Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3700-3719
2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-31 17:31:57
Üzenet elküldve: 2019-01-31 17:31:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Örül, hogy Sayasha beleegyezik a tervébe. A nő gyorsan át is veszi a vezetést. Uzazd lassan, halkan követi őt, habár lehet, hogy egy kicsit lemaradva, mivel Sayasha int neki.
~Igaza van, minél közelebb vagyunk egymáshoz annál könnyebbe kommunikálhatunk, és használhatjuk a tervem.~ Gyorsan, de azért halkan felzárkózik Sayasha mögé. Ő maga a földet kémleli nyomok után és néha felnéz, hátha lát egy vadat. Viszont mikor Sayasha felé pillant azt látja, hogy nő az eget kémleli, vagy legalább is felfelé néz. ~Lehet, hogy jobban szereti a szárnyasokat, vagy madártojást akar enni.~ Kuncog magában és folytatja a föld kémlelését. Mikor újra felnéz azt látja, hogy Sayasha őt nézi. Beletelik egy kis időbe, míg leesik neki, hogy mit akar. Mikor rájön, szépen lassan a nőhöz siet és segítséget nyújt a mászásban.*
A hozzászólás írója (Uzazd Jagajneda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.31 17:33:15
*Örül, hogy Sayasha beleegyezik a tervébe. A nő gyorsan át is veszi a vezetést. Uzazd lassan, halkan követi őt, habár lehet, hogy egy kicsit lemaradva, mivel Sayasha int neki.
~Igaza van, minél közelebb vagyunk egymáshoz annál könnyebbe kommunikálhatunk, és használhatjuk a tervem.~ Gyorsan, de azért halkan felzárkózik Sayasha mögé. Ő maga a földet kémleli nyomok után és néha felnéz, hátha lát egy vadat. Viszont mikor Sayasha felé pillant azt látja, hogy nő az eget kémleli, vagy legalább is felfelé néz. ~Lehet, hogy jobban szereti a szárnyasokat, vagy madártojást akar enni.~ Kuncog magában és folytatja a föld kémlelését. Mikor újra felnéz azt látja, hogy Sayasha őt nézi. Beletelik egy kis időbe, míg leesik neki, hogy mit akar. Mikor rájön, szépen lassan a nőhöz siet és segítséget nyújt a mászásban.*
A hozzászólás írója (Uzazd Jagajneda) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.31 17:33:15
2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-31 16:54:22
Üzenet elküldve: 2019-01-31 16:54:22
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ha csupán saját magának vadászik, elsősorban valamiféle csapdát állítana fel a vad számára, ezúttal azonban türelmetlen lenne egy csapda körülményes összeeszkábálásához. Íját veszi elő, de egyelőre nem nyúl nyilai után, azok akkor kerülnek majd elő, ha már megtalálta a megfelelő pozíciót a várakozáshoz.*
- Rendben. *Ad szűkszavú választ az ork felvetésére. Már a vadászatra készíti fel magát, amikor is nem beszélhetnek egymással, nehogy hangoskodással riasszák el a prédát. Határozott léptekkel hagyja el átmeneti táborhelyüket, és az ösvénytől egyre inkább távolodva a fák felé veszi az irányt. Ha az ork esetleg nem követné, a válla felett hátrafordulva sürgetésképpen int neki.
Céltudatosan halad előre, mint aki tökéletesen tisztában van vele, mit keres. Vadászat során tekintetét inkább a talajra szegezné, állatok által ejtett nyomok után kutatva, most azonban a fákat veszi szemügyre, olyan példányt igyekezve találni, mely rendelkezik alacsonyabb, számára is elérhető ágakkal. Nem is kell túlságosan messzire mennie, mire ráakad egy alkalmasnak tűnő fára. Újabb szemrevételezést követően azonban arra a következtetésre jut, hogy egymagában nem tudna felkapaszkodni még az alsóbb ágak egyikére sem. Máskor továbbindulna, hogy másik helyet keressen, azonban még idejében ráeszmél, hogy van egy társa, így segítségkérő ábrázattal fordul az ork felé. Ha Uzazd megérti a jelzést, és odamegy a lányhoz, akkor Saya az egyik ág felé mutat, tájékoztatva a másikat szándékáról, és csak reménykedik, hogy Uzazd számára világos lesz, mit is akar tulajdonképpen.*
*Ha csupán saját magának vadászik, elsősorban valamiféle csapdát állítana fel a vad számára, ezúttal azonban türelmetlen lenne egy csapda körülményes összeeszkábálásához. Íját veszi elő, de egyelőre nem nyúl nyilai után, azok akkor kerülnek majd elő, ha már megtalálta a megfelelő pozíciót a várakozáshoz.*
- Rendben. *Ad szűkszavú választ az ork felvetésére. Már a vadászatra készíti fel magát, amikor is nem beszélhetnek egymással, nehogy hangoskodással riasszák el a prédát. Határozott léptekkel hagyja el átmeneti táborhelyüket, és az ösvénytől egyre inkább távolodva a fák felé veszi az irányt. Ha az ork esetleg nem követné, a válla felett hátrafordulva sürgetésképpen int neki.
Céltudatosan halad előre, mint aki tökéletesen tisztában van vele, mit keres. Vadászat során tekintetét inkább a talajra szegezné, állatok által ejtett nyomok után kutatva, most azonban a fákat veszi szemügyre, olyan példányt igyekezve találni, mely rendelkezik alacsonyabb, számára is elérhető ágakkal. Nem is kell túlságosan messzire mennie, mire ráakad egy alkalmasnak tűnő fára. Újabb szemrevételezést követően azonban arra a következtetésre jut, hogy egymagában nem tudna felkapaszkodni még az alsóbb ágak egyikére sem. Máskor továbbindulna, hogy másik helyet keressen, azonban még idejében ráeszmél, hogy van egy társa, így segítségkérő ábrázattal fordul az ork felé. Ha Uzazd megérti a jelzést, és odamegy a lányhoz, akkor Saya az egyik ág felé mutat, tájékoztatva a másikat szándékáról, és csak reménykedik, hogy Uzazd számára világos lesz, mit is akar tulajdonképpen.*
2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-31 14:26:20
Üzenet elküldve: 2019-01-31 14:26:20
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ha jól látja a nő már étkezne, ez alól ő maga sem kivétel. Bár nem rendelkezik távolharci fegyverrel, attól még megpróbálkozik a rövidkardjával vadászni. A csatabárdja túl sok kárt okozna a vadban, ezért inkább mellőzi a használatát, de azért magával hozza. Ki tudja mikor lesz rá szüksége. Megvárja míg Sayasha is előkészíti a felszereléseit a vadászatra.*
-Jó, akkor szerintem párban kellene lesben állnunk, viszont nem egymás közelében, inkább legyünk látó- és hallótávolságban. Oké?
*Kérdezi a lánytól.*
*Ha jól látja a nő már étkezne, ez alól ő maga sem kivétel. Bár nem rendelkezik távolharci fegyverrel, attól még megpróbálkozik a rövidkardjával vadászni. A csatabárdja túl sok kárt okozna a vadban, ezért inkább mellőzi a használatát, de azért magával hozza. Ki tudja mikor lesz rá szüksége. Megvárja míg Sayasha is előkészíti a felszereléseit a vadászatra.*
-Jó, akkor szerintem párban kellene lesben állnunk, viszont nem egymás közelében, inkább legyünk látó- és hallótávolságban. Oké?
*Kérdezi a lánytól.*
2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-31 00:52:58
Üzenet elküldve: 2019-01-31 00:52:58
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lesha mélyen alszik. Eleinte békésen pihen, aztán zavaró képek kezdenek villódzni előtte, melyek kellemetlen érzésekkel töltik el. Egy sötét női alak, aki örök kárhozatra ítéltetett. Majd szeretetteljes, élcesen vidító behatással pereg le előtte egy szemüveges öregasszonnyal történtek, de aztán valamiért rohadt zöldségek zápora zúdul rá, ami szintén kellemetlen érzésekkel tölti el. Vergődni kezd álmában. Egy ismerős griff ábra jelenik meg, kék szemek… majd, egy letépett emberi kar, amit egy óriás ropogtat fogai között jóízűen. Lesha forgolódva rúgja le magáról a takarót, de alvó állapotban szenderegve sodródik tovább képekkel. Az álom folytatódik. Hogy rémálomként vagy se, azt lehetetlenség megmondani.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.31 00:57:12
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.31 00:57:12
2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-30 22:23:50
Üzenet elküldve: 2019-01-30 22:23:50
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*Nehéz és hosszú az út ilyen időben, és meglehetősen nehéz terepen, hiszen a hó a fák árnyékában még nehezebben olvad el, és bár rendelkezésére áll a kitaposott út, de így sem nevezné könnyűnek a járást. Ruházata vékonyabb, mint ami ideálisan elegendő lenne alacsony hőmérséklet mellett, de jelenleg eléggé le van égve anyagilag, és szerezni sem tudott egy kis pluszt attól a sötételf férfitól, ezért kénytelen beérni azzal ami van. Tekintetével hű útitársát keresi, és kétségbeesetten tapasztalja, hogy nem találja, ami nem meglepő a környező fák között. Persze rövid riadalom után az állat szinte ezt megsejtve valahol a távolban hangos károgásba kezd, ezáltal pedig Rornatha is lehiggad valamelyest. Igyekszik biztonságos mértékben megszaporázni lépteit, hogy lehetőleg ha rá is esteledik, akkor ne az erdőségben történjen meg.*
2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-30 19:59:27
Üzenet elküldve: 2019-01-30 19:59:27
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Az ork figyelembe veszi a lány javaslatát, elismerve, hogy igaza van. Saya éppen készülne felvilágosítani a másikat, hogy neki leginkább igaza szokott lenni, de ő is megpillantja az elágazó ösvényt. Lendületből sétálna tovább a kitaposott úton, hiszen úgy sejti, a csapás végén esetlegesen valamiféle kunyhó leledzhet, ebben azonban megállítja az ork indítványa, miszerint táborozzanak le. Válaszképpen csupán vállát vonja meg, és az Uzazd által elhelyezett fakupacra fekteti saját botját, amelyet idáig hordozott, a vadászat során pusztán akadályt jelentene. Egyéb tulajdonát a fegyverei képezik, azoktól nem szándékozik megválni, a vadászat során szüksége is lehet rájuk.*
- Inkább azt remélem, hogy nem jöttem ki a gyakorlatból. *Feleli az orknak. Ajkait nyelvével érinti, mintha máris az étkezésre készülne, holott tisztában van vele, hogy az csak később következik.*
*Az ork figyelembe veszi a lány javaslatát, elismerve, hogy igaza van. Saya éppen készülne felvilágosítani a másikat, hogy neki leginkább igaza szokott lenni, de ő is megpillantja az elágazó ösvényt. Lendületből sétálna tovább a kitaposott úton, hiszen úgy sejti, a csapás végén esetlegesen valamiféle kunyhó leledzhet, ebben azonban megállítja az ork indítványa, miszerint táborozzanak le. Válaszképpen csupán vállát vonja meg, és az Uzazd által elhelyezett fakupacra fekteti saját botját, amelyet idáig hordozott, a vadászat során pusztán akadályt jelentene. Egyéb tulajdonát a fegyverei képezik, azoktól nem szándékozik megválni, a vadászat során szüksége is lehet rájuk.*
- Inkább azt remélem, hogy nem jöttem ki a gyakorlatból. *Feleli az orknak. Ajkait nyelvével érinti, mintha máris az étkezésre készülne, holott tisztában van vele, hogy az csak később következik.*
2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-30 05:14:30
Üzenet elküldve: 2019-01-30 05:14:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*Lesha a visszautat igen hamar megteszi, hiszen ismeri. Az erdő is csendesnek bizonyul. Már szinte olyan, mintha nem is most tenné meg először. A felfedező körút után egyfajta megerősítést érez magában. A kikötőben és itt az erdőségben eltöltött hatok, a rönkház, húga halála és megjelenése, ami a tetoválásával történt, a térkép, a könyv, a hasadék, a nagy pikkely, ezek mind abban erősítik meg, hogy itt kell lennie, itt a helye. Mintha így lenne elrendelve, mintha Gurgothaar és Barmadhúr akarata lenne. Nem tudja, mit szánhatnak neki még az istenek, zavaros minden. Valahol egy kicsit úgy érzi itt megállt a tudománya. Elég sokat kivett belőle az eddig megtett út. Hasogatnak a lábai, a háta is sajog. Elfáradt, de nem csak testben, hanem lelkiekben és szellemileg is. Szóval, ahogy eléri az erdészlakot, és fejét lehajtva belép az ajtón, a túlhajszoltságtól elgyötörten, egyszerűen ledől aludni és alszik, míg ki nem veti az ágy. Béke, csend és nyugalom ereszkedik a helyiségre. Csak az óriás lány szuszogó hortyogása vegyül bele a csend hangjaiba.*
2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:51:58
Üzenet elküldve: 2019-01-29 15:51:58
![>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11134_1521236723_fel_elf_ferfi.jpg)
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
*Ez az erdő olyan, mint mindig. Jöhet neki artheniori lázadás, amoni pestis, patkányok, gyilkos Eeyr hívők, rabszolgák, ez az erdő mindig ugyan olyan. Ugyan azok a fák, kitaposott ösvények és őrök, akik a hajó alapanyagot őrzik.
Atehaner akár itt is maradhatna elrévülni a régi szép emlékekben, de nincs kedve hozzá. Ehelyett továbbindul a jól ismerős úton. Nem megy olyan messzire, bár megtehetné, de nem tartja túl logikusnak. De ha egy-fél napig elsétálgat valamerre a világban, talán Synmirán nem akad ki senki. Jól esik a félvérnek a mozgás azok után, hogy hetekig be volt zárva a saját szobájába.*
Atehaner akár itt is maradhatna elrévülni a régi szép emlékekben, de nincs kedve hozzá. Ehelyett továbbindul a jól ismerős úton. Nem megy olyan messzire, bár megtehetné, de nem tartja túl logikusnak. De ha egy-fél napig elsétálgat valamerre a világban, talán Synmirán nem akad ki senki. Jól esik a félvérnek a mozgás azok után, hogy hetekig be volt zárva a saját szobájába.*
2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:23:56
Üzenet elküldve: 2019-01-28 19:23:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1240
OOC üzenetek: 210
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A dicséretre ismét halovány pír önti el arcát, és mellé egy büszke mosoly is. A szavak önkéntelenül buknak ki száján, végig sem gondolva mit is mond, és az miként is hathat.*
-Amíg nem kóstoltad, addig ne méltasd, lehet csalódnál.
*Majd kap észbe, hogy ez már majdnem egy ebéd meghívás, és megdöbbenve saját merészségén, oktalanságán, hatalmasra kerekedett szemekkel kezd el tiltakozni.*
-Nem úgy értettem, hogy főznék rád, vagy neked.
*Ez meg túl sértő, kap észbe gyorsan.*
-De persze máskülönben szívesen, vagyis hát, biztosan nem tessékelnék ki üres gyomorral senkit, aki éhesen bekopog hozzánk.
*Inkább marad csendben, az a biztos, és erre jó lehetőség áhítatosan hallgatni a fiút.
Bizony maga is szeretne világot látni, de sajnos erre szemernyi esélye sincs.*
-Értem.
*Reagálja le kedvesen mosolyogva, de kissé keserűen a hallottakat. Érti, Rothi nem marad sokáig egy helyen, és nem kötődik senkihez.
Az ördögvigyorról már hallott, elképedve pislog a legényre, hogy az ilyen őszintén bevallja gyengeségét.*
-De hát az olyan, mint az alkohol, elveszi az ember eszét, és tisztességes férfiakból is idétlen gyermekeket varázsol.
*Szörnyű! Egyenesen borzasztó erkölcsi kilengés ez. Kész szerencse, hogy a kék szemű nem sértődékeny, így biztos jól veszi a kritikát.*
-De nem ítéllek el, semmi közöm hozzá mivel mérgezed magad.
*Biztató mosollyal zárja szavait, melyekben tényleg nem érződik immár vád, korholás.*
-És hát minden valamire való férfiembernek kell néha egy kis lazítás.
*A falusiak kifejezetten magas színvonalú oktatást nyújthatnak, mert Rothi valóban lenyűgözően fest, annak ellenére, hogy csak egy drogos. Utóbbi hiányossága úgy tűnik az egyetlen is, a felsorolást hallva Iwaa lassan alél a gyönyörűségtől, és egyre növekvő csodálattal pillant a másikra. ~Ez igen! Ez már férfi!~
Bólogat a Vashegy említésére, számára az a nagy várat jelenti, odafenn.
A kérdésekre újra megtalálja hangját, válaszol szép sorjában, szerényen.*
-Hát, eltévedni sosem szoktam, de nem biztos, hogy mindent azon a néven ismerek, mint te.
*Vonja meg vállát, azt például nem tudta, hogy a hegyet Vasnak hívják.*
-Artheniorban születtem, de már kicsi korom óta a szántókon élünk, egy aprócska birtokon, a városra nem is emlékszem.
*Húzza el száját elégedetlenül, vágyik nagyon világot látni, mást is ismerni, mint ezt az erdőt, és a földeket.*
-Ó, mindenféle teát szeretek, még a gyógyfüvekből főzöttet is. A hidegen áztatott csipkebogyó teát is. Kurkuma? *Pislog értetlenül.* Az micsoda?
*Sosem hallott még róla, de szívesen megkóstolná, biztos finom tea az is.*
-Nagyon érdekesen hangzik! Valami messzi városból való? Milyen az íze?
*Lelkesedik máris, leginkább a világlátott történetekért.*
*A dicséretre ismét halovány pír önti el arcát, és mellé egy büszke mosoly is. A szavak önkéntelenül buknak ki száján, végig sem gondolva mit is mond, és az miként is hathat.*
-Amíg nem kóstoltad, addig ne méltasd, lehet csalódnál.
*Majd kap észbe, hogy ez már majdnem egy ebéd meghívás, és megdöbbenve saját merészségén, oktalanságán, hatalmasra kerekedett szemekkel kezd el tiltakozni.*
-Nem úgy értettem, hogy főznék rád, vagy neked.
*Ez meg túl sértő, kap észbe gyorsan.*
-De persze máskülönben szívesen, vagyis hát, biztosan nem tessékelnék ki üres gyomorral senkit, aki éhesen bekopog hozzánk.
*Inkább marad csendben, az a biztos, és erre jó lehetőség áhítatosan hallgatni a fiút.
Bizony maga is szeretne világot látni, de sajnos erre szemernyi esélye sincs.*
-Értem.
*Reagálja le kedvesen mosolyogva, de kissé keserűen a hallottakat. Érti, Rothi nem marad sokáig egy helyen, és nem kötődik senkihez.
Az ördögvigyorról már hallott, elképedve pislog a legényre, hogy az ilyen őszintén bevallja gyengeségét.*
-De hát az olyan, mint az alkohol, elveszi az ember eszét, és tisztességes férfiakból is idétlen gyermekeket varázsol.
*Szörnyű! Egyenesen borzasztó erkölcsi kilengés ez. Kész szerencse, hogy a kék szemű nem sértődékeny, így biztos jól veszi a kritikát.*
-De nem ítéllek el, semmi közöm hozzá mivel mérgezed magad.
*Biztató mosollyal zárja szavait, melyekben tényleg nem érződik immár vád, korholás.*
-És hát minden valamire való férfiembernek kell néha egy kis lazítás.
*A falusiak kifejezetten magas színvonalú oktatást nyújthatnak, mert Rothi valóban lenyűgözően fest, annak ellenére, hogy csak egy drogos. Utóbbi hiányossága úgy tűnik az egyetlen is, a felsorolást hallva Iwaa lassan alél a gyönyörűségtől, és egyre növekvő csodálattal pillant a másikra. ~Ez igen! Ez már férfi!~
Bólogat a Vashegy említésére, számára az a nagy várat jelenti, odafenn.
A kérdésekre újra megtalálja hangját, válaszol szép sorjában, szerényen.*
-Hát, eltévedni sosem szoktam, de nem biztos, hogy mindent azon a néven ismerek, mint te.
*Vonja meg vállát, azt például nem tudta, hogy a hegyet Vasnak hívják.*
-Artheniorban születtem, de már kicsi korom óta a szántókon élünk, egy aprócska birtokon, a városra nem is emlékszem.
*Húzza el száját elégedetlenül, vágyik nagyon világot látni, mást is ismerni, mint ezt az erdőt, és a földeket.*
-Ó, mindenféle teát szeretek, még a gyógyfüvekből főzöttet is. A hidegen áztatott csipkebogyó teát is. Kurkuma? *Pislog értetlenül.* Az micsoda?
*Sosem hallott még róla, de szívesen megkóstolná, biztos finom tea az is.*
-Nagyon érdekesen hangzik! Valami messzi városból való? Milyen az íze?
*Lelkesedik máris, leginkább a világlátott történetekért.*
2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:22:55
Üzenet elküldve: 2019-01-28 17:22:55
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 659
OOC üzenetek: 249
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Disznóvadászat//
- Az. Harlienes. *Hagyja rá, bár fogalma sincs, hogy ez mit jelenhet, ahogy igazából korábbi kijelentésének sem volt értelme, aztán mégis magyaráz.* Kemény, erős, nyers. Legalábbis guggolásban. Heheheee-hehehe... *Kacarászik egyet magában, a szesztől némiképp befátyolosodott szemmel.*
- Héj! *Kapja fel a fejét, szemeit a lányra szegezve, mint ha csak most tűnt volna fel, hogy egyáltalán itt van.* Bééébi! Van lepárlód?! Nem is használod? *Kissé bizalmasan közelebb húzódik.* Nem eladó? *Vigyorodik el ismét agyarakat villantva.*
- Fogalmam sincs szivi, ha látok egyet, majd megkérdezzük tőle. *Vonja meg a vállát a kabát színének kérdésére.* Van még a másikból is, ha az nagyobb sikert aratott, de előbb nézzük a melót. Kezdek kajás lenni. Olyannyira szakavatott nyomolvasó nem vagyok, de erdőben éltem már eleget, meg tudok különböztetni egy disznó patanyomot egy emberétől. *Vakarja meg állát elgondolkodva.* Ha csapás nélkül csak csapdázunk valahol, nyugodtan egymás mellé guggolhatunk a bozótban és elüthetjük mással az időt. Hehehee... *Megrázza a fejét.*
- Nem, előbb nyomokat olvasunk. Menj elém, hajolj be, aztán nézd a földet. Ismertem egy elfet, aki ugyanúgy csinálta. Én megyek mögötted, aztán nézem én is. *Kacsint a lányra.* Ha látsz valamit, csak sikkants. Ilyet keress. *Rajzol maga elé két egymásba futó vonalat, majd meghúzza a szeszt.*
//Disznóvadászat//
- Az. Harlienes. *Hagyja rá, bár fogalma sincs, hogy ez mit jelenhet, ahogy igazából korábbi kijelentésének sem volt értelme, aztán mégis magyaráz.* Kemény, erős, nyers. Legalábbis guggolásban. Heheheee-hehehe... *Kacarászik egyet magában, a szesztől némiképp befátyolosodott szemmel.*
- Héj! *Kapja fel a fejét, szemeit a lányra szegezve, mint ha csak most tűnt volna fel, hogy egyáltalán itt van.* Bééébi! Van lepárlód?! Nem is használod? *Kissé bizalmasan közelebb húzódik.* Nem eladó? *Vigyorodik el ismét agyarakat villantva.*
- Fogalmam sincs szivi, ha látok egyet, majd megkérdezzük tőle. *Vonja meg a vállát a kabát színének kérdésére.* Van még a másikból is, ha az nagyobb sikert aratott, de előbb nézzük a melót. Kezdek kajás lenni. Olyannyira szakavatott nyomolvasó nem vagyok, de erdőben éltem már eleget, meg tudok különböztetni egy disznó patanyomot egy emberétől. *Vakarja meg állát elgondolkodva.* Ha csapás nélkül csak csapdázunk valahol, nyugodtan egymás mellé guggolhatunk a bozótban és elüthetjük mással az időt. Hehehee... *Megrázza a fejét.*
- Nem, előbb nyomokat olvasunk. Menj elém, hajolj be, aztán nézd a földet. Ismertem egy elfet, aki ugyanúgy csinálta. Én megyek mögötted, aztán nézem én is. *Kacsint a lányra.* Ha látsz valamit, csak sikkants. Ilyet keress. *Rajzol maga elé két egymásba futó vonalat, majd meghúzza a szeszt.*
2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:09:46
Üzenet elküldve: 2019-01-28 10:09:46
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 204
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Disznóvadászat//
*Felhúzza egyik szemöldökét a kérdésre, amely a jellemét illeti.*
- Mármint milyen? Harlienes?
*Mert szerinte ezen a világon ő a legharlienesebb. A pasas vigyorától egyébként kifejezetten égnek áll a szőr a hátán, akár fésülgethetné is, de most egyelőre az itóka kóstolgatásával van elfoglalva, nem a hátszőrével.*
- Hmmm. Én a majorban találtam lepárlót, ahová a bandával beköltöztünk, de még nem próbáltam ki. Nem értek én a pia készítéséhez, csak a betermeléséhez.
*A kabátjára tekint, amit már ugyan eléggé belepett az út pora, de még mindig büszkén hordja.*
- Pirtianesben kaptam. *Ő is tudja, hogy a "kapta" talán enyhe kifejezés, de mindig így utal rá.* Meg hát a disznók látnak színeket? Amúgy Pirtianesből származom, de sokat éltem Artheniorban is. Most épp itt vidéken tengődöm. Elég unalmas errefelé az élet, de már amúgy is kezdek kiöregedni a pörgésből.
*Közben egy másik üveg ital is előkerül, amibe szintén belekóstol.*
- Ez se rossz, de a másik jobban ízlett.
*A tervre boldogan bólogat, mert sem a malac, sem a pia nem hangzik rosszul, hiába egyértelműen nem tiszta sem a párlat, sem ez a valaki, akivel épp iszogat. De hát olyan ritkán történik vele mostanában valami, ennyi ingerre meg szüksége van.*
- És... Hol kezdjük? Csak úgy állítunk csapdát és megvárjuk, míg jön a disznó?
//Disznóvadászat//
*Felhúzza egyik szemöldökét a kérdésre, amely a jellemét illeti.*
- Mármint milyen? Harlienes?
*Mert szerinte ezen a világon ő a legharlienesebb. A pasas vigyorától egyébként kifejezetten égnek áll a szőr a hátán, akár fésülgethetné is, de most egyelőre az itóka kóstolgatásával van elfoglalva, nem a hátszőrével.*
- Hmmm. Én a majorban találtam lepárlót, ahová a bandával beköltöztünk, de még nem próbáltam ki. Nem értek én a pia készítéséhez, csak a betermeléséhez.
*A kabátjára tekint, amit már ugyan eléggé belepett az út pora, de még mindig büszkén hordja.*
- Pirtianesben kaptam. *Ő is tudja, hogy a "kapta" talán enyhe kifejezés, de mindig így utal rá.* Meg hát a disznók látnak színeket? Amúgy Pirtianesből származom, de sokat éltem Artheniorban is. Most épp itt vidéken tengődöm. Elég unalmas errefelé az élet, de már amúgy is kezdek kiöregedni a pörgésből.
*Közben egy másik üveg ital is előkerül, amibe szintén belekóstol.*
- Ez se rossz, de a másik jobban ízlett.
*A tervre boldogan bólogat, mert sem a malac, sem a pia nem hangzik rosszul, hiába egyértelműen nem tiszta sem a párlat, sem ez a valaki, akivel épp iszogat. De hát olyan ritkán történik vele mostanában valami, ennyi ingerre meg szüksége van.*
- És... Hol kezdjük? Csak úgy állítunk csapdát és megvárjuk, míg jön a disznó?
2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-28 00:03:54
Üzenet elküldve: 2019-01-28 00:03:54
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Egy hattal később//
//Felderítésben//
*Lesha már egy ideje az erdőségben éldegél. A felfedezett rönkházat, az elmúlt napok során viszonylag rendbe tette. Nem állt tovább, mert a Krenkataurról olvasottak szöget ütöttek a fejében. A kalandvágya egyre inkább munkál benne. Azonban tudja, hogy amin gondolkozik valahol őrültség. Egymagában, csak úgy, nem vághat neki földalatti járatoknak. Kalandorokat fog toborozni, méghozzá Artheniorban, hiszen nem véletlenül hívják a kalandorok városának is. Régen járt a városban, még a zavargások idejében, fogalma sincs, hogy milyen állapotok uralkodnak most, de toborozni csak ott lehet, ahol sokan megfordulnak. Azonban, ehhez előkészületek szükségeltetnek, melyeknek az első lépése, hogy körbenéz a barlangrendszernél. Hiszen, ott van a büntetőtelep és az őrség is. Látnia kell, hogy mi a helyzet ott. Lehet, hogy csak dajkamese az egész, vagy annyira jól őrzött a hely, hogy semmi esély bejutni. Másrészt, látnia kell, hogy tudjon mit mondani a csapat verbuváláskor vállalkozó szelleműeknek. Azzal, nem állíthat be a fővárosba, hogy ezt, meg azt olvasott egy könyvben, és ha más eshetőség nincs, csak úgy, önként és dalolva, Arthenior őrséggel szembeszállva törjenek be egy büntetőtelepre. Alighanem, nem özönlenének a Lanawiniak a hír hallatán. Persze, az is lehetséges, hogy a bányatáborok már nem is olyan jól őrzöttek, hiszen a lázongások miatt Arthenior vezetősége lehet kénytelen volt erősítésként elrendelni onnan a fegyőrök nagy részét, a város védelmének érdekében. Szóval, a vándor hősnőnknek a saját szemével kell látnia, hogy milyen állapotok vannak a Krenkataur barlangrendszer környékén. Az elmúlt hat során, kellően áttanulmányozta a könyvet és a térképet, hogy a mai nap beiktassa a felderítő utat.
Lesha összecihelődik. Felszerelésként, még magához vesz egy kötelet is, amit a házban talált, aztán magára kapja palástját, a házból kilépve, beteszi az ajtaját, és elmaradhatatlan lándzsájával veszi az irányt barlangrendszer felé.*
//Felderítésben//
*Lesha már egy ideje az erdőségben éldegél. A felfedezett rönkházat, az elmúlt napok során viszonylag rendbe tette. Nem állt tovább, mert a Krenkataurról olvasottak szöget ütöttek a fejében. A kalandvágya egyre inkább munkál benne. Azonban tudja, hogy amin gondolkozik valahol őrültség. Egymagában, csak úgy, nem vághat neki földalatti járatoknak. Kalandorokat fog toborozni, méghozzá Artheniorban, hiszen nem véletlenül hívják a kalandorok városának is. Régen járt a városban, még a zavargások idejében, fogalma sincs, hogy milyen állapotok uralkodnak most, de toborozni csak ott lehet, ahol sokan megfordulnak. Azonban, ehhez előkészületek szükségeltetnek, melyeknek az első lépése, hogy körbenéz a barlangrendszernél. Hiszen, ott van a büntetőtelep és az őrség is. Látnia kell, hogy mi a helyzet ott. Lehet, hogy csak dajkamese az egész, vagy annyira jól őrzött a hely, hogy semmi esély bejutni. Másrészt, látnia kell, hogy tudjon mit mondani a csapat verbuváláskor vállalkozó szelleműeknek. Azzal, nem állíthat be a fővárosba, hogy ezt, meg azt olvasott egy könyvben, és ha más eshetőség nincs, csak úgy, önként és dalolva, Arthenior őrséggel szembeszállva törjenek be egy büntetőtelepre. Alighanem, nem özönlenének a Lanawiniak a hír hallatán. Persze, az is lehetséges, hogy a bányatáborok már nem is olyan jól őrzöttek, hiszen a lázongások miatt Arthenior vezetősége lehet kénytelen volt erősítésként elrendelni onnan a fegyőrök nagy részét, a város védelmének érdekében. Szóval, a vándor hősnőnknek a saját szemével kell látnia, hogy milyen állapotok vannak a Krenkataur barlangrendszer környékén. Az elmúlt hat során, kellően áttanulmányozta a könyvet és a térképet, hogy a mai nap beiktassa a felderítő utat.
Lesha összecihelődik. Felszerelésként, még magához vesz egy kötelet is, amit a házban talált, aztán magára kapja palástját, a házból kilépve, beteszi az ajtaját, és elmaradhatatlan lándzsájával veszi az irányt barlangrendszer felé.*
2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:26:57
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:26:57
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Igazad lehet. Ha most vadászunk akkor később nem kell.
*A menetelés közben egy kitaposott ösvényhez érnek, mely éppen elágazik.
~Nem túl széles, de abból ítélve, hogy már lassan benövi a növényzet már rég nem használhatták.~*
-Hát itt most letáborozunk egy rövid időre, és megyünk vadászi.
*Teszi le a földre a fákkal teli köpenyét, és összecsapja a tenyerét.*
-Remélem várod a vadászatot, mert én igen.
*Mosolyog a lányra.*
-Igazad lehet. Ha most vadászunk akkor később nem kell.
*A menetelés közben egy kitaposott ösvényhez érnek, mely éppen elágazik.
~Nem túl széles, de abból ítélve, hogy már lassan benövi a növényzet már rég nem használhatták.~*
-Hát itt most letáborozunk egy rövid időre, és megyünk vadászi.
*Teszi le a földre a fákkal teli köpenyét, és összecsapja a tenyerét.*
-Remélem várod a vadászatot, mert én igen.
*Mosolyog a lányra.*
2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:00:32
Üzenet elküldve: 2019-01-27 13:00:32
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Az ork eltalálta, Saya valóban nem cipekedne szívesen, ezért annyiban is hagyja a kérdést, és amikor a másik elindul, ő is mellé szegődik. Néhány lépéssel lemaradva követi, egyetlen botjával hajtva félre az aljnövényzetet a könnyebb haladás érdekében. Így legalább nem kényszerül ügyetlen botorkálásra, és másfelé összpontosíthatja figyelmét. Hallgatja az erdő neszeit, igyekezve minél halkabban járni, hogy ne keltsen túlzottan nagy zajt saját lépteivel.*
- Aminek meg kell lenni, annak meg kell lenni. *Válaszol egy vállvonás kíséretében a vadászatot érintő kérdésre. Meglátása szerint a vadászatnak számos funkciója lehet, többek között a zsákmányszerzés, az önvédelem, avagy maga a vérontás, és a lány nem egyet tapasztalt meg ezek közül a szituációk közül, erre azonban nem tér ki.*
- Így van. Kérdés, hogy mennyire régóta lakatlan a ház. Talán szerencsénk lesz, és még használható a berendezés. *A maga részéről ő nem finnyás úrhölgy, nem igényel pihe-puha ágyat az alváshoz, de tagadhatatlanul kellemesebb úgy tölteni az éjszakát, ha legalább tető van a fejük felett.*
- Akár útközben is foghatunk valamit, ha az utunkba kerül. *Teszi hozzá, egy pillanatra a hasára téve kezét. Már kezd megéhezni, pedig tudja, hogy messze még a vacsoraidő.*
*Az ork eltalálta, Saya valóban nem cipekedne szívesen, ezért annyiban is hagyja a kérdést, és amikor a másik elindul, ő is mellé szegődik. Néhány lépéssel lemaradva követi, egyetlen botjával hajtva félre az aljnövényzetet a könnyebb haladás érdekében. Így legalább nem kényszerül ügyetlen botorkálásra, és másfelé összpontosíthatja figyelmét. Hallgatja az erdő neszeit, igyekezve minél halkabban járni, hogy ne keltsen túlzottan nagy zajt saját lépteivel.*
- Aminek meg kell lenni, annak meg kell lenni. *Válaszol egy vállvonás kíséretében a vadászatot érintő kérdésre. Meglátása szerint a vadászatnak számos funkciója lehet, többek között a zsákmányszerzés, az önvédelem, avagy maga a vérontás, és a lány nem egyet tapasztalt meg ezek közül a szituációk közül, erre azonban nem tér ki.*
- Így van. Kérdés, hogy mennyire régóta lakatlan a ház. Talán szerencsénk lesz, és még használható a berendezés. *A maga részéről ő nem finnyás úrhölgy, nem igényel pihe-puha ágyat az alváshoz, de tagadhatatlanul kellemesebb úgy tölteni az éjszakát, ha legalább tető van a fejük felett.*
- Akár útközben is foghatunk valamit, ha az utunkba kerül. *Teszi hozzá, egy pillanatra a hasára téve kezét. Már kezd megéhezni, pedig tudja, hogy messze még a vacsoraidő.*
2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-27 04:37:37
Üzenet elküldve: 2019-01-27 04:37:37
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Ne húzd fel magad, csak viccelődök.
Viszont, gondolom nem akarsz cipekedni, és nem is hagynám.
*Lágyítja meg hangnemét és mosolyog a lányra vigasztalóan. Elindul az erdő sűrűjébe a lánnyal az oldalán.*
-Szeretsz vadászni? Én sokat vadásztam és szeretek is. Jó kis sport. Habár jobb az állatvilágot inkább nem mókából vadászni. Nem igaz?
*Kérdezi lánytól lágy mosollyal az arcán.*
-Ha találunk egy házat az jó lesz egy kiinduló pontként az erdő felfedezéséhez. Remélem jól felszerelt lesz. Nem igaz?
*Löki óvatosan vállon a lányt, és kacsint egyet, nagy mosollyal a száján.*
-A vadászathoz visszatérvén. Lehet, hogy azt is kell majd. Biztos van elég vad az erdőben.
-Ne húzd fel magad, csak viccelődök.
Viszont, gondolom nem akarsz cipekedni, és nem is hagynám.
*Lágyítja meg hangnemét és mosolyog a lányra vigasztalóan. Elindul az erdő sűrűjébe a lánnyal az oldalán.*
-Szeretsz vadászni? Én sokat vadásztam és szeretek is. Jó kis sport. Habár jobb az állatvilágot inkább nem mókából vadászni. Nem igaz?
*Kérdezi lánytól lágy mosollyal az arcán.*
-Ha találunk egy házat az jó lesz egy kiinduló pontként az erdő felfedezéséhez. Remélem jól felszerelt lesz. Nem igaz?
*Löki óvatosan vállon a lányt, és kacsint egyet, nagy mosollyal a száján.*
-A vadászathoz visszatérvén. Lehet, hogy azt is kell majd. Biztos van elég vad az erdőben.
2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-26 23:45:30
Üzenet elküldve: 2019-01-26 23:45:30
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 121
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Úton//
*Egy darabig még a ládát nézi, majd végighordozza tekintetét a helyiségben. Még mindig zavaros számára, amit az imént élt át. Időről időre hegtelen tetoválásaira pillant. Különös, de húga valahogy levette a múltja gyötrő gondolatait a válláról. Hosszan pislant egyet és rendezi gondolatait. Aztán a ládához lép, ami azonban egy lakattal van lezárva. Lesha eltűnődik.*
~ Hmm… a lándzsámmal feltörhetném, de biztos itt van valahol a házban a kulcsa… de hol? ~
*Az óriás lány kutakodni kezd. Keresgél a stelázsi fiókjaiban, de ott kulcsot nem talál. A könyves szekrényt is szemügyre veszi. Az egyik polcnak a belső oldalán egy szögre felakasztva, talál egy kis kulcsot. Amint elveszi, az egyik molyrágta könyv borítójának aranyveretes feliratán akadnak meg ragyogóbarna szemei; Rillkh legendája.*
~ Júj, de izgin hangzik. ~
*Lesha lekapja a könyvet, leporolja és leszedi róla a pókhálókat is. A kötettel és a kulccsal guggol le a ládához. Kattanva szétpattan a lakat. Felnyitja a ládát, ami állott levendula szaggal nyílik. Van benne néhány ruha, takaró és sok más egyéb egyszerű használati tárgy, de semmi olyan, ami megindokolná a lelakatolást. Azonban a termetes leányzóban felötlik valami. Anyja egyszer készíttetett egy olyan ládikót, ami több titkos rekeszt is rejtett. Ki lehetett forgatni önmagából és átrendezve, egy másik ládikót lehetett belőle csinálni. Lesha kirámolja az egész ládát, majd koppint egyet az alján, majd az oldalain is. A hátoldalon, a hang tompább. Áttapogatja a felületet, talál egy kis pöcköt a sarkában, amit lenyomva, a láda hátlapja leakad. Kihajtva a hátoldalt, egy összehajtott papírlapot talál. Sárga és barna foltos, szakadt szélű. Lesha, ahogy kihajtogatja, leesik az álla. Izgalmában majd kiugrik a bőréből.*
~ Barlangok Asszonyára! Egy térkép! ~
*Ez a felirat áll rajta: Krenkataur. Sokféle jelölés van feltüntetve még rajta, de az egyértelmű, hogy barlangjáratokat jelöl. Továbbá látható rajta egy labirintus, ami egy földalatti panteonba vezet. Viszont, van egy felirat még, ami meglepi; Rillkh. Óriás hősnőnk összehajtja a térképet, és a könyvet veszi elő.*
~ Hát, ezt most meg kell olvasnom. ~
*Lesha a tűzhely elé leteríti prémpalástját, behúzza az ajtót, maga mellé veszi lándzsáját és hason elterülve, maga előtt olvasni kezdi a könyvet;
'Rengeteg rege és fáma szól egy mélyen a földgyomrában élő rettegett bestiáról. Egyes legendák szerint, a borzadályos teremtmény egy Krenkataur nevezetű hatalmas kígyó, aki nem bírta a napfényt, ezért kénytelen volt behúzódni a kövek közé, a barlangokba. A Tharg Vérszövetség a Krenkataur barlangok bizonyos részeit szent helyként tiszteli. Legendáikban is szerepel a termetes hüllő, miszerint a Thargok ősi állata, akit Rillkhnek neveznek. Sokan mások csak bányász babonának tartják. Viszont a törpék és a sötételfek szerint ő vájta ki a járatokat. Egyes mendemondák szerint, a törpék egy jelentősebb aranykészlete is valahol egy járatban van elrejtve.'
Lesha felpillant a sorok közül. Mélázva gondolkodik el, hason fektében felhajtja a levegőbe, és szórakozottan kezdi jártatni a lábait. Prémpalástja belső zsebéből előkotor pár szem holdsajtot, amiből szinte mindig van nála, és nassolva tovább olvas.
”Mélyen az erdőben, egy sziklásabb területen van egy hatalmas, tátongó lyuk a földben, melynek alján egy jéghideg tóba csordogálnak a felszíni vizek. Innen alulról nyílik egy nagy bejárat egy régi barlangrendszerbe, mely egykoron egy bánya volt, azonban a törpék azóta rég elhagyták, így üresen – vagy mégsem üresen? – tátongott, míg a közelmúltban Arthenior városa büntetőtelepet nem nyitott a közelben, hogy biztosítsa az újraindított bányákhoz szükséges munkaerőt. Jelenleg több tucatnyi, börtön helyett munkatáborban dolgoztatott személy dolgozik a bányában, a kitermelt javak mindegyike Artheniort illeti. Erről az ott lévő őrség is gondoskodik, kik jól felszerelve, védművekkel ellátva vigyázzák a rabokat, hogy azok ne szökhessen, és más ne szöktethesse meg őket.”
Óriás hősnőnk felettébb érdekesnek találja az egészet. Elég sokáig, így olvasgat, lapozgat, majszolja a holdsajtot. A barlangi lényekről nézegeti a rajzokat. A térképet az olvasottak szerint tanulmányozza. Mialatt laposabbakat kezd pislogni, könyöklésben a feje is egyre lejjebb ereszkedik, majd bealszik az olvasmányai felett.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.26 23:57:02
*Egy darabig még a ládát nézi, majd végighordozza tekintetét a helyiségben. Még mindig zavaros számára, amit az imént élt át. Időről időre hegtelen tetoválásaira pillant. Különös, de húga valahogy levette a múltja gyötrő gondolatait a válláról. Hosszan pislant egyet és rendezi gondolatait. Aztán a ládához lép, ami azonban egy lakattal van lezárva. Lesha eltűnődik.*
~ Hmm… a lándzsámmal feltörhetném, de biztos itt van valahol a házban a kulcsa… de hol? ~
*Az óriás lány kutakodni kezd. Keresgél a stelázsi fiókjaiban, de ott kulcsot nem talál. A könyves szekrényt is szemügyre veszi. Az egyik polcnak a belső oldalán egy szögre felakasztva, talál egy kis kulcsot. Amint elveszi, az egyik molyrágta könyv borítójának aranyveretes feliratán akadnak meg ragyogóbarna szemei; Rillkh legendája.*
~ Júj, de izgin hangzik. ~
*Lesha lekapja a könyvet, leporolja és leszedi róla a pókhálókat is. A kötettel és a kulccsal guggol le a ládához. Kattanva szétpattan a lakat. Felnyitja a ládát, ami állott levendula szaggal nyílik. Van benne néhány ruha, takaró és sok más egyéb egyszerű használati tárgy, de semmi olyan, ami megindokolná a lelakatolást. Azonban a termetes leányzóban felötlik valami. Anyja egyszer készíttetett egy olyan ládikót, ami több titkos rekeszt is rejtett. Ki lehetett forgatni önmagából és átrendezve, egy másik ládikót lehetett belőle csinálni. Lesha kirámolja az egész ládát, majd koppint egyet az alján, majd az oldalain is. A hátoldalon, a hang tompább. Áttapogatja a felületet, talál egy kis pöcköt a sarkában, amit lenyomva, a láda hátlapja leakad. Kihajtva a hátoldalt, egy összehajtott papírlapot talál. Sárga és barna foltos, szakadt szélű. Lesha, ahogy kihajtogatja, leesik az álla. Izgalmában majd kiugrik a bőréből.*
~ Barlangok Asszonyára! Egy térkép! ~
*Ez a felirat áll rajta: Krenkataur. Sokféle jelölés van feltüntetve még rajta, de az egyértelmű, hogy barlangjáratokat jelöl. Továbbá látható rajta egy labirintus, ami egy földalatti panteonba vezet. Viszont, van egy felirat még, ami meglepi; Rillkh. Óriás hősnőnk összehajtja a térképet, és a könyvet veszi elő.*
~ Hát, ezt most meg kell olvasnom. ~
*Lesha a tűzhely elé leteríti prémpalástját, behúzza az ajtót, maga mellé veszi lándzsáját és hason elterülve, maga előtt olvasni kezdi a könyvet;
'Rengeteg rege és fáma szól egy mélyen a földgyomrában élő rettegett bestiáról. Egyes legendák szerint, a borzadályos teremtmény egy Krenkataur nevezetű hatalmas kígyó, aki nem bírta a napfényt, ezért kénytelen volt behúzódni a kövek közé, a barlangokba. A Tharg Vérszövetség a Krenkataur barlangok bizonyos részeit szent helyként tiszteli. Legendáikban is szerepel a termetes hüllő, miszerint a Thargok ősi állata, akit Rillkhnek neveznek. Sokan mások csak bányász babonának tartják. Viszont a törpék és a sötételfek szerint ő vájta ki a járatokat. Egyes mendemondák szerint, a törpék egy jelentősebb aranykészlete is valahol egy járatban van elrejtve.'
Lesha felpillant a sorok közül. Mélázva gondolkodik el, hason fektében felhajtja a levegőbe, és szórakozottan kezdi jártatni a lábait. Prémpalástja belső zsebéből előkotor pár szem holdsajtot, amiből szinte mindig van nála, és nassolva tovább olvas.
”Mélyen az erdőben, egy sziklásabb területen van egy hatalmas, tátongó lyuk a földben, melynek alján egy jéghideg tóba csordogálnak a felszíni vizek. Innen alulról nyílik egy nagy bejárat egy régi barlangrendszerbe, mely egykoron egy bánya volt, azonban a törpék azóta rég elhagyták, így üresen – vagy mégsem üresen? – tátongott, míg a közelmúltban Arthenior városa büntetőtelepet nem nyitott a közelben, hogy biztosítsa az újraindított bányákhoz szükséges munkaerőt. Jelenleg több tucatnyi, börtön helyett munkatáborban dolgoztatott személy dolgozik a bányában, a kitermelt javak mindegyike Artheniort illeti. Erről az ott lévő őrség is gondoskodik, kik jól felszerelve, védművekkel ellátva vigyázzák a rabokat, hogy azok ne szökhessen, és más ne szöktethesse meg őket.”
Óriás hősnőnk felettébb érdekesnek találja az egészet. Elég sokáig, így olvasgat, lapozgat, majszolja a holdsajtot. A barlangi lényekről nézegeti a rajzokat. A térképet az olvasottak szerint tanulmányozza. Mialatt laposabbakat kezd pislogni, könyöklésben a feje is egyre lejjebb ereszkedik, majd bealszik az olvasmányai felett.*
A hozzászólás írója (Lesha, a Száműzött) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.01.26 23:57:02
2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-26 20:16:49
Üzenet elküldve: 2019-01-26 20:16:49
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Ahogyan az sejthető volt, az ork megmosolyogja a lány kísérletét, hogy valamivel nagyobbnak tűnjön, ezért megadóan le is ereszti kezeit.*
- Elhagyatott házak? *Visszhangozza, azon merengve, miféle lények választották korábban otthonuknak ezt a helyet. Talán hozzá hasonló sötételfek, akik számára előny volt az erős napfénytől való mentesség. Mégsem tudja elképzelni magát ebben az elszigeteltségben.*
- Megalszom a szabad ég alatt is. *Vonja meg vállát. Habár kevéssé fűlik a foga vadak támadásától tartva tölteni az éjszakát, erről egyelőre nem szól, úgy véli, ráér akkor felhozni ezt a kérdést, ha már megvan a táborhelyük, és felmérte az ottani körülményeket.
Átveszi a botot az orktól, és felhúzott szemöldökökkel méregeti.*
- Ennyire becsülsz engem? *Fejét megjátszott sértődöttséggel szegi fel, de azért nem nagyon panaszkodik, nem hibbant ő, hogy önként akarjon cipekedni.*
*Ahogyan az sejthető volt, az ork megmosolyogja a lány kísérletét, hogy valamivel nagyobbnak tűnjön, ezért megadóan le is ereszti kezeit.*
- Elhagyatott házak? *Visszhangozza, azon merengve, miféle lények választották korábban otthonuknak ezt a helyet. Talán hozzá hasonló sötételfek, akik számára előny volt az erős napfénytől való mentesség. Mégsem tudja elképzelni magát ebben az elszigeteltségben.*
- Megalszom a szabad ég alatt is. *Vonja meg vállát. Habár kevéssé fűlik a foga vadak támadásától tartva tölteni az éjszakát, erről egyelőre nem szól, úgy véli, ráér akkor felhozni ezt a kérdést, ha már megvan a táborhelyük, és felmérte az ottani körülményeket.
Átveszi a botot az orktól, és felhúzott szemöldökökkel méregeti.*
- Ennyire becsülsz engem? *Fejét megjátszott sértődöttséggel szegi fel, de azért nem nagyon panaszkodik, nem hibbant ő, hogy önként akarjon cipekedni.*
2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-26 17:40:58
Üzenet elküldve: 2019-01-26 17:40:58
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 166
OOC üzenetek: 127
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A kezeit figyeli pár pillanatig, ám nem tűnik fel neki semmi szokatlan. A lány akár répát is pucolhatott volna, akkor sem venné észre, már csak tapintatból sem. Hiszen a birtokosi munkái során megtapasztalja, hogy a dolgos kéz, legtöbbször nem bársonyos, de nem is patyolat tiszta. Inkább azt figyelte meg, hogy mennyire hagyja nyomát az íjászkodás a lány ujjain. Ugyanakkor feltűnik Rothinak, hogy Iwaa gyakran elpirul, és elenged szinte alig hallható sóhajokat. Ekkor a tekintete a lány kissé kidomborodó vonulataira téved és ő maga is elpirul, alig észre vehetően. Nyugodtan foghatná arca pirosságát a hidegre.
~Olybá tűnik, hogy tetszem ennek a lánynak, habár alig ismertük meg egymást. Ha így van, akkor mi lesz vajon később.~
Gondolja magában és kicsit elképzeli, ahogyan a vörös hajú szépséget csókolgatja. Volt dolga már nővel, de igen tapasztalatlan még Rothawdar, ezért csak az ajkak érintése a legtöbb, amit igazán ismer. Egyelőre nem lép, vár egy pillanatra, amikor úgy érzi a lány se bírja magát türtőztetni.
~Sosem volt még részem ilyenben, hogy szinte elsőre valami kialakuljon köztem és egy, ismeretlen, lány között.~*
-Ez a te titkos képességed,
*Mondja Rothawdart dicséretnek szánva.* hogy finomakat főzöl.
*Kicsit elpirul saját sutaságától, mert jobbat nem tud mondani.*
-Igaz, hogy egyedül utazgatok, de ez magával hozza azt is, hogy nem találkozom gyakran emberekkel. Ne érts félre, nem ember kerülő vagyok, csak jobban szeretek világot látni.
*Érvel Rothawdar. Ekkor a lány tekintetét érzi magán, mintha Iwaa végigsimogatná. Zavarában, gyorsan válaszol.*
-Igen, mondhatni a növények barátja vagyok. Leginkább az ördögvigyort, remélem nem kell mondanom miért, a csipkebogyót szeretem, jó lekvárt lehet készíteni belőle.
*Folytatja lágy mosollyal arra, hogy közös témát találtak.*
-Nem vagyok sértődékeny, ha van mondanivalód azt mondd ki bátran, mert csak a szóból ért az ember, nem igaz?
Tudod, a kalácsfalviak segítségével megtanultam helyre szabni a ruhám, azért nézek ki úgy, ahogy.
*~Elég jól, ami azt illeti.~*
Kosztban sem szenvedek hiányt és például megtanultam lovat vezetni, csoroszlyát használni, földet művelni.
Egyébként pedig, valamiféle őr voltam, de itt a közeli Vashegyen.
*Hirtelen eszébe jut egy csomó kérdés, amelyeket fel is tesz kertelés nélkül.*
-Ismered a környéket? Hova való vagy Iwaa? Errefelé laksz te is? Szereted a fekete teát? És a kurkumát?
*Még mondana valamit, de azt már csak gondolatban teszi.
~Megmondanám, hogy nagyon bájos és ügyes lánynak tűnsz, de vajon akkor mit mondanál, mit gondolnál rólam.~*
*A kezeit figyeli pár pillanatig, ám nem tűnik fel neki semmi szokatlan. A lány akár répát is pucolhatott volna, akkor sem venné észre, már csak tapintatból sem. Hiszen a birtokosi munkái során megtapasztalja, hogy a dolgos kéz, legtöbbször nem bársonyos, de nem is patyolat tiszta. Inkább azt figyelte meg, hogy mennyire hagyja nyomát az íjászkodás a lány ujjain. Ugyanakkor feltűnik Rothinak, hogy Iwaa gyakran elpirul, és elenged szinte alig hallható sóhajokat. Ekkor a tekintete a lány kissé kidomborodó vonulataira téved és ő maga is elpirul, alig észre vehetően. Nyugodtan foghatná arca pirosságát a hidegre.
~Olybá tűnik, hogy tetszem ennek a lánynak, habár alig ismertük meg egymást. Ha így van, akkor mi lesz vajon később.~
Gondolja magában és kicsit elképzeli, ahogyan a vörös hajú szépséget csókolgatja. Volt dolga már nővel, de igen tapasztalatlan még Rothawdar, ezért csak az ajkak érintése a legtöbb, amit igazán ismer. Egyelőre nem lép, vár egy pillanatra, amikor úgy érzi a lány se bírja magát türtőztetni.
~Sosem volt még részem ilyenben, hogy szinte elsőre valami kialakuljon köztem és egy, ismeretlen, lány között.~*
-Ez a te titkos képességed,
*Mondja Rothawdart dicséretnek szánva.* hogy finomakat főzöl.
*Kicsit elpirul saját sutaságától, mert jobbat nem tud mondani.*
-Igaz, hogy egyedül utazgatok, de ez magával hozza azt is, hogy nem találkozom gyakran emberekkel. Ne érts félre, nem ember kerülő vagyok, csak jobban szeretek világot látni.
*Érvel Rothawdar. Ekkor a lány tekintetét érzi magán, mintha Iwaa végigsimogatná. Zavarában, gyorsan válaszol.*
-Igen, mondhatni a növények barátja vagyok. Leginkább az ördögvigyort, remélem nem kell mondanom miért, a csipkebogyót szeretem, jó lekvárt lehet készíteni belőle.
*Folytatja lágy mosollyal arra, hogy közös témát találtak.*
-Nem vagyok sértődékeny, ha van mondanivalód azt mondd ki bátran, mert csak a szóból ért az ember, nem igaz?
Tudod, a kalácsfalviak segítségével megtanultam helyre szabni a ruhám, azért nézek ki úgy, ahogy.
*~Elég jól, ami azt illeti.~*
Kosztban sem szenvedek hiányt és például megtanultam lovat vezetni, csoroszlyát használni, földet művelni.
Egyébként pedig, valamiféle őr voltam, de itt a közeli Vashegyen.
*Hirtelen eszébe jut egy csomó kérdés, amelyeket fel is tesz kertelés nélkül.*
-Ismered a környéket? Hova való vagy Iwaa? Errefelé laksz te is? Szereted a fekete teát? És a kurkumát?
*Még mondana valamit, de azt már csak gondolatban teszi.
~Megmondanám, hogy nagyon bájos és ügyes lánynak tűnsz, de vajon akkor mit mondanál, mit gondolnál rólam.~*
2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-26 15:13:52
Üzenet elküldve: 2019-01-26 15:13:52
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 39
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Sayasha tiltakozó testtartása széles mosolyt csal az arcára. Ő maga pár centivel haladja meg a két métert, a nő, becslései szerint, alig érheti el a 170 centit, úgyhogy elég vicces látványt nyújt. Megörül mikor Sayasha elfogadja az ajánlatát.*
-Nagyszerű. Estére keresnünk kellene egy szálláshelyet. Erre előfordulnak elhagyatott házak. Keressünk egyet, hogy legalább tetővel a fejünk felett, ha ránk köszön az éjszaka. Bár nekem nincs bajom azzal, hogy a szabad ég alatt aludjak. Neked?
*Kérdezi Sayashát, miközben a köpenye segítségével a fákat felveszi és a vállára helyezi.*
-Tessék. *Ad a lánynak egy hosszú botot.*
-Ha nem bírod, nyugodtan ide adhatod, meg ne tőrj.
*Neveti el magát és elindul.*
*Sayasha tiltakozó testtartása széles mosolyt csal az arcára. Ő maga pár centivel haladja meg a két métert, a nő, becslései szerint, alig érheti el a 170 centit, úgyhogy elég vicces látványt nyújt. Megörül mikor Sayasha elfogadja az ajánlatát.*
-Nagyszerű. Estére keresnünk kellene egy szálláshelyet. Erre előfordulnak elhagyatott házak. Keressünk egyet, hogy legalább tetővel a fejünk felett, ha ránk köszön az éjszaka. Bár nekem nincs bajom azzal, hogy a szabad ég alatt aludjak. Neked?
*Kérdezi Sayashát, miközben a köpenye segítségével a fákat felveszi és a vállára helyezi.*
-Tessék. *Ad a lánynak egy hosszú botot.*
-Ha nem bírod, nyugodtan ide adhatod, meg ne tőrj.
*Neveti el magát és elindul.*
2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2019-01-26 14:32:36
Üzenet elküldve: 2019-01-26 14:32:36
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Mivel tapasztalatlan virágügyben, Uzazd kisegíti, és engedélyt ad rá, hogy elhajítsa a csokrot. Ahelyett, hogy eleget tenne a felszólításnak, Saya egy darabig forgatja ujjai között a növényeket, végül kiválaszt egyet, és hosszú füle mögé tűzi.
Az ork ténykedését figyelve ő is szétnéz maga körül, lehullott gallyakat keresve. Lehajol néhány földön heverő faágért, és az Uzazd által elkezdett kupacra dobja őket. Éppen belemelegedne a fagyűjtésbe, ám a másik megjegyzése kizökkenti. Felegyenesedik.*
- Többet is elbírok, mint gondolnád. *Tiltakozik rögvest, kezeit harciasan csípőre téve, ezzel próbál nagyobbnak látszódni, habár sejti, hogy inkább nevetséges látványt nyújthat ebben a helyzetben. Testvérei között is ő volt a legkisebb, erre a kellemetlenségre gondolva fintor jelenik meg vonásain. Mivel azonban nem szeretné gyengeségének semmilyen jelét adni, hamar igyekszik is arckifejezését rendezni. Ebben segítségére van a másik ajánlata, amire azonmód rá is bólint, hiszen figyelemelterelésnek sem utolsó a fák között kószálni.*
- Nem rossz ötlet. *Adja beleegyezését.*
*Mivel tapasztalatlan virágügyben, Uzazd kisegíti, és engedélyt ad rá, hogy elhajítsa a csokrot. Ahelyett, hogy eleget tenne a felszólításnak, Saya egy darabig forgatja ujjai között a növényeket, végül kiválaszt egyet, és hosszú füle mögé tűzi.
Az ork ténykedését figyelve ő is szétnéz maga körül, lehullott gallyakat keresve. Lehajol néhány földön heverő faágért, és az Uzazd által elkezdett kupacra dobja őket. Éppen belemelegedne a fagyűjtésbe, ám a másik megjegyzése kizökkenti. Felegyenesedik.*
- Többet is elbírok, mint gondolnád. *Tiltakozik rögvest, kezeit harciasan csípőre téve, ezzel próbál nagyobbnak látszódni, habár sejti, hogy inkább nevetséges látványt nyújthat ebben a helyzetben. Testvérei között is ő volt a legkisebb, erre a kellemetlenségre gondolva fintor jelenik meg vonásain. Mivel azonban nem szeretné gyengeségének semmilyen jelét adni, hamar igyekszik is arckifejezését rendezni. Ebben segítségére van a másik ajánlata, amire azonmód rá is bólint, hiszen figyelemelterelésnek sem utolsó a fák között kószálni.*
- Nem rossz ötlet. *Adja beleegyezését.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3700-3719