Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Szántóföldek (új) Dokkok és kikötő (új) | Kikötői erdőség | Tharg birtokok (új) Krenkataur barlangrendszer (új) |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 25 (481. - 500. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3700-3719
500. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-24 13:51:44
Üzenet elküldve: 2017-05-24 13:51:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Valahol a karavánúton//
//Daranel//
*Ephemia szereti a hasát, ezért is tölti el különösen nagy izgalommal egy új ízvilág felfedezése.*
- Pontosan. Ha ételről van szó, akkor bármiben benne vagyok.
*Természetesen számít rá, hogyha Daranel mellett szeretné leélni az életét akkor sok, addig természetesnek vett dolgot nélkülöznie kell. Bármiről is legyen szó, Daranelért és egy szabadabb, boldogabb életért bármire képes, csak időre lesz szüksége.
Ámulattal hallgatja kedvesét amint a Thargokról mesél. Úgy beszél róluk, mintha valóban a családja lennének. Egy általa választott család.*
- Örülök neki, hogy jól érzed magad náluk. És annak még jobban örülök, hogy az életem részévé váltál. Talán korai ezt mondanom, de számomra még a saját családomnál is fontosabb vagy. És ha te boldog vagy mellettem, akkor én is az vagyok.
*Az Aquistákhoz nem sok érzelmi kötődés fűzi, mindinkább a tudat, hogy egy nemesi családba született. A hagyományok, a vagyon, a jó hírnév és egy bizonyos fajta kötelességtudat tartja őket össze, nem a szeretet. Aquistának lenni nem olyan, mint egy szerető és összetartó család tagjának lenni. Aquistának lenni olyan, mintha az ember egy címet viselne, melyet mintha születésekor a bőrébe égettek volna. Persze más kérdés, ki hogy éli meg ennek a "címnek" a viselését: megtiszteltetésként és kiváltságként vagy teherként és keserű kötelezettségként. Ezzel ellentétben a férfi társaságában minden olyan más. Szeretve érzi magát, boldognak és szabadnak. Most már jól látja és érzi a különbséget a két világ (Daranelé és az övé) között, és most már száz százalékig tudja, hová is szeretne tartozni ezentúl.
A kis pihenő után újból lóháton ül, s reméli ezúttal tovább fogja bírni pihenőidő nélkül.*
- Akkor ez azt jelenti, hogy nemsokára ott is leszünk? Ez jó hír.
*Már az errefelé vezető úton is olyan dolgokat látott, amelyeket igen érdekesnek és izgalmasnak talált. S persze már a gondolat is izgalommal tölti el, hogy Daranel mellett még többet fog látni és hallani a világból, mint eddigi élete során bármikor.*
//Daranel//
*Ephemia szereti a hasát, ezért is tölti el különösen nagy izgalommal egy új ízvilág felfedezése.*
- Pontosan. Ha ételről van szó, akkor bármiben benne vagyok.
*Természetesen számít rá, hogyha Daranel mellett szeretné leélni az életét akkor sok, addig természetesnek vett dolgot nélkülöznie kell. Bármiről is legyen szó, Daranelért és egy szabadabb, boldogabb életért bármire képes, csak időre lesz szüksége.
Ámulattal hallgatja kedvesét amint a Thargokról mesél. Úgy beszél róluk, mintha valóban a családja lennének. Egy általa választott család.*
- Örülök neki, hogy jól érzed magad náluk. És annak még jobban örülök, hogy az életem részévé váltál. Talán korai ezt mondanom, de számomra még a saját családomnál is fontosabb vagy. És ha te boldog vagy mellettem, akkor én is az vagyok.
*Az Aquistákhoz nem sok érzelmi kötődés fűzi, mindinkább a tudat, hogy egy nemesi családba született. A hagyományok, a vagyon, a jó hírnév és egy bizonyos fajta kötelességtudat tartja őket össze, nem a szeretet. Aquistának lenni nem olyan, mint egy szerető és összetartó család tagjának lenni. Aquistának lenni olyan, mintha az ember egy címet viselne, melyet mintha születésekor a bőrébe égettek volna. Persze más kérdés, ki hogy éli meg ennek a "címnek" a viselését: megtiszteltetésként és kiváltságként vagy teherként és keserű kötelezettségként. Ezzel ellentétben a férfi társaságában minden olyan más. Szeretve érzi magát, boldognak és szabadnak. Most már jól látja és érzi a különbséget a két világ (Daranelé és az övé) között, és most már száz százalékig tudja, hová is szeretne tartozni ezentúl.
A kis pihenő után újból lóháton ül, s reméli ezúttal tovább fogja bírni pihenőidő nélkül.*
- Akkor ez azt jelenti, hogy nemsokára ott is leszünk? Ez jó hír.
*Már az errefelé vezető úton is olyan dolgokat látott, amelyeket igen érdekesnek és izgalmasnak talált. S persze már a gondolat is izgalommal tölti el, hogy Daranel mellett még többet fog látni és hallani a világból, mint eddigi élete során bármikor.*
499. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-24 07:30:52
Üzenet elküldve: 2017-05-24 07:30:52
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Mofeta Wirfall - zárás//
*Végül csak eljő az est. Xauzur vadászni indul, Worenth pedig hazakíséri Mofit.
Megbeszélik még azokat a dolgokat, amik eddig lemaradtak, bár elég sok mindenről esett szó, így egyikőjük sem maradt adós a másiknak. Mofi személyében a hóhajú mágusmester egy energikus, életvidám, végtelen jóságot és szeretetet árasztó kis tündérkét ismert meg. Lehetne a neve Jóságos Mofi, hiszen aki még egy démoni léleknek is lehetőséget adna beilleszkedni a társadalomba és elnézné, hogy kis híján megölték, az mi, ha nem jóságos? Kicsit olyan, mintha Eeyr bújt volna a tündérke testébe. Az istenhitekről keveset beszéltek, de Worenth egyáltalán nem lenne meglepve, ha a kis tündér Eeyr tanait követné.
Nem marad más hátra, mint a búcsúzkodás. Bizonyára fognak még találkozni, hiszen Lanawinra is igaz a mondás, miszerint kicsit a világ...*
//Mofeta Wirfall - zárás//
*Végül csak eljő az est. Xauzur vadászni indul, Worenth pedig hazakíséri Mofit.
Megbeszélik még azokat a dolgokat, amik eddig lemaradtak, bár elég sok mindenről esett szó, így egyikőjük sem maradt adós a másiknak. Mofi személyében a hóhajú mágusmester egy energikus, életvidám, végtelen jóságot és szeretetet árasztó kis tündérkét ismert meg. Lehetne a neve Jóságos Mofi, hiszen aki még egy démoni léleknek is lehetőséget adna beilleszkedni a társadalomba és elnézné, hogy kis híján megölték, az mi, ha nem jóságos? Kicsit olyan, mintha Eeyr bújt volna a tündérke testébe. Az istenhitekről keveset beszéltek, de Worenth egyáltalán nem lenne meglepve, ha a kis tündér Eeyr tanait követné.
Nem marad más hátra, mint a búcsúzkodás. Bizonyára fognak még találkozni, hiszen Lanawinra is igaz a mondás, miszerint kicsit a világ...*
498. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-23 14:16:23
Üzenet elküldve: 2017-05-23 14:16:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nukwar Enar//
-Szokj hozzá. Én már csak ilyen jó fej vagyok! *kacsint vigyorogva. Daranel egyébként is önzetlen ember és tudja milyen érzés, mikor senkitől nem kap semmit. Eleinte Völgyerdőben történt ez meg vele, amikor is az elf gyerekek kiközösítették. Idővel persze javított a helyzetén és megszerették, de aki volt hasonló cipőben az tudja, hogy milyen nehéz meló mindezt kiépíteni.
A kis vad végül egy nagyobbacska vaddá nőtt. Mit mondjon... kicsit nagy lett a mellény. Meg akarta mutatni, hogy ha van könnyű préda azt milyen hatékonyan intézi el. Hát, megtette.*
-Igen... mert. Tudod nem akartam, hogy a közelgő vereségedet arra fogd, hogy mostanában nem jutottál elég ételhez és elgyengültél. Ezt eheted egy darabig! Kell is az erő, ha nem akarod, hogy gyorsan feltöröljem veled a padlót! *viccelődik, de mást nem tud kitalálni, hogy miért cselekedett a saját maga elveinek némileg ellentmondónak.*
-Elmegy. *legyint. Persze, hogy szép! De elég könnyű préda volt meg kell hagyni.*
-Segítesz boncolni? *kérdezi, ám ekkorra már Nuk készenlétben áll.* -Ki kell zsigerelni, ez az első lépés. Én ha összeszedem magam, tíz perc alatt megcsinálom, de nem lóverseny. Tudod, hogy hogyan kell? *kérdezi.* -Ha igen, akkor csinálhatjuk, ha nem, akkor boncolás közben magyarázom a lépéseket.
//Nukwar Enar//
-Szokj hozzá. Én már csak ilyen jó fej vagyok! *kacsint vigyorogva. Daranel egyébként is önzetlen ember és tudja milyen érzés, mikor senkitől nem kap semmit. Eleinte Völgyerdőben történt ez meg vele, amikor is az elf gyerekek kiközösítették. Idővel persze javított a helyzetén és megszerették, de aki volt hasonló cipőben az tudja, hogy milyen nehéz meló mindezt kiépíteni.
A kis vad végül egy nagyobbacska vaddá nőtt. Mit mondjon... kicsit nagy lett a mellény. Meg akarta mutatni, hogy ha van könnyű préda azt milyen hatékonyan intézi el. Hát, megtette.*
-Igen... mert. Tudod nem akartam, hogy a közelgő vereségedet arra fogd, hogy mostanában nem jutottál elég ételhez és elgyengültél. Ezt eheted egy darabig! Kell is az erő, ha nem akarod, hogy gyorsan feltöröljem veled a padlót! *viccelődik, de mást nem tud kitalálni, hogy miért cselekedett a saját maga elveinek némileg ellentmondónak.*
-Elmegy. *legyint. Persze, hogy szép! De elég könnyű préda volt meg kell hagyni.*
-Segítesz boncolni? *kérdezi, ám ekkorra már Nuk készenlétben áll.* -Ki kell zsigerelni, ez az első lépés. Én ha összeszedem magam, tíz perc alatt megcsinálom, de nem lóverseny. Tudod, hogy hogyan kell? *kérdezi.* -Ha igen, akkor csinálhatjuk, ha nem, akkor boncolás közben magyarázom a lépéseket.
497. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-23 13:19:51
Üzenet elküldve: 2017-05-23 13:19:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 245
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Learonnal a folyóparton//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Pár lépéssel el távolodik a férfitól, hogy a maga kedve szerint tisztálkodjon. Egy mosolyt intéz felé, hogy ne vélje otrombaságnak, aztán kicsit beljebb sétál a vízbe, mélyebbre. Először a csípőjét nyelik el a hűvös hullámok, aztán a derekát. Megveti a lábát egy biztos ponton - mert megfulladni sem akar -, amikor körülbelül mellkasáig ér a víz. Itt alámerül, hogy kicsit lehűtse magát. Fonatai súlytalanul lebegnek feje mellett. Fél térde eléri a folyó fenekét, lassú, iszapos, víz alatti fellegeket kavarva. Hosszú pillanatokig időzik lent. Rá kell jönnie, hogy ez a legjobb érzés, amit hosszú ideje tapasztalt. Nincsenek hangok, nincsenek gondolatok, nincs súly, nincs teher. Mindent lemos róla a hideg víz, s magával viszi lefelé a tengerbe. Minden mocskát, minden ostobaságát, testének minden melegét. Jó érzés. Háborítatlan. A levegő hiány, azonban kezd zavaró lenni, bár még nem égeti a tüdejét. Lassan felemelkedik. Az ég felé néz, amikor kibukik a víz felszínén. Amíg átszakítja azt, egy momentum erejéig szemeit behunyja, majd kinyitja ismét. Fájnak, csípi őket a víz érintése, de nem foglalkozik vele. Hajából kioldja a bőrszalagokat, amiket ráköt a csuklójára, hogy el ne veszítse. Fonatait kibontja a víz. Khrosas ujjaival fésüli át, majd szappanozza be, habosítja fel és gondosan öblíti is ki. Eztán kijjebb lépdel - addig, amíg már csak derékig ér a víz - és még egyszer átmossa minden testrészét. Talpától, arcáig megtisztítja magát. Ha fürdésre kerül a sor, akkor alaposan teszi, mivel szokásosan hetente ha egyszer mosakszik.
Ha Learon hozzá lép, hogy átölelje, Khrosas nem utasítja el magától, de nem is viszonozza lelkesen. Viszonozza amannak csókjait, kezével cirógatja tarkóját. Lábát Learon lábára teszi, ezzel is simogatva őt. Ha a sekély vízben, vízszintes helyzetbe keverednek, igyekszik a felső oldalon elhelyezkedni, hogy aztán onnan tegyen meg minden tőle telhetőt, mindkettejük vágyának teljesülése érdekében. Ha nem kap ellenkezést meg is tesz mindent.
A pásztoróra végeztével szinte szerelmes tekintettel méri fel a férfit. Nem sokkal később pedig eltávolodik tőle, hogy hagyjon helyet maguknak. Lassú mozdulatokkal mossa le magáról az élvezetek nyomát és sétál ki a vízből, hogy ott megtörülközzön és felvegye ruháinak egy részét. Mielőtt még megfázna.
A legfontosabbakat ölti magára, a vértet kihagyja.*
//Learonnal a folyóparton//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Pár lépéssel el távolodik a férfitól, hogy a maga kedve szerint tisztálkodjon. Egy mosolyt intéz felé, hogy ne vélje otrombaságnak, aztán kicsit beljebb sétál a vízbe, mélyebbre. Először a csípőjét nyelik el a hűvös hullámok, aztán a derekát. Megveti a lábát egy biztos ponton - mert megfulladni sem akar -, amikor körülbelül mellkasáig ér a víz. Itt alámerül, hogy kicsit lehűtse magát. Fonatai súlytalanul lebegnek feje mellett. Fél térde eléri a folyó fenekét, lassú, iszapos, víz alatti fellegeket kavarva. Hosszú pillanatokig időzik lent. Rá kell jönnie, hogy ez a legjobb érzés, amit hosszú ideje tapasztalt. Nincsenek hangok, nincsenek gondolatok, nincs súly, nincs teher. Mindent lemos róla a hideg víz, s magával viszi lefelé a tengerbe. Minden mocskát, minden ostobaságát, testének minden melegét. Jó érzés. Háborítatlan. A levegő hiány, azonban kezd zavaró lenni, bár még nem égeti a tüdejét. Lassan felemelkedik. Az ég felé néz, amikor kibukik a víz felszínén. Amíg átszakítja azt, egy momentum erejéig szemeit behunyja, majd kinyitja ismét. Fájnak, csípi őket a víz érintése, de nem foglalkozik vele. Hajából kioldja a bőrszalagokat, amiket ráköt a csuklójára, hogy el ne veszítse. Fonatait kibontja a víz. Khrosas ujjaival fésüli át, majd szappanozza be, habosítja fel és gondosan öblíti is ki. Eztán kijjebb lépdel - addig, amíg már csak derékig ér a víz - és még egyszer átmossa minden testrészét. Talpától, arcáig megtisztítja magát. Ha fürdésre kerül a sor, akkor alaposan teszi, mivel szokásosan hetente ha egyszer mosakszik.
Ha Learon hozzá lép, hogy átölelje, Khrosas nem utasítja el magától, de nem is viszonozza lelkesen. Viszonozza amannak csókjait, kezével cirógatja tarkóját. Lábát Learon lábára teszi, ezzel is simogatva őt. Ha a sekély vízben, vízszintes helyzetbe keverednek, igyekszik a felső oldalon elhelyezkedni, hogy aztán onnan tegyen meg minden tőle telhetőt, mindkettejük vágyának teljesülése érdekében. Ha nem kap ellenkezést meg is tesz mindent.
A pásztoróra végeztével szinte szerelmes tekintettel méri fel a férfit. Nem sokkal később pedig eltávolodik tőle, hogy hagyjon helyet maguknak. Lassú mozdulatokkal mossa le magáról az élvezetek nyomát és sétál ki a vízből, hogy ott megtörülközzön és felvegye ruháinak egy részét. Mielőtt még megfázna.
A legfontosabbakat ölti magára, a vértet kihagyja.*
496. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-23 12:13:49
Üzenet elküldve: 2017-05-23 12:13:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Swo is lehiggad, amikor látja a tündér reakcióját. Ha nem akar megölni egy csapdába esett állatot, akkor ott kellene hagynia, hogy félelmét ne fokozza, s ne tegyen magában kárt. Most is ez lett volna a terve, de szerencsére a magukfajtára lehet hatni szóval. Leengedi a kezeit, majd lazább testtartást vesz fel. Végig hallgatja mit mond a másik, figyelmes tekintettel.*
- Segíthetek rá térni az ösvényre. *Ajánlja fel, majd visszafogottan végig néz a nőn. Megköszörüli a torkát.*
- Van odaát tiszta vizem, valamennyi enni való és pólya, amivel bekötheted a sebeidet. *Mondja lassan, nehezebben, mint a többi ember, keresve egy-két szót.* Mielőtt elindulnál vissza, nem akarsz leülni egy kicsit? *Igyekszik kedvesebb hangot megütni, bár nem az erőssége mostanában. Ismét a tűz irányába bök fejével. A butykosát lekanyarítja válláról és a előre nyújtja, hátha most azonnal akar inni egy pár korty vizet a lány.*
*Swo is lehiggad, amikor látja a tündér reakcióját. Ha nem akar megölni egy csapdába esett állatot, akkor ott kellene hagynia, hogy félelmét ne fokozza, s ne tegyen magában kárt. Most is ez lett volna a terve, de szerencsére a magukfajtára lehet hatni szóval. Leengedi a kezeit, majd lazább testtartást vesz fel. Végig hallgatja mit mond a másik, figyelmes tekintettel.*
- Segíthetek rá térni az ösvényre. *Ajánlja fel, majd visszafogottan végig néz a nőn. Megköszörüli a torkát.*
- Van odaát tiszta vizem, valamennyi enni való és pólya, amivel bekötheted a sebeidet. *Mondja lassan, nehezebben, mint a többi ember, keresve egy-két szót.* Mielőtt elindulnál vissza, nem akarsz leülni egy kicsit? *Igyekszik kedvesebb hangot megütni, bár nem az erőssége mostanában. Ismét a tűz irányába bök fejével. A butykosát lekanyarítja válláról és a előre nyújtja, hátha most azonnal akar inni egy pár korty vizet a lány.*
495. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-22 20:50:18
Üzenet elküldve: 2017-05-22 20:50:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Ne haragudj.
*Dadogja a fának dőlve. Többször végignéz a nőn, aki nem úgy néz ki, mint aki a feketepiacon tevékenykedik. Legalábbis így elsőre biztosan nem.*
- Ne haragudj.
*Ismétli.*
- Eltévedtem.
*Dadogja újra, majd megpróbál felállni... Lassan, de sikerül is neki, de a hátát mindig mindig a fának támasztja.*
- Amon Ruadh felé tartottam, néhány farkas megijesztett, és rossz irányba menekültem.
*Ha belegondol, még szerencsés, hogy ennyivel megúszta. Sőt, nagyon is. A farkasok nem mentek utána a fára. Vagy nem próbálták leszedni őt a fáról. Borzalmas lett volna, nagy, szőrős, erős állatok ebédjeként végezni.*
- Ne haragudj.
*Dadogja a fának dőlve. Többször végignéz a nőn, aki nem úgy néz ki, mint aki a feketepiacon tevékenykedik. Legalábbis így elsőre biztosan nem.*
- Ne haragudj.
*Ismétli.*
- Eltévedtem.
*Dadogja újra, majd megpróbál felállni... Lassan, de sikerül is neki, de a hátát mindig mindig a fának támasztja.*
- Amon Ruadh felé tartottam, néhány farkas megijesztett, és rossz irányba menekültem.
*Ha belegondol, még szerencsés, hogy ennyivel megúszta. Sőt, nagyon is. A farkasok nem mentek utána a fára. Vagy nem próbálták leszedni őt a fáról. Borzalmas lett volna, nagy, szőrős, erős állatok ebédjeként végezni.*
494. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-22 20:39:58
Üzenet elküldve: 2017-05-22 20:39:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1689
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Szomival a folyóparton//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Learonnak úgy egyébként nincs baja a szappannal, mert ez nem olyan illatos növény, mint a levendula volt, csak a frissesség, tisztaság illatát kelti. Meg egyébként is, bemegy az állatai közé és pár óra alatt eltűnik róla minden a kecskeszagon kívül. Érzi menyasszonyán, hogy nem megy olyan könnyen ez az egész, de reméli, hogy idővel le fog omlani minden fal kettejük között. Ha nem, akkor meg maradnak a füvek. Neki úgy is jó! Csak szülessen gyermeke, és legyen olyan a kapcsolata ezzel a lánnyal, amilyen idefelé jövet volt. Annál több nem kell neki jelenleg. Simogatásai után ha minden jól megy, lassan tiszták lesznek. Khrosas és ő is. Ezután Learon nem érzi úgy, hogy ki kéne menniük a vízből. Belesuttog a lány fülébe, elmondja, hogy vágyik rá, és átöleli, csókokkal halmozza el, ezután, ha a lány nem löki el magától, vagy nem siet ki a vízből, akkor Learon újból bepróbálkozik a gyermeknemzéssel. Nem is jár most más az agyában, csak a kölcsönös örömszerzés és a gyermek, vagy esetleg egy lány elkészítése...*
//Szomival a folyóparton//
//A hozzászólás +16 elemeket tartalmaz//
*Learonnak úgy egyébként nincs baja a szappannal, mert ez nem olyan illatos növény, mint a levendula volt, csak a frissesség, tisztaság illatát kelti. Meg egyébként is, bemegy az állatai közé és pár óra alatt eltűnik róla minden a kecskeszagon kívül. Érzi menyasszonyán, hogy nem megy olyan könnyen ez az egész, de reméli, hogy idővel le fog omlani minden fal kettejük között. Ha nem, akkor meg maradnak a füvek. Neki úgy is jó! Csak szülessen gyermeke, és legyen olyan a kapcsolata ezzel a lánnyal, amilyen idefelé jövet volt. Annál több nem kell neki jelenleg. Simogatásai után ha minden jól megy, lassan tiszták lesznek. Khrosas és ő is. Ezután Learon nem érzi úgy, hogy ki kéne menniük a vízből. Belesuttog a lány fülébe, elmondja, hogy vágyik rá, és átöleli, csókokkal halmozza el, ezután, ha a lány nem löki el magától, vagy nem siet ki a vízből, akkor Learon újból bepróbálkozik a gyermeknemzéssel. Nem is jár most más az agyában, csak a kölcsönös örömszerzés és a gyermek, vagy esetleg egy lány elkészítése...*
493. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-22 17:48:05
Üzenet elküldve: 2017-05-22 17:48:05
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az ébresztgetésére úgy tűnik a tündér reagál és valamennyire magához tér. A morgásra és a mocorgásra Swo hátralép egyet, aztán még egyet. Meglepett képet vág, majd kezeit is felteszi, tenyérrel előre, jelezve, hogy nem akar bajt.*
- Hé-hé, nem akarlak bántani. *Válaszol, majd még egy lépést tesz hátra, mutatva, hogy komolyan gondolja a dolgot.
A vádakat nem igazán érti. Nem akarja elvenni a szárnyait, nem is igazán tudja, hogy miért kéne neki egy pár tündér szárny. Biztos valami alkimista dolog ez, vagy hasonló úri huncutság.*
- Megsérültél. *Jelenti ki.* Vacakul is nézel ki. *Teszi hozzá, udvariaskodást mellőzve, de legalább az igazat mondva. Nem megy közelebb, amíg a teremtmény meg nem nyugszik, mert attól tart, hogy még nagyobb kárt tesz magában.*
- Nem messze van a táborom. *Int a tűz irányába, ami innen aligha látszik, talán ha megkerülik a fát.* Ott bekötözheted a sebeidet. *Folytatja. Nem akarja felajánlani, hogy megteszi ő, mert tudja milyen a bizalmatlanság. Az ételt és italt sem említi meg még. Nem biztos benne, hogy a lánynak szüksége van e rá, bár igaz, ami igaz elég rosszul fest.*
*Az ébresztgetésére úgy tűnik a tündér reagál és valamennyire magához tér. A morgásra és a mocorgásra Swo hátralép egyet, aztán még egyet. Meglepett képet vág, majd kezeit is felteszi, tenyérrel előre, jelezve, hogy nem akar bajt.*
- Hé-hé, nem akarlak bántani. *Válaszol, majd még egy lépést tesz hátra, mutatva, hogy komolyan gondolja a dolgot.
A vádakat nem igazán érti. Nem akarja elvenni a szárnyait, nem is igazán tudja, hogy miért kéne neki egy pár tündér szárny. Biztos valami alkimista dolog ez, vagy hasonló úri huncutság.*
- Megsérültél. *Jelenti ki.* Vacakul is nézel ki. *Teszi hozzá, udvariaskodást mellőzve, de legalább az igazat mondva. Nem megy közelebb, amíg a teremtmény meg nem nyugszik, mert attól tart, hogy még nagyobb kárt tesz magában.*
- Nem messze van a táborom. *Int a tűz irányába, ami innen aligha látszik, talán ha megkerülik a fát.* Ott bekötözheted a sebeidet. *Folytatja. Nem akarja felajánlani, hogy megteszi ő, mert tudja milyen a bizalmatlanság. Az ételt és italt sem említi meg még. Nem biztos benne, hogy a lánynak szüksége van e rá, bár igaz, ami igaz elég rosszul fest.*
492. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-22 15:30:14
Üzenet elküldve: 2017-05-22 15:30:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Fájó fejjel arra ébred fel, hogy valaki vizes kézzel az arcát ütögeti. A lánynak kell egy kis idő, mire ráeszmél, hogy mi folyik itt. Kinyitja leragadó szemeit, és egy embernőt pillant meg.*
- Hé!
*Morogja, majd megpróbál felülni, és hátrébb csusszanni, de csak egy gyenge nyekkenés kerekedik ki belőle.
Zavarodottan bámul felfelé, arra sem igazán emlékszik, hogy mi történt, ki ez a nő, mit akar tőle.*
~Csak nem a szárnyaimat?~
- Ha a szárnyam kell, előre mondom, hogy ismerek támadó varázslatokat!
*Arcára enyhe félelem ül ki, megpróbál újra hátracsusszanni, sikerül is, épp ahogy, ugyanis a hátát beveri a fába.*
*Fájó fejjel arra ébred fel, hogy valaki vizes kézzel az arcát ütögeti. A lánynak kell egy kis idő, mire ráeszmél, hogy mi folyik itt. Kinyitja leragadó szemeit, és egy embernőt pillant meg.*
- Hé!
*Morogja, majd megpróbál felülni, és hátrébb csusszanni, de csak egy gyenge nyekkenés kerekedik ki belőle.
Zavarodottan bámul felfelé, arra sem igazán emlékszik, hogy mi történt, ki ez a nő, mit akar tőle.*
~Csak nem a szárnyaimat?~
- Ha a szárnyam kell, előre mondom, hogy ismerek támadó varázslatokat!
*Arcára enyhe félelem ül ki, megpróbál újra hátracsusszanni, sikerül is, épp ahogy, ugyanis a hátát beveri a fába.*
491. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-20 21:10:43
Üzenet elküldve: 2017-05-20 21:10:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zöldszarvas Daranel//
- Aj, jól van már! *Legyint, és erősen vigyorog, amikor Daranel rá világít a meglepettségére.* Nem szokott senki csak úgy adni. *Válaszolja ingatva a fejét.* Legalábbis eddig nem az ellenkezőjét vettem észre. *Egészíti ki a mondandóját. Nem érzi úgy, hogy viszonoznia kéne a dolgokat, mert, ha ez lenne a célja a másiknak, akkor elmondja. Gondolja ezt Nuk, pedig az emberek nem így működnek. Sokan elvárják a viszonzást és vérig sértődnek, ha nem kapják meg, amit sokszor bosszú is követ. Néha véres bosszú. Pedig ha csak ki nyitnák a szájukat... Ez viszont nem erősségük.
Termetéhez kapcsolódóan csak megvonja a vállát, mintha azt mondaná, hogy nem sok mindent tud kezdeni azzal, hogy nagynak született és páncél is van rajta. Mert hát... hova tegye? Türelmesnek nem nevezné magát, de most nyugodtan megvárja, míg a férfi teszi a dolgát. Gondolja, hogy azzal nem segít, ha kardot hadonászva kiront a fák közül. Talán egy őznél szívrohamot okozhatna, de erre kicsi az esély. Kicsit gondolkodóba is esik, amikor már nem hallja és nem is látja az embert. Megfordul a fejében, hogy itt hagyta és az is, hogy lehet csapdába sétált. Aztán ezt elveti, mi oka lenne rá a másiknak? Aztán nem sokkal később puffanás és kiáltást is hall. Erre meg is indul, hogy Daranel és az őz mellé sétáljon.*
- Mintha kis vadat említettél volna. *Mosolyodik el, de egy percig sem bánja. Már látja is, hogy jól bekajál, aztán alszik egyet, mielőtt vissza menne a városba. Szép az élet.*
- Szép lövés. *Tekint végig az állaton s állapodik meg szeme a nyílvesszőn. Már készenlétbe is áll, féltérdre ereszkedik, hogy akkor felőle boncolhatják is. Van egy régebbi tőre erre a feladatra, mert a szép kardjainak ez nem lenne megtisztelő feladat. Meg nem is alkalmasak rá.*
//Zöldszarvas Daranel//
- Aj, jól van már! *Legyint, és erősen vigyorog, amikor Daranel rá világít a meglepettségére.* Nem szokott senki csak úgy adni. *Válaszolja ingatva a fejét.* Legalábbis eddig nem az ellenkezőjét vettem észre. *Egészíti ki a mondandóját. Nem érzi úgy, hogy viszonoznia kéne a dolgokat, mert, ha ez lenne a célja a másiknak, akkor elmondja. Gondolja ezt Nuk, pedig az emberek nem így működnek. Sokan elvárják a viszonzást és vérig sértődnek, ha nem kapják meg, amit sokszor bosszú is követ. Néha véres bosszú. Pedig ha csak ki nyitnák a szájukat... Ez viszont nem erősségük.
Termetéhez kapcsolódóan csak megvonja a vállát, mintha azt mondaná, hogy nem sok mindent tud kezdeni azzal, hogy nagynak született és páncél is van rajta. Mert hát... hova tegye? Türelmesnek nem nevezné magát, de most nyugodtan megvárja, míg a férfi teszi a dolgát. Gondolja, hogy azzal nem segít, ha kardot hadonászva kiront a fák közül. Talán egy őznél szívrohamot okozhatna, de erre kicsi az esély. Kicsit gondolkodóba is esik, amikor már nem hallja és nem is látja az embert. Megfordul a fejében, hogy itt hagyta és az is, hogy lehet csapdába sétált. Aztán ezt elveti, mi oka lenne rá a másiknak? Aztán nem sokkal később puffanás és kiáltást is hall. Erre meg is indul, hogy Daranel és az őz mellé sétáljon.*
- Mintha kis vadat említettél volna. *Mosolyodik el, de egy percig sem bánja. Már látja is, hogy jól bekajál, aztán alszik egyet, mielőtt vissza menne a városba. Szép az élet.*
- Szép lövés. *Tekint végig az állaton s állapodik meg szeme a nyílvesszőn. Már készenlétbe is áll, féltérdre ereszkedik, hogy akkor felőle boncolhatják is. Van egy régebbi tőre erre a feladatra, mert a szép kardjainak ez nem lenne megtisztelő feladat. Meg nem is alkalmasak rá.*
490. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-20 20:08:14
Üzenet elküldve: 2017-05-20 20:08:14
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egykedvűen ül a tűz előtt, lábait felhúzva, fejét térdére hajtva nézi a lángokat. Szinte megbűvölik a táncoló nyelvek, amik itt-ott felcsapnak, máshol pedig elemésztik a fákat. Sárgába, majd vörösbe borulnak, aztán fehéren hamvasztanak el, mindent, ami az útjukba kerül. Szerencsére kordában vannak tartva, egyelőre.
Neszezésre figyel fel. Fel is emeli a fejét, kiszakítva elméjét a lángok perzseléséből. Testének más perceit nem mozdítja. Hallgatózik, de aligha hall valamit. Figyel a madarak zajára, ha más nem legfeljebb a dögevőkére. Egy pár perc után áll fel, hogy saját maga vegye szemügyre a történéseket.
Halkan sétál előre, puha talpú bakancsa segítségével, kevesebb zajt csap. A nesz irányába halad, lépésről, lépésre fegyverét kezében markolva. Ostoba az, aki így akar vadászni. Mit tudna megölni egy tőrrel? Vagy közelről egy nyíllal? Egy vadmalacot? Az anyja bosszúja fájdalmas lesz, ha nem halálos. Mindegy, a fegyver több, mint a semmi. Megkerül egy fát, aminek a másik oldalán megtalálja a nesz forrását. Valamilyen kicsiny teremtmény, szárnyaiból ítélve tündér.
~Gratulálok asszony...~
Gúnyos mondata visszhangzik fejében, mikor rájön, hogy sikerült felismernie egy egyértelmű fajt, s nem összekevernie egy orkkal. Leengedi a fegyverét, majd körbe néz, semmi jele csapdának, semmi nyoma annak, hogy többen jártak volna erre. Elteszi a fegyvert és közelebb lép. Féltérdre ereszkedik a lány mellett. Sérült, ájult. Fél kézzel előre húzza hátán lévő butykosát, tele hideg vízzel és kezére folyat belőle egy keveset, amivel megpaskolja a tündér arcát. Talán erre felébred.
Ha nem ébredne fel, muszáj lesz magával vinnie a tűzhöz és ott ellátnia a sebeit.*
*Egykedvűen ül a tűz előtt, lábait felhúzva, fejét térdére hajtva nézi a lángokat. Szinte megbűvölik a táncoló nyelvek, amik itt-ott felcsapnak, máshol pedig elemésztik a fákat. Sárgába, majd vörösbe borulnak, aztán fehéren hamvasztanak el, mindent, ami az útjukba kerül. Szerencsére kordában vannak tartva, egyelőre.
Neszezésre figyel fel. Fel is emeli a fejét, kiszakítva elméjét a lángok perzseléséből. Testének más perceit nem mozdítja. Hallgatózik, de aligha hall valamit. Figyel a madarak zajára, ha más nem legfeljebb a dögevőkére. Egy pár perc után áll fel, hogy saját maga vegye szemügyre a történéseket.
Halkan sétál előre, puha talpú bakancsa segítségével, kevesebb zajt csap. A nesz irányába halad, lépésről, lépésre fegyverét kezében markolva. Ostoba az, aki így akar vadászni. Mit tudna megölni egy tőrrel? Vagy közelről egy nyíllal? Egy vadmalacot? Az anyja bosszúja fájdalmas lesz, ha nem halálos. Mindegy, a fegyver több, mint a semmi. Megkerül egy fát, aminek a másik oldalán megtalálja a nesz forrását. Valamilyen kicsiny teremtmény, szárnyaiból ítélve tündér.
~Gratulálok asszony...~
Gúnyos mondata visszhangzik fejében, mikor rájön, hogy sikerült felismernie egy egyértelmű fajt, s nem összekevernie egy orkkal. Leengedi a fegyverét, majd körbe néz, semmi jele csapdának, semmi nyoma annak, hogy többen jártak volna erre. Elteszi a fegyvert és közelebb lép. Féltérdre ereszkedik a lány mellett. Sérült, ájult. Fél kézzel előre húzza hátán lévő butykosát, tele hideg vízzel és kezére folyat belőle egy keveset, amivel megpaskolja a tündér arcát. Talán erre felébred.
Ha nem ébredne fel, muszáj lesz magával vinnie a tűzhöz és ott ellátnia a sebeit.*
489. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-20 20:05:10
Üzenet elküldve: 2017-05-20 20:05:10
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nukwar Enar//
*Daranel szereti a halat, viszont a horgászásnak azt a formáját nem, hogy leül a folyó mellé, bedobja a csalit és egész nap a horgászbotot szorongatja. Sokan ezt összekötik egy hatalmas italozással. Sör, bor, pálinka... de Daranel ezekkel nem él. Ellenben ha leteszi a halcsapdát, akkor akár ott is hagyhatja és néhány óra múlva visszatérhet, addig meg csinálhat mást. Szerencse esetén hal is lesz vacsorára, és még csak horgászni sem kellett érte.*
-Igen, ha mondom! Olyan furcsa, hogy minden ilyesmin meglepődsz. *mosolyog.* -Szokatlan számodra, hogy kapsz valakitől valamit? Vagy úgy érzed, hogy ezzel tartozást akasztanak a nyakadra? Kötelezettséget, hogy viszonozd?
*Nuk válaszára bólint.*
-Ez igaz. *néz végig rajta.* -Mintha egy medvét küldenénk az üvegboltba.
*Daranel eltávolodik kicsit, talán még Nuk látóköréből is kikerül. Egészen ügyesen halad előre, ugyanis Nuk nem hallhat semmiféle neszezést. De egy valamit mégis... egy suhogást, amit az íjhúr hallat.
Az íjász mikor megpillantotta az őzcsaládot, amint békésen járják az erdőt azonnal kiszemelte az egyik nagyobbat. Beállás, célra tartás, lövés. Majd egy nyöszörgő, elhaló hang és egy tompa puffanás, aztán meg léptek hangja, amik felzavarják a csendet.*
-Nuk! Jöhetsz! Megvan a kaja!
*Daranel odasétál a fejbe lőtt őzikéhez, előkapja a tőrt és egy gyors mozdulattal megszabadítja a szenvedéstől. A nyílvessző, amit Daranel lőtt ki éppen az őz fejének felső részéből, az agyánál kandikál ki. Szépen beleékelődött, nem is lesz olyan könnyű kihúzni.*
//Nukwar Enar//
*Daranel szereti a halat, viszont a horgászásnak azt a formáját nem, hogy leül a folyó mellé, bedobja a csalit és egész nap a horgászbotot szorongatja. Sokan ezt összekötik egy hatalmas italozással. Sör, bor, pálinka... de Daranel ezekkel nem él. Ellenben ha leteszi a halcsapdát, akkor akár ott is hagyhatja és néhány óra múlva visszatérhet, addig meg csinálhat mást. Szerencse esetén hal is lesz vacsorára, és még csak horgászni sem kellett érte.*
-Igen, ha mondom! Olyan furcsa, hogy minden ilyesmin meglepődsz. *mosolyog.* -Szokatlan számodra, hogy kapsz valakitől valamit? Vagy úgy érzed, hogy ezzel tartozást akasztanak a nyakadra? Kötelezettséget, hogy viszonozd?
*Nuk válaszára bólint.*
-Ez igaz. *néz végig rajta.* -Mintha egy medvét küldenénk az üvegboltba.
*Daranel eltávolodik kicsit, talán még Nuk látóköréből is kikerül. Egészen ügyesen halad előre, ugyanis Nuk nem hallhat semmiféle neszezést. De egy valamit mégis... egy suhogást, amit az íjhúr hallat.
Az íjász mikor megpillantotta az őzcsaládot, amint békésen járják az erdőt azonnal kiszemelte az egyik nagyobbat. Beállás, célra tartás, lövés. Majd egy nyöszörgő, elhaló hang és egy tompa puffanás, aztán meg léptek hangja, amik felzavarják a csendet.*
-Nuk! Jöhetsz! Megvan a kaja!
*Daranel odasétál a fejbe lőtt őzikéhez, előkapja a tőrt és egy gyors mozdulattal megszabadítja a szenvedéstől. A nyílvessző, amit Daranel lőtt ki éppen az őz fejének felső részéből, az agyánál kandikál ki. Szépen beleékelődött, nem is lesz olyan könnyű kihúzni.*
488. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-19 22:06:29
Üzenet elküldve: 2017-05-19 22:06:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 669
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egy ideje már az erdőt járja, egyre jobban eltéved, egyre mélyebben jár, azt sem tudja, hogy van. Egyre idegesebb, egyre jobban, erősebben csapkod a szárnyaival, de hiába, nem képes felreppeni a koronák felé. Felmászni sem tud, mert a szárnyak beleakadnak az ágakba, túl ügyetlen hozzá. Napok óta nem evett, a gyomra mar, mintha fel akarná falni önmagát. Idegessége és kapkodása miatt többször is elesik, felhorzsolja karja és lába bőrét, itt-ott el is ered a vére, amitől csak még idegesebb lesz. Nincs nála kötszer, sem semmi ilyesmi, így a vörös nedvet a ruhájába törli, bár nem túl jó megoldás, a vadállatok kiszagolhatják. Pár óra múlva gyengén, erőtlenül esik össze az egyik fa tövében, és veszti el az eszméletét.*
*Egy ideje már az erdőt járja, egyre jobban eltéved, egyre mélyebben jár, azt sem tudja, hogy van. Egyre idegesebb, egyre jobban, erősebben csapkod a szárnyaival, de hiába, nem képes felreppeni a koronák felé. Felmászni sem tud, mert a szárnyak beleakadnak az ágakba, túl ügyetlen hozzá. Napok óta nem evett, a gyomra mar, mintha fel akarná falni önmagát. Idegessége és kapkodása miatt többször is elesik, felhorzsolja karja és lába bőrét, itt-ott el is ered a vére, amitől csak még idegesebb lesz. Nincs nála kötszer, sem semmi ilyesmi, így a vörös nedvet a ruhájába törli, bár nem túl jó megoldás, a vadállatok kiszagolhatják. Pár óra múlva gyengén, erőtlenül esik össze az egyik fa tövében, és veszti el az eszméletét.*
487. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-19 17:16:31
Üzenet elküldve: 2017-05-19 17:16:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Egy magas fa ágán pihen. Olyannyira hozzá szokott már a vándorláshoz, s a szabadban alváshoz, hogy gyakorlata van ebben. Az ágat úgy választotta meg, hogy széles legyen amúgy is vékony alakjához. Rém álmai most is zaklatják, ahogy már évek óta. Talán azóta, hogy elhagyta az otthon melegét, s szíve mélyén még mindég nem szokott hozzá a hideg világhoz.
Egy kis idő után felébred, nyúzottan és indokolatlanul mogorván. Leereszkedik az ágról, hogy tüzelőt gyűjtsön, közben pedig szidja saját magát, azért, mert képes volt napközben aludni. Ezt betudja a felmelegedett idő hatásának.
Karjaira gyűjt jó néhány darab száraz fát, hogy aztán elrendezze őket. Elég sokáig szöszmötöl a meggyújtásnál, de végül felizzanak az apróbb gallyak és fa törmelékek, majd a vastag ágak is égni kezdenek lassan. A szél, hangjain, a levelek suhogásán kívül alig lehet hallani valamit. Talán még a távolból a folyó csörgedezését. A madarak elkerülik az embert és a tüzét, melyet gondosan körbepakolt nagyobb kövekkel és vigyázza, nehogy erdő tüzet okozzon. A favágók sem járják ezeket a részeket. Még legalábbis.
Zsákjából a korábban szedett vadon növő krumplikat szedegeti ki, s teszi maga mellé. Vacsorának jó lesz hamuban megsütve. Addig is ül a tábortüze előtt, kulacsából kortyolgat és vár.*
*Egy magas fa ágán pihen. Olyannyira hozzá szokott már a vándorláshoz, s a szabadban alváshoz, hogy gyakorlata van ebben. Az ágat úgy választotta meg, hogy széles legyen amúgy is vékony alakjához. Rém álmai most is zaklatják, ahogy már évek óta. Talán azóta, hogy elhagyta az otthon melegét, s szíve mélyén még mindég nem szokott hozzá a hideg világhoz.
Egy kis idő után felébred, nyúzottan és indokolatlanul mogorván. Leereszkedik az ágról, hogy tüzelőt gyűjtsön, közben pedig szidja saját magát, azért, mert képes volt napközben aludni. Ezt betudja a felmelegedett idő hatásának.
Karjaira gyűjt jó néhány darab száraz fát, hogy aztán elrendezze őket. Elég sokáig szöszmötöl a meggyújtásnál, de végül felizzanak az apróbb gallyak és fa törmelékek, majd a vastag ágak is égni kezdenek lassan. A szél, hangjain, a levelek suhogásán kívül alig lehet hallani valamit. Talán még a távolból a folyó csörgedezését. A madarak elkerülik az embert és a tüzét, melyet gondosan körbepakolt nagyobb kövekkel és vigyázza, nehogy erdő tüzet okozzon. A favágók sem járják ezeket a részeket. Még legalábbis.
Zsákjából a korábban szedett vadon növő krumplikat szedegeti ki, s teszi maga mellé. Vacsorának jó lesz hamuban megsütve. Addig is ül a tábortüze előtt, kulacsából kortyolgat és vár.*
486. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-19 11:50:38
Üzenet elküldve: 2017-05-19 11:50:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zöldszarvas Daranel//
*Az óriásnak végtére is mindegy, ameddig van étel, ital és szórakozás - avagy párbaj, küzdelem, harc, vér, veríték és hasonló szépségek az életében. Egyetlen szerelme ez és annak is örülne, ha csak ez lenne, s senki más.
A hal csapdát is kitárgyalják. Okos szerkezet, habár a vadász-íjász elmondta hogy kell megcsinálni, Nuk biztosa veszi, hogy egy hatig bénázna rajta, aztán tűzbe dobná az egészet. Lehet, azonban, hogy nem bírná türelemmel olyan sokáig.*
- Tényleg? *Lepődik meg, de közben vigyorog is.* Hasznos lesz. *Már szinte el is képzeli, hogy ledöglik a folyó partján, miközben a vacsorája beúszik a ketrecbe, vagy be mászik, ha arról van szó.*
- Természe... *Válaszolna arra is, hogy legelőször a kedvesének az íját faragja ki, de nem tudja befejezni a szót sem, mivel a férfi fülel valamire.
Lássuk csak, talpig páncélban van, fegyverei csörögnek az oldalán és akkora lába van, mint egy medvének. Hogy menni fog e az osonás?*
- Ha megpróbálnám, elszökne a vacsoránk. *Feleli hasonló suttogással, aztán int egyet kettőt, hogy menjen csak. Nuk legfeljebb akkor öl meg valamit ma, ha az megtámadja.*
//Zöldszarvas Daranel//
*Az óriásnak végtére is mindegy, ameddig van étel, ital és szórakozás - avagy párbaj, küzdelem, harc, vér, veríték és hasonló szépségek az életében. Egyetlen szerelme ez és annak is örülne, ha csak ez lenne, s senki más.
A hal csapdát is kitárgyalják. Okos szerkezet, habár a vadász-íjász elmondta hogy kell megcsinálni, Nuk biztosa veszi, hogy egy hatig bénázna rajta, aztán tűzbe dobná az egészet. Lehet, azonban, hogy nem bírná türelemmel olyan sokáig.*
- Tényleg? *Lepődik meg, de közben vigyorog is.* Hasznos lesz. *Már szinte el is képzeli, hogy ledöglik a folyó partján, miközben a vacsorája beúszik a ketrecbe, vagy be mászik, ha arról van szó.*
- Természe... *Válaszolna arra is, hogy legelőször a kedvesének az íját faragja ki, de nem tudja befejezni a szót sem, mivel a férfi fülel valamire.
Lássuk csak, talpig páncélban van, fegyverei csörögnek az oldalán és akkora lába van, mint egy medvének. Hogy menni fog e az osonás?*
- Ha megpróbálnám, elszökne a vacsoránk. *Feleli hasonló suttogással, aztán int egyet kettőt, hogy menjen csak. Nuk legfeljebb akkor öl meg valamit ma, ha az megtámadja.*
485. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-18 21:12:42
Üzenet elküldve: 2017-05-18 21:12:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nukwar Enar//
*Thargarod tökéletes helyszín lenne Nuk számára, talán később majd fel is ajánlja neki a lehetőséget. Szépen odasétál és mondja, hogy Daranel cimborája, szeretne itt letelepedni meg ilyesmi. A Vashegyen kiélheti magát minden téren, a kardvívásra is lenne társa mindig... majd elválik.*
-Ja. Nem valami guszta megoldás.
*Daranel megnyugodik, mikor Nuk elmondja a bűvös szót: érti!*
-Pazar megoldás, ha engem kérdezel, ráadásul ha ügyesen megcsinálod, csomószor használhatod. A hálók használata véges... elszakad, elér. Ez viszont strapabíró, ráadásul mivel a víz alján van nem ritka, hogy rák is mászik bele. Jó meglátás! Alapjáraton nem nehéz vadat lőni és halat fogni, elvégre is már az ősidőkben is csinálták. De az apró fondorlatok és tapasztalatok teszik igazán naggyá az embert, és emelik ki az átlagos csőcselékből. Készítek majd kettőt, az egyiket majd odaadom és tesztelheted, ha halra vágynál. Viszont ígértem a kedvesemnek, hogy faragok neki egy gyakorlóíjat és ez prioritást élvez.
*Közben egy hang üti meg fülét, melynek hatására megmerevedik és felemeli karját, jelezvén Nuknak, hogy állj és csönd!*
-Pszt! Közel járunk... *húz elő egy nyílvesszőt és az idegre helyezi, de még az íjat lefelé, a föld felé tartja.* -Fától fáig kell osonnunk, halkan! Menni fog? *kérdezi suttogva.* -Vagy lecövekelsz itt addig, amíg én közelebb lopózom?
//Nukwar Enar//
*Thargarod tökéletes helyszín lenne Nuk számára, talán később majd fel is ajánlja neki a lehetőséget. Szépen odasétál és mondja, hogy Daranel cimborája, szeretne itt letelepedni meg ilyesmi. A Vashegyen kiélheti magát minden téren, a kardvívásra is lenne társa mindig... majd elválik.*
-Ja. Nem valami guszta megoldás.
*Daranel megnyugodik, mikor Nuk elmondja a bűvös szót: érti!*
-Pazar megoldás, ha engem kérdezel, ráadásul ha ügyesen megcsinálod, csomószor használhatod. A hálók használata véges... elszakad, elér. Ez viszont strapabíró, ráadásul mivel a víz alján van nem ritka, hogy rák is mászik bele. Jó meglátás! Alapjáraton nem nehéz vadat lőni és halat fogni, elvégre is már az ősidőkben is csinálták. De az apró fondorlatok és tapasztalatok teszik igazán naggyá az embert, és emelik ki az átlagos csőcselékből. Készítek majd kettőt, az egyiket majd odaadom és tesztelheted, ha halra vágynál. Viszont ígértem a kedvesemnek, hogy faragok neki egy gyakorlóíjat és ez prioritást élvez.
*Közben egy hang üti meg fülét, melynek hatására megmerevedik és felemeli karját, jelezvén Nuknak, hogy állj és csönd!*
-Pszt! Közel járunk... *húz elő egy nyílvesszőt és az idegre helyezi, de még az íjat lefelé, a föld felé tartja.* -Fától fáig kell osonnunk, halkan! Menni fog? *kérdezi suttogva.* -Vagy lecövekelsz itt addig, amíg én közelebb lopózom?
484. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-18 17:52:34
Üzenet elküldve: 2017-05-18 17:52:34
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zöldszarvas Daranel//
*Nuk viszont nem szeretne a jég hátán élni, neki jó a város is. Legrosszabb esetben egy falu. Ott nem kell azon gondolkodnia, hogy egyen e vagy gyakoroljon. Mert a kardvívás az életének része, mint a kenyér és a víz. Ha pedig feleslegesen kifárasztja magát, úgy, hogy nincs elég élelme ami energiát adjon, akkor gusztustalanul gebe lesz, nagyon hamar. A vége az lesz, hogy a kardot sem tudja megfogni. Na persze, hogyha olyan helyzetbe kerül, ahol nincs választása, nem lehet mit tenni. Elfogadja és túléli amíg lehet.*
- Höhö... *Röhög fel, ahogy elképzeli, hogy szinte azonnal darált húst csinál a bazi nagy kő a kicsi nyusziból. Persze a nyuszinak már nem vicces, de ez részletkérdés.*
- Abból nem sok húst lehet kiszedni, ha jól gondolom. Na meg attól függ melyik részérét nyomja össze. *Gondolkodik hangosan.
Aztán a halcsapda felépítését kezdi ecsetelni a férfi, Nuk pedig megfeszített idegekkel figyel. Bonyolultnak tűnik, de a végére össze áll a kép. A hal a szűk részén áttuszkolja magát, visszajönni pedig képtelen. Ármányos. Nem volt hülye, aki kitalálta. A nő nem is tudja hogy fogna hozzá a halászáshoz. Legfeljebb bele állna a vízbe és egy kihegyezett bottal szurkálná őket, amíg el nem kap egyet.*
- Értem. Nem semmi egy dolgokat kitaláltak akkoriban. *Mondja elismerően.* Nem csoda, hogy azt mondogatják, hogy a vadászat nem a hülyéknek való.
//Zöldszarvas Daranel//
*Nuk viszont nem szeretne a jég hátán élni, neki jó a város is. Legrosszabb esetben egy falu. Ott nem kell azon gondolkodnia, hogy egyen e vagy gyakoroljon. Mert a kardvívás az életének része, mint a kenyér és a víz. Ha pedig feleslegesen kifárasztja magát, úgy, hogy nincs elég élelme ami energiát adjon, akkor gusztustalanul gebe lesz, nagyon hamar. A vége az lesz, hogy a kardot sem tudja megfogni. Na persze, hogyha olyan helyzetbe kerül, ahol nincs választása, nem lehet mit tenni. Elfogadja és túléli amíg lehet.*
- Höhö... *Röhög fel, ahogy elképzeli, hogy szinte azonnal darált húst csinál a bazi nagy kő a kicsi nyusziból. Persze a nyuszinak már nem vicces, de ez részletkérdés.*
- Abból nem sok húst lehet kiszedni, ha jól gondolom. Na meg attól függ melyik részérét nyomja össze. *Gondolkodik hangosan.
Aztán a halcsapda felépítését kezdi ecsetelni a férfi, Nuk pedig megfeszített idegekkel figyel. Bonyolultnak tűnik, de a végére össze áll a kép. A hal a szűk részén áttuszkolja magát, visszajönni pedig képtelen. Ármányos. Nem volt hülye, aki kitalálta. A nő nem is tudja hogy fogna hozzá a halászáshoz. Legfeljebb bele állna a vízbe és egy kihegyezett bottal szurkálná őket, amíg el nem kap egyet.*
- Értem. Nem semmi egy dolgokat kitaláltak akkoriban. *Mondja elismerően.* Nem csoda, hogy azt mondogatják, hogy a vadászat nem a hülyéknek való.
483. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-18 16:13:01
Üzenet elküldve: 2017-05-18 16:13:01
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Valahol a karavánúton//
//Ephemia//
*A felkészültségét a vadászatnak köszönheti, mondhatni úgy is, hogy szakmai ártalom. Ártalom, ami egyértelműen hasznos és az előrelátóságra vall. Tehát ez csak idézőjelesen "ártalom".*
-Hamar menni fog! Biztos vagyok benne, hogy az ízvilág új lesz. Tehát a romantikus kirándulásunkat megfűszerezzük egy kis konyhaművészeti programmal.
*Az ételek itt sokkal "egyszerűbbek", mint egy nemesi házban, de ez nem jelenti azt, hogy finomabbak is! Néha a legegyszerűbb ételek a legjobbak.*
-Meg is fogok mindent szép sorjában.
*Daranel mellett sosem kell majd Ephemianak éhezni és mindent megvehetnek, amire szükségük lesz, ugyanakkor bizony lesz olyan, amit nélkülözni kell... selyemruha, drága ékszerek, antik műtárgyak, szobrok, festmények. Ilyesfélére egy vadásznak nem telik, de azért nem szegény ő.*
-Otthont adtak nekem. Barátokat szereztem. Olyanok, mintha a családom lennének. Egy ideig felváltva voltam a Synmirai mágusok és a Thargok őrzője, védelmezője... ingáztam. De már csak a Thargoknál vagyok.
*Ahol a szükség, ott a segítség. Na Daranel pontosan ezt a szerepkört töltötte be.*
-Mindent megteszek, hogy boldog legyél és boldog életünk legyen! Te vagy az első a szívemben, a te boldogságod mindennél fontosabb. Épp ezért fogok mindig visszatérni hozzád, hogy örökké boldoggá tegyelek.
*Még elvannak egy darabig, majd Daranel felpattan, felsegíti kedvesét és feltekeri a pokrócot. Most nem ő ül fel először a nyeregbe, hanem kedvesének adja meg a kezdő sebességet, kicsit a fenekénél megtolja felfelé, hogy kényelmesen felmásszon. Aztán meg ő pattan fel.*
-Hamarosan elérjük majd a hegyet. Onnan egész meredek lesz az utunk, gyalogosan megmászni tiszta edzés!
//Ephemia//
*A felkészültségét a vadászatnak köszönheti, mondhatni úgy is, hogy szakmai ártalom. Ártalom, ami egyértelműen hasznos és az előrelátóságra vall. Tehát ez csak idézőjelesen "ártalom".*
-Hamar menni fog! Biztos vagyok benne, hogy az ízvilág új lesz. Tehát a romantikus kirándulásunkat megfűszerezzük egy kis konyhaművészeti programmal.
*Az ételek itt sokkal "egyszerűbbek", mint egy nemesi házban, de ez nem jelenti azt, hogy finomabbak is! Néha a legegyszerűbb ételek a legjobbak.*
-Meg is fogok mindent szép sorjában.
*Daranel mellett sosem kell majd Ephemianak éhezni és mindent megvehetnek, amire szükségük lesz, ugyanakkor bizony lesz olyan, amit nélkülözni kell... selyemruha, drága ékszerek, antik műtárgyak, szobrok, festmények. Ilyesfélére egy vadásznak nem telik, de azért nem szegény ő.*
-Otthont adtak nekem. Barátokat szereztem. Olyanok, mintha a családom lennének. Egy ideig felváltva voltam a Synmirai mágusok és a Thargok őrzője, védelmezője... ingáztam. De már csak a Thargoknál vagyok.
*Ahol a szükség, ott a segítség. Na Daranel pontosan ezt a szerepkört töltötte be.*
-Mindent megteszek, hogy boldog legyél és boldog életünk legyen! Te vagy az első a szívemben, a te boldogságod mindennél fontosabb. Épp ezért fogok mindig visszatérni hozzád, hogy örökké boldoggá tegyelek.
*Még elvannak egy darabig, majd Daranel felpattan, felsegíti kedvesét és feltekeri a pokrócot. Most nem ő ül fel először a nyeregbe, hanem kedvesének adja meg a kezdő sebességet, kicsit a fenekénél megtolja felfelé, hogy kényelmesen felmásszon. Aztán meg ő pattan fel.*
-Hamarosan elérjük majd a hegyet. Onnan egész meredek lesz az utunk, gyalogosan megmászni tiszta edzés!
482. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-18 15:59:22
Üzenet elküldve: 2017-05-18 15:59:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 774
OOC üzenetek: 21
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Nukwar Enar//
-Igen, én is ezt mondtam.
*Nuk is megélne a jég hátán, csak neki sokkalta sürgetőbb lenne az ennivaló, mint egy embernek. Vagy mégsem? Egy akkora testnek biztosítani a napi táplálékigényt és energiát nehéz feladat. Olyan ez, mint a sovány meg a kövér. Viszont a kövérnek meg több a tartaléka... szóval ki tudja.*
-Igen, ez is emeli vagy a nyaka, vagy a dereka körül. A másik egyszerű csapda a zuhanócsapda. Vagyis én így nevezem. Ez is rém egyszerű. Egy nagyobbacska követ, szikladarabot megtámasztasz bottal és odatolsz valamit. Ha a vad bemegy és kiüti a pecket, akkor rázuhan a kő. De ugye ez eléggé... trancsíroz, meg lassú is. A rókák kiugrasztása a kifüstöléssel is amolyan csapda. Sokféle létezik...
*Tényleg belemehetne itt a részletekbe, de felesleges mivel a legkézenfekvőbb megvan.*
-Volt olyan, aki mondta már nekem, hogy minek a halcsapda? Bedobsz egy hálót és joccakát! Az igazi halcsapda viszont nem ilyen. Megjegyzem, időigényes. Először is hajlékony, vékony ágból karikákat kell készíteni. Minden egyes karikát vastagon és erősen össze kell kötözni. Öt darab kell. Két nagyobb, egy kisebb, egy még kisebb és egy még kisebb. Két nagyobbat és egy kisebbet felállítasz, kiékeled, hogy stabilan legyen és a korábban összegyűjtött botokat szépen elkezded ráerősíteni, ujjnyi távolságtól nem többre egymástól, hogy jó sűrű legyen. Értelem szerűen a kisebb végénél szűkülni fog. Ha ezzel megvagy, akkor a szűkebb oldal botjait visszavágod, és függőlegesen is odakötözöd, tehát mondhatni lezárod. Ezzel a szűkebb vége zárt lesz, a tágabb vége nyitott. Maradt két karikád. Azt külön megcsinálod, megint ráerősítgeted a botokat, majd ha készen vagy, akkor a még nyitott oldalba ezt belecsúsztatod! Megint jön a kötözés. Mint látod, időigényes és türelemjáték. *mosolyog magyarázat közben.* -Aztán csak le kell súlyozni pár kővel, amiket beledobsz és beteszed a vízbe. A lényeg ugye, hogy a hal beúszik az egyre szűkülő járaton, viszont kifelé már nem tud jönni, mivel bentről kifelé már annyira szűk a rés, hogy nem fér ki. Ha meg ki van hegyezve, akkor még fel is sérti magát. Na? Érthető valamelyest, vagy nem?
//Nukwar Enar//
-Igen, én is ezt mondtam.
*Nuk is megélne a jég hátán, csak neki sokkalta sürgetőbb lenne az ennivaló, mint egy embernek. Vagy mégsem? Egy akkora testnek biztosítani a napi táplálékigényt és energiát nehéz feladat. Olyan ez, mint a sovány meg a kövér. Viszont a kövérnek meg több a tartaléka... szóval ki tudja.*
-Igen, ez is emeli vagy a nyaka, vagy a dereka körül. A másik egyszerű csapda a zuhanócsapda. Vagyis én így nevezem. Ez is rém egyszerű. Egy nagyobbacska követ, szikladarabot megtámasztasz bottal és odatolsz valamit. Ha a vad bemegy és kiüti a pecket, akkor rázuhan a kő. De ugye ez eléggé... trancsíroz, meg lassú is. A rókák kiugrasztása a kifüstöléssel is amolyan csapda. Sokféle létezik...
*Tényleg belemehetne itt a részletekbe, de felesleges mivel a legkézenfekvőbb megvan.*
-Volt olyan, aki mondta már nekem, hogy minek a halcsapda? Bedobsz egy hálót és joccakát! Az igazi halcsapda viszont nem ilyen. Megjegyzem, időigényes. Először is hajlékony, vékony ágból karikákat kell készíteni. Minden egyes karikát vastagon és erősen össze kell kötözni. Öt darab kell. Két nagyobb, egy kisebb, egy még kisebb és egy még kisebb. Két nagyobbat és egy kisebbet felállítasz, kiékeled, hogy stabilan legyen és a korábban összegyűjtött botokat szépen elkezded ráerősíteni, ujjnyi távolságtól nem többre egymástól, hogy jó sűrű legyen. Értelem szerűen a kisebb végénél szűkülni fog. Ha ezzel megvagy, akkor a szűkebb oldal botjait visszavágod, és függőlegesen is odakötözöd, tehát mondhatni lezárod. Ezzel a szűkebb vége zárt lesz, a tágabb vége nyitott. Maradt két karikád. Azt külön megcsinálod, megint ráerősítgeted a botokat, majd ha készen vagy, akkor a még nyitott oldalba ezt belecsúsztatod! Megint jön a kötözés. Mint látod, időigényes és türelemjáték. *mosolyog magyarázat közben.* -Aztán csak le kell súlyozni pár kővel, amiket beledobsz és beteszed a vízbe. A lényeg ugye, hogy a hal beúszik az egyre szűkülő járaton, viszont kifelé már nem tud jönni, mivel bentről kifelé már annyira szűk a rés, hogy nem fér ki. Ha meg ki van hegyezve, akkor még fel is sérti magát. Na? Érthető valamelyest, vagy nem?
481. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2017-05-16 20:09:29
Üzenet elküldve: 2017-05-16 20:09:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 144
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zöldszarvas Daranel//
*Elégedetten elvigyorodik, ahogy látja a férfi elégedett bólintását.*
- Hé... *Biccent felé.* Még sem vagyok elveszett lélek. *Mondja ezt már az után, hogy a férfi ecsetelte mit lehet tenni, hogy tiszta vízhez jusson. Jó lenne, ha ezt megtudná jegyezni, úgy, hogy ha kell akkor hasznosítsa is. A felforralást eddig nem tudta, vagyis nem biztosan, az eső vizet nem forralta volna fel. Talán nem ártana ezek után valamit hordani, amit rá tehet a tűzre. Ha minden kötél szakad még mindég ott van a páncéljának mélyedéses fém darabja, bár nem szívesen áldozná fel, még akkor sem ha gyakorlatilag nem esne baja.*
- A lábkioldású is felrántja a vadat? *Kérdezi, mert erről nem tudott. Talán még a saját csapdáját össze tudná pakolni valahogy, de ez már egy kicsit bonyolultabb lenne számára.*
- S milyen az, amivel halat fogsz? *Akaratlanul is a rántó csapda képe ugrik be neki, csak a víz alatt. Ez viszont butaság, még maga is elismeri.*
//Zöldszarvas Daranel//
*Elégedetten elvigyorodik, ahogy látja a férfi elégedett bólintását.*
- Hé... *Biccent felé.* Még sem vagyok elveszett lélek. *Mondja ezt már az után, hogy a férfi ecsetelte mit lehet tenni, hogy tiszta vízhez jusson. Jó lenne, ha ezt megtudná jegyezni, úgy, hogy ha kell akkor hasznosítsa is. A felforralást eddig nem tudta, vagyis nem biztosan, az eső vizet nem forralta volna fel. Talán nem ártana ezek után valamit hordani, amit rá tehet a tűzre. Ha minden kötél szakad még mindég ott van a páncéljának mélyedéses fém darabja, bár nem szívesen áldozná fel, még akkor sem ha gyakorlatilag nem esne baja.*
- A lábkioldású is felrántja a vadat? *Kérdezi, mert erről nem tudott. Talán még a saját csapdáját össze tudná pakolni valahogy, de ez már egy kicsit bonyolultabb lenne számára.*
- S milyen az, amivel halat fogsz? *Akaratlanul is a rántó csapda képe ugrik be neki, csak a víz alatt. Ez viszont butaság, még maga is elismeri.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3681-3700 , 3700-3719