//Második szál//
//Zajok napnyugtakor//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz.//
*Zöldfülűnk még ébren van, a hátán matató, az övénél jóval puhább ujjak nyugtató hatása ellenére még egy kicsit rágódik azon, hogy most egy lehetőséget szalasztott-e el örökre, vagy pont ellenkezőleg, jól tette, hogy nem szította tovább a parazsat.*
~Mindegy is, majd legfeljebb most sem kezdem el írni a "Taitos nagy hódításai" cínű életművet.~
*Néz le mosolyogva a karjaiban mostanra már remélhetőleg szép álmokat látó kisasszonyra. Csak úgy kedvtelésből jóízűen kicsit szorosabbra veszi karjainak szorítását, és egy kicsit eljátszadozik hajával, persze nagyon vigyázva, hogy fel ne keltse. Pár perc bogarászás lenyugtatja kicsit. Vitathatatlan, a matatásnak olyan jótékony hatásai vannak, hogy talán ezer éven belül Lanawin népe is csapágyazott mütyüröket fog pörgetni minden sarkon. Végül sóhajt, és most már szinte teljes lelki nyugalommal hajtja maga is álomra a fejét, és alszik hajnalig. Vagyis aludna, ha Ragron nem trónolna nagy zörgéssel melléjük az éjszaka közepén.*
-Halkabban Nagyfiú!
*Suttogja halkan, hátha ér valamit, de persze egy warg nem úgy oson, mint egy párduc.*
-Csak Ragron az.
*Szól, ha Nanaia is felriad a zajra, de ezen kívül hajnalig tényleg csak durmol.
Aztán a nap első sugaraira megébred.*
~Hmm, nem csak álmodtam akkor.~
*Eszmél rá lassan arra, hogy hol is van, meg mi is van. Kicsit megmozdítja fejét. A ruhák nem tűntek el, csak Ragron indult el megint előbb. Ez a reggeli vadászat ideje. Aztán nem akar zavarni. Csak fekszik ott tétlen, mint egy bot, mereven...*
~Ó, a fenébe, hogy ez a mai reggel is ilyen.~
*Szidalmazza Taitos botját, mely ma is ereje teljében ébredt, sőt, talán még az esti kavarást sem felejtette el.*
~Jó, mindegy, így még nincs baj.~
*Nyugtázza, hogy Nanaia térde és közéjük dobott keze is ha nem is messze, de még éppen csak elég távol van. Azt viszont tudja, hogy most nincs mentség, a biológiai óra így ketyeg, és még a fáradtság sem játszik.*
~Remélem nem veszi észre, vagy ha igen, akkor bóknak veszi, habár.~
*A hideg is kirázza a gondolattól, hogy ő egyszer ilyet bóknak vegyen, noha nem is nőből faragták.*
~Mondjuk legalább csalhatatlanul őszinte bók lehet... Hacsak nem valami furcsa hínárról van szó.~
*Gondol arra, hogyha szárazon létezik vágyfokozó, akkor a vízben is teremhet, noha ránézésre az egyetlen ilyen szer a környéken amazonunk alvó alakja lehet. Ilyen, és efféle gondolatok mellett süllyed vissza félálomba, így várja, hogy a takarókupac macskája felébredjen.*