Külső területek - Kikötői erdőség
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Szántóföldek
Dokkok és kikötő (új)
Kikötői erdőségTharg birtokok (új)
Krenkataur barlangrendszer (új)
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>

160. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-06 18:55:01
 
>Ordonok Ullamar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 154
OOC üzenetek: 18

Játékstílus: Vakmerő

//A hadnagy felkutatása//
//Lócsere után//
*Tempójuk felülmúlja a vártakat és a lovakban feltételezhetően van annyi erő, hogy bírják a nagyobb rohamot. Ez az ebre már annyira nem igaz. Egy ideig tartja a tempót, majd lassít, végül elhagyja őket. Ull azonnal visszafordul, lepattan a lóról és a kutya mellé siet. Teljesen elfáradt, habzik a szája. Gyorsan bebugyolálja, bár nincs Asemának nagy baja és felteszi a hátas oldalára egy szíjba. Így folytatja az ork útját, néha-néha hátrapislant, hogy megnézze kutyáját. Nagyon a szívéhez nőtt a szőrmók.*

159. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-06 18:44:25
 
>Zakt'ar Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Odabent//

*Megint sikerült neki. Rendkívüli jóérzéssel tölti el a tény, hogy mozgatni tudja a szálakat, hogy neki engedelmeskednek, s hogy ura a benti világnak. Persze egy mozdulat és anyjuk megállása után vége a mozgásnak.*
~Ne már!~
*Figyelme inkább a szájára vándorol a hirtelen jött hatásszünetben. Nyúlkál picit, nyalogatja ujjait. Kifejezetten ügyesen nyammog már most. Erre büszke. A világ megismerésének idebenti legjobb módja számára ez a kellemes lebegve gondolkodás, és a nyalogatás. Meleg is van. Még soha nem volt éhes, és minden nap változik egy picit. Na meg egyedül sincsen, ezek mind jók.*
~Vajon mi lehet odaát?~
*Szinte érzi ugyanis, hogy nem tarthat semmi sem örökké, viszont nem is érhet csakúgy itt véget az egész.*
~Szerinted?~
*Nyúl megint a másik hozzá hasonló dolog felé, és a kommunikáció most szájnyitassal is párosul ösztönből.
Azonban, ha az a valami tényleg olyan, mint Zakt'ar, akkor fog felelni egy ilyen fontos kérdésre.*

158. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-06 12:14:58
 
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

*Póniján lovagolva halad az erdőségen át. A jól kitaposott ösvényen halad, mint bárki más, normális utazó. Remélhetőleg nem fog újra vadkantámadás áldozatává válni, legalább is még egy jó darabig. Legutóbb épp elég feszültséget és félelmet okozott neki a kellemetlen támadás, aminek kellemetlen élménye most is előtte van, ahogy az ösvényen halad. ~Jó lenne olyan mágiaágat választanom, amivel meg tudom magam védeni… ~ Utána kell járjon még annak is, hogy melyik ág lesz erre a legalkalmasabb. Meditációja tárgyává teszi ezt a témát is. Olyan sok gondolata van, amit helyre kell raknia, illetve átértékelnie. Cukorfalat, a pónija büszkén lépdel apró utasát hordozva. Látszik az állaton, hogy jól van tartva. A friss Synmirai fű, levegő és szalma csodákra képes. Minden hátasuknak gyönyörű fényes szőrük van és jó erőben vannak. Mogrim számára nagyon jól jön a hátas dolog. Korábban csak gyalog közlekedett mert fél a lovaktól, de ez a póni olyan mintha neki találták volna ki. Eleinte nehéz volt hozzászokni de mostanra már kezdi egész kellemesen érezni magát a hátán. Az erdő széle felé közeledve lassan a szántóföldek képe dereng fel előtte.*

157. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-06 10:03:38
 
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Loka//

*Továbbra is aggódó tekintettel fürkészi a várandós elf nőt, aki előbb biztosítja a hóhajút, hogy minden a legnagyobb rendben van, majd azon nyomban jajgatni kezd. Most nem teszi meg, hogy Lokának segédkezet nyújt, még a végén tényleg begurul és jaj lesz itt mindennek, mi egykoron szent volt!*
-Menjünk is hamar.
*A mágusnak lesz dolga akkor is, ha visszamennek, legalább pár szót tud majd váltani a tündérrel, ha esetleg inasától nem sikerült mindent megtudni, amire szüksége van. Lokának pedig szüksége lesz egy bábára, aki segít majd a szülésnél. Vagy, talán Chiari is megteszi, esetleg Leandana, bár utóbbi sokkalta valószínűtlenebb.*
-Mennyi idő múlva várható a gyermek?

156. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-06 09:37:45
 
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*Rajta kívül Taitos is némi hallgatagságba burkolódzik. Bár először mosollyal értékeli a trükköt, aztán valamiért egy kicsit magába fordul, legalább is Mogrim ezt látja rajta. Ebből hamar kikászálódva az ifjú mágus már Mofi-nál terem. Az ebéd megnyugtató hírére felcsillannak szemei. Már kezd éhes lenni, s nem fogja bánni egy kiadós ebéd elfogyasztását. Előtte viszont még valami történetet kell fabrikálnia, ami ráadásul még vicces is. Taitos emlékezteti is erre a kötelezettségére. Legalább a tündérke jól szórakozik, már ez is valami azok után, hogy el volt szontyolodva szegény. Krestvir viccének ezáltal még is megvolt a haszna. Elvigyorodik amikor megkapja válaszként, hogy tapasztalat a jutalma. ~Az is valami.~ A két lány eközben az ebédről kezd el csacsogni, amíg neki meg valami viccfélét kellene előadnia. Jobbra balra nézelődik, kócos kuksiját is vakargatja de sehogyan sem jut eszébe semmi vicces történet. Végül nagyokat sóhajt.*
- Nem tudok egyetlen vicces történetet sem. *Széttárt karokkal próbálja hatásosabban előadni, hogy tényleg nincs egyetlen vicc sem a tarsolyában. Lehet, hogy a hirtelen felkéréstől blokkolt le és ezért sem jut eszébe most semmi. Eleinte jónak tűnt a játék de most kellemetlen, hogy pont ő sül be, amikor előadhatna valamit.*

155. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 21:39:06
 
>Atehaner Nemarek [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 487
OOC üzenetek: 19

Játékstílus: Vakmerő

*Gyorsabban halad, mint ahogyan azt gondolta. Nem mintha nem lenne szomjas, vagy éhes...
Még megeszegeti azt a maradék kis ennivalóját, ami a táskájában lapult és megissza az utolsó pár korty vizét. Miközben a kikötő felé kapkodja egymás utána a lábait azon kezd el gondolkozni, hogy mégis hogyan szerezhetne valami ételt és vizet.
Lopjon? Nem, a félvér nem olyan, amit a tolvajok. Sosem lopott eddig, és soha nem is fog. Legalábbis nem szeretne. Na jó, talán ha az élete múlva rajta megtenné, de jelenleg nem az a helyzet.
Vásárolni fogalma sincs, hogy hol lehetne, így hát marad az, hogy talál, de ezen ráér később is gondolkozni.*

154. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 19:18:34
 
>Krestvir Drelm avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 995
OOC üzenetek: 49

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Díszes kompánia//

- Én megkaptam az engedélyt. *felel vissza Taitosnak, már szinte kérkedve, mikor a fiú kifogásolja, hogy ő bezzeg rávetemedik, hogy megfogja Mogrim mellkasát. És meg is teszi!
Végignéz az arcokon… Mogrim mosolyog – hogy erőltetetten, az épp Krestvirnek nem tűnik fel –, Taitos mosolyog, Mofeta pedig… kacagni kezd. Így pedig Krestvir teljes egészében elmulasztja észrevenni a tündér durcás időszakát, ő már csak azt látja, hogy maradéktalan sikert aratott a viccével! Azt ugyan nem érti, mi volt annyira aranyos a történtekben, de elfogadja, ha Mofi így látja.
Meg is van elégedve magával, s mivel itt végzett, szépen visszalép a többiek mellé, most már előrefelé haladva, velük együtt. Magában még jó ideig mosolyog, őrzi szemei előtt a többiek vidám arcának emlékét, mint sikerének bizonyítékát. Ahhoz képest, mennyire ki akart maradni ebből, egész jól sült el. Büszke magára.
Mikor Mogrim váratlanul visszakérdez, hogy mit nyert, kapásból feleli neki…*
- Tapasztalatot! *vigyorog a fiúra. Ezt is sokféleképpen lehetne értelmezni, de leginkább mint szófordulat jön ösztönösen a nyelvére; talán egykoron sokat hallhatta ezt, és megmaradt benne.
Aztán hozzátenné még, hogy ezen kívül most a lehetőséget is megnyerte, hogy ő adhassa elő a maga viccét, de Taitos megelőzi.
Kíváncsian várja, a gnóm mivel fog előállni.
Mikor Mofeta mellé „csacsigol”, és megszólítja őt, elveszi tőle a gyeplőt.*
- Vezethetem. *feleli, s noha különösebb örömöt nem okoz számára, hogy ő fogja a gyeplőt, a tündér kérdését célzásnak vette, hogy szeretné, ha vezetné helyette, s mivel nagy fáradtságot ez egyébként sem jelent, hát vállalja.*
- Miből gondolod? *kérdez vissza, nem értve, miből következtetett erre a lány.*
- Igen, általában ő szokta kitalálni. Aminek a vége valami fura leves gombákkal meg magvakkal, de jobb híján azt is meg lehet enni. Aztán ha van tartalékod… *int fejével a zsákja felé.* - … akkor esetleg még segíthetsz magadon. *somolyog gunyorosan.*
- De persze, aki nem tud vadászni, és nincs tartaléka sem, az gombáknál jobbat ne is várjon!

153. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 17:48:36
 
>Mofeta Wirfall avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 15

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*A kis tündérke úgy érzi, hogy a kérdése megválaszolódik abban a pillanatban, amikor Krestvir magyarázni kezdi a poént. Egészen odáig azon vacillál, hogy vajon a lány tényleg ennyire nem szokott hozzá a társas viselkedéshez, ennyire nem érzi a határokat, vagy egyszerűen csak bunkó, vagy éppenséggel ez egy újabb próba, amit Taitos Mesterrel közösen agyaltak ki. Amikor a varázslótanonc a magyarázatának a végére ér, a tündérke csilingelő gyermeki kacaja töri meg a beálló kínos csendet, amit sem Mogrim kényszeredett vigyora, sem Taitos maga elé meredtsége sem enyhít. Mofi azonban nevet, bár nem azon, amit Krestvir előadott, sokkal inkább az előadásmódon, és persze önmagán.*
– Ilyen aranyos dolgot én még soha életemben nem láttam!
*Jelenti ki magabiztosan, és a sértettségnek ekkor már nyoma sincs az arcocskáján, sőt, igazából azon is nevet, hogy miként volt képes megsértődni.*
~Egy tündérnek kellene naivnak és cukinak lenni, ha maradunk a sztereotípiáknál. Csúnya dolog volt tőlem, hogy megsértődtem, de talán nem vette észre. Vajon hol nőhetett fel szegény, hogy ilyesmit sem tud még?~
*Szinte már megsajnálja a lányt, de közben irigykedik is rá, bár teljesen jó szándékúan. Hamar beleegyezik abba, hogy tovább induljanak, és ha már a fiúk ilyen jól egymásra találnak, mint két filozofáló öregember, ő továbbra is a lány társaságát keresi. Azt még megvárja, hogy válaszoljon Mogrimnak, majd újra maga mellé rendeli a csacsit, felpattan a hátára, és Krestvir mellé lavíroznak. Egyrészt így legalább szemmagasságba kerülnek egymással, másrészt elkezdheti beteljesíteni a tervét, és ő lehet az, aki témát kezdeményez. Amikor a lány mellé érnek, a kezében lévő gyeplőt felé nyújtja.*
– Szeretné egy picit vezetni Lordot? Láttam, hogy Ön is szereti az állatokat, Krestvir kisasszony.
*Azt azért már észrevette, hogy Krestvir nem éppen a kötetlen beszélgetések nagymestere, így szeretné olyan irányba terelni a témát, ahol ő is érezheti, hogy helye van.*
~Szólt, hogy Taitos Mester ne bántsa a madárkát, és annak is örült, amikor kértem, hogy ne harcolós történetet mondjon. Hmm... a főzés!~
– És azt tudja már, hogy mit fogunk főzni? Vagy azt Taitos Úrfi találja ki?

152. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 16:31:29
 
>Taitos, a Zöldfülű avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1853
OOC üzenetek: 355

Játékstílus: Vakmerő

//Második szál//
//Díszes kompánia//

-Persze, de te Mogrimmal már igen?
*Kötekszik kicsit. Sértődöttséget tettetve, habár igazából teljesen rendjén van tanítványának válasza. A cirkusz végül komoly meglepetéssel zárul.*
~Hát ez valami zseniális.~
*Ennél gyorsabban talán még életében nem jegyzett meg valamit, és bár nem fogja minden vele szembekerülő hölgy ellen bevetni a csalafinta trükköt, viszont ha valakivel kellően felhőtlen hangulatba kerül, ez rendkívül jó módszer az "ismerkedésre".*
~Előbb el kellene jutni addig.~
*Emlékezteti magát savanyúan, hogy a legutóbbi szerelmi ügyei hirtelen úgy zárultak, hogy Essfyhnek se híre, se hamva ismét.*
~Mi lehet velem, meg a nőkkel.~
*Taitos mellől ugyanis két leányzó ment már el csak úgy, egyszerűen máshova elindulva, minden balhé nélkül.
Arcán látszik a kezdeti zsenialitáson érzett végtelen öröm lassanként filozofikus önsanyargatásba való átolvadása, és most annyira nem is szól semmit. Talán jó fél percig mered az útra talpa alatt, távolba vesző tekintettel, így csak fél füllel hallgatja a magyarázatot, amire így nem szól egy szót se, csak egy kis halvány vigyor jelenik meg szája sarkán.*
~Aranyos ez a Krestvir. Még szoknia kell az embereket.~
*Nyugtázza ismét tanítványa csodabogárságát, majd emlékeztetvén magát, hogy várja az élet, szép óvatosan a társaság tagjaira emeli tekintetét, és még egy nagy mosolyt is megereszt újból. Tekintete Mofetára villan, és látja, hogy még mindig nem tudott feloldódni.*
-Nos, azt hiszem. Amint Mogrim megkapta a neki járó győzelmi díjat, ideje lesz kicsit nekiindulni. Hamarosan ebéd, főzni kellene valamit, és jó lenne elérni a folyót, úgysincs már csak pár percre.
Addig pedig a fent nevezett nyertes is elmondhatja maga elcsépelt vicceit.
*Áll elő újabb programtervvel.*
-Mindenki benne van?
*Kérdezi, és hátra is néz, hogy Ragron hogy áll az őztetemmel, konstatálja, hogy nemsokára ő is követi a csapatot.*

151. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 14:29:01
 
>Sydnarus D'Qrwayoh avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 496
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

//A hadnagy felkutatása//
//Lócsere után//

*Jócskán megnyúlnak az árnyékok és vörösödni kezdenek a fények, mire beérnek a Vaserdőbe. Syd megvidámodik kissé, reménykedett benne, hogy még bőven lesz fény, mire ideérnek, de a tempó, amivel haladtak, felülmúlta várakozásait. Persze ennek meglesz a böjtje, már érzi a fáradtságot és a lovak is inkább pihennének már, de addig kell sietniük, amíg látnak. Ha az erdőben rájuk esteledik, hiába úton mennek, csak lépésben haladhatnak majd, hiszen egy elnézett kanyar és ló és lovasa a fák között töri össze magát. És ott van még a gázló is, amit nagyon szeretne még akkor elérni, amikor látja, hogy hova lép. Egy utolsó erőfeszítésre gyűjti hát össze akaraterejét és miután hátra pillantott az orkra, hogy megvan-e, nekiereszti a lovat.*

150. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 12:35:38
 
>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37

Játékstílus: Vakmerő

//A hadnagy felkutatása//

*Nem véletlenül bízta Sydre a zöldséget. Róla már a táborban lerítt, hogy jó katona, megbízható, nem hagyja az orknak, hogy ellopja a lovat, vagy csak úgy eltűnjön. Nyilván nem számít, vagy nem szívesen számít hasonlóra, de a katona énjében már régóta rögzült, hogy mindig a legrosszabbat kelljen feltételeznie.
Most is, ahogy az úton haladnak azt lesi elébük toppan e valamiféle négylábú, vagy kétlábú ragadozó. A fiú lova kissé megrázkódik, ettől pedig Aoneer gyanúja csak még erősebb lesz. Shicuk nem jelez veszélyt és amíg az óriás velük van addig a kis dögök is elkerülik őket, már ha élők lévén van még bennük halálfélelem és ha nem egy hegyomlásnyi rémség rejtőzik a fák mögött. Úgy tűnik nem.
A csapat már nyilván fáradt, a lovak bírják az egész napos menetelést, az óriás talán kevésbé, Thargarod előtt azonban semmiképpen sem szeretne megpihenni. Az erőd falain belül is lehetnek ellenfelei, de azokat már látta, és látta a holtakat is. Előbbiektől valahogy kevésbé tart, nincs annyi trükk a tarsolyukban.
Olykor fel felpillant látszik e már a lombkoronák felett a vashegy csúcsa, de mindig azzal a tudattal kell visszaeresztenie tekintetét az útra, hogy bizony annak még nincs vége, bármennyire is lerövidítette az agyalágyult istenség.*

149. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 11:16:59
 
>Mogrim Jorlin avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 336
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Megfontolt

//Második szál//
//Díszes kompánia//

*Taitos mélyenszántó gondolatokat oszt meg vele. Időközönként nehezen tudja követni az ifjú mester okfejtését, de azért igyekszik megérteni szavainak a lényegét. A bátorításra Krestvir belendül. Taitos a kezdeti viccet az ellenkezőjére fordítja ezzel talán zavarba hozva a nőt. Nem győz csodálkozni a nagyobbnál nagyobb bemondásokon és ugratásokon. Most aztán főhet majd a feje, ha rá kerül a sor. Egy pillanatra oldalra tekint a warg falatozására. Gyorsan visszatereli tekintetét a társaságra, hogy terelje figyelmét a warg közelségéről. Bár elvállalta a feladatot, a zavarba hozott, pironkodó és talán felháborított Mofi szemeibe pillant. ~Ez elég kellemetlen volt szegénynek.~ Nem régen ismeri a tündért de azt már észre vehette, hogy hamar zavarba hozható és félénk. Nem is érti, hogy Krestvir miért hozza ilyen zavarba az apró tündért. Magát nem sajnálja, elvégre férfi, neki bírnia kellene a viccelődést. Természetes, hogy a nő nem megy bele Taitos piszkos játékába. Krestvir hamar ott is terem előtte, mosolygósan, hogy a fogadás rá eső részét bemutathassa rajta. Mindenféle trükk nélkül megfogja a mellkasát, visszahúzza a kezét és felkiált, hogy veszített. Mogrim először nem is érti, hogy most sírjon vagy nevessen. A magyarázatot meghallgatja a „trükkhöz”, de továbbra sem tud magához térni. Egy halvány mosolyt azért az arcára erőltet, hogy ne legyen kellemetlen a szituáció. A másik, hosszabb magyarázat már érthetőbbé teszi a történetet.*
- Mit kapok a megnyert fogadásomért? *Kérdezi vigyorogva, amolyan költői kérdésként. Mert fogadni fogadtak, de abban nem egyeztek meg, hogy a győztes mit kap.*

148. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 10:18:02
 
>Xebog Kawag avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 64
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// A hadnagy felkutatása //

*Ketten leválnak tőlük. Alig indulnak meg, máris elkezdődik a lemorzsolódás. A visszatérő két tagot nem követi már szemmel, ki is csavarodna bele a nyaka. Előbb vagy utóbb majd beérik a fő csapatot, ha nem, akkor ennyien viszik véghez a küldetést. Sereghajtóként vonul a csapattal. A Pardonnak nevezett férfi többször hátrapillant. Párszor elkapja a tekintetét és egy-két alkalommal rá is vicsorog. Nem árt, ha a számára kétes alakok tartanak tőle. Érezzék csak a súlyát annak, hogy baj lesz, ha felbőszítenek egy óriást. Valamiért nem tetszik neki a fickó pofája. Amíg rendesen viselkedik, addig nem kell tartania a hegynyi kolosszustól. Igazán nem bánná már, ha egy kis szusszanásra megállnának, de jó katona lévén nem panaszkodik. Amíg a lovasok bírják addig neki is kell, nem lehet ő is hátráltató tényező.*

A hozzászólás írója (Xebog Kawag) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.12.05 10:19:43

147. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-05 09:14:58
 
>Erelias Nahodaan avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Megfontolt

// A hadnagy felkutatása //

* Válla felett álmosan és kissé kábán hátrapillant a két távozó alak után. Elnyom egy hatalmas ásítást és megdörgöli mindkét szemét. Na most már, hogy így viszonylag felébresztgette magát, helyreigazítja fenekét a nyeregben, indulhat is tovább. Fejük fölé hamarosan sűrű lombok záródnak össze, eltakarva az eget. A fiú megpaskolja hátasa nyakát, mert amaz kicsit feszültnek tűnik valami miatt. *
~ Biztosan a vadak. ~
* Monoton tempóban lovagolnak, unalmában Erelias igyekszik mindenféle mintákat beleképzelni a kipárolgó leheletébe. *

146. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-04 21:29:38
 
>Loka Gorthwen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// Worenth //
// Odabent // 

*A magzatok zötykölődésnek vége, hiszen Loka mereven állva várja a borzalom csendesedését.
És úgy tűnik a poronty mozgolódása alább is hagy. Igen ijesztő élménynek volt tanúja most a nő, ezek az első rúgások egyértelműsítik igazán az elf számára, hogy ez már nem tréfadolog. Egy élő, értelmes lény bújik meg benne ki életet követel magának akár akarják akár nem, hogy napvilágot lásson.*
- Nagyon furcsa érzés. *Leheli a szavakat. Valóban nem érzi magát túl jól, nem ártana ledőlni, lepihenni egy kicsikét. Gyengesége nem fizikai jellegű, inkább lelki. Szívesen véreztetne ki valami apró, védtelen és édes erdei állatot, hogy rendbe hozza lelkivilágát, de csak Worenth van itt aki oly megértő, oly gondoskodó.*
- Minden rendben.
*Egyik ivadéka ekkor dönt úgy, hogy hasfala helyett húgyhólyagját veszi célba. A Gorthwen lány feljajdul, és hirtelen erős vágyat érez rá, hogy minél hamarabb jusson egy latrina közelébe. Egy bokor is megteszi. Ám sajnos ekkora méretekkel a kucorodós hadművelet halálra van ítélve, hacsak nem segít valaki, nyújt támaszt, kapaszkodót. Worenthet viszont nem kérheti meg, akkor meg kéne ölnie.
A legjobb lesz valóban visszamenni és bízni a legjobbakban.*
- Rendben. Talán mégis vehetnék az irányt az épület felé.

145. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-03 21:47:32
 
>Melton Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//Odabent//

~ Óh, huh... Már vége is. Csak nyugalom! Ura vagyok a helyzetnek. Ne félj, majd én megvédelek! ~ *nyugszik meg, mikor a vész, vagyis a fura érzés - a csiklandósság - elmúlik.
Azért résen van még egy darabig, de hamar megfeledkezik az éberségről, inkább testvére könyökét kóstolja meg.*
~ Hm... hm... érdekes. ~ *állapítja meg, s már egészen belefeledkezne a dologba, mikor ismét "megtámadják".*
~ Jaj, ez megint itt van! ~ *rezzen össze újra, majd mintha el akarná rúgni magát, kinyújtja a lábát, és ott is felejti... rajta anya húgyhólyagján.*
~ Vége? ~ *figyel nagyon, s bár meglepődött, most, hogy úgy találja, tényleg vége, már-már csalódott, várná, hogy újra jöjjön az a furcsa érzés.*


144. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-03 20:23:12
 
>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51

Játékstílus: Megfontolt

//Loka//

*Úgy tűnik, hogy a mágus hátfájásának kezelésével kapcsolatban egy rugóra jár az agyuk.
Meglepődik kicsit Loka haragos megnyilvánulásán, hiszen ő tényleg pusztán a segítségét igyekezett felajánlani, illetve az aggodalmát fejezte ki. Ettől eltekintve halálos nyugalommal fürkészi a majdnem dührohamot kapó elf nőt.*
-Semmi gond.
*Arról már hallott, hogy a nők a terhesség ideje alatt elviselhetetlenek és hirtelen váltakoznak az érzéseik. Nos, ebből máris kapott egy kis ízelítőt.*
-A baba már csak ilyen... rugdalózik, mocorog.
*Biztos benne, hogy Lokának nem sok van már hátra a csodálatos napig, amikor is világra hozza gyermekét.*
-Nem lenne jobb, ha visszamennénk?

143. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-03 18:36:28
 
>Zakt'ar Zygendar avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Odabent//

*Lassacskán lenyugszik Zakt'ar is odabent. Szájában kotorászgat tovább szórakozottan. Nem igazán van mára több dolga, így engedhet a kikapcsolódásnak. Testvérével ellentétben ő nem élvezi annyira a nevetést, habár a zötykölődés minden kétséget kizáróan érdekes történet.*
~Hát ez?~
*Gondolna valami hasonlót, csak szavak nélkül, mikor megérzi a recéket szájpadlásának tetején. Eddig csak nyelvét tapogatta ki, ez teljesen új neki.*
~Sok van belőle~
*Felfedezése egyre hosszabbra nyúlik. Sorra újabb és újabb recéket talál odabent.
Másik keze alatt közben megugrik a másik "hozzá hasonló" akit már felfedezett idebent. Ez rendkívül tetszik neki.*
~Szóval ha itt megnyomom ez lesz?~
*Picit nyújtózkodik, és mintha csak víz alatt lenne, mert ugye ott is van, lassított felvételként tapizza meg újra testvérét. Neki ez aztán már teljesen a mennyország. Kár, hogy nem tudja, hogy hamarosan kinövik pici világukat, és kezdődhet az, amit gyermekkornak neveznek, és anyjuk örömére lényegesen több sírással lesz tele, mint mostani életük.*

142. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-02 22:17:34
 
>Ailease Parden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 262
OOC üzenetek: 12

Játékstílus: Vakmerő

// A hadnagy felkutatása //

* "A többiek pedig indulás." Több sem kell neki, már meg is szaporázza lova lépteit, mivel nem akar túlságosan lemaradni Aoneertől. Hisz mégis csak egy hatalmas égimeszelő követi őket, aki a lovakkal is felveszi a versenyt. Így azért még mindig marad az uram közelében, minthogy az égimeszelő eltapossa a lóval együtt. Meg amúgy is, hallott már szóbeszédeket régebben erről a népségről, kik állítólag rendkívül kiszámíthatatlanok és bármelyik percben kezelhetetlen fenevaddá változhatnak jámbor bárányokból. Ezt inkább nem a maga bőrén akarja tapasztalni.
Néha hátra-hátranéz, egyrészt az óriás miatt, másrészt, hogy megbizonyosodjon afelől, hogy a két visszamaradott (illetve visszamenő) valóban az úton mennek-e tovább a városba és nem-e csapdát állítanak épp Pardennek a visszaútra. Az elővigyázatosság ugyanis fontos. Nem szól semmit. Nem szeret beszélni, így ezt mellőzi is, amíg nem muszáj. Egyedül gondolatai pörögnek. Először például arra gondol, hogy még most ki kéne oltani a többiek életét, ám aztán eszébe jut az óriás, aki a másik kettőnél is veszélyesebb ellenfél lenne. Az uram ugyan nem tűnik olyan tapasztalatlannak, mint a kölyök, de tőle mégis kevésbé fél most, mint az óriástól, hiszen bár nem annyira bolond, mint a zöldség, de nem is tűnik olyan rafináltnak, mint Syd. Mondjuk jó kérdés, hogy Syd miért tűnik Parden szemében rafináltnak. Talán mert az eddigi városőr ismerősei közül csak neki sikerült kicsit is közelebb kerülnie a férfihoz - ezt pedig alighanem azért tette, hogy egy óvatlan pillanatban, mikor már megbízik benne, végezhessen vele. Ám Parden erre még időben rájött, szóval ha mindig résen van, nem fogják tudni kivégezni. ~ Ha esetleg az óriást magunk mellé tudnánk állítani... Csak hogyan? ~ Most már ezen morfondírozik, miközben lovával előre halad az úton, általában a másik két lovast és az útszéli bokrokat figyelve (utóbbit annak okán, hogy időben észrevegye, ha banditák ugranak ki belőle); ám miután a másik kettő rég eltűnt mögöttük, még utána is percenként hátrapillant. Hogy miért? Hát, hogy ellenőrizze, hogy amaz még mindig nem tébolyodott meg, szóval nem kell annyira félnie (még) tőle. *

141. hozzászólás ezen a helyszínen: Kikötői erdőség
Üzenet elküldve: 2016-12-02 21:52:33
 
>Arhius Dequitra [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Megfontolt

//Ló után, délnek//

*Arhiusnak alig húsz perc múlva sikerül ráakadnia az összeesett lóra, aki nyakában tőrével prüszkölve, rángva fekszik az avarban. Prófétánk is kissé kifulladva botladozik irányába. Nem szokta meg a futást.*
-Azh. *Lihegi, de megáll a mondat közben. Rájön, hogy nem méltó az ima tartás nélkül, így rendezi légzését. Picit még nézeget lefele a lóra, és élvezettel boncolgatja a hitetlen kínjának minden cseppjét.
Torkát megköszörülve felhangzanak imaénkének első akkordjai.*
-Mindeneknek Ura,
Szabadítsd meg eme testet,
A reménytől és jóságtól,
Életének romlásától!
*Az utolsó két sort megismétli, és túlvilági nyugalommal, egy kevés szenvedés árán, mert a ló is kapálódzik, meg ő sem valami erős, eljuttatja a pengét a légcsőig, onnantól pedig néhány másodperc, és már készen is vannak. Ügyel rá, hogy ruhája tiszta maradjon, hiszen egy úrimber, egy Kiválasztott tiszta kell, hogy legyen, ez természetes, csupán kezét mocskolja be a felszabadult hitetlen vérével, de hamarosan azt is letörli nedves falevelekkel. Öt percig még némán imákat rebeg, majd elindul vissza az útra, hogy éjjelre elérhesse a Kikötőt.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3361-3380 , 3381-3400 , 3401-3420 , 3421-3440 , 3441-3460 , 3461-3480 , 3481-3500 , 3501-3520 , 3521-3540 , 3541-3560 , 3561-3580 , 3581-3600 , 3601-3620 , 3621-3640 , 3641-3660 , 3661-3680 , 3672-3691