Ha őszinte akar lenni, akkor ő sem gondolja azt, hogy a lánynak verekednie kellene, elvégre miért is tenné, mikor itt van neki ő? Mindezek ellenére tudja, hogy az önvédelem (főleg a nőknél) ismerete sosem jön rosszul, egyből eszébe is jut a múltkori tapasztalata a Nagyságával, aki kétségkívül képes megvédeni önmagát. *
- Rendben.
* Biccent egyet ő is a lány feleletére. *
- A gnóm? Őt sem láttam már egy ideje. Lehet, hogy valamelyik sarokban már kilehelte a lelkét, csak mi még nem vettük észre.
* Amilyen öreg és iszákos, nem lepődne meg. *
- Talán ezért fél mindenki tőlük. Mert látszik rajtuk, hogy komoly fickók és hogy komolyan gondolják azt, amit csinálnak.
* Vonja le a konklúziót a Patkányokról, akikkel szintén szívesen találkozna már. *
~ Ki tudja, hogy kit találnék ott. ~
* A lány visszacsókolja, amitől még inkább megerősödnek pajzán vágyai, nem beszélve arról, mikor Lissa föléje helyezkedik. Átkarolja a lányt, hogy kissé magához szorítsa, amíg az csókokat ajándékoz neki. *
- Csak azt akarom, hogy az enyém legyél.
* Súgja vissza a kurtizánnak, és ha alkalma van rá, akkor két kezével megfogja a lány melleit. *
- És az arcodat is szeretném látni.
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.02 13:34:20
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Hm, érdekes.
* Ennyit tud mondani a híres Láng Fattyáról, akiről persze hogy most hall először. Ennél jobban nem foglalkoztatja a férfi, bár Agin egyszer szívesen belenézne a férfi szemébe.
A kurtizán feleletére ő is elmosolyodik. *
~ Hát persze, hogy nem. ~
* Ha őszinte akar lenni, akkor ő sem gondolja azt, hogy a lánynak verekednie kellene, elvégre miért is tenné, mikor itt van neki ő? Mindezek ellenére tudja, hogy az önvédelem (főleg a nőknél) ismerete sosem jön rosszul, egyből eszébe is jut a múltkori tapasztalata a Nagyságával, aki kétségkívül képes megvédeni önmagát. *
- Rendben.
* Biccent egyet ő is a lány feleletére. *
- A gnóm? Őt sem láttam már egy ideje. Lehet, hogy valamelyik sarokban már kilehelte a lelkét, csak mi még nem vettük észre.
* Amilyen öreg és iszákos, nem lepődne meg. *
- Talán ezért fél mindenki tőlük. Mert látszik rajtuk, hogy komoly fickók és hogy komolyan gondolják azt, amit csinálnak.
* Vonja le a konklúziót a Patkányokról, akikkel szintén szívesen találkozna már. *
~ Ki tudja, hogy kit találnék ott. ~
* A lány visszacsókolja, amitől még inkább megerősödnek pajzán vágyai, nem beszélve arról, mikor Lissa föléje helyezkedik. Átkarolja a lányt, hogy kissé magához szorítsa, amíg az csókokat ajándékoz neki. *
- Csak azt akarom, hogy az enyém legyél.
* Súgja vissza a kurtizánnak, és ha alkalma van rá, akkor két kezével megfogja a lány melleit. *
- És az arcodat is szeretném látni.
A hozzászólás írója (Agin Nardan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2024.01.02 13:34:20
204. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2023-12-30 00:03:21
Üzenet elküldve: 2023-12-30 00:03:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Wegtorenben a Láng Fattyának nevezik. Sokáig veretlen volt, nagyhírű harcos, ám egyszer legyőzték, s szerencséjére - vagy talán balszerencséjére - ez nem okozta vesztét, mint általában a viadoroknak. Ezt követően maga mögött hagyta Wegtorent, majd a Városőrség parancsnokaként szolgált egy darabig, amíg azt is megelégelte. Ki tudja most mik a tervei.
*Neveket nem szívesen árul el, főleg ha az illető ügyfele is volt már, s akkor sem szereti mások orrára kötni az illető megnevezését, ha amaz közismert személy, mint amilyen Denjaar is. Leírása elég pontos ahhoz, hogy talán Agin is ismerhesse az egykori őrség parancsnokát, ha pedig nem, akkor sok esélye nem lesz, mert Alissäna már görgeti is tovább a beszélgetést.*
- Ezek nem az én eszközeim.
*Elmosolyodik Agin kijelentésén. Időnként neki is jól esne felképelni bizonyos személyeket, ám ehhez túl pacifista, s a harci tudása is hagy némi kívánni valót maga után.
Egy puszi landol a homlokán, ami zavarba hozza, ezt viszont egy szelíd mosollyal ügyesen palástolja. A fiú túlzott érzelmességét nehezen tudja hová tenni, de nem firtatja. Feltehetően erre van szüksége, s Alissäna legfontosabb célja, hogy a másik fél kellemesen érezze magát.
A kijelentésre csupán biccent, közben kíváncsian fürkészi a fiatal harcos tekintetét. Őszintének tűnik a számára, látszólag valóban komolyan gondolja amit mond.*
- Rendben.
*Nyugtázza egyelőre ennyivel.*
- Ühüm, az jó volna. Legutóbb a gnóm bácsi kísért el, annyira nem éreztem megnyugtatónak a jelenlétét. Már menni is alig tudott szegény.
*Agin következő kérdésére megrázza fejét.*
- Annyira nem. Hallottam hogy veszélyesek, ezért rosszra számítottam, de... *kicsit kóstolgatja mondanivalóját, s mikor kellőképpen megízlelte a szavakat végül ajkaival meg is formálja azokat.* olyan rendszerezettnek tűnnek. Mint akiknek megvannak a saját szabályaik.
*Agin közben tudtára adja, hogy készen áll a beszélgetésnek véget vetni, s korábbi terveiket folytatni. Alissäna szolgai engedelmességgel, s sok éves rutinnal viszonozza a csókot, mely inkább szenvedélyes és lágy, mint durva és éhes. Utóbbi inkább partnereire jellemző.
Közben lassan feltolja magát, s ha módja van rá, akkor Agin fölé helyezkedik.*
- Hogyne. Van valami *apró csókokkal a fiú füléhez férkőzik, hogy oda búgja szavait.* különleges kívánságod, amit kipróbálnál?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
- Wegtorenben a Láng Fattyának nevezik. Sokáig veretlen volt, nagyhírű harcos, ám egyszer legyőzték, s szerencséjére - vagy talán balszerencséjére - ez nem okozta vesztét, mint általában a viadoroknak. Ezt követően maga mögött hagyta Wegtorent, majd a Városőrség parancsnokaként szolgált egy darabig, amíg azt is megelégelte. Ki tudja most mik a tervei.
*Neveket nem szívesen árul el, főleg ha az illető ügyfele is volt már, s akkor sem szereti mások orrára kötni az illető megnevezését, ha amaz közismert személy, mint amilyen Denjaar is. Leírása elég pontos ahhoz, hogy talán Agin is ismerhesse az egykori őrség parancsnokát, ha pedig nem, akkor sok esélye nem lesz, mert Alissäna már görgeti is tovább a beszélgetést.*
- Ezek nem az én eszközeim.
*Elmosolyodik Agin kijelentésén. Időnként neki is jól esne felképelni bizonyos személyeket, ám ehhez túl pacifista, s a harci tudása is hagy némi kívánni valót maga után.
Egy puszi landol a homlokán, ami zavarba hozza, ezt viszont egy szelíd mosollyal ügyesen palástolja. A fiú túlzott érzelmességét nehezen tudja hová tenni, de nem firtatja. Feltehetően erre van szüksége, s Alissäna legfontosabb célja, hogy a másik fél kellemesen érezze magát.
A kijelentésre csupán biccent, közben kíváncsian fürkészi a fiatal harcos tekintetét. Őszintének tűnik a számára, látszólag valóban komolyan gondolja amit mond.*
- Rendben.
*Nyugtázza egyelőre ennyivel.*
- Ühüm, az jó volna. Legutóbb a gnóm bácsi kísért el, annyira nem éreztem megnyugtatónak a jelenlétét. Már menni is alig tudott szegény.
*Agin következő kérdésére megrázza fejét.*
- Annyira nem. Hallottam hogy veszélyesek, ezért rosszra számítottam, de... *kicsit kóstolgatja mondanivalóját, s mikor kellőképpen megízlelte a szavakat végül ajkaival meg is formálja azokat.* olyan rendszerezettnek tűnnek. Mint akiknek megvannak a saját szabályaik.
*Agin közben tudtára adja, hogy készen áll a beszélgetésnek véget vetni, s korábbi terveiket folytatni. Alissäna szolgai engedelmességgel, s sok éves rutinnal viszonozza a csókot, mely inkább szenvedélyes és lágy, mint durva és éhes. Utóbbi inkább partnereire jellemző.
Közben lassan feltolja magát, s ha módja van rá, akkor Agin fölé helyezkedik.*
- Hogyne. Van valami *apró csókokkal a fiú füléhez férkőzik, hogy oda búgja szavait.* különleges kívánságod, amit kipróbálnál?
203. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2023-12-18 21:24:58
Üzenet elküldve: 2023-12-18 21:24:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lissa egy wegtoreni bajnokot említ, de Aginnak fogalma sincs, hogy ki ő, arról meg végképp nincs, hogy ő már találkozott ezzel a bajnokkal, már ha a Rel szobájában ülő férfi megpillantása egyáltalán annak számít. *
- Valóban? És ki ez a wegtoreni bajnok?
* Kíváncsi rá, hogy mit tett azért, hogy bajnoknak hívják. Olyan sok óriást ölt volna? Vagy talán egy arénában tett szert erre a hírnévre? *
- És még a tenger is szép.
* Egészíti ki a kurtizán kikötőről szóló állítását. Ő viszont ittléte alatt kezdte megkedvelni a kikötőt, bár valószínűleg erről nagyban tehet a taverna is, ahol otthonra talált. A veszéllyel meg nincsen baja, elvégre éppen azt keresi. *
- Az mindenhol van. Nem kell mást tenni, mint pofán vágni, és akkor többet nem fognak szeszélyeskedni.
* Természetesen nem Relaelre gondol, hanem a kalózra. Már el is képzeli, ahogy laposra veri, majd mikor már a földön fekszik, belerúg néhányat. Ez megmosolyogtatja, mert tudja hogy Leon megérdemelné.
Reltől egyáltalán nem tart. Ugyan miért is félne tőle? Egyre jobban megbízik benne, főleg hogy egy olyan szép mosolyra, mint az övé sosem tudna haragudni. *
- Abban biztos lehetsz.
* Elmosolyodik és egy puszit nyom a lány homlokára. Abban is biztos, hogy Lissára sem tudna haragudni, és akár a testi épségét is veszélyeztetné, hogy megvédje a lányt. Megfogja a kezét, és a szemébe néz. *
- Nem kell aggódnod, itt biztonságban vagy. * Bátorítóan rámosolyog a lányra. * Rám mindig számíthatsz, érted? Komolyan mondom. Bármi baj van, bárki akar szórakozni veled, én ott leszek. Tudd, hogy aki bántani akar, az rábaszott. Rendben?
* Nem akarja, hogy a lány féljen. Nem akarja, hogy megint ne tegyen semmit, mikor bántanak valakit. A régebbi esetért örökre haragudni fog magára, de az többször nem fog előfordulni. *
- Megértelek, én sem tervezek visszamenni oda.
* Csak biccent arra, hogy üzenetet ment átadni a Patkányoknak. *
- Következőkor csak szólj, és én majd elkísérlek. * Kis szünet. * Ha akarod.
* Már elég ideje van a kikötőben ahhoz, hogy halljon erről-arról. Azt még mindig nem tudja, hogy kik ezek a Patkányok, de azt igen, hogy nagyágyúknak számítanak itt a kikötőben, a Vihar fiaival együtt. *
- Nem *megrázza a fejét*, csak hallottam róluk. Nagyon vészesek?
* Közben észreveszi, hogy fegyvere újra készen áll arra, hogy a csatába vigyék, ezt pedig a meztelen Lissa látványa sem csillapítja, aki az ágyában fekszik. Kezét a lány csípőjére teszi, hogy óvatosan maga felé fordítsa. Ha a lány engedi, akkor szájon csókolja. *
- Mit mondasz, jöhet a folytatás?
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
* Lissa egy wegtoreni bajnokot említ, de Aginnak fogalma sincs, hogy ki ő, arról meg végképp nincs, hogy ő már találkozott ezzel a bajnokkal, már ha a Rel szobájában ülő férfi megpillantása egyáltalán annak számít. *
- Valóban? És ki ez a wegtoreni bajnok?
* Kíváncsi rá, hogy mit tett azért, hogy bajnoknak hívják. Olyan sok óriást ölt volna? Vagy talán egy arénában tett szert erre a hírnévre? *
- És még a tenger is szép.
* Egészíti ki a kurtizán kikötőről szóló állítását. Ő viszont ittléte alatt kezdte megkedvelni a kikötőt, bár valószínűleg erről nagyban tehet a taverna is, ahol otthonra talált. A veszéllyel meg nincsen baja, elvégre éppen azt keresi. *
- Az mindenhol van. Nem kell mást tenni, mint pofán vágni, és akkor többet nem fognak szeszélyeskedni.
* Természetesen nem Relaelre gondol, hanem a kalózra. Már el is képzeli, ahogy laposra veri, majd mikor már a földön fekszik, belerúg néhányat. Ez megmosolyogtatja, mert tudja hogy Leon megérdemelné.
Reltől egyáltalán nem tart. Ugyan miért is félne tőle? Egyre jobban megbízik benne, főleg hogy egy olyan szép mosolyra, mint az övé sosem tudna haragudni. *
- Abban biztos lehetsz.
* Elmosolyodik és egy puszit nyom a lány homlokára. Abban is biztos, hogy Lissára sem tudna haragudni, és akár a testi épségét is veszélyeztetné, hogy megvédje a lányt. Megfogja a kezét, és a szemébe néz. *
- Nem kell aggódnod, itt biztonságban vagy. * Bátorítóan rámosolyog a lányra. * Rám mindig számíthatsz, érted? Komolyan mondom. Bármi baj van, bárki akar szórakozni veled, én ott leszek. Tudd, hogy aki bántani akar, az rábaszott. Rendben?
* Nem akarja, hogy a lány féljen. Nem akarja, hogy megint ne tegyen semmit, mikor bántanak valakit. A régebbi esetért örökre haragudni fog magára, de az többször nem fog előfordulni. *
- Megértelek, én sem tervezek visszamenni oda.
* Csak biccent arra, hogy üzenetet ment átadni a Patkányoknak. *
- Következőkor csak szólj, és én majd elkísérlek. * Kis szünet. * Ha akarod.
* Már elég ideje van a kikötőben ahhoz, hogy halljon erről-arról. Azt még mindig nem tudja, hogy kik ezek a Patkányok, de azt igen, hogy nagyágyúknak számítanak itt a kikötőben, a Vihar fiaival együtt. *
- Nem *megrázza a fejét*, csak hallottam róluk. Nagyon vészesek?
* Közben észreveszi, hogy fegyvere újra készen áll arra, hogy a csatába vigyék, ezt pedig a meztelen Lissa látványa sem csillapítja, aki az ágyában fekszik. Kezét a lány csípőjére teszi, hogy óvatosan maga felé fordítsa. Ha a lány engedi, akkor szájon csókolja. *
- Mit mondasz, jöhet a folytatás?
202. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2023-12-17 21:33:55
Üzenet elküldve: 2023-12-17 21:33:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 251
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sötétben//
*Agin természetesen olyan, mint általában a férfiak, akik Alissäna társaságát keresik, s az óriásokat érintő témában egyből a gyilkosság jut eszébe.*
- Gondolom, bár erről az egykori wegtoreni bajnok biztosan többet tudna mesélni.
*Volt alkalma megcsodálni, hogy Denjaar miként végez ezekkel a rettenetes lényekkel, s ilyenkor kicsit mindig jobban izgult, mint amikor egymást csépelték. Persze a hatalmas testek puffanásának szörnyűséges hangját aligha tudná elfeledni.*
- Ha izgalomra vágyik az ember, akkor a Kikötő valóban nem rossz hely erre.
*Azt nem teszi hozzá, hogy egyelőre nem szeret itt lenni, hiszen semmit nem ismer, s emberek közül is igen keveseket csupán. Az ismeretlen pedig igen rémisztő a számára, talán jobban is, mint egy dühösen szuszogó több méter magas férfi.*
- Igen, a taverna azt hiszem nem is aggaszt, bár akadnak itt is szeszélyes alakok.
*Agin feltehetően elsőként Leonra fog gondolni, Alissäna viszont jobban tart Relaeltől, aki aljas és kiszámíthatatlan. Kicsit tart tőle, hogy rivalizálásból vagy csak unalomból egyik nap valami szörnyűséget tesz vele.*
- De persze tudom, hogy vigyáznának rám páran, ha szükség volna rá.
*Haldrianban nem teljesen biztos, de Agin korábban is látott lovagiasságában bízik, s erre talán mer is alapozni.*
- Biztos meg volt a sajátos szépsége. Néha én is elvágyódom ilyen nyugalmas környékekre, de azt hiszem már túl ingerszegény lenne a számomra. *Megvonja vállait.* A nyüzsgést szoktam meg.
*Meglepi, hogy Agin felemlegeti a Patkányok ügyét, s az is, hogy Relael ilyen szívesen csiripelt erről.*
- Szerencsére minden rendben ment, bár először tartottam tőlük. Lényegében csak egy üzenetet kellett átadnom, és szerencsére fegyelmezettek voltak ott a férfiak.
*Alissäna teljesen tisztában van provokatív megjelenésével, ahogy azzal is, hogy mennyire védtelen az erős férfiak világában. A probléma az, hogy a férfiak is tisztában vannak ezzel, s előszeretettel vissza is élnek vele.*
- Te már találkoztál velük?
*Agin természetesen olyan, mint általában a férfiak, akik Alissäna társaságát keresik, s az óriásokat érintő témában egyből a gyilkosság jut eszébe.*
- Gondolom, bár erről az egykori wegtoreni bajnok biztosan többet tudna mesélni.
*Volt alkalma megcsodálni, hogy Denjaar miként végez ezekkel a rettenetes lényekkel, s ilyenkor kicsit mindig jobban izgult, mint amikor egymást csépelték. Persze a hatalmas testek puffanásának szörnyűséges hangját aligha tudná elfeledni.*
- Ha izgalomra vágyik az ember, akkor a Kikötő valóban nem rossz hely erre.
*Azt nem teszi hozzá, hogy egyelőre nem szeret itt lenni, hiszen semmit nem ismer, s emberek közül is igen keveseket csupán. Az ismeretlen pedig igen rémisztő a számára, talán jobban is, mint egy dühösen szuszogó több méter magas férfi.*
- Igen, a taverna azt hiszem nem is aggaszt, bár akadnak itt is szeszélyes alakok.
*Agin feltehetően elsőként Leonra fog gondolni, Alissäna viszont jobban tart Relaeltől, aki aljas és kiszámíthatatlan. Kicsit tart tőle, hogy rivalizálásból vagy csak unalomból egyik nap valami szörnyűséget tesz vele.*
- De persze tudom, hogy vigyáznának rám páran, ha szükség volna rá.
*Haldrianban nem teljesen biztos, de Agin korábban is látott lovagiasságában bízik, s erre talán mer is alapozni.*
- Biztos meg volt a sajátos szépsége. Néha én is elvágyódom ilyen nyugalmas környékekre, de azt hiszem már túl ingerszegény lenne a számomra. *Megvonja vállait.* A nyüzsgést szoktam meg.
*Meglepi, hogy Agin felemlegeti a Patkányok ügyét, s az is, hogy Relael ilyen szívesen csiripelt erről.*
- Szerencsére minden rendben ment, bár először tartottam tőlük. Lényegében csak egy üzenetet kellett átadnom, és szerencsére fegyelmezettek voltak ott a férfiak.
*Alissäna teljesen tisztában van provokatív megjelenésével, ahogy azzal is, hogy mennyire védtelen az erős férfiak világában. A probléma az, hogy a férfiak is tisztában vannak ezzel, s előszeretettel vissza is élnek vele.*
- Te már találkoztál velük?
201. hozzászólás ezen a helyszínen: Kígyófészek
Üzenet elküldve: 2023-12-07 22:33:53
Üzenet elküldve: 2023-12-07 22:33:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 236
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sötétben//
* Elengedi magát, de közben teljes mértékben próbál Lissa szavaira figyelni. Az elf Lihanechet és Wegtorent is megemlíti, de Agin egyik városban sem járt, sőt tudni sem tud sokat róluk. Ha egy férfivel beszélne, valószínűleg pont nem érdekelné őt ez az egész, és feltenné a leghülyébb kérdéseit is. Most viszont egy gyönyörű nővel van az ágyban, és kezd rájönni, hogy a nők a tapasztalt és a bölcs férfiakat kedvelik. Viszont ő egyáltalán nem annak fog mutatkozni, ha tudatlanságát és értetlenségét is megmutatja a lánynak. *
- Ühüm, ühüm, *bólogat* azt én sem szeretem.
* Észreveszi, hogy a lány az ő arcát nézi, ezért bátorítóan elenged egy félmosolyt. Wegtoren városa már jobban tetszik a kurtizánnak. Ezt az is mutatja, hogy sokkal többet beszél róla, mint az iménti, hideg városról. Agin érdeklődését is felkelti. *
- Valóban?
* Kérdése felesleges, ugyanis a lány hamar kifejti Wegtorenről szóló gondolatát. *
- Hmm, igen, az úgy elég rossz lehet. Én személy szerint nem ismerek sok óriást. A lenti asszonyságon kívül más óriást nem is láttam. De el tudom képzelni, hogy mennyire bajos lenne megölni egy háromméteres férfit.
* Kicsit fel is csigázza a gondolat, hogy akár meg is küzdhetne egy óriással. Talán, ha megölne egyet, akkor ő lenne Agin, az óriásölő. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal. *
~ Mulatságos lenne, az biztos. ~
- Megértelek, és jól döntöttél. Wegtoren lehet, hogy izgalmas volt, de azért itt sem olyan rossz, nem? * Kérdőn rápillant az elfre. * Itt a tavernában biztonságban vagy, és azért általában itt is történik valami.
* Ezt ő is megtapasztalta a múltkor, és biztos benne, hogy nem az volt az utolsó alkalom. *
- Egy kicsi faluban születtem, és egy még kisebben nőttem fel, alig pár napnyira innen. Nem nagy szám, legalábbis semmi Wegtorenhez vagy Lihanechez képest.
* Valóban ezt érzi. Tudja, hogy eddig elég elszigetelten élt a nagy világtól, amit egy kicsit bán is. Hiszen mennyi szép és jó van a világban, elég csak az ágyában fekvő lányra néznie. *
~ Egy nő sem volt akár fele olyan szép a faluban, mint Lissa. ~
* Kicsit közelebb hajol hozzá, hogy bizalmasnak mutassa magát. *
- A múltkor mondta Rel, hogy a Patkányokhoz mentél beszélni. Minden rendben ment?
* Rövid ittléte alatt a kikötőben azért már hallott egyet s mást a Patkányokról, így felszínesen már tudja, hogy kik azok. Arról viszont fogalma sincs, hogy milyen kapcsolatban áll velük Lissa és Relael. *
* Elengedi magát, de közben teljes mértékben próbál Lissa szavaira figyelni. Az elf Lihanechet és Wegtorent is megemlíti, de Agin egyik városban sem járt, sőt tudni sem tud sokat róluk. Ha egy férfivel beszélne, valószínűleg pont nem érdekelné őt ez az egész, és feltenné a leghülyébb kérdéseit is. Most viszont egy gyönyörű nővel van az ágyban, és kezd rájönni, hogy a nők a tapasztalt és a bölcs férfiakat kedvelik. Viszont ő egyáltalán nem annak fog mutatkozni, ha tudatlanságát és értetlenségét is megmutatja a lánynak. *
- Ühüm, ühüm, *bólogat* azt én sem szeretem.
* Észreveszi, hogy a lány az ő arcát nézi, ezért bátorítóan elenged egy félmosolyt. Wegtoren városa már jobban tetszik a kurtizánnak. Ezt az is mutatja, hogy sokkal többet beszél róla, mint az iménti, hideg városról. Agin érdeklődését is felkelti. *
- Valóban?
* Kérdése felesleges, ugyanis a lány hamar kifejti Wegtorenről szóló gondolatát. *
- Hmm, igen, az úgy elég rossz lehet. Én személy szerint nem ismerek sok óriást. A lenti asszonyságon kívül más óriást nem is láttam. De el tudom képzelni, hogy mennyire bajos lenne megölni egy háromméteres férfit.
* Kicsit fel is csigázza a gondolat, hogy akár meg is küzdhetne egy óriással. Talán, ha megölne egyet, akkor ő lenne Agin, az óriásölő. Egy pillanatra eljátszik a gondolattal. *
~ Mulatságos lenne, az biztos. ~
- Megértelek, és jól döntöttél. Wegtoren lehet, hogy izgalmas volt, de azért itt sem olyan rossz, nem? * Kérdőn rápillant az elfre. * Itt a tavernában biztonságban vagy, és azért általában itt is történik valami.
* Ezt ő is megtapasztalta a múltkor, és biztos benne, hogy nem az volt az utolsó alkalom. *
- Egy kicsi faluban születtem, és egy még kisebben nőttem fel, alig pár napnyira innen. Nem nagy szám, legalábbis semmi Wegtorenhez vagy Lihanechez képest.
* Valóban ezt érzi. Tudja, hogy eddig elég elszigetelten élt a nagy világtól, amit egy kicsit bán is. Hiszen mennyi szép és jó van a világban, elég csak az ágyában fekvő lányra néznie. *
~ Egy nő sem volt akár fele olyan szép a faluban, mint Lissa. ~
* Kicsit közelebb hajol hozzá, hogy bizalmasnak mutassa magát. *
- A múltkor mondta Rel, hogy a Patkányokhoz mentél beszélni. Minden rendben ment?
* Rövid ittléte alatt a kikötőben azért már hallott egyet s mást a Patkányokról, így felszínesen már tudja, hogy kik azok. Arról viszont fogalma sincs, hogy milyen kapcsolatban áll velük Lissa és Relael. *
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 240-259