Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek (új)
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 11 (201. - 220. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

220. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 20:46:49
 ÚJ
>Eran Fellaa'h [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 95
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

* A szántóföldek síkját (és itt-ott lankáit) felváltja az egyre sűrűbb erdőség. Órákig vágtat a sötét erdőben. Ezúttal már nem áll meg, csak vágtat és vágtat. A pihenő annyiból áll, hogy néha csökkenti az ütemet, egyszer egészen lelassít, ám aztán fél perc elteltével már robog is tovább. *
- Ne félj Pajtás, most már itt van egy köpésre. * És valóban. Ő sem gondolja, hogy mennyire közel van valójában a hely - még annál is közelebb, mint amit mondana a lónak, ha bővebben kifejtené a dolgot. *

219. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 20:29:32
 ÚJ
>Cralan Sley avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 509
OOC üzenetek: 30

Játékstílus: Megfontolt

// Vissza a Kúriába //

* Vendégbarátság ide vagy oda, a hintó addig nem indult el, amíg Cralan át nem nézte a fogatot az előkerülő Meksszel. Ezután persze ő is nyeregbe száll, s Hajnal hátán kilovagol végre a kapun. Odakint pedig nagyot szív a friss levegőből. *
- A lehető legrövidebb úton térünk vissza a Kúriába. Itt leszek a közelben, s ha bármi van, azonnal jelzek.
* Mondja, előbbit inkább a kocsi utasainak, míg a mondat második felét a kocsisnak intézve. Lars elvesztése komoly csapást jelent a családnak, főleg mert egy ormótlan nagy baklövés vette el a mindig komoly lovag életét. Még egyszer pedig ilyen nem fordulhat elő. *

218. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 17:16:51
 ÚJ
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//Haza - Ziana//

*A csapat végül elindul visszafele a városba. Már nagyon várja, hogy ismét munkába, pontosabban a rendes köznapi munkájába állhasson, és elfelejthesse a délvidéket. Annál is inkább mert ha Creton szavainak hinni lehet akkor a holnapi munkáján múlik talán egész karrierje. Nem frusztrált, e miatt, csak a kapuban történtek emléke tölti el némi idegességgel.*
-Kisasszony. *Szólítja meg hadnagyát, mikor azt alkalmasnak látja. Tudja, hogy nem ez életének legjobb napja, és nincs abban a helyzetben, sem abban a formában, hogy teljes nyugalommal merjen beszélni a vöröshöz. Ezt azonban mégis muszáj megtennie. Kissé úgy érzi magát mint aki kezével lassan közelít egy forró olajjal teli serpenyőhöz.*
-Ha visszaértünk a barakkba, fontos lenne pár dologról tájékoztatnom önt. *Az után a beszélgetés után ami a vörös és a félvér közt zajlott már ő, és feltételezhetően az egész csapat tudja, hogy tovább gyarapodik majd a vezetés információs kasszája. Nem várja el, a titkokba való beavatást, addig semmiképp amíg a fehér toll nincs ismét a fejét, és talán még az után sem volna szerencsés ezt kérnie, de van néhány dolog amivel feltétlenül gyarapítania kell ezt a bizonyos tudásbázist, még mielőtt Creton és a hadnagyok ismét homokba dugják a fejüket. Elmondta volna mindezt magának a parancsnoknak is, de vele még az előtt találkozott, hogy a jelenleg említett dolgokról tudomást szerzett volna.*

217. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 17:08:47
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Meira//

- Akkor egyél rendesen, nehogy idő előtt megéhezz. *Mondja, miközben mosolyog is kicsit Meira szavain. Úgy látszik, kezdik kiismerni egymást. Ő is eszik, hogy erőt gyűjtsön, még Meira pogácsáiból is vesz néhányat. A lány cserébe természetesen Shaia elemózsiájából is csipegethet, ha azt kívánja meg. Lassan célhoz érnek és még mindig van mit enniük, ez elég jó. Kár lett volna, ha szorosra húzott nadrágszíjjal és fűzővel kellett volna még napokat gyalogolniuk. Ezen az utolsó szakaszon már ki fog tartani a készletük. A tűzre már nem rak, nemsokára úgyis el kell oltaniuk, hiszen elhagyják majd a kunyhót. Mire Meira visszatér a mókusos történettel már szét is piszkálja a tüzet, így már biztonságosan itt hagyhatják a házat.*
- Igen? Pedig azt hittem, eleget reggeliztél és nem fáj mókusra a fogad. *Ugratja játékosan a másikat. Mókás elképzelni, ahogy Meira egy nyársra húzott mókust forgat a tűz felett.*
- Rendben. Nagyon lelkes vagy ma. *Ellenőrzi, hogy mindent elrakott-e, aztán ráadja Meirára a napról napra egyre könnyebb zsákot. Azért persze még mindig van súlya, az étel és az ital fogyott, Shaia ruhái és más felszerelései nem.*
- Indulás! *Adja ki az ukázt, majd a Kikötő felé indulnak tovább az ösvényen.*

216. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 15:46:23
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaia//

*Ahogy talán mindenkinek, az ébresztgetés neki sem esik a legjobban, így nem is tér azonnal magához. Nagyokat pislog, ásítozik, majd hatalmas nyújtózkodások közepette törődik bele, hogy vége a lustálkodásnak, enni, készülődni, aztán indulni kell tovább. Hálás amiért többé-kevésbé most is ég a tűz. Értékes időt spórolnak meg ezzel, mert Meirának nem kell még arra is rávennie magát, hogy a hideg miatt hajlandó legyen megmozdulni. Mikor Shaia visszaér, Meira még kómásan ugyan, de már falatozik a még megmaradt pogácsákból.*
- Jó reggelt Neked is! *Nyeli le a szájában lévő falatatot előtte, majd sokkal jobb kedvűen köszönti, mint amilyen lelki állapotban volt tegnap este. Valószínű, hogy csak egy kiadós alvásra volt szüksége. A fáradtság miatt lehetett, még az átlagosnál is hisztisebb.*
- Igen, amint látod én már neki is álltam a reggelinek. Ha tele a pocakom, sokkal kevesebbszer foglak nyaggatni a megállással.
*Miután végez a reggelivel, újra megköti a fűzőjét rendesen, megigazgatja ruháját. Magához veszi egyetlen fegyverét, a kis tőrt. Aztán ő is kimegy a kunyhó mellé elintézni egyéb dolgait, viszont ő egy kicsit többet időzik kinn a vártnál, ami némi aggodalomra adhat okot. Végül mégis egyben és sértetlenül visszaér a kunyhóba különösen jókedvűen mosolyogva.*
- Shaia! Képzeld, láttam kinn egy aranyos kis mókust. Meg akartam fogni, de nem sikerült. Aztán befutott mélyen az erdőbe. Oda meg már nem akartam utána menni.
*Meséli el élményét társának, majd visszapakolja a kis táskájába azt, ami abba való, magához veszi.*
- Én indulásra kész vagyok. Ha elpakoltál kérem a hátizsákodat, és menjünk!
*Talán a mókus, vagy valami más, vagy csak az, hogy még korán reggel van segített Meirának. Nem tudni, de most sokkal energikusabb, mint eddig bármikor. Ő még soha, egyik pihenőjüknél sem mondta, hogy induljanak, míg Shaia úgy nem döntött.*

215. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 12:47:55
 ÚJ
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

*Jóllakottan utazik a póni hátán, lassanként az erdősávhoz érve. A már jól ismert erdei ösvényre tér rá, hogy Amon Ruadh-ra juthasson. A város helyett most egyenesen a taverna a cél. Jó néhány napja, de lehet, van annak már egy hatja, vagy picivel több, hogy hivatalosan is fogadósnak nevezték ki a Vaskorsóba. Ezért ez a nagy sietség, ezért próbálja ösztökélni a pónit a gyorsabb sebességre. Bántani vagy megcsapni semmiképp nem tenné, nem az a fajta. Bakancsa sarkával finoman bökdösi a pónit, hogy „gyerünk-gyerünk”. Nem szeretné megvárakoztatni újdonsült munkaadóit, hogy későn foglalja el a helyét a munkában. Szeretné minél előbb belakni a helyet olyan szempontból is, hogy úgy ismerje a helység minden zegét-zugát mint a saját tenyerét. Fontos, hogy mindennel képben legyen, és lehetőleg minél előbb megismerje a törzsvendégeket. Kíváncsisága az újdonság hevében fűtve nagyon eluralkodik az ifjoncon. Lelkesedése szinte határtalan magasságokba ér. ~Bárcsak lenne nálam egy papíros és némi íróvessző!~ Sóhajtozik, nagyokat szuszogva. ~A végén elfelejtek valami lényeges dolgot.~ Sopánkodik magában. Ami csak eszébe jut, most az új teendőivel kapcsolatban azt igyekszik minél jobban megjegyezni, hogy semmi esetre se felejtsen el, lehetőleg semmit sem. Gyermek korában, - ami annyira azért nem is volt régen – ha meg akart jegyezni valamit, azt valamilyen mondókához kötötte, vagy valamilyen képhez a fejében. Most ezt igyekszik újra feleleveníteni és alkalmazni az ötletek megjegyzésében. ~Vajon létezik memóriajavító varázslat?~ Erre is jó lenne tudni a választ, talán majd sikerül utána járnia ezután is.*

214. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 12:27:37
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Meira//

*Semmi kedve nincs a sötét erdőben eltévedő Meirát keresni egész éjjel, úgyhogy jobb, ha bent maradnak vagy legalább nagyon közel intézik a kunyhóhoz azt, amit muszáj elintézni. Csendben pihen egy ideig a tüzet figyelve, majd még mielőtt végleg álomra hajtaná a fejét dob még néhány fadarabot a tűzre. Sajnos igazán jó, nagy, sokáig égő hasábot nem találtak sokat csak úgy szanaszét, de talán az a kevés is kitart valameddig. Hajnalban meg már kibírják, reggel pedig úgyis mennek majd tovább.
Reggel korán felébred, látja, hogy a tűz bizony kialudt. Az éj közepén még rakott rá valamikor, de az nem tartott ki reggelig. Néhány szem parazsat azért talál, pár vékonyabb gallyal próbálja feléleszteni a tüzet, hogy ne legyen olyan kellemetlen az ébredés Meirának. Egy kicsit magában tesz-vesz, aztán viszont megbökdösi a földön alvó lányt, hogy keljen fel. Reggelire valót vesz elő, hogy gyorsan ehessenek és indulhassanak, aztán amíg Meira ébredezik kisurran a kunyhóból, hogy a bokrok mögé guggolva könnyítsen magán. Néha még az ilyen kemény sötételf nőknek is kellhet. Mire visszaér a házba valószínűleg már a fél-elf is ébren van.*
- Jó reggelt Meira! Együnk, aztán menjünk, és akkor talán még ma a kikötőbe érünk. *Köszönti a kisasszonyt.*

213. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-22 01:05:52
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaia//

*Miután elvégeztek minden, még szükséges teendővel, Meira újra elfoglalja az erre az estére magának foglalt helyét lenn a földön, a sarokban. Sokat próbálja magyarázgatni magának, hogy Shaia a nemleges válasszal nem azt szeretné kifejezni, hogy az ő személyét nem tartja megfelelőnek arra, hogy meséljen neki magáról a sötételf.*
~Ugyan már, csak túlreagálom az egészet. Ebben a pár napban már olyan jól megvoltunk egymással. Viccelődtünk egymással. Még néha picit sikerült megnevettetnünk is egymást. Nem szabad elrontanom mindent a gyerekes érzékenységemmel.~
-Ne aggódj, nem fogok kimenni az éjszaka. Főleg nem egyedül.
*Válaszol Shaianak az újabb furcsán előadott meséjére, amivel valószínűleg csak védeni szeretné őt, de ezt nem mondja ki konkrétan Meirának. Abban viszont teljesen biztos, hogy nem megy ki egyedül. Előbb keltené fel Shaiat, hogy menjen ki vele, vagy ha ez nem lehetséges, inkább várna reggelig a dolgával, de ő egyedül ki a sötétbe... Kizárt dolog. Itt a jó meleg tűz, és persze Shaia mellett érzi magát csak biztonságban. Díszes tőrét is, ami még újságától csillog, hisz soha semmire nem használta, leteszi maga mellé, de azért elérhető távolságban tartja. Az idő telik, egy ideje már síri csend honol a kis kunyhóban. Meirát ez a csend apró félelemmel önti el, amit halk dúdolással próbál elnyomni, de ezt hamar abba is hagyja, mikor ráeszmél, hogy magában énekelget. Felkapja a fejét, a priccs felé néz.*
~Jajj! Lehet, Shaia alszik már. Ha felébresztem megint mérges lesz rám, és akkor ezt hallgatom majd napokig a ruháimról szóló mese mellett.~
*De miért is gondolja mindig, hogy Shaia le fogja őt szidni azért, amit csinál. Talán túlzottan előítéletes az elf lánnyal szemben. Pedig nem szabadna ilyennek lennie. A szülei óta ő az első aki, furcsa ebbe belegondolni, de igen, gondoskodik róla. Egy sötételf, akikről apja valamiért soha nem mesélt neki, most itt van vele, és vigyáz rá. Ezen gondolatoktól valamennyire megnyugszik, végül a tüzet nézve, közben bárányokat számolva a képzeletbeli réten nyomja el az álom a fiatal lányt.*

A hozzászólás írója (Meira Sylvaris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.22 01:08:31

212. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 23:57:30
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Meira//

*Nem lelki segítőnek szegődött Meira mellé, amikor hagyta, hogy vele tartson a lány inkább csak a fizikai védelmet ajánlotta fel neki hallgatólagosan. Persze gondolhatta volna, hogy ez lesz a dologból, a sötételftől különböző népségeknek soha be nem áll a szájuk és kínosnak érzik, ha éppen nem beszélnek. Shaia viszont szeret hallgatni, nagyon is. A saját privát dolgait viszont egyáltalán nem szereti mások orrára kötni. Azok az ő dolgai és maradjanak is úgy. Azért persze nincs harag, az elmúlt napokban megtanulta már, hogy Meira csak akkor nem nyafog vagy fecseg, amikor éppen levegőt vesz vagy valamivel be van tömve a szája. Ez szinte már a leányzó lényéhez tartozik Shaia szerint, talán meg is nézné, nem lázas-e, ha huzamosabb ideig máshogy viselkedne.*
- Jó, ha tudsz sütni. *Mondja, aztán vesz a pogácsából. Egészen rendben van, ezt egy bólintással adja Meira tudtára.*
- Figyelnünk kell rá, hogy ne aludjon ki az este. Szükség lesz még fára is. *Ismerteti az evés utáni programjukat. Miután befejezték az evést és elég fűt gyűjtöttek össze estére már csak arra kell figyelniük, hogy rakjanak is belőle a tűzre, amikor kell. Lefekvés előtt bekap még néhány falatot és megpiszkálja a tüzet. Aludni az ágyon fog, pokróca van, meg ott a köpenye is, ha nagyon fázna. Vetkőzni ő sem vetkőzik nagyon, ahhoz túl koszos és túl hűvös még a hely.*
- Úgy igyál, hogy ha este mész ki pisilni, még megesznek a farkasok. *Mondja Meirának, mert nem szeretné, ha a fél-elf folyton ki-be járkálna a kunyhóból, kiengedné a meleget. Azt viszont reméli, hogy épp nincsenek farkasok a közelben, azok jobb, ha csak rémisztő meselénynek maradnak meg. Végül elheveredik a rozoga priccsen és onnan figyeli a tüzet.*

211. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 22:19:27
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaia//

*A reményteli várakozás, hogy kicsit jobban megismerheti társát végül csalódással végződik. Meira összerezzen, majdnem elsírja magát, mikor szerinte kissé gorombán kérdez vissza Shaia. Gyorsan elfordítja a fejét, csendben marad. Mikor látja Shaiat a csomagjai közt kutatni, leteszi a seprűt, ő is magához veszi az egészen kicsike táskáját. Nem kell sokat kutatnia benne, pár darab pogácsát vesz elő belőle, ami ugyan nem friss, de még bőven ehető formában van.*
-Ezeket még én sütöttem. Édesanyám tanította, hogyan kell. Nyugodtan vehetsz belőle.
*Az utóbbi balul elsült kérdése után, most megint halkabban, félénkebben és visszahúzódóbban szól hozzá, miközben az egyik pogácsát majszolgatja, a többit pedig a kis asztalkára rakja, majd a tűz felé indul.*
-Hála az égnek, hogy sikerült tüzet gyújtanod. Nagyon jól esik ez a kis meleg.
*Igazából most meg akarta dicsérni Shaia tűzgyújtási képességeit, de nem meri. Az eddigi eredmények, melyeket elért, hogy képes legyen közvetlenebb lenni, és jobban megnyílni a sötételf irányába, most egycsapásra szertefoszlik. Pedig ő nem tett semmi rosszat, Meira kérdése lehetett túl tolakodó. Azonban, ha így is volt, Meira ártatlan gyermeki lelkének nem esik jól a visszautasítás. A lány közben leül a tűz mellé a földre, ahogy ezt már korábban elhatározta, hogy ő fog a földön aludni. Meglazítja kicsit a fűzőjét, annyira, hogy azért le ne essen róla, próbál olyan kicsire összehúzódva ülni a falnál, amennyire csak tud, közben a pogácsáját eszegeti tovább.*

210. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 21:39:44
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Meira//

- Még jó. *Ezen őszintén elmosolyodik. Shaia igen hiú teremtés, szereti, amikor megdicsérik. Meira a végén még kitalálja, hogyan hízeleghet neki. De ami még ennél is fontosabb, karcsúak is kell, hogy maradjanak. Egy idő után már a fűző sem segít. Szerencsére egyelőre fűző nélkül is tökéletesen meg van, sőt a bőrpáncél még valószínűleg amúgy is szélesíti, ennél csak vékonyabb lehet alatta. Ha lenne itt tükör, talán elkezdené nézegetni magát benne, de nincs. Nem is tudja, mikor nézett legutoljára tükörbe. Majd a kikötőben okvetlenül, ha találnak ott egyáltalán tükröt. Úgy hallotta, hogy az elmúlt év hadakozásai rendesen megtépázták azt a környéket.*
~Nem kértem, mégis mondtad.~
- Nem, nem szeretnék. De te sosem fáradsz el a fecsegésben? *Kérdez vissza. Közben már szépen lobog a tűz és a füst sem a kis szobát lepi el. Menni fog ez!*
- Mink van még? *Kérdi, majd feltúrja a holmiját az elemózsiáért. Meira is nyugodtan előveheti azt, ami az ő csomagjában van még, ha van még. Shaia táskájából most kenyér, sajt, meg valamennyi fonnyadt gyümölcs kerül elő.*

209. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 19:35:46
 ÚJ
>Nestar Erefiz avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 918
OOC üzenetek: 104

Játékstílus: Megfontolt

// Vissza a Kúriába //

-Nem volt olyan vészes a helyzet, Larsgrendiuss halála bár sajnálatos, viszont nem róható az árnyalakokra, hisz az őrmester volt képtelen kordában tartani a mágikus fegyverét. Hosszabb távon legyőztük volna a másik alakot is, ezen túl, újra óvatosságra intem, hogy akivel szövetkezik, az lehet veszélyesebb, mint aki ellen szövetkeztünk a Thargodarokkal. Nem beszélve arról, hogy semmi nem zárja ki, hogy ne lett volna ez mesterkélten megtervezve, annál inkább azt, hogy a kártyák úgy voltak rendezve, amivel ilyen döntési helyzetbe hozhasson minket. Ezt ellenben nem az én dolgom mérlegelni, csak ugyanazt tudom elmondani, amit eddig és fel tudom hívni pár aggasztó részletre a figyelmét. A ház hitdolgai az én köreimen kívül esnek.
*Majd Meksre terelődik a szó.*
-És nagy szerencséje is, mert gyorsan ítéletet mondottak volna felette. De pár napon belül kiheveri, úgy sem fogunk gyakran háborús övezetben utazni, remélhetőleg.

208. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 19:24:46
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaia//

*Körbenéz a házikóban, végig az asztalkán, a széken, a priccsen, a kis tűzhelyen.*
-Még jó, hogy mindketten karcsúak vagyunk, így legalább elférünk. *Nevetgél ezen picit, majd elszörnyülködve nézi mennyi por és kosz van a kunyhóban. Szerencsére talál egy jó állapotban ugyan nem lévő, de a célnak teljesen megfelelő seprűt az egyik sarokban. Nyomban a kezébe is veszi, elkezdi legjobb tudása szerint kitakarítani a helyiséget.*
~Csak egy alvóhely van. Igazságtalan lenne, ha nem engedném át neki. Ő az, aki vállalta értem a felelősséget. És én vagyok, aki megnehezíti a dolgát. A legkevesebb, hogy a fekhelyet nem veszem el tőle.~
*Egy ideig csendesen söpörget, majd felnéz a munkából.*
-Shaia. *Szólítja meg félénken.* Én már meséltem neked a múltamról. Ha szépen megkérlek rá, Te is mesélnél nekem egy kicsit magadról? Persze, csak ha szeretnél.
*Kicsit reszket a kérés után. Tudja, hogy vannak olyanok is, akik egyáltalán nem szeretnek beszélni magukról. Főleg olyannak nem, akit csak pár napja ismernek. Reméli, hogy Shaia nem ezek közé tartozik. Reménykedve és kíváncsian várja a lány válaszát.*

207. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 19:04:06
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Meira//

*Ezek szerint Meira már gyakorlott fagyűjtő, Shaia pedig már eddig is többször megmutatta, hogy csodásan megy neki a tűzgyújtás. A végén még tényleg igazi csapatot alkotnak majd ők ketten, már ugye ami a tűzrakást illeti. A többi azért még odább van, bár így az utazás közepére már kezdenek rendesen összerázódni. És még egyszer sem kellett botot keresnie, amivel maga előtt hajtja Meirát, ez is jó pont. Mondjuk, ha a lány tényleg olyan nagyon ért a fagyűjtéshez, akkor ezzel is őt kéne majd megbíznia.*
- Elég koszos, de megteszi. *Mondja a visszaérkező Meirának. Bent szűkös a hely, de kettőjüknek még elég. Egy rozoga priccs, meg szintén rozoga asztalka és szék. Egyiküknek a földön kell majd aludnia. Ami jó, hogy egy rozoga tűzhely is van bent, kis szerencsével még a kéményke is szelel és rakhatnak tüzet bent is.*
- Igen itt. Ki kéne söpörni ezt a koszfészket, úgy mégiscsak jobb lesz. Addig én megrakom a tüzet. *Mondja, aztán nekilát a tűzrakásnak. Ha szerencséje van, akkor hamarosan felcsapnak az első lángok a tűzhelyen és füst száll fel a kis kéményből.*

206. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 19:00:11
 ÚJ
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//Haza//

* Elindulnak hát haza. Mármint azok biztosan, akiknek van hová. Parden jelenleg - azaz az utóbbi pár évben - nem igazán tudja körülhatárolni, hogy mi a haza számára. Egy ideig volt egy repedés a sziklaszirteknél... Aztán egy másik repedés... Most meg akármilyen keserű szájízzel jelentené ki ezt - persze nem tenné, legfeljebb gondolatban -, jelen álláspontja szerint a barakk leginkább az otthona. Nem gondolta volna, hogy ilyen mélyre fog süllyedni valaha, de tudja, hogy jó munkához idő kell. Így hát neki is el kell hitetnie a többiekkel, hogy velük van, hogy aztán a megfelelő időzítéssel véget vethessen ennek az egész dolognak. ~ Még várunk. ~ Jelenleg ez az egy, amely tisztán megfogalmazódik benne, valahonnan nem is olyan mélyről egy kicsit sem ismeretlen hang jóvoltából. ~ Várunk, hogy elaludjanak. Főleg az óriás. ~ Addig pedig várunk. A másik két uram, akik velük jönnek a visszaúton, egyszerű embereknek tűnnek, ugyanolyan őrjöngő vadállatoknak, mint a többi társa. Az ork mondókáján mosolyog egy jót, ám más egyébbel nem reagál annak primitív szövegelésére. Csak vár. Vörös köpenyén és a nála lévő papíron kívül semmi különösebb nem köti a társasághoz, ha valaki hozzá nem értő lenne, nem biztos, hogy kitalálná, hogy velük van, ugyanis teljes csendben kajtat a többiek után a hosszú úton. *

205. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 18:51:35
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaia//

*Megkönnyebbülten teszi le a csomagokat, hatalmasat nyújtózkodik.*
-Tűzifát? Rendben, máris!
*Örül, hogy ezt a feladatot kapta. Ez egy olyan dolog ami egész jól megy neki. Még otthon is sokszor volt dolga a fa behordása a kunyhójukba a hideg téli napokon. Nem megy be mélyen az erdőbe, Shaia környékén maradva gyűjt fát. Mikor elégnek találja a gyűjtött mennyiséget, visszamegy társához. Shaia válla fölött átkukucskálva néz be a régi kunyhóba.*
-Itt fogunk lakni éjszaka? Jajj, de izgalmas!
*Rá kell jönnie, hogy nagyon élvezi a kalandokat, de csak úgy, ha van vele valaki, aki mellett biztonságban érzi magát.* Segíthetek még valamiben?
*Most már igazán hasznosnak akar tűnni, azaz nem csak annak akar tűnni, hanem rendesen ki akarja venni a részét a dolgokból.*

204. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 18:37:37
 ÚJ
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

– Igazán nagyon örülök, hogy ízlik Önnek, Taitos Úrfi.
*Suttog vissza a tündér, meg is torpanva egy pillanatra, és hálásan biccentve a Mester felé. Az legalább egy pozitív csalódás, hogy úgy tűnhet, hogy Krestvir sem élvezi már annyira a folyamatos vérengzést, hiszen most ő sem kacarászik, és nem próbálja még magyarázni sem az elhangzottakat, bár az arcát, lévén a tündér ekkor már bőszen vízért siet, azt nem láthatja. Amikor visszaér, óvatosan leteszi a poharat, nagyon vigyázva arra, hogy egy csepp se folyjon ki. Természetesen csordultig töltötte, hogy biztosan elég legyen, na meg persze azért, hogy legyen oka lassan visszaérni, óvatosan lépkedve, hátha addigra teljesen befejeződik Mogrim történetének elemzése, és sikeresen lemarad róla. Amikor azonban Taitosék énekét meghallja, már felbátorodik. Ismerni ugyan egyiket sem ismeri, de mosolyogva fülel, arra a jelenetre, amikor pedig Krestvir szinte (legalább is a tündér szemében) gyermeki bájjal kéri meg a varázslómestert, hogy énekelje el neki a kedvenc dalocskáját, kis híján elolvad, és meg is kell ráznia a fejét, hogy kizökkentse magát a tanonc ellágyult bámulásából.*
~Annyira aranyos Krestvir kisasszony! Olyan, mint amit az erdei tündérekről meséltek otthon. Nem fertőzte meg őket a városiak buta gőgössége, ártatlanok, szelídek. Mindig is ilyen akartam lenni, még kereskedőként is...~
*Pedig azért nem buta ő sem, tudja jól, hogy ebben a szakmában a naivitás és a becsületesség nem mindig a legkifizetődőbb magatartás, és nem csak azért nem, mert ő maga kevesebb pénzhez jut, amiért tisztességes, hanem azért is, mert a másik fél viszont nem mindig fog ilyen szabályokat követni.*
~Olyan szép, hogy egy embertől vehetek példát az ártatlanságról. Ez is azt bizonyítja, hogy a törpés viccek csak viccek, és bárki lehet akármilyen.~
*Ennek örömére még meg is próbál segíteni Krestvirnek, és ő is Taitosra mereszti boci szemeit, hogy adjon egy kis támogatást a varázslótanoncnak. Meg is kapják a jutalmukat, és bár igyekszik odafigyelni arra, ha Krestvir valamit kér tőle, és végezni a munkát is, láthatóan lassabb, és végig a dalokra figyel, amelyeket olyan áhítattal és örömmel hallgat, mintha csak valami életerőt adó mágikus kántálás lenne, és számára nem is áll ez a hasonlat messze a valóságtól, és lelkesen, egyetértően bólogat, amikor ezt Taitos is megjegyzi. Imád énekelni, és szavalni is, bár eddig ezt nem hangoztatta, hiszen módja sem volt rá, az úton pedig maximum dúdolni szokott. Az, hogy a Mágusmester elszólja magát az úti célt illetően, csak megmosolyogja, de úgy tesz, mintha nem hallotta volna, hiszen az elején még meglepetésről volt szó. Vagy csak ő szeretne rá így emlékezni, és annak megélni? Már nem biztos benne. Abba azonban igen, hogy amikor őt kéri fel szerepelni a Mester, azonnal megáll a kanál a kezében, amivel éppen dolgozott.*
– Hogy... én? Hát... igen, rengeteg szép mondókánk van, de azokkal nem lehet tüzet gyújtani, mint az Önével, Taitos Úrfi.
*Mosolyodik el, kicsit idegesen kacarászva, és jól láthatóan az időt húzva, miközben sűrűn próbálja válogatni a dalocskákat a fejében. Azt azért kihagyhatta volna Taitos, hogy hallott már tündér dalt, főleg úgy, hogy dalnokok, tehát mesteremberek szájából, és vélhetően hangszerelve, hiszen így elég nagy nyomást helyez Mofira, ám kivételesen egy olyan mezőre téved, ahol a lány kifejezetten magabiztos, és büszke magára, így mialatt helyet foglal a pokrócra térdelve, már ki is gondolja, hogy mit fog énekelni.*
– Eléggé hideg van már, de egy pici napfény soha nem árt. A tündérekről sokan azt hiszik, hogy csak tavaszi, virágos dalaink vannak, pedig van őszi is. Ha megengedik, akkor egy ilyet választottam...
*Körbe tekint a társaságon, és egy kis biztatást még türelmesen bezsebel magának, hogy jobban menjen, majd csilingelő hangján, félig mondókát szavalva, félig énekelve, tipikusan úgy, ahogy a gyerekdalokat adják elő, elszavalja a sorait.*

Nárcisz pillangók köröttem
cikáztak az őszi ködben.
Míg a napfény el nem apadt,
flörtöltek a fénye alatt.

Ottan ülve, elmélkedve,
elém cammogott a medve.
Patakvízből forralt teát
és elharsogott egy operát.

Szürcsöltem a teát lassan,
míg a medvét meghallgattam.
„Tündér lányka, jer velem!”
Szólt a mackó kedvesen,

én pedig megfogva mancsát
szálltam vele az erdőn át.

*Amire a végére ér, már kissé elbizonytalanodik, hogy megfelelőt választott-e, ám az arcáról le sem lehetne törölni a mosolyt, és a türelmetlenséget a többiek irányába, amivel várja, hogy értékeljék a produkcióját. Egyetlen kérdés van az ábrázatán: Ugye tetszett?*

203. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 18:29:56
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Együtt gyalogolva//

*Úgy látszik nem egészen jön át Meirának, hogy valójában mennyire is tetszenek neki ezek a ruhák, de elnézi neki, fiatal még a leányzó. Fiatal, és napról napra egyre kitartóbb. Ehhez persze szükség van rendes étkezésre és kiadós alvásra is este, az úton pedig erre is van lehetőség. Sőt nem is csak lehet, de kötelező is aludnia esténként a fruskának, különben nem bírná a holnapot.*
- Mindjárt, mindjárt! *Válaszolja türelmetlenül.*
- De szerintem inkább attól fáradsz el így mindig, hogy egész nap be nem áll a szád. Tessék néha csöndben maradni! *Ha unalmas az út, akkor jól el lehet ütni az időt csevegéssel is, de egész nap a másik panaszkodását hallgatni azért már elég fárasztó Shaia számára.*
- Egyre közelebb. *Mondja, aztán mivel úgy érzi, hogy a lány nem fogja befogni, amíg nem állnak meg egy intéssel engedélyt ad a pihenőre egy nem olyan régen elhagyottnak tűnő kunyhó környékén.*
- Rakd le a zsákot és gyűjts tűzifát. Nincs kedvem megfagyni este. *Estére már eléggé lehűlhet a levegő, nem árt, ha van, ami meleget ad nekik. Amíg Meira fát gyűjt vagy nyavalyog, addig ő átnézi a kunyhót, hogy lakható-e.*

202. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 17:08:16
 ÚJ
>Meira Sylvaris avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 414
OOC üzenetek: 27

Játékstílus: Vakmerő

//Shaiaval együtt gyalogolva//

*Meglepődve hallgatja végig, hogy ezúttal a több századik alkalommal, mikor a ruhájáról van szó, most nem piszkálja őt miatta Shaia, hanem dicséri a ruháit. ~Ő, ilyen ruhákban?~ Valahogy nem tudná elképzelni a sötételfet fűzőt és magassarkút viselve. Mi tagadás, abban igaza van Shaianak, hogy a több napja ugyanolyan szorosan viselt fűző, főleg gyaloglás közben egy idő után meg tudja keseríteni viselője életét. A bálnacsontokból készült merevítés általában kellemes ölelése egy idő után zavaró szorítássá fejlődhet. A magas sarkak viselése pedig kínzó fájdalmakhoz vezethet. Most is valami hasonló a helyzet, de erről inkább nem szól, nem akar még többet hisztizni. Eddig mindig, minden este levette ezeket a ruhákat, és kényelmes hálóingbe bújt. ~Este? Hálóing? De hát már napok óta nem is aludtak! Még egy egészen kicsikét sem!~ Gondolja magában, majd újra barátnőjére néz.*
-Izé, biztos jó okunk van rá, de mikor és hol fogunk aludni egyet? Mi lesz, ha teljesen kimerülök és elájulok? Akkor a csomagjaiddal együtt engem is a hátadon kell majd cipelned.
*Azért arra kíváncsi lenne, hogy ilyen helyzetben tényleg magával vinné-e őt valahogyan.*
-A legutóbbi pihenő óta rengeteget gyalogoltunk. Most egy rossz szavad nem lehet rám! Szóval most már engedélyt adok magamnak, hogy megkérdezzem újra: Messze vagyunk még?
*Épp ideje volt megkérdeznie, talán társa már kicsit hiányolta is Meira szinte már rutinszerű kérdéseit. Meira közben tovább gondolkozik a kikötőben tartózkodó férfiakról, de már eddig sem érette igazán, miről is beszél Shaia, most meg már végképp nem. Csak azt tudja, hogy szülei mindig óvták őt tőlük. A szülei pedig biztos okkal tették ezt. Így elhatározza, ha még tetszeni is fog ott a fiúknak, akkor sem fog a közelükbe menni. *

A hozzászólás írója (Meira Sylvaris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.21 17:20:29

201. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-21 16:11:36
 ÚJ
>Shaia Siarra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 320
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Megfontolt

//Együtt gyalogolva//

*Shaia szerint nem csak azért kéne kívülről fújnia Meirának a ruhái kényelmetlenségéről szóló szövegét, mert olyan sokszor elmondta már, hanem mert azok tényleg kényelmetlenek. Legalábbis Shaia szerint. Az viszont, hogy a fél-elf leányzó képes volt egész úton jönni bennük mintha cáfolná Shaia álláspontját. Ő azért persze még mindig nem fog magassarkúban és szorosra húzott fűzőben kirándulni, egyáltalán nem lenne praktikus ugyebár.*
- Most lebuktam, rémesen irigylem tőled a hacukáid Meira. *Hanghordozásából is kiolvasható, hogy ez mennyire igaz.*
- Legszívesebben olyan magas sarkakon tipegnék, hogy csak a lábujjaim érintsék a földet, a fűzőm pedig olyan szoros lenne, hogy levegőt is alig kapnék. Ez a legjobb erdei viselet, nekem elhiheted. *Folytatja hasonló hangon.*
- Majd széttépnének, úgy tetszenél nekik. Az biztos, hamar kicsomagolnának a ruhácskáidból. *Kíváncsi, hogy mit szólna Meira, amikor meglátná, hogyan epekednek a csinos kisasszonyokért a kikötői nehézfiúk.*
- A városban azért én is szeretek csinosan öltözni. Csak ritkán van rá alkalmam. *Súgja meg egy kacsintás keretében.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3700-3719